Jump to content
PirateClub.hu

Search the Community

Showing results for tags 'epub'.



More search options

  • Search By Tags

    Type tags separated by commas.
  • Search By Author

Content Type


Forums

  • Info
    • PirateClub Hírek
    • Háttérinformációk
  • Letöltési fórumok
    • Filmek (DL)
    • Sorozatok (DL)
    • Zenék (DL)
    • Digitális Könyvek, Tutoriálok (DL)
    • Programok (DL)
    • Játékok (DL)
    • Szkriptek, Sablonok, Betűtípusok, Háttérképek (DL)
    • XxX (DL)
    • Kérések
  • Érdekességek a nagyvilágból
    • Tudományos hírek
    • Technikai és IT hírek
    • Sport hírek
  • Általános fórumok
    • Weboldalak
    • Filmek
    • Sorozatok
    • Szavazások
    • Hírek
    • Csevegés
    • Játékok
    • Zene
    • Sport
    • Erotika
    • Gasztronómia
    • Tudomány
    • Humor
    • Gumiszoba
    • Segítség
  • Számítástechnikai, technikai fórumok
    • Programozás
    • Grafika, Photoshop
    • Zeneszerkesztés
    • Filmszerkesztés
    • Operációs Rendszerek
    • Mobiltelefonok
    • Totalcar
    • Hardver

Find results in...

Find results that contain...


Date Created

  • Start

    End


Last Updated

  • Start

    End


Filter by number of...

Joined

  • Start

    End


Group


AIM


MSN


Website URL


ICQ


Yahoo


Jabber


Skype


Lakhely


Op.rendszer


Érdeklődés

Found 429 results

  1. Aranypiramis Martin Ethelwolf professzor az egyiptológia nemzetközi hírnévnek örvendő szaktekintélye felnyit egy II. Amenhotep fáraó sírkamrájából származó kamópusz-tégelyt, ennek következtében nem mindennapi élményben lesz része – meghal! Különös módon miután jobblétre szenderül, ellenállhatatlan kényszert érez arra, hogy eljusson Kheopsz piramisáig. A vállalkozás koránt sem veszélytelen. A rettenthetetlen Brett Shaw akcióba lép…Harrison Fawcett a Mysterious Universe sorozatot felvezető regényével Atlantisz titkait kutatva az iszlám és az ókori Egyiptom világába kalauzol minket, a történet nem mindennapi izgalmakat ígér, a klandos-misztikus SF kedvelői számára.York Katchikan egy Novus Ordo Seclorum korabeli ereklye nyomában érkezik az E'emelekre barátja, Jacques de Molay társaságában. Kissé megnehezíti a dolgukat, hogy a bolygón kitör a polgárháború, és a kivándorolt olasz maffia is szeretné az ereklyét megszerezni. Mindezt anélkül, hogy igazából tudnák, mit is keresnek…A Mysterious Universe világában játszódó Fawcett-regény és Sheenard-kisregény mellett a rövidebb írások kedvelői is remek szórakozásra számíthatnak. [Hidden Content] A galaxis császára Prag Gladbrow kapitány, a Császári Határvadászok egyik rombolójának parancsnoka egy galaxis méretű összeesküvés nyomaira bukkan. Mennyit ér az Uralkodó élete, aki helyén sokan látnának szívesen valaki mást ? Mit tehet egy ember egyedül az udvari intrikusokkal szemben ? Az udvarban mindig vannak megvesztegethető udvaroncok… s mindig akad aki hajlandó sok pénzt áldozni azért, hogy elérje céljait…. Bill, a Galaktika Hőse némi megvesztegetés révén szabadságra mehet. Mivel parancsba kapja, hogy élveznie kell a szabadságot, elhatározza, hogy rajta nem fog múlni a dolog. Az már persze más kérdés, hogy az üdülő egy működő vulkán oldalában van, s ráadásul, miközben Bill és társai könnyeznek a savas levegőtől, még a csingerek is rajtuk ütnek… Brett Shaw, aki korábban magas rangú tiszt volt a Császár Különleges Űrszolgálatában, most egy luxusklipperen teljesít szolgálatot biztonsági tisztként. Útja szokás szerint csendesnek ígérkezik mindaddig, amíg egy kéjandroid véresre nem veri egyik ügyfelét. És ilyesmi elvileg nem történhetne meg… Négy kisregény és több mint egy tucatnyi novella enged bepillantást Önnek egy távoli univerzumba, egy időn kívüli világba, amelyet a Galaxis Császára ural. A kötetben ezúttal kalandos színes fordulatos történeteket szedtünk csokorba, amelyek megmozgatják a képzelőerőt és remek szórakozást nyújtanak! [Hidden Content]
  2. Clinton Richard Dawkins (Nairobi, 1941. március 26. –) brit etológus, evolúciós biológus és népszerű tudományos író. 1995-től 2008-ig az Oxfordi Egyetemen Charles Simonyi által létrehozott Tudomány-népszerűsítő Tanszék (Public Understanding of Science) vezetője.A Royal Society tagja, aktív ateista, műveiben gyakran foglalkozik vallási kérdésekkel. Hírnevét 1976-ban Az önző gén című könyvével alapozta meg, amelyben ismertette a géncentrikus evolúció lényegét és annak utolsó fejezetével megalkotta a memetika alapjait. Ezt követte 1982-ben A hódító gén. Gyakori vitapartner televíziós és rádiós műsorokban főként evolúciós biológiai, kreacionizmussal kapcsolatos és vallási témákban. Emellett lelkes szekuláris humanista, szkeptikus és a Brights Mozgalom kiemelkedő alakja. Az önző gén Az önző gén. Előszó Miért vannak emberek? A replikátorok Halhatatlan spirálok A géngép Agresszió: stabilitás és az önző gép A génkedés művészete Családtervezés Nemzedékek harca A nemek harca Te vakarod a hátam, én meg lovagolok a tiéden Mémek: az új replikátorok. [Hidden Content] A hódító gén Vajon mik azok az egységek, amelyek között a természetes szelekció válogat; kik a harcoló felek a létért folyó küzdelemben? – teszi föl ebben a könyvében is a kérdést a szerző. A biológusok egy része azt válaszolja erre: a rátermettségük növelésén fáradozó egyedek, mások viszont a saját fennmaradásukért „fáradozó” génekre igyekeznek terelni a gyanút. Nem volna elvi különbség e két nézet között, ha az élő szervezetek tulajdonságait (mármint a genetikai hátterűeket) kizárólag az adott szervezetben helyet foglaló s egymással együttműködő gének határoznák meg. Ha azonban az egyik élőlény génjeinek fenotipusos hatásai átterjedhetnek a másik élőlény testére, a közös testen osztozó gének pedig olykor egymás ellen dolgoznak, akkor az evolúciós alkalmazkodás lehetőségeinek vizsgálatát újabb dimenziókkal kell bővítenünk. Ezért nem pusztán játék a szavakkal, amikor Dawkins a termeszvár vagy a hódgát génjeiről beszél; amikor a paraziták és gazdáik közötti evolúciós „fegyverkezési versenyben” kialakult manipulációkat genetikai távolhatásként értelmezi, vagy amikor tényleges és potenciális „törvénysértő” génekről elmélkedik. Mindezzel újabb pontokon ássa alá a hagyományos egyedközpontú felfogást, hogy azután a génközpontú világkép keretében helyezze vissza jogaiba, „fedezze föl újra” a valami okból mégiscsak létező egyedi organizmust. A hódító gén egy Darwinnál is darwinistább, bizonyos tekintetben mégis úttörő evolúcióelméleti irányzat alapműve, a tárgyához tartozó legfontosabb fogalmakat, eszméket és téveszméket újszerűen megvilágító tankönyve. Mint ilyen, elsősorban biológusoknak és biológusjelölteknek szól, de boldogulhat vele mindenki, aki olvasta és élvezte Dawkins első könyvét, Az önző gént. [Hidden Content] A vak órásmester E világhírű könyv szerzője szerint az élők világát megszabó vak égi „órásmester” maga a halmozódó szelekció. Dawkins érthetően és szemléletesen foglalja össze az „élet tudományának” mai állását, melynek vezérelve a ma is sokat támadott evolúciós gondolat. A szerző arra törekszik, hogy megmagyarázza a vak véletleneket, a látszólagos csodákat. Megpróbál rávilágítani az élő szervezetek bonyolultságának rejtélyére, és egyben a megoldást is megadja. [Hidden Content] Folyam az édenkertből RICHARD DAWKINS, a Charles Simonyi által Oxfordban újonnan alapított Tudománynépszerüsítõ Tanszék elsõ professzora. A VILÁG – EGYETEM sorozat számára írt könyvében a génkutatás újabb eredményeit ismerteti. Miként alakulhatott ki az élet a Földön? Digitális információk, bitek halmaza az élet, s az ember – vagy bármely élõ szervezet – kivételes „programozott túlélõgép”? Egyetlen közös õstõl származik minden földi élõlény? Miért 50-50% a nemek közti arány? A gének hömpölygõ folyamáról szóló könyv az evolúció történetén kalauzolja végig az olvasót. [Hidden Content] A valószínűtlenség hegyének meghódítása A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása Richard Dawkins egyik legjobb könyve. Dawkins – talán némileg meghökkentő módon – e könyvében az organizmusok evolúciós alkalmazkodásának gyöngyszemeit tárja elénk; a szokott világos, lebilincselő stílusban. Végig olyan témákat tárgyal, melyek kapcsán darwini természetes szelekció erejét a trivialitásokon messze túlmenően bemutathatja. Egyik korábbi könyvére, A hódító génre rezonál a állatok építményeinek, kiváltképp a pókhálók természetrajzának és evolúciójának bemutatása. Tanúi lehetünk annak, ahogy – az idők jeleként – számítógépes algoritmusok reprodukálják nemcsak a pókháló szövésének folyamatát, hanem a szövést lehetővé tevő, öröklött magatartásforma evolúcióját is. a leglebilincselőbb azonban – talán – a szemek természetrajza: az evolúció mintegy negyven (!) módozatát munkálta ki – ahogy Dawkins mondja – a „felvilágosodásnak”. S ez a szó kapóra jön: Dawkins könyve felvilágosító mű a javából. Most, amikor egyfelől a mesterséges szelekció modern válfaja: az in vitro (kémcsőben zajló) genetika korábban sohasem látott molekulákat termel, a másfelől nálunk is egyre-másra jelennek meg a természetes szelekción alapuló evolúciót butaságból vagy tudatos kampány részeként tagadó sajtótermékek, egy ilyen munka jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Aki ennek alapján nem érti meg a biológiai evolúció működését, az valószínűleg soha nem is fogja, viszont aki meg akarja érteni, az egyik legjobb segítőtársra talál benne. A szakemberek sem fognak azonban unatkozni: számukra Dawkins néhány korábbi, már-már dogmatikus nézetének nyílt vagy burkolt feloldásával szolgál Hogy melyek ezek? Tessék elolvasni a könyvet! [Hidden Content] Az ördög káplánja Az Ördög Káplánja érdekfeszítő, személyes hangú válogatás eddig megjelent írásaiból, amelynek nyomán kirajzolódik a tudomány egyik legkiemelkedőbb elméjének portréja. A válogatásban munkásságának kulcsfontosságú írásai szerepelnek, melyekhez Richard Dawkins témánként új, a keletkezés körülményeire utaló értelmező szövegeket is írt. Irodalmi értékű írásaiból megmutatkozik széles érdeklődési köre, erőteljes nézeteinek kihívó jellege. Írjon bár az evolúció és az általában vett tudomány jó néhány aspektusáról, elhunyt kollégáiról, a nevelésről, a számítógép és az ember kapcsolatáról, a terrorizmusról és – nem éppen mellékes témaként – a vallásról, stílusa gyakran provokatív, de sohasem enged az intellektuális színvonalból.. Nemcsak átadja az ismereteket, hanem egy egységes világkép részeként értelmezi is azokat. Irásainak intellektuális hősei között találjuk Darwin, Jean Henri Fabre, Gregor Mendel, H.G. Wells, T.H. és Julian Huxley alakját.A kötet későbbi írásaiban Dawkins modern szerzők mai nézeteivel vitatkozik, vagy éppen bizonyos társadalmi jelenségeket elemez és értelmezi azokat. Gondolkodása éles ellentétben áll a legtöbb divatos áramlattal, például a New Age miszticizmusával és spiritualizmusával, a posztmodern tudományelmélettel és a zárt, tekintély elvű, vallásos hittételekre alapuló gondolkodással. Az embert éppen úgy a földi lét részeként szemléli, mint bármely más élőlényt, és ebből a nézőpontból szemlélve különös megvilágításba kerülnek a biológia és a tudomány tényei, de még inkább az erkölcs, a filozófia és a vallás. Richard Dawkins, aki híres arról, hogy tántoríthatatlan, sőt könyörtelen, ha a tudomány igazságát és módszereit védi, ebben a válogatásban megmutatja szelídebb, szemlélődőbb arcát is, ami sok olvasóját meglepheti. [Hidden Content] Isteni téveszme Van-e Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről? Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen? Mennyi idős a világegyetem? Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz? A Bibliából merítjük-e erkölcseinket? Isten volt előbb vagy a „képzeletbeli barát”? Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig? Ilyesfajta kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, az Önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője a legújabb kötetében amellyel ismét világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki tudatosító mondanivalóit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézisként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási „címkékkel” megjelölni, legfőképpen pedig, hogy „az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni”. [Hidden Content] A legnagyobb mutatvány 150 évvel ezelőtti megjelenésekor Charles Darwin főműve, A fajok eredete megrázó erővel hatott kora társadalmára és a vihar máig nem csitult. Miközben az evolúciót a világ vezető tudósai, sőt teológusai ma már egybehangzóan tudományos tényként fogadják el, még mindig több millióan kérdőjelezik meg a helyességét. A legnagyobb mutatványban Richard Dawkins az „intelligens tervezéssel” és azokkal a kreacionista tanokkal száll szembe, amelyek megkérdőjelezik az evolúció tényét. A világhírű brit tudós új könyvében egy nyomozó szemével vizsgálja a természetes kiválasztás számos példáját, és tárja fel előttünk az evolúció folyamatának részleteit. A könyv megjelenésének időzítése tökéletes, hiszen korábban soha nem látott mértékű burjánzásnak indultak azok az áltudományos nézetek, amelyek szószólói cáfolni akarják az evolúció elméletét. Dawkins merészen – gyakran ironikusan – száll szembe ezekkel a tudománytalan állításokkal, és miközben sorra veszi őket, szórakoztató bepillantást nyújt a természet világába és annak helyes értelmezésébe. A legnagyobb mutatvány az emberi törzsfejlődés, a biológia, a molekuláris genetika és a mai tudomány más területeit lebilincselő formában mutatják be az olvasónak. Richard Dawkins angol etológus, evolúciós biológus, népszerű tudományos író. Az Oxfordi Egyetem Faculty of Public Understanding of Science vezetője. A Royal Society tagja. Számos világhírű bestseller szerzője, A legnagyobb mutatvány a 10. könyve. [Hidden Content] A valóság varázsa A varázslatnak sok formája van. Őseink leginkább arra használták, hogy a világ érthetetlen jelenségeit magyarázzák meg vele, mielőtt tudomány választ talált volna rájuk. Az ókori egyiptomiak szerint az éjszaka akkor jön el, amikor Nut istennő lenyeli a napot. A vikingek szerint a szivárvány az istenek hídja a földi világba. A földrengéseket a japánok egykor az óriási harcsával magyarázták, ami a hátán hordozza a világot – és minden alkalommal, amikor megrázza a farkát, a föld remegni kezd. Ezek mind varázslatos, különleges történetek. Van azonban még valami, ami ennél is varázslatosabb: megtalálni az igazi választ ezekre a kérdésekre. Ez a valóság varázsa – a tudomány. A valóság varázsa seregnyi találó gondolatkísérlettel, lenyűgöző illusztrációkkal és megdöbbentő tények garmadájával segíti a természeti jelenségek megértését. Miből vannak a dolgok? Mennyi idős a világegyetem? Miért néznek ki úgy a kontinensek, mintha egy kirakós szétszedett darabjai volnának? Mi okozza a tsunamit? Miért van ilyen rengeteg féle állat és növény? Ki volt az első férfi, vagy nő? A könyv letehetetlen, látványos detektívtörténetként kalauzol végig a legkülönbözőbb tudományágakon, arra sarkallva az olvasót, hogy közben ő maga is gondolkodjon a tudósok fejével. Richard Dawkins, a világ leghíresebb evolúciós biológusa, és a tudományos oktatás egyik legszenvedélyesebb élharcosa egész karrierjét annak szentelte, hogy megismertesse a tudomány csodáit a felnőttekkel. Most azonban Dave McKean illusztrátorral közösen arra vállalkozik, hogy páratlan oktatói tehetségének segítségével minden korosztály számára elérhetővé tegye a tudomány varázslatos világát. Dawkins és McKean könyve valódi kincsesbánya mindazok számára, akik valaha is eltűnődtek azon, hogyan működik a világ. Olyan képes kalauz a világ titkaihoz, mely hosszú éveken át útitársunk lehet. [Hidden Content]
  3. Az X-akták egy népszerű amerikai televíziós sci-fi sorozat. Műfajilag a sci-fi, a thriller és a politikai dráma között mozog. Kilenc évadot ért meg 1993-tól 2002-ig, két mozifilmet, amelyek 1998-ban az X-akták – Szállj harcba a jövő ellen (The X-Files), illetve 2008-ban az X-akták: Hinni akarok (The X-Files: I Want to Believe) címmel jelentek meg, illetve 2016-ban a 10. évad és 2018-ban a 11. évad. A sorozat sikere nem kis mértékben volt köszönhető a két főszereplő, David Duchovny (Fox William Mulder) és Gillian Anderson (Dana Katherine Scully) játékának. Duchovny és Anderson két FBI-ügynököt alakít, akik paranormális jelenségek kivizsgálásával foglalkoznak. A cselekmény főként UFO-összeesküvés-elméletek és magas szintű kormányon belüli titkok és leleplezések körül bonyolódik. A szereplők nagy része FBI-os, e köré épül a sorozat misztikuma. A sorozat szlogenje: „Az igazság odaát van” (The Truth Is Out There) azóta szállóigévé vált. De a „Ne bízz senkiben” (Trust No One), a „Higgy a hazugságban” (Believe the Lie), a „Mindent tagadni” (Deny Everything) és a „Hinni akarok” (I Want to Believe) egyaránt megtalálható mottók az X-akták epizódjaiban. Az eredeti sorozat Magyarországon először a Közszolgálati MTV1 csatornán volt látható a 90-es évek közepén (1994-1999), majd a későbbi időkben a Viasat 3 (2002-2005), a Cool TV és a Viasat 6 is műsorára tűzte. Egyes részek könyvalakban is megjelentek. Kevin J. Anderson: Zérópont „Scully és Mulder odaállt a küszöbhöz és bebámult. Olyan volt, mintha gyújtóbomba robbant volna dr. Gregory laboratóriumában. A négy számítógép-terminál széle megolvadt és visszahajlott, a képernyők kancsalul bámultak, mint a halott szeme. Scully a túlsó falnál megpillantotta Gregory tetemét. Végtagjai összezsugorodtak a hőség okozta izomgörcsben: rovarirtóval leszórt, haláltusájában összerándult bogárra emlékeztetett.”Ez volt az első eset. Ám hiába követte még vagy féltucat, a két FBI-ügynök, a megmagyarázhatatlan esetek, az X-akták szakértői nem találtak semmi összefüggést. Hacsak nem egy-egy maréknyi hamut, ami mindenhová a Távol-Keletről, levélben érkezett. Meg a tényt, hogy az áldozatok kapcsolatban álltak egy hajdani atomrobbantással. Vagy a legújabb, amelyet Amerika titokban akar végrehajtani a Csendes-óceánon, egy korallzátonyon. A Fényes Üllő nevűvel.Scully nem akar hinni a szellemekben, a természetfölötti erőkben. Mulder sem akar. Ám egy idő után kénytelen. [Hidden Content] Kevin J. Anderson: Az áldozat Amikor egy amerikai archeológus, Cassandra Rubicon nyomtalanul eltűnik az ősi maya város, Xitaclan feltárása közben, FBI-nyomozók indulnak Mexikóba, hogy megkeressék. Nem akármilyen FBI-nyomozók ők. Fox Mulder és Dana Scully különleges ügynökök, a megmagyarázhatatlan, természetfölötti esetek, az X-akták szakértői. Azt azonban ők sem tudják, hogy Xitaclanban háromoldalú háború folyik. Résztvevői a közép-amerikai kábítószerkereskedők, a nemzetközi műtárgycsempészek és egy titkos amerikai kommandó, melynek valamely furcsa, ismeretlen jeleket sugárzó adót kellene megsemmisítenie. Cassandra apjának segítségével az ügynökök feltárják Xitaclan titkát. Fölfedezik, mi történt Cassandra eltűnt régészcsoportjával. S mielőtt még a háború kitörne, rálelnek az ősi erőre is, melyet a mayák talán még ismertek. Amelyhez hasonló azonban a Földön nem létezik…. [Hidden Content] Kevin J. Anderson: Antitestek A szövetségi DyMar genetikai kutatóintézet romjai alatt egy fertőzött testet találnak. Ebben az intézetben végezte ígéretesnek tűnő kísérleteit Dr. David Kennesy rákkutató. Elmélete szerint: mikroszkópikus biogéppel minden fertőzést és sérülést gyógyítani lehet. Veszélyes technológiája egyetlen gyógymód lehetett volna leukémiában szenvedő fia számára. De amikor a második hulla kerül elő, kegyetlenül megcsonkítva, akkor már nem csak elméletről van szó. A kis „antitesteket” gyógyításra, vagy gyilkolásra találták ki. Erre keres választ Mulder és Scully. A megoldhatatlannak tűnő X akta ügyében a két ügynök mindent megtesz. [Hidden Content] Charles Grant: Lidércek Mulderrel és Scullyval találkoztunk, az FBI-tól. A maga útját járó, független ügynökkel és társnőjével, akit mellesleg azzal is megbíztak, hogy tartsa kordában a férfit.Feladatuk: a modern Amerika leghátborzongatóbb, megoldatlan rejtélyeinek kibogozása. Piromániások és a siralomházak démonai, őrült bajkeverők és földönkívüli betolakodók egyaránt hozzájuk tartoznak. Mindezek az esetek, amelyeket a Hivatal gyorsan és titokban szeretne elintézni, mielőtt a közvélemény rájönne, mik történnek körülötte valójában. Mielőtt kitörne a pánik. Az esetek, melyeket X-szel jelölnek.Mint a lidérceket. Amelyek koromfeketék. Vagy zöldek. Vagy mindig másmilyenek, mint a kaméleonok. Karjuk hirtelen kinyúlik egy fából, egy falból, kezükben megvillan a kés és átvágja az áldozat torkát.Mulder és Scully pedig elkezd nyomozni. [Hidden Content] Les Martin: Tigris, Tigris AZ ÁLLATKERT ODAÁT VAN!Amikor egy elefánt-szokatlan módon- ámokfutást rendez Idaho-ban, Fox Mulder ügynök ezt a nyomok alapján földönkívüliek művének tulajdonítja. Scully-t magával viszi a nyomozásra, ami egyre vadabb fordulatokat vesz.A nyomozás során eljutnak egy tigrishez, ami eltűnik ketrecének rácsai közül, hogy még nagyobb rémületbe kergesse a környékbelieket.A gorilla ketrecénél a titok még sötétebbé, balsejtelműbbé válik.Vajon mi köze van az ápolóknak a titokzatos eseményekhez?A végzet ketrecének ajtaja kitárva leng – várva következő áldozatát az idegenek baljóslatú szafarijához.Meg tudja-e állítania két nyomozó, vagy ők is zsákmányul esnek a furcsa vadászaton? [Hidden Content] Quentin Thomas: Felemelkedés A virginiai hegyvidék egyik házában átizzadt lepedőbe csavarodva borostás férfi aludt. Lucky, a kutyája, mellső mancsain nyugtatta fejét, és a tévé színes figuráit bámulta. Az „Óz, a csodák csodája” ment.Hirtelen azonban eltűnt a kép, és a hang is elnémult, csak egy csillogó fehér fénypont villódzott a képernyő közepén, aztán az is kialudt. A hosszú előszoba végében lévő bejárati ajtó előtt négy árnyék suhant el: apró, karcsú, nem emberi, gyors mozgású alakok.A kutya izgatottan leugrott az ágyról és idejében kimenekült a házból. Fülsüketítő robbanás törte meg a csendet. A vákuum kiszippantotta a levegőt a ház belsejéből. A hatalmas erős sustorogó hang kíséretében letépte a falról az ócska tapétát. Az alvó férfi szeme tágra nyílt.– Nem kapok levegőt… – suttogta, miközben levegő után kapkodott. Hunyorogva pislogott, megpróbált látni valamit.A betolakodók a falon keresztül némán nézték a férfit. Háromszög alakú koponyájuk jól látszott a fényben. A férfi jobbra-balra dobálta a fejét.– Nem! Nem! Nem akarom megint! – Hangjából sütött az iszonyat. Küzdött a mellére nehezedő mérhetetlen súly ellen. A lények, mint a kísértetek, átsiklottak a falon, egyre közelebb.A környék kutyái őrjöngve csaholtak. A kis korcs is minden ízében remegett. Tekintetét le nem vette az óriási, kör alakú valamiről a kertben, amelyet vakító, fehér fény övezett.Gazdája sikolyait hamarosan felváltotta a néma csend… [Hidden Content] Sajnos a sorozat nem teljes. Ha valakinek esetleg megvan a hiányzó kötetek özül valamelyik és feltenné megkszönöm a fórumtagok nevében is.
  4. A tízesztendős Natascha Kampuscht 1998. március 2-án az iskolába vezető úton elrabolta az akkor harmincöt éves egykori híradás-technikus, Wolfgang Priklopil. Nyolc és fél éven át tartotta fogságban a Bécs környéki házában berendezett pinceodúban. Az időközben felnőtt lánnyá serdült Nataschának 2006. augusztus 23-án sikerült megszöknie. A fogságban töltött 3096 nap története ez a könyv – ám nem pusztán eseménytörténet, hanem elsősorban lebilincselő elemzése egy meghökkentő és a mai napig megmagyarázhatatlan bűntettnek. A letehetetlenül izgalmas kötet lapjain egy erős, öntudatos, kíméletlenül tárgyilagos és minden öncsalástól mentes fiatal nő portréja bontakozik ki. Furcsa és szívbemarkolóan felemelő nevelődési regény ez, amelyben Natascha megmutatja, hogy az iszonyatos körülmények között is képes volt felnevelni önmagát és felkészülni a felnőtt életre. [Hidden Content]
  5. A most hatalma rövid idő alatt bebizonyította, hogy az egyik legnagyobb spirituális könyv, amelyet manapság írtak. Ez a könyv egyfajta szavakon túli hatalomról szól, és képes elvezetni minket egy – a gondolataink mögött lévő – jóval csöndesebb helyre, ahol megoldódnak gondolat teremtette problémáink, s felfedezzük, mit is jelent létrehozni egy szabadabb életet. Eckhart Tolle szavaival élve: „Én az emberi tudatosság mélyreható átváltozásáról beszélek. Nem úgy mint egy messzi jövőbeni lehetőségről, hanem valamiről, ami most elérhető – nem számít, ki vagy és hol élsz. Láthatóvá válik, miként szabadíthatod fel magad az elme fogságából, és hogyan léphetsz be a tudatosság eme megvilágosodott állapotába, s milyen módon tarthatod ezt fenn a mindennapi életedben.” E kötet minden részében speciális gyakorlatok és egyértelmű kulcsok vannak, amelyek megmutatják, hogyan fedezzük fel magunknak a „megbocsátást, könnyűséget és fényességet”. Ezek akkor érkeznek meg, amikor lecsendesítjük gondolatainkat, és látjuk a világot elterülni magunk előtt a jelen pillanatban. Olvassuk a könyvet lassan, vagy éppen csak nyissuk ki hirtelen, töprengjünk a szavakon, s a közöttük lévő űrön, hogy – talán egy idő után, talán azonnal – felfedezhessünk valami „életmegváltoztató” összefüggést. Találjuk meg a hatalmat: a képességet, hogy átalakítsuk, és emelkedetté tegyük életünket s világunkat is. A lehetőség itt van, most, ebben a pillanatban: a szent jelenlét a Létezésünkben. Egy hely bennünk, ami mindig jelen volt, és mindig is jelen lesz a zavaros életen túl, a nyugalom világa a szavak mögött. [Hidden Content]
  6. Vátszjájana: Káma-szútra A Káma-szútra – Vátszjájanának, a valószínűleg a 3. században, Indiában élt szerzőnek az egyetlen fennmaradt, eredetileg szanszkrit nyelven írott műve, pontos fordításban: A szerelem vezérfonalai – máig a szerelmi tudományok alapkönyve. Célja az indiai szerző szerint, hogy az ember elsajátítsa a három földi érték, azaz az Erény (Dharma), a Vagyon (Artha) és a Szerelem (Kama) közül a harmadikat. Ez utóbbi „a tulajdonunkká vált dolgok élvezete a hallás, tapintás, látás, ízlés és szaglás öt érzékének segítségével, melyek a szellemmel és a lélekkel válnak eggyé”. Az ezek és az érzékelt dolgok közti különleges kapcsolatból ered a gyönyör tudatossá válása, ami nem más, mint a Káma. A szútra (vezérfonal) a korabeli tudományos irodalom műfaja volt. A magyar fordítást Baktay Ervin, a kiváló magyar indiológus készítette. epub [Hidden Content] PDF [Hidden Content] Muhammad an-Nefzawi: Az illatos kert A 15. század utolsó harmadában keletkezett mű az arab világ szerelmi kultúrájába enged bepillantani, abba a világba, amely két egymáshoz tartozó ember meghitt kapcsolatában a szerelmet a legszentebb földi jónak, az élet legnemesebb örömének tartja. Természetesen az iszlám világában a nő és férfi kapcsolata korántsem olyan idillikus, mint e könyv sugallja, hiszen évszázados szigorú hagyományok rendelik alá a nőt ura és parancsolója minden akaratában. Mégis az egész könyv a tartalmas kapcsolat igényét, egymás megbecsülésének fontosságát, a kölcsönös odaadás és a házasság nagyszerűségét hirdeti. Hol bölcs, hol megmosolyognivalóan együgyű tanácsok, korabeli pajzán szerelmi históriák, utolérhetetlen női fortélyok és egyéb „csodaszerek” kavalkádjában tárul elénk a kor pezsgő, vérbő, prűdnek alig nevezhető arab világa. epub [Hidden Content] PDF [Hidden Content]
  7. A Douglas Adams (a Galaxis Útikalauz stopposoknak írója) ötletén alapuló regényben Terry Jones egy felejthetetlen, szerencsétlenül járt galaxisközi utazásról mesél nekünk. A Galaxis közepén egy hatalmas, ismeretlen civilizáció epikai méretű eseményhez készülődik: a valaha megépített legnagyszerűbb, legpompásabb, legmagasabb technikai fejlettségű Titanic Csillaghajó kilövéséhez. A mesébe illő hajó fenségesen kirepül az építődokkból, felgyorsít, egy kissé meginog, egy kissé megbillen, majd fékeveszett forgásba kezd, és mielőtt még bármiben nagyobb kárt tehetne maga körül, SLH (Spontán Létezési Hiba) áldozata lesz. Tíz röpke másodperc alatt az egész óriási vállalkozásnak vége. Ám a mi történetünk még csak most kezdődik. epub [Hidden Content]
  8. 1917. október tizenötödikének hajnalán, kémkedés miatt, a vincennes-i erődben kivégeztek egy harminckilenc éves asszonyt. Párizs ünnepelt táncosnője volt, művésznevén Mata Hari, polgárnevén Margaretha Geertruida Zelle. Ki volt ez a nő, akinek származása, élete, halála körül annyi, egymásnak ellentmondó állítás, találgatás született? Akiről 1929 februárjában, a New York Herald szerint, Gemb tábornok, a háborús Németország hírszerző főnöke azt állítja, nem állt szolgálatukban, a szakirodalom viszont, s nemcsak a francia, bizonyított tényként tartja számon ténykedését, s akinek peréről az ötvenes években Mornet francia ügyész, kötetünk egyik szerzőjének mégis azt mondja: „Köztünk szólva, nem volt miért akkora hűhót csapni!” E könyvben négy írás található. Egy korabeli regény; egy filmregény – amelynek főszerepét Greta Garbo játszotta –; egy kortárs francia író munkája és egy mai, hazai szakíróé. Adataik éppúgy ellentmondanak egymásnak, mint valamennyi írás, ami Mata Hariról valaha is készült – a szereplők neve is változó, olykor ugyanaz a név más helyesírással, ugyanaz a szereplő más néven szerepel –, de úgy hisszük, e téma szempontjából mindez mindegy, mint ahogyan az is, hogy hány főből állt az őt elítélő katonatanács, hogy kivégzésekor világos ruhát viselt-e vagy sötétet, szerelmes volt-e a Vittelben megismert „sok nevű” orosz tisztbe, szimpla kalandornő volt-e, vagy valóban kémnő. Maga a jelenség itt a lényeg és az a légkör, amelyet a későbbiekben a Petit Journal-ban így mérlegeltek: „Senkit sem lehet igazán elmarasztalni, csak a háborút, amely olykor vakon forgatja az igazság pallosát, mégpedig megfontolatlan sietséggel.” [Hidden Content]
  9. Kérdések, amelyekre választ vár a világ 1. Hány lövés dördült el valójában, s hány fegyverből? 2. Miképpen lehetséges, hogy Oswald, aki legfeljebb közepes lövész volt, nem egészen 5,6 másodperc alatt, nehéz szögből halálos pontossággal többször is el tudott találni egy mozgó célpontot? 3. Ki volt a barna kalapos menekülő? Talán bűntárs? 4. Hogyan lehetséges, hogy a lefelé tartó lövedék fölfelé hatolt be Kennedy elnök testébe? 5. Ki vezette azt a rendőrségi járőrautót, amely tülköléssel adott jelt a merénylet után egyenesen a lakására siető Oswaldnak? 6. Hogyan juthatott be Ruby a dallasi rendőr-főkapitányság épületébe, holott még a Secret Service embereit sem engedték be? 7. Miért nem maradt fenn írásbeli feljegyzés sem a halottszemléről, sem a fogoly kihallgatásáról? Ez csak töredéke a tragédia után megválaszolatlanul maradt kérdéseknek. Az emberek mindmáig nem térnek fölöttük napirendre; nem érik be azzal a 15 kötetnyi tanúvallomással és 11 kötetnyi bizonyítékkal, amit a Warren-bizottság tett közzé. A Pulitzer-díjas Sylvan Fox – a „New York World-Telegram and Sun” belpolitikai hírrovatának vezetője – bátran szembenéz ezekkel a kérdésekkel. epub [Hidden Content]
  10. Az izgalom mesterei (A világ legjobb bűnügyi novellái I.) Marie Adelaide Belloc Lowndes: Az utolsó kaland Gilbert Keith Chesterton: Isten kalapácsa Charles Allston Collins - Charles Dickens: Az esküdtszék Joseph Conrad: A szörnyeteg Arthur Conan Doyle: Szöktetés az iskolából Clarence Hedley Barker: A bajthozó ász Hérodotosz: Rhampsinitus Kincsesháza Aldous Huxley: A Gioconda-mosoly Jerome Klapka Jerome: A táncos Ótestamentum: Bel története Ótestamentum: Zsuzsanna és a vének Edgar Allan Poe: Az aranybogár Publius Vergilius Maro: Herkules és Cacus története [Hidden Content] Vérfagyasztó históriák (A világ legjobb bűnügyi novellái II) Henry Christopher Bailey: A föníciai sír John Davys Beresford: Az embergyűlölő Alfred McLelland Burrage: Senki háza Agatha Christie: S.O.S. Avram Davidson: Az ügynök végzete Milward Kennedy: Gyilkosság magánszorgalomból Jack London: Az egész világ ellensége Ethel Colburn Mayne: Külön szoba Eric Parr: Szöktetés a halálba Julian Symons: Szerelmi iszony Edgar Wallace: A sunningdale-i gyilkosság Edward Lucas White: Lukundoo Victor Lorenzo Whitechurch: Velázquez nyomában Herbert George Wells: A kohó [Hidden Content] Válogatott gyilkosságok ( A világ legjobb bűnügyi novellái III) A világirodalom legjobb bűnügyi novelláit közlő sorozat legújabb, harmadik kötetét tartja kezében az Olvasó. Ezúttal is a műfaj jelesei – E. A. Poe, Maurice Leblanc, Dorothy Sayers, Edgár Wallace, Dashiel Hammet és mások – lélegzetelállítóan izgalmas, többségükben magyarul még kiadatlan – írásai szerepelnek a válogatásban. Robert Barr: Szórakozottak vámszedői Edmund Clerihew Bentley: Az ügyes kakadu Arthur Conan Doyle: Az új katakomba Robert Eustace - L. T. Meade (Elizabeth Thomasina Meade Smith): Arc a holdfényben Dashiell Hammett: Gyilkosság Farewellben William Wymark Jacobs: A majomkéz Hector Hugh Munro (Saki): A nyitott ablak Eden Phillpotts: Charles herceg tőre Edgar Wallace: A poéta lelkületű rendőr [Hidden Content] A borzalmak könyve (A világ legjobb bűnügyi novellái IV) Hátborzongató történetekről, vérszívó szörnyekről, vámpírokról olvashatnak kötetünkben. Kálmán királyunk ugyan már 1100 körül törvénybe foglalta, hogy ilyenek (mármint vérivók, vámpírok) nincsenek, de bizonyos értelemben mégis csak léteznek – legalábbis az irodalomban és a filmekben. Erről tanúskodnak a könyvben szereplő rémes históriák is… Edward Frederic Benson: A vámpír Alain Dorémieux: A csillaglakó Arthur Conan Doyle: A sussexi vámpír esete George Hitchcock: Meghívás vadászatra Richard Hughes: A kísértet Jack London: Koolau, a bélpoklos William Somerset Maugham: Hivatalos tisztség [Hidden Content] A halál ezer arca ( A világ legjobb bűnügyi novellái V) A világirodalom legjobb bűnügyi novelláit közlő sorozat ötödik kötete. Ezúttal is a műfaj klasszikusai, valamit modern mesterei Jack London, Conan Doyle, Apollinaire, Wells, Stevenson, Don Stanford és mások írták a lélegzetelállítóan izgalmas, meghökkentő, fordulatos történeteket. Guillaume Apollinaire: Az amszterdami matróz Carl Eric Bechhofer-Roberts: Az angol szűrő Mihail Bulgakov: Egy hulla kalandjai John Collier: Az az átkozott pénz Jonathan Craig: A bébi Charles Dickens: Wield felügyelő történetei Arthur Conan Doyle: A zsarolók királya Robert Eustace – Edgar Jepson: Belton munkát vállal Jaroslav Hasek: Egy rémregény rövid tartalma Edward Dentinger Hoch: A férfi, aki mindenütt felbukkan Jack London: A copfos Jack London: Csak hús Henry Slesar: Hipnózis Don Stanford: A túsz Robert Louis Stevenson: Gyilkosság? Herbert George Wells: Kincs az erdőben [Hidden Content]
  11. A frissen doktorált Leymann Zénó egyetemi tanárként tengeti napjait, melyeknek igazi értelmet kísérletei adják a Föld energiavonalaival. Felismerte ugyanis, hogy lehetséges utazni a mágnesség segítségével az ötödik dimenzió mentén. Felfedezése okán érzett lelkesedését csupán egy tragikus baleset árnyékolja be: ellenszenves főnökét sikerült véletlenül ismeretlen helyre transzportálnia.A következményektől tartva immár szándékosan lép a bűn útjára, és élete egy csapásra atomjaira hullik. Pedig immár nem csak az ő lelkiismerete a tét: a Földet végzetes katasztrófa fenyegeti, amit egyedül ő háríthat el. Már ha hajlandó kilépni az árnyékok közül, és vállalni a felelősséget tetteiért.A Mysterious Universe népszerű szerzője ezúttal önálló regénnyel jelentkezik, amely hol kacagtató helyzeteket, hol lélegzetelállító izgalmakat kínál. [Hidden Content]
  12. Micsoda őrült évszázadok voltak! A Naprendszer haldoklott, maga a Föld agonizált, a humán lét a pusztulás borotvájának élén táncolt. És ennek dacára harminchárom milliárd ember élt és nyüzsgött szerte a Naprendszerben. Az ember már mindent elért, amire vágyott. Gépek és védőfelszerelések nélkül képes volt teleportálni az űr bármely pontjára, és egy hihetetlen méretű információs sztráda a Mentális Háló révén bárkivel, bármikor, bárhol kapcsolatba léphetett pusztán gondolati erővel. Az ember szinte Istenné vált: ám csupán korlátozott Istenné. És a Naprendszer Határa volt a végsőr korlát. Senki sem volt képes elhagyni ezt a határt. Pedig a rendszernek nem volt már hátra sok…Amikor a Nap megsemmisül, a Rendszerben minden élet megszűnik..Ykaryos Vlelflayette a kiutat keresi, és nem is álmodja, hogy kalandos kutatása során egy mindennél hatalmasabb rejtélyre bukkan…Jeffrey Stone vadonatúj regénye az emberiség távoli korszakába vezeti el az olvasót egy fantasztikusan színes és izgalmas világba. Egy regény, három kisregény és több mint másfél tucat novella várja önt, hogy elvigye egy képzeletbeli utazásra a science fiction világába. [Hidden Content]
  13. A Menekülés (Számok 1) Jem tizenöt éves, londoni lány, zűrös kamasz. Mióta az anyja kábítószer túladagolásban meghalt, egyik nevelőszülőtől a másikhoz kerül. Tudja, hogy semmi sem tart örökké, sőt egészen pontosan tudja, meddig tart ez az egész. Nem létesít kapcsolatot az emberekkel, próbál nem a szemükbe nézni, és őrzi a titkot már tizenöt éve. Mindenkinek van a szemében egy szám, de gondolom én vagyok az egyetlen, aki ezt meg is bírja látni. Amúgy, én se csak úgy egyszerűen látom őket, persze, hanem valahogy ott vannak. A levegőben vannak. Vagyis inkább úgy belülről jelennek meg nekem. Érzem ezeket a számokat. Valahol a szemem mögött érzem meg őket. De azért ott vannak, tényleg. Nem lényeg, ha nem hiszel nekem, attól még ott vannak. És tudom is mit mutatnak. Akkor értettem meg, amikor az anyám meghalt. London egyik külvárosi negyedében szegődik Jem mellé Spider, a nyurga és izgága fekete srác, aki megpróbál a társa lenni. De el lehet-e mondani valakinek végre a számok és a halál titkát? Mi történne, ha mindannyian előre ismernénk halálunk időpontját? Rachel Ward egy lebilincselően izgalmas és meglepően mai nyelvezetű regény lapjain fogalmaz meg igazán fontos kérdéseket életről, halálról, sorsról, szerelemről, különleges képességekről. Olyan területre érkezünk, ahol el kell hagynunk a megszokott értékek hagyományos szilárd talaját. És szembe kell néznünk a kérdésekkel, akkor is, ha tudjuk, a szemünkben ott vannak a számok. A káosz (Számok 2) Adam „számokat” lát – amikor az emberek szemébe néz, meglátja a haláluk dátumát, ahogyan az anyja, Jem is látta.Adam nehezen birkózik meg ezzel a rettentő képességgel, és amikor ráébred, hogy a környezetében mindenkinek ugyanaz a szám rendeltetett, rettegni kezd attól, mi vár rájuk majd 2027-ben.Hogy ráleljen a megoldásra, Adam kétségbeesett kutatásba kezd.Mi történhet: háború, atomkatasztrófa, pusztító vírusok? Az világos, hogy valami nagy dolog közeleg..De mi? És mit tehet ő ellene? Az örökkévaló (Számok 3) A Káosz után, 2029-ben Adam és szerettei otthontalanul kóborolnak a világ romjai között. A városok nagy része elpusztult, a hírközlés megbénult, az emberek többsége átmeneti táborokban él, nyomortól és betegségektől sújtva. Adamre azonban szinte mindenki emlékszik: a sebhelyes arcú fiúra, aki évekkel korábban megjósolta a katasztrófát. Ő viszont inkább menekülne a kéretlen hírnév elől, és az emberek elől is, hogy ne kelljen a szemükbe néznie… Mert mindenkinek van a szemében egy szám – egy dátum. Életük utolsó napjának dátuma. Adam pedig látja, érzi a halált… E nyomasztó teher mellett ők ketten Sarah-val egy másik titkot is cipelnek: a lány gyermeke, Mia a két évvel korábbi katasztrófa idején új számot kapott, Adam dédnagymamájának a számát. Ezzel ugyan megmenekült a korai haláltól, ám rejtély, hogyan történhetett meg a csere, miféle erővel bírhat a kislány, s vajon képes lesz-e azt kordában tartani. Mindennek tetejébe felbukkannak a kormány emberei, akik feltűnően érdeklődnek Adam különleges képessége iránt. Újabb hajsza veszi kezdetét. A fiú úgy érzi, senkiben sem bízhat, s miközben próbálja megvédeni a családját, lehet, hogy éppen szerettei között van az, aki a legveszedelmesebb adottsággal bír: képes ellopni mások életét. A három kötet egyben [Hidden Content]
  14. Id. Alexandre Dumas, Alexandre Dumas père, teljes nevén Dumas Davy de la Pailleterie (Villers-Cotterêts, 1802. július 24. – Puys, Dieppe mellett, 1870. december 5.) francia író, legismertebb művei kalandos történelmi regények, amelyek a világ legolvasottabb francia írójává tették őt. Több regényéből (például a Monte Cristo grófja és a D’Artagnan-történetek) készült filmadaptáció, de írt színműveket, újságcikkeket is, és rengeteg emberrel levelezett. Apai nagyanyja fekete rabszolganő volt. Fia ifj. Alexandre Dumas. A három testőr Egy fiatalember kalandjait meséli el, akit d’Artagnannak hívnak, és elhagyja az otthonát, hogy testőr lehessen. D’Artagnan nem tartozik a címben említett testőrök közé; azok a barátai , Athos, Porthos és Aramis – elválaszthatatlan férfiak, akiknek a jelmondata így hangzik: „Egy mindenkiért, és mindenki egyért”. [Hidden Content] Húsz év múlva (A három testőr 2) A három testőr és D'Artagnan meglett emberek immár: 1648-ban járunk; ez az az év, amelyben véget ér a harmincéves háború, amikor győzelemre jut Cromwell és az angol forradalom; ebben az évben tör ki Párizsban a Fronde-felkelés, és szerveződik meg a Barikádok napja. Vajon miféle újabb kalandot kínál hőseinknek a történelem kavargása? Vállalkoznak-e újabb kalandokra? Hogyan élnek, mi történt velük az elmúlt húsz év alatt? Bizony, nagyon is másként élnek, mint A három testőr idején: Athos, a fia, a későbbi Bragelonne vicomte nevelésének szenteli életét, Aramis egyházi öltözékben keresi a titokzatos szerelmi és politikai kapcsolatokat, Porthos úri vígságban unatkozik hatalmas birtokán; csak D'Artagnan maradt meg testőrnek. De éppen az õ kalandvágya, fortélyos mesterkedése, furfangos észjárása indítja újabb kalandok elébe mindnégyüket: az egyetlen testőrt és három elválaszthatatlan jóbarátját. [Hidden Content] Bragelonne vicomte (A három testőr 3) Újabb tíz esztendő telt el a Húsz év múlva eseményei óta: 1660-ban járunk, s a négy daliának, a hajdani négy hetyke legénynek bizony deresedik már a haja. A történelem azért változatlanul fantasztikus kalandokba sodorja őket, kivált az örökifjú D'Artagnant, a fiatal, tapasztalatlan XIV. Lajos testőrkapitányát és bizalmi emberét. Mi mindent nem tesz! Trónra segít egy királyt, megment egy jólszervezett puccstól egy másik királyt – csak azokat nem tudja megmenteni, akiket legjobban szeret: Porthost és Bragelonne vicomte-ot. Ki ez a Bragelonne? A négyek szemefénye, dédelgetett kedvence: Athos fia, a hajdani vitézség méltó örököse. Az ő története rövid és fájdalmas: a király szemet vet szerelmére – s ki tudna ellenállni a Napkirálynak? Raoul belehal bánatába. A regény igazi hőse, D'Artagnan pedig megöregedve is fáradhatatlanul folytatja bátor és fortélyos kalandjainak sorát, közben itt-ott bizony borsot törve a magasra jutott és a király elleni cselszövényt bonyolító Aramis orra alá. A regény végére és élete végére pedig elnyeri méltó jutalmát: a marsallbotot. Kiadónk teljesítette olvasóink kívánságát: ezzel az ötkötetes regénnyel újra hozzáférhetővé tette Dumas világhírű, izgalmas, kalandos, hatalmas történelmi regényfolyamának egészét. [Hidden Content] A királyné nyakéke Franciaország legkiválóbb ékszerészei elkészítik a világ legszebb és legdrágább nyakékét. Természetesen őfelségének, Mária Antóniának ajánlják megvételre művüket, s a királynénak – természetesen – megnyeri tetszését a pazar ékszer. De közbeszól az államérdek (másfél millió frankért már hadihajó is kapható); XVI. Lajos nem ajándékozza meg hitvesét a drága csecsebecsével. És megindul a hajsza a nyakékért: pénzzel vagy erővel vagy fondorlattal meg akarja szerezni szerelmes herceg, mindenre elszánt rablóbanda, ördögi kalandor… Újra feltűnik a mindenható, vészjósló Cagliostro gróf, akit Balsamo doktorként ismerhettünk meg az Egy orvos feljegyzései-ben; ő mozgatja a szálakat a háttérből, az ő akarata szerint rohan vesztébe a szerelemtől, vágytól, féltékenységtől hevülő, bosszúra szomjazó vagy ármánykodó nagyúri világ. [Hidden Content] Monte Cristo grófja Edmond Dantés tengerészt igazságtalan vádak alapján életfogytig tartó fegyhazbüntetesre ítélik a világ legbiztonságosabbnak hitt börtönében. If varából eddig még soha senkinek nem sikerült megszöknie. A rabságban barátságot köt a rejtélyes Faria abbéval, aki tanítványáva fogadja, és egy hatalmas kincs lelőhelyének titkát is rábízza. Amikor az abbé meghal, Dantés az egyetlen lehetséges menekülési módot választja: bevarrja magát apapnak szánt halottas zsákba, melyet a mit sem sejtő fegyőrök a tengerbe vetnek. Egy közeli szigeten ér partot, majd felveszi egy csempészhajó, amely hamarosan kiköt Monte Cristo szigetén… [Hidden Content] A fekete tulipán „A haarlemi tulipántársaság díjat tűzött ki a szénfekete nagy tulipán fölfedezésére – nem merjük azt mondani, hogy létrehozására –, ami akkor megoldatlan probléma volt, sőt megoldhatatlan problémának is látszott, ha tekintetbe vesszük, hogy abban a korban még a természettől fogva sötétbarna fajta sem létezett. Mondogatták is, hogy a díj alapítói akár kétmillióra is szabhatták volna a díjat százezer frank helyett, minthogy a dolog úgyis kivihetetlen. De azért a tulipánkertészeket mégiscsak lázas izgalom fogta el. Némely kertészek átvették magát az ötletet, de megvalósíthatóságában nem hittek; a műkertészek fantáziája azonban olyan élénk, hogy ámbár eleve kilátástalannak ítélték elképzeléseiket, mégsem tudtak többé másra gondolni, mint arra a nagy fekete tulipánra […]. Van Baerle is azok közül a tulipánkertészek közül való volt, akiket magával ragadott az ötlet; Boxtel azok közé tartozott, akiket az üzlet érdekelt.” A XVII. századi Hollandiában játszódó történet véres mészárlással kezdődik: a franciapárti Witt testvéreket Orániai Vilmos hívei – hazaárulás vádjával – felkoncolják. Cornelius van Baerle az egyik Witt testvértől titkos levelet őriz, s emiatt letartóztatják és halálra ítélik. Halálos ítéletét az utolsó pillanatban életfogytiglani fogházra változtatják. A börtönbe Cornelius becsempészi a dédelgetett tulipánhagymát, és nem is sejti, hogy a zord falak egy másik ritka virágszálat is rejtenek: az ördögien kegyetlen porkoláb szépséges leányát, Rosát. Erény és bűn, szerelem és kapzsiság, árulás és hősi halál, uralkodói önkény és igazságtétel – a romantikus regények minden eleme együtt van ebben a jellegzetes Dumas-históriában. [Hidden Content] A jávai orvos Izgalmas és titokzatos kalandok bonyolódnak Dumas regényében. Eusebius Vandenbeeknek, az együgyű holland fiatalembernek a tűzszigeten, Jáva szigetén, kialudt vulkánok tövében, az őserdő ezer veszedelmének, tigrisnek, párducnak, mérges kígyóknak fenyegető közelségében, varázslók és jövendőmondók, hatalmi tébolytól és vad bosszúállás vágyától fűtött jávaiak, malájok és kínaiak, szép háremhölgyek és megátalkodott kalózok környezetében kell megbirkóznia az élet adta kísértésekkel.Miként lesz úrrá józan eszén, emberi tisztességén és tiszta szerelmén a pénzvágy és a bujaság, és miként győz minden földi és földöntúli misztikus hatalmon feleségének igaz szerelme: ezt mondja el a világhírű francia regényírónak ez a meseszerűen kalandos regénye. [Hidden Content] Korzikai testvérek Két kisregényt tartalmaz a kötet. Az első, a Korzikai testvérek, egy furcsa és borzongató családi hagyományról szól. A két korzikai testvér egyikét Párizsban párbajban megölik. A másik testvér – a családi hagyománynak megfelelően – víziókban értesül a tragikus eseményekről. Korzikából azonnal Párizsba utazik, és egy újabb párbajban bosszút áll testvére haláláért. A második kisregény, a Herminie, egy különleges szerelmi viszony izgalmas története. A titoktartásra kötelezett lovag indiszkréciót követ el, s szerelmese bosszúból megöli. Illetve nem őt sikerül megölnie, hanem a fiú élhetetlen barátját, aki éppen hozzá akar menni szerelmi találkozóra. Dumas mindkét kisregénye most jelenik meg először magyar nyelven. Mindkettő romantikus írás, tele izzó szenvedéllyek, s fordulataikat a kaland izgalma és titokzatossága teszi feledhetetlenné. [Hidden Content] Margot királyné A régens lánya és A fekete tulipán után a harmadik olyan romantikus regénnyel jelentkezik a Palatinus, amely Dumas legnagyobb sikerei mellett méltatlanul szorult háttérbe. Az intrikák, titkos találkák, viadalok szinte vad forgatagával bemutatott történet ráadásul olyan kulcsfogalmak körül játszódik, amelyek napjainkban is égetően aktuálisak: Dumas témája az (érdek)házasságok természete és a vallásháborúk őrülete. A történelmi tényekre épülő regényben az elfojtott vágyakat, viharos szerelmi ütközeteket egy uralkodópár szenvedi meg a XVI. század végén: Henrik király Valois Margit hercegnőt veszi nőül, egyikük katolikus, másikuk kálvinista, vállalt szerepük egy kettészakadó ország egyesítése volna. A könyv halhatatlan főhőse, Margot királyné a francia nő egyik örök szimbólumává vált, nem véletlen, hogy históriájából még napjainkban is nagy sikerű film készülhetett Isabelle Adjanival a címszerepben. [Hidden Content] A régens lánya A regény a francia romantika utolérhetetlen népszerűségű írójának egyik legizgalmasabb műve. A filmszerűen pergő cselekményű, váratlan, szellemes fordulatokban gazdag történelmi kalandregény Franciaországban játszódik a XVIII. század elején, amikor a gyermek király helyett a kicsapongó életű, de tehetséges államférfi, Orléans-i Fülöp régens uralkodik. Ellene sző összeesküvést a békétlen bretagne-i nemesek csoportja, s köztük a bátor, daliás ifjú lovag, Gaston de Chanlay, akit hazafiúi érzelme és a családját ért régi sérelem megtorlása hajt, hogy végrehajtsa véres tettét, megölje a régenst. De alighogy útra kel Párizs felé, lépteit máris titkosrendőrök hada figyeli, s a tapasztalatlan összeesküvő, aki ráadásul olthatatlanul szerelmes a szépséges, erényes Héléne-be, a régens kolostorban neveltetett lányába, gyanútlanul besétál az agyafúrt, kegyetlen, de zseniális főtanácsadó, Dubois állította kelepcébe. És ekkor dől el, hogy mi nyom többet a latban: a szenvedélyes szerelem vagy az adott szó, a becsület… A romantikus kalandregény utolérhetetlen mestere, Dumas ezúttal is három testőrre való izgalommal szolgál. [Hidden Content] A Szavojai herceg A szavojai herceg regénye hamisítatlan Dumas-alkotás.A mű alapötlete visszanyúl a XVI. századba és a Bourbonok hadakozásai, Richelieu uralma után föllépteti a Valois-kat.Egy talált gyermek kalandos történetének keretében sorra lépnek fel II. Henrik és gyenge kezű fiai, a nagyon befolyásos Guise hercegek, a kálvinizmus elleni küzdelmekben.Franciaországban daliás ideje elevenedik meg, melynek végén találkozunk a különleges gascognei legényekkel, kik a Valois család utolsó igaz védelmezői…Alexandre Dumas nálunk is igen széles olvasótábora bizonyára örömmel fogadja ezt az izgalmas és kalandos történetet.Szerelem, árulás, hősök és kalandorok lebilincselő kalandjai minden bizonnyal nem okoznak csalódást ezúttal sem. [Hidden Content] A Vörös Szfinx A Vörös Szfinx cselekménye négy fő szálon bonyolódik: Richelieu bíboros hatalmi sakkhúzásai eredményre vezetnek-e? Előkeríthetők-e a IV. Henrik életét kioltó merényletre bujtó összeesküvők? Franciaország elhódítja-e a kulcsfontosságú Susai-hágót? És ki fogja megörökölni majdan a francia trónt? Dumas visszatér a számára oly igézetes tizenhetedik század francia történelméhez, de A Vörös Szfinx nem folytatása, hanem ellendarabja A három testőrnek. Ez a Dumas-regény először kerül a magyar olvasók kezébe. [Hidden Content] Olympe de Cleves I-II A történet XV. Lajos korában játszódik. Az ifjú király alig húszesztendős, és nagyon unatkozik, szép és szenvedélyes szeretőre vágyik. Az, aki meghódítja a király szívét és érzékeit, értelmének is ura lesz. Nem mindegy hát, kinek jut e kiváltság. Tudja ezt Richelieu herceg is, közbeavatkozik, és a maga fondorlatos módján kezdi el szőni-gabalyítani a szálakat…A regény egyik főhőse Bannière, a híres színész, akit már novícius korában is ellenállhatatlanul vonzott a színpad, és a kiközösítést is vállalva, megszökött a jezsuitáktól, csak hogy a világot jelentő deszkákra léphessen. A hősnő pedig a csodálatos színésznő, Olympe de Clèves, akiben a sorsát, érzéseit őszintén vállaló, a hivatásának élő szabad asszony alakját rajzolta meg Dumas. I. rész [Hidden Content] II. rész [Hidden Content]
  15. Joy Adamson (leánykori neve: Friederike Victoria Gessner) (Troppau, Szilézia, Osztrák–Magyar Monarchia, 1910. január 20. – Shaba Nemzeti Park, Kenya, 1980. január 3.) természetvédő, nemzetközi hírnevet az afrikai vadvilágról írt könyveivel szerzett. Az Osztrák-Magyar Monarchiában Troppauban (ma Opava, Csehország) született, Bécsben végezte iskoláit. 1939-ben Kenyában telepedett le, 1944-ben férjhez ment George Adamson brit vadőrhöz, akivel 1971-ig élt együtt. Egy árván maradt oroszlánkölyköt, Elzát fogadott örökbe, felnevelte és megtanította az önálló életre a vadonban, ennek történetét írta meg első nagy sikerű könyvében az Oroszlánhűségben. 1961-ben létrehozta az Elsa Wild Animal Appeal (később: Elsa Conservation Trust) nemzetközi vadvédő alapítványt, amely természetvédelmi és oktatási célokat finanszírozott. Az Elzáról és kölykeiről írt három könyve világhírt szerzett, film is készült belőlük. 1980-ban egy korábbi alkalmazottja ölte meg, volt férjét 1989-ben vadorzók ölték meg. Oroszlánhűség A szerző férje, aki Kenya egy északi tartományában vadászati főfelügyelő, egy napon – félig önvédelemből és kényszerből, félig talán véletlenségből – lelövi a három alig néhány napos oroszlánkölykök anyját. A kölyköket felkutatja, és magához veszi. A két nagyobbat néhány hónapi nevelés után állatkertbe küldik. A harmadikat, a legkisebbet és leggyengébbet, Elzát, a házaspár felneveli. A kis oroszlánnal egész addigi életrendjük átalakul: mindenüvé viszik magukkal, hivatalos vadászútjaikra, szabadságuk idején a tengerhez… Az idő múlásával a kis oroszlán természetesen kifejlett, tökéletes példánnyá növekszik. Mit tegyenek vele? Bár eredetileg Elzát is állatkertbe szánták, mégis úgy döntöttek, hogy Afrikában tartják. A vadon ugyan rendszerint elpusztítja az emberi környezetben felnövekedett ragadozót, de Elza félig-meddig mégiscsak természetes környezetében nevelődött… A vadászati főfelügyelő és felesége nekivág a szokatlan kísérletnek: „visszavadítani” neveltjüket, s nem utolsó sorban „férjhez adni” őt… s mindezt, a kedves epizódok sorozatát, a nagy és izgató kísérletet annyi bájjal közvetíti az írónő (aki pedig nem hivatásos tollforgató), hogy valóban nem tudjuk letenni ezt a változatos és színes írást, amelynek végén a hűséges Elzát és körülötte forgolódó embereket, fehéreket és feketéket, egyaránt. [Hidden Content] Elza és kölykei Elza, az elárvult kis oroszlánkölyök, a nagysikerű Oroszlánhűség hőse volt, akit a szerző és férje „családtagként” nevelt fel és szelídített meg. Ez a könyv Elza életének további folytatását meséli el: „házasságát”, kölykeinek születését és felnevelését, betegségét és halálát, majd a kölykök további sorsát. A mesterséges környezetben felnőtt Elza sohasem vált „teljes értékű” oroszlánná, nem tudott visszatalálni a vadon törvényei közé. Az Adamson házaspár azt akarta, hogy a kölykök újra természetes életet éljenek. A fiatal állatokat a Serengeti-rezervátumban helyezték el.A felejthetetlen Oroszlánhűség folytatása! PDF egy kötetben az Öroszlánhűség című könyvvel [Hidden Content] A pettyes szfinx Joy Adamson – akinek neve Elzáról, a kenyai nőstény oroszlánról szóló elragadó könyveiből jól ismert előttünk – most új és hasonlóan lebilincselő állattörténetet mond el. A történet középpontjában ezúttal egy gepárd, Pippa áll, akit egy Kenyából távozó család ajándékoz a szerzőnek, mivel megbízható otthont akarnak találni dédelgetett kedvencüknek. A szerző elhatározza, hogy ezt a nagy macskafélét visszaadja a szabad természetnek. E feladat megoldása azonban számos nehézséggel jár, mert mindeddig egyetlen szelídített gepárd sem volt hajlandó visszatérni a vadonba. Pippa új barátjának mérhetetlen türelemre, megértésre és kitartásra van szüksége önként vállalt munkájának sikeres végrehajtásához. A gepárd lassanként kezd távol maradni a tábortól, eleinte rövid, később hosszú időszakokra, bár közben élelemért visszajár oda, ha éppen nem tudott zsákmányt ejteni. Látogatásai alkalmával mindig szeretetre méltóan viselkedik. Végül egy vad gepárdban lel párjára. A kísérlet sikerült: Pippa független életet kezd élni. Ez azonban nem vezet a szerzővel való kapcsolata megszakadásához, és amikor első kölykei megszületnek, el is vezeti őt hozzájuk A vadon élete könyörtelen: három alkalommal összesen tizenegy kölyköt hoz világra, de csak három marad életben. Ezek körül is egyet lábsérülés ér, és csak gondos orvosi kezeléssel sikerül megmenteni. Nem kevésbé gyötrelmes azonban olyasvalakinek az élete sem, aki arra vállalkozik, hogy több éven keresztül egy vad gepárd családjával tartson kapcsolatot. Joy Adamson naponta hosszú utat tesz meg a gepárdokhoz, a sokszor térdig érő sárban. Helyzetét még nehezebbé teszik a szörnyű árvizek és a rémítő bozóttűz is. Gyakran a hőség óráiban, állandóan nehéz teherrel megrakodva járja keresztül-kasul a bozótost, ahol bármelyik pillanatban elefáncsorda rohanhat elő, vagy oroszlánok gömbölyű fülei bukkanhatnak elő a fűből. Emellett számtalan lelkiismereti kérdés is felmerül benne: meddig nyújthat segítséget, ha a gepárdok betegek vagy éhesek? Megteheti-e ezt egyáltalán anélkül, hogy megzavarná őket a vadon életéhez való alkalmazkodásukban? A három esztendő története, melynek folyamán Pippa és kölykei fejlődését kíséri nyomon, éppoly érdekfeszítő és éppannyira tudományos megfigyeléseken alapuló, mint Elzával való kapcsolatának leírása. Ezenkívül a szerző abban az egészen különleges helyzetben van, hogy beszámolhat a szeretetre méltó, kecses, de ugyanakkor titokzatos gepárd – a pettyes szfinx – és a nagyszerű Elza jellemében rejlő különbségekről is. A szerző teljes és különlegesen szép fényképanyaggal egészíti ki e történetet, amelyből tizenkét oldalnyi színes képet, és hatvannégy oldal fekete-fehér nyomású illusztrációt mellékeltünk. 1988-ban jelenik meg \"A pettyes szfinx\" folytatása, \"A pettyes szfinx nyomában\" a Gondolat Kiadónál. [Hidden Content] A pettyes szfinx nyomában A tragikus körülmények között elhunyt nagynevű szerző ebben a művében „A pettyes szfinx” főhősének, Pippának, a gepárdnak további sorsát írja le. Pippa immár negyedszer hoz világra utódokat, s eddig 11 kölyke közül csupán hármat sikerült felnevelnie. Vajon milyen sors vár a negyedik alom ifjú gepárdjaira? A szerző úttalan utakon, tüskés bozótoson keresztül, jó és rossz időben, mindennap felkutatja a családot a szavannán, és élelemmel, tápszerekkel segíti Pippát és kicsinyeit. A kölykök szépen erősödnek, növekednek, és egyedülállóan érdekes, izgalmas jellemformálódásuknak s különböző egyéniségekké való kibontakozásuknak lehetünk tanúi. De még mielőtt elérnék a teljes önállóságukat, Pippát súlyos baleset éri, s az állatkórházban elpusztul. Az árván maradt kamaszokat Joy tovább segíti, amíg a merui hatóság ezt számára engedélyezi. J. Adamsonnak elsőként sikerült megfigyelnie és tanulmányoznia a vadon élő gepárdok „pubertáskorát”, nemi ösztöneinek kibontakozását, sőt párosodását is.A mű azonban több mint a sok páratlan megfigyelés egyszerű összefoglalása. A szerző, aki jó néhány évtizedet töltött a kelet-afrikai szavannákon, beszámol néhány saját kalandjáról és a terület egyik-másik „lakójáról”, pl. a pufogó viperáról, a fehér orrszarvúakról közöl színes történetet, de foglalkozik az állatkertben tartott gepárdok sorsával is. [Hidden Content] Shaba királynője A Shaba királynője az írónő utolsó könyve. Életének, kísérletének, vadvédelmi munkájának végső, 1976–1979 közé eső szakaszát foglalja magában. Penny, az árva leopárdkölyök 3 hónapos korában kerül Joy Adamsonhoz, aki szeretettel neveli és tanítja, s közben fáradhatatlanul keresi azt az ideális helyet, ahol fokozatosan visszavezetheti a szabad életbe. ezt a párducparadicsomot Észak-Kenya Shaba Rezervátumában találta meg a szerző.A könyv nemcsak Penny, a fiatal nőstény leopárd életét, kalandjait mutatja be, hanem a mai Kelet-Afrika akácialigetekkel tarkított szavannáinak lakóival, életével is megismertet. [Hidden Content] A fürkésző szellem Joy Adamsont már húsz évvel ezelőtt, 1962-ben barátságunkba fogadtuk, amikor először jelent meg magyar nyelven az „Oroszlánhűség”. Az elragadó beszámoló, amely csaknem résztvevőként avatja be az olvasót az árva oroszlánkölyök, Elza, felnevelésének a korábbi hiedelmek szerint reménytelennek tűnő vállalkozásában, és az azt követő kötetek, az „Elza és kölykei”, a „Pettyes szfinx” világra szóló sikert arattak. Elza, a kölyök, Pippa és társaik hosszabb-rövidebb ideig együtt éltek Joy Adamsonnal, így történeteikből megismerhettük a szerző életének egy-egy szakaszát, és annak helyszínét, Kenya sokrétű, színes világát is. De mi vihette a bécsi fiatalasszonyt Kelet-Afrikába? Honnan az az elkötelezettség, amely végül élete egyetlen céljául tűzte ki, hogy megóvja a Földünkön egyre kisebb területre összeszoruló természetes világot? Joy Adamson önéletrajzi kötete most a gyermekkortól kezdve meséli el a nagyobb ívű történetet. [Hidden Content] Köszönet Kacsatalpa, és Lecabuc segítségéért
  16. Cezar Millan - Melissa Jo Peltier: Hogyan neveljünk tökéletes kutyát Az egyetlen könyv, amelyre szükséged lesz egy boldog és egészség kölyökkutya felneveléséhez. A National Geographic Channel „A csodálatos kutyadoki” című sorozatának sztárjától és nagy sikerű írójától.Cesar Millan, a kiváló kutyaviselkedési szakember üzenete mindazok számára, akik kiskutyát terveznek magukhoz venni, vagy akik már belefogtak egy fiatal kutya nevelésébe az, hogy igenis fel lehet nevelni a tökéletes kutyát! Minden az első egy-két évben elvégzett helyes megalapozással kezdődik.Miközben a könyv oldalain Cesar Millan megosztja velünk a négy különböző fajtájú kölyök felnevelése során szerzett részletes tapasztalatait, úgy érezhetjük magunkat, mintha ott állna mellettünk, és saját személyes szakértőnkként segítene nekünk és a kutyánknak közös életünk első napjaitól kezdve.A „Hogyan neveljünk tökéletes kutyát” jó néhány hasznos és új információt tartalmaz a kölyök- és kamaszkorú kutyák nevelésével és igényeivel kapcsolatosan. A Cesar barátságos, könnyen befogadható stílusában íródott könyv választ ad a leggyakrabban feltett kérdésekre, valamint segít, hogy egy egész életre szóló szeretetteljes és kielégítő kapcsolatot tudjunk kialakítani hűséges barátunkkal. [Hidden Content] Cezar Millan - Melissa Jo Peltier: A csodálatos kutyadoki A kutyád az őrületbe kerget? Agresszív, ideges, félénk vagy egyszerűen csak túl feszült? Négylábú barátod talán valami megszállottja: felugrál mindenkire, aki belép az ajtón, vagy azzal nyaggat, hogy újra és újra eldobd neki ugyanazt a koszos, zöld teniszlabdát?Vagy esetleg úgy érzed, a te kutyád tökéletes, de szeretnéd, ha kettőtök kapcsolata még teljesebb lenne? Szeretnéd megtudni, mi motiválja? Szeretnél bepillantást nyerni a világába, hogy szorosabb kapcsolatot alakíthass ki vele? Ha a fentiek bármelyikére igennel feleltél, akkor jó helyen vagy.Manapság annak ellenére, hogy több könyv, több segítség, több képzési eszköz és még többféle jutalomfalat áll rendelkezésünkre, több neveletlen kutya van, mint valaha. Elérhetőek ugyan az eszközök ahhoz, hogy kutyáinknak jó nevelést adhassunk, mégsem értjük igazán kedvenceink természetét. Mindamellett, hogy legtöbbünk jó szándékú és szerető kutyatartó, a megértés hiánya sok problémához vezethet. Egyszerűen fogalmazva, a kutyák nem kis emberek. Nem úgy gondolkodnak, nem úgy viselkednek, és nem úgy látják a világot, ahogyan mi. A kutya az kutya, és meg kell tanulnunk a kutyát tisztelni bennük. Óriási kárt okozunk, ha emberként kezeljük őket, és a legtöbb viselkedési probléma éppen ebből fakad.Cesar Millan kutyaviselkedési szakember segítségével a kutyánk szemével láthatjuk a világot, és kiküszöbölhetjük a viselkedési problémákat. Ebben a könyvében arra hívja fel az olvasók figyelmét, hogy a kutyanevelés legfontosabb része az ember és kutya közötti egészséges kapcsolat megteremtése és a határok egyértelműsítése. [Hidden Content]
  17. Justitia Egy hatalmas galaktikus birodalom legfontosabb rendfenntartó és ítéletvégrehajtó erői a világtalan Justitiák, akik a látás híányában élesebbé vált többi érzékszervük segítségével oldanak meg szövevényes bűnügyeket. Amikor azonban az An nevű Justitiát nyomozása a legfelsőbb körökig vezeti el, rá kell ébrednie, hogy az addig biztos háttért nyújtó anyaszervezet sem szeplőtelen. Keserves döntésekre kényszerül, ha meg akarja érni a következő napot, és ha azt egy számára is elfogadható világban akarja leélni. Csak maroknyian segítik őt, de ez az elszánt kis csapat akár fenekestül képes felfordítani az univerzumot. A Zsoldos Péter-díjas szerző új regényében bebizonyítja, hogy az SF nem csupán férfiak által fogyasztható műfaj, a nők szereplőként és olvasóként egyaránt fontosak. A jövőnk múlhat rajtuk. [Hidden Content] Ideal 2011 A nem túlságosan távoli jövőben járunk. A végtelen kaukázusi háború két veteránja, Lonya és Bogdán együtt néznek szembe azzal, hogy a hatalomvágy és ostobaság végül elhozta a Földre a technológiai szingularitást: öntudatra ébredt és átvette az emberiség fölötti írányítást az elektronikus személyiség.A korábbi sötét víziókkal szemben azonban az Őrző látszólag nem törekszik az emberiség elpusztítására, hanem éppen ellenkezőleg, valamiféle utópiát kezd fölépíteni a bolygón. Semmi sem a régi többé a Földön. Nincs pénz, politika, háború, szegénység és gazdagság: az Őrző mindenütt jelenvalósága garantálja a rendszer építését és stabilitását.A két egykori barát hamarosan ellentétes oldalon találja magát: míg Lonya az Őrző szövetségeseként az új rendszer felépítésén munkálkodik, Bogdán megszállottan halad végső célja felé, mely nem más, mint az Őrző elpusztítása. [Hidden Content]
  18. André Maurois világhírű író tudományos-fantasztikus regényének A gondolatolvasó gép-nek hőse egy különös találmány: a pszichográf. Ez a gép meglesi, kifürkészi és feljegyzi az ember gondolatait: bárki és bármikor megismerheti embertársainak legrejtettebb vágyait, elképzeléseit, indulatait, gondolattöredékeit. A szellemes ötlet alkalmat ad arra, hogy a kitűnő francia író, akinek számos regénye és életrajza aratott nagy sikert (nálunk is), az ember titkos, önmaga előtt is titkolt gondolatainak mélységeibe vezesse be az olvasót. Mert Maurois-t nem annyira a modern technika forradalma érdekli, mint a pszichológia: a hazugság jótékony szerepének és ártalmas hatásának viszonyát fedi fel a mulatságos, fordulatos, szellemes cselekmény során. A kötet másik kisregénye – Utazás a Mívesek országában – ugyancsak fantasztikus tárgyú és hangulatú, de filozófiai fogantatású: a művészek és a művészetszerető állampolgárok viszonyát tárgyalja szellemes, regényes történet tükrében. [Hidden Content]
  19. Holdfénytolvaj (Holdfénytolvaj trilógia 1) Chorax, az ifjú tolvaj megdöbbentő dolgot tapasztal: valaki beférkőzött az agyába! Valami ősi varázslat révén egy ezredévek óta halott mágus tudata költözött a testébe, hogy uralja azt. A neve Holfénytolvaj Ymdar.A mágus nem rosszindulatú, nem kívánja a fiú vesztét, ám mégis gyilkos versenyfutás veszi kezdetét, hiszen Chorax csak úgy maradhat életben, ha megtalálják Holdfénytolvaj eredeti testét, mely mágikus álomba süllyesztve, egy titokzatos helyen vészelte át az évezredeket. És a küzdelemnek van még egy résztvevője: Hornamyl at Rumescaar, Holfénytolvaj Ymdar halálos ellensége a régmúltból.Ám nemcsak a fiú élete a tét. Két ősi hatalom képviselői születnek újjá e korban, hogy bevégezzék a tízezer évvel ezelőtt félbemaradt harcot, amely egyszer már totális pusztulást hozott mindkét fél számára… [Hidden Content] Vörösszermű patkány (Holdfénytolvaj trilógia 2) Bár Holdfénytolvaj Ymdarnak, a múltból érkezett varázslónak sikerült visszaszereznie a testét, ősi ellensége, Hornamyl at Rumescaar, a Vörösszemű Patkány egy óriásbogár testben elmenekült a végső összecsapás elől.Holdfénytolvajnak nincs más választása, a társaival együtt követnie kell Hornamylt, részben a bosszú, részben egy lícs akarata miatt.Térkapuk segítségével átvágnak a Homályvilágon, és eljtunak a Keleti Partvidékre, hogy a lícs kívánságának megfelelően felkutassanak egy varázsgyűrűt, amelynek pontos működését nem ismerik. Ráadásul úgy tűnik, Hornamylnak is eltökélt szándéka megszerezni a gyűrűt.Sem Holdfénytolvaj, sem Chorax nem sejti még, hogy útjuk során ismételten szembetalálkoznak azzal az ősi mágiának a káros hatásával, amit a régiek egyszerűen Programozott Reinkarnáció néven ismertek… [Hidden Content] A Sárkányszuka (Holdfénytolvaj trilógia 3) Holdfénytolvaj Ymdar megszerzi az ősi nekromata varázsgyűrűt, melyért annyit küzdött. Rádöbben, hogy a varázstárgy képes befolyásolni az időzített reinkarnációt, s számos hatalom kívánja magának.S miközben a régmúlt árnyai közül elfelejtett ősök ébrednek új életre a ma teremtményei testében, hogy annyi évszázad pihenés után megvívják a mindent eldöntő utolsó nagy csatát, addig Holdfénytolvaj egy olyan mesteri cselvetés végrehajtója lesz tudtán kívül, mely hosszú időre meghatározhatja a hatalmi viszonyokat.Ellenségei között már nem csupán egy lícset, hanem egy hatalmas nősténysárkányt is számon tarthat. A Sárkányszuka ármányos módon kényszeríti Ymdart, hogy legyen segítségére a hatalomért folytatott küzdelemben, s ő nem tehet mást, mennie kell… [Hidden Content] Gyilkosnak gyáva Az ifjú Tarath-t az Otthon Testvérisége képezi ki orgyilkosnak. Fiatal kora ellenére a legkiválóbb tanítványok között tartják számon, s az omik egyre nehezebb és keményebb próbatételeknek vetik alá, mintha komoly céljaik lennének vele…A Testvériség már nem olyan egységes, mint évszázadokkal korábban volt. A granok a hatalmuk megerősítésére törekednek, s ennek érdekében akár egy démonnal is hajlandók lepaktálni…Tarath életében néhány óra alatt hihetetlen változások következnek be. Megtudja, hogy halottnak hitt apja él, s egykoron ő is a Testvériség orgyilkosa volt. Az egyik gran személyes pártfogásába veszi az ifjút, s nem sokkal később Tarath hamarosan az események sűrűjében találja magát, intrikák és cselszövések kusza hálójában, ahol nem tudhatja, ki és miért akar megszabadulni tőle; ám úgy tűnik, sokan vannak, akik az életére törnek. A jövő nem sok jót ígér számára. [Hidden Content]
  20. A Tenkes Kapitánya Most hát ismét elénk lépnek valamennyien a tévé nagysikerű filmjéből: Eke Máté, a „Tenkes kapitánya”, Siklósi bácsi, Veronika, aztán a mafla Eberstein báró és butácska felesége. És újra végigkísérhetjük az izgalmas és vidám kalandokat amelyek mindegyike arról szól, hogyan támad fel Eke Máté vezetésével a Siklós környéki szegény nép a vár császári parancsnoka ellen, és hogyan keseríti meg minden napját, amíg Béri Balogh Ádám felmentő kuruc serege meg nem érkezik… Örsi Ferenc ifjúsági regényében jelenetről jelenetre nyomon követte filmjét: semmi sem maradt el ebből az országos hírre kapott több külföldi televízióban is vetített, mesei ihletésű érdekes történetéből. epub [Hidden Content] A Bujdosó-Zátony foglyai Örsi Ferenc ifjúsági regénye 1956 márciusában játszódik, egy Duna menti erdőrengetegben, az emlékezetes jeges árvíz idején. Központi szereplője három fiú és lány, akik a balszerencse folytán bennrekedtek a kiürített árterületen. A rohamosan emelkedő áradat a Bujdosó-zátonynak nevezett, magaslatra kényszeríti őket, ahol hatalmas jégtorlasz keletkezik. A torlaszt bombázni kell, ám ez a négy gyerek számára életveszélyt jelent. A védelem parancsnoka, egy honvéd ezredes – az egyik fiú apja –, drámai döntésre kényszerül: neki kell kiadnia a parancsot. A modern „robinzonáda” és az egymásért érzett felelősség, az emberi helytállás, a közösség iránti kötelesség ábrázolásából ötvöződő regény emberségből példát ad olvasóinak. A lélegzetelállítóan izgalmas regény az 1961-ben bemutatott Négyen az árban című film alapanyagát képező filmnovellából készült. epub [Hidden Content]
  21. Gyerek a bőröndben (A feladó ismeretlen) Nina Borg, a Vöröskereszt ápolónője megszállottan küzd az elesettekért. Nem képes nemet mondani, mikor a segítségét kérik, még akkor sem, ha ennek végül a férje és a gyermekei isszák meg a levét. Mikor régi barátnője, Karin elküldi neki a koppenhágai pályaudvar egyik csomagmegőrző szekrényének a kulcsát, még nem sejti, hogy élete legveszélyesebb bűnügyébe bonyolódik. A csomagmegőrzőben egy bőröndöt talál, a bőröndben pedig egy hároméves fiút. Valaki elkábította, de még él. Gyerekkereskedők áldozata? Mit tennének vele a hatóságok? Egyszerűen visszaküldenék a feladónak? Mikor Nina megtudja, hogy Karint brutálisan meggyilkolták, rájön, hogy nemcsak a kisfiút, de őt és családját is halálos veszély fenyegeti. Nincs más lehetőség: menekülniük kell… Lene Kaaberbl fantasy-szerzőként, Agnete Friis pedig gyerekkönyv-szerzőként érte el első sikereit Dániában. Együttműködésük eredményeként megszületett a legújabb skandináv krimi siker: Nina Borg esetei tucatnyi nyelven olvashatók világszerte. A sorozat első kötete, a Fiú a bőröndben 2008-ban az év krimije lett. [Hidden Content] Cigányátok Miskolctól nem messze egy elhagyott szovjet laktanya áll. Már teljesen kifosztották, két cigány fiú mégis kutakodni kezd az egykori kórház romos épületében. Olyan kincsre találnak, amire egyikük sem számított. Próbálnak túladni rajta, a dolgok azonban balul sülnek el, és az egyik fiú váratlanul eltűnik. A bátyja egészen Koppenhágáig követi a nyomát, de mindenütt akadályokba ütközik. Azok, akik találkoztak a testvérével, ijedten valami cigányátokról suttognak. Nina Borg, a Vöröskereszt ápolónője egy városszéli, elhagyott garázsban cigány menekülteken próbál segíteni, akik között titokzatos betegség ütötte fel a fejét. Arra azonban nincsen felkészülve, hogy a jó szándék ezúttal nemcsak őt, hanem a családját és másokat is halálos veszélybe sodor. A fiút és Ninát magával ragadja a tragikus események áradata… amelyet talán már túl késő megfékezni. Lene Kaaberbl fantasy-szerzőként, Agnete Friis pedig gyerekkönyv-szerzőként érte el első sikereit Dániában. Együttműködésük eredményeként megszületett a legújabb skandináv krimi siker: Nina Borg esetei tucatnyi nyelven olvashatók világszerte. A sorozat első kötete, a Fiú a bőröndben 2008-ban az év krimije lett. [Hidden Content]
  22. A MesterMűvek a Delta Vision 2011-ben indult könyvsorozata, amelyben a fantasy és science-fiction irodalom klasszikus szerzőinek műveit adják közre. Jack London: Kóbor csillag Jack London az aljas kisszerűségnek kiszolgáltatott sors és a történelem, az emberi lét gazdagságát uraló szellem kettősségét írja meg 1915-ös fantasztikus regényében. Főhőse, Darell Standing ketrecbezárt fenevad az Államok legkegyetlenebb börtönének magáncellájában. Egykor a tudományos elit tagja volt, most azonban egy kényszerzubbony kíméletlen abroncsában fuldokló, kivégzésre ítélt rab, aki korábbi életeiben, alakmásaiban „támadföl”. „Azt hiszik, meg tudják fojtani, el tudják vágni halhatatlan életemet, szellemtelen és otromba ötletükkel: kötéllel és bitóval. Holott én tovább vándorolok csupán, és kóborolni fogok még számlálatlan századokon át, ezen a csodálatosan szép Földön. Csak az alkalom változik mindössze; leszek herceg és paraszt, csiszolteszű és kerge, (…) tengerjáró bátor hajós és gyáva orgyilkos.” [Hidden Content] Ursula K. Leguin: A rege „A Regében… Ursula K. Le Guin a képességei teljes birtokában álló, valódi mesélő adottságait egyesíti a bölcs és szenvedélyes lélekkel és egy igazi filozófus fegyelmezett, örökké válaszokat kutató elméjével. Haini-ciklusában megteremti egy lenyűgöző, meggyőző és igen hihető jövő valóságát.” (Peter S. Beagle, Az utolsó egyszarvú és A fogadós énekének írója) Az egykor virágzó kultúrájú Aka bolygót teljesen megváltoztatta a technológia. Egy földi megfigyelő, Szatí, azonban tudomást szerez egy kitaszított csoportról, amely a vadonban él. Tagjai még ápolják az ősi hagyományokat, még mindig őrzik az elveszett vallást – a Regét. Szatít lenyűgözi a hitük, és szent zarándoklatra kíséri őket a hegyek közé, miközben tulajdon elméje és lelke veszedelmes útjait is bejárja. [Hidden Content] Piers Anthony: Khton Khton – a pokolbolygó, a kárhozottak világa, az emberlakta univerzum legszörnyűbb fegyenctelepe, ahol a javíthatatlan bűnözők életfogytig robotolnak a föld alatti gránátkristály-bányákban, egyetlen általuk választott felszerelési tárggyal, a szabadulás minden reménye nélkül. Atont, az arisztokrata telepescsalád sarja egy tiltott szerelem miatt kerül ide – ha ugyan szerelemnek lehet nevezni azt a kéjvágy és gyűlölet között ingadozó érzést, mely a gyönyörű, titokzatos szirénhez fűzi, akit sem megszerezni nem képes magának, sem megszabadulni tőle. Amikor alászáll az alvilágba, Aton nem fegyvert vagy szerszámot visz magával, hanem egy könyvet, vezérlő kalauz gyanánt. Ifjúkori naivitása rég a múlté, a világűrben átélt viszontagságok keménnyé és viharvertté edzették; s bár a Khton mélyéről köztudomásúlag nincs menekvés, neki föltett szándéka, hogy megszökik és szembenéz a rejtélyes szépséggel, akinek végzetes és érthetetlen vonzereje ide juttatta őt… Mítosz és költészet, kalandregény és szimbolizmus ötvözete – olyan erőteljes, hogy szinte szétveti a könyvet, de művelt, eredeti és szórakoztató. – Publishers Weekly [Hidden Content] Clark Ashton Smith: Gonosz mesék A megkeseredett szívű kőfaragó szobraiban legtitkosabb vágyai és érzései ébrednek gonosz életre. A bosszúszomjas halottidéző óriási gólemet küld Vyônes városa ellen, s egy volt tanítványára hárul a feladat, hogy minden varázstudományát latba vetve szembeszálljon vele. Egy üstökösről félelmetes szörnyeteg ereszkedik a Földre, s az egyház kénytelen egy fekete mágussal szövetkezni, hogy véget vessen garázdálkodásának. Ilyen és ehhez hasonló rémségek és furcsaságok várnak az olvasóra, aki Clark Ashton Smith kimeríthetetlen képzelőerővel megformált világába látogat. Smith ugyanabban az időszakban élt és alkotott, mint a természetfölötti irodalom nagy klasszikusa, Lovecraft – akivel ugyan sohasem találkoztak személyesen, de rengeteget leveleztek és baráti viszonyban voltak. Lovecraft neve holta után világhírűvé vált, Smith vele egyenrangú munkásságát azonban kevesebben ismerik: műveinek átfogó, kritikai igényű kiadására angol nyelven is meglepően későn került sor – vállalkozásunk tehát ebben az összevetésben is naprakésznek mondható. Kötetünk – melyet bevezetőnek szánunk a szerző életművébe – a középkori Franciaország fiktív tartományában, Averoigne-ban játszódó elbeszéléseket gyűjti csokorba. Smith páratlan költői érzékkel nyúl bármilyen témához, legyen szó természetfölötti rémségek pusztításáról, elvarázsolt erdők titkairól vagy furcsa és groteszk személyek dekadens vágyairól. Képzeletének szüleményei oly tarkán elevenednek meg az olvasó előtt, mint valami álom – a bizarr és nyugtalanító fajtából, amelyből nem kínál menekvést az irgalmas ébredés. „A puszta démoni furcsaság és a buján tobzódó fantázia terén talán egyetlen ma élő vagy megboldogult író sem múlja fölül Mr. Smitht.” H. P. Lovecraft [Hidden Content] Sir Arthur Conan Doyle: Jobb nem firtatni Sir Arthur Conan Doyle-t a hazai olvasóközönség leginkább Sherlock Holmes atyjaként ismeri, pedig sokoldalút és maradandót alkotott a természetfölötti irodalom terén is. Régiségbúvár rémtörténeteiben – melyek többek között az első múmiafilmet ihlették – a történelem és az egyiptológia iránti érdeklődése nyilvánul meg; spiritiszta novelláiban saját személyes tapasztalatait dolgozza fel a szeánszokról, a médiumokról és a szellemidézésről; hátborzongató tengerészhistóriáiban egyebek mellett magyarázatot kínál a Mary Celeste kísértethajó titokzatos esetére; kegyetlen meséiben (contes cruels) arról fest végletes képet, hová fajulhatnak a sötét emberi szenvedélyek; modern rémtörténeteiben pedig a tudományos-technológiai haladás vívmányaiban rejlő ijesztő lehetőségekkel játszadozik. Kötetünk reprezentatív betekintést nyújt munkásságának e kevésbé közismert, ám annál figyelemreméltóbb szeletébe, a MesterMűvek hagyományai szerint minden elbeszéléshez külön bevezetést és magyarázatokat mellékelve. „Arthur Conan Doyle mindmáig az egyik legkedveltebb írónk; műveit világszerte érdeklődéssel – és olykor megszállottsággal – olvassák.” – Russell Miller [Hidden Content] Orson Scott Card: A kegyelem ára A mágia örök törvénye, hogy az árát vérben kell leróni: annál forróbban és drágábban, minél hatalmasabb. Még az istenek sem mentesek ez alól, hisz ők is így születtek, vérben és varázslatban. A mágia előtt nincs lehetetlen – amíg arányosan megfizetnek érte… Mekkora áldozatot ér meg egy zsarnok bukása? Egy száműzött bosszúja? Egy ország megszabadítása? És mennyi vért kell kiontani hozzá, hogy valaki dacolni tudjon az istenekkel? Ennek a történetnek három hőse van; felváltva törnek egymás romlására. Mindháromnak felelnie kell ezekre a kérdésekre; és mindhárman más választ adnak. Bölcsen teszik-e vagy sem, de nem mindenki hajlandó megfizetni közülük a kegyelem árát… Orson Scott Card 1983-ban élénk felbolydulást keltett ezzel a regényével: ez volt az első kirándulása a fantasy területére, és rögtön halomra döntötte vele a hagyományokat. Az igazság kegyetlen – de kegyelemmel enyhíteni még kegyetlenebb. [Hidden Content] Jack Vance: Rhialto a csudálatos A Föld elöregedett, a vörösen pislákoló Nap bármelyik órában kihunyhat, véget érhet a világ. E mesés és borzongató, távoli jövőben, az emberiség huszonegyedik eónjában kietlen pusztaságokkal szabdalt, egymástól elszigetelt kultúrák vívják magányos harcukat a túlélésért. Ascolaisban és Almeryben, a Leomló Faltól nyugatra eső területen él egy csapat varázsló, akik szövetségbe tömörültek, hogy védelmezhessék érdekeiket. No meg persze, az értékeiket… Közösségük szabályait a Kék Alapelvben, a Monstramentumnak is nevezett törvénykönyvben fektették le, mely eleve meggátolja az egymás közötti háborúskodást, a nyílt viszálykodást… De vajh, ki vethetne gátat annak, ha valaki fondorlatos módon, az Alapelv betűit kiforgatva próbálja elorozni társai varázstárgyait? Rhialto már maga sem emlékszik, ki és mikor aggatta rá a kissé gunyoros „Csudálatos” ragadványnevet, de úgy rémlik, nem mágikus képességei ihlethették az illetőt, inkább hóbortos öltözetei és szokásai, valamint a hölgyek körében aratott sikerei. Ő maga is merész terveket szövöget varázslótársai mágikus IOUN-köveinek megkaparintására, ám amikor őt rabolják ki – a Monstramentum törvényeinek betűi mögé bújva –, felháborodott, kétségbeesett küzdelembe kényszerül… Három különleges történet a Haldokló Föld-ciklus huszonegyedik eónjából – most először egy kötetben, új fordításban! [Hidden Content] Robert E. Howard: Kull király és az ősök Három hős, három legenda. Robert E. Howard – a kimmériai Conan alkotója – ezúttal a történelem előtti idők letűnt világába invitálja az olvasókat. Am-ra, a kőkorszaki vadász magára vonja a sámánok haragját, s otthonából elűzetve magányos vándorútra indul ismeretlen tájakon, hogy a bestális Neandervölgyi vademberekkel csatázva új hazát találjon és új törzset alapítson. Kull, az atlantiszi barbár valóra váltja ifjúkori álmát, és kóbor zsoldosból a tündöklő Valúzia királyává küzdi fel magát; ám viszontagságai ezzel korántsem érnek véget, mert a díszes márványcsarnokokban az intrika és az iszonyat sokféle formája lappang. James Allison, a texasi nyomorék a halálos betegség szorításában az ősmúlt felé fordul, s látomásos víziókban éli át újra korábbi reinkarnációnak kalandjait, amikor szilaj harcosként sárkányokat ölt és istennőket szeretett. A kötetben szereplő elbeszélések egy része most jelenik meg először magyarul, a többit pedig javított és átdolgozott fordításban kínáljuk az olvasónak, a legújabb kritikai kiadások nyomán. Ez az első olyan hazai Howard-válogatás, amely nem a szerző halála után átszerkesztett, önkényes csonkításokkal és betoldásokkal rongált szövegváltozatokat veszi alapul, hanem az eredeti kéziratokat, vagy ennek hiányában az első publikált verziót. A teljes novellákon kívül közöljük a kapcsolódó verseket, töredékeket és háttérfeljegyzéseket is, bőséges kommentárokkal ellátva, amelyek segítenek elhelyezni őket Howard életművében. „Howard írása annyira telítve van energiával, hogy a legjobb művei szinte szikráznak.” Stephen King [Hidden Content] Orson Scott Card: Fhérgek Imakulata bolygója és őshonos fajai felett évezredek óta az emberiség az úr. Az itt élők szilárdan hisznek a csillagokkal egyidős legendában: Amikor a hetedik hetedik hetedik Heptarcha trónra kerül, belőle válik majd a Kristos, aki örökkétartó üdvösséget hoz az emberiségre – vagy elpusztítja a világmindenséget. Türelem a törvényes Heptarcha egyetlen lánya, ám apjához hasonlóan ő is a trónbitorlót szolgálja, aki elpusztította a családját. A király csak a királyi ház jólétével törődik. De a királynak az egész világ a háza – vallja, akárcsak az apja őelőtte, és kész ennek szellemében, lázadás nélkül leélni az életét. Az ártatlanság ideje azonban lejárt, és a korszakok óta szunnyadó rettenet felébredt a föld mélyén. Türelemnek rövidesen útra kell kelnie Égalj városába, a világ közepébe, hogy felkeresse az ellenséget, és szembenézzen saját és az egész világ sorsával. [Hidden Content] Abraham Merritt: Istár hajója Egy ősi mezopotámiai lelet, egy drágakövekből kirakott hajócska varázskörébe vonja John Kentont, a megkeseredett szívű világháborús veteránt. Kaput nyit számára egy titokzatos világba, ahol a jó élesen elkülönül a gonosztól, a fehér a feketétől: a fedélzetén Nergal, a holtak ura vívja örök viszályát Istárral, a szerelem úrnőjével. De bármilyen egyszerűnek tűnik ez a világ, Kenton nem egykönnyen találja meg benne a helyét. Számos próbatételen kell átesnie, mire megküzdhet Nergal papjával és elnyerheti Istár papnőjének kegyeit. És a kalandjai ezzel sem érnek véget: az istenek viszálya éppoly örökkévaló, mint az általuk bejárt égi pálya a Hét Jegy Házában, hiszen abból fakad, hogy egyszer, valaha rég, egy kurta-kurta időre szerették egymást. Győzelmek és vereségek várnak Kentonra, bajtársakat és ellenségeket szerez, hogy végül a varázslók szigetén nézzen szembe a végzetével. Akármi történjen is, más ember lesz belőle, amikor visszatér… ha visszatér. Az Istár hajója nélkül, ha Merritt sohasem írta volna meg, egészen másképpen festene a jelenkori fantasztikus irodalom. Brian M. Stableford [Hidden Content] Orson Scott Card: Bűvölet Az elmúlt huszonöt év egyik tartósan legizgalmasabb írója, Orson Scott Card, aki számos elismerésben részesült, ezúttal olyan káprázatos világba repíti az olvasót, amelyet csak ő képes teremteni. A Bűvöletben Card úgy szövi a varázslatot, mint korábban még soha, és Csipkerózsika időtlen meséjét alakítja át egy eredeti hangvételű, romantikával és kalanddal átitatott fantasyvé. Abban a pillanatban, amikor a gyermek Iván egy tisztásra bukkan a Kár­pátok sűrű erdeiben, sorsa örökre megpecsételődik. Falevelek ölelte emelvény tetején, látszólag holtan fekszik a csodaszép Katyerina királylány, az alatta rejlő mélységben viszont gonosz jelenlét örvénylik, és ettől a tíz éves Iván hanyatt-homlok rohan vissza Marek kuzin tanyájának menedékébe. Évekkel később Iván már Amerikában él, ott tanul és van egy jegyese. Mégsem képes kiverni fejéből azt a réges-régi napot, ott az erdőben, sem meggyőzni magát, hogy csak egy rémült kisfiú képzelgése volt az egész. A késztetésnek engedve, visszatér a szülőföldjére, ahol a tisztás ugyanolyan, ahogy emlékeiben élt. Ám ezúttal nem fut el. Ezúttal csókjával felébreszti a szépséget… és ezzel átlép egy ezer esztendeje letűnt világba. Az egymással ütköző világok és kultúrák színes faliszőttese, a Bűvölet nagyhatású, eredeti történet az évszázadokon átívelő szerelemről és végzetről… és egy sötét erőről, amely korokon át lohol a nyomukban. „Card az emberi természet nagy ismerője… Szépen mondja el az igazságot – ami végső soron a nagyság egyetlen ismérve.” – Gene Wolfe [Hidden Content] Robert E. Howard: Bran Mak Morn és a piktek Egy kőkorszaki nép harca Róma ellen – egy bukásra ítélt király története… Robert E. Howard, Conan megalkotója nem csupán saját világokat teremtett: számos hősét a történelem közegében helyezte el. Talán a legérdekesebb közülük Bran Mak Morn, a piktek királya. Egy hanyatló, elkorcsosult nép uralkodójaként próbálja kiemelni alattvalóit a legsötétebb barbárság mocsarából, miközben olyan ellenséggel kell megküzdenie, aki előtt még az ókori kelet nagy birodalmai is fejet hajtottak: a hatalma teljében lévő Rómával. A piktek végigkísérték Howard egész írói pályafutását, fiatalkori szárnypróbálgatásaitól a tragikusan korai végig. Találkozhatunk velük békés kézműves népként a csiszolt kőkorszakban, mely kétségbeesetten próbálja megvédeni falvait a prédára éhes martalócoktól; elvadult barbárokként az ókorban, akik egy sötét és elfeledett birodalom feltámasztásán fáradoznak; és ijesztően elfajzott szörnyekként a modern időkben, amikor a föld mélyére vonulnak vissza, emberi vonásaikat levetkezve. Válogatásunk átfogó képet nyújt róluk, a befejezett elbeszéléseken kívül a kapcsolódó töredékeket, verseket és háttérfeljegyzéseket is közölve; az olvasó tájékozódását bőséges kommentárok segítik. Kötetünk a második része annak a vállalkozásnak, melynek célja, hogy megismertesse a hazai közönséget Howard teljes munkásságával, eredeti és csonkítatlan formájában, a későbbi szerkesztők önkényes változtatásai nélkül. A korábban már publikált fordításokat a mérvadó kritikai kiadásokkal összevetve javítottuk, az újakhoz pedig a beszerezhető leghitelesebb szövegeket vettük alapul. „Howard stílusa élénk és energikus, úgy ír, mintha kardot forgatna – és szívbe vág.” David Gemmell [Hidden Content] Jo Walton: A király békéje A hatalmas vincai birodalmat kíméletlen barbár hordák söpörték el, s most hasonló sors fenyegeti egykori provinciáját, Tir Tanagiri szigetét. Megannyi civakodó kiskirály őrzi féltékenyen a maga uradalmát; de vajon meddig dacolhatnak a küszöbön álló katasztrófával? Jarnhonból évről évre egyre többet fal fel a tenger, portyázásra és hódításra kényszerítve lakóit. Imáik meghallgattatásra találnak, mikor viszályvágyó isteneik egy meggyengült szigetországba vezetik őket. A Fehér Isten papjai titokban nevelték fel kolostorukban Urdót, a sziget törvényes uralkodóját, s azóta is rendületlenül támogatják, remélvén, hogy égi patrónusuk zászlaja alatt egységbe kovácsolja a sziget összes lakóját és ősi szellemeit. Megannyi akarat, de mit szeretne Urdo nagykirály, a sziget védelmezője? Békét. Ám a békét nem elég kiharcolni; meg is kell tartani. S hogy kitől halljuk a történetet? Egy idős hölgytől, aki már csak az őszi napfényben mesél a gyerekeknek; aki tizenhét évesen tudta meg, mit jelent öregnek lenni; aki mindvégig töretlen hűséggel és hittel szolgálta királyát, népét és isteneit. Sulien ap Gwientől, Urdo nagykirály legvitézebb harcosától. Jo Walton könyve az Artúr-mondakör lenyűgöző átirata, mely ékes bizonyítékát adja, hogy valóban csak tiszta forrásból érdemes meríteni. A hűség, a vitézség és az igaz hazaszeretet regénye. [Hidden Content] Stanley G. Weinbaum: Kalandok a naprendszerben A modern SF történetében megkerülhetetlen az a néhány évtized, amikor elsődleges és legfontosabb fórumát a képes amerikai magazinok jelentették. Ennek az időszaknak egyik nagy klasszikusa a tragikusan fiatalon elhunyt Stanley G. Weinbaum, akinek szárnyaló fantáziája az egész Naprendszert bejárta rövid, ám termékeny írói pályafutása során. Hősei nem harcosok és űrlovagok – bár ha minden kötél szakad, jól forgatják a fegyvert –, hanem tudásra szomjazó felfedezők, különös és idegen világok rettenthetetlen kutatói, a vadnyugati pionírok hamisítatlan szellemében. Egyesek a Vénusz fülledt őserdőit és örök sötétségbe burkolózó hegyvonulatait járják; mások a kopár Mars hanyatló civilizációjával igyekeznek kialakítani a kölcsönös megértést; megint mások az óriásbolygókat derítik fel és egészen a Plútó jégnél hidegebb kristályvadonáig kalandoznak; ám akad közöttük olyan is, aki a 21. századi Földön próbálja ötvözni a filozófiát a kísérleti fizikával. Ami mindannyiukban közös: az új ismeretek gyűjtésének, új horizontok feltárásának sohasem lankadó vágya. Bízunk benne, hogy szenvedélyük a magyar olvasókat sem hagyja érintetlenül. „Weinbaum írásaiban a cselekmény – bár ügyes szövésű és feszes szerkezetű – elsősorban azt a célt szolgálja, hogy felfedezőútra vezesse az olvasót különös világokon, lenyűgöző életformák között.” Isaac Asimov [Hidden Content] Robert E. Howard: Cormac Mac Art és a Vikingek Róma bukása után vagyunk, az antik civilizáció összeomlása idején. A feudális Európa még csupán a történelem távoli ígérete: a brit törzsfő, akiről az utókor Arthur király legendáját fogja költeni, a valóságban véres kezű, írástudatlan rablóvezér. Az ókori romokon megtelepedő barbárok egymással marakodnak a gazdag koncon, a hátukban azonban fölbukkan egy új ellenség, az ő fajtájukból való, ám még náluk is ádázabb és félelmetesebb: a ködlepte északról kirajzanak rablóportyáikra a viking sárkányhajók. A harc a lételemük, nem kímélnek egyetlen népet sem: pogány istenek nevével az ajkukon dúlnak és fosztogatnak, olyan kapitányok vezénylete alatt, mint Hatalmas Tostig, Agyafúrt Hakon vagy Koponyahasító Wulfhere. Legveszettebb hírű főnökük azonban idegen közöttük, nem az ő vérükből származik: egy Írföldről száműzött kelta herceg, akit Cormac Mac Artnak hívnak, avagy melléknevén egyszerűen csak Farkasnak. Az ő és sorstársai kalandjaiból nyújt válogatást ez a könyv, Robert E. Howard munkásságát bemutató sorozatunk harmadik darabja. Az elbeszéléseket a kritikai kiadások alapján közöljük, a régebbi fordításokat új köntösbe öltöztetve; keletkezésük hátterére és gyakran viszontagságos utóéletükre bőséges kommentárok világítanak rá. „Howard az elképzelhető legszélesebb ecsetvonásokkal fest. Ragyogó fekete háttér jelzi a veszedelmet, jegeskék forgatag a hőst, a kettő között pedig karmazsinvörös sávokban húzódik a harc, a vér, a szenvedély.” Fritz Leiber [Hidden Content] Clark Ashton Smith: Sarki regék Hyperborea kontinense az örök jég szorításában haldoklik. Királyai fegyveres hadakat vezetnek a terjeszkedő gleccser ellen, varázslói mesterséges napokat idéznek fölé; ám a gyönyörű fehér szibilla jóslatai elől nincs menekvés, a félelmetes fehér féreg pedig úszó jégszigetéről dönti romlásba az országokat. Tsathoggua, a szörnyisten kultusza felüti fejét az emberevő vurmik hegyeiben és az elfeledett városok romjai között, hiába harcolnak ellene minden eszközzel az inkvizítorok. Az öntudatos udvari bakó váratlan szakmai problémával szembesül, a hét határon rettegett mágusnak pedig komoly gondjai támadnak a Szaturnusz bennszülötteivel. Ilyen és ehhez hasonló rémségek és furcsaságok várnak az olvasóra, aki Clark Ashton Smith kimeríthetetlen képzelőerővel megformált világába látogat. Smith ugyanabban az időszakban élt és alkotott, mint a természetfölötti irodalom nagy klasszikusa, Lovecraft – akivel ugyan sohasem találkoztak személyesen, de rengeteget leveleztek és baráti viszonyban voltak. Lovecraft neve holta után világhírűvé vált, Smith vele egyenrangú munkásságát azonban kevesebben ismerik: műveinek átfogó, kritikai igényű kiadására angol nyelven is meglepően későn került sor – vállalkozásunk tehát ebben az összevetésben is naprakésznek mondható. Kötetünk – az életműkiadás második darabja – a jégkorszak előtti Hyperboreában és Poszeidoniszon, Atlantisz utolsó szigetén játszódó elbeszéléseket gyűjti csokorba. Smith páratlan költői érzékkel nyúl bármilyen témához, legyen szó természetfölötti rémségek garázdálkodásáról, zord hósivatagok titkairól vagy furcsa és groteszk személyek dekadens vágyairól. Képzeletének szüleményei oly tarkán elevenednek meg az olvasó előtt, mint valami álom – a bizarr és nyugtalanító fajtából, amelyből nem kínál menekvést az irgalmas ébredés. „A puszta démoni furcsaság és a buján tobzódó fantázia terén talán egyetlen ma élő vagy megboldogult író sem múlja fölül Mr. Smitht.” H. P. Lovecraft [Hidden Content] M.R. James: Szellemjárás Angliában Az angol természetfölötti irodalmat Magyarországon kevésbé ismerik az amerikainál, talán mert nem annyira harsány és hatásvadász. Egyik legnagyobb mestere Montague Rhodes James volt, ez a derűs kedélyű cambridge-i tudósember, aki elsősorban barátai szórakoztatására írta elbeszéléseit, minden évben egyet, karácsonyesti felolvasásra. Ő teremtette meg a régiségbúvár rémtörténet hagyományát, melynek fókuszában többnyire valamely titokzatos múltbéli relikvia áll, hősei pedig nem rettenthetetlen kalandorok, hanem – a szerzőhöz hasonlóan – tudósok és talányok megfejtői. Ezek a gazdag kultúrtörténeti összefüggésbe helyezett novellák nem sokkolják véres jelenetekkel az olvasót, inkább a képzelőerejére hagyatkoznak: a feszültség lassan, fokról fokra növekedik bennük, az egymást követő baljós epizódokból táplálkozva. A tetőpont azonban sohasem marad el, és óhatatlanul megrázó erejű: James démonai és szellemei felfoghatatlanul gonoszak és idegenek, a velük való szembesülés kitörölhetetlen nyomot hagy a hősökben. James műveit számtalanszor adaptálták filmre, televízióra, színpadra és hangoskönyvre, olyan színészek közreműködésével, mint Christopher Lee. Angliában a patinás egyetemi kiadók gondozásában jelennek meg, tanulmányokat írnak róluk, a szövegekkel filológusok foglalkoznak. Magyar nyelven ez az első önálló kötete, melyet függelékkel és bőséges jegyzetapparátussal ellátva bocsátunk az olvasóközönség elé, minden elbeszéléshez külön bevezetőt mellékelve. „Dr. James, könnyed stílusa dacára, a legdöbbenetesebb formában idézi föl ünk a félelmet és a borzadályt, s e sötét irodalmi tartományban kétségkívül egyike azon keveseknek, akik valódi alkotóerővel bíró mesterként fognak állni az utókor előtt.” H. P. Lovecraft [Hidden Content] M.R. James: Sötét örökség A borzongatás irodalma tiszteletre méltó múltra tekinthet vissza, egészen a szájról szájra szálló rémmesékig, és csupán a legutóbbi időkben vált rokon értelművé a hatásvadász rémisztgetéssel. A régi mesterek tisztában voltak vele, hogy a baljós sejtetés többet ér a leplezetlen mutogatásnál, s az alapok lefektetése után hagyták, hogy az olvasó fantáziája végezze el helyettük a munka dandárját. Kevesen művelték ezt avatottabb tollal, mint Montague Rhodes James, a tudós filológus és művészettörténész, aki barátai karácsony esti szórakoztatására írta a művelt viktoriánus úriemberek világába ágyazott elbeszéléseit, derűs iróniával és gazdag kulturális áthallásokkal fűszerezve. Iskolateremtő munkásságát először gyűjtjük össze magyar nyelven, régiségbúvár elbeszéléseinek második kötetét nyújtva át az olvasónak. „James éjlakói és fantomjai gyakran oly élénken, életszerűen vannak megjelenítve, hogy szinte valós fizikai sokkhatással jár a színre lépésük. Az író már-már orvosi precizitással játszik minden érzékszerven, hogy a lehető leghatásosabban rátapintson a rémületet keltő magra.” Clark Ashton Smith [Hidden Content] Arthur D. Howden Smith Szürke hajadon A Szürke Hajadon legendás kard. A fáraók legnagyobbikának készítették, de látta Görögország felemelkedését és Nagy Sándor szerencséjének végső dicsőségét is. Szemtanúja volt Róma nagyságának és pusztulásának, visszafogta az iszlám nép előretörését, aztán megismerte az Újvilág szülési fájdalmait és az Óvilág végső szenvedését. Történetében széles hézagok tátonganak, hiszen generációról generációra sírboltokban és sírhalmokban rejtőzött, vagy zord nyugalomban függött fegyvertárak falain. Ám időről időre, amikor az emberek háborúba keveredtek, buzgó kezek nyúltak érte, hogy a csaták élvonalában lengessék meg ragyogó pengéjét. Amint azt valamely középkori gazdája karcolta a kemény, szürke acélba: Szürke Hajadon – tisztelnek A Halál sem hagy el engem Az amerikai újságíró, regényíró és történész, Arthur D. Howden Smith (1887–1945) kilenc írása először a Popular Publications’ Adventure Magazine oldalain jelent meg. Idővel kötetbe rendezték őket, hogy méltóképp mesélhessék el a Szürke Hajadon korokon átívelő, lenyűgöző történetét. [Hidden Content] Carcosa árnyai (antológia Kornya Zsolt szerkesztésében) Kevés olyan szerző van a fantasztikus irodalomban, aki egyszerre összegző és újító, s hatása szöveges hagyatékán túlsugározva saját tradíciót teremt. H. P. Lovecraft közéjük tartozik. Rémtörténeteiben az elődöktől átvett elemek ötvözésével és átértelmezésével valami egészen újat és különlegeset teremtett: a „Cthulhu-mítoszt”, mely mindmáig hideglelősen borzolja az olvasók képzeletét és alkotásra inspirálja a horrorszerzők egymást váltó új nemzedékeit. Példátlanul gazdag hagyomány jött létre ily módon, mely immár több mint egy évszázadot ölel át, hiszen a mítosz legkorábbi motívumai még Lovecraft 19. századi ihletőinél bukkannak fel, követői pedig napjainkban is írják az új történeteket. A természetfölötti irodalomnak ebbe a vonulatába nyújtunk most betekintést, az anyag bősége miatt több kötetben. A tagolás tematikus szempontok szerint történik: a Cthulhu-mítoszon belül sorra vesszük az egyes tényezőket – alakokat, helyszíneket és motívumokat –, és időrendi lebontásban mutatjuk be az olvasónak, hogyan fejlődtek a kezdetektől mostanáig. Jelen kötetünk fókuszában Carcosa és a Sárga Király mítosza áll – egy szürreális álomvárosé és egy titokzatos istenalaké, akinek kisebb gondja is nagyobb, mint hogy oltalmazón őrködjön az emberiség fölött, bár egyes személyeket olykor kitüntet rettenetes figyelmével. Álom és valóság mosódik egybe a kötetünkben prezentált történetekben, a realitás határai nehezen kitapinthatóvá válnak, a tisztánlátás gyakran egyenértékű az őrülettel. A csokrot, amit átnyújtunk az olvasónak, száz év termésének legjavából válogattuk. [Hidden Content] Alfred Bester: Az arcnélküli ember Az Arcnélküli Ember ott van mindenütt, az utcán, a bankban, a reptéren. Csak néz, fenyegetően, szótlanul, iszonytató tekintetével lidércnyomássá változtatja Ben Reich álmait. A Birodalom vállalat főnökének napjai és éjszakái e fantom nélkül is épp eléggé zaklatottak, életét megkeseríti üzleti konkurense, Craye D’Courtney. Reich küzdelme kilátástalan, s végül elszánja magát a legdrasztikusabb megoldásra: el akarja tenni láb alól kíméletlen riválisát… De hogyan lehetne megúszni a gyilkosságot egy olyan világban, 2301-ben, ahol a rendőrség munkáját agyfürkészek és kémlelők segítik, akik szinte már azelőtt tudnak a készülő bűntényről, hogy a gyilkos elkövetné azt? Ben Reich tudni véli a megoldást… „Az Arcnélküli Ember a sci-fi aranykorának gyöngyszeme; remekül megírt, lebilincselő történet a huszonnegyedik század izgalmas világában.” – John Caldwell [Hidden Content] Köszönöm KacsaTalpa gyors segítségét.
  23. Helyszín a forrongó Közel-Kelet. Szaddam Huszein nukleáris fegyverkezését lehetetlenné tette az Öböl-háború, ezért az iraki diktátor a jordán sivatagban rejtette el a fegyverkezéshez szükséges eszközöket.A helyszín több szempontból is kényes: az USA-val szövetséges Jordánia területén nem lehet nyíltan kutatni. Huszein egyik veje azonban megkeres egy amerikai ügynököt, s fölajánlja: 150 millió dollárért megszerzi a titkos bunkerek tervrajzait, a hely térképét. A vej lebukik és öngyilkosságra kényszerül. Ekkor kezdődik el a gyilkos hajsza – immár nem annyira a térképekért, mint inkább a pénzért.Rivális kémszervezetek és a Hezbollah ügynökei igyekeznek túljárni egymás eszén, nem riadva vissza a legvéresebb leszámolásoktól, a legagyafúrtabb kínzásoktól sem. Washingtontól Tel Avivig, Bejruttól Párizsig röpülve, bepillantást nyerhetünk a titkosszolgálatok kulisszatitkaiba, a kegyetlen harcba, melyről nem mondható el, hogy, ha hasonlít a valóságra, az a véletlen műve lenne.. [Hidden Content]
  24. Sztálinra még ötven évvel halála után is világunk egyik formálójaként tekintünk. Bűntettei Hitler mellett a gonosz másik szimbólumává tették. Miközben Hitlerről bőségesen állnak rendelkezésre ismeretek, Sztálint és rendszerét továbbra is rejtély övezi. Sztálin udvarának lebilincselő története segítségével életre kel a félelem és az árulás, a privilégiumok és az erkölcstelenség, a családi élet és a gyilkos kegyetlenség világa. Ki volt valójában az a grúz fiú, aki a cárok birodalmának trónjára emelkedett? Kik voltak az ő Himmlerei, Göringjei és Goebbelsei? Miként uralkodtak e hatalmasságok? Hogyan éltek a legbefolyásosabb családok? A legfőbb politikus életének minden részletét, kudarcba fulladt házasságát, szeretőit, filmek, zene és irodalom iránti rajongását, cárokkal érzett hasonlóságát bemutatva Simon Sebag Montefiore egy kevéssé rejtélyes, sokkal közvetlenebb Sztálint tár az olvasó elé, olyat, aki nem kevésbé könyörtelen, mégis emberi és bámulatba ejtő. A Sztálin nemrég megnyitott irattárából származó új anyagok, szemtanúk beszámolói és a Moszkvától a Fekete-tengerig terjedő kitartó kutatások alapján készült könyv korunk Dzsingisz kánjának bensőséges, ám kárhoztató portréja. [Hidden Content]
  25. A betűéhes ember körülbelül tízezer könyvet tud elolvasni életében. Ám száz és száz emberélet sem lenne elegendő ahhoz, hogy végigolvassuk mindazt, amit a kutyákról leírtak – Homérosztól Csehovig, Karinthy Frigyestől Thomas Mannig. Ebből a könyvtárakat megtöltő gazdag irodalomból merített válogatásunk: a világ legjobb kutyatörténeteiből. [Hidden Content]
×