Keresés a fórumban

A MesterMűvek a Delta Vision 2011-ben indult könyvsorozata, amelyben a fantasy és science-fiction irodalom klasszikus szerzőinek műveit adják közre. Jack London: Kóbor csillag Jack London az aljas kisszerűségnek kiszolgáltatott sors és a történelem, az emberi lét gazdagságát uraló szellem kettősségét írja meg 1915-ös fantasztikus regényében. Főhőse, Darell Standing ketrecbezárt fenevad az Államok legkegyetlenebb börtönének magáncellájában. Egykor a tudományos elit tagja volt, most azonban egy kényszerzubbony kíméletlen abroncsában fuldokló, kivégzésre ítélt rab, aki korábbi életeiben, alakmásaiban „támadföl”. „Azt hiszik, meg tudják fojtani, el tudják vágni halhatatlan életemet, szellemtelen és otromba ötletükkel: kötéllel és bitóval. Holott én tovább vándorolok csupán, és kóborolni fogok még számlálatlan századokon át, ezen a csodálatosan szép Földön. Csak az alkalom változik mindössze; leszek herceg és paraszt, csiszolteszű és kerge, (…) tengerjáró bátor hajós és gyáva orgyilkos.” https://mega.nz/file/dwsS1J5I#gYrK-k_oYheJoBSc1ebzxMe4W1yyAe3Ut37t2tK5hXE Ursula K. Leguin: A rege „A Regében… Ursula K. Le Guin a képességei teljes birtokában álló, valódi mesélő adottságait egyesíti a bölcs és szenvedélyes lélekkel és egy igazi filozófus fegyelmezett, örökké válaszokat kutató elméjével. Haini-ciklusában megteremti egy lenyűgöző, meggyőző és igen hihető jövő valóságát.” (Peter S. Beagle, Az utolsó egyszarvú és A fogadós énekének írója) Az egykor virágzó kultúrájú Aka bolygót teljesen megváltoztatta a technológia. Egy földi megfigyelő, Szatí, azonban tudomást szerez egy kitaszított csoportról, amely a vadonban él. Tagjai még ápolják az ősi hagyományokat, még mindig őrzik az elveszett vallást – a Regét. Szatít lenyűgözi a hitük, és szent zarándoklatra kíséri őket a hegyek közé, miközben tulajdon elméje és lelke veszedelmes útjait is bejárja. https://mega.nz/file/R4lGWZKL#eTMt0ng5_OBTTA5qBUPkYZG8OewZ4Yg84IRD3NusC5A Piers Anthony: Khton Khton – a pokolbolygó, a kárhozottak világa, az emberlakta univerzum legszörnyűbb fegyenctelepe, ahol a javíthatatlan bűnözők életfogytig robotolnak a föld alatti gránátkristály-bányákban, egyetlen általuk választott felszerelési tárggyal, a szabadulás minden reménye nélkül. Atont, az arisztokrata telepescsalád sarja egy tiltott szerelem miatt kerül ide – ha ugyan szerelemnek lehet nevezni azt a kéjvágy és gyűlölet között ingadozó érzést, mely a gyönyörű, titokzatos szirénhez fűzi, akit sem megszerezni nem képes magának, sem megszabadulni tőle. Amikor alászáll az alvilágba, Aton nem fegyvert vagy szerszámot visz magával, hanem egy könyvet, vezérlő kalauz gyanánt. Ifjúkori naivitása rég a múlté, a világűrben átélt viszontagságok keménnyé és viharvertté edzették; s bár a Khton mélyéről köztudomásúlag nincs menekvés, neki föltett szándéka, hogy megszökik és szembenéz a rejtélyes szépséggel, akinek végzetes és érthetetlen vonzereje ide juttatta őt… Mítosz és költészet, kalandregény és szimbolizmus ötvözete – olyan erőteljes, hogy szinte szétveti a könyvet, de művelt, eredeti és szórakoztató. – Publishers Weekly https://mega.nz/file/gosGSRwZ#jsX5qEaxE4vgaZF3hvHB0mxiitunL1TfbtQBGBO79aQ Clark Ashton Smith: Gonosz mesék A megkeseredett szívű kőfaragó szobraiban legtitkosabb vágyai és érzései ébrednek gonosz életre. A bosszúszomjas halottidéző óriási gólemet küld Vyônes városa ellen, s egy volt tanítványára hárul a feladat, hogy minden varázstudományát latba vetve szembeszálljon vele. Egy üstökösről félelmetes szörnyeteg ereszkedik a Földre, s az egyház kénytelen egy fekete mágussal szövetkezni, hogy véget vessen garázdálkodásának. Ilyen és ehhez hasonló rémségek és furcsaságok várnak az olvasóra, aki Clark Ashton Smith kimeríthetetlen képzelőerővel megformált világába látogat. Smith ugyanabban az időszakban élt és alkotott, mint a természetfölötti irodalom nagy klasszikusa, Lovecraft – akivel ugyan sohasem találkoztak személyesen, de rengeteget leveleztek és baráti viszonyban voltak. Lovecraft neve holta után világhírűvé vált, Smith vele egyenrangú munkásságát azonban kevesebben ismerik: műveinek átfogó, kritikai igényű kiadására angol nyelven is meglepően későn került sor – vállalkozásunk tehát ebben az összevetésben is naprakésznek mondható. Kötetünk – melyet bevezetőnek szánunk a szerző életművébe – a középkori Franciaország fiktív tartományában, Averoigne-ban játszódó elbeszéléseket gyűjti csokorba. Smith páratlan költői érzékkel nyúl bármilyen témához, legyen szó természetfölötti rémségek pusztításáról, elvarázsolt erdők titkairól vagy furcsa és groteszk személyek dekadens vágyairól. Képzeletének szüleményei oly tarkán elevenednek meg az olvasó előtt, mint valami álom – a bizarr és nyugtalanító fajtából, amelyből nem kínál menekvést az irgalmas ébredés. „A puszta démoni furcsaság és a buján tobzódó fantázia terén talán egyetlen ma élő vagy megboldogult író sem múlja fölül Mr. Smitht.” H. P. Lovecraft https://mega.nz/file/l80SCJ4b#bdfOaJPs5rT--361fdTGGU32Cb-gQc7JRET3TaCLs90 Sir Arthur Conan Doyle: Jobb nem firtatni Sir Arthur Conan Doyle-t a hazai olvasóközönség leginkább Sherlock Holmes atyjaként ismeri, pedig sokoldalút és maradandót alkotott a természetfölötti irodalom terén is. Régiségbúvár rémtörténeteiben – melyek többek között az első múmiafilmet ihlették – a történelem és az egyiptológia iránti érdeklődése nyilvánul meg; spiritiszta novelláiban saját személyes tapasztalatait dolgozza fel a szeánszokról, a médiumokról és a szellemidézésről; hátborzongató tengerészhistóriáiban egyebek mellett magyarázatot kínál a Mary Celeste kísértethajó titokzatos esetére; kegyetlen meséiben (contes cruels) arról fest végletes képet, hová fajulhatnak a sötét emberi szenvedélyek; modern rémtörténeteiben pedig a tudományos-technológiai haladás vívmányaiban rejlő ijesztő lehetőségekkel játszadozik. Kötetünk reprezentatív betekintést nyújt munkásságának e kevésbé közismert, ám annál figyelemreméltóbb szeletébe, a MesterMűvek hagyományai szerint minden elbeszéléshez külön bevezetést és magyarázatokat mellékelve. „Arthur Conan Doyle mindmáig az egyik legkedveltebb írónk; műveit világszerte érdeklődéssel – és olykor megszállottsággal – olvassák.” – Russell Miller https://mega.nz/file/Q10UhJTA#HQANzTEtS5NEter64U5ZDqZipA3yNvQQ4U45tpK1vCo Orson Scott Card: A kegyelem ára A mágia örök törvénye, hogy az árát vérben kell leróni: annál forróbban és drágábban, minél hatalmasabb. Még az istenek sem mentesek ez alól, hisz ők is így születtek, vérben és varázslatban. A mágia előtt nincs lehetetlen – amíg arányosan megfizetnek érte… Mekkora áldozatot ér meg egy zsarnok bukása? Egy száműzött bosszúja? Egy ország megszabadítása? És mennyi vért kell kiontani hozzá, hogy valaki dacolni tudjon az istenekkel? Ennek a történetnek három hőse van; felváltva törnek egymás romlására. Mindháromnak felelnie kell ezekre a kérdésekre; és mindhárman más választ adnak. Bölcsen teszik-e vagy sem, de nem mindenki hajlandó megfizetni közülük a kegyelem árát… Orson Scott Card 1983-ban élénk felbolydulást keltett ezzel a regényével: ez volt az első kirándulása a fantasy területére, és rögtön halomra döntötte vele a hagyományokat. Az igazság kegyetlen – de kegyelemmel enyhíteni még kegyetlenebb. https://mega.nz/file/59lkFbTL#uTgiZBG3DlfjN-hataIBKwU3KZyK7C2i6SNcSMWQqhQ Jack Vance: Rhialto a csudálatos A Föld elöregedett, a vörösen pislákoló Nap bármelyik órában kihunyhat, véget érhet a világ. E mesés és borzongató, távoli jövőben, az emberiség huszonegyedik eónjában kietlen pusztaságokkal szabdalt, egymástól elszigetelt kultúrák vívják magányos harcukat a túlélésért. Ascolaisban és Almeryben, a Leomló Faltól nyugatra eső területen él egy csapat varázsló, akik szövetségbe tömörültek, hogy védelmezhessék érdekeiket. No meg persze, az értékeiket… Közösségük szabályait a Kék Alapelvben, a Monstramentumnak is nevezett törvénykönyvben fektették le, mely eleve meggátolja az egymás közötti háborúskodást, a nyílt viszálykodást… De vajh, ki vethetne gátat annak, ha valaki fondorlatos módon, az Alapelv betűit kiforgatva próbálja elorozni társai varázstárgyait? Rhialto már maga sem emlékszik, ki és mikor aggatta rá a kissé gunyoros „Csudálatos” ragadványnevet, de úgy rémlik, nem mágikus képességei ihlethették az illetőt, inkább hóbortos öltözetei és szokásai, valamint a hölgyek körében aratott sikerei. Ő maga is merész terveket szövöget varázslótársai mágikus IOUN-köveinek megkaparintására, ám amikor őt rabolják ki – a Monstramentum törvényeinek betűi mögé bújva –, felháborodott, kétségbeesett küzdelembe kényszerül… Három különleges történet a Haldokló Föld-ciklus huszonegyedik eónjából – most először egy kötetben, új fordításban! https://mega.nz/file/VhsGTByS#CAdns7BfP8xPThcfB3YDBokYoxihvPdfHBzT7e7OkuY Robert E. Howard: Kull király és az ősök Három hős, három legenda. Robert E. Howard – a kimmériai Conan alkotója – ezúttal a történelem előtti idők letűnt világába invitálja az olvasókat. Am-ra, a kőkorszaki vadász magára vonja a sámánok haragját, s otthonából elűzetve magányos vándorútra indul ismeretlen tájakon, hogy a bestális Neandervölgyi vademberekkel csatázva új hazát találjon és új törzset alapítson. Kull, az atlantiszi barbár valóra váltja ifjúkori álmát, és kóbor zsoldosból a tündöklő Valúzia királyává küzdi fel magát; ám viszontagságai ezzel korántsem érnek véget, mert a díszes márványcsarnokokban az intrika és az iszonyat sokféle formája lappang. James Allison, a texasi nyomorék a halálos betegség szorításában az ősmúlt felé fordul, s látomásos víziókban éli át újra korábbi reinkarnációnak kalandjait, amikor szilaj harcosként sárkányokat ölt és istennőket szeretett. A kötetben szereplő elbeszélések egy része most jelenik meg először magyarul, a többit pedig javított és átdolgozott fordításban kínáljuk az olvasónak, a legújabb kritikai kiadások nyomán. Ez az első olyan hazai Howard-válogatás, amely nem a szerző halála után átszerkesztett, önkényes csonkításokkal és betoldásokkal rongált szövegváltozatokat veszi alapul, hanem az eredeti kéziratokat, vagy ennek hiányában az első publikált verziót. A teljes novellákon kívül közöljük a kapcsolódó verseket, töredékeket és háttérfeljegyzéseket is, bőséges kommentárokkal ellátva, amelyek segítenek elhelyezni őket Howard életművében. „Howard írása annyira telítve van energiával, hogy a legjobb művei szinte szikráznak.” Stephen King https://mega.nz/file/A50iGDDR#Sxf6w4hT5_UvLtM3baT2pvsxFttPty46U0BSfpUNjN0 Orson Scott Card: Fhérgek Imakulata bolygója és őshonos fajai felett évezredek óta az emberiség az úr. Az itt élők szilárdan hisznek a csillagokkal egyidős legendában: Amikor a hetedik hetedik hetedik Heptarcha trónra kerül, belőle válik majd a Kristos, aki örökkétartó üdvösséget hoz az emberiségre – vagy elpusztítja a világmindenséget. Türelem a törvényes Heptarcha egyetlen lánya, ám apjához hasonlóan ő is a trónbitorlót szolgálja, aki elpusztította a családját. A király csak a királyi ház jólétével törődik. De a királynak az egész világ a háza – vallja, akárcsak az apja őelőtte, és kész ennek szellemében, lázadás nélkül leélni az életét. Az ártatlanság ideje azonban lejárt, és a korszakok óta szunnyadó rettenet felébredt a föld mélyén. Türelemnek rövidesen útra kell kelnie Égalj városába, a világ közepébe, hogy felkeresse az ellenséget, és szembenézzen saját és az egész világ sorsával. https://mega.nz/file/pktmWDyJ#IHOD6HWFGiPmFxJbhKSYbubLu6zkLDcqXI9y9xaVzAo Abraham Merritt: Istár hajója Egy ősi mezopotámiai lelet, egy drágakövekből kirakott hajócska varázskörébe vonja John Kentont, a megkeseredett szívű világháborús veteránt. Kaput nyit számára egy titokzatos világba, ahol a jó élesen elkülönül a gonosztól, a fehér a feketétől: a fedélzetén Nergal, a holtak ura vívja örök viszályát Istárral, a szerelem úrnőjével. De bármilyen egyszerűnek tűnik ez a világ, Kenton nem egykönnyen találja meg benne a helyét. Számos próbatételen kell átesnie, mire megküzdhet Nergal papjával és elnyerheti Istár papnőjének kegyeit. És a kalandjai ezzel sem érnek véget: az istenek viszálya éppoly örökkévaló, mint az általuk bejárt égi pálya a Hét Jegy Házában, hiszen abból fakad, hogy egyszer, valaha rég, egy kurta-kurta időre szerették egymást. Győzelmek és vereségek várnak Kentonra, bajtársakat és ellenségeket szerez, hogy végül a varázslók szigetén nézzen szembe a végzetével. Akármi történjen is, más ember lesz belőle, amikor visszatér… ha visszatér. Az Istár hajója nélkül, ha Merritt sohasem írta volna meg, egészen másképpen festene a jelenkori fantasztikus irodalom. Brian M. Stableford https://mega.nz/file/t99zxKpQ#zYi4FO0DN-QRhGkInXfjPP4kQpZYYdGxJueHh8aXrkA Orson Scott Card: Bűvölet Az elmúlt huszonöt év egyik tartósan legizgalmasabb írója, Orson Scott Card, aki számos elismerésben részesült, ezúttal olyan káprázatos világba repíti az olvasót, amelyet csak ő képes teremteni. A Bűvöletben Card úgy szövi a varázslatot, mint korábban még soha, és Csipkerózsika időtlen meséjét alakítja át egy eredeti hangvételű, romantikával és kalanddal átitatott fantasyvé. Abban a pillanatban, amikor a gyermek Iván egy tisztásra bukkan a Kár­pátok sűrű erdeiben, sorsa örökre megpecsételődik. Falevelek ölelte emelvény tetején, látszólag holtan fekszik a csodaszép Katyerina királylány, az alatta rejlő mélységben viszont gonosz jelenlét örvénylik, és ettől a tíz éves Iván hanyatt-homlok rohan vissza Marek kuzin tanyájának menedékébe. Évekkel később Iván már Amerikában él, ott tanul és van egy jegyese. Mégsem képes kiverni fejéből azt a réges-régi napot, ott az erdőben, sem meggyőzni magát, hogy csak egy rémült kisfiú képzelgése volt az egész. A késztetésnek engedve, visszatér a szülőföldjére, ahol a tisztás ugyanolyan, ahogy emlékeiben élt. Ám ezúttal nem fut el. Ezúttal csókjával felébreszti a szépséget… és ezzel átlép egy ezer esztendeje letűnt világba. Az egymással ütköző világok és kultúrák színes faliszőttese, a Bűvölet nagyhatású, eredeti történet az évszázadokon átívelő szerelemről és végzetről… és egy sötét erőről, amely korokon át lohol a nyomukban. „Card az emberi természet nagy ismerője… Szépen mondja el az igazságot – ami végső soron a nagyság egyetlen ismérve.” – Gene Wolfe https://mega.nz/file/Io9zyIqY#dkCk17W0JD2QEYbjY0-6pqj9V38Mvks7bhUwG1-8iTw Robert E. Howard: Bran Mak Morn és a piktek Egy kőkorszaki nép harca Róma ellen – egy bukásra ítélt király története… Robert E. Howard, Conan megalkotója nem csupán saját világokat teremtett: számos hősét a történelem közegében helyezte el. Talán a legérdekesebb közülük Bran Mak Morn, a piktek királya. Egy hanyatló, elkorcsosult nép uralkodójaként próbálja kiemelni alattvalóit a legsötétebb barbárság mocsarából, miközben olyan ellenséggel kell megküzdenie, aki előtt még az ókori kelet nagy birodalmai is fejet hajtottak: a hatalma teljében lévő Rómával. A piktek végigkísérték Howard egész írói pályafutását, fiatalkori szárnypróbálgatásaitól a tragikusan korai végig. Találkozhatunk velük békés kézműves népként a csiszolt kőkorszakban, mely kétségbeesetten próbálja megvédeni falvait a prédára éhes martalócoktól; elvadult barbárokként az ókorban, akik egy sötét és elfeledett birodalom feltámasztásán fáradoznak; és ijesztően elfajzott szörnyekként a modern időkben, amikor a föld mélyére vonulnak vissza, emberi vonásaikat levetkezve. Válogatásunk átfogó képet nyújt róluk, a befejezett elbeszéléseken kívül a kapcsolódó töredékeket, verseket és háttérfeljegyzéseket is közölve; az olvasó tájékozódását bőséges kommentárok segítik. Kötetünk a második része annak a vállalkozásnak, melynek célja, hogy megismertesse a hazai közönséget Howard teljes munkásságával, eredeti és csonkítatlan formájában, a későbbi szerkesztők önkényes változtatásai nélkül. A korábban már publikált fordításokat a mérvadó kritikai kiadásokkal összevetve javítottuk, az újakhoz pedig a beszerezhető leghitelesebb szövegeket vettük alapul. „Howard stílusa élénk és energikus, úgy ír, mintha kardot forgatna – és szívbe vág.” David Gemmell https://mega.nz/file/84kRDCQR#g-rr21VNxSvSBBuJOOeVYWm-GHDaf37dSSTsMSpExpY Jo Walton: A király békéje A hatalmas vincai birodalmat kíméletlen barbár hordák söpörték el, s most hasonló sors fenyegeti egykori provinciáját, Tir Tanagiri szigetét. Megannyi civakodó kiskirály őrzi féltékenyen a maga uradalmát; de vajon meddig dacolhatnak a küszöbön álló katasztrófával? Jarnhonból évről évre egyre többet fal fel a tenger, portyázásra és hódításra kényszerítve lakóit. Imáik meghallgattatásra találnak, mikor viszályvágyó isteneik egy meggyengült szigetországba vezetik őket. A Fehér Isten papjai titokban nevelték fel kolostorukban Urdót, a sziget törvényes uralkodóját, s azóta is rendületlenül támogatják, remélvén, hogy égi patrónusuk zászlaja alatt egységbe kovácsolja a sziget összes lakóját és ősi szellemeit. Megannyi akarat, de mit szeretne Urdo nagykirály, a sziget védelmezője? Békét. Ám a békét nem elég kiharcolni; meg is kell tartani. S hogy kitől halljuk a történetet? Egy idős hölgytől, aki már csak az őszi napfényben mesél a gyerekeknek; aki tizenhét évesen tudta meg, mit jelent öregnek lenni; aki mindvégig töretlen hűséggel és hittel szolgálta királyát, népét és isteneit. Sulien ap Gwientől, Urdo nagykirály legvitézebb harcosától. Jo Walton könyve az Artúr-mondakör lenyűgöző átirata, mely ékes bizonyítékát adja, hogy valóban csak tiszta forrásból érdemes meríteni. A hűség, a vitézség és az igaz hazaszeretet regénye. https://mega.nz/file/5hlHwApD#wyM4h0k6g7i1f_nkcUcNvl2tVmmOoOXOCbjWvlxlkIo Stanley G. Weinbaum: Kalandok a naprendszerben A modern SF történetében megkerülhetetlen az a néhány évtized, amikor elsődleges és legfontosabb fórumát a képes amerikai magazinok jelentették. Ennek az időszaknak egyik nagy klasszikusa a tragikusan fiatalon elhunyt Stanley G. Weinbaum, akinek szárnyaló fantáziája az egész Naprendszert bejárta rövid, ám termékeny írói pályafutása során. Hősei nem harcosok és űrlovagok – bár ha minden kötél szakad, jól forgatják a fegyvert –, hanem tudásra szomjazó felfedezők, különös és idegen világok rettenthetetlen kutatói, a vadnyugati pionírok hamisítatlan szellemében. Egyesek a Vénusz fülledt őserdőit és örök sötétségbe burkolózó hegyvonulatait járják; mások a kopár Mars hanyatló civilizációjával igyekeznek kialakítani a kölcsönös megértést; megint mások az óriásbolygókat derítik fel és egészen a Plútó jégnél hidegebb kristályvadonáig kalandoznak; ám akad közöttük olyan is, aki a 21. századi Földön próbálja ötvözni a filozófiát a kísérleti fizikával. Ami mindannyiukban közös: az új ismeretek gyűjtésének, új horizontok feltárásának sohasem lankadó vágya. Bízunk benne, hogy szenvedélyük a magyar olvasókat sem hagyja érintetlenül. „Weinbaum írásaiban a cselekmény – bár ügyes szövésű és feszes szerkezetű – elsősorban azt a célt szolgálja, hogy felfedezőútra vezesse az olvasót különös világokon, lenyűgöző életformák között.” Isaac Asimov https://mega.nz/file/R8tn3a6S#6189vqFRW0Nzob9kCWdkgThm6SpuJinOLvPSUd4-tRI Robert E. Howard: Cormac Mac Art és a Vikingek Róma bukása után vagyunk, az antik civilizáció összeomlása idején. A feudális Európa még csupán a történelem távoli ígérete: a brit törzsfő, akiről az utókor Arthur király legendáját fogja költeni, a valóságban véres kezű, írástudatlan rablóvezér. Az ókori romokon megtelepedő barbárok egymással marakodnak a gazdag koncon, a hátukban azonban fölbukkan egy új ellenség, az ő fajtájukból való, ám még náluk is ádázabb és félelmetesebb: a ködlepte északról kirajzanak rablóportyáikra a viking sárkányhajók. A harc a lételemük, nem kímélnek egyetlen népet sem: pogány istenek nevével az ajkukon dúlnak és fosztogatnak, olyan kapitányok vezénylete alatt, mint Hatalmas Tostig, Agyafúrt Hakon vagy Koponyahasító Wulfhere. Legveszettebb hírű főnökük azonban idegen közöttük, nem az ő vérükből származik: egy Írföldről száműzött kelta herceg, akit Cormac Mac Artnak hívnak, avagy melléknevén egyszerűen csak Farkasnak. Az ő és sorstársai kalandjaiból nyújt válogatást ez a könyv, Robert E. Howard munkásságát bemutató sorozatunk harmadik darabja. Az elbeszéléseket a kritikai kiadások alapján közöljük, a régebbi fordításokat új köntösbe öltöztetve; keletkezésük hátterére és gyakran viszontagságos utóéletükre bőséges kommentárok világítanak rá. „Howard az elképzelhető legszélesebb ecsetvonásokkal fest. Ragyogó fekete háttér jelzi a veszedelmet, jegeskék forgatag a hőst, a kettő között pedig karmazsinvörös sávokban húzódik a harc, a vér, a szenvedély.” Fritz Leiber https://mega.nz/file/I4tRzCrL#gymOlZcCb1s94efV09swqldI3ngx2sUFiSxSQWn2gSE Clark Ashton Smith: Sarki regék Hyperborea kontinense az örök jég szorításában haldoklik. Királyai fegyveres hadakat vezetnek a terjeszkedő gleccser ellen, varázslói mesterséges napokat idéznek fölé; ám a gyönyörű fehér szibilla jóslatai elől nincs menekvés, a félelmetes fehér féreg pedig úszó jégszigetéről dönti romlásba az országokat. Tsathoggua, a szörnyisten kultusza felüti fejét az emberevő vurmik hegyeiben és az elfeledett városok romjai között, hiába harcolnak ellene minden eszközzel az inkvizítorok. Az öntudatos udvari bakó váratlan szakmai problémával szembesül, a hét határon rettegett mágusnak pedig komoly gondjai támadnak a Szaturnusz bennszülötteivel. Ilyen és ehhez hasonló rémségek és furcsaságok várnak az olvasóra, aki Clark Ashton Smith kimeríthetetlen képzelőerővel megformált világába látogat. Smith ugyanabban az időszakban élt és alkotott, mint a természetfölötti irodalom nagy klasszikusa, Lovecraft – akivel ugyan sohasem találkoztak személyesen, de rengeteget leveleztek és baráti viszonyban voltak. Lovecraft neve holta után világhírűvé vált, Smith vele egyenrangú munkásságát azonban kevesebben ismerik: műveinek átfogó, kritikai igényű kiadására angol nyelven is meglepően későn került sor – vállalkozásunk tehát ebben az összevetésben is naprakésznek mondható. Kötetünk – az életműkiadás második darabja – a jégkorszak előtti Hyperboreában és Poszeidoniszon, Atlantisz utolsó szigetén játszódó elbeszéléseket gyűjti csokorba. Smith páratlan költői érzékkel nyúl bármilyen témához, legyen szó természetfölötti rémségek garázdálkodásáról, zord hósivatagok titkairól vagy furcsa és groteszk személyek dekadens vágyairól. Képzeletének szüleményei oly tarkán elevenednek meg az olvasó előtt, mint valami álom – a bizarr és nyugtalanító fajtából, amelyből nem kínál menekvést az irgalmas ébredés. „A puszta démoni furcsaság és a buján tobzódó fantázia terén talán egyetlen ma élő vagy megboldogult író sem múlja fölül Mr. Smitht.” H. P. Lovecraft https://mega.nz/file/80t2RYhR#mmCox7yO2RUKlkY2ON44EtQDSfvsjCJn2-bRoTHLa0Q M.R. James: Szellemjárás Angliában Az angol természetfölötti irodalmat Magyarországon kevésbé ismerik az amerikainál, talán mert nem annyira harsány és hatásvadász. Egyik legnagyobb mestere Montague Rhodes James volt, ez a derűs kedélyű cambridge-i tudósember, aki elsősorban barátai szórakoztatására írta elbeszéléseit, minden évben egyet, karácsonyesti felolvasásra. Ő teremtette meg a régiségbúvár rémtörténet hagyományát, melynek fókuszában többnyire valamely titokzatos múltbéli relikvia áll, hősei pedig nem rettenthetetlen kalandorok, hanem – a szerzőhöz hasonlóan – tudósok és talányok megfejtői. Ezek a gazdag kultúrtörténeti összefüggésbe helyezett novellák nem sokkolják véres jelenetekkel az olvasót, inkább a képzelőerejére hagyatkoznak: a feszültség lassan, fokról fokra növekedik bennük, az egymást követő baljós epizódokból táplálkozva. A tetőpont azonban sohasem marad el, és óhatatlanul megrázó erejű: James démonai és szellemei felfoghatatlanul gonoszak és idegenek, a velük való szembesülés kitörölhetetlen nyomot hagy a hősökben. James műveit számtalanszor adaptálták filmre, televízióra, színpadra és hangoskönyvre, olyan színészek közreműködésével, mint Christopher Lee. Angliában a patinás egyetemi kiadók gondozásában jelennek meg, tanulmányokat írnak róluk, a szövegekkel filológusok foglalkoznak. Magyar nyelven ez az első önálló kötete, melyet függelékkel és bőséges jegyzetapparátussal ellátva bocsátunk az olvasóközönség elé, minden elbeszéléshez külön bevezetőt mellékelve. „Dr. James, könnyed stílusa dacára, a legdöbbenetesebb formában idézi föl ünk a félelmet és a borzadályt, s e sötét irodalmi tartományban kétségkívül egyike azon keveseknek, akik valódi alkotóerővel bíró mesterként fognak állni az utókor előtt.” H. P. Lovecraft https://mega.nz/file/cxki2Q5I#4atrYiimL51TfJX3RR1ifiAzgrkMwYMik7Vpje_PL6Y M.R. James: Sötét örökség A borzongatás irodalma tiszteletre méltó múltra tekinthet vissza, egészen a szájról szájra szálló rémmesékig, és csupán a legutóbbi időkben vált rokon értelművé a hatásvadász rémisztgetéssel. A régi mesterek tisztában voltak vele, hogy a baljós sejtetés többet ér a leplezetlen mutogatásnál, s az alapok lefektetése után hagyták, hogy az olvasó fantáziája végezze el helyettük a munka dandárját. Kevesen művelték ezt avatottabb tollal, mint Montague Rhodes James, a tudós filológus és művészettörténész, aki barátai karácsony esti szórakoztatására írta a művelt viktoriánus úriemberek világába ágyazott elbeszéléseit, derűs iróniával és gazdag kulturális áthallásokkal fűszerezve. Iskolateremtő munkásságát először gyűjtjük össze magyar nyelven, régiségbúvár elbeszéléseinek második kötetét nyújtva át az olvasónak. „James éjlakói és fantomjai gyakran oly élénken, életszerűen vannak megjelenítve, hogy szinte valós fizikai sokkhatással jár a színre lépésük. Az író már-már orvosi precizitással játszik minden érzékszerven, hogy a lehető leghatásosabban rátapintson a rémületet keltő magra.” Clark Ashton Smith https://mega.nz/file/1p1QyAxY#_hxickMA67l52mv3s7ODx_xH3BWdZKN-GcWEYWcqPgs Arthur D. Howden Smith Szürke hajadon A Szürke Hajadon legendás kard. A fáraók legnagyobbikának készítették, de látta Görögország felemelkedését és Nagy Sándor szerencséjének végső dicsőségét is. Szemtanúja volt Róma nagyságának és pusztulásának, visszafogta az iszlám nép előretörését, aztán megismerte az Újvilág szülési fájdalmait és az Óvilág végső szenvedését. Történetében széles hézagok tátonganak, hiszen generációról generációra sírboltokban és sírhalmokban rejtőzött, vagy zord nyugalomban függött fegyvertárak falain. Ám időről időre, amikor az emberek háborúba keveredtek, buzgó kezek nyúltak érte, hogy a csaták élvonalában lengessék meg ragyogó pengéjét. Amint azt valamely középkori gazdája karcolta a kemény, szürke acélba: Szürke Hajadon – tisztelnek A Halál sem hagy el engem Az amerikai újságíró, regényíró és történész, Arthur D. Howden Smith (1887–1945) kilenc írása először a Popular Publications’ Adventure Magazine oldalain jelent meg. Idővel kötetbe rendezték őket, hogy méltóképp mesélhessék el a Szürke Hajadon korokon átívelő, lenyűgöző történetét. https://mega.nz/file/gsdQ2JRR#QOeSuZ_4jjzV2H4W3VcFWEk_eS3Bz5L7jCCkg0hBX8g Carcosa árnyai (antológia Kornya Zsolt szerkesztésében) Kevés olyan szerző van a fantasztikus irodalomban, aki egyszerre összegző és újító, s hatása szöveges hagyatékán túlsugározva saját tradíciót teremt. H. P. Lovecraft közéjük tartozik. Rémtörténeteiben az elődöktől átvett elemek ötvözésével és átértelmezésével valami egészen újat és különlegeset teremtett: a „Cthulhu-mítoszt”, mely mindmáig hideglelősen borzolja az olvasók képzeletét és alkotásra inspirálja a horrorszerzők egymást váltó új nemzedékeit. Példátlanul gazdag hagyomány jött létre ily módon, mely immár több mint egy évszázadot ölel át, hiszen a mítosz legkorábbi motívumai még Lovecraft 19. századi ihletőinél bukkannak fel, követői pedig napjainkban is írják az új történeteket. A természetfölötti irodalomnak ebbe a vonulatába nyújtunk most betekintést, az anyag bősége miatt több kötetben. A tagolás tematikus szempontok szerint történik: a Cthulhu-mítoszon belül sorra vesszük az egyes tényezőket – alakokat, helyszíneket és motívumokat –, és időrendi lebontásban mutatjuk be az olvasónak, hogyan fejlődtek a kezdetektől mostanáig. Jelen kötetünk fókuszában Carcosa és a Sárga Király mítosza áll – egy szürreális álomvárosé és egy titokzatos istenalaké, akinek kisebb gondja is nagyobb, mint hogy oltalmazón őrködjön az emberiség fölött, bár egyes személyeket olykor kitüntet rettenetes figyelmével. Álom és valóság mosódik egybe a kötetünkben prezentált történetekben, a realitás határai nehezen kitapinthatóvá válnak, a tisztánlátás gyakran egyenértékű az őrülettel. A csokrot, amit átnyújtunk az olvasónak, száz év termésének legjavából válogattuk. https://mega.nz/file/QsFw0DDB#KItfJKY2g3wZRIGQS9-EM3DSxpQOtP18wvNTHix9fqI Alfred Bester: Az arcnélküli ember Az Arcnélküli Ember ott van mindenütt, az utcán, a bankban, a reptéren. Csak néz, fenyegetően, szótlanul, iszonytató tekintetével lidércnyomássá változtatja Ben Reich álmait. A Birodalom vállalat főnökének napjai és éjszakái e fantom nélkül is épp eléggé zaklatottak, életét megkeseríti üzleti konkurense, Craye D’Courtney. Reich küzdelme kilátástalan, s végül elszánja magát a legdrasztikusabb megoldásra: el akarja tenni láb alól kíméletlen riválisát… De hogyan lehetne megúszni a gyilkosságot egy olyan világban, 2301-ben, ahol a rendőrség munkáját agyfürkészek és kémlelők segítik, akik szinte már azelőtt tudnak a készülő bűntényről, hogy a gyilkos elkövetné azt? Ben Reich tudni véli a megoldást… „Az Arcnélküli Ember a sci-fi aranykorának gyöngyszeme; remekül megírt, lebilincselő történet a huszonnegyedik század izgalmas világában.” – John Caldwell https://mega.nz/file/1gVwVZrA#6WIzin2DcsYOsddMHW63kq75W-sPN6vDo8pprlV6_Jw Köszönöm KacsaTalpa gyors segítségét.