NikolGuppika

Minő véletlen, hogy pont van olyanom. Tessék: Spdeluxe, Armin fan: Nagyon szépen köszönöm a Holdakat! Én most egy nagy mosolyt szeretnék kérni!

Nehéz kérés, de csináltam neked egyet. Két hajszárítója is van. Én a Holdat szeretném kérni csokiszósszal.

Nem igazán egyezik az ízlésem az előttem szólóéval, de mivel szépen meg van csinálva, és nem is túl sok, nem is túl kevés én azt hiszem adok rá egy 7/10 -et. ( Kicsit hiányolom az egyediséget, de egyébként jó. )

Ennél szarabbul nem is lehetnék lelkileg...

Végigolvastam a hozzászólásokat és egy kicsit elszomorított, hogy így elítélitek az embereket a hajstílusuk alapján. Egyébként pedig a hajtrendek időről időre változnak, és attól, hogy nekünk épp nem tetszik a mostani divat, nem kell elítélni a viselőjét. Gondoljunk csak bele, hogy még húsz évvel ezelőtt is ( amikor én még meg sem voltam ) olyan hajak voltak, amiken ma már jót nevetünk... Lehet, hogy még 20 év múlva majd rajtunk nevetnek... És ez így természetes... Mindenkinek más áll jól attól függetlenül, hogy mi épp a divat. Nekem például kimondottan tetszik ez a haj, és biztos vagyok benne, hogy MeXx is nagyon jó apa lesz attól függetlenül, hogy így hordja a haját... Egyébként az ikertestvéremnek is félhosszú, vasalt haja van és szerintem neki is nagyon jól áll. Pedig ő sem "érzelgős emós". Félre ne értsetek, én nem szeretnék leszólni senkit, remélem nem jött nagyon úgy le... Azért én megmutatnám, hogy nekem milyen a hajam, hogy legyen itt egy lány-stílus is.. : Én szeretem a többszínű, tépett, kicsit extrémebb hajstílusokat. ( bár mostmár nem túl extrém az enyém... ) (gondolom a kép ismerős lesz... de jobb perpillanat nincs ... )

Végre jókedv itt is...

Lelkileg elfáradtam... De holnapra úgyis jobb lesz...

Lehelet Törött szárnyaim a földön hevernek, megtépte az ördög, meg a szerelem. Véres ajkam a tiszta szent földre ér. Bocsáss meg Istenem minden vétkemért! Látom mint zuhanok, érzem az eget, veres koppanással áll meg a fejem. Mellém rogyott cafatos testem remeg, látom azt az arcot, s lehunyom szemem. Érzem az ízét a keserű vérnek, de minden porcikámmal téged nézlek; a szánalmas arcodat, bánni szavad, a hamis könnyeket, áldva holtamat. Forró minden, alig érzem már magam, bűzösen buggyan torkomon a magma; Mocskos bűnt okádok mindenfelé, Bár ne kellene látnod e szenvedést! Megrángva még egy utolsót lehelek, próbálom kimondani, amíg lehet. Nyitnám a számat, húznám a nyelvemet; Jön már, érzem itt a szó; halld meg: szere...

Eléggé magam alatt vagyok, de holnapra úgyis elmúlik...

Most nagyon jól érzem magam. Néha úgy érzem, bármire képes vagyok... Ez most épp egy ilyen pillanat.

A fene egye meg! Úgy összezavarodtam... Nem akarok az lenni, félek tőle... Mármint attól, hogy nem szeretnek majd viszont...

Azt elhiszem, hogy világít az emberi test, de ez milyen funkciót tölt be a mi életünkben? Hiszen elvileg mindennek kell hogy legyen valami oka. Nem hiszem, hogy csak azért világítanánk, mert az olyan vicces.

Asszem akkor nem megy tönkre a szemem, ha hajnalig pirateclubbozok...

A téma nagyon érdekes, bár tudományos téren zsákutca az egész. Rossz, vagy nem rossz tulajdonság, de a mai világban szeretünk mindent megmagyarázni, régen ha valamit nem tudtunk, ráfogtuk Istenre. Az, hogy valami racionális eszmefuttatással nem megmagyarázható nem jelenti, hogy nincs. Nem is olyan régen például az auralátásról is azt hittük, hogy valami olcsó kitaláció, mára pedig bizonyítottan tudjuk, hogy az is létezik. Pedig nem (mindannyian) látjuk. Nem feltétlen kell bebizonyítani, hogy az embernek van "lelke", amit a boncolással sem mutathatunk ki, és még súlya sincs, hogy kézben megfogjuk. Egyszer biztos vagyok benne, hogy mindenre fény derül, de lehet, hogy az élet ( vagy Isten? a sors? ... fene tudja... ) úgy intézi, hogy a dolgok menetét csak akkor tudjuk meg, amikor már nem tudunk belekontárkodni.

Ez a cikk tényleg nem sok újat mondott... Bár szerintem egy lánynak is veheti el fiú az eszét. De azt már inkább szerelemnek hívják...

Végre bebizonyosodik, hogy én sem vagyok hülye! Egyébként ez, hogy a baglyok, akik anno a törzsre vigyáztak éjjelente.... szerintem butaság. Nekem ne próbálják meg bemagyarázni, hogy egy tűzre vigyázó ősember üknagyapi miatt nem alszok esténként...

Ez nagyon aranyos, és szép dolog, de én a buta fejemmel nem értem, hogy egy fókának miért kell tudnia tájékozódni a nagyvilágban?

Akármennyire is tanulmányozgatjuk a természet csodáit, még mindig buták vagyunk hozzá képest

Ezt a cikket anno én is olvastam az újságban. Én elhiszem, hogy ezek az igazi akták, és bár attól egy UFO- story nem lesz hitelesebb, hogy vadászpilóta meséli el, nem pedig parasztbácsi, én hiszem, hogy tényleg vannak földön kívüliek, akik már megtaláltak minket. Addig amíg nem ártanak nekünk én szívesen "látom" őket.

Nagyszerű, hogy ennyire messze találtak vizet, de én is csak azt tudom mondani, amit az előttem szólok, már annyiszor elmondtak. Ezzel nem tudunk semmit csinálni, mert annyira messze van, hogy lehet, hogy már csak volt. Mellesleg én sem tartom teljesen feleslegesnek az efféle kutatásokat, hiszen ha mindenhez úgy állunk hozzá, hogy felesleges érdeklődnünk iránta, mert úgyis elérhetetlen, akkor semmibe nem fogunk belekezdeni. Lehet, hogy most még csak vizet találtunk, egy pár év múlva pedig meglesz az is, hogy hogyan hozhatjuk el onnan. Arról pedig, hogy a víz egyet jelent az élettel és hogy esetleg ezáltal életet találtunk a Földön kívül, az a véleményem, hogy a földön kívüli élet előbb talál meg minket, mint mi őket.

Hát igen, régen is volt azért élet. Azért kíváncsi lennék az akkori ételekre. Mármint hogy akkor miket ettek. És hogy milyen minőségben. Biztos voltak finom sajtjaik is.

Szipi, nem tartom valószínűnek, hogy neked a közeljövőben hirtelen öreges, mély hangod lenne! Én személy szerint meg vagyok elégedve a mostani hangommal, és észre sem vettem, ahogy "mutáltam".

Azt hiszem veszek egy ilyet itthonra is! Annyira gyönyörű...

Milyen aranyos! Méghogy vámpír!