tyll

Jonathan Strahan: Az év legjobb Science Fiction és Fantasynovellái 2019 Jonathan Strahan, a fantasztikus műfajok neves szakértőjének sorozata, amely 2016-ban mutatkozott be Magyarországon, még merészebb és elgondolkodtatóbb novellákkal folytatódik. Ebben a gazdag válogatást kínáló könyvben már befutott, hazánkban is ismert és pályájuk elején járó szerzők 2018-ban megjelent legjobb sci-fi és fantasy írásait olvashatjuk, amelyek egyszerre tanúskodnak lenyűgöző képzelőerőről és mély emberismeretről. epub [Hidden Content] PDF [Hidden Content] Gardner Dozois: A legjobbak legjobbjai Az év legjobb science fiction novellái című, jelenleg harmincötödik köteténél tartó amerikai antológiasorozatot évtizedeken át a legszélesebb körben olvasott sci-fi válogatásnak tartották, és a mai napig megkerülhetetlen hivatkozási pontnak számít. A legjobbak legjobbjai a széria elmúlt két évtizedéből gyűjt össze egy kötetre való novellát egytől egyig elismert szerzőktől, megmutatva, milyen lélegzetelállítóan sokféle témának, stílusnak és gondolkodásmódnak ad otthont a zsáner. Gardner Dozois (1947-2018) az egyik legnagyobbra tartott science fiction szerkesztő volt, aki a Legjobb szerkesztő kategóriában tizenötször is elnyerte a Hugo-díjat. Számos más munkája mellett húsz évig dolgozott az Asimov’s Science Fiction Magazine szerkesztőjeként, és ő vitte sikerre Az év legjobb science fiction novellái sorozatot. 2011-ben felkerült a neve a Science Fiction Hírességek Falára, 2016-ban pedig átvehette az életműve előtt tisztelgő Skylark-díjat. epub [Hidden Content]

Bemásolom amit egy másik fórumtárs írt egy másik topikhoz: Az "Enter decription key" - re a megoldás (nálam bevált) hogy egy vagy két kattal kilépsz a pirate-ból - azonnal vissza a pirate -be és máris jön a letöltés. Sok sikert! 

Dan Brown, a Da Vinci-kód írójának állítása szerint „a dokumentumokról és titkos szertartásokról szóló, a regényben szereplő ismertetések megfelelnek a valóságnak”. De vajon valóban megfelelnek-e? Számos kutató és teológus támadta a könyvet és az alapjául szolgáló „tényeket”. Egyesek azt állítják, hogy Dan Brown katolikusellenes. Világszerte könyvklubok, olvasócsoportok, tematikus honlapok, magazin- és újságcikkek szították a tüzet, s így A Da Vinci-kód nemcsak műfaja legsikeresebb könyve lett, hanem a legtöbb vitát kiváltó is. Most pedig Martin Lunn történészszakértő leleplezi a Dan Brown kutatásai mögött rejlő igazságot. A katolicizmus oldalhajtásának, az Opus Deinek a létezését… a Krisztus és Dávid király vérvonalával kapcsolatos szilárd tényeket… a Szent Grál megdöbbentő titkait… a templomos lovagok és a hírhedt Sion-rend eredetét… a Temple Church és a Rosslyn-katedrális titkait… és még sok minden mást. [Hidden Content]

Rosemary Sutcliff: A sas A kilencedik légió bevonul Észak-Britannia ködébe, és soha többé nem látják őket. Négyezer ember tűnik el nyomtalanul, és a Sas-hadijelvény elvész. Ez a rejtély megoldatlan maradt mind a mai napig… Marcusnak kell kiderítenie, hogy mi történt az apjával, aki a légiót vezette. Így hát nekivág az ismeretlennek, és olyan veszélyes küldetésre indul, ahonnan senki sem várja vissza élve.A Sas a 20. század egyik legkiemelkedőbb ifjúsági sorozatának első kötete, mely világszerte több mint egymillió példányban talált gazdára. A Római Birodalom korában játszódó történetből Kevin Macdonald forgatott filmet, melyet a hazai mozik is műsorukra tűztek. [Hidden Content] Rosemary Sutcliff: Az ezüstág Erőszak és nyugtalanság söpör végig Britannia római provincián. Az uralkodót letaszítják trónjáról, és egy zsarnok veszi át a helyét. Két fiatalember, a római légió tisztje és sebésze titkos ellenállást szervez, míg Constantinus császár csapatai partra nem szállnak a brit szigeten. Az ellenállók a legendás, sast formázó régi légionáriusjelvény alatt sorakoznak fel a végső összecsapásra, hogy minden áron megvédjék Róma becsületét… „Az ezüstág” izgalmas és magával ragadó regény, Rosemary Sutcliff ókori sorozatának második darabja, a nagy sikert aratott első epizód, „A Sas” önállóan is élvezhető folytatása [Hidden Content] Rosemary Sutcliff: A lámpás hordozói A római sereg utolsó egységei hajóra szállnak, és örökre elhagyják Britanniát: a cserbenhagyott országot polgárháború és szász megszállás fenyegeti. Aquila, a fiatal tiszt dezertál a seregből, hogy visszatérjen a családjához, ám a szász martalócok megtámadják és elpusztítják az otthonát, ő maga pedig fogságba esik és rabszolgává lesz. Küzdelmes és kemény évek következnek Aquila számára, melynek során előbb a szabadságát igyekszik visszanyerni, majd csatlakozik az ifjú uralkodó, Ambrosius köréhez, akinek az a célja, hogy a régi Róma örökségéből az új Britannia megszületését segítse elő… „A lámpás hordozói” lebilincselően izgalmas történet, mely elnyerte a legjobb ifjúsági regénynek járó rangos Carnegie Medal irodalmi díjat. A két nagy sikerű kötet, „A Sas” és „Az ezüstág” után ez a harmadik és egyben befejező része a római kori Britanniában játszódó regénysorozatnak. [Hidden Content]

Barry N. Malzberg: Negyedik fázis Egy rejtélyes kozmikus esemény hatására a hangyák különös evolúción mennek keresztül. Természetes ellenségeik eltűnnek, ezért elképesztő mértékben elszaporodnak. Az egyes hangyafajok kommunikálnak egymással, furcsa, toronyszerű építményeket és geometriailag tökéletes alakzatokat hoznak létre az arizonai sivatagban. A helyi lakosok – az Eldridge család kivételével – elmenekülnek a hangyainvázió elől. Ezalatt egy zárt kupolájú számítógépes laboratóriumban két tudós, James Lesko és Ernest Hubbs a hangyák viselkedését tanulmányozza. Egyik éjszaka a rovarok támadást intéznek az Eldridge farm ellen. A család tagjai menekülni próbálnak, a laboratórium felé veszik az irányt, de a hangyák már a kocsijukat is megszállták. A rovarok másik csoportja a laboratóriumot veszi célba, és zárlatot okoz az épületen kívüli generátor kiiktatásával. A tudósok sárga színű, az idegekre ható mérget fecskendeznek szét, ami azonban nemcsak a támadókkal végez, hanem az épület felé tartó Eldridge házaspárral is, akiknek jöveteléről a két férfinak sejtelme sincs. Eldridgék lánya, Kendra túléli a hangyatámadást, és menedéket kap a laboratóriumban. A hangyák – számos egyed élete árán – behurcolják a mérget a kolóniába, és a királynő megeszi azt. Ennek következményeként a méregre immúnis mutáns egyedek születnek. A létért folyó küzdelem folytatódik. A hangyáknak sikerül bejutniuk a laboratórium épületébe, és tönkreteszik a számítógépeket. Lesko dekódol egy hangyaüzenetet, amelyből kiderül, hogy a rovarok Kendrát akarják. A lány kész feláldozni magát, hogy megmentse a két tudóst. Hubbs és Lesko eltérő módon kívánják felvenni a harcot a betolakodók ellen. Lesko abban bízik, hogy képes lesz kommunikálni a hangyákkal, míg Hubbs a drasztikus megoldás híve: el akarja pusztítani a központi fészket, benne a hangyakirálynővel… Jelen esetben az 1974-ben készült filmből készült könyvváltozat, amely először a Galaktika 339 XL változatában jelent meg. [Hidden Content]

James B. Donovan: Idegenek egy hídon 1962. február 10-én egy berlini hídon találkozott Rudolf Ivanovics Abel és Francis Gary Powers. A Glienicke hídon, a kémek hídján egyikük sem volt egyedül. Abel ezredessel az amerikai katonákon kívül James Donovan, hivatalból kirendelt védője sétált, Gary Powersszel pedig a szovjetek. Abel ezredes a leghíresebb szovjet kém volt, aki valaha Amerikában lebukott. Történetét senki sem mesélhetné el hitelesebben, mint egykori védője, a nürnbergi per ügyészhelyettese. James Donovant az ügyvédi kamara kérte föl, és ő azért vállalta a védelmet, mert igazi amerikai hazafiként úgy gondolta, a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak. Lehet, hogy a Szovjetunióban nem így bánnának egy amerikaival, de a szabadság földjén még egy kém sem lehet hátrányban a bíróság előtt. Elfogulatlan beszámoló az első találkozástól a berlini hídig, eddig ismeretlen fényképekkel és Abel cellájában született rajzokkal – mintha egy thrillert olvasnánk. Mark Rylance, aki Steven Spielberg Kémek hídja című filmjében Abel ezredest alakította, 2016-ban a legjobb férfi mellékszereplő Oscar-díját kapta. [Hidden Content]

Az a perc, amelyben végleg kiderül: nem vagyunk egyedül az univerzumban. Az a perc, amely lehet hősies, tragikus, komikus is akár. Egy azonban biztos: véget ér magányunk és új korszak kezdődik az emberiség történetében. Az idegeneket sok író elhozta már hozzánk. Kötetünkben ezeknek a találkozásoknak legjobbjait olvashatják Isaac Asimovtól kezdve Arthur C. Clarke-on át Orson Wellesig, aki 1938-ban emberek tízezreit hajszolta pánikba Wells regényéből készített rádiójátékával. Ilyen fájdalmas lesz az a pillanat is, amit a kötet szerzői valamennyien megjövendöltek? Vagy valóságos hajnal köszönt a civilizációnkra? Megtalálhatja az Önnek tetsző választ a könyv elolvasása után. A művek szerzői: Poul Anderson, Isaac Asimov, Balázs Árpád, Dmitrij Bilenkin, Arthur C. Clarke, Kasztovszky Béla, Murray Leinster, Alan E. Nourse, Szentmihályi Szabó Péter, Szilárd Leó, Szűcs Róbert [Hidden Content]

Ifjúsági kiadás vitaindító kérdésekkel, történelmi kronológiával, fényképekkel kiegészítve A holokausztról számos könyv született, ám ez a történet minden szempontból különleges. Senki sem számított rá, hogy az „auschwitzi tetováló”, aki annyi évtizeden át hallgatott, egyszer csak előáll vele. Lale Sokolov volt az a fogoly, aki a lágerbe érkezőket megjelölte az alkarjukon egy számsorral. Rab volt, akár a többiek, de munkája felruházta bizonyos kiváltságokkal, amelyeket a saját és mások túlélése érdekében használt fel. Szinte mindenütt járt a táborban, saját szemével látta a rablás és megsemmisítés teljes futószalagját. De a története mégsem a borzalmak leltárja. Itt, ebben a földi pokolban lett szerelmes, itt talált rá arra a nőre, akit mindig keresett: Gitára. Lale megfogadta, hogy túl fogja élni, akármi vár is rá, és mindent megtesz azért, hogy Gita is túlélje. „Büszke vagyok rá, hogy Lale története most ebben a tizenévesek számára kiegészített kiadásban is megjelenik. Hiszen ti, fiatalok vagytok a jövő. A ti feladatotok tanulni a múltból, hogy ez a tragédia soha ne ismétlődhessen meg.” Heather Morris [Hidden Content]

Lavie Tidhar: Oszama Egy globális terrorizmustól mentes világban a magánnyomozó Joe-t titokzatos nő béreli fel, hogy felkutasson egy férfit: egy rejtélyes írót, akinek ponyvaregényeiben a hős Oszama bin-Láden, az igazságosztó…Joe-t hajszája az író után Ázsia eldugott zugaiból Párizsba és Londonba viszi, és ahogy a rejtély egyre sűrűsödik körülötte, egyetlen kérdés van csupán, amelyet nem mer feltenni: valójában kicsoda ő maga, és a regényekből mennyi a kitaláció? Ismeretlen üldözőkkel a nyomában Joe identitása lassan széthullik, ahogy felfedezi a világát kísértő menekülteket. Honnan érkeztek és mit akarnak? Joe tudja, hogyan kell véget érnie a történetnek, de még ő sincs felkészülve az igazságra, sem pedig a döntésre, amelyet végül meg kell hoznia.Az Oszamában Lavie Tidhar a szeptember 11-e utáni globális tudatalattit megcsapolva vegyíti a film noir, a dokumentumpróza, az alternatív történelem és a thriller elemeit, hogy a mai idők nyugtalanító, ugyanakkor lenyűgöző korrajzát alkossa meg. [Hidden Content] Lavie Tidhar: Utazásaim az Al-Kaidával Oszama bin-Láden és az Al-Kaida mintha követné Lavie Tidhart, aki 1998-ban Dar es-Salaamban tartózkodott az amerikai nagykövetség elleni merénylet idején, és kicsin múlott, hogy feleségével elkerülték a 2004-es Sínai-félszigeten történt és a 2005-ös londoni bombatámadásokat. Az események végül a több díjra jelölt Oszama című regény megírására ösztönözték, ám emellett három novella is elkészült, melyek mindegyike Oszama bin-Ládennel foglalkozik, igaz, más és más formában. [Hidden Content]

Patricia Highsmith: Carol Az először Claire Morgan álnéven, 1952-ben kiadott szerelmi történet McCarthy Amerikájában még botrányosnak számított. Ám az azóta milliós példányszámot is meghaladó Carol-t mára a leszbikus szerelem kultuszműveként tartják számon. Highsmith soha többé nem írt olyan érzékien, olyan líraian, mint ebben a regényben, amelyet egy személyes találkozás ihletett. A könyvből 2015-ben készült filmváltozat Cate Blanchett-tel, és Rooney Maraval a főszerepben. [Hidden Content]

A WikiLeaks nevéhez az utóbbi évtizedek legmegdöbbentőbb botrányai kötődnek. Ezen a weboldalon hozták először nyilvánosságra az iraki civileket és újságírókat meggyilkoló amerikai katonák hírét; az amerikai külügy diplomáciai dokumentumait; a kunduzi, eltérített üzemanyag-szállítók bombázásának valós körülményeit, ami végül Jung védelmi miniszter lemondásához vezetett; a tragédiába torkolló duisburgi Love Parade háttérdokumentumait vagy hogy a fő részvényesei fosztották ki az izlandi Kaupthing bankot, ami végül az ország pénzügyi összeomlását okozta. Olyan titkok leleplezéséért felelősek, melyek az egész világ sorsát megváltoztatták. Óriási jelentősége ellenére ez a vállalkozás is egész kicsiben indult. Julian Assange, az ausztrál hacker 2006-ban kezdte meg a weboldal fejlesztését, amelynek segítségével a nagy port felkavaró, kormányok és vállalatok által gondosan eltitkolt dokumentumok akár a nappalinkban is hozzáférhetővé váltak, ugyanakkor az informátorok kiléte titokban marad. A WikiLeaks hangos botrányokkal övezett sikertörténete számos kérdést vetett fel és hagyott ez idáig megválaszolatlanul. – Kik állnak a szervezet mögött, amely jeges félelemmel tölti el a hatalmat gyakorlók szívét? – Ki az az ember, aki a Pentagont egy 120 fős külön osztály felállítására kényszerítette? – Hogy néz ki a WikiLeaks belső szerkezete, és milyen dokumentumokkal foglalkoznak? – Ki dönt arról, milyen híreket közölnek, és hogyan gondoskodnak a hoaxok kivédéséről? – A titkosszolgálat vádolta meg Julian Assange-t nemi erőszakkal, hogy így állítsák félre? – Mi az igazság az állítólagos belső hatalmi harcokról, amelyekről oly sokat cikkezik mostanában a sajtó? – Hasznos vagy káros a titkos diplomáciai táviratok nyilvánosságra hozatala? – Milyen személyiségi jogi és elvi kérdéseket vet fel egy ilyen weboldal létezése? – Lehet-e titkok nélkül élni? Vajon biztonságosabbá vagy épp veszélyesebbé teszi a világot a transzparencia? Daniel Domscheit-Berg, aki – Daniel Schmitt álnéven – két és fél éven át Julian Assange legközelebbi munkatársa volt, úgy döntött, most leleplezi a világ legveszélyesebb weboldalának összes titkát! Az 1978-ban született programozó és hacker nyolc évesen kapta meg első számítógépét. Már az előtt is az információszabadság elkötelezett híve és harcosa volt, hogy az oldal szolgálatába állította volna tehetségét. 2007 decemberében ismerkedett meg Julian Assange-dzsal, és együtt kezdtek a WikiLeaks bővítésén dolgozni. 2009 elején otthagyta addigi munkahelyét és Berlinbe költözött, hogy minden idejét és energiáját a projektnek szentelhesse. Ám 2010-ben bekövetkezett egy nem várt fordulat: Daniel Domscheit-Berg kiszállt Assange csapatából. Könyvében pedig mindent elárul, amit csak a WikiLeaksről tudni lehet. [Hidden Content]

“Ugyan, ez csak egyszerű összeesküvés-elmélet” – intik le gyakorta fölényesen és megbélyegező hangsúllyal mindazokat, akik nem zengik szüntelenül a globalizáció dicséretét, esetleg fenntartással vannak iránta, sőt akár még óvatos kritikával is próbálkoznak. A könyv, amelyet most kezében tart a nyájas olvasó, feltételezhetően kissé módosíthatja majd az önmagát apologetikus önbemutatása során, félrevezető módon “globalizációnak” nevező jelenséghalmazról szóló, eltorzított diskurzust.John Perkins ugyanis nem egyszerűen hipotéziseket fogalmaz meg, amelyek akár összeesküvés-elméletként is értelmezhetőek lennének, hanem az derül ki a műfaját tekintve nehezen besorolható, megrendítő és izgalmas művéből, hogy a „globalizáció” lényege az összeesküvés. Ráadásul olyan gátlástalan, cinikus és pusztító erők összeesküvése, amelyek most már közvetlenül fenyegetik létében az egész emberiséget. A szemünk láttára bontakozik ki a sötéten kavargó, örvénylő mélység, amelyből a szerző csodával határos módon nemcsak hogy élve került ki, de sodró lendületű „krimijében” képes volt drámai tapasztalatait is megosztani az olvasókkal. Így aztán a globalizáció urainak liberalizációra, deregulációra és privatizációra ösztönző parancsa „belülről” lepleződik le, feltárva előttünk a rendszer működésének hátborzongató titkait. Jó szívvel ajánlom e könyvet mindenkinek, akiben még van felelősségérzet az egyre fenyegetőbb közös jövőnk iránt, vagyis minden normális embernek." Bogár László közgazdász [Hidden Content]

A Kezdet (CSÉSZEALJ PROJEKT 1) Az újkori ufóészlelések közel száz évvel ezelőtt kezdődtek. Ez tény. 1908-ban nukleáris robbanásra emlékeztető katasztrófa tarolta le Szibéria egy hatalmas területét. Ez tény. A második világháború alatt szövetséges repülők különös tűzgömböket hajszoltak Németország egén. Ez tény. Ugyanezen világraszóló konfliktussal egy időben a nácik kétségbeesetten igyekezték megépíteni a világ első repülő csészealját. Ez tény.Ezek a tények jelentik a kulcsot az ufók rémálomba illő titkához.A korábban titkolt, ám gondosan dokumentált tényekre támaszkodva a Csészealj Projekt című regénysorozat lebilincselő történet keretében tárja fel a dermesztő igazságot. Ebben az egyedülálló, vitára késztető és izgalmas műben titkokról, összeesküvésekről, és nagy-nagyon régóta titkolt igazságokról hull le a lepel. [Hidden Content] Phoenix (CSÉSZEALJ PROJEKT 2) A Phoenix-ben Harbinson a történetet a második világháború utáni években folytatja, és lerántja a leplet egy rémálomba illő titkos tudományos kísérletsorozatról, és a szuperhatalmak kormányainak az üggyel kapcsolatos felelősségéről… [Hidden Content] Genezis (CSÉSZEALJ PROJEKT 3) A Csészealj projekt című tetralógia első két könyvében, a Kezdet-ben és a Phoenix-ben W. A. Harbinson az ufójelenség ürügyén egészen a II. világháború utáni évekig követi nyomon egy, az egész világot behálózó összeesküvés szálait. A folytatásban felfedi a szupertitkos tudományos szervezetek felelősségének valódi, döbbenetes természetét.Most a Genezisben, Harbinson annak a félelmetes összeesküvésnek az eseményeit vázolja fel, mely az egész emberiséget az élőhalottak szintjére akarja süllyeszteni… [Hidden Content] Millennium (CSÉSZEALJ PROJEKT 4) A Millennium-ban Harbinson bemutatja, hogyan hálóz be bennünket az összeesküvés ezerágú szövevénye, hogy a jövőnket minden képzeletet felülmúló rémálommá alakíthassa át. Az Antarktisz jégvadonjától Paraguay esőerdejéig, a tengerfenéktől a Hold túlsó oldaláig mindenütt folytatják az előkészületeket – de még nem győztek… [Hidden Content]

Oliver Stone, a világhírű filmrendező számos alkotásában, köztük A szakasz, a Született július 4-én, a JFK – A nyitott dosszié és a Nixon című filmekben foglalkozott már az amerikai történelem sorsfordító eseményeivel. 2012-ben készült tízrészes dokumentumfilmjében arra vállalkozott, hogy az Egyesült Államok hivatalos, az iskolákban oktatott, a tömegmédiában sugárzott és a nagyvilágnak propagált történelmével szemben, alternatív megközelítéssel mutassa be Amerika elmúlt évszázadának legfontosabb történelmi eseményeit és politikai folyamatait. [Hidden Content]

Steven Spielberg a filmvászon legnagyobb varázslóinak egyike. Népszerűségével, lenyűgöző teljesítményeivel és kasszasikereivel kevesen vehetik fel a versenyt. Neve ma már fogalom, a minőség záloga a filmszakmában. Hatalma immár túlszárnyalja Hollywood aranykorának legnagyobb moguljaiét, és filmjei – mint például a Cápa, az E.T. a földönkívüli, a Harmadik típusú találkozások, az Indiana Jones-trilógia, a Jurassic Park, a Schindler listája vagy a Ryan közlegény megmentése –, melyeket sok milliárd ember látott világszerte, maradandó nyomot hagytak a filmkészítés ösvényén. Életrajzából megtudhatjuk, hogyan vált az amerikai társadalom perifériájára szorult, boldogtalan és gyökértelen kamaszkort megért „filmsihederből” a világméretű szórakoztatás egyik legfélelmetesebb játékosává – a kezdetektől, a Párbajtól, amely kifejezésre juttatta a vele született „filmérzéket”, az Oscar -díjas Schindler listáján keresztül egészen a Különvéleményig…és azon túl. [Hidden Content]

Steve Berry: Máltai csere A pápa halott. A konklávé, amely kijelöli az egyházfő utódját, hamarosan elkezdődik. Bíborosok érkeznek a Vatikánba a világ minden tájáról, egyikük azonban épp távozik Rómából. Máltán kutat egy 4. századi dokumentum és Nagy Konstantin, római császár után.Az amerikai Igazságügyi Minisztérium egykori ügynöke, Cotton Malone éppen a Comói-tó partján, Olaszországban van, Winston Churchill és Benito Mussolini legendás leveleinek nyomait kutatja, melyek még 1945-ben tűntek el, és jó eséllyel átírhatják az egész történelmet. De rajta kívül valaki más is a levelek után nyomoz, és amikor Malone végre megszerzi, majd elveszíti őket, olyan üldözésbe csöppen, amely a legendás Máltai lovagrend érdeklődését is felkelti.A lovagrend immáron 900 éve létezik, az egyetlen szerzetesrend, amely kiállta a modern idők próbáit. Ma nemzetközi humanitárius szervezetként működik, de tagjai között megbújik a Secreti, egy ősi szekta, amelynek célja a közelgő pápaválasztás befolyásolása.A Magellán Ügyosztály ügynökének, Luke Danielsnek a segítségével, Malone üldözi a csaló bíborost, a lovagokat, a Secretit és egy órát, hogy megtalálja azt, ami évszázadokra elveszett. A végső ütközet a Vatikán falai közt zajlik, ahol a következő pápa személyéről kell dönteni. [Hidden Content]

Pótoltam. Felraktam a megára mind a kettőt.

E.M. Corder: Szarvasvadász Az "orosz rulett"-et foglyok játsszák. Vietkong őreik parancsára megpörgetett dobú forgópisztolyt szorítanak halántékukhoz, meghúzzák a ravaszt és várják a végzetté előlépett szerencse ítéletét. A játék szenvedő hősei amerikai katonák – a történelem pikantériájának jóvoltából éppen orosz emigránsok gyermekei –, akik új hazájuk iránti hűségüket demonstrálni mentek hátsó-indiai dzsungelek poklába. Sorsuk a mindenkori háborúk jóvátehetetlen borzalmait példázza, melyekre igen változatos kollekcióval szolgálhat a világ filmművészete. „A Szarvasvadász” azonban egyedi, sőt botrányos alkotás. Vetítéskor a Varsói Szerződés országainak képviselői rendszerint elhagyták a vetítőtermeket, sőt filmfesztiválokat is készek voltak bojkottálni miatta. „A Szarvasvadász” ugyanis megcáfolja az egysíkú agresszor-áldozat szereposztást, és a háború minden irányában romboló morális veszélyeinek mélységeit tárja fel. „A Szarvasvadász”, Michael Cimino filmje biztos világsiker. Az 1978-as bemutató óta most, először kerül bemutatásra egy szocialista országban. A film regényváltozata pedig a könyvespolcokra szánt mementó. Figyelmeztet bennünket a világ bajainak, betegségeinek teljesebb megértésére. A háború – még a legigazságosabb is – önmaga ellentétévé torzul, mert az embert torzítja lélektelen szerencsejátékossá, aki a megpörgetett pisztoly dobjától várja, nemesebb célok híján, sorsának ítéletét. [Hidden Content]

Mementó (Jana Berzelius 1) A nő becsukta az ajtót, és utasította a sofőrt, hogy azonnal induljon. A lány előredőlt, és kihúzta a véres kést a hátára erősített tokból. Egyik lábát felhúzta az álláig, és a pengét nézte. A mutatóujjával terelgette a vörös foltokat a csillogó felületen. Túl volt rajta, az első feladatot elvégezte. Most visszamennek. Haza. És jutalmul fehér port kapnak. Emelie Schepp a skandináv krimi új csillaga, akinek regényeit immár közel 30 országban adták ki. A Jana Berzelius-trilógia először magánkiadásban jelent meg, majd az olvasók rajongása juttatta a bestseller listák élére. Méltatói szerint a svéd írónő Gillian Flynn, Karin Slaughter, Heather Graham vagy Lee Child sikerére hivatott. 1991 nyarán egy kilencéves kislány valami kimondhatatlan gonosz elől menekül. Nincsenek emlékei arról, hogy ki ő, honnan jött, és mi történt vele… Huszonegy évvel később Jana Berzelius sikeres ügyészként nyomozást vezet a norrköpingi Bevándorlásügyi Hivatal osztályvezetőjének meggyilkolása ügyében. A gyanú hamar a feleségre terelődik, de a nyomozás váratlan fordulatot vesz, amikor a közelben egy fiatal fiú holtestére bukkannak, furcsa hegtetoválással a nyakán – egy nevet véstek a bőrébe: Thanatosz. Mit szállítottak az eltűnt konténerek, ki volt a titokzatos zsaroló és milyen nemzetközi szervezet áll a sötét üzelmek mögött? Minél mélyebbre ás Jana a halott fiú múltjába, annál közelebb jut az igazsághoz, ami sötétebb és véresebb, mint valaha képzelte volna. [Hidden Content] Narcotica (Jana Berzelius 2) Egy hideg téli estén a norrköpingi pályaudvar egyik vonatfülkéjében holtan találnak egy fiatal nőt. Az ujjai véresek, a szájából fehér tajték csepeg. Nem egyedül utazott: vele volt egy barátnője is, aki viszont nyomtalanul eltűnt. Kik ezek a nők? És mi történt velük? Jana Berzelius ügyész segítségét kérik a szokatlan ügyben. A rejtély azonban hamar személyessé válik: Janának ismét szembe kell néznie sötét múltjával. Amikor Henrik Levin bűnügyi főfelügyelő és kollégája, Mia Bolander nyomra bukkannak, Jana ráébred, hogy a gyanú egy, az ő közvetlen környezetében lévő személyre terelődik. Egy férfira, akit legszívesebben elfelejtene. Egy férfira, aki túl sokat tud róla. Ha tovább akarja leplezni a múltját, meg kell előznie a rendőrséget, és előbb kell megtalálnia a gyanúsítottat. [Hidden Content] Post Mortem (Jana Berzelius 3) Egy márciusi kora reggelen egy csúnyán összeszabdalt nőt találnak annak norrköpingi lakásán. Philip Engström mentős ápoló ér elsőként a helyszínre, hogy életet mentsen. Amikor újabb áldozat kerül elő, Engström számára világossá válik a rút igazság, és visszatér oda, ahol egykor minden elkezdődött. Amikor Jana Berzelius ügyész kerül a nyomozás élére, ő is kezdi felismerni a visszás szabályszerűséget. És ami elsőre egyszeri tébolyult tettnek tűnt, hirtelen valami sokkal borzalmasabbá növi ki magát. Ki állhat a rettenetes gyilkosságok mögött? Csapatával, Henrik Levin bűnügyi főfelügyelővel és Mia Bolander nyomozóval Jana eltökélte, hogy fényt derít az elkövető személyére. Közben felkeresi őt valaki a múltjából, valaki, aki arra kényszeríti, hogy szegje meg a törvény szabta határokat. [Hidden Content]

Ljudmila Pavlicsenko (1916–1974) a II. világháború egyik legeredményesebb szovjet mesterlövésze volt: 309 igazolt találat fűződik a nevéhez, mintegy száz német tisztet és 29 mesterlövészt lőtt le. Amikor Hitler megindította a Barbarossa-hadműveletet, abbahagyta tanulmányait, és jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Nem fogadta el a felajánlott ápolónői beosztást, ehelyett a szovjet hadseregben harcoló 2000 női mesterlövész egyike lett. Miután egy gránátszilánk megsebesítette, Moszkvába helyezték, ahol a mesterlövészek kiképzésében vett részt, emellett a háborús erőfeszítések érdekében kampányolt az USA-ban, Kanadában és Angliában. Ő volt az első szovjet állampolgár, aki járt a Fehér Házban, ahol tartós barátságot kötött Eleanor Roosevelttel. Emlékirata első kézből nyújt képet a nagy honvédő háború mesterlövészeinek sorsáról, a hadjáratokról, amelyekben részt vett, és bepillantást enged a háború politikai háttérébe is. [Hidden Content]

A sejt (Slinter Cell 1) A szabadságnak ára van. A szabadság mindannyiunké. A számlát azonban egyetlen ember fizeti. Az információ korában az NSA, az Amerikai Egyesült Államok Adatbiztonsági Hivatala stratégiai szerepet játszik a nemzetbiztonság megvédésében. Mivel az ellenség technikája és harcmodora állandóan fejlődik, a hivatalnak is folyamatosan új harcvonalakat kell nyitnia. Ezek az „Echelon”-ok. Az éppen aktuális a harmadik, a Third Echelon. A Third Echelon létezését az Egyesült Államok kormánya tagadja, de ettől az még nagyon is létezik, ahogyan léteznek és működnek az ügynökei is. Magányosan, láthatatlanul, halálos hatékonysággal. Ők a „Splinter Cell”-ek. A Sejtek, akiknek bármit jogukban áll megtenni, hogy megvédjék Amerikát. [Hidden Content] Barrakuda művelet (Splinter Cell 2) Ha Amerika szabadsága a tét, egy ember a törvények felett áll. A neve Sam Fisher. Ő egy Splinter Cell. Csendes, láthatatlan és halálos – a legújabb fegyver a modern háborúk frontvonalán, a technikai újítások világában. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) titkos részlege, a Third Echelon ismét aktiválja különleges ügynökét, az „üvegszilánk” Sam Fishert, aki engedéllyel kémkedik, lop, pusztít és gyilkos merényleteket követ el, hogy megvédje Amerikát. Egyedül dolgozik. És villámgyorsan üt. Magányos árnyékharcos, aki éppolyan ravasz és könyörtelen, mint azok, akikre vadászik… A Ubisoft sikeres videojátéka, a Tom Clancy's Splinter Cell alapján. [Hidden Content] Sakk-matt (Splinter Cell 3) A törvények felett áll – és kötelességből gyilkol. Kevesen tudják, hogy létezik. Ha azonban emberek millióinak élete a tét, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) titkos részlege, a Third Echelon is Sam Fisher különleges ügynöktől függ. Olyan kényes küldetéseket hajt végre, amik túl kockázatosan a CIA és az FBI számára. Kizárólag egyedül dolgozik. Az „üvegszilánk” Sam Fisher ezúttal egy radioaktív anyagot szállító teherhajót próbál működésképtelenné tenni, ami egyenesen Amerika partjai felé tart. Miközben életét kockáztatva versenyt fut az idővel, egy másik akció következtében Új-Mexikó kisvárosának lakosait ismeretlen eredetű radioaktív sugárzás tizedeli. A magányos árnyékharcos feladata a legmodernebb technikai vívmányok segítségével kisakkozni, ki áll az egész világot behálózó, szörnyű merényletsorozat hátterében. [Hidden Content]

Kedves Trabu! A moly.hu szerint csak ez a négy könyv jelent meg magyarul.

Ki és hogyan ölt meg csaknem kétezer ártatlan embert? És ami még fontosabb: megakadályozható-e, hogy újra megtegye? Susan Lyle, a fertőző betegségek szakértője Blaine McCracken, volt CIA-ügynökkel közösen próbál választ találni ezekre a kérdésekre. Csupán a borzalmasan eltorzult holttestek és egy eltűnt tizenéves lángész adnak némi támpontot a nyomozáshoz. A hajsza során a könyv hősei előbb az USA keleti partvidékének legdélebbi csücskébe jutnak el, majd továbbutaznak nyugat felé. Hamarosan az is kiderül, hogy a rejtély a biológiai fegyverek egészen új nemzedéke körül szövődik. Ha ezek a fegyverek rossz kezekbe kerülnek, már nincs visszaút, akár az egész világot is elpusztíthatják… [Hidden Content]

1945. április 30. Adolf Hitler és Eva Braun halott, a Führerbunker udvarán még izzik a földi maradványaikat elemésztő tűz…1952-ben a leningrádi Ermistázsnak megvételre kínálnak egy festményt. A kép Göring minisztériumát ábrázolja, amilyennek az ötvenes évek elején láthatta a piktor. És a képet A. Hitlernek tulajdonítják…Kit hamvasztottak el 1945-ben, ki festette a képet 1952-ben, igaza volt-e a berlini fogorvosnak, tudja-e a tervező, hány bunker épült meg Hitler számára, s vajon az építő tudja-e, hányat terveztek?Ezeken a kérdéseken töpreng egy orosz művészettörténész és egy angol kutató. A titkosszolgálat emberei egyelőre a Ku'damm kávézójában üldögélnek… [Hidden Content]

James Burke (Derry, 1936. december 22. –) brit tudománytörténész, szerző és televíziós producer. Az észak-írországi Derry-ben született, az oxfordi egyetemen végzett. Később Olaszországban a bolognai és az urbinói egyetemen illetve az ottani angol iskolákban oktatott. Közben egy angol–olasz szótár és egy művészeti enciklopédia kiadásával foglalkozott. 1966-ban Londonba költözött és csatlakozott a BBC „Science & Features Dept.” -hez, ahol házigazdaként vendégül látott különböző ismeretterjesztő témákat. A televíziózás lehetőségei nagyon megragadták, és komoly tudósokat látott vendégül műsoraiban, ahol a tudományról és technológia fejlődéséről beszélgettek, ismeretet terjesztettek. Ezenfelül idegen nyelvként az angolt oktatta egy ideig a Ramsgate-ben (Anglia) működő Regency Language School-nál. Burke először riporterként alapozta meg országos hírnevét, egy hosszú ideig futó BBC tudományos sorozatban, a „Tomorrow’s World”-ben. 1969-ben, az Apo llo küldetések idején a BBC televízió fő tudományos segítője és riportere volt. Biliárdeffektus Nehezen meghatározható műfajú, szokatlan tárgyalásmódú és felépítésű az angol James Burke könyve: élvezetes stílusban fogalmazott, rendhagyó tudománytörténeti ismeretterjesztő munka. A szerző abból indul ki, hogy: "Mindannyian a változások óriási, dinamikus hálóján élünk...Könyvünk húsz fejezetének utazásai mind különböző aspektusból vizsgálják a háló felépítményét, és azt, hogy hogyan következnek be rendkívüli módon, a flippergolyó pályáját imitálva a változások...A hálót úgy képzeljük el, mint egy gigantikus és még mindig növekvő gömböt, amely egymást újra meg újra átmetsző idővonalak millióiból áll". Egyszerűbben fogalmazva: a szerző fejezetenként kiszemel egy-egy témát, annak történetét mondja el, majd egy kapcsolódási pontot kiválasztva vezeti tovább és ismét tovább - a tárgyhoz kapcsolódó, mégis asszociációs pályán - az olvasót újabb és újabb, az eredeti támától távol eső történelmi események, tudományos felfedezések és technikai vívmányok felé - akárcsak a biliárdjátékban a golyók, amelyek egymáshoz ütődve mindig másokat hoznak mozgásba. E szellemi kalandozások során egy-egy témának sokféle kapcsolódása, elágazási pontja lehetséges, ezek egy részére - amelyeket könyvének más részein fejt ki - utalásokkal hívja fel a figyelmet. Így került például együvé az első fejezetben a tartóshullám felfedezése, a borax előállítása, az aranybányászat, a klipper típusú vitorlás leírása, a burgonyavész, az angol postarendszer reformja, az indiai chintz minták nyomtatásának felfedezése, Colbert merkantilizmusa és így tovább. Mérhetetlen mennyiségű ismeretanyagot zsúfolt Burke a kötetbe, így sok mindenről szó esik, ám - éppen e vállalkozás jellegéből adódóan - még több tudománytörténeti tény kimaradt belőle. Éppen a biliádeffektus következetes alkalmazása miatt pedig nehéz eligazodni a könyvben; ezen próbál segíteni a részletes Személy- és tárgymutató. - A könyv élvezetes olvasmánya lehet a szellemi kalandozásokra fogékony olvasóknak. [Hidden Content] Kapcsolatok James Burke ebben a nagy sikerű könyvében speciális vizsgálatnak veti alá mindazokat a történelemalakító elméleteket, ötleteket, újításokat és véletlen egybeeséseket, amelyek napjaink legnagyobb technológiai vívmányiban érték el végkifejletüket. Meghökkentő éleslátással bogozza ki az összekapcsolódó események szálait, az idő, a környezet és a hely véletleneit, melyek a világ legnagyszerűbb találmányait keltették életre. [Hidden Content] Tudásháló James Burke már jól ismert a magyar olvasóközönség előtt, hiszen a már megjelent Biliárdeffektus című nagy sikerű kötete. Az író fantasztikus utazásra repítette olvasóit az emberi tudás hálójában. És az utazás most folytatódik… a Tudásháló című kötetben a történelmi tudás hálóját bontogathatjuk. A Tudásháló egyszerre szórakoztató és tanulságos. Olvasója számára nyilvánvalóvá válik, hogy egymással és a múlttal is kölcsönös egymásrautaltságban élünk. Burke megközelítése lehetőséget ad arra, hogy megbirkózzunk azzal a rengeteg információval, amellyel a huszonegyedik század egyre összetettebb világa áraszt el bennünket. Csak akkor remélhetjük, hogy a változás komplexitását felismerjük és az újítás folyamatát az emberiség jóléte felé irányítjuk, ha megértjük, hogyan függenek össze egymással a modern világ szálai. [Hidden Content] A nap amely megváltoztatta a világot Hogyan változtatta meg Galilei távcsöve az igazságot – és más történelmi események, melyek drámai hatást gyakoroltak világképünkre. [Hidden Content]