tyll

És végül, de nem utolsó sorban: Galaktika: 149 szám: Kizárólag Heinlein írásait tartalmazza. [Hidden Content]

Robert A. Heinlein:Ember aki eladta a holdat - Körhinta novellák [Hidden Content]

Robert A. Heinlein: Kettős Csillag [Hidden Content]

Robert A. Heinlein: Ajtó a nyárba [Hidden Content]

Robert A. Heinlein: A Hold börtönében [Hidden Content]

Robert A. Heinlein: Csillagközi invázió [Hidden Content]

Robert A. Heinlein: Élősdiek [Hidden Content]

Robert A. Heinlein: A matuzsálem gyermekei [Hidden Content]

Robert A. Heinlein: Angyali üdvözlet [Hidden Content]

Robert A. Heinlein: A fenevad száma [Hidden Content]

Robert A. Heinlein: A galaxis polgára [Hidden Content]

Robert A. Heinlein: Őrjárat a világűrben [Hidden Content]

Robert Anson Heinlein (1907. július 7. – 1988. május 8.) amerikai sci-fi-író, a hard science fiction egyik legnépszerűbb, legbefolyásosabb és egyben legvitatottabb írója volt. Széles körben elfogadhatóvá tette a tudományos és a műszaki témákat – ami keveseknek sikerült –, és segített a műfaj irodalmi színvonalának emelésében. Ő volt az első író, akinek – az 1940-es években – sikerült betörnie leplezetlenül sci-fi témájú művekkel olyan népszerű magazinokba, mint a Saturday Evening Post. Az első írók közt volt, akiknek sikerült bestseller sci-fi regényt írnia. Mindezekre utal az is, hogy Heinleint, Isaac Asimovot és Arthur C. Clarke-ot a science fiction „nagy hármasaként” tartják számon.[1] Leggyakoribb témái társadalmi vonatkozásúak voltak: radikális individualizmus, libertarianizmus, vallás, a fizikai és érzelmi szeretet közti kapcsolat és spekulációk a liberális családi viszonyokról. Ezen témák iránt tanúsított ikonoklaszta hozzáállása vezetett ahhoz, hogy különböző művei egymástól nagyon különböző ideológiákat takarnak. Például 1959-es regénye, a Csillagközi invázió a kritikusok nagy többsége szerint a militarizmust dicsőíti. Ezzel szemben 1961-es regénye, az Angyali üdvözlet a szexuális forradalom és az ellenkultúra úttörőjének váratlan szerepébe helyezte őt. Heinlein négy Hugo-díjat is nyert regényeiért, valamint ötven évvel első megjelenésük után három műve is „Retro-Hugo”-díjat kapott – ezeket a díjakat visszamenőleg osztják ki azon évek legjobb műveiért, amelyekben nem osztottak ki Hugo-díjat. Szintén ő volt az, aki az első Damon Knight Memorial Grand Master díjat kapott az Amerikai sci-fi és fantasy írók szervezetétől, életművének elismeréseként.

Robert Charles Wilson: Affinitások [Hidden Content]

Robert Charles Wilson: Misztérium [Hidden Content]

Robert Charles Wilson: Darwinia [Hidden Content]

Robert Charles Wilson: Bázis - A Blind Lake rejtély [Hidden Content]

Robert Charles Wilson: Bioszféra [Hidden Content]

Robert Charles Wilson: Kronolitok [Hidden Content]

Robert Charles Wilson: Örvény (Pörgés-trilógia 3.) [Hidden Content]

Robert Charles Wilson: Tengely (Pörgés-trilógia 2.) [Hidden Content]

Robert Charles Wilson: Pörgés (Pörgés-trilógia 1.) [Hidden Content]

Robert Charles Wilson (Whittier, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok, 1953. december 15. –) Hugo-díjas kanadai sci-fi-író. Munkásságáért eddig a John W. Campbell Emlékdíjjal, a Hugo-díjjal, a Theodore Sturgeon-emlékdíjjal, a Philip K. Dick-díjjal és háromszor az Aurora-díjjal tüntették ki. Regényeit a New York Times már többször is az olvasóközönség figyelmébe ajánlotta (Notable Books of the Year), a sci-fi rajongók körében kedvelt a főszereplők személyiségének részletes kidolgozásáért, valamint a jellegzetesen szokatlan ötleteiért. Leghíresebb műve, a Hugo-díjas Pörgés (Spin) és folytatása, a Tengely (Axis) már magyarul is megjelent. A trilógia harmadik része Vortex (Örvény) címmel 2011-ben jelent meg.

David Lagercrantz: Mint az árnyék [Hidden Content]

David Lagercrantz: Ami nem öl meg [Hidden Content]