franek62

John Hughes-Wilson ezredes - A katasztrófa küszöbén Amikor Truman elnök elrendelte Hirosima és Nagaszaki bombázását, senki sem tudta pontosan, milyen pusztító erő rejlik az atommaghasadásban. A nukleáris katasztrófák kapcsán rögtön eszünkbe jutnak a csernobili és a fukusimai reaktorokban bekövetkezett végzetes balesetek, de a könyvben tárgyalt esetek túlnyomó része sokak számára teljesen ismeretlen. A felsorakoztatott tények, amelyek közül nem egyet még mindig titkolni igyekeznek az érintett államok, aggasztó igazságra mutatnak rá: sokkal többször kerültünk az Armageddon szélére, mint azt a közvélemény gondolná. Az 1945-ös első és utolsó atomháború óta ijesztően sok nukleáris baleset történt: véletlen folytán bekövetkezett vagy akár szándékosan előidézett, az utolsó pillanatban elhárított katasztrófa. Annak ellenére, hogy az emberiség tisztában van a nukleáris konfliktusok pusztító természetével, az 1960-as évek óta nyolc alkalommal is eljutottunk a katasztrófahelyzet szélére. A katasztrófa küszöbén történeti megközelítésű figyelmeztetés a jelen számára. Felhívás, hogy kapjuk fel a fejünk, figyeljünk oda, és tudatosítsuk magunkban: a nukleáris katasztrófa nagyon is valós veszély. Aktuális és fontos könyv, hiszen a bolygónk jövője mindannyiunk ügye. pdf 2mb 2023 [Hidden Content]

Hajnal Gabriella(szerk.) - Renoir pdf 3mb 2008 [Hidden Content] 2024.02.13

Hajnal Gabriella(szerk.) - Toulouse-Lautrec pdf 3mb 2006 [Hidden Content] 2024.02.15

Hajnal Gabriella (Szerk.) - Klimt Klimt művészete egy kor kifejeződése volt, egy szakaszé Bécs és Ausztria történelmében, amely néhány év alatt, korlátozott területen és gyakran feszültséggel teli légkörben, a kreativitás hihetetlen kirobbanásának volt tanúja. Az album bemutatja a művészt és művészetét, majd sorra veszi a munkáit. pdf 3mb 2010 [Hidden Content] 2024.02.18

Hajnal Gabriella(szerk.) - Monet Cezanne, Gauguin, Monet, Renoir, Van Gogh, Picasso, Dalí, Chagall – az a nyolc festő, akinek életművét, művészi fejlődését egy-egy kötetben, sok ismert és kevésbé ismert festmény színes fotójával illusztrálva mutatja be új sorozatunk. pdf 3mb 2005 [Hidden Content] 2024.02.22

Hajnal Gabriella(Szerk.) - Virágok „Amikor egy virágot a kezünkbe veszünk, és alaposan megfigyeljük, egy pillanatra ez a virág a szemünkben maga lesz a világmindenség. Én meg akarom osztani másokkal is ezt a világot. A városlakók többnyire örökös rohanásban élnek, és nincs idejük arra, hogy megszemléljenek egy virágot. Én azt akarom, hogy lássák, akár akarják akár nem.” pdf 12mb 2006 [Hidden Content] 2024.03.11

Hajnal Gabriella(szerk.) - Sisley "Impresszió. Napkelte (Párizs, Musée Marmottan): ezt a címet kapta Claude Monet egyik, a Festők, szobrászok és grafikusok anonim egyesülése első kiállításán, 1874-ben bemutatott kisméretű festménye. Az eseményre készülve Monet elvonult gyermekkora városába, Le Havre-ba. A kiállításra az itt festett tájképek legjavát válogatta be. A katalógus összeállítását az újságíró Edmond Renoir - a festő fivére - vállalta magára. Renoir kifogásolta Monet képcímeinek egyhangúságát: a sorozat a nem túl fantáziadus Le Havre-i látképek címet kapta. Volt közöttük egy hajnali órákban festett kis tájkép, amely a kékes ködben úszó kikötőt ábrázolta. A ködben fantomszerűen elmosódott vitorlások előtt fekete csónakok körvonalai látszanak; a nap narancssárga korongja éppen ekkor emelkedik a láthatár fölé, narancsszínű fényhidat fektetve a tengerre." Részlet a bevezetőből 2008 3mb pdf [Hidden Content]

James Harpur - Megszentelt tájakon Így szólt az Úr Mózeshez a Sínai-hegyen: „Oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, amelyen állasz, szent föld.” Hasonlóan szentként tisztel helyek sokfelé voltak és vannak a világon, ám szentségük eredete bizonytalan. Nem tudhatni, vajon léteznek-e valóságos, megfogható indítékok, vagy a szemlélők érzületéből fakad-e a szentség légköre. Századunkban a német Rudolf Otto és a román Mircea Eliade világított rá tudományosan a „szent” fogalmának jellemzőire. Ottótól ered az „isteni szellemű” kifejezés, amely szerint az isteni kinyilatkoztatás vagy megjelenés félelmet ébreszt. Sok hagyományosan szent helyen támad ilyen érzés, köztük az égbe tornyosuló szikláktól körülvett görög jósda-szentély, Delphoi láttán, vagy Tibetben, a nyugati síkságok fölé emelkedő Kailásza szimmetrikus, jégsapkás csúcsain. Eliade összeveti a „megszentelt hely” és a „profán hely” fogalmát; az első mint „vallási jelenség” mutatkozik meg, a második a templomon kívül eső térségre utal. Az animisták, például a sintó vallásúak, akik azt hiszik, hogy a természetben minden lélekkel telített, akár egy fát vagy egy sziklát is részesíthetnek vallásos tiszteletben. A keresztények számára az Istent megtestesítő Jézus érvényesíti a szentséget. Némely helyen bizonyos vallási eseményből nőtt ki a megszentelt légkör: a Sínai hegyen jelent meg az Úristen Mózesnek; Lourdes-ban tűnt fel Szűz Mária egy parasztlány előtt; Iona szigetén élte át Szent Kolumbán látomásait az angyalokról, és ott vitte véghez különféle csodatetteit. Egyéb okokból is tekinthetünk szentnek valamely helyet. Könyvünk több mint harminc példát tesz vizsgálat tárgyává, öt különböző részben. A „Szentek nyomdokain” című fejezetben olyan műalkotások és tájak szerepelnek, amelyek szentekhez és vallási tanítókhoz fűződő kapcsolatuk által váltak megszenteltté; ilyen például az indiai Bodh-Gaja, ahol Sziddhárta Gautama elnyerte a megvilágosodást, és Buddhává lett. A temetkezési helyeket különösen szent hírnév övezte az ősi kultúrákban, mivel az emberek úgy érezték, a halott utazása a túlvilágba és ottani létének élvezete a sír és a temetkezési tárgyak szentségétől függ. pdf 59mb 1995 [Hidden Content]

Kazimierz Michałowski - Delphoi pdf 195mb 1978 [Hidden Content]

Vígh Éva (szerk.) - Állatszimbólumtár A valós és képzeletbeli állatok jelenléte a népi kultúrában, a teológiában, az irodalomban, a művészetekben és a kultúrák történetében jelzi azt a kivételezett szerepet, amelyet a fauna jelentett az embernek az őt körülvevő világgal kialakított kapcsolatában. Képzőművészeti és irodalmi ábrázolások sokasága jelzi a zoomorf, és olykor szörnyszerű ábrázolásokban az emberi fantázia gazdagságát. A több ezer éves állatszimbolikát feltérképező Állatszimbólumtárral eddig adós volt a magyar könyvkiadás. A kötet szócikkei az antik és a bibliai hagyományra épülő európai tradíciókból kiindulva az ennek szerves részét képező magyar művelődésre és népi kultúrára helyezik a hangsúlyt. A Vígh Éva által szerkesztett Állatszimbólumtár illusztrációinak gazdag magyar példatára is ezt hangsúlyozza. A művelődéstörténet e sajátos területe és a szimbólumok évezredes története iránt érdeklődő olvasó és kutató az A-tól Z-ig sorrendbe állított 123 szócikkben valós és képzeletbeli állat szimbolikus jelentésváltozatait követheti nyomon az olvasmányosan informatív, de a források jelölésével a további kutatások számára is hasznos szócikkekben. pdf 5mb 2019 [Hidden Content]

Szathmári Botond - Az iszlám vallás alapjai, irányzatai és misztikus útja A nyugati civilizáció éppen most éli harmadik intenzív találkozását az iszlámmal. Az első a középkorban, az Abbászida kalifátus korában volt, amikor a Nyugat egy olyan iszlámmal került kapcsolatba, amely számtalan területen, mint orvoslás, matematika, filozófia, előtte járt, így sokat tanulhatott tőle. A második találkozást a középkor végén az oszmán török betörés jelentette, amikor leginkább félelmetes és az európai kultúránkat veszélyeztető hódítóként tűnt fel az iszlám. A harmadiknak éppen mi vagyunk a tanúi – ezt, mivel nem tudjuk meddig tart és milyen lesz a kimenetele, még nem értékelhetjük. A jelenkori intenzív kapcsolatba kerülés során egy tájékozódni akaró ember semmiképpen sem engedheti meg, hogy ne ismerje meg a másik oldalt, hogy követői mit gondolnak, és miért cselekszenek úgy, ahogy. Egy másik kultúra megismerése árnyaltabbá teszi a róla alkotott véleményünket, és megszabadulhatunk a rátapadt sztereotípiáktól. Ez a rövid összefoglaló munka nem tűz ki más célt, mint az iszlám vallás és kultúra legalapvetőbb tanításainak, sajátosságainak és irányzatainak a bemutatását. Átfogó képet kíván adni erről a vallási kultúráról, amely éppen úgy sokarcú, mint a keresztény vagy a buddhista világ. Az iszlámról tehát nem lehet és nem is szabad leegyszerűsített, sablonos képet festeni. Különböző helyeken élő hívei más-más irányzatot követve, egymástól eltérő módon szemlélik a világot. E kötet éppen ebben kíván eligazodást nyújtani. pdf 43mb 2021 [Hidden Content]

John Keegan - Az amerikai polgárháború Az amerikai polgárháború az egyik leghosszabb és legvéresebb az újabb kor háborúi közül. Ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb is. Az Egyesült Államok számtalan háborúja közül ez az, amelyik valóban érdekli az amerikaiakat, ha másért nem, azért, mert máig ebben esett el a legtöbb amerikai. A Dél népe elképesztő lelkesedéssel vállalta a katonáskodást. Bár a küzdelem a rabszolgaság miatt tört ki, a két országrész szembefordulásának mélyén máig érzékelhető életformabeli különbségek húzódtak meg. Művészek sokaságát ihlette meg, a történészeket azonban még ma is zavarba ejti. Története csak a napóleoni vagy a világháborúkhoz mérhetően bonyolult és ellentmondásos. Az első modern – vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott – háború történetéről írott könyvében John Keegan, a kiváló brit hadtörténész megfejti e háború földrajzi és vezetési viszonyainak, valamint hadászatának logikáját, és eligazít bennünket a konfliktus csataterein. Keegan ezzel a közérthető nyelven megírt munkájával teszi fel a koronát életművére, amelybe a hadtörténet több klasszikus művének megalkotásán túl beletartozik a NATO leginkább történelemtudatos tisztikarának, a Brit Hadsereg tisztjeinek az oktatása és nevelése is. Magával ragadó munkája a téma alapvető könyve. pdf 48mb 2010 [Hidden Content]

Damásdi Ildikó - Szabó Flóra - Szőllősi Péter - 2500 quiz kérdés Van egy csöpp esze? Használja! Pontosan 2500 érdekes quizkérdés és megoldás található ebben a kis gyűjteményben, amelyet a legjobb tudásunk szerint állítottunk össze Önöknek. A feladat most is ugyanaz, minél több feladványt kell helyesen megválaszolnia. Ha elégedett az eredménnyel, bátran elindulhat bármely népszerű televíziós vetélkedőműsorban is. Ha nem, akkor bizonyára látni fogja, mely területeken kell még pótolnia műveltsége fehér foltjait. pdf 26mb 2001 [Hidden Content] 2024.03.06

Ungváry Krisztián - Tettesek vagy áldozatok Ungváry Krisztián legújabb kötete a történész kutatási területeinek legfontosabb tanulmányait gyűjti egybe. Hadtörténeti vonatkozású írások éppúgy helyet kaptak benne, mint a szélsőjobboldali mozgalmakhoz köthető személyek portréi vagy a pártállami múlt korábban feltáratlan fejezeteit feldolgozó esettanulmányok. A látszólag heterogén kötet írásai mögött valahol mégis ugyanaz a kérdés feszül: vajon lehet-e fekete-fehéren látni a szörnyű huszadik századot, amely totalitárius rendszereket, népirtásokat és utópisztikus ideológiákat szült? A történész remek tanulmányait olvasva megelevenedik előttünk a múlt század egész históriája: az első világháborús lovasrohamoktól kezdve a hitleri Németország háborús politikáján át egészen a magyar állambiztonsági és hírszerzési akciókig. Egyes írások egy kémregényhez hasonlóan izgalmasak, mások a legalapvetőbb erkölcsi kérdéseket boncolgatják. Ungváry azonban mindig az esendő emberre fókuszál, és megmutatja: a múlt eseményei összetettebbek annál, mint hogy különböző ideológiák mentén értelmezzük őket. pdf 29mb [Hidden Content] 2024.01.01

Ungváry Krisztián - Kiugrás a történelemből 1944. október 15. a magyar történelem egyik legdrámaibb napja. Százezrek sorsát döntően befolyásolta, miközben második világháború további alakulását is meghatározta. Ezen a napon tett kísérletet a háborúból való kiugrásra Horthy Miklós és kormánya. De mi állt a kiugrási kísérlet hátterében? Min múlott a fegyverletétel sorsa, és kik voltak a felelősek a kudarcáért? Ungváry Krisztián felkavaró részletességgel, óráról órára mutatja be a megelőző napok, hetek eseményeit és az aznap történteket. Írásával azonban nem csupán az események és a szereplők minden részletre kiterjedő bemutatása a célja. Egyedülálló történetírásra vállalkozik, a múltbeli események feltárásán keresztül ugyanis a döntési lehetőségeket is vizsgálja. A kiugrás történetén túl így a lehetséges alternatívákat is megismerjük a kötetből, ami nagyban hozzájárulhat a magyar emlékezetpolitika formálásához, miközben azt is megértjük, miért is volt világpolitikai jelentőségük a korabeli történéseknek. A bőséges szakirodalom ellenére úgy gondolom, hogy több ok is van, ami miatt szükséges újra feldolgozni a kiugrás történetét. A legfontosabb ennek a munkának a korábbiaktól teljesen eltérő fókusza: nemcsak a kiugrás történetét kívánja bemutatni, hanem az alternatívák kérdésére is fókuszál. A történetírás nem tárta fel teljes körben, hogy az ügy résztvevői közül ki miről tudhatott és miről nem. Ugyanígy vizsgálatot érdemel az a kérdés is, amely a kortársak egy részének is szorongást okozott, nevezetesen az, hogy a megtörtént eseményeknek nagyon is voltak alternatíváik, és az események irányítóinak felelőssége a rossz döntéseikért megkerülhetetlen. (…) A kiugrás kapcsán talán az „árulás” a leggyakrabban felmerülő kifejezés. Nem véletlenül, hiszen az ügy szereplői utólag kölcsönösen egymást okolták az akció sikertelenségéért, és ehhez sokszor bűnbakokat is kerestek. Ehhez képest viszont még a lelkes szélsőjobboldali katonatisztek közül is többen szükségesnek tartották Horthyt biztosítani arról, hogy ők egyáltalán nem árulták el kormányzójukat, hanem csupán a parancsait teljesítették. Csakugyan, a kérdéses szövegek alaposabb tanulmányozása azzal a meghökkentő tapasztalattal is jár, hogy Horthy október 15-i kiáltványa, Vörös János hadparancsa, majd Horthy október 16-i lemondónyilatkozata között komoly logikai kapcsolat állapítható meg. Egyáltalán nem abszurd tehát az az interpretáció, amely szerint a kiugrás bukása valójában nem „a vezérkar árulása” miatt történt. Ennek a kötetnek célja az is, hogy bemutassa, milyen döntések vezettek a magyar történelem egyik legnagyobb hatású katasztrófájához. pdf 6mb [Hidden Content] 2023.10.09

Ungváry Krisztián - A magyar honvédség a második világháborúban (2005) Ungváry Krisztián munkája a magyar királyi honvédség hadműveleteit dolgozza fel, különös hangsúlyt fektetve a harcászati szempontok ismertetésére. A monográfia a nagy sikert aratott Budapest ostroma stílusában és ahhoz hasonló részletességgel tárgyalja a honvédség harcait külföldön, valamint magyar területen. Ezt egészíti ki az általános helyzet, a tágabb hadműveleti összefüggések, valamint a Magyarországon harcoló nem magyar csapatok tevékenységének bemutatása. A katonai eseménytörténet mellett a szerző fontosnak tartja a polgári lakosság sorsának ábrázolását, a háborús bűncselekmények kérdésének taglalását is. A magyar hadtörténetírásban első alkalommal tárgyalja részletesen az ukrajnai magyar megszállást, valamint az 1.hadsereg harcainak történetét. Előbbi kapcsán elemzi a német megszállási politikát, és a "mozgástér-kényszerpálya" szempontjából mutatja be a magyar megszállás és az ezzel kapcsolatos háborús bűncselekmények kérdését. Magyarország 1944 végétől 1945 áprilisáig a II.világháború fő hadszínterévé vált. A Wehrmacht nem kevesebb mint öt nagyszabású hadműveletet indított magyar területen annak érdekében, hogy visszaszerezze a stratégiai kezdeményezést. Itt vetették be a legnagyobb tömegben a háború legmodernebb fegyvereit. A munkát a honvédség zászlóalj-ezred-dandár-hadosztály szintű alakulatainak regisztere egészíti ki. Külön figyelmet kap az 1944-1945-ös harcok kapcsán a német-magyar erőviszony és a magyar részvétel arányainak tárgyalása, amelyet kéthetes bontásban a bevethető harckocsik, nehéz páncéltörő ágyúk, gyalogzászlóaljak és tüzérütegek adatai illusztrálnak. pdf 130mb [Hidden Content] 2023.05.19

Ungváry Krisztián, Tabajdi Gábor - Budapest a diktatúrák árnyékában Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb történelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerzőpáros olyan fővárosi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták előtt, a városlakók számára pedig a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsköztársaság és az azt követő fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüldözés, a világháborús főváros, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott történeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes történelmi eseményekhez köthető szobrok és műemlékek kapcsán a szerzők múlt és jelen emlékezetpolitikai törekvéseit is áttekintik. A történészpáros kíméletlen és fájdalmas őszinteséggel mutat rá: a múlt századi véres diktatúrák emlékei jelöletlenül bár, de ma is ott kísértenek a főváros utcáin – ideje hát mindenkinek megismerni őket. pdf 123mb [Hidden Content] 2023.05.03

Ungváry Krisztián - Utak a senkiföldjén Karl Pfeffer-Wildenbruch, a magyar főváros német erőinek főparancsnoka 1945. február 10-én este hozta nyilvánosságra döntését arról, hogy a budapesti katlanba szorult védők Hitler parancsa ellenére nyugat felé megkísérlik áttörni a szovjet ostromgyűrűt. Másnap este 8 órától valamivel több mint húszezer német és kevesebb mint ezer magyar katona indult útnak, hogy a többszörös túlerőt leküzdve a budai hegyeken át elérje a Zsámbéki-medence nyugati végét, és csatlakozzon a saját vonalakhoz. Az öngyilkos és értelmetlen vállalkozást alig hétszáz katonának sikerült teljesítenie, egy részük fogságba esett, túlnyomó többségük azonban elesett, és közülük a legtöbben ma is ismeretlen helyen nyugszanak. Budapest védőinek kitörési kísérlete a második világháború tragédiáihoz tartozik, és Magyarországon mind a mai napig élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Ungváry Krisztián új kötete azzal a szándékkal íródott, hogy a történelmi tényekre támaszkodva összefoglalja azt a tudást, amivel e hadművelet kapcsán rendelkezünk, és jegyzetelt formában tárja a nyilvánosság elé azokat a fontosnak ítélt elsődleges forrásokat, amelyek a kitörésről születtek. A szerző bevezető tanulmányait követő tizenhét visszaemlékezés nem csupán arra világít rá, hogy a kitörésben részt vevő katonák a legváltozatosabb háttérrel rendelkeztek, de a szövegek az emlékezés értelméről, az egyéni felelősségről és a túlélés stratégiáiról is elgondolkodtatják az olvasót. UNGVÁRY KRISZTIÁN (1969) történész fő érdeklődési területe elsősorban a 20. század politikai és hadtörténete, illetve az emberek viszonya saját történelmükhöz. Számos nagy visszhangot kiváltott történeti munka szerzője. A budapesti csata és a kitörés német katonai elitjét vizsgáló Hősök? című kötete 2019-ben jelent meg a Jaffa Kiadónál. pdf 4mb [Hidden Content] 2023.03.25

Ungváry Krisztián - A szembenézés hiánya Felelőségrevonás, iratnyilvánosság és átvilágítás Magyarországon 1990–2017 Közel három évtizeddel a magyarországi rendszerváltás után a pártállami múlt feltárása továbbra is a politikai elit és a társadalom egyik legsúlyosabb adósságának számít. A „társadalmi katarzis” elmaradásáért azonban csak részben okolható a politikai és gazdasági átmenet békés, konszenzuális jellege: a harmadik magyar köztársaság mindenkori hatalmi elitjének így is módjában állt volna szembenézni a múlttal, biztosítani a pártállami iratok nyilvánosságát, és megnevezni a felelősöket. A probléma azonban rendre a változó hatalmi érdekek és a kicsinyes politikai játszmák fogságába került, s így a társadalmi megtisztulás folyamata helyett a kérdés elsikkadt az egyre-másra kirobbanó közéleti botrányok és az azt követő perek sűrűjében. Ungváry Krisztián új kötete arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az információs kárpótlás, az átvilágítás és a kommunista bűnök felelősségre vonása kapcsán kialakuló elképzelések 1989 és 2017 közötti történetét, majd egyfajta illusztráció gyanánt néhány konkrét esettanulmányban is igyekszik érzékeltetni azokat a problémákat, amelyek az iratnyilvánosság részlegessége és az átvilágítás elmaradása okoz Magyarország közéletében. A szerző célja, hogy bizonyítsa: a mai magyar politika deficitjei szorosan összefüggnek a múlttal való szembenézés elmaradásával. Ungváry Krisztián az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. 2005 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tevékenykedett szakértőként, ahol az Emlékezet és Szolidaritás Alapítvány német-magyar-lengyel ügyeiben vett részt. 2005-ben tagja lett a német elűzések elleni központ tudományos tanácsának. A Horthy-rendszer mérlege című akadémiai disszertációjával elnyerte az MTA doktora címet. Érdeklődési területe elsősorban a 20. század politikai és hadtörténete, illetve az emberek viszonya saját történelmükhöz. pdf 7mb [Hidden Content] 2023.02.24

Ungváry Krisztián - Hősök? A magyar főváros hetvenöt évvel ezelőtt kezdődő ostroma ma is a történelmi emlékezet kitüntetett színhelyének számít – olyasfajta eseménynek, amely újra és újra ideológiai és politikai csatározások áldozatául esik. A korábban uralkodó, antifasiszta értelmezéssel szemben az utóbbi évtizedek szélsőjobboldali emlékezetkultúrája már „hősökként” ünnepli a kitörésben részt vevő katonákat, miközben egyre kevesebb szó esik a történelmi tényekről és az esemény szereplőinek valóságos mozgatórugóiról. Ungváry Krisztián Budapest ostroma című, számos hazai és nemzetközi kiadást megélt, páratlanul népszerű kötete után ezúttal a csatában részt vevő német katonai elitet vizsgálja: kollektív életrajzgyűjteménye azokat a német katonákat veszi sorra, akik fontos vezető beosztásban vettek részt a fővárosi harcokban, vagy budapesti tartózkodásuk alatt előkelő kitüntetésekben (Vaskereszt Lovagkeresztje, Német Aranykereszt) részesültek. A történész az érintett személyek kapcsán részletesen szól pályájuk magyarországi vonatkozásairól, ezen belül is a főváros ostromában játszott szerepükről, a Budapesten nyomon követhető mozgásukról, a velük kapcsolatba hozható eseményekről, valamint a kitörési kísérletben való részvételükről. A több évtizedes, aprólékos kutatómunka eredményeként megszülető százhuszonhárom életrajz fókuszában hús-vér emberek állnak, akiknek esendőségeik és erényeik csak együtt kezelhetők. A történeteikből kirajzolódó nagyszabású tabló egyaránt rámutat a német katonai életpályák különbségeire, a hőskultusz ellentmondásaira és a világháború borzalmaira. UNGVÁRY KRISZTIÁN (1969) történész fő érdeklődési területe elsősorban a 20. század politikai és hadtörténete, illetve az emberek viszonya saját történelmükhöz. Számos nagy visszhangot kiváltott történeti munka szerzője. A Horthy-rendszer mérlege című akadémiai disszertációjával elnyerte az MTA doktora címet. [Hidden Content] 2022.09.14

Ungváry Krisztián - Búvópatakok Az Ungváry Krisztián által szerkesztett tanulmánykötet áttekinti a Kádár-rendszer állambiztonsága szempontjából jobboldalinak tekintett hagyomány és gondolkodás, illetve az ezt képviselő csoportok 1945 és 1990 közötti történetét. Mivel e meglehetősen széles – a progresszív konzervatív eszmétől a radikális szélsőjobboldali mozgalmakig terjedő – politikai paletta szereplői és nézetei a kommunista és államszocialista diktatúra idején egyként ellenségesnek minősültek, a kötet tanulmányai mindenekelőtt az állambiztonsági iratok feldolgozására épülnek. pdf 4mb [Hidden Content] 2022.09.14

Ungváry Krisztián(szerk.) - A második világháború A Magyarország második világháborús szereplését bemutató dokumentumkötet megjelenését a felélénkülő történelmi érdeklődés és a kutatás új eredményei, valamint a megbízható forrásmunkák hiánya indokolja. A munka jelentőségét az adja, hogy az eddig elszórtan megjelent vagy publikálatlan szövegeket nemcsak egybegyűjtve, hanem az emlékezetre vonatkozó részekkel kiegészítve, lábjegyzetelve, terjedelmes bibliográfiával és mutatókkal teszi közzé. A közölt források egy része most jelenik meg először magyarul. A kötet külön foglalkozik a magyarokra vonatkozó vagy a magyarokat is érintő német hadműveleti parancsokkal, a munkaszolgálat történetével, a német-magyar tárgyalásokkal. A válogatásban helyet kapnak a Magyarországról és a magyar honvédségről készített német értékelések is. A közéleti emlékezetet tárgyaló részben a háborúval kapcsolatos politikai felszólalások mellett a legismertebb magyar költőktől származó versek is szerepelnek. A könyv ismerteti az 1945–1948-as évek, a Rákosi-rendszer, a késő Kádár-rendszer valamint a rendszerváltás első éveinek szövegeit, és érinti az ún. „felszabadulás” kérdését is. A Horthy-rendszer általános értékelése, amely összefügg a háborúval, a nyilas uralommal, 1956-tal és 1919-cel, korlátozott mértékben ugyan, de szintén helyet kap a szövegek között. pdf 204mb [Hidden Content] [Hidden Content] 2020.05.02

Grüll Tibor - 50 dolog amit nem képzeltél volna a rómaiakról 1-2. Vajon az ókori Rómával kapcsolatban kinek jutnának ma eszébe az alábbi szavak: hiperinfláció, turizmus, talajszennyezés, analóg számítógép, női emancipáció, pláza, ablaküveg, Barbie-baba, jégszekrény, vízimalom, műfogsor, művégtag, napilap, folyószabályozás, vegyi hadviselés? A kötet ötven írása a fentieken kívül még számos más, korunk embere számára is érdekes és meglepő témát foglal össze könnyed, olvasmányos stílusban. pdf 31mb [Hidden Content] 2023.12.26

Grüll Tibor - A tenger gyümölcsei A Római Birodalom sohasem akart tengeri nagyhatalommá válni, ennek ellenére az i. e. 2. század végére olyan államalakulattá fejlődött, amelynek gazdasági és részben politikai sikerét a mediterrán tengerrészek „összekapcsoltsága” biztosította. A tengeri hajózás a leggyorsabb és a legolcsóbb módja volt az információcserének, az utazásnak, valamint az áruk beszerzésének, illetve célba juttatásának. Jelen kötet nem a Földközi-tengernek a római politikában és hadügyekben játszott szerepét, hanem mint gazdasági erőforrást vizsgálja. Mint minden birodalom, a római is nagymértékben kiaknázta a rendelkezésére álló természeti kincseket, ami nemcsak a szárazföldre, hanem a tengerre is érvényes. Legfontosabb gazdasági ágazat talán a sólepárlás volt, hiszen a só – ahogy Plinius fogalmazta – a „civilizált élet elengedhetetlen tartozéka”. A só nélkül sem az emberi táplálkozás, sem az állattenyésztés nem tud meglenni, és nélküle az élelmiszerek tartósítása is lehetetlen lett volna. A halászat és haltenyésztés jelentős élelemforrást biztosított, és nemcsak a tengerparti területek lakói számára. A halat számos formában tartósították, nem is szólva az igen népszerű halszósz készítéséről, és ebben a formában a birodalom legtávolabbi helyeire, sőt a limesen túlra is el tudták juttatni. A tengerből ezenkívül számos olyan luxuscikk (bíbor, bisszusz, igazgyöngy, korall, teknőcpáncél stb.) is kinyerhető, amelyet nagy haszonnal lehetett értékesíteni a piacon. A legnagyobb haszon azonban a tengeri hajózásból származott. Az utóbbi fél évszázadban feltárt másfélezernél is több hajóroncs kutatása olyan felfedezéseket produkált, amelyek valósággal forradalmasították az ókori Róma gazdaságáról vallott eddigi nézeteket. Az időközben önálló diszciplínává vált búvárrégészet alapvetően két alapvető tanulsággal járt. Az egyik, amire magukból a hajókból lehetett következtetni, hogy ebben a közlekedési ágazatban is létezett – ha nem is túlságosan gyors, de legalább folyamatos – technikai fejlődés, ami egyre több áru fuvarozását tette lehetővé egyre gyorsabban és biztonságosabban. A másik következtetés, amire a rakományok elemzésével jutottak el a kutatók, hogy tengeren „mindenütt, mindent, mindenhová” szállítottak. Az alapvető élelmiszerektől (búza, bor, olaj, halszósz) a vágómarhákon keresztül a leghétköznapibb agyagedényekig mindenféle elképzelhető árucikk megtalálható a hajóroncsok rakományaiban. pdf 70mb 2016 [Hidden Content] 2024.02.28

Grüll Tibor- Pontius Pilatus, egy karrier története Ki volt Pilatus? Egy erőszakos és bosszúszomjas, velejéig antiszemita SS-Gauleiter, aki egyetlen alkalmat sem mulasztott el, ha zsidókat gyilkolhat? Vagy egy gyengekezű, korrupt bábfigura, aki az igazságot bármikor kész volt alárendelni pillanatnyi érdekeinek? Vagy talán csak egy csinovnyik lelkületű tisztviselő, egy apró fogaskerék a Római Birodalom hatalmas gépezetében, aki minden helyzetben görcsösen jól akart dönteni, s éppen ezért sohasem sikerült neki? Korunk történészeinek egy része is ezekre keresi a választ a Pilatusra vonatkozó egykorú dokumentumokban, amelyek bemutatására e kötet vállalkozik. pdf 6mb 2002 [Hidden Content] 2024.03.04