taxo

Ha ily módon fel tudod halmozni a fotonokat, akkor 38 darab Nóbel-díjat kapsz egyszerre. Ha ez nem a gumiszoba lenne, akkor már megíjedtem volna ennyi baromságtól.

Előre is elnézést kérek attól akit megsértenék: A Sánta és a Dadogós sétálnak. Megszólal a dadogós: Te..te..te.sss..ssánta,tttudod m..mmit cs..cs..csinálj, hh..hhogy nne ssántíts? Kérdi a sánta, hogy mit? Eeegyik ll..ll..llábaddal mm..mmenj aa..aaa jjj.jjárda sz..szegélyen. A Sánta kipróbálja, és működik. Erre megszólal a sánta: Te Dadogós tudod hogy mit csinálj, hogy ne dadogj? Kérdi a Dadogós: Mmm..mmit?? FOGD BE A POFÁD!!!

Ha eltekintünk attól, hogy ez most a gumiszoba, akkor íme a valóság: 1. Felteszzük, hogy a részletektől eltekintve létezik fénysebességgel haladó jármű (Amúgy nem létezik, és nem is létezhet, pontosan azért, mert a vákumbeli fény sebességénél magasabb "hatássebesség" nincs!!!) 2. Feltesszük, hogy képesek vagyunk észlelni és mérni egy fénysebességgel haladó járművet. Továbbá nem fogok magyarázni olyan fogalmakat, amik minden fizika könyvben benne vannak(pl: hatássebesség, inercia rendszer, Galilei-transzformáció, Lorentz-transzformáció, Sebesség-transzformáció, Távolság-kontrakció, Idő-dilatáció) Egy kis magyarázat(az utat megmutatom, a specifikáció a fizika könyvekben van): Az emberek akkor hibáznak, amikor megpróbálják összerakni a mindennapi tapasztalataik alapján a jelenséget. Csakhogy azok a fizikai törvények nem érvényesek egy közel fénysebességgel haladó inerciarendszerre, amik az emberi tapasztalat alapját képezik(pl: két autó elmegy egymással szemben 50-50 Km/h sebességgel, ekkor az egyik autóban ülve a másik autót 100 Km/h sebességűnek látjuk). A mindennapi empírikus tapasztalatokra csak a Galilei-tranformáció egyenletei igazak. Ezzel szemben a Relativisztikus Kinematika a Lorentz-transzformációra épül(mellesleg, ezen egyenletek a fényénél jelentősen kisebb sebességekre pontosan a Galilei-tr. egyenleteit adják). A Lorenz-tr. kimond néhány állítást, melyek egyike az, hogy a fénysebesség minden inerciarendszerben ugyan annyinak adódik. Most visszatérve a kérdéshez, így tehát a válsz az, hogy a fénysebességgel haladó jármű fényét bárhonnan nézve fénysebességűnek látjuk. De ez nem igaz magára a járműre, arra a Sebességtranszformáció ad magyarázatot(lásd még: Idő-dilatáció, Távolság-kontrakció) Nem hagyatkozhatunk az elképzeléseinkre, mert eleve rosszak a relativisztikus jelenségekre nézve. Ezen jelenségek nem elképzelhetőek, magyarázatukat a fizikai egyenletek viselkedése határozza meg. Igy kapunk egy új szemléletmódot, mellyel modellezhető, pontosan számolható a relativisztikus kinematika. Einstein miután kiadta az Általános Relativitás elméletről szóló tanulmányát, majd 300 év fizikai ismereteinek mondott ellent. Ezen egyenletek mára bizonyítottá váltak(persze nem az emberi méretekben kell gondolkodni, hanem a elemi részecskék mérettartományában).

Volt egy haverom még a gimibe. Nagy gondolkodó volt, és ő is rá lelt erre a paradoxonra, majd hosszas gondolkodás után megállapította, hogy a hón az csak a váll lehet. Majd ezzel a tudattal élt tovább.

Kovács Lajos a mosogatás Update Norbija.

Én WinAmp-ot és Quintessential Media Player-t szoktam használni.

Nekem minég kettő van a gépemen. Egy Windows(most XP), meg egy Linux(most UHU). Egyik a munkához kell, másik a szórakozáshoz. Találjátok ki, hogy melyik melyik..

A HL2 kicsit bennem is kiábrándultságot ébresztett, de nem a motorjával volt a gond, hanem hiányzott belőle az, amiért a HALF-LIFE HALF-LIFE. Nem találtam benne azt a szellemiséget, ami az elsőbe lenyűgözött. A D3-at pont ezért féltem, a jó kis D2 két és fél dimenziós motorját lecserélik valami szuperszónikus sz@rra, aztán oda lesz a diabló spiritusza is. Remélem tudnak majd vele újat mutatni.

Mátrix 1 Az Utolsó Éjjel Egy Maréknyi Dollárért A Remény Rabjai Szétcsúszva Táncoló Talpak

Naná, hogy szoktam nézni. Nagy kedvencem a Hódító Hódok, South Park, Sinbad(és a hozzá hasonlóak), Shrek(és a hozzá hasonlóak).

Én már az egészet végignézte, vagy 3x. Nagyon várom a filmeket. Tud valaki arról valamit, hogy kik fognak szerepelni a filmekben, vagy hogy hol lehetne erről többet megtudni?

Húú, megnéztem. Ez aztán trónbitorló lesz a South Park mellett. Atom lenne szinkronnal, mivel volt egy pár fekete folt az angoltudásomon.

Nekem az SG-1 az az etalon. Kár hogy nincs tovább, de ha minden igaz akkor mozifilmet csinálnak belőle, már csak azt várom. Az atlantis sem rosz, néha azt is megnézem. Az újak közül pedig a Jericho fogott meg.

Én a cigire szavaztam, de csak azért mert az közelebb áll a mindennapjaimhoz.

Amikor kijön a Dio 3, és én még egyetemista leszek, akkor kapásból félévet fogok halasztani.

Minden vágyam Kiszel Tünde. De ha túl nagy kérés, akkor Gáspár Bea is megteszi.

Hát egy darabig nem lesz. Mivel a Blizzard a várva várt bejelentése nem a D3, ha nem a Starcraft 2 lett. Kicsit csalódott voltam, már régóta várom, viszont nem olyan régen, talán a youtube-on láttam róla et trailert. Ez volt az egyetlen bizonyíték arra, hogy nem maradt annyiban a game fejlesztése.

Eleve nem kellene belenyulnod egy exebe, ha még így sem érted miről van szó. Az avatatlan szemnek nem sok értelmes jön le, úgy is csak egy csomószámot látsz, ahhoz meg nagyon kell ismerned az adott alkalmazást, hogy tudd hogy mi hol mit jelent. Mellesleg egy járható és talán értelmes út, ha fogsz egy disassambler programot, visszavejted az exet assambly kódra, majd egy hexaeditorral megkeresed és szerkeszted a kívánt részt. Leírást most nem tudok sehol, nézd meg googölön.

thx. közben már magam is rájöttem mi volt a gond, a clock() függvény meg a usleep() valamiért nem szeretik egymást, így egszerre csak egyiket kell használni. Mellesleg most a clock()-al megoldottam, zseniálisan működik, de még mindég nem tudtam beadni(mellesleg nem a saját hibámból), de ez már egy másik történet.

Hy, szükségem lenne a egy két tanácsra. Az a problémám, hogy C-ben(nem C++, nem C#) kellenének tippek, hogy hogy lehet kezelni az időt. Pontosabban nekem nagyon kis intervallumonként kellene mérnem az időt, minimum ezredmásodperces nagyságrendben. Valamiért nem tudok rájönni a clock() függvény mikéntjére. A referncia szerint ez egy clock_t aritmetikai adattípussal tér vissza, de hogy lehet ezt kezelni, esetleg int-té konvertálni, vagy egyszerűen csak kiiratni a printf-el(%d-t nem veszi be, folyamatosan nullának tekinti, %f, %lf-re pedig egy negatív értéket ad vissza). Amúgy linux alatt csinálom, meglehet, hogy nincs joga lekérdezni a prociidőt azért jön vissza %lf-el negatívba. Ez esetben, hogy lehet rávenni hogy hozzáférjen? Minden építő jellegű megoldás érdekelne, konkrétan az LPT porton kellen időt mérnem egy-egy bizonyos jel között. A többi része már megvan a proginak, csak az időméréssel nem tudok zöld ágra vergődni. A segítséget előre is köszönöm. Ja és minél hamarább, holnapra be kell adnom a cuccot.

Eddig csak intelem volt, de dolgoztam huzamosabb ideig amd-n is. Nekem nem jött be, maradok az intel-nél.