blox

Az Intel az év korábbi felében a Pekingben megrendezésre kerülő IDF-en mutatta be először a 80 maggal rendelkező processzor szörnyeteget, azóta a mérnökök kitartó munkájának köszönhetően végre életre kelt a processzor óriás. Az cpu 80 darab x86-os mini magot tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az egység számára a 2 TeraFlop-os maximális számolási teljesítmény elérését. Az újdonságot a Research@Intel Day nevezetű rendezvényen demonstrálta a gyártó. A tesztrendszer A processzor magjai 6,26 GHz-es órajelen üzemelnek, a bemutatón 3,13 GHz-es órajel mellett 24 W-ot fogyasztottak a magok, így képesek voltak elérni az 1 TeraFlop-os teljesítményt (1 TeraFlop: 1 trillió művelet másodpercenként). Az órajel megduplázása után a teljesítmény is a duplájára nőtt, ennek köszönhetően immáron 6,26 GHz-en üzemeltek a magok, amelyek együttesen 2 TeraFlop-os maximális számolási teljesítményt értek el. A 6,26 GHz-es órajel a duplája ugyan a 3,13 GHz-esnek, de a processzor fogyasztása mégsem duplájára, hanem több mint 6,5 szeresére növekedett, azaz 157 W-ra emelkedett. Ez bizony 2 TeraFlop! Idle módban a magok 3,13 GHz-es órajelen működnek, darabonkénti fogyasztásuk 0,83 W-ra esik vissza, így az egész processzor 3,32 W-ot igényel a működéshez. A TeraFlop projekt jelen pillanatban két szálon fut: az egyik "alprojekt" a 80 darab lebegőpontos egységet próbálja minél hatékonyabban összezsúfolni egy tokba, míg a másik projektben erre a 80 magos szörnyetegre próbálják az SRAM és a DRAM chipeket szintén hatékonyan elhelyezni. Amennyiben a cache memória fejlesztése véget ér, akkor a cache sávszélessége több száz gigabyte lesz másodpercenként.

Diablo III. misztikum: Közeledik a bejelentés? A PCGAMER magazin augusztusi számának címlapját teljes egészében a Starcraft II. foglalja el, ám néhány szemfüles rajongó kiszúrta, hogy a borító alján ott díszeleg egy sokat sejtető felirat: What happened to Diablo 3, azaz mi történt a Diablo 3-mal címmel. Egy napig volt látható a friss borító, másnap már a kiretusált változat volt elérhető. Lehet, hogy a szintén augusztusban esedékes Blizzconon bejelentik a Diablo 3-at, ezért csaptak rá a szerkesztők kezére. Amennyiben még idén bejelentik a folytatást medvekosztümöt öltök és körberohanom háromszor a parlamentet.

Két vezető tudományos folyóirat, a Science és a Nature is közölte, hogy egyelőre nem fogadják el a Word 2007 programmal készített dokumentumokat, mivel a Microsoft változtatásai miatt kompatibilitási gondok léptek fel. A Science és a Nature is saját oldalán tette közzé kifogásait a .docx formátummal kapcsolatban, mégpedig az egyenletek leírására használt Mathematical Markup Language (MathML) kihagyása kapcsán. Redmond ugyanis úgy döntött, hogy a jobb teljesítmény miatt saját megoldását, az Office MathML (OMML) névre keresztelt technikát építi be a formátumba, ezzel viszont inkompatibilitást idéztek elő a korábbi verziókkal és emiatt a formátum nem felel meg a magazinoknak. A Nature valamivel részletesebben foglalkozik a kérdéssel és írásukból kiderül, hogy a meglévő szerkesztőkkel a módosítás miatt a .docx fájlokban nem tudják szerkeszteni az egyenleteket, valamint a speciális - például görög - karaktereket. A Science a figyelmeztetésben továbbmegy, és arra hívja fel az olvasók figyelmét, hogy a beépített eszközzel összeállított egyenleteket még akkor sem fogják átvenni, ha esetleg a fájlokat átkonvertáljuk annak érdekében, hogy a Word korábbi verziói is megbirkózzanak azzal. A konvertálás esetén ugyanis az egyenletek képpé minősülnek át, nem téve lehetővé a megfelelő nyomtatást és a kompatibilitást a MathML szabvánnyal. A változtatásról tavaly Murray Sargent, az Office fejlesztőcsapatának tagja számolt be egy blogbejegyzésben részletesen kifejtve az ehhez vezető okokat. Állítása szerint a Microsoft a nagyobb teljesítmény miatt választotta az új megoldást, annak ellenére, hogy házon belül is elhangoztak olyan vélemények, miszerint a meglévő MathML tökéletesen megfelel a célokra. Hozzátette, hogy mivel mindkét megoldás XML-alapú, a konvertálással nem lehet gond, a két magazin panaszaiból viszont most kiviláglik, hogy ez nem így van.

Pirateclub logo

ez nem UT h. rocket launcherrel mész vadászni

Az adattárolás folyamatosan fejlődik. Az emberek mindent lementenek: CD-re, DVD-re, USB-kulcsokra. A szakemberek szerint azonban a tény, hogy semmit sem jegyzünk meg, mindent csak elraktározunk, hosszú távon nem sok jóval kecsegtet. Az adattárolás talán még soha nem volt ennyire könnyű és olcsó, mint napjainkban. Egy USB-kulcs alig néhány ezer, egy DVD-lemez pár száz forintba kerül. Ma már akár útközben is menthetünk le adatokat, akár a notebookunk vagy a mobiltelefonunk segítségével. Egyre kevesebb dolgot kell megjegyeznünk, hiszen minden a lemezeken, a memóriakártyákon vagy az USB-kulcsokon van. Némely kutató ezért Copy & Paste szindrómáról beszél, és egyes fontos agyi funkciók elveszítését vízionálják. Egyes szakemberek már egyenesen digitális Alzheimer-kórnak és digitális demenciának nevezik a jelenséget. S valóban, ha belegondolunk, mennyi mindent kell a mindennapokban megjegyeznünk: PIN-kódok, banki és más jelszavak, telefonszámok, nevek és címek. Persze ezeket általában tároljuk is valahol, azonban, ha az adott eszköz megsérül vagy elveszik, akkor döbbenünk csak rá, hogy mennyire kiszolgáltatottak is vagyunk és hogy a saját agyunk memóriakapacitását mennyire nem használtuk ki. Dél-Koreában arról folyik a vita, hogy a 20 és 30 év közötti fiatalok közül egyre többen szenvednek az információk elfelejtésétől és függővé válnak az adattároló megoldásoktól. Elég csak arra gondolni, mi lenne, ha valakinek az életéből egy időre eltűnne a mobiltelefon és az internet. Egyes dél-koreaiak elismerték, miszerint lehet, hogy orvosi segítségre is szükségük lenne. A felejtés lassan olyan általánossá válik, mint a fejfájás vagy az álmatlanság. Yeon Byeong-Kil professzor, a Hallym Medical Center munkatársa szerint a félelem és a stressz csak növelik a problémát. "A depresszióra hajlamos embereknél gyakrabban előjöhet a felejtés, mivel a gondolkodásuk lelassul" - közölte a szakember. Lee Dong-young professzor, a Szöuli Nemzeti Egyetemi Kórház tudósa viszont úgy vélte, hogy a felejtésben szenvedő betegeket normálisként diagnosztizálják, mert a teszteken jobban koncentrálnak. "Azonban a legtöbb esetben a digitális Alzheimer-kórt pont az okozza, hogy illető képtelen figyelme összpontosítására" - tette hozzá a kutató. Yoon Se-chang professzor, a Samsung Medical Center orvosa elmondta, hogy a probléma arra vezethető vissza, hogy az emberek inkább használják a keresőket, mintsem hogy emlékezzenek, és a saját memóriájukban kutassanak. A digitális készülékektől való függés pedig rontja az emlékezőképességet. A digitális Alzheimer-kór ennek ellenére nem egy betegség, hanem egy a társadalmi változásokat jelölő szimptóma. Az Incruit nevű oldal nemrég felmérést készített, amiből kiderült, hogy a megkérdezett több mint 2000 szakember 63 százalékát érinti a jelenség. Egyhatoduk szerint a probléma oka, hogy egyre inkább függenek a PC-jüktől, a mobiltelefonjuktól és más digitális készülékektől. A gyógymód a kutatók szerint az, hogy meg kell találni az egyensúlyt a digitális készülékek használata és a valós élet között. Emellett nem árt ha napi memóriagyakorlatokat végzünk, könyveket olvasunk és legfőképpen sokat beszélgetünk.

Gyakran vannak olyan rendszerek és technológiák, amelyek régiek vagy nehezen kezelhetők, azonban ennek ellenére a mai napig használjuk őket. Jó példa erre a mobiltelefonok billentyűin alkalmazott megoldás. Egy átlagos mobil készüléken tizenkét gomb van, melyeken általában egyenként egy szám és három betű, illetve más jel található. Ez az ötlet - ki hitte volna - az 1920-as évekből (!) és az Egyesült Államokból származik. Ott ugyanis mindig a helyiségek hálózati csomópontjának első két betűjével jelölték a telefonszámokat (például MUrray Hill 5-9975). A metódust az AT&T az 1950-es években is megtartotta, majd ezt követte az 1980-as években elterjedt megoldás, amikor a telefonszámokat betűkkel helyettesítették be (például 1-800-GET-RICH), mondván az emberek így könnyebben megjegyezhetik őket. Ez a virágnyelv az 1990-es évektől, az SMS elterjedésétől éli a fénykorát. "Ugyan a tinédzserek ma már

Szinte naponta olvashat az ember új, forradalmi találmányokról és technikákról, azonban nem minden készülék és megoldás terjed el azonnal. Pedig elvileg már látható, hogy milyen is lehet a jövő. A Handelsblatt német gazdasági lap munkatársai azokat a technológiákat gyűjtötték össze, amelyekből már most kitűnik, milyen technikai szinten állhatna az emberiség. A vezető nélküli Yurikamome magasvasút szinte pillanatokon belül átszeli a közel 1000 méter hosszú Rainbow Bridge két végpontja között távolságot. A számítógép által vezérelt vonal végállomása Odaibaban van, ez Tokió legújabb és egy mesterséges szigeten fekvő futurisztikus városrésze. Fumio Ohtsubo, a Matsushita vezetője büszkén mondta, hogy 2010-re minden japán apartmanban lesz az úgynevezett ubiquituos network, amelyhez akár konyhában vagy a hálószobában is lehet majd csatlakozni. A rendszer segítségével a ruhásszekrény kapcsolatba lép az időjárásjelentő szolgálattal, előrejelzéseket kér a tervezett úticélok körzetében várható időjárásról és a kapott információk birtokában ruházatot javasol. Tanácsot ad a színösszetétellel kapcsolatban és tájékoztat arról is, ha egy ruhadarabot véletlenül a mosógépben felejtettünk. A ruhákba beépített RFID-chipek pedig gyakorlatilag lehetetlenné teszik két ruhadarab összetévesztését. A ház egyik helyiségében két plazmakijelző található, amelyek segítségével megnézhetjük az e-mailjeinket, tévét nézhetünk, zenét hallgathatunk vagy ellenőrizhetjük a háztartási berendezések működését, a garázsajtótól a klímakészülékig. Mindezek a technikák már léteznek, azonban ha világszerte elterjednek, komoly problémákat fognak okozni. Az első és legnagyobb gondot a hiányzó sávszélesség és a kevés IP-cím jelenti. Az IBM Consulting becslése szerint három év múlva minden embernek átlagosan már 1000 személyes IP-címe lesz, mivel minden személyes tárgy, a kávéfőzőtől a mobiltelefonig külön IP-címmel fog rendelkezni. Tokiótól több ezer kilométerre, Redmondban a mobiltelefon néhány billentyűjének lenyomására azonnal kinyílik a lakás ajtaja. Ebben a világban szintén a PC irányít mindent. "A technológia a jövőben már láthatatlan lesz és úgy fogja befonni az ember életét, mint a szálak a ruhában" - közölte Jonathan Cluts, a Microsoft csoportjának vezetője. A lakásban az üvegasztal önálló életre kel, ha ráteszünk egy mobiltelefont. A kapott híreket egyetlen virtuális billentyű lenyomásával vagy az ujjlenyomatunkkal nyugtázhatjuk. A közlekedési rendszer előre jelzi a dugókat és megmondja, mikor van a tökéletes időpont az induláshoz. A repülőjegyet már előre lefoglalta nekünk és a kedvenc éttermünkben az asztal automatikusan felismeri, ha mi ülünk le. A mikrohullámú sütő lekérdezi az internetről a leves vagy egy más étel elkészítésének receptjét. A gyermekszobában tökéletes rend uralkodik, köszönhetően a ruhákba épített RFID-chipeknek. A rendszer a rendrakás után automatikusan bónuszperceket ír hozzá a csemeték interneten eltölthető idejéhez. "A legjobb példa a fejlődésre a mobiltelefonok átalakulása. Amennyiben belegondolunk, hogy ma már mi mindenre használhatjuk ezeket a készülékeket, rádöbbenünk arra, hogy mindez tíz éve még gyakorlatilag elképzelhetetlen lett volna" - hangsúlyozta Hannu Nieminen, a Nokia Design innovációs részlegének vezetője. "Öt év múlva nem fogunk ráismerni a mobiltelefonokra, a második énünkké válnak, a személyes életmenedzserünkké. Még jobban személyre szabhatóak lesznek és bármikor új funkciókkal bővíthetjük majd ki őket. Egyre fontosabbak lesznek az életünkben. A legújabb vizsgálatok bebizonyították, hogy az emberek integrált megoldásokat akarnak, nem akarnak több készüléket magukkal cipelni" - tette hozzá a szakember. "Meg kell adni az embereknek azt a lehetőséget, hogy megszokják az új technikákat és azok használatát. Mindennek egyszerűsödnie kell" - hangsúlyozta Jörg Hartmann, a Fujitsu-Siemens Computer Deutschland vásárlói üzletágának vezetője, aki szerint azonban nem minden, ami technológiailag kivitelezhető, ültethető át kulturálisan is.

fent volt kb 3 percig aztán vissza winamp

A történelem talán legnagyobb elsüllyedt kincsét találták meg és szállították az Egyesült Államokba az Atlanti-óceán meg nem nevezett pontjáról. A gyarmatosítás időszakából származó 17 tonnányi ezüst és arany pénzérme a becslések szerint 500 millió amerikai dollárt ér. A zsákmányt egy amerikai magáncég, az Odyssey Marine Exploration mondhatja magáénak. A cég több száz műanyag tárolóban szállította az Államokba a mélyből kiemelt kincseket. A több mint 500 000 érme az Odysseys elnöke, Greg Stemm szerint darabonként átlagosan 1000 dollárt érhet meg a gyűjtőknek és befektetőknek. Az érméket vizsgáló szekértők szerint páratlan leletre bukkant Stemm és csapata. Biztonsági okokra hivatkozva a cég nem adott ki részleteket a roncsról és a helyszínről, a feljegyzésekből azonban arra lehet következtetni, hogy egy 400 éves hajóról van szó, ami az angol partoktól nem messze, egy a gyarmatosítás korában forgalmas kereskedelmi útvonalon süllyedt el. Nemzetisége, mérete és kora még bizonytalan, nyilatkozott Stemm a Discovery-nek. A roncs olyan vizeken található, ami egyetlen ország fennhatósága alá sem esik, állítja Stemm, tagadva, hogy arról a hajóról lenne szó, amit a La Manche csatornán találtak és nemrég nyújtottak be kérelmet a brit hatóságokhoz a roncs kizárólagos feltárási jogainak megszerzéséért. A kérelemben az áll, hogy a cég valószínűleg egy 17. századbeli kereskedelmi hajó roncsaira bukkant, ami értékes rakománnyal a fedélzetén sűllyedt el Anglia dél-nyugati csücskétől 65 kilométerre. A szövetségi bíró múlt hónapban járult hozzá a jogok megadásához. A "Fekete hattyú" névre keresztelt projektet nagy titkolózás övezi az Odyssey részéről, az érmék típusáról, címletéről és a kibocsátó nemzetről sem árultak el semmit. Az eddigi legnagyobb hajóroncs zsákmány egy spanyol galleonról, a Nuestra Senora de Atocha-ról került elő, amit egy hurrikán küldött a hullámsírba Florida Keys közelében 1622-ben. Mel Fisher kincsvadász talált rá 1985-ben, a jelentések szerint 400 millió dollár értékű érmét és egyéb tárgyakat hozva a felszínre. Az Odyssey nagy valószínűséggel vissza fog térni a mostani zsákmánya helyszínére, ahol régészeti munkákat is lefolytatnak, részletesen dokumentálva a helyszínt, melynek kiemelkedő történelmi jelentősége van, taglalta az Odyssey ügyvezetője, John Morris. Az egyetlen cég formában működő kincsvadász társaságra már nagyon ráfért a felfedezés: legutóbb 2003-ban találtak több mint 50 000 érmét és egyéb műkincseket, melyből több milliós bevételre tettek szert. Ezt követően azonban rengeteg veszteséget számoltak el, különösen a 2005-ös és 2006-os években, ami elsősorban költséges, ultramodern hajó és robot-tengeralattjáró flottájuknak köszönhető. Az Odyssey talán az egyetlen, aki több nagy fogást is jegyez, általában egy-egy kincsvadász csapat egyszer talál bele egy nagy jelentőségű felfedezésbe. Stemm cége januárban kapta meg a spanyol kormány hozzájárulását egy felfüggesztett kutatásuk folytatásához, ami a HMS Sussex roncsainak felderítésére irányult. Ez volt az angolok vezérhajója a franciák ellen folytatott 1694-es háborúban, ami végül Gibraltár közelében, egy viharban lelte végzetét. A történészek szerint a 48 méter hosszú hadihajó 9 tonna aranyérmét szállított, hogy ezzel vásárolja meg a dél-kelet franciaországi Szavója hercegének szövetségét. Az Odyssey szerint ezek az érmék szintén megérnének legalább 500 millió dollárt, egy történelmi megállapodás értelmében azonban ezen az összegen meg kell osztozniuk a brit kormánnyal. A cég az első 45 millió dollár 80%-át tehetné zsebre, majd minden egyes érme értékének felét.

Sört iszik, és érti az emberi beszédet egy kacsa egy kínai farmon. A gazdája elmondása szerint a hatéves Yaya megérti, ha hívják, ha azt mondják neki, hogy repüljön. Persze amikor fáradt, akkor elfordul az emberektől, és alszik. Cao, a lelkes állattartó még hozzátettte, hogy szerinte ez csakis a sörnek köszönhető, mert minden sör után élénkebbé és jobb kedvűvé válik Yaya.

Az emberiség által felhalmozott adatmennyiség évente 60 százalékkal nő. Ez egyszerre jelent üzletet az adattárolókat gyártó cégek számára és problémát, illetve kiadásokat a vállalatoknak, az intézményeknek és a felhasználóknak. A szakemberek szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az egyszer eltárolt fájlok több mint felét soha nem többé nem nyitják meg az emberek. A cégek például számos dokumentumot csak jogi vagy más okokból tárolnak el akár évekig, és gyakran teljesen megfeledkeznek róluk. Az elraktározott adatmennyiség tehát folyamatosan nő és ugyan az adattárolás a csökkenő áraknak köszönhetően egyre olcsóbb, mégis jelentős feladat. Az IDC piackutató cég felmérése szerint a következő öt esztendőben az évente eltárolt adatmennyiség továbbra is 60 százalékkal nő majd. Gary Cosgrave, a Waterford Technologies munkatársa úgy véli, hogy 2010-ig az emberiség 988 milliárd gigabájt új információt fog összegyűjteni. A Waterford Technologies végezte az EMC adattárolási cég megbízásából azt a felmérést, amelyből kiderült, hogy a felhalmozott fájlok több mint 50 százalékára csak egyszer van szükségük a vállalatoknak és a felhasználóknak, vagyis csak foglalják a helyet. Ami azonban egyrészt probléma, az másfelől óriási üzlet is az adattárolással foglalkozó cégeknek. Jó példa erre, hogy csak Németországban a távközlési információk elraktározása 50-75 millió euró plusz kiadást jelent az internetszolgáltatóknak és a telekommunikációs társaságoknak. S emellett elegendő csak az operációs rendszerek vagy a játékok egyre növekvő méretére gondolni: ezek a programok valósággal falják a gigabájtokat és minél több mindent végez az ember a számítógépe segítségével, annál inkább nőnek majd a fájlhegyek és az általuk elfoglalt terület. Egyszerű kísérlet: elég csak rákeresni a PC-nken tárolt leggyakoribb (doc, jpeg stb.) formátumú fájlokra, a program több ezer találatot fog kiadni. Szintén elgondolkoztató, hogy ma már a levelezőrendszerek - legyen szó a freemailről, a Hotmailről vagy a Gmailról - is gigabájtos postafiókokat kínálnak, illetve, hogy több tíz gigabájtos adattároló lemezek (HD-DVD, FVD, Blu-ray stb.) versengenek egymással. Az adattárolás mértékének növekedésével pedig nő a számítógépek előtt eltöltött idő és a PC-k fogyasztása is. Úgy tűnik azonban, hogy a digitális korszak 22-es csapdájából az emberiségnek nehéz lesz kitörnie.

szombaton kiderül mit jelent be a blizzard.com

a kép nevét?

most h. szóba került, kaphatsz 1 egyedi rangot

inkább ne Ubuntut probáld ki sztem

nem hiszem h. esni fog a hó, most miért mondod?

1-5ig

Aki megnéz egy képet a washingtoni látogatásáról, az emlékszik az utazása során felkeresett valódi helyszínekre is. Azonban milyen lenne, ha ezeket a képeket virtuálisan felkereshetnénk? Ez az ötlet foglalkoztatta a Fotowoosh nevű új webes szolgáltatást létrehozó szakembereket. A szükséges technikát a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem kutatóiból álló csoport fejlesztette ki. Derek Hoiem, az egyetem robotika intézetének doktorandusza, valamint két kollégája, Alekszej Efros és Martial Hebert másfél éve keresik annak a módját, hogy miként lehetne a kétdimenziós felvételekből 3D-s virtuális valóság modelleket létrehozni. A három szakembernek végül sikerült kifejlesztenie egy technológiát, amely felismeri a különböző felületeket és a kétdimenziós megjelenésüket, majd képes belülök 3D-s felvételeket alkotni. A technológia segítségével a Fotowoosh így a felhasználóknak a fényképészet egy teljesen új oldalát mutathatja be és a képeket olyan szögből is megcsodálhatjuk, amelyben hagyományos értelemben soha. A megoldás értékesítésére Hoiem és társai a Freewebs nevű szolgáltatót kérték fel. Shervin Pishevar, a cég elnöke azt reméli, hogy az emberek képek millióit fogják feltölteni a honlapra, hogy a háromdimenzióssá váló élményeiket megoszthassák másokkal is. A menedzser már a Flickr 3D-s változatának létrehozásáról álmodik. A Fotowoosh első tesztváltozata már hamarosan elérhető lesz, a feldolgozást és az átalakítást végző szoftver jelenleg leginkább a külső helyszíneken készült fotókkal boldogul el. A kész 3D-s fotók megtekintéséhez egy külön kiegészítést kell letölteni a böngészőhöz, ugyanis a módosított képeket csak így lehet megnyitni. A program rendelkezik alapfunkciókkal (nagyítás, kicsnyítés, forgatás). Jelöltből akad bőven Persze a megoldás elsősorban az emberi szem megtévesztésére épül, hiszen nagyon nehéz lenne egy valóban 3D-s modellt pillanatokon belül létrehozni. Kiderült azonban, hogy már egy nagyon egyszerű modell segítségével is nagyon valósághűen ábrázolhatók 3D-s környezetként a fák, az ég és a környezet. A szoftver először csoportosítja a meglévő felvétel képpontjait, majd hozzákezd a valódi átalakításhoz. A legkönnyebb az égbolt megalkotása, ami vagy fehér vagy kék. A legtöbb fotó felső részét a horizont foglalja el, így könnyű a felszín megalkotása is. A rendszer alapját képező algoritmus képes tanulni, Hoiem és társai csupán néhány alapvető irányelvet fektettek le. Így a program képes felismerni az eget, a földet és a függőleges síkokat. "Viszonylag könnyű dolgunk volt, hiszen számos kollégánk dolgozott már ezen a területen, így nem kellett mindent az alapokról kezdenünk. Sok kutató dolgozott például azon, hogy miként lehetne egy felvételen egy szoftverrel objektumokat (embereket, autókat stb.) felismertetni" - ismerte el a doktorandusz. Amikor a Fotowoosh azonosította egy fotó fő jellemzőit, elkészíti a VRML nyelven íródó 3D-s modellt. A végeredmény bármilyen VRML-néző programmal megtekinthető, de a későbbiekben a 3D-s fotókat Flash formátumúra fogják átalakítani. A technika azonban még közel sem tökéletes, jelenleg még számos problémával kell megküzdenie. Így például komoly gondot jelent a szoftvernek egyes objektumok egymástól való elkülönítése, mondjuk egy fal előtt álló járókelők azonosítása. "Egy éven belül vagy hamarabb már képesek leszünk egy sok objektumot felvonultató kétdimenziós képet 3D-s fotóvá alakítani úgy, hogy a felvétel minden szereplőjét pontosan fogjuk ábrázolni" - tette hozzá a kutató. A Fotowoosh eddig 17 000 felhasználót tett várólistára vagyis eddig ennyien érdeklődnek az új megoldás iránt. Az emberek képesek lesznek feltölteni a képeiket, a rendszer átkonvertálja őket és a 3D-s fotókból bárki létrehozhatja a saját galériáját. A Freewebs regisztrált ügyfelei a felvételeket a saját weboldalaikon is elhelyezhetik majd. Hoiem azonban még előrébb gondolkodik, szeretné a technológiát átültetni a robotok világába is, így azok könnyebben tájékozódhatnának a környezetben. Emellett szóba került komplett 3D-s környezetek lemodellezése is, például egy utcáé, amelyben a szoftver megmondhatja, hogy a következő másodpercekben a járókelők és az autók melyik irányba közlekednek tovább.

Lassan tíz éve dolgoznak a kutatók olyan robotok kifejlesztésén, amelyek képesek az idős emberek ellátására. Most úgy tűnik, hogy a Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) szakembereinek munkáját eredmény koronázta. A Domo nevű robotnak mozgásérzékelő rendszere, karjai és szenzorai vannak és különösen alkalmas például egyes tárgyak mozgatására, elrendezésükre és házimunkák elvégzésére. "A demográfiai adatok folyamatosan változnak, különösen Japánban, Európában és az Egyesült Államokban. Az emberek egyre idősebbek, azonban ezzel párhuzamosan egyre kevesebb fiatal törődik velük" - nyilatkozta Aaron Edsinger, a MIT projektvezetője. Az eddigi munkák legnagyobb problémája az volt, hogy egy otthoni robotnak gondot okoz az állandóan változó környezet. Márpedig egy lakás ilyen. Ráadásul akár egyetlen bevásárlásból származó tárgyak elpakolása is komoly feladatot jelent egy átlagos robot számára. Domo abban különbözik a társaitól, hogy pont ezeknek a feladatoknak az elvégzésére alkották meg. A rendszerezési folyamata már akkor megkezdődik, amikor a robot megkapja a kezeibe az első tárgyat. Domo videojelek és a mozgáselemző szoftvere segítségével pontosan meg tudja állapítani, hogy milyen tárgyat tart a kezében. Klikk a képre a nagyobb változathoz Miután az azonosítás megtörtént, meghatározza az eszköz pontos méreteit és formáját. Domo képes felismerni, ha egy tárgy pont a kezeibe illik vagy az átlagosnál például hosszabb. A kapott adatok segítségével a robot meg tudja határozni, hogy adott objektumnak hol lenne az ideális helye. "Egy csomag spagettit például egyszerűen csak lefektet oldalra. De képes elrakni egy kanalat a fiókba, segít a rendrakásban. A kezébe adhatok egy bármekkora méretű párnát, meg fog keresni és mellém fogja rakni" - mutatta be Domo képességeit Aaron Edsinger. A robot kísérleti célokra készült, vagyis várhatóan a jelenlegi formájában nem kerül a boltok polcaira. Azonban segíthet a kutatóknak a tapasztalatszerzésben, az információgyűjtésben és így előbb vagy uóbb létrejöhet az ideális háztartási robot. Illah Nourbakhsh, a Carnegie Mellon Egyetem robotika professzora szerint Domo különösen azért jelentős, mert lehetővé teszi, hogy az ember közvetlen közelében legyen. Az persze már egy más kérdés, hogy valóban a humanoid robotok jelentik a legjobb megoldást az idős emberek gondozására. Sebastian Thrun, a Stanford Egyetem Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának igazgatója szerint ez aligha lehetséges. Nourbakhsh is osztja ezt a véleményt. "Egy teljesen humanoid robot nagyon drága, ráadásul, ha elvárjuk, hogy mozogjon is, nagyon sok energiát fogyasztana. A jelenlegi elemek ugyanis nem biztosítanak elegendő energiát a háztartási munkák elvégzésére" - mondta a robotika professzora.

Nem kis feladatra vállalkoztak az "Élet Enciklopédia" névre keresztelt projektben résztvevő kutatók: a tervek szerint a mintegy 100 millió dollárt felölelő kezdeményezés révén az összes fajról szóló leírásokat egy helyen gyűjtenék össze. A www.eol.org címen már most elérhető első néhány, inkább csak bemutató jellegű oldal bepillantást ad a készülő műbe, amely az elképzelés szerint a Földön található összes életformáról információkat biztosít majd a látogatóknak. Itt minden jelenleg ismert faj helyet kap, ami összesen 1,8 millió cikket jelent, az anyagokat pedig az elkövetkező években gyűjtenék össze és tennék közzé a portálon. A hangsúly az állatokon lesz, de ezt követően a növényektől kezdve a mikrobákig mindenre szeretnének kitérni. Az ambíciózus tervekben 10 éves kutatási periódust és legalább 100 millió dolláros finanszírozást említenek, amely elsősorban alapítványoktól és egyéb szervezetektől folyna be. A kezdőlökést két amerikai alapítvány adta meg, amelyek összesen 12,5 millió dollárt bocsátottak a kutatók rendelkezésére, nem mellékes célként pedig annak meghatározását tűzték ki, hogy miképpen lehetne segíteni és felvilágosítani a társadalmat és a kormányzati szerveket a veszélyeztetett állatfajok megóvásával kapcsolatban. A bemutató anyag jelenleg olyan állatokról, növényekről és terményekről tartalmaz információkat mint a jegesmedve, a rizs, vagy egyes gombafajták. A mű természetesen nagymértékben támaszkodna a meglévő adatbázisokra, így az emlősökről, madarakról, halakról, kétéltűekről vagy akár növényekről szóló meglévő információkra, a teljes anyag pedig elsőként angol nyelven lenne elérhető, a fordításhoz később látnak hozzá. Ami a bővítést illeti, ezt a projekt kiagyalói erősen támogatják, már csak azért is, mert számításaik szerint mintegy 8-10 millió különböző életforma található a bolygón, igaz egyes becslések ezt 5 és 100 millió közé teszik. A mintegy 25-30 kutatóra támaszkodó projekt a jelenlegi környezeti veszélyek nagyságát is felmérné, beleértve a légszennyezéstől kezdve a globális felmelegedésig mindent, ami az ember tevékenységéből fakadóan jelentkezik.

Egy tavaly megfigyelt haldokló csillag a valaha látott legfényesebb szupernóvává vált, ami egyben az első példája lehet egy ma már alig létező, a korai univerzumban azonban feltehetően igen gyakori hatalmas csillagfajnak. A tipikus, fényességük csúcspontját napok vagy néhány hét alatt elérő, majd pár hónap alatt elhalványuló szupernóvákkal ellentétben az SN2006gy jelű óriásrobbanásnak 70 napig tartott teljes fényessége elérése és több mint három hónapon át maradt fényesebb bármelyik korábban megfigyelt szupernóvánál. A robbanás óta nyolc hónap telt el és a 240 millió fényévnyire bekövetkezett jelenség még mindig fényesebb mint az átlagos szupernóvák csúcspontja. Az SN2006gy-t nyomon követő Nathan Smith és David Pooley becslése szerint a csillag tömege a Napénak a 100-200-szorosa lehetett. Az ilyen nagy tömegű csillagok annyira ritkák, hogy egy-egy galaxis, mint például a Tejút 400 milliárdos populációjában legfeljebb egy tucatot találnánk. A földi Lick távcső felvétele a szupernóváról Smith, a kaliforniai Berkeley Egyetem csillagászcsapatának vezetője szerint a gigantikus robbanás körülbelül százszorosa volt egy átlagos szupernóváénak, ebből következik, hogy a csillag soha nem látott méretekkel rendelkezhetett, körülbelül 150-szer nagyobb lehetett szülőcsillagunknál. A földi megfigyeléseket a Kalifornia Egyetem tulajdonában levő Lick és Keck Csillagvizsgálók végezték el, adataikat kiegészítve a Chandra röntgensugarú obszervatóriuméval. A csillagászok meggyőződése hogy a robbanás nem átlagos szupernóva, hanem egy lehetséges PISN (pair-instability supernova). A Chandra felvétele a szupernóváról A Nap tömegének 10-szeresével rendelkező csillagok életük végén hidrogénkészletüket héliummá égetik, a héliumot szénné, majd a folyamat folytatódik a nagyobb elemek felé, amíg el nem érik a vasat - ekkor a fúzió leáll. A folyamat vége felé a csillag magjában képződő hő már nem elegendő a külső rétegek ellátásához, melyek beomlanak, véget vetve a fúziós folyamatnak, összeroppantva a magot, amiből egy neutron csillag vagy egy fekete lyuk keletkezik. A csillag külső rétegei hatalmas fényjelenség kíséretében kirobbannak, ez a szupernóva. Az ennél jóval nagyobb, 140-250 naptömeggel rendelkező csillagok esetében a magban uralkodó hőmérséklet olyan magasra kúszik, hogy mielőtt a fúziós zuhatag befejeződne, a mag nagy energiájú gammasugarai elkezdik megsemmisíteni egymást, anyag-antianyag, főként elektron-pozitron párokat hozva létre. Mivel a gammasugárzás az az energia, ami meggátolja a külső rétegek összeomlását, ezért a sugárzás csökkenésével a külső rétegek befelé kezdenek mozogni. A termonukleáris robbanás eredményeként elméletileg nagyobb fényjelenség keletkezik mint bármelyik tipikus szupernóvánál. Ennél a szupernóva típusnál, a PISN-nél a csillag apró darabokra robban, nem marad mögötte fekete lyuk. A PISN ábrázolása A felfedezés új ismereteket adhat a csillagászoknak a legnagyobb tömegű csillagok pusztulásáról. "A tény, hogy ilyen fényesek, és ezt a ragyogást rendkívül hosszú ideig megőrzik jelentősen növelik az esélyt, hogy a korai univerzumban rájuk találjunk" - összegzett Smith. Ezekhez a felfedezésekhez azonban a mai műszerek még nem alkalmasak, létezésüket elsőként a James Webb Űrtávcső bizonyíthatja majd. Elméletileg a PISN-ek nagyobb százalékban állítanak elő nehéz elemeket. Smith szerint egy szupernóva fényét elsősorban a nikkel-56 radioaktív bomlásának köszönheti, a most megfigyelt példány pedig nem kevesebb, mint 20 naptömegnyi nikkelt állított elő, szemben a hagyományos szupernóvák 0,6 naptömegnyi mennyiségével. A csillagászok szerint a világegyetem első csillagainak nagy része ugyanilyen méretekkel rendelkezett, melyek halálukkal teleszórták a korai univerzumot nehéz elemekkel, ezekből alakultak ki később a bolygók és az élet. A földi megfigyeléseket vezető Alex Filippenko elmondása szerint az SN2006gy robbanása előtt hatalmas tömeget adott le magáról, ami nagyon hasonlít a tőlünk mindössze 7500 fényévnyire elhelyezkedő eta Carinae csillagon végbemenő folyamatokhoz, ami 100-120 naptömegnyi méretével a legnagyobbnak számít galaxisunkban. Azt nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy az eta Carinae hamarosan felrobbanna, viszont ha bekövetkezne az esemény, akkor az rendkívül látványos égi jelenséget produkálna, olyat, amit a modern ember még soha nem látott, éppen ezért a csillagászok fokozott figyelmet fordítanak rá, magyarázta Filippenko.

30 éves rejtélyt oldott meg a Merkúr 5 éven át tartó megfigyelése, cserébe viszont kaptunk egy újat. Az amerikai Cornell Egyetem csapata a konyhai fizikát alapul véve megállapította, hogy a Merkúr bolygó folyékony vas maggal rendelkezik. Egy megpörgetett nyerstojás másként viselkedik, mint egy keményre főzött. Annak megfigyelése érdekében, hogy a Merkúr magja folyékony-e vagy szilárd, a Jean-Luc Margot csillagász professzor vezette kutatócsoport a bolygó forgásának apró kilengéseit mérte. A vizsgálathoz egy új technikát vetettek be, melyben rádiójelekkel bombázták a Merkúrt. Margot professzor és a különböző belsőből adódó forgási eltéréseket illusztráló tojásai Öt év alatt 21 ilyen vizsgálatot hajtottak végre, egy-egy vizsgálatra mindössze 20 másodpercnyi ideje volt a csapatnak, eddig tart ugyanis a megfigyeléshez szükséges Föld-Merkúr együttállás. A NASA kaliforniai Sugárhajtómű Laboratóriumának 70 méteres antennájából kiküldött, majd a Merkúrról visszapattanó jeleket a Nyugat-Virginia állambeli Green Bank teleszkóppal fogták be újra. Az eredmények kétszer akkora értékeket mutatnak, mint ami egy szilárd maggal rendelkező bolygónál elvárható lenne. Margot szerint a Merkúr forgási tempójából 95 százalékos bizonyossággal megállapítható, hogy a bolygó magja legalább részben folyékony. A Merkúr a Naphoz legközelebb fekvő bolygó, ahol egy esztendő mindössze 88 földi napból áll. Elvileg egy vékony szilikát köpennyel rendelkezik, ami egy vas magot ölel körül. Kis méreténél fogva - tömege mindössze 5%-a a Földének - a tudósok meggyőződése volt, hogy formálódása során rendkívül gyorsan lehűlt, elvileg nehéz elemekből álló magjának meg kellett volna szilárdulnia. A nézet egészen addig uralkodott, míg 30 évvel ezelőtt a bolygó mellett elhaladó Mariner 10 űrszonda egy gyenge, a Földéhez képest 1% erősségű mágneses mezőt nem észlelt a bolygón belül. A mágneses mezők jellemzően egy dinamikus, folyékony maghoz köthetők. Margot elmélete szerint kén és más könnyű elemek keveredhettek még a formálódás időszakában a Merkúr vas magjához, melyek lecsökkentették a mag olvadási pontját. Az eszmefuttatás egyetlen bökkenője, hogy a standard bolygókialakulási elmélet szerint a Naptól ilyen kis távolságra nem csapódik ki kén. Az újonnan születő csillagokat körülvevő kavargó gáz- és porkorongból kialakuló bolygók elemei sűrűségük függvényében különböző távolságokban csapódnak ki és szilárdulnak meg. A nagy olvadási ponttal rendelkező nehéz elemek, mint a vas, a nikkel és a szilícium a szülőcsillag közelében sűrűsödik szilárd halmazállapotú anyaggá, ezekből alakulnak ki a bolygóembriók, melyekből idővel valódi bolygók alakulhatnak ki. A Naprendszer belső bolygói, a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars főként nehéz elemekből tevődnek össze. A könnyebb elemek, mint a fentebb említett kén, csak a csillagtól távolabb képes szilárd alakot ölteni, ahol fagyosabb a közeg. Az új felfedezés azt sugallja, hogy egyfajta "sugaras keveredés" ment végbe a korai Naprendszerben, a külső határmezsgyén elhelyezkedő könnyebb elemek a Naprendszer közepe felé áramlottak, a feltevések szerint a bolygókezdemények egymás közötti gravitációs kölcsönhatásai következtében. A Merkúr titkát a bolygót 2008-ban elérő amerikai Messenger űrszonda fejtheti meg.

Vernor Vinge azt hangoztatja, hogy a technika exponenciális növekedése egy olyan ponthoz fog vezetni, ahol a következmények már beláthatatlanok. Ezt a nézetet vallja Vernor Vinge, a San Diego Állami Egyetem nyugalmazott matematika és számítógép tudományok professzora, sci-fi író. A most 62 esztendős Vinge 1993-mas manifesztója kapcsán vált széles körben ismertté. Az "Eljövendő Technológiai Szingularitás" című esszéjében azt hangoztatja, hogy a technika exponenciális növekedése egy olyan ponthoz fog vezetni, ahol a következmények már beláthatatlanok. Vinge ma is tartja magát ehhez a jövőképhez, ami szerinte 2020 után bármelyik pillanatban bekövetkezhet. A professzorral Peter Moon, az IDG Now! munkatársa készített interjút. A mesterséges intelligencia első villanásának 1997-ben lehettünk tanúi, amikor a Deep Blue legyőzte Gary Kaszparov sakkvilágbajnokot. Ez elsősorban a programozás diadala volt, ami egyetlen, limitált problémát tekintve az emberénél jobb teljesítményre tett képessé egy gépet. Vinge szerint a jövőben a szoftverek és a hardverek fejlődésével más intellektuális birodalmakban is hasonló sikerek születhetnek. A technológia segítségével a közeli jövőben olyan lényeket teremthetünk, vagy olyan lényekké válhatunk, melyek minden intellektuális és kreatív dimenzióban felülmúlják az embert. Ez az a pont, a technológiai szingularitás, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenésével a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni. A bekövetkező események megjósolhatatlanok számunkra, tartja magát még ma is ehhez a nézetéhez Vinge. A szingularitás eléréséhez nagyban hozzájárul az internet és a hálózatok terjeszkedése, az online adatbázisok, a társadalmi hálózatok. A jövő intelligens gépei, mesterséges intelligenciája jóval kevésbé lesznek láthatók mint a mai számítógépek. Elsősorban hálózatokon keresztül tevékenykednek, illetve csak processzorok formájában jelennek meg, melyeket a mindennapi élet egyszerű gépeibe ültetnek majd. Teljesítményük és a gépek viselkedése azonban rendkívül látványos változást hozhat fizikai világunkban. Vinge egyik nagy reménye a mobil robotokhoz kapcsolódik, melyek akár már a szingularitás előtt meggyőző fejlődésen eshetnek át, fürgébb és koordináltabb mozgást érve el, mint akár legjobb atlétáink. Stephen Hawking 2001-ben az emberek genetikai fejlesztésére irányuló projekteket azzal védte meg, hogy fel kell vennünk a versenyt az intelligens gépekkel. Ezt a nézetet Vinge is praktikusnak és pozitívnak tartja, bár szerinte a szerves biológia nem képes lépést tartani a hardverek fejlődésével, igaz a gépeknek hatalmas hátrányt kell ledolgozniuk a biológiával szemben. Vinge mindkét terület, illetve stratégia fejlesztését szükségesnek tartja az emberiség fennmaradásához. Sokan a technológiai fejlődést az emberiség temetőjeként értékelik, köztük Bill Joy, az egykori Sun vezér, aki 2000-ben a hangzatos "Miért nincs szüksége ránk a jövőnek" című tanulmányával figyelmeztetett a nanotechnika, a genetikai tervezés és a kvantum számítógépek veszélyeire. Vinge teljesen másként látja ezt a kérdést, szerinte veszélyektől hemzsegő világunkban, világegyetemünkben a technológia a legbiztosabb válasz a ránk leselkedő kockázatokra. A sokak által vizionált "Terminátor" jövőképpel kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy a nukleáris, vagy a biológiai hadviselés sokkal egyszerűbb, valószínűbb és halálosabb eshetőség a "gépek támadásánál", ezért nem fordulna el a robotkutatástól.

driver ütközés