hankock

na megnéztem az első részt, és várakozásimon felül jött be, remélem sok évadja lessz és nem laposódik el a sztori, jah és visszaköszön a lost féle misztikum, de asszam itt a rosszfiúk csak bioterroristák lesznek, na de ez csak tipp

Várom mint mókus az erdőtűzet

A következő a kérdésem: mivel az előbbiekben leirtam hogy új konfigot akarok beruházni ,a számitógépháza most jelenleg egy nagy atx-es ház, benne atx-es alaplap, s amikor cserélem ki, tápot is cserélem az lenne kérdés a hogy microAtx-es alaplapot, persze táppal együtt rendeltem s azt is bele tudják szerelni a házba, egy szóval foge találni bele ?

Újra bekapcsolják a nagy hadronütköztetőt Egyéves kényszerszünet után ismét bekapcsolják a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a CERN nagy hadronütköztetőjét. Szerdán este lezárják a hatalmas föld alatti csarnokokat, és minden mozgás megszűnik a 27 kilométeres alagútban. Mindenki lélegzet-visszafojtva várja majd a bezúduló protoncsomagokat és azt, hogy ezek megtegyék az első teljes köröket a rendszerben - 2008 szeptembere óta először. A kísérletektől az anyag és az Univerzum minden eddiginél mélyebb megértését várják a kutatók. A nagy hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) persze nem egy kávéfőző, amit egy gomb megnyomásával lehet működésre bírni. Hónapok óta zajlanak az üzembe helyezés lépései az európai részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben. Az LHC az október 23-ai hétvégén kapott először részecskenyalábokat a tavalyi nagy meghibásodás után, ekkor léptek be idén először protonok - és ólomionok is - a 27 kilométer kerületű gyorsítócsövekbe. Ezt november 6-8-án újabb sikeres nyalábpróbák követték: ekkor már féltávot tettek meg a beinjektált protonnyalábok, mindkét csőben, mindkét irányban. A nyalábok hatását több nagy detektor is érzékelte. A bekapcsolás Az üzembe helyezés következő nagy lépését november 19-ére tervezik: a tervek szerint ekkor már teljesen körbemennének a nyalábok. Jelenleg mindenki erre készül a CERN-ben. "November 18-án, szerdán este lezárják a föld alatti detektorcsarnokokat, és minden tevékenységet felfüggesztenek. Várhatóan november 19-én, csütörtökön megérkeznek a protoncsomagok az előgyorsítóból, és megkezdik körbefutásukat az LHC nyalábcsatornáiban" - mondja Lévai Péter fizikus, aki az ALICE detektornál dolgozó magyar kutatókat vezeti. Az ALICE a Világegyetem eredetéről és "ősanyagáról", a kvark-gluon plazmáról szolgál majd adatokkal. Komoly a magyar hozzájárulás egy másik detektornál, a CMS-nél is, amelynek fő feladata az "isteni részecske", a Higgs-bozon felfedezése. "Az egész magyar CMS-csoport rendkívül izgatott az LHC közelgő indulása miatt. Előkészítettünk egy tucat analízist, ezek csak a valódi adatra várnak, hogy azonnal publikálni lehessen őket. Mivel az észlelőrendszer tavaly óta készen áll, egy éven keresztül ketyegtettük a detektort, és kozmikus sugarakat vizsgáltunk vele. A kozmikus sugarak észlelésének nagyon sok előnye volt: segített ellenőrizni és összehangolni a detektorelemeket, valamint kidolgozni az adatgyűjtés, adattovábbítás és gyors adatelemzés technikáját" - mondja Horváth Dezső fizikus, a magyar CMS-csoport vezető kutatója. A teljes köröket akár "bekapcsolásnak" is nevezhetjük, mert a CERN ugyanezen tavalyi eseményre, 2008. szeptember 10-ére szervezte az első, a nagyközönség számára is nyilvános eseményt, amelyről mi is tudósítottunk. Ha ez ismét sikerül, következik a nyalábok "tornáztatása" és a fókuszálási tesztek. A fő cél, hogy a protoncsomagok 450 GeV/részecske energiával (lásd keretes írásunkban), megbízhatóan keringjenek mindkét nyalábcsatornában. Az eseményekkel kapcsolatos friss információkat a magyar nyelvű CERN-blogban követheti. Ismerkedés az energiaegységekkel A részecskegyorsítókkal való "barátkozáshoz" elengedhetetlen a magfizikában és részecskefizikában használatos energiaegységek megismerése. 1 elektronvolt (eV) az a mozgási energia, amelyre egy elektron 1 Volt feszültségkülönbséget befutva szert tesz. Többszörösei: ezerszerese a kiloelektronvolt (keV); milliószorosa, vagyis a keV ezerszerese a megaelektronvolt (MeV); a MeV ezerszerese a gigalelektronvolt (GeV). Újabban már a TeV egységre is szükség van a gyorsítók leírásánál, ez a teraelektronvolt, az eV billiószorosa, a GeV ezerszerese. (1 TeV=10 a 3-on GeV=10 a 6-on MeV=10 a 9-ken keV=10 a 12-en eV) Az első ütköztetések Mint arra Jéki László cikksorozatából sokan emlékezhetnek, az LHC egy úgynevezett ütközőnyalábos gyorsító, azaz a két gyorsítócsőben egymással ellentétes irányban és közel fénysebességgel száguldó részecskecsomagokat bizonyos pontokon - a négy nagy kísérlet, a négy hatalmas detektorkomplexum területén - összevezetik, így a nyalábok szembetalálkoznak. A részecskék egy része összeütközik, ami rövid időre óriási energiát szabadít fel, olyan állapotokat teremtve kísérleti körülmények között, amelyek vizsgálatával az anyag legmélyebb szerkezetének megértéséhez kerülhetünk közelebb. Ha november 19-én, illetve a következő napokban minden rendben menne, akkor elképzelhető, hogy a szembefutó protonnyalábokat már a hétvégén ütköztetik (az előgyorsító rendszer energiájával, ami 900 GeV-es proton-proton ütközéseket jelent). "Nagy izgalommal várják a kutatók, hogy a tavalyi balszerencsés kezdés után most már szerencsés és gyors indulás történjen, és az első fizikai adatok is napvilágra kerülhessenek az LHC-ból" - mondja Lévai. Tavaly ugyanis eddig már nem jutottak el. Kilenc nappal a "bekapcsolás" után megtörtént a baj: egyetlen hibás forrasztás miatt óriási károk keletkeztek a rendszerben, és a javítás közel egy évig tartott (galériánkban láthat a javításról készült fotókat). A meghibásodott mágnesek és egyéb berendezések cseréje mellett új biztonsági berendezéseket telepítettek, például 6500 új érzékelőt építettek be a teljes rendszerbe azzal a céllal, hogy jelezzék, ha a normálistól eltérő elektromos ellenállást észlelnek az összeköttetéseknél. Új fizika A fejlesztéseknek köszönhetően az LHC sokkal üzembiztosabb, mint egy évvel ezelőtt - mondják a CERN mérnökei, de mégis óvatosan folytatódnak majd az események. A nyalábenergiát karácsonyig csak 1,1 TeV-ra "tekerik fel", és december közepére ezekkel tervezik a következő ütközéseket. Ez 2,2 TeV-es ütközési energiát jelent. Ha ez sikerül, akkor a karácsonyi ajándék az, hogy az LHC immár a világ legnagyobb energiájú gyorsítója lesz, igaz, csak körülbelül 0,2 TeV-vel előzve meg az amerikai Fermilabot. A fizikusok abban egyetértenek, hogy ez még nem igazi felfedező potenciál. Az 2010 februárjától várható, amikor a nyalábenergiát 3,5 TeV-re növelik, és jöhetnek a 7 TeV-es ütközések. Az első tudományos eredmények a detektorokban rögzített adatok több hónapon át tartó elemzése után, 2010 második felében várhatók. Az LHC maximális energiája 7+7 TeV, de a tervek szerint 2010 végéig csak ennek felén üzemelne a rendszer. A fizikusok szerint mindenképen el kell indulni így is, méghozzá a régóta keresett Higgs-bozon miatt. Ennek megtalálása az LHC legfontosabb feladata. Újabb adatok alapján egyébként a Higgs könnyebb lehet, mint azt korábban gondolták, azaz kisebb ütközési energiákon is a nyomára lehetne bukkanni. Lent már nagy a csend... ...fent már nő a feszültség Válaszokat várnak a világ nagy kérdéseire Az LHC-vel végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Rovatunk cikksorozatot indított a témában, amelynek bevezetőjében a kísérletekkel kapcsolatos biztonsági szempontokat tekintettük át, majd az első részben vizsgáltuk, miért van szükségünk egyáltalán részecskegyorsítókra, ezekre a gigantikus és drága szerkezetekre. A második részben a CERN eddigi részecskegyorsítóit és a korábban elért legfontosabb tudományos eredményeket ismertettük, a harmadik részben az LHC lenyűgöző technikai jellemzőit mutattuk be. A negyedik részben a kvark-gluon-plazmával, az Univerzum ősanyagával foglalkoztunk, amelyet a várakozások szerint "elkészítenek" majd végre a CERN-ben. Az ötödik részben arra kerestük a választ, hogy miért csak anyag van a Világegyetem eddig általunk megismert részében, hová lett az antianyag, illetve miért létezhet egyáltalán az anyag - az LHC ezek megválaszolásához is közelebb vihet bennünket. A hatodik részben egy kulcsfontosságú részecskével, a Higgs-bozonnal ismerkedhettek meg - amelynek megtalálása az LHC legfontosabb feladata -, majd a Standard Modellen túli részecskefizikai elméletekről olvashattak, amelyek első kísérleti alátámasztása is most először várható. (origo)

Avatar 2009 december 18 Telepesek és bányászok érkeznek a Pandora bolygóra, de nem csak ők, hanem a tengerészgyalogság is tiszteletét teszi ezen a helyen. A főhős, Jake Sully tolókocsihoz van kötve a Földön, de kap egy ajánlatot, egy ember és idegen faj DNS-ből megalkotott földönkívüli testet kell irányítania, az a megbízatása, hogy a Pandorán megvédje az embereket és jó kapcsolatot ápoljon az őshonos lényekkel. Azonban egy idő után átáll a bolygó lakói oldalára. Trailer name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src=" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="560" height="340"></embed></object>"> name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src=" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="560" height="340"></embed></object>" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" width="425" height="355"> Képek: Hivatalos website: www.avatarmovie.com IMDB link: http://www.imdb.com/title/tt0499549/ (filmdroid)

A film munkacíme Pirates of the Caribbean: On Stranger Tides és Tom Powers On Stranger Tides című regény alapján. Várható volt, de most már hivatalos formában is napvilágot látott a hír, miszerint nem Gore Verbinski fogja rendezni Jack Sparrow negyedik vászonra kerülését. Szerencsére a helyére olyan direktor érkezik, aki ismeri a szakma minden csínját-bínját. A Disney új Karib-tenger filmjének rendezője Rob Marshall lesz és a tervek szerint a forgatás májusban fog kezdődni, a rajongók nagy örömére a legtöbb szereplő vissza fog térni, hogy segítsenek a Fiatalság forrásának megtalálásában. (A film munkacíme Pirates of the Caribbean: On Stranger Tides és Tom Powers On Stranger Tides című regénye alapján készül.) Rob Marshallt legtöbben talán a Chicago rendezőjeként ismerik, de ő készítette az Egy gésa emlékiratait is, valamint az ő neve fémjelzi a nemsokára bemutatásra kerülő musicalt, a Nine-t is. (sg) *--folyamatos frisstés

Skót egyetemisták úgy módosítottak genetikailag baktériumokat, hogy azok világítani kezdenek, mihelyt robbanószerrel kerülnek érintkezésbe. Az Edinburghi Egyetemen tanuló fejlesztők úgy képzelik el a világító mikrobák bevetését, hogy színtelen folyadékkal elegyítve fújnák ki őket az átvizsgálandó területre. Néhány óra elteltével zöldes fény jelezné az elásott aknák helyét. A mikrobák jóval gyorsabbnak bizonyulnának, mint például a genetikailag módosított növények, amelyek szintén színváltozással képesek elárulni robbanószerek jelenlétét - közölte a Die Welt című német lap internetes kiadása. Habár már tíz éve érvénybe lépett a szárazföldi aknákat tiltó egyezmény, a fel nem szedett robbanótöltetek évente még mindig csaknem húszezer halálos áldozatot követelnek világszerte. Rejtett aknamezők több mint 80 országban találhatók, többek között Szomáliában, Mozambikban, Kambodzsában, Irakban és Afganisztánban. Máig igen nehéz rábukkanni az elásott aknákra, ezért a kutatók olcsó, egyszerű és megbízható módszereket keresnek. Eddig felmerült a lehetőségek között például betanított méhek és patkányok, illetve egy genetikailag módosított aprócska növény, a lúdfű alkalmazása. Az utóbbi vörösesen elszíneződik, ha gyökerei robbanóanyaggal találkoznak. A baktériumok sokat ígérő alternatívának tűnnek. A hallgatók úgy ültették be egy zölden világító fehérje génjét az örökítőanyagba, hogy akkor aktiválódjon, amikor a baktérium bizonyos vegyi anyagokkal - az elásott robbanószer által kibocsátottakkal - érintkezik. Jelenleg még nem tervezik a rendszer piacra dobását - nyilatkozta a hallgatók munkáját felügyelő Alistair Elfick. A jövőben azonban valóban olcsó, könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát alternatívát nyújthat a jelenleg használatos aknaszenzorok mellé. (MTI)

hát gyakorlatilag az már nem létezik mire oda eljut valaki az már nem létezik

fáj a torkom, nem kicsit nagyon

Call of Duty mozifilm a láthatáron? Még májusban volt szó arról, hogy talán el fog készülni a Call of Duty: The Movie, ami az Activision first person shooter második világháborús játéksorozatán alapulna. Azóta nem sok történt, azonban nemrég az Activision levédette a Call of Duty védjegyet, így rajtuk kívül senki nem készíthet vígjáték, dráma, akció, kaland, animációs, zenés műfajű filmeket ezzel a címmel, ezen kívül még a színházban sem mutathat be senki hasonló néven színdarabot. Ezek szerint az Activision keményen töri a fejét azon, hogy tényleg mozifilmet kreáljanak az egyik legjobban fogyó termékükből, legalábbis az után, hogy levédették a címet ez lenne a következő ésszerű lépés, hogy nekilássanak összehozni valami forgatókönyvet. Persze az is lehetséges, hogy egyszerűen csak nem akarják, hogy esetleg egy stúdió felhasználja a Call of Duty címét valamelyik filmhez és így tegyenek szert plusz bevételre. Szerintem egy másfél-két órás epikus csatákkal tarkított háborús filmet lehetne ebből összehozni, amelyben egy katona végigharcolja a a második világháborút. Vagy ez így összecsapott lenne? Inkább úgy kellene, hogy egy csatatér-egy film? Aztán a folytatásban a következő ütközetet mutatnák be? McKidd benne lenne a Call of Duty filmben Kinn van a piacon az új Call of Duty rész, amit mindenki agyon istenít. A New York Postnak sikerült beszélnie Kevin McKidd színésszel, aki "Soap" McTavish kapitánynak kölcsönzi a hangját a Modern Warefare-ben. McKidd elárulta, hogy egy kemény, skót színészt kerestek Hollywoodban, de úgy tűnik nem sikerült megegyezni Gerard Butlerrel, így a No. 2 Gerard Butlerhez kellett fordulniuk, azaz hozzá. Megkérdezték azt is, hogy eljátszaná-e Soap kapitányt a mozifilmben, amire a színész azt mondta, ha a forgatókönyv jó és Butler nem vállalja a szerepet, akkor szivesen benne lenne. (filmdroid)

Igy néz ki :

útánna néztem úgy döntöttem hogy vásárlás lefújva

Működik a világ első általánosan programozható kvantumszámítógépe, de javítani kell az optikai hardverek pontosságát, hogy a gépre valódi munkát is rábízhassanak. Jelenlegi számítógépeink 0 vagy 1 értékű biteken tárolják az adatokat, és a csipekben lévő logikai kapuk dolgozzák fel az információkat. Ezzel szemben a kvantumszámítógépekben úgynevezett qubitek vannak, amelyek több adatot tárolnak, mint hagyományos gépek bitjei. Az információk feldolgozása is másképp történik, a kvantumgépekben lézeres impulzusok végzik el a logikai műveleteket. A kvantumszámítógépek sok területen, például a titkosításban, jobban teljesítenek a hagyományos számítógépeknél. David Hanneke a kutatócsoport vezetője Már nyár elején elkészült a világ első kvantumprocesszora, amely két qubit feldolgozására képes. Ebben a kísérleti eszközben berillium ionok tárolták az adatokat. Ahhoz, hogy a rendszer számítógépként működjön, kellett találni olyan lézeres impulzusokat, amelyek a bevitt adatok feldolgozására veszik rá a berilium ionokat. Egy másik lézert pedig úgy kellett beállítani, hogy le tudja olvasni a számítások eredményét. Tehát már eddig is léteztek olyan kvantumrendszerek, amelyek konkrét algoritmusokat el tudtak végezni, de mostanáig senki sem épített olyan eszközt, amely általánosan programozható. Az új eszköz egy aranymintás alumínium lemez, amin egy nagyjából 200 mikrométeres elektromágneses csapdában négy iont tartanak fogva: két magnéziumot, és két berilliumot. A magnéziumionok csupán az eszköz stabilitásáról gondoskodnak. Végtelen számú két qubites művelet van, azért a kutatócsoport véletlenszerűen kiválasztott közülük százhatvanat, hogy bemutassa a processzor általános felhasználhatóságát. Minden egyes kísérletben 31 különféle, lézeresen kódolt logikai kapuval csaptak le a két qubitre. Ezek közt voltak egy qubites logikai kapuk, amelyeknek csak az egyik ionnal kellett kapcsolatba lépniük, és voltak két qubites logikai kapuk. A kutatók a mágneses csapdát körülvevő arany elektródákkal szabályozták, hogy mennyi ion vegyen részt a műveletekben. A kutatócsoport mind a százhatvan programot kilencszázszor lefuttatta, és összehasonlították az eredményeket az elméleti jóslataikkal. Ezzel kimutatták, hogy a processzor a terveik szerint működött, de sajnos baj volt a pontossággal. Mindegyik kapu több mint 90 százalékos pontosságú, de összességében csupán 79 százalék volt a rendszer pontossága. Ennek az oka szerencsére ismert, a kvantumgép a lézerimpulzusok intenzitásának a változása miatt pontatlan. Ha élesben is használni akarják a kvantumszámítógépet, akkor a megbízhatóságnak 99,99 százalék közelébe kell kerülnie. Ha sikerül javítani a lézereket és az optikai hardvert, akkor az új csip fontos része lehet egy használható kvantumprocesszornak. (index)

Ha van film, melynek feldolgozása jobban sikerült, mint az eredeti, akkor az természetesen a Death Race, vagyis a Halálfutam, bár valljuk meg, hogy az 1975-ös Sylverster Stalloné-s eredetit nem is volt nagy művészet felülmúlni. Hirdetés Mindennek ellenére a Halálfutam közel sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, Jason Statham továbbra is maradt a középszerben, de a világon elért 75 milliós összbevétel folytatás készítésére sarkallta a készítőket. A Universal hivatalosan is zöld utat adott a Death Race 2-nek, és Jeremy Bolt producer elmondta, hogy jövőre kezdődik a forgatás, s jelenleg Frankenstein szerepére keresnek megfelelő színészt. Ez utóbbi tényből, valamint a csökkentett költségvetésből ki lehet következtetni, hogy az új Halálfutam, mely Tony Giglio (Káosz) forgatókönyve alapján készül, csak DVD-n fog megjelenni, mozikban nem lesz látható. (SG)

8 ezerbe ajánlották akkor megéri vagy nem éri mondjuk hogy ha két év múlva lecsereélem akkor megéri ? jah mennyire melegedik ? jah nem mostani játékokra kellene hanem nettre, filmnézére, esetleg san adresozni

Kaptam egy Intel Pentium D 945, 3.4 GHz Dual Core Processor -t jó árban Gigabyte G31M-ES2L, socket 775 alaplap jóe hozzá ? Megvegyeme ?

Körülnéztem s nagy nehezen kaptam egy másik procit: Intel

ha kapok több infót berakom

azt megkérdezted hogy miért cserélték le 512-es kártyát 256-sra, elvileg, kikellett volna cseréljék egy 512-essel nem ?

November 17-én a késő esti órákban a Leonidák meteorraj erős aktivitása várható, melyet csak a fényszennyezett városokon kívül élvezhetünk teljes pompájában. A Leonidák meteorraj az 55P/Tempel–Tuttle-üstökös törmeléke, az utóbbi évek legismertebb és egyik legjobban megfigyelt raja. A tankönyvi leírás szerint általában csak néhány meteort ad óránként, ám 33 évente, a Tempel–Tuttle-üstökös visszatérései idején az aktivitás drasztikusan megemelkedik, nem ritka a meteorviharok kialakulása. Teljes cikket nem raktam be mert csak ez a réssz fontos szerintem a teljes cikket el lehet olvasni az alábbi linken: http://index.hu/tudomany/2009/11/16/kedden_ismet_jonnek_a_leonidak/ illetve http://cometography.com/pcomets/055p.html (index)

nem is tudtam hogy van 240 megapixeles kamera

Beakarok ruházni egy új konfigba : Alaplap:BIOSTAR G31D-M7, Socket 775 vagy Gigabyte G31M-ES2L, socket 775 melyik a jobb Proci: Intel® Celeron® Dual Core E3200, 2.4GHz, socket 775 Box Ramm: A-DATA 512MB DDR2-800 (egyelőre elég, csak netezni kell most ) Táp:KME 450W, ATX, PX450W Ház, HDD, DVD-rw. van Mi vélemenyetek Mindkét alaplap dual channelos akkor most csak dual csánnelos rammot rakhatok belé Celeron proci jóe, azért mert a dual kóros pentium egz kicsit drága nekem

A Tokiói Egyetem bővített valóság rendszerében egy kis, fekete gumilapon jelenítenek meg különböző tárgyakat, amiket a lap nyomogatásával irányíthatunk egy infrakamera segítségével. A Tokiói Egyetemen fejlesztett ARForce (Augmented Reality Force) névre keresztelt rendszer a bővített valóság (AR) és a tapintható interfészek érdekes találkozása. Az eszköz egy négyzet alakú gumilap, amin rácsszerűen markereket helyeztek el. A markerek szabad szemmel nem láthatók, de infravörös fényben kontrasztos képet mutatnak, így egy infrakamera segítségével pontosan meg lehet határozni a lap irányát. Mivel rugalmas a felület, ha a négyzet másik oldalát az ujjunkkal benyomjuk, akkor a rácsháló torzulásának mintázatából az is jól érzékelhető, hogy mekkora, és milyen irányú erőt fejtettünk ki. Ebből adódóan az ARForce egy speciális, ujjal működő szabadon mozgatható botkormányként funkcionál. A japán kutatók ehhez a beviteli eszközhöz illesztettek hozzá egy bővített valóság rendszert, ami egy másik kamera által felvett képre különböző tartalmakat vetít rá. A virtuális tárgyakat természetesen a lappal együtt mozgathajunk az egyik kezünkkel, miközben a másik kezük ujjaival nyomogatva a lap hátoldalát a legkülönbözőbb műveleteket hajthatunk végre ezeken az objektumon. Az ARForce egyik alkalmazásában például a lapka előtt megjelenített, háromdimenziós animált figurának mozgathatjuk a testrészeit. Csupán a karakter megfelelő végtagját kell a gumilap túloldaláról megnyomnunk és valamelyik irányba elhúznunk, a rendszer ujjunk mozgását érzékelve a virtuális térben vele együtt animálja a figurát. Egy másik alkalmazásban egy űrhajót irányítunk a lap mozgatásával. Ebben a játékban lőhetünk is az ellenfélre, ha megfelelő helyen és szögben tudjuk megbökni a gumi hátoldalát. name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowScriptAccess" value="always"></param><embed src=" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" allowScriptAccess="always" width="425" height="344"></embed></object>"> name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowScriptAccess" value="always"></param><embed src=" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" allowScriptAccess="always" width="425" height="344"></embed></object>" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" width="425" height="355"> A bővített valóság a háromdimenziós iránytűvel felszerelt, GPS-es mobiltelefonok megjelenésével nagyon nagy népszerűségnek örvend mostanában a fejlesztők körében. A Tokiói Egyetem kutatói az AR által nyújtott felhasználói élményt bővítik tovább azzal, hogy tapintással léphetünk a rendszerrel interakcióba. Az, hogy ujjunkat nem gépelésre vagy egy mutató eszköz mozgatására használjuk, hanem közvetlenül kapcsolatba kerül az interfésszel és a megjelenített tartalommal, sokkal személyesebbé, természetesebbé teszi az interakciót. (index)

henkokk