hankock

nagyon cucc

LG GD910

 

">" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" width="425" height="355">

 

Frekvenciasáv HSDPA - GSM 4 band (global roaming)

Telefonkönyv db 1000

Készenléti idő óra 247

Beszélgetési idő óra 2

Súly g 84

Méret mm 49*39*14

Akkumulátor Li-Ion

Kijelző pixel 128*160

Színes kijelző TouchScreen

Színárnyalatok száma db 256k (18 bit)

GPRS/EDGE Van

Generáció 3,5G

WAP/EMS/MMS Van

Bluetooth A2DP

Vibra jelzés/Kihangositás/Hanghívás Van

Csengőhang letöltés Van

Polifonia MIDI

MP3 Van

Kamera CMOS

Kamera felbontása VGA

 

Az Engadget elkészítette a GD910 tesztjét. Év elején még a sokgombos kvarcórák ugrottak be számomra a karóra-telefonok láttán, nem is nagyon hittem, hogy a közel 800 EUR-os nettó ár komolyan eladhatóvá teszi az LG GD910-t, de a különlegességet mindig alaposan megfizettetik. Az Engadget tesztje alapján néhány főbb probléma:

 

BT Headset nélkül nehéz használni, hülyén néznénk ki vele

Szövegbevitelre elég korlátozottan alkalmas

A kisméretű képernyő miatt számos gond akadhat a kezelésével

De ötletnek nem rossz, bár ennyi pénzért szűkül az a piac is, akik azért vennék meg a készüléket, hogy semmi feleslegeset kelljen zsebrevágni pl. ha sportolni, szórakozni indulnak.

Brosnan idáig a legjobb, megvan neki a maga egyedi stilusa

Nem nagy ujdonság már két hónapja ki van jöve

name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src=" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="640" height="385"></embed></object>"> name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src=" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="640" height="385"></embed></object>" type="application/x-shockwave-flash" wmode="transparent" width="425" height="355">

Mi is az a rilézer ?

Ő rippeli át a filmeket az eredeti dvdből divxbe, és teszi fel a netre

Kijött a trailer:) :

Hidden Content

Give reaction or reply to this topic to see the hidden content.

Először nyilatkozott Christopher Nolan az új Batman-filmmel és a Superman rebootjával kapcsolatban, s bár nem sok információval szolgált, mindenképpen említést érdemel a kivételes esemény.

 

A Los Angeles Times volt az a szerencsés sajtóorgánum, mely először beszélgethetett el hosszabban is a Sötét lovag rendezőjével annak új filmterveiről. (Az interjú egy részét az LA Times blogján el lehet olvasni, azonban a teljes verzió csak nyomtatásban jelenik meg.)

 

A nyáron az Eredet (Inception) című scifivel jelentkező rendező elmondta, hogy testvére, Jonathan Nolan jelenleg is dolgozik a harmadik újkori Batman-film forgatókönyvén, ő is rá vár, de egyelőre nehezen áll össze az epikusnak tervezett történet. Nolan egyelőre nem erősítette meg, hogy ő is fogja rendezni az új Batmant, az azonban mindenképp célja, hogy "saját gyermekének" jó lezárást adjon, azzal igazi trilógia kerekedjen a rebootból. Természetesen egyelőre főellenségekről sem volt szó, azonban egy félmondatban Nolan megjegyezte, hogy Mr. Freeze megjelenésére nem kell számítani.

 

Nolan az új Superman-filmről is beszélt, elmondása szerint David Goyer fantasztikus sztorival, újszerű megközelítéssel rukkolt elő, melybe azonnal beleszeretett. A film elkészítésében egyébként nagyjából olyan szerepet fog vállalni, mint Peter Jackson a District 9-ban vagy a tervezett Hobbitban, így egyelőre még nem tudni, ki rendezheti a rebootot.

 

Erre gondoltál ?

 

Egy évre leállítják az LHC-t

 

2011 végén egy évre leállítják a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az LHC-t. A hosszú szünetre azért van szükség, hogy kijavítsanak olyan konstrukciós hibákat, amik most kockázatossá teszik azt, hogy a gyorsító a tervezett csúcsenergián működjön.

 

Még bő másfél évig működni fog az európai részecskefizikai kutatások intézete, a CERN által épített működtetett részecskegyorsító, a Large Hadron Collider (LHC), aztán egy évre leállítják az óriási szerkezetet. Erről az LHC technikai igazgatója, Steve Myers beszélt a BBC-nek, az igazgató konstrukciós hibákat is említett.

Önmaga prototípusa

 

A svájci-francia határon a föld alatt megépített LHC-t 2008 szeptemberében indították be, de néhány napos működés után le kellett állítani egy súlyos üzemzavar miatt: amikor növelni kezdték a gyorsítóban az energiaszintet, két mágneselem forrasztásánál szivárogni kezdett a szupravezetés előidézéséhez szükséges, mínusz 271 Celsium-fokos hélium. Ez olyan láncreakciót eredményezett, ami több tucat mágneselemet megrongált, és hat tonna szuperfolyékony – és igen drága – hélium is elfolyt. A sérült elemek javítása és a biztonsági rendszer kibővítése 14 hónapig tartott és körülbelül negyvenmillió svájci frankba (nagyjából 7,5 milliárd forint) került.

 

Mint Myers elmondta, talán még több emberrel és szigorúbb minőségi kontrollal elkerülhető lett volna a 2008-as üzemzavar, de utólag már úgy látják, akkor is konstrukciós hiba okozott galibát. „Az LHC önmaga prototípusa, technológiánk korlátait toljuk ki” – fogalmazott Myers, utalva arra, hogy a részecskegyorsító olyan energiaszinten működik, amire korábban még soha nem volt példa.

 

14 TeV az álomhatár

 

A korábbi leállás után 2009 novemberében indították újra az LHC-t, és az első kísérletekben két hónapig gyűjtötték az adatokat. A részecskegyorsító 27 kilométer kerületű gyűrűjében decemberben protonokat ütköztettek, és elérték a 2,36 teraelektronvoltos (TeV, a Joule-lal ekvivalens energiamértékegység) szintet – ezzel megdőlt a korábbi rekord, amit a Fermilab Chicago melletti gyorsítója, a Tevatron tartott 1,96 TeV-vel. A 2,36 TeV-en produkált ütközések első eredményét magyar fizikusok vezetésével publikálták.

 

Ezután rövid karbantartásra megint leállt az LHC, és néhány hete, február végén indult újra. A terv 2010-re a 7 TeV-es energiaszint elérése, és 2011-ben is ezt az értéket szeretnék tartani. Az LHC tervezett csúcsenergiája azonban ennek éppen a duplája, 14 TeV, és a CERN szakemberei úgy látják, hogy ez csak akkor érhető el biztonságosan, ha egy évre leállítják, és kijavítják azokat a megoldásokat, amik előre nem látható tervezési hibának bizonyultak. 2012-ben tehát nem fog működni az LHC, és 2013-nál előbb biztosan nem fogja elérni a csúcsenergiáját.

Bozonhajsza, plazmavadászat

 

Az LHC kísérleteinek fő célja a titokzatos Higgs-bozon megtalálása, a kutatók szerint a nagy energiakoncentrációjú ütközésekben felfedezhetők lesznek e részecske létezését igazoló jelek. Az isteni részecskének is nevezett Higgs-bozon létezését névadója, a skót Peter Higgs jósolta meg 1964-ben. A tudós azt akarta megmagyarázni, hová tűnik el a tömeg, amikor az anyag egyre kisebb atomon belüli részecskékké törik szét. Feltételezése szerint az ősrobbanás pillanatában tömeg nélküli volt az anyag, majd hirtelen tömeget nyert egy mezőnek köszönhetően. Ezt az azóta Higgs-mezőnek nevezett jelenséget a feltételezett Higgs-bozon közvetíti, ez az elemi részecske ad tömeget a többi részecskének.

 

A részecskefizika standard modelljéből, vagyis a négy alapvető fizikai kölcsönhatásból hármat – az elektromágneses, az erős és a gyenge kölcsönhatást – egyesítő modellből nagyon hiányzik a Higgs-bozon, ha megismernénk a pontos jellemzőit, új lendületet kapna a kvantumfizika.

 

A protonok mellett ólomionokat is fognak ütköztetni a gyorsítóban (a tervek szerint először idén év végén egy hónapig). A fizikusok azt remélik, hogy így néhány pillanatig előállíthatják a kvark-gluon plazmát, vagyis az univerzum keletkezésekor nagyon rövid ideig létező forró ősanyagot, amiből a világegyetem lehűlésével „kifagytak” az ismert részecskék.

 

Friss a hír, miszerint a Perzsia hercegét is látható lesz a hazai IMAX-ben. Ennek örömére utánajártunk, hogy milyen IMAX és 3D-bemutatók várhatóak idehaza.

 

Valljuk meg, bármennyire is érdekes élményt jelent egy térhatású film, manapság inkább már az számít hírnek, ha egy filmet nem 3D-ben terveznek - például a napokban derült ki például, hogy Ridley Scott is 3D-s Alient tervez. Azonban (egyelőre) nem kell megijedni, hiszen a sok 3D-s bejelentés leginkább a 2011-re tervezett alkotásokat érinti, ráadásul a filmek zömét normál kamerákkal forgatják, csak az utómunkák során effektezik, így legtöbbjük normál, 2D-s változatban is megtekinthető lesz.

 

 

Ha utánanézünk, láthatjuk, hogy míg 2007-ben három nagyobb 3D-s premier volt a mozikban, 2008-ban négy, addig 2009-ben már 14, melyek közül nagy örömünkre egy kivételével mindet láthattuk. 2010-ben jelen tervek szerint Amerikában minimum 19 3D-s filmet mutatnak be, illetve mutattak be, hiszen az idei első fecske, az Alice Csodaországban már megérkezett, nálunk is látható. (2011-re már most 15 3D-s próbálkozást jelentettek be.)

 

A növekedés tehát egyáltalán nem számottevő, s a legnagyobb pozitívum, hogy ezen filmek zöme idehaza is látható lesz, jórészt a világpremierrel egy időben. Ez nem csoda, hiszen a tavalyi év húsz legsikeresebb hazai premierje között nyolc volt 3D-s, a legsikeresebb nem tárhatású film címét az összesítésben "csak" negyedik Másnaposok szerezte meg.

 

 

Idén már láthattunk 3D-filmet az Alice mellett, hiszen a Toy Story első két részét újra bemutatták térhatású verzióban, s a következő 3D-premierre sem kell sokat várni, hiszen március 25-től érkezik a Dreamworks-től az Így neveld a sárkányodat (How to Train Your Dragon). A nyár folyamán ugyancsak 3D-támogatással nézhetjük meg a nagyobb animációs filmeket, mint a Toy Story - Játékháború 3-at (Toy Story 3), a Shrek a vége, fuss el vélét (Shrek Forever After), a Gru-t (Despicable Me), majd később a Ga-Húl őrzőit (Legend of the Guardians) és a Megaagyat (Megamind). Sőt, ha úgy vesszük, akkor a Kutyák és macskák: A rusnya macska bosszúja (Cats & Dogs: The Revenge of Kitty Galore) is nagyrészt animált állatokat tartalmaz.

 

A listából is látszik, hogy akárcsak tavaly, idén is leginkább az animációs alkotásokra lesz jellemző a 3D, de szerencsére április 15-től az élőszereplős, igaz effektekkel dúsított Ttánok harca (Clash of the Titans) is térhatású lesz, akárcsak a Harry Potter és a Halál ereklyéinek első része, no meg év végén, december 16-tól az új Tron-film. A nagy kérdés az, hogy a Véres Valentin és a Végső állomás 4 mintájára a 2010-re tervezett 3D-s horrorok, a Piranha 3D, a Resident Evil 4. része, az Afterlife, illetve a Fűrész 7. része látható lesz-e itthon is? (A fenti filmek mellett még 3D-ben lesz látható Amerikában a Step Up című táncos film harmadik része, az új Jackass-film, és három további animáció, az Alpha and Omega, a Tangled és a Maci Laci-mozi.)

 

IMAX-filmekből sajnos már nem lesz ilyen széles a választék idén, főleg, hogy az Avatar hatalmas sikere miatt már pár hete a Toy Story sem kapott itthon IMAX-támogatást. Kapott azonban az Alice Csodaországban és kapni fog az itthon az amerikai premier előtt 8 nappal bemutatkozó Perzsia hercege: Az idő homokja, no meg persze a harmadik Toy Story-film júniusban. Rossz hír azonban, hogy a napokban kiderült, hogy a UIP Dunafilm mégsem hozza be Magyarországra az Így neveld a sárkányodat IMAX-kópiáját. (E példából is világossá válik, hogy a forgalmazók a műsorváltozás jogát fenntartják, bármikor változtathatnak terveiket.)

 

Kanadai kutatók választ kaptak arra a kérdésre, hogy éjszaka - a nappali időszaktól eltérően - miért nem kell rendszeresen innunk, illetve felkeresnünk a mellékhelységet.

 

Mint kiderült, belső óránk gondoskodik arról, hogy alvás közben különösen sok hormon ürüljön a vérbe, aminek révén testünk hatékonyabban raktározza a vizet.

 

A szervezet vízháztartásának legfontosabb irányítóegysége a vízfelvétel és vízleadás egyensúlya. Alvás közben azonban testünk nem jut folyadékhoz, ezért ahhoz, hogy minden fontos szerv ilyenkor is ellássa feladatait, a vízveszteséget minimalizálni kell. Mindeddig azonban nem sikerült rájönni ennek mikéntjére.

 

Eric Trudel és Charles Bourque, a kanadai McGill Egyetem kutatói kollégáikkal együtt most megfejtették a jelenség okát. Szerintük alvás közben a víz érzékeléséért felelős idegsejtek a vazopresszin elnevezésű hormon termeléséért felelős idegsejteket fokozott működésre ösztönzik. A vazopresszin irányítja a szervezeten belül a víz raktározását. Éjjel valószínűleg gondoskodik arról, hogy a szervezet alig veszítsen vizet.

 

 

Elképzelésüket a kutatóknak egyelőre patkányokon sikerült bizonyítaniuk. A rágcsálók agyának vékony rétegeit elszigetelték, miközben a vízérzékelésért, a vazopresszin termeléséért és a belső óráért felelős sejtek épek maradtak.

 

Ha a belső óra alvás üzemmódban ketyegett, javult a vízérzékelők és a hormontermelők közti kommunikáció. Az ébredést követően romlott ez a kapcsolat - mutatta ki a sejtek elektromos aktivitásáról tájékoztató mérés.

 

Mivel a patkányok éjszakai állatok, mindenképp meg kell még vizsgálni, hogy a megállapítás az emberre is érvényes-e.

 

Beteg egy gyerek lehet

Borat űrlénykedhet a Men in Black 3-ban

Évek óta keringenek pletykák, hogy a Sötét zsarukból trilógia lesz, és ez 2011-ben megvalósulni látszik. A harmadik rész írója Etan Cohen, aki a jól sikerült Trópusi Vihar sztoriját is jegyzi, így a kiábrándító második részt biztosan lekörözi. A film stáblistáján, a lehetséges űrlények között Sacha Baron Cohen is szerepel, a karaktere Yaz, az idegen. (Bár a hírek szerint a szerepre a Sony a kevésbé ismert Jemaine Clementen is gondolkodik .) Ha Borat is benne lesz a filmben, ismét a régi Sötét zsaruk hangulatot várjuk 2011-ben, hisz Monk felügyelőként ismert Tony Shalhoub, az Acéllövedék zakkant közlegénye, Vincent D’Onofrio, és Lara Flynn Boyle is mind tisztességes űrlények voltak.

 

Télleg jó

Vajon mekkorán sugároz <_<

 

Az utcai Ferrarikat fejlesztő mérnököknek nincs könnyű dolguk. Eddig az volt a feladatuk, hogy minél gyorsabb, erősebb autókat tervezzenek, s mi tagadás, ebben az egyik legjobbá váltak. A mai vásárlók kegyeiért való küzdelemben azonban ez már nem elég, így olyan technikai megoldások kidolgozására kaptak utasítást, amelyek a drákói szigorú EU szabályok CO2 határértékeit is képesek teljesíteni.

 

Miután áttekintették a létező mérnöki megoldásokat (a motor belső súrlódásainak csökkentése, alacsonyabb gördülési ellenállással rendelkező abroncsok, aerodinamikai fejlesztések, az össztömeg csökkentése stb.) a konklúzió világossá vált. A Ferrari az egy kilométerre eső CO2 kibocsátását képtelen 260g—nál kisebb értékre leszorítani. Ez összehasonlítva a maranellóiak 2007-es átlagban 430 grammjával óriási eredmény, de valamilyen úton 2014-ig az EU által előírt 140 g/km-ig kell lemenni. Amennyiben ez mégsem sikerülne, Brüsszel büntető adókat vetne ki a gyárra, ami évekre ellehetetlenítené az értékesítést.

 

 

Ezért a szakembereket visszaültették a rajzoló asztalhoz, ahol egy benzin/elektromos hajtásláncon kezdtek el dolgozni, céljukul a 140g/km-es határt kitűzve. A Ferrari számára a hibrid rendszer a legjobb megoldás, hiszen ezzel a CO2 emisszió drámai csökkenését lehet elérni.

 

Mint az jól ismert, a Ferrari motorjai a hétköznapokban igen magas fordulatszám tartományban dolgoznak. Az EU által kidolgozott teszt azonban csak indulásokat, megállásokat, és a Ferrarihoz mérten alacsony sebességre való gyorsításokat tartalmaz. Ennek köszönhetően az ilyen kis sebességű teszteknél az elektromos egység remek szolgálatot tesz.

 

Azt a csapatot hívva segítségül, akik az F1-ben megismert KERS technológiát megalkották, megszületett az 599 HY-KERS kísérleti modell. A 74 kW teljesítményre képes elektromotor 35 százalékkal csökkenti az 599 GTB V12-es motorjának fogyasztását. A mindössze 40 kg-os egység duplakuplungos váltón keresztül fejti ki erejét. A lítium-ion akkumulátorokat sikerült az autó alján elhelyezni, ezzel annak tömegközéppontja még alacsonyabbra került. A töltés a fékezési folyamatok során történik, amikor az E-motor generátorként működik.

 

Jó hír a szkeptikusok számára, hogy a megoldás nem csak a CO2 értéknek, de a menetdinamikának is kedvez. Az 599 HY-KERS 10,4 másodperc alatt gyorsul 0-200 km/órára, az alap 599 GTB-vel összemérten 0,6 másodperc előnyt kovácsolva magának. HY-KERS olyannyira meggyőző, hogy feltehetően az Enzo utódjának szánt F70 kódjelű autó is hibrid hajtáslánccal készül majd.

 

Összegezve a hibrid hajtás lehetővé teszi, hogy a Ferrari teljesítse az igen szigorú, ámbár kijátszható tesztek előírásait, és minden bizonnyal a vezetési élményen sem csorbít a megoldás.

 

További meglepetés, hogy a gyár a jövőben start-stop rendszert is kínál a Ferrari California megrendelőinek, ezzel 6%-os csökkenést érve el a hathengeres V8-as fogyasztását illetően. Rossz hír, hogy így a tulajdonosok nem hódolhatnak a pirosnál történő túráztatás szenvedélyének.

 

Ez az óra siet vagy késik mert történt pár esemény ami világkatasztrófa szintű volt pl: legútóbb a Haiti és Argentinai földrengések, de mivel látom hogy ez amerikai találmány, úgyhogy az amerikaik csak magukra tudnak gondolni, megint egy nagy hülyeség amit az amerikaiak taáltak fel

Bombák földjén - Avatar

6 : 3

Bombák földjén - The Hurt locker: 6 oscar

Avatar: 3 oscar

Fel: 2 oscar

James Cameront a saját felsége verte meg, persze csak átvitt értelemben, vajon mit érezhetett amikor a felesége elvitte a legjobb film díját, mondjuk az avatar úgysem érdemelte volna meg azt, Cameron a tavalyi év vesztese

Dijazottak

Legjobb film:

 

The Hurt Locker

 

 

Legjobb rendező:

 

Kathryn Bigelow - 'The Hurt Locker'

 

 

Legjobb szinésznő :

 

Sandra Bullock - 'The Blind Side'

 

"egyben ős a legrosszabb szinésznő is "

 

Legjobb szinész:

 

Jeff Bridges - 'Crazy Heart'

 

 

Legjobb idegen nyelvű film:

 

'El Secreto de Sus Ojos' - Argentina

 

 

Legjobb vágás:

 

'The Hurt Locker ' - Bob Murawski and Chris Innis

 

 

Legjobb dokumentumfilm:

 

'The Cove'

 

 

Legjobb eredeti filmzene:

 

'Up' - Michael Giacchino

 

 

Legjobb operatőr:

 

'Avatar' - Mauro Fiore

Legjobb vizuális effektek:

 

'Avatar' - Joe Letteri, Stephen Rosenbaum, Richard Baneham and Andrew R. Jones

 

 

 

A legjobb hangkeverés:

 

'The Hurt Locker' - Paul N.J. Ottosson and Ray Beckett

 

Legjobb hangvágás:

 

'The Hurt Locker' - Paul N.J. Ottosson

 

 

Legjobb jelmez:

'The Young Victoria' - Sandy Powell

 

 

Best Art Direction:

 

'Avatar' - Art Direction: Rick Carter and Robert Stromberg; Set Decoration: Kim Sinclair

 

 

Legjobb női mellékszereplő:

 

Mo'nique - 'Precious'

 

 

Legjobb adaptált forgatókönyv:

 

Geoffrey Fletcher - 'Precious'

 

Legjobb Smink:

'Star Trek' - Barney Burman, Mindy Hall and Joel Harlow

 

 

Legjobb rövidfilm

 

'The New Tenants' - Joachim Back and Tivi Magnusson

 

 

Legjobb rövid dokumentumfilm:

 

'Music by Prudence' - Roger Ross Williams and Elinor Burkett

 

Legjobb eredeti forgatókönyv:

 

Mark Boal - 'The Hurt Locker'

Legjobb eredeti filmzene:

 

'The Weary Kind (Theme from Crazy Heart)' from 'Crazy Heart'

 

Legjobb animációs film:

 

'Up'

 

Legjobb férfi mellékszereplő:

 

Christoph Waltz - 'Inglourious Basterds'

 

 

Frissítve , megtörtént a díjazás

Az indianai Kinsey Intézet egy tanulmánya szerint az embereknek nincsen pontos közös definíciójuk a szex fogalmát illetően, az, hogy ki-mit tart valódi szexnek, nemeként és korosztályonként is változik, ami komoly problémákat is okozhat a nemi betegségek elleni harcban.

 

A kutatásban 18 és 96 év közötti indianai alanyok vettek részt, összesen 486-an, közöttük 204 férfi és 282 nő. A válaszok alapján a kutatók meglepődve tapasztalták, hogy az átlagemberek között jelentős eltérések vannak abban, ki-mit gondol igazi szexuális érintkezésnek.

Más nyelven

 

Az orális szex például a válaszadók 30 százaléka szerint nem számít szexnek, 20 százalékuk szerint pedig az anális szex sem. Még meglepőbb, hogy a legidősebb korosztályban igen magas azoknak a száma, akik a pénisz-vagina kontaktust, azaz a hagyományos szexuális érintkezést sem gondolják szexnek. Az eredmények azért fontosak, mert ennek alapján az egészségügyi tanácsadóknak és oktatóknak valószínűleg változtatniuk kell a munkájukon.

 

"A kutatóknak, orvosoknak, szülőknek és a szexuális tanácsadóknak is nagyon óvatosnak kell lenniük, nem feltételezhetik azt, hogy az ő saját definíciójuk a szexre egyetemes érvényű, és hogy az is ugyanazt érti alatta, akivel beszélnek, legyen az akár páciens, tanuló, gyermek vagy kísérleti alany" - nyilatkozta az eredmények kapcsán Brandon Hill, a Kinsey Intézet segédkutatója. A kutatás, amelyben a Vidéki AIDS és Nemibetegség Megelőző Központ (RCAP) is közreműködött, egy korábbi, 1999-es vizsgálat folytatása, amelyben az elnöki szexbotrány alatt egyetemi hallgatókat kérdeztek meg arról, mit jelent számukra a szex.

 

A korábbi kutatás a mostanihoz hasonló eredményt hozott, azaz nem talált egységes definíciót. Az új kísérletben azt vizsgálták, hogy segíti-e a válaszadásban a több információ az alanyokat, így rákérdeztek többféle szexuális magatartásfajtára és olyan tényezőkre is, mint az orgazmus elérése. Ezen felül reprezentatívabb csoportot akartak vizsgálni, nem csak egyetemi hallgatókat. "Azzal, hogy messzebbre vetettük ki a hálónkat, csak még bonyolultabbá és zavarosabbá tettük az egészet. Az emberek így még kevésbé értettek egyet" - mondta el Hill.

 

Furcsa vélemények

Az eredmények szerint a válaszadók 95 százaléka tartja a pénisz-vagina kontaktust szexnek, de ejakuláció nélkül ez a szám már csak 89 százalék. Az anális érintkezést 81 százalék fogadta el a definíción belül eső fogalomként, ez a szám azonban a legfiatalabb férfiak (18-29 év) között csak 77 százalék, a legidősebb korosztályban (65 év felett) csak 50 százalék és a legidősebb nőknél is mindössze 67 százalék. 71 és 73 százalék tartotta az orális érintkezést szexnek, attól függően, hogy aktív vagy passzív részvételről volt szó, a legfiatalabb és legidősebb férfi korosztályok értékei itt is alacsonyabbak voltak az átlagnál. Ami a legmeglepőbb, hogy a legidősebb férfiaknál csak 77 százalék volt azoknak az aránya, akik a pénisz-vagina kontaktusnál igennel feleltek, azaz körülbelül négyből egy 65 év feletti férfi ezt nem tartja valódi szexuális érintkezésnek.

Hill elmondta, mindez fontos lehet például, ha egy orvosnak egy szexuális úton terjedő betegséggel megfertőződött pácienstől meg kell kérdeznie, hány partnere volt, mivel a szám az alany felfogásától függően változni fog. "Nagy a bizonytalanság a kultúránkban és a médiában is a szex mibenlétét illetően. Ha az emberek bizonyos aktusokat nem tartanak szexnek, a felvilágosítások után úgy gondolhatják, nem tartoznak bele egyik vagy másik veszélyeztetett csoportba. A világméretű AIDS-járvány arra kényszerít minket, hogy sokkal pontosabbak legyünk az olyan magatartásformák azonosításánál, amelyek az embereket veszélyeztetett csoportokba sorolhatják ahelyett, hogy egyszerűen csak nagy általánosságban beszélnénk a szexről. De még mindig van hová fejlődnünk" - mondta el William L. Yaber, az RCAP igazgatója és a tanulmány társszerzője.

 

szerintem létezik és késsz