Keresés a fórumban

Robert Sheckley, (Brooklyn, 1928. július 16. – Poughkeepsie, 2005. december 9. ), Hugo- és Nebula-díjas amerikai sci-fi író. Az 1950-es években kezdett publikálni sci-fi magazinokban. Fantasztikus regényeiről és novelláiról híres, amelyekre az eleven, csavaros és legtöbbször komikus történetszövés jellemző. Műveiben a fő szerepet az emberi morál játssza. Szereplőit abszurd helyzetekbe helyezi, így megjelenik az ember a maga csupasz valójában. 1951-ig kisbb novellákat írt majd az év végén bekövetkezett az áttörés: eladta első novelláját (Final Examination) az Imagination sci-fi magazinnak. Az Imagination, Galaxy és egyéb magazinokban publikált, így rövidesen elismerést szerzett magának. Az 1950-es években jelentek meg első kötetei, eleinte novellagyűjtemények: Untouched by Human Hands (Ballantine, 1954), Citizen in Space (1955), Pilgrimage to Earth (Bantam, 1957) (magyarul: Zarándokút a Földre), valamint az Immortality, Inc. (magyarul: Halhatatlanság Rt.) c. regénye – ez először sorozatként jelent meg a Galaxy magazinban, 1958-ban. A sci-fi mellett egyéb műfajokkal is próbálkozik, az 1960-as években thrillereket is ír. Ebben az időszakban több novelláskötete és regénye jelenik meg, egyik korai történetét (The 10th Victim) megfilmesítik 1965-ben. frissen alapított OMNI magazin sci-fi szerkesztője lesz, 1981-ig, majd otthagyja a magazint.Sheckley továbbra is a sci-fi műfajban alkot, de kém- és természetfeletti történeteket is ír. Ekkoriban társszerzőként együttműködik Roger Zelaznyval és Harry Harrisonnal. 2005-ben hunyt el.

Douglas Noel Adams (Cambridge, Anglia, 1952. március 11. – Santa Barbara, Kalifornia, 2001. május 11.) angol író. Legismertebb műve a Galaxis útikalauz stopposoknak, mely 1978-ban indult útjára, mint a BBC rádiós komédiája, majd később egy öt könyvből álló „trilógiává” nőtte ki magát, mely több mint 15 millió példányban kelt el az író életében, ezt követte egy televíziós sorozat, rengeteg színpadi mű, képregények, egy számítógépes játék, és 2005-ben egy játékfilm ugyanezen a címen. Adams hozzájárulását a brit rádiózáshoz az angol Radio Academy azzal jutalmazta, hogy beválasztotta hírességeinek csarnokába.

Abe Kobo: Negyedik jégkorszak https://data.hu/get/12121009/negyedik_jegkorszak_A_-_Abe_Kobo.epub

Herbert George Wells, gyakran csak H. G. Wells (Anglia, Bromley, 1866. szeptember 21. – London, 1946. augusztus 13.) angol író, aki főleg a science fiction műfajban írt műveiről ismert (például Világok harca, A láthatatlan ember, Dr. Moreau szigete). A világirodalom egyik legtermékenyebb írója, aki szinte minden létező műfajban alkotott. Késői művei egyre politikusabbak és didaktikusabbak lettek, ma már jobbára csak korai science fiction regényeit olvassák széles körben. A maguk korában a scientific romance műfajába sorolt korai regényei – mint Az időgép, a Dr. Moreau szigete, A láthatatlan ember, a Világok harca, az Emberek a Holdban, a The Sleeper Awakes – jó néhány maradandó új témát vezettek be a science fiction irodalomba. (Mindből film is született, kivéve a The Sleeper Awakes-t.) Írt nem fantasztikus regényeket is, amelyek elismerést arattak, mint a Kipps és az Edward-kori hirdetéseket kigúnyoló Tono-Bungay.

John Wyndham Parkes Lucas Beynon Harris (Birmingham, 1903. július 10. – London, 1969. március 11.) angol tudományos-fantasztikus író, aki többnyire John Wyndham néven jelentette meg műveit. A tanulmányai befejezése után mezőgazdasággal, joggal, kereskedelemmel is foglalkozott. 1925-ben azonban az írást választotta hivatásául, és 1931-ben John Beynon álnéven rendszeres szerzője volt több amerikai sci-fi magazinnak. Első elbeszélése[10] a Gernsbacknél jelent meg az 1931. májusi Wonder Storiesben. 1932 és 1941 között 21 elbeszélést és 3 regényt publikált. 1938–1939-ben a Fantasy magazinban négy elbeszélése jelent meg. A második világháború előtt az információs minisztériumban dolgozott, később belépett a hadseregbe. Részt vett a normandiai partraszállásban és az európai hadműveletekben. A háború végeztével hazatért, és újra az írással kezdett foglalkozni. Változtatott az írói stílusán, elhagyta korábbi álneveit (John Beynon Harris, Wyndham Parkes). A The Day of the Triffids (A triffidek napja) című regénye 1951-ben, a The Kraken Wakes (A krák felébred) című apokaliptikus sci-fi regénye 1953-ban jelent meg. Következő műve, az 1955-ös The Chrysalids (Újjászületés) eltér a többi írásától, ám sokan mégis ezt tartják közülük a legjobbnak. Újabb két évvel később jelent meg a The Midwich Cuckoos (Szemünk fényei) című regénye, amelyet több alkalommal is megfilmesítettek (Elátkozottak faluja). 1960-ban adták ki a Trouble with Lichen (Probléma a zuzmóval) című alkotását, majd 1968-ban jelent meg a Chocky című regénye, mely egy 1963-ban publikált elbeszélés bővített változata volt. Utolsó hosszabb terjedelmű művét, a Web című kisregényt, tíz évvel a halála után adták ki. 1969. március 11-én halt meg hampshire-i Steepben.

Neal Town Stephenson (Fort Meade, Maryland, USA, 1959. október 31.) elsősorban sci-fi műveiről ismert amerikai író. Könyveiben jellegzetes, visszatérő motívumként bukkannak fel a matematikai, pénzügyi és tudománytörténeti szálak. Regényei mellett cikkeket is ír a Wired Magazine számára, részmunkaidőben pedig az Amazon vezetője, Jeff Bezos által alapított Blue Origin nevű cég tanácsadójaként dolgozik. A Blue Origin célja egy szuborbitális kilövőrendszer kifejlesztése. Magyarul eddig megjelent művei az 1992-es Snow Crash című regény (2006-ban), az 1995-ös Gyémántkor (The Diamond Age) címmel 2011-ben, és a Seveneves - A hét Éva 2015-ben. Első regénye, a The Big U, 1984-ben jelent meg. Ez a műve sosem lett igazán népszerű és egy ideig nem is volt nyomtatásban. Csak később adták ki újra. Gyémántkor (The Diamond Age 1995, magyarul 2011-ben jelent meg.), egy olyan jövőben játszódik, ahol meghatározóvá válik a nanotechnológia. A Gyémántkor az egyik legismertebb poszt-cyberpunk regénnyé nőtte ki magát az évek során.

Poul William Anderson (1926. november 25. – 2001. július 31.) sci-fi író. Pennsylvaniában született, skandináv szülők gyermekeként. A Minnesota Egyetemre járt, ahol fizikából szerzett diplomát 1948-ban. Első novellája 1944-ben jelent meg az Astounding Science Fiction-ben. Első sci-fi regénye, amely önállóan jelent meg 1954-ben, a Brain Wave (Agyhullám) volt. A 60-as, 70-es években kalandregények és űroperettek írásával foglalkozik. Megalkot egy komplett sorozatot (Technic History). Leghíresebb regénysorozata, az időjárőr.

Cory Efram Doctorow (Toronto, 1971. július 17. – ) kanadai-brit blogger, újságíró, emberjogi aktivista, internetes híresség és sci-fi-szerző. A Boing Boing nevű weblog társszerkesztője. A Creative Commons szervezet népszerűsítője, aki valamennyi regényét ingyenesen letölthetővé teszi az interneten, és engedélyezi a fordítások elkészítését . Visszatérő témái a digitális jogok kezelése, a fájlmegosztás, a hackerkultúra, a cyberpunk témák és a poszt-hiánygazdaságban élő társadalmak. Magyarul egy regénye, a Kis testvér (Little Brother) jelent meg és a folytatása Homeland címmel, és első novellája, a Kacatvadász (Craphound).

Zsoldos Péter (Szentes, 1930. április 20. – Budapest, 1997. szeptember 26.) magyar sci-fi-író. Fiatalkorában sokat olvasott olyan szerzőktől, mint Jack London vagy Kipling. Később pedig tudományos könyvek érdekelték csillagászat, földrajz, geológia, majd a régészet témakörökben. Szentesen érettségizett a Horváth Mihály Gimnáziumban. Ezután zeneszerzést tanult, 1949 őszén felvették a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakára, ahol 1956 tavaszán megkapta zenetanári és kóruskarnagyi diplomáját. Ezt követően a Magyar Rádióban lett zenei szerkesztő-riporter, közben 1963-tól 1967-ig a bölcsészkaron pszichológiát tanult. A tudományos-fantasztikus irodalommal 1957 után kezdett foglalkozni. Elsősorban tudományos-fantasztikus műveiről ismert Magyarországon. A két hivatása (zenész és író) viszonyáról önmaga írja A feladat című regényének harmadik kiadásának előszavában: „A zenei forma és szerkesztés minden más művészetnél szigorúbb törvényei és ugyanakkor a fantázia szabadsága, ami éppen e törvények szigorúságából fakad, nagyszerű iskola volt.“ Az Ellenpont című regénye már a címében is tükrözi ezt a viszonyt.

Andy Weir: A marsi AZ UTÓBBI ÉVEK LEGNAGYOBB SCI-FI SZENZÁCIÓJA, AMELYBŐL RIDLEY SCOTT FORGAT FILMET HAMAROSAN. A GRAVITÁCIÓ CÍMŰ FILMHEZ HASONLÓAN EZ A KÖNYV IS MEGHÓDÍTOTTA A SZÉLESEBB KÖZÖNSÉGET. Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg. Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne. Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”. De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez? „Egyszerűen letehetetlen ez a könyv! A marsi a jól megírt, eredeti sztori, az érdekes, valószerű karakterek, és az elképesztő technikai hitelesség ritka kombinációja… olyan, mintha a MacGyver-t keresztezték volna A rejtelmes szigettel." Chris Hadfield asztronauta, a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka „A marsi rendesen odacsapott! Weir iszonyúan szórakoztató és nagyigényű túlélő thrillert írt, egy „MacGyver a Marson”-sztorit, ami épp olyan valóságos és szívfacsaró, mint az Apollo 13 igaz története." Ernest Cline, a Ready Player One szerzője Lebilincselő… olyan, mint Defoe Robinson Crusoe-ja egy intelligensebb szerző tollából. Larry Niven, többszörös Hugo- és Nebula-díjas író „Ősidők óta nem olvastam ennél jobb köny vet! Mielőtt feltöröd a pecsétet, ürítsd ki a menetrended. Ettől a történettől jobban beléd fojtja a lélegzetet, mint levegőszivárgás egy űrhajón. Szórakoztató, okos és pörgős – A marsi megad mindent, amit csak egy regénytől vársz!” Hugh Howey, New York Times bestseller szerző „Erős, ütős és tökös. Robinson Crusoe a Marson, huszonegyedik századi stílusban. Mielőtt ezt a könyvet elkezded, gondoskodj magadnak szabadidőről – kelleni fog, mert eszedben sem lesz letenni.” Steve Berry, New York Times bestseller szerző https://data.hu/get/12111465/marsi_A_-_Andy_Weir.epub

Ursula Kroeber Le Guin (1929. október 21. – Portland, 2018. január 22.) amerikai sci-fi és fantasy író. Le Guin 1968-ban jelentette meg első regényét, a Szigetvilág-sorozat első darabját, A szigetvilág varázslója címmel. Ezt követte A sötétség balkeze című regény, amely úttörőnek számított a műfajban, ugyanis egy olyan bolygón játszódott, ahol nem léteznek hagyományos nemi szerepek. A regény Hugó- és Nebula-díjas is lett , csakúgy, mint az 1874-es A kisemmizettek. A Szigetvilág-sorozat harmadik része, A legtávolibb part elnyerte a National Book Awardot gyerekirodalom kategóriában.

Isaac Asimov [ˈaɪzək ˈæzɪˌmɔf] (született Iszaak Judovics Ozimov, oroszul Исаак Юдович Озимов, Petrovicsi, 1920. január 2. – New York, 1992. április 6.) orosz származású amerikai író és biokémikus. Tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tették ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során. Több mint 500 kötetet és nagyjából 90 000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett, művei jelentek meg a Dewey-féle tizedes osztályozás minden főosztályában, kivéve a filozófiát. Asimovot a tudományos-fantasztikus irodalom mesterének ismerik el széles körben. Egyike volt a múlt századi sci-fi három nagy öregjének: A két másik sci-fi klasszikus, akivel együtt Asimov népszerűvé tette a tudományos-fantasztikus irodalmat, Robert A. Heinlein (1907–1988) és Arthur C. Clarke (1917–2008). Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt. Az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg.

John Kilian Houston Brunner (1934. szeptember 24. – 1995. augusztus 25.) brit sci-fi regényíró. 1968-as regénye, a Stand on Zanzibar (magyarul Zanzibár címmel jelent meg, 2015-ben), elnyerte az 1969-es Hugo-díjat a legjobb sci-fi regény kategóriában. Ugyancsak 1969-ben megkapta a BSFA díjat. A The Jagged Orbit című regénye 1970-ben kapta meg a BSFA díjat. Első regényét, a Galactic Storm-ot 17 éves korában írta Gill Hunt írói álnéven. Teljes munkaidőben csak 1958-ban kezdett írni. Tisztként szolgált a brit Brit Királyi Légierő kötelékében 1953 és 1955 között. A regények mellett Brunner verseket is írt és több fizetetlen szócikket különböző kiadványokba, elsősorban rajongói kiadványokba (fanzin). Tizenhárom cikket közölt tőle a New Scientist és megjelent egy cikke A sci-fi jelentősége az oktatásban címmel a Physics Education-ben. Brunner aktív tagja volt a Campaign for Nuclear Disarmament szervezetnek (=Kampány a nukleáris leszerelésért). Megírta a „The H-Bomb's Thunder” szövegét, amit a felvonulók az Aldermaston Marches rendezvényén énekeltek. Megkapta a Guest of Honour címet az első European Science Fiction Convention rendezvényen (Eurocon-1), amit Triesztben tartottak, 1972-ben

1935 január 15.-én született Brooklyn New York Egyesült Államok. Kiskorában sokat szeretett olvasni, és ez vezetett oda, hogy elkezdett rövid történeteket irogatni. 1949-ben Spaceship néven rajongói magazint indított, majd később megjelent első hivatalos írása a Gordon Planet, mely 1954-ben jelent meg a Nebula Science Fiction magazinban 1954-ben. Az első regénye a Revoit on Alpha 1955-ben jelent meg.Ezekután folyamatosan jelentek meg írásai különböző sci-fi magazinokban.1959-ben elhatározta, hogy visszavonul a science-fiction irodalomtól, de írásai folyamatosan jelentek meg. 1969-ben jelent meg Éjszárnyak című könyve, amely ez emberiség kasztrendszerbe történő tagozódását mutatja be. Sokan a művészi csúcspontját 1970-1974 közé teszik, amikor sok írása megjelent. 1978 végén különös történeten kezdett dolgozni. Ez volt a Majipoor világa, amely furcsa science-fiction, fantasy keverék. A könyv a Lord Valentine kastélya megjelenése után rögtön siker lett, és Locus díjat kapott. A könyvnek két folytatása készült el, a Majipoor krónikák, és a Valentine a napkirály.

Frank Patrick Herbert (Tacoma, Washington, 1920. október 8. – Madison, Wisconsin, 1986. február 11.) sokoldalú amerikai sci-fi-író, akinek érdeklődése és tudása számtalan területet érintett és ez regényein is megmutatkozik. Fő műve, A Dűne az egyik legösszetettebb és legsokrétűbb mű a világirodalomban. Ez a regénye ma sikeresebb mint valaha, és az elmúlt évek alatt több tucat nyelvre fordították le, és közel 20 millió példányt adtak el belőle.[2] Elnyerte a Hugo- és a Nebula-díjat is. Habár a fő műve, a Dűne kidolgozása és megírása hat évig tartott, de ez idő alatt Frank Herbert más műveken is dolgozott. A Dűne sikere miatti érdeklődési hullámnak köszönhetően több regényét is publikálhatta. 1965-ben az Amazing magazin leközölte a „A zöld agy (The Green Brain)” és a Galaxy magazinban a „Destination: Void” írását. Ez utóbbit később folytatás is követte Bill Ransommal közösen megírt „Pandóra trilógia” formájában (1979-88). A következő évben, 1966-ban a „The Eyes of Heisenberg” jelenik meg a Galaxy magazinban, amit néhány hónap múlva kiadnak könyvként is. 1967-ben a „Halandók és halhatatlanok (The Heaven Makers)” és a „The Santaroga Barrier” jelenik meg az Amazing magazinban. Közben novelláit is folyamatosan közlik le a különböző sci-fi magazinokban.

Alfred Elton van Vogt (Edenburg, 1912. április 26. – Los Angeles, 2000. január 26.) kanadai sci-fi-író, aki a science fiction aranykorának egyik legmeghatározóbb alakja volt. Műveinek főszereplői általában látens képességekkel bíró szuper emberek, akikből csak feszült helyzetben, vagy pszichikai hatásra tör elő az erejük. Legismertebb művei a második világháború után születnek meg, amikor a szerző érdeklődési köre megváltozik. Ekkor kezdik el őt érdekelni a mindent átfogó tudásrendszerek. Ebből a korszakából kerül ki az azóta több kiadást is megért, kultikussá vált A nulla-A világa is, melyben a szerző az akkor még újnak számító szemantikai eszközöket használta fel témájaként. A regénynek több folytatást is írt irodalmilag termékeny élete során. Munkái nyomot hagytak az elkövetkezendő generációkban. Olyan írókra volt hatással a munkássága, mint Alfred Bester és Philip K. Dick.

Pierre Boulle (Avignon, 1912. február 20. – Párizs, 1994. január 30.) francia író, a Híd a Kwai folyón (1952) és a A majmok bolygója (1963) szerzője. Mérnöknek tanult. 1936-tól három éven keresztül technikusként dolgozott egy brit gumiültetvényen a mai Malajzia területén. A második világháború kitörésekor behívták a hadseregbe. Francia Indokínában harcolt. Miután a német csapatok megszállták hazáját, belépett a szingapúri szabad francia haderő kötelékébe. A háború alatt Charles de Gaulle pártján állt. A háború után még rövid ideig a gumiiparban dolgozott, de később Párizsba költözött. Itt írta meg híres regényét, a Híd a Kwai folyónt, amely azonnal világsiker lett. 1957-ben a műből filmváltozat is készült, amely több Oscar-díjat is nyert. 1963-ban több sikertelen könyv után megjelent A majmok bolygója, ami alapján több film is készült. A francia fővárosban hunyt el 82 éves korában.

Kurt Vonnegut (magyar ejtése: [kört vonegut], Indianapolis, 1922. november 11. – New York, 2007. április 11.) amerikai regényíró és esszéista. Pályája kezdetétől 1975-ig Kurt Vonnegut Jr. néven írt. A 20. század második felén átívelő írói munkássága a kortárs amerikai irodalom és ellenkultúra egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakjává, kultikus figurájává avatta. A kevéssé termékeny írók közé tartozott: tizennégy regényt, háromkönyvnyi elbeszélést, pár esszékötetet és visszaemlékezést írt, műveinek irodalmi értéke azonban kiemelkedő. Humanista (szekuláris humanizmus) világnézete, bölcs társadalombírálata, kritikus, de a kíméletlenségig őszinte egyénisége, szarkasztikus humora, sajátos hangulat- és világteremtő képzelete (például Kilgore Trout vagy a bokononizmus megformálása) vitathatatlanul a 20. századi irodalom legnagyobb hatású íróegyéniségei közé emelte.

Wolfgang Jeschke (Děčín, Csehország, 1936. november 19. – 2015. június 10.) német sci-fi-író, szerkesztő. Első novellája 1955-ben jelent meg, ezután rendszerességgel publikált. Első regényéig azonban 1981-ig várni kellett. Ez volt A Teremtés utolsó napja, mely egy emlékezetesen elmesélt időutazásos történet. Ezt követte 1989-ben a Midas, majd 1997-ben a Meamone szeme című kisregénye és ugyanebben az évben az Ozirisz országa. Legújabb regénye a 2005-ös A Cusanus-játszma.

A Csillagok háborúja (Star Wars) eredetileg egy űropera-filmsorozat, amely George Lucas filmrendező ötletein alapszik. A filmek cselekménye a „réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban…” élő szereplők történetét meséli el. Az első filmet 1977-ben mutatták be a mozik Csillagok háborúja címmel (1981-ben Egy új remény-re változott a címe), a film gyorsan a popkultúra megkerülhetetlen klasszikusává vált, amely számos más filmre és tudományos-fantasztikus műre volt hatással. Az első filmet két sikeres folytatás követte, az 1980-ban bemutatott A Birodalom visszavág, illetve az 1983-as A Jedi visszatér, ez a három film alkotja az eredeti Star Wars trilógiát. Az eredeti trilógiát 1999 és 2005 között egy előzmény trilógia követte, amely megosztó reakciókat váltott ki mind a rajongókból, mind a kritikusokból. . A filmek hatalmas sikernek bizonyultak, az összes bemutatott film együttvéve 8,5 milliárd dollár bevételt termelt a mozik kasszáinál, ezzel a Star Wars második legjövedelmezőbb filmsorozat a Marvel Cinematic Universe filmjei mögött. Eddig két antológia film készült el,

Glen David Brin (Glendale, Kalifornia, USA, 1950, október 6.) amerikai asztrofizikus, író. Tudományos fantasztikus regényeiért kapott már Hugo-díjat, Locus-díjat és Nebula-díjat is. Brin 1950-ben született a kaliforniai Glendale-ben, és 1973-ban diplomázott csillagászként a California Institute of Technology-n. Tanulmányait ezután a San Diegóban a Kaliforniai Egyetemen folytatta, ahol alkalmazott fizikából szerezte meg M.Sc. fokozatát 1978-ban, majd filozófiából doktorált 1981-ben. Brin tudományos-fantasztikus munkáit általában a hard science fiction kategóriájába szokás sorolni. A jövő hírnökéből Kevin Costner készített filmet.

Amerikai sci-fi író, szerkesztő. 1919. november 26-án született és karrierje több mint hatvan évet ölel fel. 1959-től 1969-ig a Galaxy magazin és annak testvérlapja, az if szerkesztője volt. Az utóbbival három egymást követő évben is elnyerte a Hugo-díjat. Saját írásaiért is háromszor kapott Hugo-díjat, illetve számos Nebula-díjat. 1993-ben avatták Nebula Nagymesterré. Legismertebb könyve az Átjáró, mely sorozattá vált és öt további rész követte. Az Átjáró (angolul: Gateway) Frederik Pohl tudományos-fantasztikus regénye, amely először a Galaxy magazin 1976 novemberi, decemberi, illetve 1977 márciusi számaiban jelent meg három részben, majd pedig könyv formájában 1977 márciusában a St. Martin's Press kiadónál. Magyarországon először Az Átjáró címmel jelent meg 1991-ben a Galaktika Baráti Kör sorozatban, Nagy Sándor fordításában, majd Átjáró címmel 2004-ben az Ulpius-ház Könyvkiadó kiadásában. A könyv 1977-ben elnyerte a Nebula-díjat regény kategóriában, majd 1978-ban a Hugo-díjat, illetve a John W. Campbell-díjat.

Joan Lyn Slonczewski (Hyde Park, New York állam, USA, 1956 –) amerikai mikrobiológus, feminista tudományos-fantasztikus író.Gyerekkorának színhelye Katonah (New York állam). Az ohio-i Kenyon College biológia professzora. Első regénye1980-ban jelent meg: Still Forms on Foxfield .Leghíresebb műve az Elízium-ciklus. Díjak: Jon W. Campbell díj, és Locus díj jelölés.

Ray Douglas Bradbury (Waukegan, Illinois, 1920. augusztus 22. – Los Angeles, 2012. június 5.) amerikai író, a science fiction irodalom egyik óriása. Jelentősége nem csak művei minőségében nyilvánult meg, hanem abban is, hogy a sci-fi műfaj jelentős időszakában, az 1950-es években már aktív író volt, így a műfajra írásai hatást gyakoroltak ebben a fontos korszakban. Bradbury művei számos kortárs és későbbi írót inspiráltak, a műfaj egyik „nagyjának” tartották. 1950-ben írta az egyik leghíresebb művét, a Marsbéli krónikákat. A mű határozott társadalomkritika, miközben az atomkor félelmeit is megjeleníti, hirdeti az egyszerű emberi élethez való ragaszkodást és az ellenállást mindenféle rasszizmussal és cenzúrával szemben. Művét úgy jellemzi, hogy inkább fantasy, mint sci-fi, habár a fantasy meghatározás alatt a tudománytól eltérő „képzelt” világot érti. A Fahrenheit 451 című regényét 1953-ban adták ki. Ebből készítette el Truffaut emlékezetes, 451 Fahrenheit című kultuszfilmjét. Napjainkban a Fahrenheit újbóli filmre vitele Mel Gibson cégénél is szóba került.

Stephen Baxter (Liverpool, 1957. november 13.) angol sci-fi-szerző. Matematikusi és mérnöki diplomákat szerzett, majd egy darabig tanárként dolgozott. Jelentkezett űrhajósnak is, de amikor nem járt sikerrel, minden energiáját az írás felé fordította. 2006 óta a nemzetközi H. G. Wells-társaság alelnöke. Művei számos díjat nyertek mind hazájában, mind külföldön. Arthur C. Clarke-kal először 1997-ben dolgozott együtt, ennek eredménye egy novella lett, a Drót-kontinuum, melyet a Galaktika 176-os számában olvasható magyarul. 2000-ben következett egy regény, a Light of Other Days, majd 2003 és 2007 között az Időodisszeia-trilógia. Ez utóbbi három, közösen írt regényük (Az idő szeme, Napvihar, Elsőszülöttek) magyarul is megjelent. Ezután Baxter ismét a maga útját járta, történelminek álcázott fantasztikus regénysorozatot írt egy különös próféciáról és annak évszázadokon átnyúló hatásairól. Legújabb műve egy duológia (Flood, Ark), amely egy, a Földet elpusztító globális özönvízről és a kevés túlélő új otthont kereső, csillagok közötti útjáról szól. Magyarul az Időodisszeia-trilógián, a Régmúlt napok fényén, az Időhajókon és az Antijégen kívül néhány novellája jelent meg, köztük a Hugo-díjra jelölt Gravitációs kút és Az utolsó kapcsolatfelvétel. A Delta Vision kiadó elkezdte kiadni a Terry Pratchettel közösen írt A hosszú Föld-kvintett köteteit 2015-től. Ezek A hosszú Föld, A hosszú háború, A hosszú Mars, The Long Utopia és a The Long Cosmos