Keresés a fórumban

Toll a szájba. Indul az utazás. Az 1994-ben Arthur C. Clarke-díjjal kitüntetett regény egy sötét, jövőbeli Angliában játszódik. A lepusztult lakótelepeket, mocskos utcákat és technozenétől dübörgő klubokat furcsa emberek és még furcsább lények népesítik be. Csak egyetlen kiút vezet ebből a világból: a színes tollak, melyek egy másik valóságba, egyenesen a Vurtba taszítják azt, aki a szájába veszi őket. Firka egy utazás során azt veszítette el a Vurtban, ami a legfontosabb volt számára. Ahhoz, hogy visszaszerezze, szedett-vedett csapatával fel kell hajtania a legritkább és legveszélyesebb tollat, a Fura Sárgát. Még akkor is, ha pontosan tudja: a sárga a halál színe. Jeff Noon: Vurt https://data.hu/get/12196249/Vurt_I_-_Jeff_Noon.epub

Vajon mi történne világunkkal, ha egy természeti katasztrófa következtében az emberiség elveszítené legfőbb technikai szövetségesét a mindennapokban, az elektromos áramot? Ondřej Neff maró politikai szatírába oltott világvége-történetében pontosan ez a döbbenetes esemény következik be, és pillanatok alatt gyökeresen rendezi át társadalmunk alapvető hierarchiáját. A cseh szerző pedig mindezt sajátos, közép-kelet-európai szemüvegén keresztül mutatja be. E monumentális, hol groteszk, hol drámai freskó jeleneteiben egy új középkor nem feltétlenül kézzelfogható sötétsége tárul elénk. Ondrej Neff: Sötétség https://data.hu/get/12194988/Ondrej_Neff_-_Sotetseg.epub

A Meszklin ciklus a következő regényeket tartalmazza (egyben): Hal Clement: Az elveszett rakéta (Kozmosz fantasztikus könyvek) Hal Clement: Csillagfény (Galaktika fantasztikus könyvek Hal Clement: Kritikus pont (Galaktika Magazin XL 296. száma) https://data.hu/get/12192605/Meszklin-ciklus_-_Hal_Clement.epub

Azon a bizarr, nap nélküli bolygón, amit Édennek hívnak, a Család 532 tagja az Erdő lámpásfáinak fénye és melege alatt talál menedéket. Az Erdő mögött a Havas Sötét hegyei terülnek el, ahol olyan csípős a hideg, és olyan mély az éjszaka, hogy még soha nem kelt át rajta élő ember. A Család Legvénebbjei még emlékeznek a legendákra egy olyan világról, ahol a fény az égből jön, és ahol a nők és férfiak olyan hajókat építettek, amelyek az eget is képesek átszelni. Ezek a hajók hozták őket is ide a Legvénebbek szerint – és a Családnak meg kell várnia, amíg az utazók visszatérnek. De az ifjú Vöröslámpás John megszegi az Éden törvényeit, darabokra töri a Családot, és megváltoztatja a történelmet. El fogja hagyni a járt utat a járatlanért, bemerészkedik a Sötétbe… és felfedezi az igazságot a világukról. A Sötét Éden éppen annyira sci-fi, mint szépirodalom; részben tanmese, részben egy felkavaró fejlődésregény, ami a sötét, baljós szépség meglepően eredeti földönkívüli világában játszódik, egy egyszerre lenyűgözően egyszerű, mégis megdöbbentően sokoldalú prózába ültetve. Chris Beckett: Sötét Éden https://data.hu/get/12192518/Sotet_Eden_-_Chris_Beckett.epub

A Jupiter jeges holdján, az Europán valami él. Robotszondák a fagyos felszín alatt egy ősi, folyton változó járatrendszerre bukkannak, melynek falait ismeretlen írás hieroglifái borítják. Egy rendkívüli tehetséggel megáldott mérnöknő, Alexis Vonderach részvételével kutatóexpedíció indul, hogy megállapítsa, megérett-e a helyzet a kapcsolatfelvételre. Amikor azonban a tudósok leereszkednek a jégvilág sötétségébe, olyasvalamivel találják szembe magukat, amire egyáltalán nem számítottak. És talán jobb lenne, ha a kapcsolatfelvétel helyett a lehető legmesszebbre elkerülnék. A Philip K. Dick-díjra is jelölt amerikai szerző hihetetlenül izgalmas, pontos adatokra épülő hard-SF thrillere olyan filmszerű élményt ad, mintha olvasás közben mi magunk is ott keresnénk a rejtélyek megoldását az űrhajósokkal. Ez a könyv egy átlagos űrkalandregény IMAX-változata! És a kaland még csak most kezdődik! „Engem rabul ejtett.” – Larry Niven, Hugo- és Nebula-díjas író „Lélegzetelállító!” – Publishers Weekly Jeff Carlson: Fagyott Égbolt https://data.hu/get/12192447/Carlson_Jeff_-_Fagyott_egbolt.epub

A Marsot felderítő űrhajósok a sivatag mélyén gigantikus épületekre bukkannak… melyek talán korántsem olyan lakatlanok, amilyeneknek első pillantásra tűnnek.A megbélyegzett, állását vesztett pilóta mégiscsak visszatérhet az űrbe, de a Jupiter egyik holdjára indult expedíció hátterében sötét titkok lappanganak.Mindeközben a Földön is meglepő dolgokra derül fény: egy új gyógyszer hataloméhes démonná változtat egy törékeny, fiatal lányt; Ludwig professzor zseniális találmánya a nézőt egyenesen a film valóságába röpíti; rettentő természeti katasztrófa következtében Közép-Amerika a tengerbe süllyed, és az egész világ éghajlata drasztikusan megváltozik; egy forradalmian új technikának köszönhetően az ember bepillantást nyerhet párhuzamos univerzumokba… Az SF amerikai aranykorának egyik legizgalmasabb szerzője igazságtalanul rövidre szabott élete alatt is számos emlékezetes történetet vetett papírra, melyek közül nyolc most első ízben lát napvilágot magyar fordításban, kizárólag a Galaktika Baráti Kör tagjai számára. Stanley g. Weinbaum: Bolygóközi Odüsszeia https://mega.nz/file/Qs9gTITT#cLfUu0LM5DZq_9IRmFqw9_2ljIt3nt8YAhgMmvZgx44

Friss vér minden oldalon. Amerikában egy titokzatos vírus szedi áldozatait. Akit megfertőz, őrjöngő gyilkológéppé válik, lemészárolja a családját, majd különös kegyetlenséggel végez saját magával is. Perry Dawsey – szekrényméretű – sportoló egy reggel furcsa keléseket észlel a testén. Az apró kiütések egyre nőnek és szaporodnak, miközben Perry hallucinálni kezd, és a hangok a fejében egy kegyetlen feladattal bízzák meg… Scott Sigler regénye még a legedzettebb thrillerrajongókat is megrázza. A Járvány már megjelenése előtt nagy hírverésnek örvendett, a kritikusok és a műfaj nagyjai is imádják, hamarosan filmre viszik a történetet és folytatását. Scott Sigler: Járvány https://data.hu/get/12188695/Sigler_Scott_-_Jarvany.epub

Johnny a XXI. század életművészet, az agyába drótozott memóriatárban jó pénzért adatokat csempész a világ egyik sarkából a másikba. Ezúttal azonban alaposan melléfogott. Implantját vészesen túlterhelték, 320 gigabyte feszíti a koponyáját, és, mintha ez nem lenne elég gond, a jakuzák is a nyomába eredtek, hogy titokzatos megbízójuk számára megszerezzék a memorikus futár fejét. Johnnyt csak saját ravaszsága mentheti meg üldözői hálójából, valamint egy váratlan szövetséges: Jane, a kibernetikai eszközökkel föltuningolt testőrlány, aki gyorsabb a kilőtt golyónál. A könyvből film is készült Keanu Reeves főszereplésével. Terry Bisson: Johnny Mnemonic a jövő szökevénye https://data.hu/get/12188059/Johnny_Mnemonic_-_Bisson_Terry.epub

Az orvostudomány csodái mind több betegségtől szabadítják meg végleg az emberiséget, és a genetikai tervezés hamarosan már a születendő gyermekeknél is lehetővé teszi egészségük előzetes tökéletesítését. De mi van azokkal, akik köztünk élnek, méghozzá valami olyan fogyatékossággal, ami megnehezíti beilleszkedésüket a társadalomba? Lou Arrendale felelős állásban dolgozik egy nagyvállalatnál, munkáján kulcsfontosságú üzleti döntések múlnak. Magánélete azonban valóságos akadályfutás, környezete nehezen fogadja el, a legapróbb feladatok végrehajtása is kihívások elé állítja. Lou ugyanis autista. Amikor aztán vállalata több kollégájával együtt beutalja egy kísérleti kezelésre, melynek eredményeként normális életet élhetne, olyan kérdésekkel kell szembenéznie, amik megkérdőjelezik benne, mi is valójában a „normális”, és hogy valóban betegség-e az állapota, vagy esetleg az emberi törzsfejlődés következő állomása. Elizabeth Moon Nebula-díjas regénye olyan korábbi művekkel állítható párhuzamba, mint a Virágot Algernonnak, a Forrest Gump vagy az Esőember, de a téma mindeddig feltáratlan, új mélységeire nyitja https://mega.nz/file/J1lgjS6A#Llpum-7_F-wNjDipLS6uNY72W7GdNUzUpLyX8b-s-Cg

2021-et írunk. Huszonöt éve egyetlen gyermek sem született. Az emberi faj a kihalástól tart. Anglia Gondnokának, Xan Lyppiattnek a zsarnoki uralma alatt az idősek kétségbeesetté, a fiatalok pedig kegyetlenné válnak. Theo Faren, a Gondnok unokatestvére ebben a fenyegető légkörben éli magányos életét mindaddig, amíg egy fiatal nővel való véletlen találkozása folytán kapcsolatba nem kerül a másként gondolkodók egy csoportjával. Az élete hirtelen visszafordíthatatlanul megváltozik, amikor olyan gyötrelmes választásokkal találja magát szemben, amelyek kihatással lehetnek az emberiség jövőjére.„Rendkívüli… P. D. James még tovább feszíti amúgy is jelentékeny tehetségét ebben a merész regényben." New York Times„Egyszerű és felkavaró." Independent„Úgy ír, akár egy angyal. Minden alakját gondosan megrajzolja. Az általa teremett légkör tévedhetetlenül és dermesztően meggyőző. És mindezt sikerül úgy elérnie, hogy egy pillanatra sem lassítja le egy izgalmas rejtély lendületét és feszültségét." The Times P.D. James: Az ember gyermeke https://data.hu/get/12188003/P._D._James_-_Az_ember_gyermeke.epub

Két centiméter magas. Tűzvörös. És varázserejével bármely halandó ember életét pokollá teheti… természetesen csakis a legjobb szándékoktól vezérelve. George Bitternut, a különc nyelvész véletlenül bukkan rá az ősi megidéző szövegre, amely előszólítja ezt a rettentő hatalmaknak parancsoló, aprócska démont.A lény azonban sajnos semmi olyat nem hajlandó tenni, amiből George-nak személyes haszna származna – viszont hajlandó segíteni a barátain.Időnként egészen katasztrofális következményekkel… Ez az ördögien mulatságos, csalafinta novellafüzér Asimov új oldalával ismerteti meg hűséges olvasóit. Az SF nagymestere ezúttal a habkönnyű szórakoztatás mellett teszi le voksát, de a tőle megszokott rendszerező, csavaros észjárás minden történetben a felszínre bukkan. Isaac Asimov: Azazel https://data.hu/get/12186993/Azazel_-_Issaac_Asimov.epub

Brian Wilson Aldiss, OBE (East Dereham, 1925. augusztus 18. – Oxford, 2017. augusztus 19.) angol író, sci-fi-író, a H. G. Wells Society alelnöke. A második világháború után kezdett novellákat írni, első könyve (The Brightfount Diaries) 1955-ben jelent meg. 1958-ban a World Science Fiction Convention-on a legígéretesebb új szerző díját kapta, 1960-ban a British Science Fiction Association elnökévé választotta. A hatvanas években az Oxford Mail irodalmi szerkesztője volt. 1964 körül Harry Harrisonnal elindították az első SF-kritikával foglalkozó folyóiratot, a Science Fiction Horizons-t. Számos SF antológia szerkesztője volt. 2005-ben II. Erzsébet brit királynőtől az Officer of the Order of the British Empire érdemrendet kapta. 1955-ben az Observer kiírt egy pályázatot egy olyan elbeszélés megírására, ami 2500-ban játszódik, és amit Aldiss megnyert a Not For An Age (magyar fordításban: Minden időké ő...) című történetével. A The Brightfount Diaries is elért bizonyos sikereket, ezért a Faber megkérdezte Aldisst, hogy van-e még olyan írása, aminek a megjelentetéséről szó lehetne. Aldiss ekkor már sci-fi-írónak vallotta magát, a kiadó legnagyobb örömére, tekintettel arra, hogy már számos sci-fi rajongójuk volt, és így megjelenhetett Aldiss első tudományos-fantasztikus könyve, a Space, Time and Nathaniel című novelláskötet. Erre az időre már az írásból származó keresete elérte azt a szintet, amit a könyvkereskedésben keresett korábban, ezért úgy döntött, hogy főállású író lesz. 1958-ban a World Science Fiction Convention megszavaszta Aldisst „A legígéretesebb új szerzőnek”, majd 1960-ban megválasztották a British Science Fiction Association elnökének. Az 1960-as években ő volt az Oxford Mail című folyóirat irodalmi szerkesztője. 1964 körül Aldiss és a vele sokáig együtt dolgozó Harry Harrison Science Fiction Horizons címmel elindították a legelső folyóiratot, amely tudományos-fantasztikus művek kritikáit jelentette meg. Ez a magazin rövid fennállása alatt olyan szerzők cikkeit és kritikáit közölte, mint például James Blish, valamint az első szám közölt egy Aldiss, C. S. Lewis, valamint Kingsley Amis közötti beszélgetést, illetve a második szám közölt egy interjút William S. Burroughs-val. Saját írásai mellett különösen sikeres volt antológiaszerkesztőként is. A Faber számára ő szerkesztette az Introducing SF novellagyűjteményt, és a Best Fantasy Stories antológiát. 1961-ben újraközölt sci-fi történetekből készített antológiát a Penguin Books nevű brit kiadó számára Penguin Science Fiction címmel. Ez olyan sikeres volt, hogy több újranyomást is megélt, és további két antológia követte More Penguin Science Fiction (1963) és Yet More Penguin Science Fiction (1964) címmel. Ezek is hasonlóan sikeresek voltak, mint az első kötet, és a három kötet megjelent egy kiadásban is The Penguin Science Fiction Omnibus (1973) címmel. Az 1970-es években is számos gyűjteményes kötetet jelentett meg Space Opera (1974), Space Odysseys (1975), Galactic Empires (1976), Evil Earths (1976), valamint Perilous Planets (1978) címeken, amelyek mind igen sikeresnek számítottak. Ekkortájt szerkesztette a Science Fiction Art (1975) című válogatást is sci-fi magazinokban és képregényekben megjelent képekből. 2005. június 11-én a Brit Birodalom Érdemrendje tiszti fokozatával tüntette ki II. Erzsébet az irodalom területén végzett munkásságáért.

Ken MacLeod (Stornoway, Lewis sziget, Skócia, 1954. augusztus 2.) skót sci-fi-szerző. A Glasgow-i Egyetemen zoológiát hallgatott, doktori disszertációját a biomechanikáról írta. Egy ideig komputerprogramozóként dolgozott. Ezalatt kezdte írni első regényét is, amely végül 1995-ben jelent meg The Star Fraction címmel. Ezzel vette kezdetét a Fall Revolution sorozat, a közeljövő balkánosodott Nagy-Britanniájában játszódó trilógia. A The Star Fraction 21. századában törvények szabályozzák a tudományos haladást, ám ez sem vethet gátat a mesterséges intelligenciák forradalomba torkolló fejlődésének. A sorozat szokatlan lezárásaként MacLeod egy negyedik kötetet is írt, amely azonban nem továbbviszi a történetet, hanem azt vizsgálja, mi történik, ha a főhős az első rész végén más döntést hoz, vagyis egy párhuzamos világot vázol föl, nem épp derűs ecsetvonásokkal. Az ezredfordulón fogott bele a Fénynél sebesebben című trilógiába. Ez két idősík között ugrálva követi az emberiség erőfeszítéseit, hogy egy intergalaktikus testvériség egyenrangú tagjává válhasson. A trilógia első két kötete (Kozmonauták vára, Sötét fény) magyarul is megjelent. Ken Macleod: Kozmonauták vára https://data.hu/get/12185411/Kozmonautak_vara_-_Ken_MacLeod.epub Ken Macleod: Sötét fény https://data.hu/get/12185412/Sotet_feny_-_Ken_MacLeod.epub

A 21. századi Amerika egészségügyi rendszere összeomlott, a törvénykezés az ellátást az állampolgárok teljes és végleges sterilizálásához köti, a kórházakban pedig az orvosokat komputerek és robotok váltják föl. Mindezzel a kormányzat a vérengzésbe torkolló egészséglázadásokra keresett megoldást, de a helyzetet némiképp túlreagálta. A rendszerből kikerültekkel illegalitásba menekült orvosok foglalkoznak csak, akik ha kell, műtenek a konyhaasztalon is. Ám az egészségügyi készleteket a hatóságok szigorúan felügyelik, rendelkezéseik kijátszása csupán alvilági módszerekkel sikerülhet. Billy az ellenálló orvosok köré szerveződött földalatti mozgalom tagja, csempész, azaz „pengefutár”. Az életét kockáztatja azért, hogy mások megmenekülhessenek. A rendszer ellensége ő, mégis az amerikai nép egyik utolsó reménysége.E könyv utóélete legalább olyan izgalmas, mint maga a történet. Alan E. Nourse 1974-es regényét Hollywood leopciózta, és meg is kezdődtek az előmunkálatok. A legendás William Burroughs irodalmi forgatókönyvet készített belőle, a film azonban sosem valósult meg. A forgatókönyv végül Ridley Scott kezébe került, akinek nagyon megtetszett a cím, így megvásárolta a jogokat… hogy egy egészen más filmet forgathasson le, a Szárnyas fejvadászt. Alan E. Nourse - William S. Borroughs: Pengefutár https://data.hu/get/12183686/Pengefutar_-_Az_igazi_Blade_Runner_-_Alan_E_Nourse.epub

Mi történne, ha a terroristák győznének? Ez a 21. századi Amerika egészen más világ, az egykori Egyesült Államok északi része iszlám köztársaság, délen pedig a keresztény fundamentalisták vetették meg lábukat. New York és Washington radioaktív romhalmaz, Phoenix kiürült, Chicagóban pedig külön kis polgárháború dúl. Seattle a muszlim területek új fővárosa, ahol ugyanúgy tombol a futballőrület és a médialáz, mint régen, de a nők csadorban járnak, alkohol helyett az emberek Dzsihád-Kólát isznak, a minaretekből pedig a müezzinek imára hívó kántálása visszhangzik. Rakkim Epps, az elit kiképzést kapott bérgyilkos állami megbízásból nyomozni kezd egy eltűnt történésznő után, akinek leleplező bizonyítékok lehetnek a kezében az USA elleni atomtámadások kitervelői ellen. Azt azonban nem sejti, hogy őutána is kutat valaki, egy ördögi megbízó által felbérelt zseniális pszichopata, aki ugyancsak művésze a gyilkolásnak, és mindent elkövet annak érdekében, hogy az igazság titokban maradjon. Robert Ferrigno stílusteremtő politikai thrillere briliánsan ötvözi a keleti és nyugati civilizációk világát, elolvasásának hatására a napi hírek is új értelmet nyernek az ember szemében. „Egy lenyűgözően jó író könyve." – Elmore Leonard „Ferrigno egyforma tehetséggel adagolja az izgalmakat és a humort, aki olvasni kezdi a könyvét, legközelebb csak az utolsó oldal után teszi le." – The Washington Post Robert Ferrigno: Ima egy bérgyilkosért https://data.hu/get/12181625/Ima_egy_bergyilkosert_-_Robert_Ferrigno.epub

Anthony Burgess, született: John Burgess Wilson (Manchester, 1917. február 25. – London, 1993. november 22.) brit regényíró, költő, zeneszerző, műfordító, újságíró, zongorista, nyelvész, tudósító. Manchesterben született, az Egyesült Államokban és Európában is élt, később hosszú időre Délkelet-Ázsiába költözött. Művei főleg a fikción alapulnak. Az egyik legjelentősebb alkotása a Gépnarancs (A Clockwork Orange), mely egy elképzelt jövőben játszódik, központi témája pedig az erőszak. Tanulmányokat jelentetett meg olyan kiemelkedő írókról és költőkről, mint James Joyce, Ernest Hemingway, William Shakespeare és D. H. Lawrence. Language Made Plain és A Mouthful of Air című írásai pedig a nyelvészet területén jeleskednek. Termékeny újságíró volt, több nyelven is írt. (Egyes források szerint nyolc nyelven tudott, mások tizenhárom nyelvről számolnak be: kínaiul, héberül, japánul, perzsául és svédül jól, angolul, franciául, olaszul, spanyolul, németül, oroszul, malájul és walesiül folyékonyan beszélt. Műfordítással és adaptálással is foglalkozott (Oedipus the King, Cyrano de Bergerac). Olyan színpadi előadásokhoz írt forgatókönyvet, mint a Jesus of Nazareth vagy a Moses the Lawgiver. 1956-ban szerezte a Sinfoni Melayu című zenei szerzeményét. 1982-ben pedig a BBC mutatta be Blooms of Dublin című szintén zenei művét.

Alfred Bester (Doylestown, Pennsylvania, 1913. december 18. – New York, 1987. szeptember 30.) amerikai sci-fi-író, forgatókönyvíró, szerkesztő és képregényrajzoló. A klasszikus sci-fi egyik nagy alakja. A University of Pennsylvanián tanult, tagja volt a híres Philomathean Society nevű egyetemi írói csoportnak. Ezután beiratkozott a Columbiai Jogi Egyetemre, de nem fejezte be tanulmányait. 1936-ban vette feleségül Rolly Goulkót, aki Rolly Bester néven híres színésznő lett a Broadwayn. Alfie, ahogy barátai nevezték, az '50-es évek közepén Európába költözött, de rövid idő múlva visszatért New Yorkba, és csak a '80-as években költözött végleg Pennsylvaniába. Bester 25 évesen publikálta első novelláját, a The Broken Axiom-ot, ami a Thrilling Wonder Stories 1939. áprilisi számában jelet meg. Ekkor ismerkedett meg Robert A. Heinleinel, akivel barátok lettek. 1942-ben meghívást kapott a DC Comics-tól, hogy készítsen különböző DC-sztorikat. Így Bester olyan híres képregényekbe is besegített, mint a Superman. Hamarosan Lee Falk híres Fantomját is ő készítette. Az '50-es évek elején, közel nyolc évnyi kihagyás után kezdett újra sci-fi novellákat publikálni, és egészen addig dolgozott az Astounding számára, amíg Campbell bele nem mélyedt az L. Ron Hubbard-féle dianetikába és az ebből kinövő szcientológiába. Ekkor váltott Bester és lett a H. L. Gold szerkesztette Galaxy Science Fiction írója. Bester a hosszú kihagyás után lassan kezdett erőre kapni, és az '50-es években megírta az klasszikus SF két kiemelkedő regényét, Az arcnélküli embert (The Demolished Man) és a Tigris! Tigris!-t. (Először egy magazinban jelent meg, négy részletben. Ezután könyvformában is napvilágot látott Angliában Tiger! Tiger! címen. Későbbi könyvkiadásai azonban már a The Stars My Destination, azaz A célom a csillagok címet viselik. Sok helyen hivatkoznak azonban rá továbbra is Tiger! Tiger! címen.) Az arcnélküli ember 1953-ban megjelent regény az első Hugo-díjas regény, ugyanis abban az évben osztották ki először a díjat. A regény először a Galaxy-ban jelent meg '52-ben folytatásokban. A regényben Bester az általa oly jól művelt krimi-sci-fi keveréket alkalmazza, telepatikus szereplőkkel. Az 1955-ben megjelent The Stars My Destination (Tigris, tigris)sokak szerint Bester legjobb regénye. A történet bizonyos ötleteit akkor találta ki, mikor Rómában élt. A főhős hányattatásait pedig egy kínai férfi, bizonyos Poon Lim történetéről mintázta, aki 133 napot töltött egyedül a Csendes-óceánon a második világháború alatt. A könyv egyfajta modern Monte Cristo grófja feldolgozás, a főhőst a bosszú vezérli egy barokkos jövőben, melyet a feje tetejére állított a jaunt, a teleportáció. Ez a regény szintén a Galaxy-ban jelent meg folytatásokban.

EGY ŰRHAJÓ. EGY BRUTÁLIS VÉRFÜRDŐ. ÉS HAT FRISSEN ÉBREDT KLÓN.A GYILKOS CSAK KÖZTÜK LEHET. A Dormire nevű többgenerációs űrhajó fontos küldetést teljesít: az emberek első nemzedéke hagyta el ezen a hajón a Földet, hogy jobb világot találjon magának a Tau Ceti körül keringő Artemisz bolygón, ami tökéletesen lakhatónak tűnik. Az űrhajót klónok működtetik, miközben több ezer ember hibernációban alszik. Látszólag minden remekül működik: a klónok a testük végső elöregedésekor lementik az elmetérképüket, majd a hajó MI-je segítségével betöltik ugyanannak a klónnak egy új, fiatal változatába, és felébresztik. Egy nap azonban a legújabb változatok borzasztó körülmények közt ébrednek fel. Az indulást leszámítva nem emlékeznek semmire. Ráadásul letértek a pályájukról, és az űrhajót forgató gravitációs meghajtó leállt. Az MI-t nem lehet elérni. És ha mindez még nem lenne elég: a korábbi legénység minden tagját brutálisan meggyilkolták, a holttesteik lebegnek mindenhol. A hat ébredő kétségbeesetten, egymásra utalva próbálja megmenteni a hajót és saját magukat, miközben tudják, hogy senkiben sem bízhatnak, és hogy jó eséllyel a gyilkos köztük van. Mur Lafferty: Hat ébredés https://data.hu/get/12177594/Mur_Lafferty_-_Hat__ebredes.epub

Mary Wollstonecraft Shelley (London, 1797. augusztus 30. – London, 1851. február 1.) angol romantikus író, a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz mű szerzője. A romantikus költő Percy Bysshe Shelley felesége volt. Mary Shelley, Mary Wollstonecraft Godwin néven született Londonban 1797-ben. Anyja az ismert feminista írónő Mary Wollstonecraft volt, aki Mary születését követően gyermekágyi lázban meghalt. Apja az ismert író, filozófus és újságíró, William Godwin volt. Mary Shelley soha nem járt iskolába, írni és olvasni Louisa Jonestól tanult meg, tudását pedig apja hatalmasnak mondható könyvtárában szerezte, többnyire autodidaktikusan. Ugyanakkor házuk tudósok, művészek, ismert szabadgondolkodók törzshelye volt, így gyakran végighallgatta azok beszélgetéseit, vitáit. Tizenegy éves korában megírta első rövidebb művét, Mounseer Nongtongpaw-ot, melyet apja kiadója publikált is. 1812-re a Mary és mostohaanyja közötti feszültség annyira felerősödött, hogy az apjának el kellett küldenie William Baxterhez, Skóciába. Itt egy szerető családban találta magát, melynek érzése egész életén keresztül elkísérte. 1831-ben a Frankenstein előszavában azt írta, hogy ez az időszak volt az, amikor íróvá fejlődött.1816 szeptemberében Percy Bysshe Shelleyvel visszatért Londonba. Nemsokára, október 9-én Mary féltestvére, Fanny Imlay öngyilkos lett, majd december 10-én Shelley felesége, Heriett is öngyilkos lett. Mostohatestvére, Claire Clairmont közben terhes lett Byrontól, aki viszont nem akarta őt feleségül venni. 1816. december 30-án Londonban, Mary és Percy összeházasodtak. A házassághoz Mary apja is áldását adta. Három gyermekük született, ebből kettő korán meghalt. A következő években Olaszország különböző városaiban éltek, magukkal vitték Mary mostohatestvérét, Claire-t is, aki időközben a közös gyereküket, Allegra Byront apja, Byron gondjaira bízta. 1822. július 8-án férje, Percy, miután hajójával viharba került, meghalt. Férje elhamvasztása után Mary visszatért Londonba, ahol 53 évesen, 1851. február 1-jén meghalt.

Alastair Preston Reynolds (született 1966. március 13-án) egy brit sci-fi író. Szakterülete a kemény tudományos fantasztikus és az űropera. Korai éveit Cornwallban töltötte, visszatért Walesbe, majd a Newcastle Egyetemen ment, ahol fizikát és csillagászatot olvasta. Ezt követően asztrofizikai doktorátust szerzett a St Andrews-i Egyetemen. [2] 1991-ben Noordwijkbe költözött Hollandiába, ahol feleségével, Josette-vel (aki Franciaországból származik) találkozott. Ott dolgozott az Európai Űrkutatási és Technológiai Központban (az Európai Űrügynökség részeként) 2004-ig, amikor teljes munkaidőben folytatta az írást. [1] 2008-ban visszatért Walesbe, Cardiff közelében lakik.

John Michael Scalzi (1969. május 10. –) amerikai sci-fi-író, az Amerikai Science-fiction és Fantasy Írók Egyesületének elnöke. Első könyve, a Vének háborúja 2005-ben jelent meg és Hugo-díjra jelölték a legjobb regény kategóriában. John Scalzi az ezredforduló után feltűnt sci-fi írók nemzedékének termékeny és invenciózus tagja. Több stílusban és médiában kipróbálta magát, ír filmrecenziókat, ismeretterjesztő könyveket és esszéket. Dolgozott kreatív tanácsadóként a Csillagkapu Univerzum tévésorozatban; népszerű blogja, a Whatever pedig az egyik legrégibb a maga nemében. A Vének háborúja az első műve, mára kultkönyvvé vált, az univerzuma a későbbiekben öt további kötettel bővült. Scalzi szakmai elismerését jelzi, hogy 2010-ben megválasztották az Amerikai Science-Fiction és Fantasy Írószövetség elnökévé. A bezárt elmék című regénye 2014-ben, folytatása a Fejvesztve 2018-ban jelent meg,

Paolo Tadini Bacigalupi (1972. augusztus 6.-) amerikai sci-fi és fantasyszerző, kinek legismertebb munkája a nemzetközileg elismert A felhúzhatós lány című disztopikus regény. Keményvonalas sci-fik mellett szívesen ír ifjúsági regényeket is, melyek közül a legismertebb a Hajóbontók című, szintén sötét hangulatú regénye. A felhúzhatós lány című regénye 2009-ben Nebula díjat, 2010-ben Hugo és Locus díjat is kapott . Utóbbit megosztva kapta China Mieville Város és város között regényével. A Time magazin szerint 2009 tíz legjobb regénye között szerepel.

Andreas Eschbach (Ulm, 1959. szeptember 15. –) német sci-fi-szerző. Stuttgartban repülő- és űrhajózási mérnöknek tanult, de nem diplomázott le, inkább szoftverfejlesztői munkákat vállalt. Közben az írással is megpróbálkozott, első elbeszélése a nagy múltú Perry Rhodan-füzetek egy 1975-ös számában jelent meg. A publikálás lehetősége a ’90-es évek elején kezdte komolyabban foglalkoztatni. Először további novellák kerültek ki keze alól, majd 1995-ben egy regény, a Hajszőnyegszövők. Ezt a kötetet azóta több nyelvre lefordították, magyarul is megjelent a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatában, és Európa-szerte irodalmi díjakat nyert. A siker nyomán a szerző még egyszer visszatért a Hajszőnyegszövők univerzumához, hogy egy előzményben (Quest, 2001) több ezer évvel korábbi eseményeket meséljen el, a klasszikus űroperák stílusában. Második regénye, a Solarstation (1996) inkább thrillerként jellemezhető, de izgalmas cselekménye egy japán űrállomáson játszódik. A Kelwitts Stern (1999) az E. T.-t parodizálja, de a sztorit Dél-Németországba helyezi át. Az ezredforduló óta fokozatosan távolodni látszik az SF-től, bár bestsellerei azóta is többnyire a tematika peremvidékén mozognak.

Stanisław Herman Lem (Lwów, Lengyelország, 1921. szeptember 12. – Krakkó, 2006. március 27.) lengyel science fiction-író. Könyvei 41 nyelven, több mint 27 millió példányban keltek el.[3] Egykor ő volt az egyik legolvasottabb nem angol nyelven író sci-fi-szerző a világon. Munkáiban gyakran bocsátkozik filozófiai spekulációkba a technológiáról, az intelligencia természetéről, a kétoldalú kommunikáció és a kölcsönös megértés nehézségeiről vagy az emberi korlátokról és az emberiség világegyetemben elfoglalt helyéről. Témáit néha fikcióként mutatja be, elkerülve ezzel mind a tudományos élet buktatóit, mind a tudományos stílus korlátait, máskor azonban az esszé vagy filozófiai könyv műfaját választotta. 1951-ben jelent meg első kötete, az Asztronauták. Lem 1973-ban nyerte el az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetségének (SFWA) tiszteletbeli tagságát, de azt 1976-ban visszavonták, miután megjegyzéseket tett az amerikai sci-fi ponyvairodalmi minőségére: „…bóvli, átgondolatlan, igénytelenül megírt művek, amelyek szerzőit jobban érdekli a pénzkeresés, mint az ötletek és új irodalmi formák.” Az SFWA felajánlott neki egy hagyományos tagságot, ő azonban nem fogadta el. Lem életének 85. évében egy krakkói klinikán halt meg, szívbetegségben.

William. R. Forstchen (New Jersey, Millburn, 1950. október 11. –) amerikai író, történész. Az 1970-es évek végén Maine-be költözött, ahol középiskolában történelmet tanított 10 évig. Ez idő alatt publikálta első regényeit (Prophet trilógia, Into the Sea of Stars és The Gamester Wars). 1989-ben doktorált történelemből a Purdue egyetemen. Doktorátusi témája az amerikai polgárháború volt, címe: The 28th USCTs, Indiana's African-Americans go to War, 1863–1865. Ez a téma szolgált később alapjául egyik díjnyertes regényének, a We Look Like Men of War-nak. 2010-ben jelent meg az Egy másodperccel később című regénye, mely egy Egyesült Államok elleni EMP (elektromágneses) támadásról szól, melynek következtében megszűnik, az áram, vízellátás nincs kommunikáció, fogyóban a gyógyszerek az utcákat őrjöngő bandák uralják, az emberek a túlélésért küzdenek.. A könyv rögtön siker lett, és két folytatás követte.