Keresés a fórumban

Szipi úgy rémlik, voltam ezen a helyen az osztályommal, még régebben, de lehet hogy keverem egy másik tóval. Hát keverem is én Szlovákiában voltam a Csorba tónál. Nyáron is 30 fokban jég hideg. http://merengo.hu/galeria/741 Dobsinai jégbarlang (Szlovákia): aki teheti nézze meg, nagyon gyönyörű én megtettem rövidgatyában és trikóban voltam benn 1h hosszát akin kabát volt az tüdőgyuszit kapott én semmit. Képek:

Szereztem pár érdekes dolgot a szado mazórol! Én teljes szinten elítélem ezt! A tortúra (részlet Torrente del Bosque Kínzások és kivégzések című könyvéből) A tortúra, mint kifejezés, illetve mint büntetési gyakorlat tulajdonképpen az inkvizícióból maradt az utókorra: a rettenetes eljárás valójában különböző kínvallatások jól felépített sorozata volt. Kizárólag azokkal szemben számított törvényesnek alkalmazása, akiket bármilyen okból halálra ítéltek - igaz, az adott korszakban alig elvétve lehetett irgalmasabb büntetési módozatokról hallani. E sokáig alkalmazásban lévő, beismerésre késztető módszer nem kevesebb, mint 11 fokozatból állott. Azt, hogy a vádlottnak mennyi fokozatot kellett kiállni, minden esetben a bíróság szabta meg. Valójában tehát a tortúra egyfajta vádbizonyítási szereppel bírt, azért került alkalmazásra, hogy a gyanúsított minden reá vonatkozó vádat beismerjen, merthogy ezek után törvényes kivégzése elé már nem hárulhatott semmiféle jogi akadály. Vegyük hát sorra a 11 fokozatot. 1. Bíró általi kínvallatással való fenyegetés, előbb szelíd, majd kemény hangon A szelíd szó használata ne tévesszen meg senkit sem; mivel a vádlottak többnyire tisztában voltak a rájuk váró kínok jellegével és elkerülhetetlen mivoltával, sokan már az első fokozatnál bevallották minden bűnüket, még akkor is, ha történetesen ártatlanok voltak. És ugyan nem törvényesen dokumentált emlék, de a vádlott gyöngédebb nógatásának közepette, olykor azért elcsattant néhány jobb belátásra biztató, szemkápráztatóan derekas pofon. Meglehetősen gyakran fordult elő az elítélttel, hogy már a szóbeli terror hatására is úgy vélhette: a következő fokozatokat már semmiképp nem tudná kibírni, ezért beismerő vallomást tesz -inkább jöjjön a hurok, vagy a sebesen suhanó pallos, mint a végtelen fájdalmak gyötrelme… 2. A hóhér a tortúra színhelyén fenyegeti meg a gyanúsítottat Nincs is magától értetődőbb ennél. A hóhér jelenléte már önmagában félelmet keltő, főleg ha a rettegett csuklyás figura az igazán elhivatott szakember kérlelhetetlen következetességével, tehát a legaprólékosabb tökéllyel részletezi a hamarosan alkalmazásra kerülő eszközök működését és élő szervezetre gyakorolt hatását. A szakmai képzéssel is felérő rendhagyó okítás kiváltképpen eredményesnek mutatkozott, ha a hóhér gyakorlati demonstrációt tartott, és egy negyedik, vagy annál is magasabb fokozatra ítélt vádlotton szemléltethette az eljárások menetét és következményeit, a valószínűleg már az ájulás határán lévő gyanúsított felé. Esetenként, valószínűleg a hóhér vérmérsékletétől függően az is megtörtént, hogy a vádlottat aktív részvételre kényszeríttették, és bevonták a tortúra folyamatába: egy-egy eszközt a vádlott kezébe nyomtak, majd rávették, hogy próbálja ki azt sorstársán. 3. Előkészületek a kínvallatás végrehajtására (a vádlott levetkőztetése, kezének, lábának összekötözése, végül pedig a tűznek, a vádlott fedetlen testéhez való közelítése) Ez volt az úgynevezett "bemelegítő" fokozat. A csupaszra vetkőztetett szerencsétlen, kiszolgáltatottsága és megalázottsága már a viszonylag enyhe eljárás során is az elviselhetetlenségig fokozódott. Végtagjait összekötötték, így mozgásképtelenné vált, magatehetetlensége kiteljesedett. Ilyenkor általában nem volt hasztalan még egyszer szemléltetni a kínzóeszközök működését, hátha a tortúra alá vont személy mégiscsak meggondolná magát. Ha mégsem, akkor a hóhér izzó vasakkal közelített a mezítelen testhez, precízen, mindössze néhány milliméternyi távolságig. Ilyenkor valószínűleg sok vádlott agyán átfutott, hogy ugyan miért nem vallott korábban, elkerülendő a további következményeket. A tortúra valóban kemény fizikai megpróbáltatásai azonban csak eztán következtek. 4. A végtagok és ujjak összeszorítása vékony, de erős zsineggel Szinte gyermetegnek tűnő, igencsak kézenfekvő technika ez, hatása mégsem lebecsülendő, miként annak erőnléte és pszichológiai teherbírása is kivételes, aki ezt a fokozatot zokszó nélkül képes volt elviselni. Ha az elítélt férfi volt és történetesen képes volt ellenállni, az esetben már a nemi szervre is került egy szoros hurok (női elítélt esetében a mellbimbóra). A hatás elképzelhető. Csak vékony madzagokat alkalmaztak, semmi különösebb megtorló eszközt, ám a szorítások nyomán kiserkenő vér megállíthatatlan szivárgása, a felszakadt bőrön át a lüktető, sajgó húsba hatoló madzag okozta fájdalom rettenete, a szűnni nem akaró, mindinkább erősebb szorítás következtében kifakadó erek látványa iszonytató volt. Aki képes volt elviselni ezt a fokozatot, oly mértékű tartós fizikai károsodásokat szenvedett, hogy soha többé nem számított már teljes, ép és egészséges embernek. Ennél a fokozatnál nagyon sok elítélttel az is gyakran előfordult, hogy a szenvedéstől elájultak, vagy éppen az elméjük bomlott meg. 5. Nyújtólétrára fektetés, vagyis a test és a végtagok erőszakos nyújtása Az inkvizíció egyik legalantasabb, egyszersmind leghatékonyabb találmányának korszerűsített, csekély mértékben szelídített változata. A nyújtólétrára, vagy nyújtópadra fektetett gyanúsított hat oldalról csigaszerű szerkezetekre rögzítették, miáltal minden irányból hatékonyan végre tudták hajtani a test nyújtásának előre megszabott fokozatait. Egy kisebb csigaszerkezetet a nemi szerv és a köldök számára tartották fenn. Ez az eljárás már nem nagyon tűnt fokozhatónak, de sokszor nem is volt rá szükség, főleg ha az áldozat izületei már nem bírták tovább a terhelést, a végtagok illeszkedésénél lévő ínszalagok elpattantak, az ízületi tokok szétnyíltak, így a kezek és a lábak bőséges belső vérzés kíséretében kifordultak a helyükből. Amennyiben a hóhér esetleg túlbuzgónak bizonyult, vagy rosszul mérte fel a tortúra alá vont személy erőnlétét, a kínzott elájult a fájdalomtól, majd borzalmas kínok között megfulladt. 6. Tüzes vassal való égetés Az izzó rudakkal a harmadik fokozatban még csak ismerkedő gyanúsított ezúttal már önnön magán tapasztalhatta meg az izzó fém emberi testre gyakorolt hatását. A bőrre nyomott tüzes rudak és patkók éles sistergése, saját testének förtelmes bűzös, égett szagának elviselése, és persze az elviselhetetlen fájdalom döbbenetes hatást váltott ki. A hóhér, kinek feladata volt az áldozat állapotának folyamatos, mindenre kiterjedő felügyelete, illetve tudatának ébren tartása, gyakorta locsolt vizet a kínzott testre: egyrészt az égett hús bűzének enyhítésére, másrészt a hatás fokozása miatt. 7. Az ujjak préselősatuba történő helyezése, ugyanakkor éles vas behelyezése a nyelv alá A préselősatu kifejezés már önmagában is roppant beszédes. Funkciója magától értetődő, működése roppant egyszerű, ám hatása elsöprő. Az eszköz célja az ujjakat a préssel addig szorítani, amíg a már több helyen szétrepedt testrész szét nem nyílik a körömágyaknál. Ezt kiegészítendő, egy tűhegyességű acél éket helyeztek a nyelv alá, miáltal az elítélt ízlelőszervének ösztönös rángatózása következtében bekövetkezett a kívánt hatás: a nyelv előbb átlyukadt, majd elroncsolódott és szétszakadt - ezen csonkolás komoly vérveszteséggel járt. A könyörtelen, rettenetes fájdalmat okozó eljárás tulajdonképpen már sokkalta inkább a puszta megtorlás, mint a beismerő vallomás kicsikarását szolgálta: amennyiben a gyanúsított nem volt hajlandó vallani, nyelvének szétroncsolásával immár örökre elnémították. 8. A test égetése gyertyával, szurokkal vagy szalmával Ez tulajdonképpen a tűz által végrehajtott tortúra következő fokozata. A fekvő helyzetben kikötözött elítélt testére rácsöpögtették a gyertya forró viaszát, majd az égő gyertyákat reá állították. A szabadon maradt testfelületekre kisebb-nagyobb, általában maroknyi nagyságú szalmaboglyákat helyeztek, amiket véletlenszerű sorrendben meggyújtottak. A tűz erejének fokozására tökéletesen alkalmasnak bizonyult a forró szurok, mely az ember bőrébe azonnal beépülve a kín újabb, eddig még ismeretlen dimenzióit szavatolta. 9. A leborotvált fejbőrre jéghideg víz lassú csöpögtetése A kegyetlen kínzásnemek egyik legleleményesebb, jellegét tekintve az összes többi módszertől nagymértékben eltérő változata. Ez természetes is, hiszen a fejbúbra csöpögtetett hideg víz alkalmazása eredendően nem európai eljárás, hanem jellegzetesen távol-keleti találmány. Sok-sok dinasztiával ezelőtt, nyilván ráérős kínai bölcsek fejlesztették ki ezt a nem hétköznapi leleményt, amely a hadakozások és "államigazgatási eljárások" során komoly karriert futott be. A lényege: a kopasz fejbőrre azonos, általában 10 másodpercenkénti időrendben éppen csak felolvadt, jéghideg vizet csepegtettek. A folyamat élettani hatása korántsem nyilvánvaló, így érdemes kitérni eme kínzás anatómiájára. A sötétbe zárt, magára hagyott elítélt fején koppanó cseppek olyan hatást keltettek, mintha egyre nehezebb súlyokat potyogtatnának a fejére, mely ugyanakkor olyan érzés kísért, mintha a víz durván égetné a fejbőrt. Kis idő elteltével a cseppek már mázsányi súlyúnak tűnnek, és a fejre csapódva a legkeményebb fizikai fájdalom illúzióját keltik. A cseppek pottyanása közötti alig néhány eseménytelen másodperc pedig szép fokozatosan átalakul az elviselhetetlen rettegés, időben többé már nem mérhető periódusává. Az ilyen eljárás alá vont elítéltek gyorsan elvesztették orientációjukat, majd elméjük elborult. Mivel a jéghideg víz éberen tartotta a tudatot, nem következhetett be az ájulás, így a megkínzott személy a rettenetes fájdalmaktól még az ájulásban sem lelhetett menedéket. 10. A test forró fémmel, vagy szurokkal való megégetése A hideg által kiváltott hatást újfent felcserélték a hő által kiváltott fájdalomra. Ebben a fokozatban az olvadt fém használata jelentett újdonságot, amely mély sebeket okozva marta fel az elítélt bőrét és húsát, majd a nehezen lassan kihűlő, a testbe beékelődve is hosszasan izzó fém elviselhetetlen kínokat okozott. Ezek a sebek örökre megmaradtak: ha az elítélt a csodával határos módon valahogy túlélte a tortúra eme fokozatát, élete végéig szenvedett a roncsolt szövetekből eredő fájdalmaktól. 11. A lábszárak éles, hegyes fogazatú vassatukkal való összepréselése A spanyolcsizma eredetének megfejtéséhez nem igazán kell történészi szakvizsga: minden idők legnépszerűtlenebb lábbelije természetesen a spanyol inkvizíció egyszerű, ám felettébb hatékony találmánya. Aki csak egyszer is "felpróbálta" a spanyolcsizmát, az hátralévő (többnyire roppant kurta…) életét nyomorékként élte végig, és soha többé nem állt lábra. Az eljárás során a vádlott mindkét lábát vastag deszkalapok közé szorították, a négy darab deszkalapot pedig zsinórok segítségével szorították rá a végtagokra. Azt követően a láb és a deszka közé ékeket kalapáltak, amelyek számát a bíróság határozta meg. Súlyosabb vétségek esetén akár nyolc darab éket is a deszka és a láb közé vertek, amely rettenetes következményekkel járt: a feszítőerő a térdet és a lábszárcsontot, illetve a bokát szétroppantja, szilánkosra töri a láb valamennyi csontját. Ennél az eljárásnál is a fokozatosság elveinek szakszerű betartása tette lehetővé az emberi fájdalomküszöb igen nagymértékű kitolását, azzal az egyszerű technikával elérve, hogy az ékek elhelyezését a lehető legfinomabban variálták. Ám az okozott sebek többé már nem gyógyulhattak be: nemhogy a korabeli, de még napjaink orvostudomány is felkészületlen az efféle, kiterjedt roncsolásos sérülések hatékony gyógyítására. A bíró mindig a vád súlyosságának mértékéhez igazodva határozta meg a tortúra fokozatát. Ez általában a 4. és 7. fokozat közé esett, többet általában nem is tudtak - sokszor nem is akartak - elviselni az érintettek. Sokan már az első fokozat után bevallottak mindent, így kivégzésük elől az utolsó, pusztán formális akadály is elhárult. A spanyolcsizma hatása rettenetes volt, következménye pedig többnyire jóvátehetetlen: a történetírás alig pár olyan elítéltről emlékszik meg, akik erőnlétük és pszichológiai ellenálló képességük okán megmenekültek. Vegyünk egy Magyarországon történt esetet: az 1700-as évek elején Heves törvényszéke tortúrára ítélte Piky Miklós szolnoki cigányembert. Lopással vádolták, a bíróság pedig 4 fokozatú tortúrát rendelt el neki. Piky, nyilvánvalóan szokatlanul erős fizikai kondíciójának és megtörhetetlen lelki erejének hála, mind a négyet kiállotta, nem vallott, így kénytelen-kelletlen szabadon kellett, hogy engedjék. A 11 fokozatú tortúra gyakorlatát a 18. század második felében II. József hivatalosan is betiltatta, miután a fáma szerint a brünni várbörtönben kopasz feje búbját szabaddá téve kipróbálta, hogy milyen is az, amikor az ember sötét tömlöcbe zárják, majd fejének tetejére 10 másodpercenként hideg vizet csöpögtetnek. Persze a tortúra betiltását (amely rendelet érvényre juttatása nem kevés időt vett igénybe) nagyon is érthető, gyakorlati okok sürgették. Az általános joggyakorlatban mindinkább teret nyert az a nyilvánvaló felismerés, miszerint a tortúrára ítéltek hajlamosak bármit beismerni, így sokszor ártatlanul kerülnek a bitó alá, tehát az igazságszolgáltatás menetét ez a fajta eljárás nem éppen kedvező irányba befolyásolja. II. József azonban elődjeinél jóval felvilágosultabb uralkodó volt, aki belátta, hogy politikájának és általános megítélésének nem kedvez az a körülmény, hogy az általa irányított birodalomban mindennapos az ártalmatlan személyekkel szemben kihirdetett és végrehajtott halálbüntetés. Sokat gondolkodtam azon, hogy tulajdonképpen hogyan is élem meg azt a tényt, hogy élvezem, ha egy nőt megalázhatok, megkínozhatok. Sokáig azt hittem, hogy a kínokozás az, amit élvezek. De rájöttem, hogy mégsem. Szóval ki a DOM és ki a Szadista? Mint mindig, itt is megpróbálom a szélsőséges típust bemutatni. Természetesen a két típus gyakran keveredik. Bennem is.) A DOM. A Dom hatalommániás. Számára csak az Ő elképzelései az igazak és akaratának másokra kényszerítése jelent számára kielégülést. A szexben ez azt jelenti, hogy csak az történhet, amit Ő akar, csak úgy, ahogy ő szeretné. A Dom számára fontos, hogy érezze, partnere alárendeli magát mindenben. Bizonyos mértékig még a magánéletben is. A Dom elvárja, hogy szeressék és tiszteljék. Hogy meggyőződjön arról, mennyire szeretik, megalázza partnerét, hogy érezze, mennyire van hatalma felette, megkínozza. De utána elvárja, hogy szeressék mindezen dolgok ellenére. Megkínozza, vagy esetleg megkínoztatja, hogy érezze, mennyi szenvedést tud okozni, hogy megtörje a sub akaratát, hogy megtoroljon valamit. A Dom csak ritkán kínozz szórakozásból, cél nélkül. Esetleg csak azért, hogy bizonyítsa, ezt is megteheti. De a Dom szereti a partnerét. Vigyáz rá, hiszen az övé, ő az, aki imádja Őt. Tulajdonképpen egy kedves, aranyos társ, aki átengedte magát a Domnak, hogy kiélje, kiélvezze a hatalom gyakorlásának mámorát. A Dom és a sub játékéban gyakorlatilag nincsenek szabályok. A Dom maga a szabály, a Dom hatalomvágya és szeretete a sub iránt az, ami kiegyensúlyozottá teszi játékukat. A Dom nem engedheti meg magának, hogy elveszítse kedvenc tükrét. Hisz ha elvész az engedelmesség, elvész maga a Dom is. A Dom ragaszkodik a subhoz. Hozzá, személyéhez, lelkéhez. Valami ilyesmit érezhet a sub is a Dom iránt. Hogy idézzek egy kedves levélből: "a perverzió és egy domináns férfi iránti kiolthatatlan vágyam olyan mélységeket képes elérni, hogy arra már mondtam egyszer, hogy szerelem, holott a szó hagyományos értelmében nem volt az. Nem fogok beléd szeretni... nem fogom azt kérni, hogy töltsd velem a vasárnap délutánt... nem fogok rád akaszkodni... De nagyon fogok hozzád ragaszkodni, ha Te is közel akarsz kerülni hozzám... Mert képes vagyok felvenni a nyitottságodat, és el tudom viselni a zárt ajtókat..." A Szado. A Szado a kínt élvezi. A kínzás gyönyörét. Ezért áldozatokra is hajlandó. A megkínzott lelke számára érdektelen, de teste már nem. Szereti nézni, érezni a kínban fetrengő áldozatát. Hogy ezt elérje, szövetkezik áldozatával, megbeszélik, hogyan és mit fognak tenni, mi a megengedett és mi nem. A jó Szadó igyekszik betartani a szabályokat, hisz ha vét, akkor többet nem játszhat. Ez pedig a Szado számára a legnagyobb büntetés. A Szado és mazo közötti kapcsolatban nem mindig a Szado játszik vezető szerepet. A mazo szempontjából Ő csak egy eszköz, amely segítségével el lehet érni a kívánt fájdalomszintet. A Szadonak nem kell törődnie áldozatával, hisz az csak egy megkínoznivaló tárgy, egy kis dög, akinek ez kell. Ha elveszti a fejét, nincs belső akadálya annak, hogy a véglegetekig elvigye a dolgokat. Ha elfelejtik a kilépő jelszót, a Szado nem áll meg. Nem érez együtt áldozatával, nem érzi annak belső vívódásait. Habár az igazi mazot sem érdekli a Szado. Ha jól csinálják, jókat tudnak játszani. Persze, ez így vegytiszta formában nem fordul elő. De szerintem, összefoglalva, a DOM és a Szado két külön ember. A Dom uralkodik, akaratát a subra kényszeríti, a kín okozása csak uralmának bizonyítása. A Szadista csak a kínzást élvezi, de nem uralkodik. Ha azt mondod, kínozz, akkor örül és kínoz. Ha nem, akkor megjuhászodik, és nem. Ezt a Dommal nem teheted meg. Képzeld el, hogy egy Dom megbeszéli veled, hogy megkínoz. Kiköt, kipeckeli a szádat és megkérdezi: "Emlékszel-e még miben egyeztünk meg?" Lelkesen bólogatsz. Mire a Dom: "Mert én elfelejtettem.". És elkezdődik az utazás a kínok völgyébe. A Dom vigyáz rád, még akkor is, mikor már te nem vagy beszámítható és egyre újabb és újabb kínadagért könyörögsz. A Dom szeret téged, csak téged, és nagyon vigyáz rád. Neki Te, a Te kínod a legfontosabb. A Szado könnyen elvesztheti a fejét, de többnyire a játékszabályoknak megfelelően játszik. Ezeket a szabályokat a mazo-val közösen fektetik le. A Dom maga a játékszabály. Ez sokkal mélyebb kapcsolat. Nos, hol vagyok én a két személy között? Szerintem 90% Dom. Ha nem ismerem a partnerem, ha nem akarnám megalázni, akkor eszembe sem jutna megkínozni. De azért ha alkalmam nyílik akkor nagyon szívesen elfoglalkozom egy mazoval. Csak ne akarjon nekem dirigálni!! "Szadizmus: 1. a nemi ösztön kóros megnyilvánulása, amely csak a partner kínzásában talál kielégülést 2. gyönyörködés mások szenvedésében, kínlódásában; kegyetlenség (de Sade francia regényíró nevéből, akinek hőseinél gyakran jelentkezik ez a tulajdonság)" (Idegen szavak és kifejezések szótára) 1772 szeptemberében az aix-enprovence-i bíróság Sade márkit távollétében elítélte. Az ítélet szerint nyilvánosan bocsánatot kell "kérnie" a katedrális kapujában, majd a Saint-Louis térre vezettetve, Sade feje nyaktilón vetetik. De ki is ez az ember, aki ennyire magára tudta haragítani korának hatalmasait, akinek a nevéből a szadizmus szavunk származik, aki élete nagy részét börtönben töltötte, akinek a nevét a mai napig különös homály fedi? Nos, 1740. június 2-án látta meg a napvilágot második gyermekként Donatien Alphonse Francois de Sade néven Párizsban. Gyerekkoráról keveset tudunk. Kora gyermekéveit Párizsban töltötte. 1745-től nagybátyja neveli, aki elég szabados életmódot folytatott, kastélyában gyakorta voltak tivornyák. 1750-ben belép a jezsuiták által fenntartott Louis-le-Grand Collége-be, majd 1754. májusában a versailles-i királyi gárda lovardájába. 1757-ben részt vesz a hétéves háborúban, Németországban. 1763-ban visszakerül Párizsba. Kicsapongó életet él, ami miatt eladósodik. Szerelmi viszonyt kezd Laure-Victoire-Adeline de Lauris-szal, akit el is jegyez, de a lány szakít vele. Adósságai miatt érdekházasságba kényszerül. Május 17-én feleségül vesz egy előkelő párizsi jogász család sarját. Hiába a házasság Sade folytatja kicsapongó életmódját. Emiatt október 29-én 14 napra a Vincennes börtönbe kerül. Anyósa közbenjárására szabadon engedik azzal a feltétellel, hogy a Montreuil család normandiai birtokát nem hagyhatja el külön engedély nélkül. 1765-ben engedélyezik párizsi tartózkodását, ahol szenvedélyesen beleszeret egy kurtizánba, akivel sokat utazgat, s emiatt újra eladósodik. 1772-ben első színdarabjának bemutatója La Coste-ban. Még ebben az évben perbe fogják prostituáltakkal folytatott perverz kalandja miatt (Katharidin-botrány), és szeptember 3-án távollétében halálra ítélik. 1774-ben újabb botrány kiskorú lányokkal. 1778-ban hosszas bujkálások és börtön után érvénytelenítik halálos ítéletét, pénzbírságot szabnak ki rá, és törvényes megrovásban részesül, de továbbra is biztonsági őrizet alatt marad. Július 16-án az Aix-ből Párizsba tartó úton megszökik, és La Coste-ba menekül. Augusztus 26-án újra letartóztatják és a Vincennes-be szállítják, s kezdetét veszi a több, mint 11 évig tartó börtönbüntetése, ami alatt naplót vezet és színműveket ír, aminek a nagy része kiadatlan marad. 1790. április 2-án végre szabadon engedik. 1793 végén újra letartóztatják forradalom ellenes magatartása miatt. A szélsőségesek támadása után szabadon engedik. 1801-ben kiadójánál letartóztatják, s lefoglalják kéziratait és eladatlan könyveit és a Sainte-Pélagie állami fegyházba szállítják bírósági ítélet nélkül. Áprilisban a párizsi Charenton-Saint-Maurice bolondokházába vitetik. 1814. december 1-jén Sade gyengélkedik és ágyba kényszerül. December 2-án meghal. A charentoni intézet temetőjében helyezik örök nyugalomra, katolikus szertartás szerint. Sade márki és művei Sade számtalan művet szentelt elfogadhatatlan értékek felállításának: ha hiszünk neki, az élet gyönyörök halmozása, a gyönyör pedig az élet pusztulásával arányos. Másképpen, az életnek saját elvének félelmetes tagadásában kell kicsúcsosodnia. Az 1772-es ítélet azonban még nem az istentagadó gondolkodót, a pornográf írót sújtotta, hanem csak a kicsapongó dorbézoló, szentségtörő urat. Tévedés azt hinni, hogy Sade képtelen kegyetlenkedésre ragadtatta magát. Az igaz, hogy jó pénzért felbérelt hivatásos kurvát és előzetes egyeztetés után megkorbácsolta, esetleg megkorbácsoltatta magát, illetve néhány apróbb kínzás is belefért, de ez az akkori bordélyházakban általános volt. A lányok azért jelentették fel, mert azt hitték Sade megmérgezte őket, pedig csak egy bizonyos cukorkát etetett velük, ami nemileg serkentő hatású volt, s túladagolás miatt rosszul lettek és orvoshoz fordultak. Így kerülhetett bíróság elé az ügy, amiben 2 fő vádpont a szodómia és a szentségtörés volt. Ami a szodómiát illeti, a francia nyelvben anális közösülést jelent, amiért az akkori törvények szerint halálbüntetés járt. A börtönben kezdődik Sade "irodalmi" munkássága. A Justine-t a Bastille-ban írta, 3 évvel a Szodoma százhúsz napja után 1788-ban. A Justine-nek 3 változata van. Az első, amit mi is olvashatunk, és ami Sade életében soha nem került kiadásra. A második nem nagyon különbözik az elsőtől, egy picit hosszabb, de a lényege megmaradt. A legnagyobb botrányt azonban a harmadik változata kavarta, a Nouvelle Justine. Ebben nem Justine mesél egyes szám első személyben, pironkodva, hanem a szerző, szókimondó stílusban. Jelszava: "Nevezzünk mindent a nevén; kendőzgessük, ha úgy tetszik, az erényt, de a bűn teljes meztelenségében álljon előttünk." Filozófiailag ez a legjelentősebb, ebben fejti ki legbővebben és legösszefüggőbben a nézeteit. Sade filozófiája ellene van minden olyan társadalmi rendszernek, mely korlátozza az egyént. "A gyermeket a szülei az ő megkérdezése nélkül hozták a világra, ami nem más, mint a gyerek szabadságának sárba tiprása. A szülők ezért gondolkodás nélkül megölhetők." Sade kimondta, egyedül a természet által születünk, semmiféle kapcsolat nem fűzi az egyik embert a másikhoz. Az egyetlen viselkedési szabály ezek szerint, hogy először mindig azt vegyem számításba, ami engem boldoggá tesz, és ne törődjek azzal, hogy vágyaim a másikat romlásba döntik. Mi a másik kínszenvedése az "én" gyönyörömhöz képest. Mit számít, ha a legcsekélyebb élvezetért is hajmeresztő gaztettek sorozatával kell fizetnem. Az élvezet számomra kellemes, bennem van, a bűn következménye azonban engem már nem érint, kívül esik. A márki feleslegesnek tartja Isten létezését az ember számára, bár szó sincs arról, hogy ateista lenne. Egyszerűen nem hiszi el, hogy volna értelme tisztelni Istent. Bizonyításának a számára a legkényelmesebb módszert választotta: bebizonyítja könyvében, hogy a világban csak hátrány az erény gyakorlása, főleg hogyha az valamilyen égi kvalitásokkal is bír. Nincs értelme tiszta életet élni, sőt, akik ún. tiszta életűnek mondják magukat, azok sem azok (pl. a kéjenc, orgiákban bővelkedő szerzetes kolostorról szóló rész). Aki boldogulni akar az életben, az egyszerűen nem lehet erényes. Nincsen megváltás, nincsen szűzi fogantatás sem. Nincs is rá szükség. Sade lázadó álláspontja az isteni értékek ellen szól. Krisztus elleniek, anti-krisztusiak. Mindez megmutatkozik sötét ösztönelvűségében illetve deviánsan aberrált szexuális perverziójában, amelyet filozofikusan fejt ki az olvasónak. Nem lehet azt állítani, hogy de Sade-ra valakinek is feltétlen szüksége van, sőt, azonban fontos az a tény, hogy létezett egy olyan ember, aki a megváltáson kívül akarta helyezni magát. A megismeréstől vezetve, nem lehet haszontalan olvasni. "Az lenne a filozófia diadala, ha eloszlatnánk a gondviselés kacskaringós útjait borító homályt, és kiderülne, miféle véget tartogat az ember számára, s ha ennek alapján valami útmutatófélét adhatnánk szerencsétlen kétlábú teremtmény kezébe, kit szüntelen ide-oda hajigál ama lény megannyi szeszélye, ki állítólag szintoly zsarnoki módon kormányozza, ha tehát segítségével rájöhetne, mi módon értelmezze a gondviselés szándékait, s miként kerülje el a végzet különös szeszélyeit, a végzetét, melyet számtalan elnevezéssel illetnek, de meghatározni mindmáig nem tudnak." Bevezetés az SM-be Részlet a 2001-ben létrehozott "Magyar Szadisták és Mazohisták Szövetsége" című honlap vitafórumából Aktuális témánk : kérjük-e nem s/m érdeklődésű partnerünket s/m játék bevezetésére? Név : SerpentMaster Üdv! Uraim, ennek a kérdésnek ebben a formában nincs értelme. Mit akartok kérdezni életetek egyetlen királynőjétől? 'És mondd, baby, elverhetlek kissé?' - vagy valami hasonlót? Nem fog menni. Az SM életforma-függő, csak bizonyos körülmények között lehetséges a lányt rávezetni. De rá lehet, majdnem mindenkit. A recept a következő (vigyázat, működik): Először is, ha még nincs, végy egy(pár) vibrátort. Ez a legjobb módszer a vanilla szexről való áttérítéshez. És NE vigyorogj idétlenül, mikor előveszed! Ne mutasd be, hogy 'Ni, mit találtam a lépcsőházban', hanem kezdj egy átlagos aktusba, de az előjátékhoz használd fel. Kezdőknek: síkosítót is vegyél! Ha jót akarsz, a legátlagosabb króm- vagy aranyszínű vibrátort veszed. Az jó is, szép is, és nem lehet kivetnivalót találni benne. A Vibrator Brokiformis kezdő csajokban inkább röhögést, mint extázist vált ki. Kezelni is tudni kell: bár ezt MAJDNEM mindenki tudja, de azért elmondom. Vibrátorozni úgy kell, mintha a masina a nő farka lenne. Ha rém lassan húzogatják, az neked jó? Alig valószínű. Szóval laza csukló, és nagyfrekvencia. És SÍKOSÍTÓ!!! vagy letéped a lány belsejét vele. Második lépés: vesd be a legjobb tudásodat, hogy az orgazmus közvetlen közelébe kormányozd hölgypartnered. Jó, ha ezt nem dugás útján éred el, ugyanis akkor nem tudsz a lányra figyelni, és eltolod a dolgot. Vibrátor és ujjtechnika előnyben. És ekkor bevethető a jó öreg 'lefogom a kezed' trükk... Amikor a lány csaknem elélvez, emeld a karjait a feje fölé, fogd össze csuklóban, és tartsd erősen. Ha belefeszül a fogásodba, az fél siker. Megtudja, milyen az, ha az élvezéskor megfeszítheti az izmait. Mert a bondage ugye nem csak azért van, hogy a lány ne hadonásszon, hanem azért is, hogy a kötelékeinek feszülve sokkal intenzívebbet tudjon élvezni. Tetszeni fog neki, pedig nem sejti, hogy ez már majdnem SM. A következő menet már a tied, a bevezetés megvan. Csinálhatsz, amit akarsz, csak kombináld be a következőket: fogd le, amennyire csak tudod, túrj a hajába és szorítsd le vagy feszítsd hátra a fejét, egyre erősebben markolj a testébe (hát, csípő, karok, combok, szeméremdomb, fenék), morzsolgasd a mellbimbóit, ha már eléggé felizgult, erősebben meg is szoríthatod, és meg is húzhatod (érzéssel!!!), szóval uralkodj felette, éreztesd, hogy erősebb vagy nála, és persze közben dugd, ahogy bírod. Ha szereti a kutyapózt, láss neki, dugás közben simogasd a fenekét, markolj bele, és ahogy forrósodik a hangulat, verj rá egyet-kettőt tenyérrel, de utána mindig simogasd-masszírozd meg a helyét. Két eset lehetséges: vagy tudod mindezt mentálerőlködés nélkül, lazán csinálni, és akkor a csaj olyat élvez, hogy az már fél mazochizmus, vagy bénázol, esetlenkedsz, sűrűn bocsánatot kérsz, érdeklődsz hogy jó-e, nem fáj-e, vigyorogsz idétlenül, hogy a zavarodat leplezd, szóval elcseszel mindent. Ne tervezz! Akkor ugyanis a menetrendhez akarsz majd ragaszkodni, ahelyett, hogy azt csinálnád, ami a lánynak jó. Ja tényleg, el is felejtettem: van két dolog, amit meg kell fontolni. Egy: szadistának lenni a legbeosztottabb dolog a világon. Mindent a mazo nő élvezetének kell alárendelni, te csak akkor következel, ha ő már teljesen, akár többször is kielégült. Ugyanis ha te mész el előbb, nem leszel eléggé cakkon ahhoz, hogy rendesen megcsináld a sessiont. Egyszerre meg nem lehet... az tuti bénázás. Szóval hiába vagy Dom, mégsem te vagy az első. Kettő: az SM lényege a dominancia, a partnerednek fel kell tudnia nézni rád, erősnek, okosnak, és főleg GYENGÉDNEK kell, hogy tartson. Munkanélkülieknek, ruppótlanoknak, unintelligenseknek, hernyósoknak, kisebbségi komplexusokkal terhelteknek nem áll a zászló. Ha valaki nem tud magának parancsolni, az másnak sem tud. Ahhoz, hogy a lány behódoljon, hódítónak kell lenni, és ez nem a menő cuccok, az extra hajzselé vagy egyéb külsőségek kérdése. Nemigen tud alázatos rabnőt játszani a nő, ha még a délutáni kávédat is ő fizette. Szóval kapd össze magad, és jelenítsd meg a csaj számára a FÉRFIT. Erőteljesen, határozottan, de gyengéden, kedvesen. Hülyén hangzik? Persze lehet másképp is... Csak akkor az Örök Vágyakozás az esélyes. Visszatérve a metodikához, ekkorra már mindketten rá kellett, hogy érezzetek a dolog ízére. Innentől kezdve nincs biztos módszer, alkalmazkodni kell a lány vágyaihoz. Azért néhány tippem van: - Ne akarj azonnal rabszolgát faragni a lányból. Csak szép fokozatosan, hónapok alatt... - Ne másolj semmit a Netről, filmekből vagy újságokból. Ötleteket lehet venni, de a kivitelezés rád legyen jellemző, ne valaki másra. Egyébként is béna ügy könyvből szeretkezni. Ha nincs saját tipped, hogy mit kezdj a lánnyal, az akkora baj, hogy tutira a fene fogja az egész szexügyet megenni, csámcsogva. - Soha, de soha ne vedd az SM szexet poénra. Úszni, fütyülni és szeretkezni nem lehet vihogva. Mindig légy komoly, és keltsd a magabiztos, céltudatos ember benyomását, hogy a lány is megbízzon benned. A bizalom kulcskérdés, amíg a lány a lehető legkevésbé is fél tőled (vagy attól, hogy nem vagy ura a tetteidnek), addig az SM ki van zárva. - Mindig legyenek meg a szükséges körülmények. Hogyan kötözöd meg a lányt, ha a mami bármikor benyithat? - A túlzott profizmus a kezdeteknél ártalmas. Nem kell rögtön bilinccsel és korbáccsal támadni, a megszokott tárgyakat könnyebben viseli el a kezdő mazo lány lelke. Egészen jól meglehet kötözni valakit egy lepedővel, vagy bármi hasonló tárggyal. Ballgag helyett príma a bugyi, és az ember keze a legjobb nemiszerv, mert dugni is lehet vele, és ütni is. - FOKOZATOSSÁG! Ha sikerült már kikötni szíved csücskét az ágy végéhez, ne akard rögtön megkínozni. Mindig oldanod kell a szokatlan helyzetből adódó feszültséget, és erre a simogatás és csókolgatás a legalkalmasabb. Csiklandozni tilos, mert röhögésbe fojtja a szexet. Na jó, nem osztom tovább az agyam. Ha valaki most azt mondja, hogy nahát, ezt a seggfejet!, akkor ki kell ábrándítanom: ezzel a módszerrel nekem már SOK mazo nőre sikerült szert tennem, és a legtöbbje még szép és fiatal is volt (van). Szóval sok sikert, és ne érdeklődj, cselekedj! Játék kellékekkel Erotikus avatási rítusok Már bőrruhába öltöztek és éppen azon gondolkoznak, hova mehetnének. Mit szólnának a Játékakadémiához? Mi lenne, ha hivatalosan is játékmesterré nyilvánítanák önöket? De mielőtt ez megtörténne, beavatási szertartásokon kell átesniük. Teszteljék egymást Ön és a partnere felváltva csinálhatják a következőket - a játék alanyának mindvégig bekötött szemmel kell követnie az eseményeket! - Azonosítsa a szexhez kapcsolódó szagokat, illatokat. Partnere különféle illatokat szagoltat önnel, és önnek azonosítani kell őket. Ezek lehetnek: masszázsolaj illata, verejtékszag a hónaljból, gumiszag, ondó, vaginanedvek. - Tapintással azonosítson különféle anyagokat. Ezek lehetnek: selyem, szatén, szőrme, tollak, jég, fogkrém stb. - Azonosítsa "fogva tartása és büntetése" eszközeit. Például gyengéden meglegyintik kézzel, könnyű bambuszpálcával, bőrkorbáccsal, vagy ingerelhetik bőrét valamilyen szőrrel. A helyes válaszért jutalomelfenekelés jár. - Azonosítsa az öröm és kellemetlenség elegyének forrását. Először például jégkockát helyezzenek a bőrére, azután pedig valamilyen forró tárgyat; belefújnak a fülébe, aztán gyengéden megharapdálják, érzi, hogy csókolgatják, nyalogatják a nyakát, majd harapdálják; megszívják a mellbimbóját, azután azt is harapdálják. - Alsóneműjét letépik, nemi szervét nem takarja semmi .A teszt utolsó részében vizsgáztatója arra kíváncsi, képes-e elég hosszú ideig szeretkezni ahhoz, hogy partnere elérje az orgazmust, de ön még nem. - Ha átesik ezen a vizsgán, "megfelelt" minősítést kap. Jutalma: megmondhatja partnerének, pontosan milyen módon szeretne eljutni a csúcsra. Teszt Haladóknak Egy másik alkalommal ön is végigcsinálhatja a fentieket partnerével. Ekkor azonban legyenek még merészebbek. Mit tehet ön? - Selyemzsinórral finoman odakötözi partnerét az ágytámlához. - Odabilincseli a kezét az ágy lábához. - Análisan ingerli partnerét - apró tárgyat használjon. Még keményebbé teheti a tesztet, ha nem engedi, hogy partnere eljusson a csúcsra. Mondja meg neki, az orgazmus egyenlő a bukással, és abban az esetben egy másik alkalommal újra meg kell ismételnie a tesztet, amelyben az ön kívánsága szerint kell kielégítenie önt. Kellékek A Játékakadémia vizsgáztatójaként a következő eszközökre lesz szüksége: - szatén, selyem, bársony - szőrme, toll, jég, síkosítózselé - pálca, korbács - mellbimbóklipsz - selyemzsinór, bilincs - hüvelyi és anális vibrátor, golyók Játékok vibrátorokkal Az első játékban a férfi játssza a játékmester szerepét, a másodikban pedig a hölgy. Mint minden fantáziadús szexuális játékban, a legelső szabály ebben is: abszolút biztosnak kell lennie abban, hogy partnerének tetszeni fog a forgatókönyv. Boldog születésnapot! Minthogy játékról van szó, bármely közönséges napot kinevezhetnek születésnapnak. A játékmester átnyújt önnek egy szépen becsomagolt dobozt. Önön múlik, hogy kicsomagolja-e, de ha megteszi, akkor alá kell vetnie magát az irányító utasításainak. Csak egy mazochista tudna ellenállni a csábításnak, ezért ön kinyitja a dobozt amelyben egy kicsi, ceruza méretű vibrátort talál. - Vedd le a bugyidat! - utasítja a játékmester, aki a kanapén ül, és önt a térdére fekteti, majd simogatni, ingerelni kezdi nemi szervét. A következő lépésben a játékmester a kis vibrálóeszközzel izgatja csiklóját és szeméremajkát. Arra utasítja, hogy végig tartsa csukva a szemét. Amint szófogadóan behunyja a szemét, érzi a vibrátort magában. Vagy nem is azt? Hiszen az az eszköz előbb még kisebbnek tűnt. Hogyan is adhatna ilyen gyönyört önnek? Ez már a játékmester titka marad? Miközben ön behunyt szemmel élvezi a játékot, partnere kicseréli az eszközt egy kettős vibrátorra, amely egyszerre izgatja a csiklóját és a hüvelyét. Próbajáték A hölgy játékmester közli, hogy ha be akar kerülni a csapatba, próbajátékot kell játszania. Egy szál pólóban kell elkapnia a labdát, melyet a partnere dob önnek. Ha nem tudja elkapni, büntetést kap. Természetesen a hölgy úgy dobja a labdát, hogy esélye se legyen rá. Büntetés következik. - Térdre - utasítja a játékmester. Érzi, hogy hátulról gyűrűt húz a péniszére, melyből zsinór vezet hátra a lába között. - Válaszolj a kérdéseimre - jön a következő parancs. Kérdéseire persze lehetetlen válaszolni. Hibás válasz esetén bekapcsolja a péniszére helyezett elektromos gyűrűt, mely vibrálni kezd. Végül bekapcsolva hagyja a gyűrűt, és még kezével is besegít a kis eszköznek. Amint eléri a csúcspontot, már nem is tudja, átment-e a vizsgán vagy nem. Tetőtől talpig becsomagolva Lehet, hogy a háztartási csomagolófólia nem az első kellék, melyet szexuális játékokhoz használna, de higgye el, ötletes alkalmazással az is meglepően izgató és erotikus lehet. Próbálja ki a következőket: - Szorosan tekerje be partnere felsőtestét fóliával. A mellét olyan szorosan csavarja be, hogy úgy tűnjön, minden pillanatban átszakíthatja a csomagolást - A láb közét úgy csomagolja be, hogy a fólia ne akadályozza a hüvelybe hatolást. A férfi heréjén olyan csomagolást alkalmazzon, mely úgy tartja, mint a péniszgyűrű. A makkot hagyja szabadon. Kötelékek A játékmester jól tudja, hogy sok férfi és nő számára a kiszolgáltatottság és tehetetlenség érzése a szexuális felajzottság előfutára. A megkötözés elmélyíti a kielégülés gyönyörét, mert olyan lelkiállapotot vált ki, amelyben megnő a szexuális érzékenység. Ejtse foglyul partnerét A rab mozdulatot sem tehet saját elhatározásából. A férfi játékmester vetkőztesse le foglyát, hosszasan simogassa mellét, nemi szervét. Ne siesse el a behatolást. Mondja meg neki, a bűnözőknek meg kell bűnhődniük. Felszerelés Szüksége lesz egy könnyű láncra vagy selyemzsinórra. Ha a rabnak van mellbimbógyűrűje, fűzze abba a selyemszálat vagy egy vékony láncot. Vezesse át a lába közén, kötözze meg a combján, hogy csak nehezen mozogjon anélkül, hogy meg ne rántaná a mellét. Kínozza meg foglyát A következő módszerekkel kínozhatja meg foglyát: - Apró szemű lánccal izgass a mellét, csavargassa a mellbimbóját vagy mellbimbóklipszel stimulálja. - A láncot vezesse végig a feneke vágatában és a szeméremajkai között, majd húzogassa, - Rakja tele partnere testét finomságokkal, és csak a szája használatával egyen le róla mindent. - Mondja meg neki, hogy ereszkedjen négykézlábra és maradjon teljesen mozdulatlan, miközben nemi szervét izgatja. Ha megmozdul, hagyja abba. - Vezesse át a láncot combja belső oldalán, és lovagolja meg őt. Amikor a férfi bőrére megy a játék Vannak közöttünk jó néhányan, akik különösen erősnek érzik magukat köznapi életükben, mondhatni, túlteng bennük az önbizalom. Ők azok, akiket meg kell tanítani arra, hogy kicsinek lássák magukat, hogy teljesen ellazuljanak a női játékmester ügyes és sokoldalú keze között. Tanítsa móresre partnerét Ez a játék az ugratáson alapszik, és jól működik az erőteljes egyéniségek esetében, akik erotikusan reagálnak a megalázásokra. - Beszélje rá partnerét, hogy hagyja magát összekötözni. Ha vonakodik, mondja meg neki, utána bármit megkaphat öntől. - Miután a lehető legerotikusabb módon összekötözte - nemi szervét is összekötheti más testrészeivel -, közölje vele: - Szóval azt hitted, olyan szexuális élményhez juthatsz, amilyenhez csak akarsz, ha hagyod magad összekötözni? Te szegény szerencsétlen. Jó lenne, mi? Hogy átvertelek! - Magyarázza el neki, pontosan tudja, milyen dolgokat akart csinálni, gúnyolja ki igényeit. - Maszturbáljon előtte, olyan közel, hogy szinte érintse testét. - Fogadni mernék, ez tetszik neked. - És folytassa az önkielégítést. Mondja meg neki, milyen jólesik önnek. - További megaláztatásként vezesse körbe, mint egy kutyát, lovagoljon rajta, űzzön gúnyt belőle. - Végül jutalmazza meg: ingerelje a nem szervét, és közölje vele, más választása nincs, el kell fogadnia azt, amit ön hajlandó nyújtani neki. A nagy fütykös Lehet, hogy egyeseknek a fájdalom jut eszébe, amikor verésről, elpáholásról hallanak, de sokan szeretik, ha finoman meglegyintik őket kézzel, szőnyegporolóval vagy mással. Az ütés kellemesen bizsergetheti a bőrt, hiszen hatására felgyorsul a vérkeringés. A testen áramló melegséget pedig szexuálisan izgatónak találják. Ha ilyen játékot választanak, ügyeljenek arra, hogy nem okozhatnak kifejezett fájdalmat partnerüknek. A valódi kínzás elfogadhatatlan. Biztonságos eszközök Szőnyegporoló, kis evezőlapát, simítólapát, (mű)korbács megfelelően kezelve nem okoz fájdalmat. Az ostor, vonalzó, nádpálca használata veszélyes, csínján bánjon velük. Játék - Hova akarod? - Ebben a játékban felajánlja partnerének, hogy elnáspángolja - természetesen nem valódi verésről van szó. - Kérdezze meg tőle: - Hova szeretnéd kapni? - Miután partnere meghatározza a helyet, ön máshova mérje az ütéseket. - Ha partnere tiltakozik, folytassa a verést egy másik helyen, de azon a testrészén, amelyet nem jelölt ki. Ezzel a módszerrel hatásosan felingerelheti. Persze olykor oda is üssön, ahol a partnere szeretné. De ennek a játéknak legalább annyira az incselkedés, mint az erotika és a kielégülés. Az incselkedés a legtöbb embert szexuálisan is felizgatja. Kettős csomó Az elpáholós játékok lényege nemcsak az, hogy a finom legyintések örömet okozzanak összekötött partnerének. Ha jól játsszák, spamelo helyzeteket is teremthetnek. A 2kettős csomó" azt jelenti, hogy a játékmester olyan feladatokat ad "egyszerű csomóval" összekötözött partnerének, melyeket semmiképp sem tud teljesíteni. Például: megegyeznek a szabályokban, de ön a játék során figyelmeztetés nélkül felrúgja azokat, vagy úgy alakítja a játékot, hogy partnerének soha ne legyen igaza. A "köszönöm" játék Akárhányszor meglegyinti partnerét, neki minden egyes alkalommal köszönetet kell mondania érte. - Ha megfeledkezik róla, mert magával ragadja az erotikus élmény, akkor "újabb csapással kell bűnhődnie". - Ha nem túl lelkesen hálálkodik, további büntetést kap - Ha túlságosan lelkesen hálálkodik, büntesse meg azért, amiért túlzásba vitte - Számoltassa vele az ütéseket, és ha jól számol, akkor is azt mondja neki, hogy tévedett. A hibáért persze meg kell lakolnia. Biztonsági előírások Beszélje meg partnerével, milyen büntetéseket szeretne kapni. Ne alkalmazza saját elgondolásait. Ha az ütéseknél a kezét használja, ujjairól távolítsa el a gyűrűket. Ha különféle eszközök bevetésére készül, először mindig saját kezén próbálja ki a kellékeket! Ha már tapasztalta, mi mennyire fáj, csak azután üsse meg vele partnerét. Rabszolgajátékok A szobában sötét van. Egyetlen gyertya ég a sarokban. Bevezeti rabszolganőjét, és megparancsolja neki, hogy vetkőzzön le. Fekete lepedő takarja az ágyat, mely akkor felel meg a játékhoz, ha vasból van vagy oszlopos, mert valahova ki kell kötnie partnerét. Büntesse meg engedetlen rabszolgáját Partnere nem fogadott szót önnek. Magyarázza el neki, hogy az engedetlen rabszolgát meg kell büntetni. Térdepeltesse le szemben az ággyal, majd egy puha anyaggal (férfinyakkendő tökéletesen megfelel a célnak) kösse ki kezét az ágy két oldalán. Nyújtott karral kell elhelyezkednie, hogy az egész hátsó fele és nemi szerve szem előtt legyen. Ebben a pozitúrában tehetetlennek érzi magát, és teljesen ki van szolgáltatva az ön vágyainak. Ezek után menjen ki a szobából. Amikor a hölgy már azt hiszi, hogy megfeledkezett róla, menjen vissza. Közölje vele, észrevette, hogy az eredeti helyzethez képest elmozdult, és ezt nem lett volna szabad megtennie, ezért büntetést érdemel. Ő tiltakozni fog, de hiába. Büntetésképpen simogassa meg a fenekét. Attól azonnal oldódik a feszültsége, és kellemes melegség áramlik át a testén. Azután paskolja meg, hogy megriassza egy kicsit. Többször ismételje el a műveletet - hagyja el a szobát, menjen vissza - és minden alkalommal büntesse meg a tiltott mozdulataiért. Tegyen úgy, mintha büntetésből megerőszakolná. Eszközök: A BDSM-ben használható eszközöknek, technikáknak, az érzésekkel és érzékekkel való játéknak egyetlen dolog szab határt: a fantázia. Az SM kedvelőire viszont nem éppen a szegényes fantázia a jellemző. Az értelem/érzelem játékában viszonylag kevés a tipizálható elem, hiszen a résztvevők személyisége határoz meg mindent. Egyénenként eltérő, hogy ki mit érez megalázónak, mi kelt benne különösen félelmet, milyen fóbiái, tabui vannak, illetve a domináns fél milyen módon éri el a kívánt hatást. A BDSM ezen részét szinte lehetetlen rövid, gyakorlatias leírásokon keresztül bemutatni. Sokkal alkalmasabbak erre a történetek. Lényegesen könnyebb ismertetni az eszközök egy részét. "Profi" holmik: Speciális SM-eszközök: itt találhatjátok meg az erotic shopok és az online kereskedelem SM-hez kapcsolódó kínálatának ismertebb, gyakrabban használt tárgyait. Jelentős részüket a magyar kereskedők nem is forgalmazzák. Az árak pedig... 5-10 USD-től a csillagos égig terjednek. Öltözékek, ruhák: a kereskedelem kínálata az álmok vagy a nagyon gazdagok világa. Pl. egy szolíd Domina-kinézet alig fél millió forintból már "előállítható". "Barkács SM": Leginkább ez a való világ :-) Ráadásul nem is rossz világ! Szárnyalhat a fantázia, tobzódhat a kreativitás. Nagyon sok hétköznapi tárgy változatlan formájában vagy minimális átalakítással használható. Egyes speciális holmik pedig kis ötlettel, több-kevesebb kézügyességgel kiválthatók.

szia kedves metalgun! te az északi sarkon nevelkedtél?? és jég szíved is van???

fanta súgja: jég dupla viszkivel

Lefokozták a Plútót Csütörtökön eldőlt, hogy a Plútó már nem tartozik a Naprendszer bolygói közé a szó eddigi értelmében. A Nemzetközi Csillagászati Szövetség Prágában zajló tizenkét napos konferenciáján a Plútót egy újonnan létrehozott kategóriába, a „törpe bolygók” közé sorolta - harmadmagával. A tudomány évtizedek óta kilenc bolygót sorol a Naprendszerhez, habár a tudósok korábban is sokat vitáztak már azon, hogy a Plútónak közöttük-e a helye vagy sem. Amikor a Plútótól távolabb felfedeztek egy, a kilencedik bolygónknál nagyobb égitestet, az amúgy is ingatag lábakon álló bolygó-definíció felborulni látszott. Augusztus 24-én viszont eldőlt, hogy Naprendszerünkben nyolc nagybolygó és három törpe bolygó található. A Nemzetközi Csillagászati Szövetség (International Astronomical Union) által létrehozott új kategóriába a lefokozott Plútó, valamint a 2005-ben felfedezett - az ex-kilencedik bolygónál jóval nagyobb - UB313 (Xena) és a Mars és Jupiter közötti kisbolygó öv legnagyobb képviselője, a Ceres tartozik. A kutatók úgy vélik, a törpe bolygók jelenleg háromtagú csoportja a közeljövőben - a várható felfedezések révén - újabb „klubtagokkal” bővülhet, szakértők szerint ugyanis több tucat Plútóhoz hasonló méretű égitest kering a Naprendszerben. (Lehet, hogy lesz 12? ) A Plútó lefokozására azért került sor, mert nem illik rá az újonnan megalkotott bolygó-definíció. Eszerint ugyanis bolygónak számít minden olyan Nap körül keringő égitest, amelynek tömege elegendő ahhoz, hogy gravitációja révén gömbhöz közeli formájú legyen, ugyanakkor a közelében nincsenek más kozmikus anyagok. Ez utóbbi nem igaz a Plútóra, mivel számos más égitesttel együtt a Kuiper-övben található. A nemzetközi konferencián egy harmadik kategóriát is létrehoztak az üstökösök, kisbolygók és egyéb égitestek számára: mostantól ezek a „Naprendszerben keringő kis égitestek”. Évtizedek óta tartó bizonytalanság A bolygó fogalom és a Plútó körüli vita tulajdonképpen akkor élénkült fel, amikor 2005 nyarán Michael Brown, a Kalifornia Műszaki Intézet (California Institute of Technology) kutatója felfedezett egy, a Plútónál nagyobb égitestet: a Xéna, a Plútóhoz hasonlóan, a Kuiper-övben kering. A hivatalos nevén UB313 a Naprendszerben eddig felfedezett legtávolabbi bolygó, és háromszor olyan messze van a Naptól, mint a Plútó, átmérője 3000 kilométer, vagyis közel 700 kilométerrel nagyobb, mint a Plútóé. A Napot 560 földi év alatt kerüli meg, és mintegy 14,5 milliárd kilométerre van a Földtől. Michael Brown fedezte fel a korábban tizedik bolygónak nevezett Sednát is 2004 tavaszán, amely viszont méretben elmarad a Plútótól. A mostani döntés valójában a Plútó 1930-as felfedezése óta tartó bizonytalanság lezárását jelenti. A kilencedik bolygó „belépése” a Naprendszerbe nem volt zökkenőmentes. Korábban azt hitték, akkora mint a Föld, csak később derült ki, hogy még Holdunknál is jóval kisebb. A Plútó amúgy is egy igen furcsa szerzet: elnyúlt keringési pályája miatt, sokkal inkább hasonlít a Kuiper-öv bármely tagjára, mint a többi bolygóra. Többen úgy gondolták, hogy ha a Plútót kiveszik a sorból, a helyére léphet a Xéna, viszont akkor is csak nyolc igazi bolygó lett volna. Ugyanakkor olyan javaslat is napvilágot látott, miszerint a bolygókat ne méretük, hanem összetételük alapján sorolják be. Így a Jupiter az „óriás gáz” bolygók közé, míg a Plútó és a Xéna pedig „törpe jég” bolygó kategóriába kerülhetett volna. forrás: http://www.geographic.hu Kérjük vissza az egünkre a PLÚTÓT!

Thx ez nagyon jónak tűnik ez a koktél, csak elég hosszadalmas. Én olyat szoktam csinálni, hogy: Előveszel egy fél literes söröspoharat ebbe raksz vodkát (én egyszer félig öntöttem haver bucsúbuliján, hát fél liter vodkát akkor meg is ittam) annyi vodkát amennyit akarsz, aztán ananász levet és energiaitalt, plusz ha van jég is mehet, de nem muszály. Na ez könníű recept, én nem is üt annyira.

Hát nem tudom a vírust nem tartom valószínűnek. Mindig is voltak (spanyolnátha, pestis) és hatalmas pusztitást végeztek, de nem hiszem, hogy ettől kipusztulhatnánk. Legleflejj rohadt kevesen leszünk. A légiközlékedés miatt viszont nő az áldozatok száma. Raziel nem hiszem hogy lehetséges lenne akkora vulkánkitörés, ami kipusztítja az embereket. A magma folyamatosan mozog, hol itt tör ki, hol ott. De nem lehetséges akkora nyomás a felszín alatt ami egy halálos vulkánhoz elég lenne. Egyébként vulkánok nélkül nem léteznénk. Volt olyan korszaka a Földnek, amikor mindent jég fedett, de a vulkánok áthatoltak a jégpáncélon és szén-dioxidot pöfögtek míg akkora lett az üvegházhatás, hogy elolvadt a jég.

1881. május 1-jén megnyílt az ország első telefonközpontja a budapesti Fürdő (ma: József Attila) utca 10.-ben. Lehet-e egy 125 éves szolgáltatás történelméről összefoglaló cikket írni? Bizonyos, hogy nem, meg sem kíséreljük. Vázlatos anyagunkban a ma emberének szemszögéből csodálkozunk rá a hazai távközlés 125 éves történetére. Az első magyar telefonkészülék Gyorsan szögezzük le: az első hazai telefonhívás nem Budapesten zajlott, és nem is 1881-ben. Bell találmánya, a telefon ugyanis mindössze két készülék (és csakis e kettő) között biztosította az összeköttetést. 1877-ben Sopron és Győr között távbeszélő-kísérlet, majd rá három évvel Szombathely és Győr közt már telefonbeszélgetés zajlott. Puskás Tivadar nagyszerű találmánya, a telefonközpont annak a lehetőségét rejtette, hogy akár korlátlan számú telefontulajdonos is beszélhet egymással, nem csak kettő. Puskás Edison mellett dolgozott, mikor a telefonközpont ötletét papírra vetette. Edison nem sok fantáziát látott a dologban, így meghagyta Puskásnak, hogy foglalkozzon találmányával, aki 1878-ra (három évvel a budapesti előtt) már elkezdte kiépíteni Párizs telefonhálózatát. Mivel ő maga a párizsi hálózat üzemeltetésével volt elfoglalva, ezért öccsét, Puskás Ferencet bízta meg azzal, hogy alapítsa meg Budapesten a telefonszolgáltatást. Az első központ Az első budapesti központ átadása utáni siker óriási volt annak ellenére, hogy az akkori szolgáltatások jócskán elmaradtak a maitól. Egyfelől viharban egyáltalán nem lehetett használni a hálózatot: mivel félő volt, hogy a villámlást kárt okoz a berendezésekben vagy az azt használókban, ezért rossz idő esetén a központ egész egyszerűen leválasztotta saját magát a hálózatról. Másfelől kezdetben csak egyeres hálózatot építettek, az áthallás igen nagymértékű és zavaró volt (ennek később meg is lett a böjtje: a századfordulóig az akkori hálózatot teljesen le kellett cserélni a ma is használt kéteres vezetékekből állóra). Huzaltorony a Teréz központ tetején Az első telefonközpont után még gyors egymásután két másikat nyitottak (egyet Budán, egyet Pesten), majd néhány év alatt összesen majd egy tucatot. Azonban a központok közti átkérések (azaz, ha valaki az egyik központ területéről a másikra akart telefonálni, tehát mondjuk Pestről Budára) nehézkesek voltak, így olyan elhatározás született, hogy egyes központokat bővíteni, másokat pedig megszüntetni fognak. Ez a koncepció addig élt, amíg az előfizetők számának növekedése túl nem nőtte a meglévő központok végső kapacitását is. Ekkor határozták el, hogy önálló telefonközponti épületet emelnek. A Lipót központ épülete 1904-ben adták át az első, kifejezetten telefonközponti funkciót ellátó épületet a Nagymező utcában: a Teréz központot. A ma 102 éves épületben mindig is központ volt, ám ma már nincs funkciója - az utcáról benézve a hatalmas kábelrendező-csarnok is üresen áll. Ekkor szűnt meg néhány kisebb, irodába vagy lakásba telepített központ is. A második telefonközponti épület a mai Horváth Mihály téren álló József volt, melynek átadása az első világháború miatt igencsak késett, s csak 1917-ben nyílt meg. Az interurbán (azaz városok közti) központ is a Józsefbe került, s a mai napig ott található. Föld felett, föld alatt Puskás Tivadar (1844-1893) Edison mellett dolgozva kezdett el foglalkozni a telefonközpont gondolatával. Mivel Edison nem látott fantáziát a dologban, Puskásra hagyta, hogy foglalkozzon a központ kialakításával. Puskás volt a párizsi telefonhálózat megteremtője (1879), de az ő elvei szerint építették a bostoni (USA) hálózatot is. A budapesti hálózat üzemeltetését csak öccse halála után vette át, ám a fejlesztés magas költségei és az átalánydíjas használat kis híján csődbe vitte a hazai telefóniát. Az állam segítsége után energiáit a telefonhírmondó kialakítására fordította, ám a szolgáltatás elindítása után egy hónappal 48 éves korában váratlanul meghalt. Időközben a hálózat is sokat változott: az első időkben légvezetékeken, a házak külső homlokzatára szerelve hálózták be a várost. Állandó problémát okozott a háziurak hozzájárulását beszerezni a vezetékek falra szereléséhez - nemritkán évekig tartó kérésre, könyörgésre volt szükség. A várost csúfították a huzaltornyok is: a házak tetején található, térbeli rácsra emlékeztető - valóban ronda - építmények, melyeken "fogadták" a légkábeleket. Különösen maguk a telefonközpontok néztek ki vadul, hiszen minden vezeték innen indult, illetve ide érkezett. Az első föld alá vitt vezetékszakasz átadására tehát nem kellett sokat várni: 1893-ban a mai Paulay Ede és Petőfi Sándor utcák között építették ki. Azt tartja a fáma, hogy a vezetékek föld alá süllyesztésének elhatározását nagyban segítette egy skandalum, ami Ferenc József budapesti látogatása során esett meg. Ő császári és királyi felsége tiszteletére ugyanis fellobogózták a várost, azonban egy nap a zászlók mit sem törődve a tekintélyes vendég elhaladtával, rátekeredtek a telefonvezetékekre, és erőtlen rongydarabként csüngtek alá. A kezdetektől sajátos helyzetet teremtett és a telefónia technikai fejlődését is meghatározta az a tény, hogy Budapesten az első központ átadása után csak 13 évvel indult el a szervezett áramszolgáltatás. Az első telefonok még saját áramforrással (elemmel) rendelkeztek - ezt LB (local battery) rendszernek hívták, s csak később jelentek meg a CB (central battery) központok, ahol a telefonkészülék áramforrása már maga a telefonközpont volt. A híres telefonos-kisasszonyok Puskás Ferenc Puskás Ferenc(1848-1884) Huszárfőhadnagyként szolgál, mikor bátyja meghívja magához Párizsba, hogy megismertesse a telefonközponttal. Rábizza a budapesti központ és hálózat megteremtését. Ferenc eleget is tett bátyja megbízásának: az engedélyek beszerzése, az első központ felépítése, a kezelők betanítása azonban felőrölte minden erejét, megbetegedett, majd 1884-ben meghalt. Az első telefonos-kisasszony Matkovics Júlia volt, aki 1881-ben vizsgázott le távbeszélő-kezelésből, később az ő feladata lett betanítani utódait is. A központok bővülésével a telefonkezelők száma is növekedett, jellegzetes - a csak hangjukat hallók számára kicsit rejtélyes szereplői voltak a távközlés történetének. Láthatatlan bájuk sok írót megihletett, hírhedt türelmetlenségük - ami persze az állandó megterhelésnek volt a következménye - pedig számos korabeli újságcikk témája volt. A háborúk, forradalmak őket sem kímélték: mivel a telefonközpontok mindig is kiemelt stratégiai szerepet kaptak, mindig az első közt foglalták el az üzemeket a fegyveresek. Mivel a telefonközpontok indulásakor még nem gondolkoztak számokban, a kisasszonyoknak meg kellett tanulniuk az összes előfizető nevét, sokak címét és szakmáját is (jellegzetes filmbéli jelenet, mikor egy szereplő felveszi a telefonkagylót, és csak annyit mond: "adja a patikust!"). A századfordulón már több ezer előfizető adatait kellett memorizálniuk a kisasszonyoknak, ami egyrészt közelített az ember teljesítőképességének felső határához, másrészt pedig állandó panaszokat eredményezett, 1899-ben elhatározták, hogy bevezetik a szám szerinti nyilvántartást. Az előfizetők felháborodása azonban elsöpörte az egyébként józan gondolatot. Jellemző a kor társadalmi viszonyaira, hogy az ügyfelek nem voltak hajlandóak saját maguk kikeresni a jegyzékből a hívott telefonszámát - ezért végül az ötletet elvetették. 1901-ben azonban már nem lehetett tovább halasztani a reformot: 5300 előfizető volt a fővárosban, július 1-jén bevezették hát a Kézi vagy automata? Budapesti számok -1901-ben megszületik a "telefonszám" -1928-ig Budapesten 4, utána 5 számjegyűek voltak a hívószámok -1936-tól a fővárosban (mikor már 63,5 ezer előfizető volt), bevezették a hatjegyű számokat -1989 szeptember 2-től pedig a fővárosi telefonszámok hétjegyűek Az első világháborút követően már a világon sok mérnök foglalkozott az automatizált központok bevezetésének gondolatával. Ez igen jelentős fejlődési pont a telefónia történetében, s nem csak a telefonos-kisasszonyok intézményének megszűnése, hanem a központok átépítése és összekapcsolása miatt. Budapesten végül 1928-ban adták át az első automata központokat (előbb a Krisztinát, majd a Belvárost), s mivel egyazon hálózaton nem működhetett automata és kézi kapcsolású rendszer egy időben, ezért még abban az évben átállították valamennyi fővárosi telefonközpontot. Érdekesség, hogy a fővárosban meg kellett ismételni az automata központokra való áttérést közel negyed századdal később: 1950-ben ugyanis, amikor a elnyerte mai formáját Budapest, a frissen beolvasztott kistelepülések némelyikén még kézi kapcsolású telefonközpont működött. Akkor néhány hónap alatt automata központok váltották fel a kézit. Az országban egyébként 1996-ban vonult nyugdíjba az utolsó helyi hívásban használatos manuális kapcsolású központ - és ezzel az utolsó helyi viszonylatú telefonos-kisasszony is. Ódon tarifák Kezdetben minden igen egyszerű volt: 1881 után évi 180 forintos átalánydíjért bárki bárkivel bármennyit telefonálhatott. Ez azonban kis híján csődbe vitte a hazai távközlést (amit Baross Gábor mentett meg azzal, hogy 1886-ban államosította). Később az interurbán beszélgetésekre már bevezették az időalapú tarifát (aminek betartását akkoriban még homokórával ellenőriztek). A ma embere előszeretettel - és joggal - neheztel a telefontársaságok áttekinthetetlen díjcsomagjaira és szövevényes tarifatáblázataira. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem a modern marketingesek agyszüleménye a kedvezmények és átalányok kusza rendszere. A Budapest-Bécs között megnyílt első nemzetközi vonalunk kapcsán például 1914-ben már "bérletet" lehetett váltani a 21 és reggel 6 óra közti időszakban folyó beszélgetésekre. Az első "telefonkönyv" Volt például többféle hűségszerződés is, így például 1916-ban elbocsátási díjat kellett annak fizetnie, aki időszakos távbeszélő állomását a határidő előtt felmondta. Voltak továbbá kedvezmények: újságíróknak éjszakára, hogy a redakcióba megtelefonozhassák anyagaikat, állami szervezetek pedig elsőséget élveztek a kézi kapcsolásnál (különösen, ha maga az uralkodó kívánt telefon-összeköttetésbe lépni valamelyik alattvalójával). Szolgáltatások telefonon Telefonon már a kezdet kezdetétől nem csak beszélgetni lehetett. Puskás Tivadar másik nagy találmánya - mely fél évszázadon keresztül, a rádió megjelenéséig igen jól prosperált, ám furcsamód csak Magyarországon - a Telefonhírmondó volt. Az 1893-ban indult szolgáltatás - melynek indulását szülőatyja, Puskás Tivadar egy hónappal élt csak túl - több más mellett tőzsdehíreket, országházi jelentéseket, nyelvleckéket és operaelőadásokat - no meg persze híreket szolgáltatott a fénykorában tízezres előfizetői bázisnak. Nem ez volt azonban az egyetlen szolgáltatás: szervezett tudakozószolgálat 1912-től létezik (a századfordulótól a kezelőnők, később vezetőik adtak felvilágosítást ügyféladatokról), 1925 óta létezik ébresztő (korábban "békénhagyó" is volt, azaz az előfizető kérhetett egy berendezést, amivel kiiktathatta az éjszakai kapcsolásokat), 1934-ben egy telefonos-kisasszonyt azzal bíznak meg, hogy a betelefonálókat tájékoztassa arról, mennyi az idő (két hónap alatt közel 14 ezren vesztették el órájukat vagy időérzéküket, ezért hamarosan bővíteni kellett a szolgáltatást), s 1940-től már automata tájékoztatja az érdeklődőket az idő állásáról. Időjárás-jelentés 1958, mesemondó 1956 óta létezik - ez utóbbi idén ötvenéves, s jelenleg is hallgatható a 317-1888-as hívószámon. Állítólag a gyerekek rendszeresen visszabeszélnek az automata mesemondónak, köszönnek neki, vagy éppen rá akarják venni, hogy változzon meg a mese vége - e sorok írója ilyesmire nem emlékszik, de arra igen, hogy ezeknél az automatikus szolgáltatásoknál volt áthallás - azaz akik éppen egy időben hívták például a mesemondót, azok kellő hangerővel akár egymással is beszélhettek -, ez volt a nyolcvanas évek "vonalas chat-je". Forrás:origo.hu

Harminchét éve, 1969-ben alapították az AMD-t, kissé elkésve. Legnagyobb riválisa, az Intel alig egy évvel korábban kezdte meg működését, de akkoriban egy év dollármilliárdokat számított. Az AMD közel négy évtizede küzd azért, hogy kikerüljön riválisa árnyékából, ami az utóbbi években sikerült is. Ma már a társaság terméke a viszonyítási alap. Jerry Sanders nevéről az emberek többségének jó esetben semmi, rossz esetben egy macska elől futkározó egér rémlik fel. Bill Gates, Andy Groove, Steve Jobs, őket könnyű egy-egy céghez kötni, az AMD alapítóját viszont kevéssé ismerik Magyarországon. Pedig majdnem olyan érdekes figura, mint a felsorolt három együttvéve. Késelés és színészet Jerry Sanders manapság Sanders eredetileg színész szeretett volna lenni, aztán egyetemista korában egy meccsről hazafelé tartva elkapta egy utcai banda, összeverték, eltörték az állkapcsát és a bordáit, egy konzervnyitóval szétvagdosták az arcát, végül belegyömöszölték egy kukába. Felépült, de átszabott arcát látva le kellett mondani a színészi álmairól, így inkább mérnöknek állt. Pár állomás után a Fairchildnál kötött ki, ugyanannál a cégnél, ahol akkoriban az Intel alapítói, Robert Noyce és Gordon Moore is dolgoztak. Sőt, nagyjából ugyanakkor hagyták el a vállalatot, csak Sanders saját útját járva inkább önálló vállalkozásba kezdett. Az alapítók sokáig gondban voltak a névválasztással, a legtöbb ötletet már korábban levédték, így végül a lista 17. helyén szereplő Advanced Micro Devices-t fogadták el. Megszületett az AMD. Az indításhoz tőkére volt szükség, de kevés támogató akadt: a többség szerint az Intel már megelőzte őket, még egy ilyen társaságot nem képes eltartani a piac. Az AMD születése pillanatától az Intel árnyékában volt kénytelen létezni. Végül – épp az Intel egyik alapítójának, Robert Noyce-nak köszönhetően – összejött a szükséges másfélmillió dollár, felépíthették a gyárat. Már az első években kiderült, hogy a társaság képtelen egymaga kifejleszteni és időben legyártani a termékeket, így megkezdődött a másolásos hadművelet: az AMD más cégek nyomtatott áramköreit koppintotta, gyorsította, majd gyártotta le. Ezek a csipek megfeleltek a hadsereg elvárásainak is, hiszen többnyire jobb volt a minőségük, mint az eredeti termékeknek, így Sanders többszörös áron adott túl az áramkörökön. Az agresszív terjeszkedésnek hála a társaság két évvel az alapítása után, 1970-ben már 1,3 millió dolláros bevétellel zárta az évet, a termékpaletta és az alkalmazottak száma folyamatosan nőtt, egy évvel később pedig közel négyszeresre emelkedett a bevétel. Segít az IBM Sanders imádnivaló vállalatvezetőként vált híressé, ismert mondása szerint az első az alkalmazott, második a termék, és csak ezután következik a profit. Jellemző módon csak legvégső esetben rúgta ki dolgozóit. Amikor rosszabbul ment a cégnek, inkább túlórát rendelt el, hogy előbb elkészüljön a következő termék, amitől az eredmények javulását várták. Dolgozóit folyamatosan motiválta. A hetvenes évek végén bejelentette: ha a vállalatnak sikerült elérnie a kitűzött célokat, a kor álomautóját, egy Chevrolet Corvette-et sorsol ki az alkalmazottak között. Hogy emlékezesse beosztottait a felajánlásra, az autót kiállítatta a cég bejárata előtt. Közben persze magára is költött, amikor meghallotta, hogy a Fairchild igazgatója egy Rolls-Royce-szal jár, vásárolt magának a cég pénzén egy újabb modellt, ugyanattól a gyártól. Ekkortájt került sor az első komolyabb összetűzésre is, az Intelt ugyanis egyre jobban zavarta, hogy az AMD folyamatosan engedély nélkül másolja a fáradságos munkával kifejlesztett termékeket. Hosszú tárgyalások kezdődtek, végül Sandersnek sikerült kicsikarnia egy licencmegállapodást konkurenséből: ennek értelmében már engedéllyel koppinthatták az Intel 8085-ös processzorát. A jó megállapodásoknak és szerződéseknek hála a társaság 1979-re úgy érte el a százmilliós, 1980-ra pedig 225 millió dolláros éves bevételt, hogy semmi korszakalkotót nem tett le az asztalra. De az igazi áttörést az IBM-nek köszönheti a cég. Amikor az óriás processzort keresett első személyi számítógépéhez (mely az összes pc ősatyja, ősanyja és egysejtűje), volt egy kikötése: csak olyan terméket vásárol meg, amit több cég is gyárt egyszerre. Az Intelnek volt egy megfelelő processzora, de a kikötés miatt kénytelen volt megosztani a 8086-os és 8088-as processzor licencét az AMD-vel. Sötét szobában Chevrolet Corvette 1977 Az AMD ekkortól alapértelmezettnek vette, hogy bármikor lemásolhatja az Intel termékeit, ami egyre jobban bosszantotta a nagyobbik gyártó vezetőségét. Nem segített a helyzeten az sem, hogy Sanders minden alkalmat megragadott, hogy kifejtse, milyen zseniális szerződést kötött, az Intel pedig mennyire ostoba volt, hogy belement ebbe a számukra előnytelen megállapodásba. A 286-os modellt még minden gond nélkül lemásolták, sőt, jóval nagyobb órajelet értek el, mint az Intel ugyanezzel a típussal. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy amikor az AMD elkezdte gyártani a modellt, akkor az Intel már a 386-osokat árulta. Az Intelnek pedig esze ágában sem volt átadni ennek a modellnek a licencét: semmisnek nyilvánította a korábbi megállapodást, és megtiltotta az AMD-nek, hogy 386-os klónokat készítsen. A kisebbik gyártó viszont felhatalmazva érezte magát a processzor gyártására, így a kész tervek híján kénytelen volt hozott anyagból dolgozni. Négy év várakozás után Sanders összegyűjtötte a nyilvános dokumentumokat, meg egy csomó mérnököt, bezárta őket egy szobába, és kiadta az utasítást: két év alatt készítsék el az eredeti 386-ossal teljesen kompatibilis processzort. A mérnökök napi 12 órát dolgoztak a sötét szobában, így másfél év alatt elkészültek a tervek, nyolc nappal később pedig legördültek az első AMD 386-os processzorok a gyártósorról. Öt év késésben voltak. A fejlesztés részletei titkosak maradtak, ahhoz a véletlenek elképesztő összjátékára volt szükség, hogy az Intel tudomást szerezzen a lemásolt 386-os processzor részleteiről. Nem sokkal a tömeggyártás megkezdése előtt az AMD egyik alkalmazottja Kaliforniába érkezett, hogy bemutatót tartson a vállalat vezetősége előtt az új termékről. Pár dokumentumot azonban az austini központban felejtett, ezeket egy futárszolgálat szállította Mike Webb után. A szálloda vendége volt ugyanebben az időpontban egy másik Mike Webb, az Intel egy alkalmazottja. A csomag természetesen célt tévesztett, az Intel pedig ment a bíróságra. Hosszú jogi procedúra következett, aminek a végén a kaliforniai bíróság kártérítés megfizetésére kötelezte az Intelt a korábbi szerződés megszegése miatt, de az AMD így is csak 1991-ben tudta piacra dobni a 386-ost. A következő bírósági ügyek során pontosították a játékszabályokat: az AMD használhatja az Intel eredeti mikrokódját, de már nem másolhatta le egy az egyben riválisa termékeit. Az Intel nyomában A 286-oshoz hasonlóan a 386-os processzort is továbbfejlesztette az AMD, az Intel 33 megahertze helyett egészen 40-ig járatta a szériát. A modell sikeres lett, hiszen olcsóbb volt, mint az Intel processzora, ennek megfelelően kevesebb mint egy év alatt sikerült egymillió darabot eladni a 386-osból, és összesen tízmilliót vásároltak belőle életciklusa során. Ez szép siker volt, még úgy is, hogy az Intel negyvenmilliót értékesített ugyanebből a modellből. A verseny nem volt kiélezett, az AMD csak az Intel asztaláról leeső morzsákat csipegette, hiszen amikor elkezdtek felfutni a 386-osok eladásai, a nagyobbik gyártó már javában a 486-osokat árulta. Persze az AMD tovább folytatta a másolást, négyéves késéssel ugyan, de előállt saját 486-os klónjával. A számítástechnika ekkorra azonban már széles tömegek szórakozásává vált, a folyamatos lépéshátrány már rövidtávon is erősen visszavethette az eladásokat, ráadásul az Intel megint perelt. Újabb megállapodás született, a 486-os volt az utolsó másolt processzor, a következő generációt már egyedül készítette el az AMD. „Amikor elkezdtük gyártani a 386-osokat, hat év volt a hátrányunk”, mondta annak idején Drew Dutton, a társaság egyik marketingmenedzsere. „A 486-ossal már csak négyéves késében voltunk, míg a K5-össel két évre olvad a hátrányunk az Intellel szemben” - lelkesedett a szakember. Nehéz kezdetek Bár a K5-ös sok szempontból bukásnak számított, ez a társaság egyik legfontosabb processzora, hiszen viszonylagos sikertelensége ellenére is bebizonyította, hogy az AMD egymagában is képes processzort építeni. A K5-ös inkább emlékezetett a Pentium Próra, mint a hagyományos Pentiumokra, belső felépítését tekintve csökkentett utasításkészletű, tehát RISC processzorról volt. Ebben az időszakban azonban már a kétéves késés is soknak számított, ráadásul a processzor lebegőpontos teljesítménye is elmaradt a várttól, így kevesen vásárolták a terméket. Az AMD ennél a szériánál vezette be a „K” előtagot. A betű a kriptonitot jelöli, az egyetlen anyagot, ami képes elpusztítani Supermant. Nem nehéz kitalálni, hogy kit szimbolizál az alsógatyás. Az AMD a következő években a gyilkos kőzet tökéletesítésén dolgozott, egyre nagyobb sikerrel. Még egy bukást nem engedhetett meg magának a társaság, a K5-ös a tartalékok jelentős részét elvitte, így a K6-ossal biztosra kellett menniük. Épp tíz éve, 1996-ban vásárolták fel az apró, de innovatív megoldásokról híres indiai NexGent, így házon belülre került annak legújabb fejlesztése, az Nx686-os. A NexGennél számos olyan mérnök dolgozott, aki korábban az Intelnél állt alkalmazásban, így közvetve bár, de a társaság legerősebb konkurenciáját segítette, amikor hagyta elmenni értékes dolgozóit. Hogy ezek a mérnökök tudtak valamit, azt bizonyította az Nx686-osra épülő K6-os processzorok piaci sikere. Ez a termék már a szintén 1997-ben megjelent Pentium II-es ellenfele lett: az AMD beérte az Intelt. Az Nx686-oshoz csak pár ponton nyúltak hozzá az AMD mérnökei, de főleg ezeknek köszönheti piaci sikereit a K6: koprocesszort adtak a maghoz, és kompatibilissé tették a Pentiumos alaplapokkal, így a felhasználók úgy jutottak hozzá Pentium II-es teljesítményhez, hogy nem kellett lecserélniük az alaplapjaikat. Bár ez a sorozat (főleg az 1998-ban megjelent K6-2-nek és az 1999-es K6-3-nak köszönhetően) már közel olyan erős volt, mint közvetlen konkurense, a Pentium II-es, képtelen volt megszerezni az elsőséget. Ugyanakkor olcsó volt, és az első időkben leginkább az jelentette a problémát, hogy az AMD képtelen eleget gyártani a szériából. A megváltó Aztán 1999-ben piacra kerültek az első K7-esek, az Athlonok, és valami megváltozott: kiderült, hogy az Intel tényleg legyőzhető. Az Athlonok akkoriban a világ legerősebb x86-os processzorainak számítottak. A csip tervezésében fontos szerep jutott az Alpha mérnökeinek, akik jellemzően képtelenek voltak lassú processzorokat tervezni. Az Athlonok óriási sikert arattak, hiszen olcsón nyújtottak remek teljesítményt. Az architektúra sikerességét mutatja, hogy nem csak az 1999-ben megjelent Pentium III-at, hanem annak 2000-ben érkező utódját, a Pentium 4-et is könnyedén legyőzte a legtöbb teljesítménytesztben az Athlon. Ez a processzor volt az AMD legsikeresebb terméke a közel tíz évvel korábbi 386 DX-40 óta. A K7-es gyártása kisebb változtatásokkal négy évig kitartott, 2003-ra azonban már érezni lehetett, hogy kezd kifogyni a szusz az architektúrából. A Pentium 4-esek kezdeti gyengesége eltűnni látszott, néhány átalakításnak és az órajel növelésének hála az Intel processzora folyamatosan dolgozta le hátrányát az Athlonnal szemben. A K7-esek utolsó generációja már csak nevében vette fel a harcot konkurense ellen, hiszen amíg egy Athlon XP 2000+ a legtöbb esetben gyorsabb volt, mint egy két gigahertzes Pentium 4-es, az Athlon XP 3200+ processzor teljesítménye már elmaradt a 3,2 gigahertzes Pentiumétól. Az új remény Egy pillanattal azelőtt, hogy kifulladt volna az Athlon XP, megjelent az Athlon 64-es, ami bizonyos szempontból végképp eldöntötte a meccset: az új processzorok, a K8-asok ereje hosszú időre bevéste a felhasználók agyába, hogy az AMD gyorsabb processzorokat gyárt, mint az Intel. Az elmúlt három évben a nagyobbik gyártó nem tudott olyan terméket a piacra dobni, ami legyőzte volna az Athlon 64-eseket, ráadásul az AMD nem csak erejével, hanem újításaival is megelőzte vetélytársát. Ebben a processzorban mutatkozott be a 64 bites utasításkészlet, ami az otthoni számítógépek sebességében nem jelentett komoly előrelépést, a nagyközönségnek azonban jelentős marketingértékkel bírt. Presztízsszempontból pedig óriási volt annak a jelentősége, hogy az Athlon 64-esek elterjedésének hála az Intel kénytelen volt szégyenszemre az AMD 64 bites utasításkészletét lemásolni, pár éves késéssel. Az AMD sokat köszönhet ennek az architektúrának, hiszen a K8-asra épülő szervercsipek, az Opteronok is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak abból a piacról, amelyiken korábban az Intel, az IBM és a Sun osztozott. Ez utóbbi cég 2003 óta Opteronra épülő számítógépeket is fejleszt és forgalmaz. Az Athlon 64-esekkel érkeztek meg az AMD első kétmagos processzorai, az Athlon 64 X2-k, valamint az új Opteronok is, ezekkel a termékekkel újra megelőzte riválisát a kisebbik processzorgyártó. A K8-asok sikerének hála a felhasználóknak fel sem tűnik, hogy az AMD processzorai igencsak megdrágultak az utóbbi években. Az Intel a Pentium 4-es és Pentium D sorozattal képtelen felvenni a harcot az Athlonokkal, így agresszív árpolitikát folytatva folyamatosan aláígér a konkurenciának. Az AMD-t viszont kevéssé aggasztja a lépés, hiszen még a stabilan magas árak mellett is elad mindent, amit csak legyárt. A gondot pont ez jelenti, továbbra is kevés üzem áll a cég rendelkezésére, és ezek 150 százalékos leterheltség mellett sem tudják kielégíteni a piaci igényeket. Sanders nyugdíjban Héctor Ruiz Jerry Sanders időközben visszavonult, és különféle partikon, a kezében pezsgőspoharat szorongatva nézhette végig, ahogy Héctor Ruiz sikerre vitte az Athlon 64-et. A mexikói születésű igazgató 2000-ben érkezett az AMD-hez, két évvel később pedig a vezérigazgatói tisztséget is átvette Sanderstől. A társaság biztos alapról vág neki a következő éveknek. Piaci részesedése húsz százalék fölötti, ami bár elmarad a 2001-es 27 százaléktól, az eredmény stabil növekedést mutat. A befektetők is bíznak a társaságban, az elmúlt négy évben három-négyszer olyan jól nőtt az AMD-papírok árfolyama, mint az Intel részvényeié. Bár a cég 15 milliárd dolláros piaci értéke alig hetede az Intelének, a bevételek negyedévről negyedévre erőteljesen nőnek. A jövőt illetően nagy a titkolózás. Pár hónapon belül érkezik az Athlon 64-ek némileg frissített verziója, de ezek nem feltétlenül lesznek gyorsabbak a mai modelleknél. Pletykákat már lehet olvasni a rejtélyes K8L-ről, a szériáról viszont csak annyit lehet tudni, hogy lesz. Valamikor. Mindenesetre vége a sétagaloppnak, mert az Intel visszavág: kihátrál a zsákutcából, amibe a Pentium 4-essel mászott bele, és visszatér a gyökerekhez. Az idén megjelenő új inteles processzorgeneráció felépítése leginkább a Pentium II-esekére emlékeztet, az ígéretek szerint ezek gyorsabbak és a fogyasztást tekintve is jobbak lesznek, mint az Athlon 64-esek. Akár igaz, akár nem, már az Intel hasonlítja magát az AMD-hez, és nem fordítva. Az AMD közel négy évtized után kimászott nagyobb társa árnyékából. Forrás:index.hu

Long Island Iced Tea 3 cl vodka, 3 cl világos rum, 3 cl tequila, 3 cl gin, 1,5 cl Triple Sec Curaç ao, 3 cl citromlé, 2 kiskanál porcukor, 1 dl kóla, jég Pohár: highball Díszítés: egy szelet citrom, mentalevelek Elkészítés: Az alapanyagokat egy jéggel megtölött highball pohárba töltjük, jól megkeverjük és díszítjük. Sex on the Beach 3 cl vodka, 3 cl őszibarack snapsz, 6 cl narancslé, 6 cl áfonyalé, jég Pohár: highball Díszítés: egy szelet narancs és egy szem cseresznye Elkézítés: Az alapanyagokat a jéggel félig megtöltött pohárba öntjük. Jól összekeverjük és díszítjük. Ezek az én kedvenceim

Itt egy teszt a telefonról. Olvasd el, s ez alapján sztem dönteni fogsz tudni. Az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtott végre az amerikai Motorola, és a kommunikációban is változtatásokat foganosítottak. Sokat költöttek a fejlesztésre is, és a hagyományos telefonformákat egy elérhetőbb áron tartva, maximális technikai specifikumokkal kezdték felszerelni. A nemrég tesztelt készülék az úgy nevezett MTV generációt célozta meg, és olyan eszközöket is latba vetett, amiket eddig még nem láttunk más cégek palettáján. Az E398 nevet viselő telefon már dobozán is azt igyekszik előtérbe hozni, hogy ez egy valódi zenefon lesz; a dobozon fellelhetőek a színes, fénylő MTV matricák, és a Black Eyed Peas együttes képe és ajánlása (egyébként ők klippjükben is szintén e telefon körül forognak). Ezen kívül a többi hangulati elemből is azt sejthetjük, hogy ha már betöltöttük a nemzetközileg elismert felnőtt kort (21), akkor a célcsoporton kívül estünk, de legalábbis a szélére kerültünk annak. A design a hagyományos talk about formát követi, sok elektronikai kezelő-berendezés nyomán készülhetett amelyek inkább kezelhetőek, mintsem ergonómikusak. Enyhén lekerekített végek, jó arányok és jó méretek kombinációja. A külsőt végigkíséri egy modern fém keret is, ami kicsit extrém irányba tereli a konzervatív tervezést. Minőségileg nem recseg, nem ropog viszont mintha a benne lévő rugók nem lennének képesek megállni, folyamatosan rezonál. A gombok nagy méretűek, jól elkülönülnek egymástól, és igényesek is. A navigációs gombok azonban kissé aprókra sikeredtek, és nem is állnak az ujjunkra. Az oldalsó gomboknál szerencsére újra feltűnt a smart gomb, ami gyakran megkönnyíti az életünket. Az aktuális profilt, vagy a kamerát is ezek segítségével érhetjük el legegyszerűbben. A monitor méretileg tetszetős, színek tekintetében ámulatba ejtő. Méreteket és szürke adatokat nézve: 65 000 színű kijelző, 176 X 220 pixel, 8 szövegsor, TFT minőség. Kamera A kamera a telefon hátsó részén található. A fényképezés során több méret is beállítható, ezzel a minőséget is képesek vagyunk befolyásolni. Maximálisan 640X480-as képeket készíthetünk a telefonnal. A készüléken található egy beépített kis tükör, amivel könnyen készíthetünk képeket magunkról is. A kamera tartalmaz továbbá 4X zoom-ot, fényerő szabályozást, illetve nappal – éjszaka vagy más profil kiválasztásának lehetőségét. Bekapcsolható a vaku funkció is, amivel tovább növelhetjük képeink egyébként is jó minőségét. A vaku jég kéken világit az objektív alatt, és fény ereje miatt, célszerű nem hosszan szembe tartani. Belső programok is rendelkezésünkre állnak a képek felhasználásához, így a hagyományos formázáson, keretezéseken túl pl. Mona Lisa, Neil Amstrong holdrászállós, vagy A. Lincoln ismert portréi helyére is illeszthetjük az általunk lefényképezett arcokat. Belső Előre tudtuk, hogy a belső képességek sok élményt fognak nyújtani, de ennyi mindenre nem számítottunk. A menü egyszerű hagyományos: 3X3-as rendszerben épül fel, és ezeken belül logikusan, Windows használók számára egyszerűen használható módon jelenik meg. Jól testre szabható, és igényesen formálható a menü. Kiválaszthatóak egyedi arculatok is, amik a gyári MOTO image-on kívül, nekünk még egy T-mobile image formában is megadatott. A telefonkönyv 1000 bejegyzés tud tárolni, attól eltekintve, hogy egy névhez csak egy–egy adat rendelhető megfelelő a választéklista. Az üzenetkezelés kifejlett, van SMS, MMS, de még e-mail kliens is. A beírást már nem a t9, hanem az azt leváltó sokkal intelligensebb iTAP váltja le. Minden kapott, vagy megírt üzenet eltárolható, és végre nem a darabszám ad ennek korlátot, hanem az 5Mb-os memória. A naptár kitűnően használható, a számológép esetében azonban néhány napot igényel, mire az ember rájön hogyan kell használni. A sztereó képességek azonban az E398 igazi kiváltságai. A számtalan csengőhang között találtunk rá a fent említett együttes jelenleg futó slágerére is, de más egyedi hangok közül is van lehetőségünk választani. A minőség hihetetlennek tűnik többszöri alkalom után is, szavakkal már nem leírható. Mindenesetre MP3 lejátszó is van az unalom ellen, és lehetőség arra, hogy saját számokat töltsünk fel a memóriába. A szórakoztatásról egyébként néhány kiváló fiatalos játékprogram is gondoskodik, amelyek tartós kikapcsolódást nyújtottak számunkra. Ha a doboznál kezdtük, fejezzük is ott be. Minden, amire csak szükségünk lehet, benne volt a mi pakkunkban;. a CD- szoftver (rengeteg hasznos program, és még több kép, hang, animáció), a hozzá való kábel, a sztereó headset, a 128 Mb-os memóriakártya, és a hozzá „való” átalakító kártya (amivel pl. egy otthoni nyomtatóba helyezhetjük a tárolt adatokat) mind nagyon hasznosnak bizonyult. Amit érdekesnek találtunk: Igényes menürendszer Egyedi hangrendszer MTV kooprudukció Amin érdemes lenne változtatni Első karakterig tudunk csak keresni a telefonkönyvben Csak egy adat rögzíthető a bejegyzésekhez Korszerűtlen a design Ami nagyon tetszett: A telefon funkcióihoz beállíthatunk különféle fény effektusokat is Bővíthető memória. Gazdag felszereltség MMS E-mail kliens GPRS WAP Digitális hangminőség MP3 kezelés Kamera+vaku Összegzés: Az E398 telefon egy kellemes meglepetés, mondhatnánk a józan ész diadala a külsővel szemben. A hang ámulatba ejtő, a kamera jó, a játékok egyediek, és összhatásában kifejezetten vidám képet fest. Kicsit érezteti a trendszerűségét, amit talán a külsejével próbál ellensúlyozni. Mindenesetre az E398 jó választás főleg a fiatal mobilosoknak. Köszönjük a Motorola támogatását tesztünkhöz.

Asztrofizikusok egy csapata azt állítja, bizonyítékot találtak arra, hogy a tér valójában hat dimenziós. Ezeket a dimenziókat a rejtélyes sötét anyag legalább ennyire rejtélyes viselkedésével igyekeznek megmagyarázni az Oxfordi Egyetem munkatársai. Ez az anyag láthatatlan, jelenléte a galaxisokban bizonyítható a látható csillagokra kifejtett gravitációs vonzásával. A Joseph Silk vezette csapat szemügyre vette a sötét anyag viselkedésének különbségeit a kis galaxisokban és a hatalmas klaszterekben. A kisebbekben a sötét anyagnak a jelek szerint elég erős a vonzereje, a galaxishalmazokban azonban nem ez a helyzet. Egy erős kölcsönhatásban levő sötét anyagnak nagyobb sötét anyagmagokat kellene létrehoznia, mint amik a klaszterek forgásából következtethetően valójában ott találhatók. Az egyik magyarázat szerint három extra dimenzió is létezik a már megszokott három térbeli mellett, melyek nagyon kis távolságokon belül - mint például egy nanométer - megváltoztatják a gravitáció hatásait. Silk és társai azzal érvelnek, hogy a gravitáció kis távolságokon nem engedelmeskedik Isaac Newton híres törvényeinek és itt lépnek be ezek a dimenziók a képbe. Mindezt soha nem vizsgálták kísérletekkel, soha senki nem mérte még meg, hogyan viselkedik a gravitáció egy milliméter századrészén kisebb távolságon. A csapat azt bizonygatja, hogy a sötét anyag vizsgálatai adják az első potenciális bizonyítékot a plusz dimenziókra. Az elképzelésnek sok támogatója akad, azonban a Silk féle bizonyítékok nem igazán tűnnek meggyőzőnek számukra. Lisa Randall fizikus, aki a Harvardon kutatja a további térbeli dimenziók lehetőségét, úgy véli, ha működik is az elmélet, akkor sem tekinthetők ezek a megfigyelések bizonyítéknak, amivel alapvetően Silk is egyetértett. A fizikusok évek óta gyanítják, hogy léteznek rejtett dimenziók, főként azért, mert az alapvető szubatomi részecskék jelenlegi első számú elmélete, a húrelmélet is ezt sugallja. A többség szerint ezek a dimenziók nagyon parányiak, sokmilliárdszor kisebbek, mint egy atom, így észlelésük rendkívül nehéz és máris magyarázatot kapnánk, miért néz ki a világegyetem úgy, mintha csak három dimenzióval rendelkezne. Randall azonban a fentiekkel ellentétben viszonylag nagynak, számunkra mégis hozzáférhetetlennek véli a plusz dimenziókat. A Silk által azonosítottnak vélt dimenziók szintén nagyok az egy nanométerükkel. Összességében mindez annyit jelent, hogy az univerzum ezekben az irányokban mindössze egy nanométer széles. A csillagászati megfigyelések egy értelmezése szerint a sötét anyag - ami elméletben az univerzum összes tömegének 85%-át teszi ki - nem az ismert alapvető részecskékből tevődik össze. Vonzását úgy tűnik egy ismeretlen erő adja, ez a vonzás pedig látszólag erősebb a törpegalaxisokban, mint a galaktikus klaszterekben. Ez elég különösen hangzik, nagyjából olyan lenne, mintha egy magányosan álló fáról gyorsabban esne le egy alma, mint egy gyümölcsös fáiról. Silk és kollégái szerint azonban a vonzás nem egy ismeretlen erő műve, hanem a plusz dimenziók hatása a gravitációra. Mivel a sötét anyag részecskéi nagyobb sebességre gyorsulnak a hatalmas klaszterekben, mint a törpegalaxisokban, ezért kevesebb időt töltenek egymás közelében, így kevésbé érezhető a többlet dimenziók hatása, tehát kisebb a vonzás. Vannak azonban más módok is a rejtélyes sötétanyag-eloszlás magyarázatára, ismerte el Silk munkatársa, Ue-Li Pen. A húrelmélet legnépszerűbb verziói szerint nem csupán három, de nyolc plusz dimenzió létezik. http://www.sg.hu/cikkek/39323

Eper daiquiri Hozzávalók: 50 dkg eper 2 e.kanál cukor 18 tört jég 8 e.kanál eperszörp 1,5 dl frissen préselt citromlé 3 dl fehér rum Elkészítés: Az epret megpucoljuk, megmossuk. 6 darabot félreteszünk, a többit pürítjük. 6 hosszúkás pohár szélét megnedvesítjük, majd a cukorba nyomjuk. Minden pohárba teszünk 2-2 e.kanál jeget. Az eperpürét, az eperszörpöt, a citromlevet, a rumot és a maradék jeget shékerben összerázzuk, majd a poharakba osztjuk. A félretett eperrel dekoráljuk.