Athleta1

"Lelkem rokonai azok a hívők, akik tudják mit hisznek, és mit, miért hisznek. És lelkem rokonai azok a hitetlenek, akik tudják, hogy mit nem hisznek, és mit, miért nem hisznek. Ám aki beleszületik egy vallásba vagy az ateizmusba, és azért hisz, vagy nem hisz, mert otthon is ezt látta, s nem kutat, nem keres, nem jár utána annak, hogy mit miért hisz, vagy nem hisz, - azzal nem tudok mit kezdeni. Emellett az a legelszomorítóbb, hogy általában pont ezek az emberek képviselik leghangosabban azt, amiről úgy hiszik, hogy hiszik mindazt, amiről ezt hiszik."

"A különbség regény és valóság között? A regénynek kell, hogy legyen valami értelme." /Tom Clancy/

"Azt hiszem igen dühös lehetnék amiatt, ami velem történt, de nehéz dühösnek lenni, amikor oly sok szépség van a világban. Néha úgy érzem, hogy egyszerre látom mindet és túl sok. A szívem felduzzad, mint egy léggömb és majd szétrobban. Aztán eszembe jut, hogy ellazuljak, és ne próbáljak meg belekapaszkodni. Aztán esőként rám hullik az egész. És nem érzek mást csak hálát hülye kis életem minden egyes percéért. Biztos fogalmatok sincs róla miről beszélek. De ne féljetek. Egy nap majd megtudjátok." /Amerikai szépség c. film/

"Ha létezik sors, nem lehetséges a szabadság, ha létezik szabadság, nem létezik sors, mi magunk vagyunk a sors." /Kertész Imre/

"Ha szakadékba nézel, a szakadék is visszanéz beléd." /Friedrich Nietzsche/

"Soha ne gondold azt egy napról,hogy az előző nap folytatása. Minden napot élvezz. Függetlenül a tegnaptól és a holnaptól." /Linkin Park: Chaz/

"Soha ne gondold azt egy napról,hogy az előző nap folytatása. Minden napot élvezz.Függetlenül a tegnaptól és a holnaptól." /Linkin Park: Chaz/

"Bűnnel a szívedben, vérrel a kezeden élni... élni és nem megfutamodni... ez az igazi bátorság..." /Linkin Park: Chaz/

"Sírj csak, ha az megkönnyebbíti a szívedet, mert az el nem sírt könnyek megégetik az ember lelkét." /Szerző számomra ismeretlen/

"Az a valami megöl minden reményt, ezt pillantják meg a rákos betegek az ágyuk melletti vizespohárban, amikor már az összes fájdalomcsillapító elfogyott, és a morfinpumpa nullát mutat, és még messze a hajnal, de a fájdalom nem távozik, csak egyre mélyebbre rágja magát a haldoklók álmatlan csontjaiba. És az a valami él. Mindenkit gyűlöl, és végtelenül falánk." /Stephen King - Lisey története/

"Nevetnek mert más vagyok, de én is nevetek, hiszen ők mind egyformák." /szerző számomra ismeretlen/

"Falak, mindenhol ott vannak. Meghatároznak, korlátoznak minket, megpróbálhatjuk megkerülni őket, áttörni rajtuk, vagy feladhatjuk, és hagyjuk, hogy körbezárjanak. De időnként, ha szerencsések vagyunk, valaki kinyit egy ajtót, és akkor rajtunk múlik, hogy lesz-e bátorságunk átmenni rajta." /A Dresden-akták c. sorozatból/

"Jó néha sötétben a holdat nézni, hosszan egy távoli csillagot igézni. Jó néha fázni, semmin elmélázni, tavaszi esőben olykor bőrig ázni, tele szájjal enni, hangosan szeretni, jó néha magamat csak úgy elnevetni, sírni ha fáj, remegni ha félek, olyan jó néha érezni, hogy élek!" /szerző számomra ismeretlen/

"Énjének abból a részéből, amit mindenki hét lakat alatt tart, és csak a legvérfagyasztóbb rémálmaiban enged ki a napvilágra. Nem azokban az álmokban, amikor szörnyek üldöznek, hanem amikor mi magunk vagyunk a szörnyek. Amikor véres kezünket az ég felé emeljük, és teli torokból, artikuláltan felüvöltünk - nem rettegésünkben, hanem örömittasan. Abban az ősi-állati, katartikus pillanatban, amikor megmártjuk a kezünket ellenségeink sűrű, meleg vérében, és nincs az a morális vagy racionális érv, ami megakadályozhatna abban, hogy duhaj örömtáncot ropjunk a sírjukon." /Laurell K. Hamilton - Anita Blake, vámpírvadász/

Köszi Derick Whibley, de én csak szemezgetek "Amikor azt gondolod, hogy végre van egy perc az életedben, amire már régóta vártál, és amiről azt hiszed, hogy tökéletes, és hogy örökké fog tartani, akkor rá kell döbbenned, hogy egyszer minden jónak vége szakad. És hogy ez a te esetben különösen így van. Ilyenkor azt gondolod, hogy téged nem illet meg a boldogság csodás érzése, vagy talán nem is létezik ilyen. Azt kérdezed magadtól, hogy mit tettél rosszul, mit kellett volna ahhoz elkövetned, hogy az a perc tényleg örökké a tiéd maradjon, az életed egy részét magába foglalva. Aztán felébredsz az álmodozásodból, és újra ott találod magad a szörnyen kietlen, puszta világban. Ahol olyan egyedül vagy, hogy szinte láthatatlan, érzékelhetetlen a személyed környezeted számára. Amikor azt látod a világ nélküled is ugyanúgy forog tovább és, hogy abszolút nem vagy meghatározó senki és semmi életében. Ugyanúgy neked sincs olyan személy az életedben aki az életet jelentené, és ez ellen akármennyire is akarsz, nem tudsz harcolni, hiszen talán a sors akarta így, talán te magad tehetsz róla, nem tudni... De azt tudod, hogy bárki bármit mond, te érzed, hogy ez az érzés soha nem fogy el belőled. Nem tudod senkivel sem megosztani, hiszen senki nem ért meg téged, nem tud osztozkodni a magányoddal. Azt látod, hogy mindenkit megillethet a boldogság körülötted, csak te vagy az, aki örökre a sötétségbe zárkózva éled életed egy konzervdobozban, és arra vársz, hogy végre jöjjön valaki, aki kinyitja ezt a dobozt és megmutatja neked milyen is az igazi világosság..." /ßißy/

"Mindannyian fényből és árnyékból szőtt bábok vagyunk. Ha elfogadod a sötétséget, azzal nem oltod ki a fényt." /Laurell K. Hamilton - Anita Blake, vámpírvadász/

"Attól függően alakítjuk a mondanivalónkat, hogy kivel beszélünk. Alkalmazkodva a helyzethez. Ha nem így tennénk, nem léteznének országok, etnikumok és közösségek. Mindenki hazudik, a körülményeket figyelembe véve. Más arcukat mutatják a családjuk, a barátaik és a társadalmuk előtt. De tényleg rossz ez? Mi az "igazi" arc? Nem léphetünk tovább egyéniségek nélkül." /Code Geass R2/

"Az ember olyan, mint a film. Minél több fényt kap, annál sötétebb." /Szerző számomra ismeretlen/

"Mindenki elrejti, hogy ki is valójában, legalábbis néha. Néha úgy elrejtőzöl, hogy valakinek emlékeztetnie kell, hogy valahol mélyen még ott vagy. És van amikor teljesen el akarod felejteni, hogy ki is vagy..." /Dexter/

"Időnként elmegyek orvoshoz, és megvizsgáltatom vele magam, mert az orvos is élni akar. Aztán elmegyek a gyógyszertárba, és kiváltatom az orvosságot, mert a patikus is élni akar. Aztán a gyógyszert a csatornába öntöm - mert én is élni akarok." /Mark Twain/

"Jó és rossz együtt vannak... mindannyiunkban. Születhetünk úgy, hogy inkább hajlunk... az egyik, mint a másik felé, de a választás lehetősége... mindig ott van. Így kell lennie. Különben a sorsunknak kiszolgáltatott... bábuk lennénk." /Darren Shan - A hajnal gyilkosai/

"A szavaknak van hatalmuk rá, hogy megváltoztassák a jövőt, és átalakítsák a világot." /Darren Shan - A végzet fiai/

"Az emberek szenvednek, mert nem tudják hogy hogy érezzenek. Hogy az a helyzet amibe vannak jó-e, helyes-e, de legfőképp olyan-e amelyet akarnak. Valami fáj, és nem tudják mi... valami ami olyan kimondhatatlan. De hogy is határozhatnánk meg ha magunk sem tudjuk. De még azt sem, hogy ez az érzés valós-e. Sápítozunk, áhítozunk a jobbért, de vajon van-e jobb? Nem tudom. És mi tölti ki az életünk nagy részét? Az ezen való gondolkodás. A "lehetne jobb is" érzés. Könyörgöm! Hát tegyél érte! Ja, hogy kipróbáltad, és az sem volt jó? Hát akkor gondolkodj! Lehet hogy nem a világban hanem benned van a hiba ! De mozdulj meg! Tégy valamit, mert belefáradsz! Belefáradsz... és elsodor... magával visz... és... belehalsz!"

"Vannak, akik mindig morognak, mert a rózsáknak töviseik vannak. Én hálás vagyok, hogy a töviseknek vannak rózsabimbói." /Alphonse Karr/

Szép idézet aniko979, és igaz is. "...volt egy titkos hite, melyen gyakran gúnyolódott; kinevette, naivságnak tartotta…De lelke mélyén ott élt tovább is ez a hit – a hit az emberségben és az emberiségben. Hogyan egyeztesse össze vele életét, múltját és jelenét? Elkeseredésében gyakran kedve lett volna eldobni, odavágni az egészet, de az ember nem dobja el olyan könnyen az életét. Élet csak egy van, akár szép, akár csúnya, még akkor is becses, ha üres és értéktelen." /Remarque, Erich Maria/