Zotyacom

Tudósok úgy vélik, rábukkantak az AIDS vírus fejlődésének egy hiányzó láncszemére, ami segíthet a HIV elleni elég kilátástalan küzdelemben. A láncszem áthidalja a majmokra gyakorlatilag ártalmatlan, míg az embereknél millióik halálát okozó fertőzés közötti szakadékot. A kapocs egy vírus, ami a vadon élő csimpánzok között pusztít, olvasható a Nature magazin csütörtöki számában megjelent tanulmányban. Az ember mellett a csimpánz az első főemlős faj, melynek képviselőit egy HIV-vel rokon vírus jelentős mértékben megbetegített, ami feltehetően annak is tulajdonítható, hogy a csimpánzok a legközelebbi rokonaink. Az AIDS vírusának majmoknál előforduló változata az úgynevezett majom immunhiány vírus (SIV), azonban a legtöbb fertőzött emberszabású majom tünetmentes. "Ha rá tudnánk jönni, miért nem betegednek meg tőle a majmok, akkor talán az embereknél is eredményesebben vehetnénk fel a harcot a kórral" - vélekedik Beatrice Hahn, az Alabama Egyetem orvos professzora, a tanulmány vezetője. A csimpánzokon természetes élőhelyükön, a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban végzett, kilenc évet felölelő tanulmány megállapította, hogy a SIV-el fertőzött majmok halálozási aránya 10-16-szorosa az egészséges példányokénak. A fertőzésbe belepusztult állatok boncolási eredményei szokatlanul alacsony T-sejtszámot mutattak, gyakorlatilag ugyanazt, ami az AIDS-ben szenvedőknél is jelentkezik, magyarázta Hahn egy telefonos interjúban. Amikor a tudósok alaposabban szemügyre vették a vírustörzset, felfedezték, hogy a csimpánzokat tizedelő vírus a lehető legközelebbi rokona az embereket elsőként megfertőző vírusnak. "Evolúciós és járványügyi szemszögből ezeket az adatokat egy 'hiányzó láncszemként' értékelhetjük a HIV járvány történetében" - mondta dr. Daniel Douek, az USA Allergiás és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézetének (NIAID) AIDS kutatója, aki nem érintett a Nature-ben megjelent tanulmányban. A majmok és az emberszabású majmok - kivéve a csimpánzokat - úgy tűnik valamilyen evolúciós alkalmazkodásnak köszönhetően túlélik a vírust, ami feltehetően a sejt receptoraikat érinthette, tette hozzá Douek. A csimpánzok fertőződése viszonylag újkeletű, tehát ők nem alkalmazkodtak. Hahn szerint a csimpánzok és az emberek valószínűleg ugyanazon a módon, fertőzött majmok elfogyasztásával kapták el a vírust, és ugyanúgy is terjesztik, azaz nemi úton. Afrika csimpánz állománya erőteljesen apad, ami sok tényezőnek betudható, tette hozzá a tanulmány társszerzője, Michael Wilson, a Minnesota Egyetem antropológia professzora, a tanzániai Jane Goodall Intézet terep kutatásainak egykori vezetője. A vadászat, az élőhely szűkülése és a betegségek rohamosan csökkentik a csimpánzok számát és nehéz kibogozni mekkora szerepet játszik ebben a SIV. "Egy újabb gond" - utalt a vírusra Wilson. "A legutolsó dolog amire ezeknek a csimpánzoknak szükségük van, az egy újabb halálforrás." (SG)

A felhasználók fele többet is használná laptop gépét otthon, ha nem aggódna annak túlmelegedése miatt. A Logitech ma bemutatta laptop kiegészítőinek legújabb tagját, a Logitech Cooling Pad N100-at, melynek segítségével hordozható számítógépünket kényelmesebben használhatjuk bárhol a lakásban. Míg laptop gépeinket egyre szívesebben használjuk otthoni számítógépnek is, egy Logitech felmérés kimutatta, hogy sok felhasználó úgy érzi, amit a hordozhatóságon nyer, azt kényelemben elveszíti. A megkérdezettek 60 százaléka például szeret a kanapén elnyúlva számítógépezni, ugyanakkor több mint 50 százalékuk aggódik a gépből áradó hő miatt, és 43 százaléknak meggyőződése, hogy ez a melegedés lelassítja vagy károsítja laptopját. „A kutatással sikerült beazonosítanunk az otthoni laptop felhasználás két legjellemzőbb módját: a rendszerezett, otthoni iroda jellegű felhasználást és a rendszerezetlen helyeken, például a nappaliban történő kikapcsolódást” – mondta Denis Pavillard, a Logitech billentyűzet részlegének marketing-alelnöke. „Pontosan megértettük, hogy mire gondolnak az emberek, amikor a hordozhatóság előnyeit szeretnék élvezni úgy, hogy az ne menjen a komfortérzet rovására. Olyan eszközöket kínál most a Logitech a laptopozás kényelmesebbé tételére, melyek tervezése során messzemenőkig figyelembe vettük a hordozható gépek otthoni felhasználásával kapcsolatos átfogó ismereteinket.” Ezeket az igényeket a Logitech a Cooling Pad N100, a korábban már bemutatott Comfort Lapdesk és más alapvető laptop kellékei segítségével tudja kielégíteni. Javítja a laptop körüli légmozgást Miközben laptop gépünkkel az ágyon vagy a kanapén heverészve böngészünk, vagy akár egy asztalnál ülve rádugjuk kedvenc külső billentyűzetünket és egerünket, a Logitech Cooling Pad N100 folyamatosan javítja a gépünk körüli légmozgást. A Cooling Pad N100 redőzött felületén egy USB csatolóról táplált ventilátor egyenletesen és csendesen teríti szét a levegőt, így megvédi a felhasználót a gépből áradó melegtől. Míg más hűtőlapok szellőzőnyílásait könnyen eltömítheti maga a számítógép, vagy a felhasználó ruhájának lelógó részei, addig a Cooling Pad N100 hátul szívja be a levegőt, így állandó, akadálytalan légáramlást biztosít. A zárt, masszív kialakítás megvédi a belső ventilátort a portól és a fizikai károsodástól. Bár a hatékonyságra tervezett Cooling Pad N100 fogyasztása alacsony, teljesítménye elegendő a laptop körüli levegő megmozgatására. Egyetlen USB kábelen csatlakozik a géphez, és kíméletesen használja annak akkumulátorát. Ár és elérhetőség A Logitech Cooling Pad N100 megjelenése Európában július elejére várható, ajánlott fogyasztói ára €29,99 lesz. A Logitech Comfort Lapdesk €39,99 ajánlott fogyasztói áron Európa-szerte már kapható. Az alapvető laptop kiegészítők teljes sora megtekinthető a weboldalon. techline.hu

Közeledik az idei GDC, amire az nVidia és az AMD eltérő tervekkel készül: előbbi a fizikai számításokat, valamint a mesterséges intelligenciát helyezi előtérbe, míg utóbbi a DirextX 11-re koncentrál. A két rivális terveiről több forrás is beszámolt, ezekből pedig kiderül, hogy az nVidia és az AMD másként fogadja majd a Windows 7-tel érkező DirectX 11 technológiát (amely várhatóan még idén széles körben elérhető lesz). Míg ugyanis az nVidia szerint nem érdemes előrerohanni, és jobban megéri növelni, feljavítani a DirectX 10 esetében elérhető sebességet, addig az AMD rögtön váltana, hogy ezzel is népszerűsítse majd az új generációt. A március 23. és 27. között megrendezésre kerülő Games Developer Conference alatt az nVidia több előadást is tart majd, ezeknél azonban a főszerep nem a Microsoft új szabványának, hanem két meglévő megoldásnak jut majd. A résztvevőknek egyrészt a PhysX motor, vagyis a fizikai számítások GPU-n történő végrehajtásának előnyeit ecsetelnék (amely nem mellesleg a napokban a PlayStation 3 konzolon is elérhetővé vált a játékfejlesztő cégek számára), emellett pedig a grafikus chipet a mesterségi intelligencia, avagy az AI-számítások elvégzésére is befognák. Itt természetesen az optimalizációt emelik ki, hiszen úgy vélik, hogy a jelenleg elérhető hardveren a DirectX 10 játékok nem száguldanak éppenséggel csúcssebességen, vagyis a hamarosan érkező új generáció (a DirextX 11 grafikus vezérlők) elsődleges feladata ezen sebesség gyorsítása lesz majd. Az AMD ettől eltérően vélekedik a grafikus kártyák új generációjáról, amelyekkel a vadonatúj DirectX 11 esetében is egycsapásra elérhető lesz a hardveres támogatás. Számukra éppen ez jelenti a legfontosabb fejleményt, vagyis (ahogy azt mostanában megszokhattuk), az új szabvány támogatására ezúttal is ők helyezik majd elsőként a hangsúlyt. Úgy vélik, hogy a támogatással a legszebb grafika lesz elérhető az új hardvereken, a "hardware tesselation" és egyéb funkciók mellett ugyanis a szabvány a fizikai számításokban, valamint a post-processing effekteknél is sokat javít majd. Arról még nincs szó, hogy az új grafikus chipek pontosan mikor jelennek meg, ám erre még az idei évben biztosan sor kerül. Az eltérő taktika alkalmazása komoly kihatással lehet a piaci erőviszonyok alakulására: az nVidia kissé lemaradhat és lassíthatja a DirectX 11 játékok elterjedését, bár ennek pontos következményeit egyelőre még megjósolni sem lehet.

Több évtizeddel ezelőtti kódolt politikai küzdelmek emlékét idézi a kínai online-világot hónapok óta foglalkoztató különös rajzfigura, a cao-ni ló. A világ legnépesebb országa ma azzal büszkélkedhet, hogy az internetezők tekintetében is az első helyen áll: immár 290 milliós a táboruk. De a kínai web nemcsak a legnépesebb, hanem közismerten a legellenőrzöttebb is. Kormányzati számítógépek figyelik szüntelenül a hálót, hogy kiszűrjék az egypártrendszerre nézve veszélyesnek tartott kifejezéseket és mondatokat: amint ilyenre lelnek, lezárják a szóban forgó portált vagy chatfórumot. Az internet ennek ellenére a nyilvánosság viszonylag legszabadabb és legnehezebben kézben tartható fórumának tekinthető, mivel a gyors ütemben modernizálódó ország vezetőinek szemében is nélkülözhetetlen az a tudás, amelyet közvetít és fejleszt. Ugyanakkor a web használói a háló végtelen változatosságát a jelképes beszéd ősi kínai hagyományával kombinálva újra és újra kicsúsznak a kontroll alól. Például a cao-ni lóval, amely januárban tűnt fel a Baidu kínai portálon. E ló nevében a cao és a ni írásjegy elvben füvet és sarat jelöl. A fűsár leírva értelmetlen - ám kimondva a fűsárló nyomdafestéket nem tűrő káromkodásként hangzik. Az interneten terjedő mese szerint a bátor állat legyőzi ellenségét, a folyami rákot. Az utóbbi neve kimondva úgy hangzik, mint a "harmónia" szó. Márpedig Hu Csin-tao elnök beszédeinek visszatérő motívuma a társadalmi harmónia megteremtése. Az internetezők a "harmonizálás" szót gyakran a cenzúra szinonimájaként alkalmazzák, ha egy kínai blogger honlapját bezárják, azt mondja, "harmonizálták". Mint arról nemrég az International Herald Tribune is beszámolt, a cao ni ló mára páratlanul népszerűvé vált Kínában. A YouTube-on 1,4 millió esetben töltötték le a róla szóló gyermekdalt, egy hasonló rajzfilmet további negyedmillió internetező nézett meg. A boltokban cao ni plüssfigurákat árulnak, és kínai értelmiségiek tanulmányokat írnak társadalmi jelentőségéről. Pedig az internet hatósági ellenőrzése csak fokozódott december óta, miután egy tekintélyes értelmiségiek által szervezett demokrácia-mozgalom Charta 08 címen körözött petíciójában sürgette, hogy a kommunista párt adja fel hatalmi monopóliumát. Ezután a hatóságok pornográfia-ellenes kampányt hirdetve február közepéig 1900 honlapot és 250 blogot zártak le - nemcsak pornográf tartalmú webhelyeket, hanem olyan chatfórumokat és sms-közösségeket, mobiltelefonos üzenetszolgálatokat is, amelyek kényes politikai témákat pedzegettek. Ilyen körülmények között terjedt a cao-ni ló. A mese ártatlan írott szövege kijátszotta a diszharmóniára vadászó hatósági szervereket - a hangos változatban pedig a trágár lovak legyőzik a hivatalos harmóniát, nevetségessé teszik a cenzúrát, a hatalmat. A kínai múltban máskor is voltak kódolt üzenetek. A vezetők mai gárdája még jól emlékezhet az 1966-76 évi "nagy proletár kulturális forradalmat" előkészítő írásokra, színdarabokra. Az 1949 után berendezkedett kommunista rendszerben ezek különösen fontos szerepet töltöttek be azt követően, hogy az 1958-ban elindított "nagy ugrás" egyenlősítő kísérlete (kommunák, népi kohók, stb.) kudarcot vallott. A gazdasági összeomlás arra kényszerítette Mao Ce-tungot, a Kínai Kommunista Párt elnökét, hogy háttérbe vonuljon. Előzőleg azonban még elérte, hogy kizárják a vezetésből azt a politikust, Peng Tö-huaj hadügyminisztert, aki a párton belül nyíltan az elnököt tette felelőssé a katasztrófáért. Mao már nem tudta irányítani az apparátust, de pártelnökként és legfőbb ideológusként támadhatatlan maradt. A pekingi pártbizottság lapjában azonban a Három család faluja nevű tárcarovat (a mai blog elődje) értelmiségi szerzői kis történetek formájában mégis bírálni merészelték. Egyikük Vu Han volt, aki színdarabot is írt, Haj Zsuj elbocsátása hivatalából címen. A XVI. században játszódó történetben a császár elbocsátja hivatalából hűséges kormányzóját, aki figyelmeztette hibáira. Az írás a bennfentesek, a pártelit szemében átlátszó célzás volt Peng Tö-huaj esetére. Amíg hatalmi pozíciója gyenge maradt, Mao nem reagált, amikor azonban két-három év múlva újra megerősödött, e darab bírálatával indította meg politikai ellentámadását. A pártelnök veje, egy irodalomkritikus "dekódolta" a darabot, és Mao-ellenes hatalmi konspirációnak minősítette. A pártapparátus védeni próbálta Vu Hant: Mao válaszul a diákságot és a hadsereget mozgósította az ellenállás megtörésére. Így kezdődött a "kulturális forradalom", amely tíz évre zűrzavarba taszította a hatalmas országot. Mao halála után Teng Hsziao-ping elvetette az egyenlősítő dogmatizmust, kiadta a "Gazdagodjatok!" jelszót, megvetve az alapját a jelenlegi fejlődésnek és a modernizációnak. A párt hatalmi monopóliumának megőrzésére azonban ő is ügyelt. A mai cao-ni ló persze csak abban emlékeztet az 1960-as évekre, hogy szintén kódolt bírálat, de ezúttal nincs jele annak, hogy a hatalmon belüli küzdelmet tükrözne. Viszont akkor még internet sem létezett, Kínában soha nem volt olyan széles, nehezen ellenőrizhető, bizonyos értelemben demokrácia-fóruma a nyilvánosságnak, mint a világháló. Így erre a kihívásra nehéz válaszolni. A fura ló nevetségessé teszi a cenzúrát - ám ezen nem sokat változtatna, ha elűznék a hálóról. Kitiltása csak a szoftver beállításának kérdése, de mindig jöhetnek új meseállatok. Egy sanghaji blogger pedig a napokban azt javasolta, hogy a tiltott Charta 08-ot említsék a weben más néven, nevezzék például Vangnak - ez olyan gyakori név, mint a magyarban a Kovács. Nehéz lenne megkülönböztetni a "jó" Vangokat a "rosszaktól". Minden Vang kiszűrése pedig furcsa "kulturális webforradalom" lenne: megbénulna a háló, odalenne a modernizáció.

Egy új beszélő, sétáló humanoid robot mutatkozott be Japánban, méghozzá egy divatbemutatón. A női arcot és alakot viselő 43 kilogramm súlyú szerkezet testét 30 motor működteti, további 8 motorjával még mosolyogni is tud, a biztonsági előírásokon azonban nem sikerült túljutnia, így nem vonulhatott fel a hús-vér modellekkel együtt. A hétfőn bemutatott robot a járáson és a beszéden kívül képes arcmimikára is, érzelmek, mint a harag, az öröm, vagy a meglepetés kifejezésére. A sajtónak tartott demonstráción a robot előkacsázott, látványosan pislogott - leginkább egy életre kelt képregényfigurára emlékeztetve - majd vékony női hangon, száját mozgatva köszöntötte az összegyűlteket. A demonstráció nem volt zökkenőmentes, a robot szokatlanul gyakran vágott meglepett ábrázatot kitátott szájjal és tágra nyílt szemekkel, amikor a bemutatót tartó mérnök mosolyt vagy bosszús pillantást kért tőle. Járása sem volt igazán manökenhez méltó, ami részben a folyamatosan behajlított térdeknek tudható be. Bár lábaiban is vannak szenzorok, lépteiből hiányzik az igazi emberi járást jellemző finom egyensúly. A fejlesztő, a japán kormány támogatását élvező Fejlett Ipari Tudományos és Műszaki Nemzeti Intézet elismerte, hogy "kibernetikus emberük" még nem kész a mindennapi feladatokra vagy az emberekkel közös munkára, amit az emberek egyre inkább elvárnak a jövő robotjaitól. "Műszakilag még nem érte el ezt a szintet" - nyilatkozott Hirohisa Hirukawa, az egyik fejlesztőmérnök. "Még manökennek sem volt tökéletes, alacsonynak és meglehetősen átlagos alkatúnak ítélték meg". Ez utóbbi kijelentésen nem is lehet csodálkozni, hiszen a HRP-4C kódjelű robotot úgy tervezték, hogy egy japán átlagnőt testesítsen meg, bár ezüst-fekete "öltözéke" inkább egy sci-fi szereplőre emlékeztet. A negatívumok mellett szóljunk azonban a robot és fejlesztői érdemeiről is. Az egyik nagy kihívást, hogy a HRP-4C alkatrészeit kellőképpen összezsugorítsák annyira, hogy egészében megfeleljen egy ázsiai nő arányainak, maradéktalanul teljesítették. Az előd 58 kilogrammot nyomott, így a mostani 43 kiló komoly előrelépésnek számít. Az Intézet humanoid kutató csoportjának vezetője, Shuuji Kajita különösen a robot karcsú lábaira büszke, talán ez volt az a végtag, amiről a legtöbbet kellett lefaragniuk. "Ez csupán az első lépés" - tette hozzá Kajita. Jelenleg a 158 centiméter magas fekete hajú humanoid robotot főként az emberek figyelmének felkeltésére vagy szórakoztatására szánják. A fejlesztők szerint az emberi mozgás szimulálására is alkalmas lehet, például tornagyakorlatok bemutatására használható. A HRP-4C robotváza az arc és az egyéb borítások nélkül elvileg 200 000 dollár körüli áron vásárolható meg, míg programozási technológiája szabadon hozzáférhető lesz, így bárki átszabhatja majd a gép programozását, állítják a projekt tudósai. Japán jelenleg a világ egyik vezetője a robot iparágban, a kormány pedig mindent megtesz az előkelő pozíció megtartásáért, emlékezzünk csak az autógyártó Honda Motor Co. által kifejlesztett Asimora, ami szintén nagyon ügyesen mozog és beszélni is tud, azonban szándékosan nem látták el emberi vonásokkal. A kutatások szerint az emberek komoly fenntartásokkal kezelik az emberi vonások és a gépiesség keverékét, ez szintén nem könnyíti meg a HRP-4C érvényesülését. A többi embert mímelő robotokkal ennek ellenére komolyan folynak a kísérletek, jelenleg recepciósként tesztelik őket. Ugyanakkor egyre nagyobb a kereslet a szociálisan hasznos robotok iránt, amik képesek gondját viselni az időseknek és betegeknek, nyilatkozott Yoshihiro Kaga, a kereskedelmi és ipari minisztérium képviseletében. SG.hu

Az NEC SX-9 típusú vektorszámítógép 45 százalékkal növeli a mostani rendszer teljesítményét. A berendezést az 1952-ben alapított Német Meteorológiai Szolgálathoz (DWD) tartozó Meteorológiai Számítógépes Központban (DMRZ) helyezik el. A beruházás 2010 végéig zárul le és a szuperszámítógépnek köszönhetően az időjósok az eddigieknél jóval pontosabb és részletesebb előrejelzéseket készíthetnek. Az SX-9 a világ jelenlegi leggyorsabb vektorszámítógépe, a számítási teljesítménye 109 TeraFlops, ami több mint 30 000 átlagos asztali PC teljesítményének felel meg. "Az új rendszerek munkába állításával minőségileg új lehetőségek nyílnak az időjárás-előrejelzésben. Úgy véljük, hogy a jobb minőségből a közvélemény is profitálni fog" - hangsúlyozta Geerd-Rüdiger Hoffmann professzor, a DWD technikai infrastruktúráért felelős vezetője. Az új hálózat képes egymástól függetlenül egyszerre több időjárás-előrejelzési modellt is készíteni, de a szakemberek végül az összes modellt egyesítik, hogy így kapjanak pontos értékeket. Ezáltal nagyobb valószínűséggel képesek megmondani, hogy milyen időjárási helyzet alakulhat ki az egyes régiókban. "Az új szuperszámítógép a hatalmas teljesítménye miatt sokkal több adatot képes feldolgozni, így különösen a viharok, az erős esőzések, a jégesők és széllökések jelezhetők előre az eddiginél nagyobb pontossággal" - közölte Dr. Gerhard Steinhorst, a DWD időjárás-előrejelzési részlegének vezetője. A berendezés beépítése fél évig tartott, a technikusok összesen 50 kilométer kábelt fektettek le. A szuperszámítógép belsejében 448 processzor dolgozik. Az SX-9 méreteire jellemző, hogy két termet és összesen ezer négyzetméter helyet foglal el. Olyan széles, mint nyolc családi ház. Az eszköz összesen napi egymillió adatot dolgoz fel, amelyek hajókról, időjárás-előrejelző állomásokról, műholdakról, bójákról érkeznek be. Az információkat a DMRZ munkatársai összesen 34 monitoron ellenőrzik. A készülék hűtéséről hatalmas klímaberendezések gondoskodnak, de még így is érezhető a termelt óriási hőmennyiség, amelyet a központ fűtésére használnak fel. A DMRZ így biztosítja a fűtési energia 80 százalékát. Az SX-9 azonban nem csak a meteorológiai számításokban segíthet a kutatóknak, hanem tartalékrendszerként is szolgál más hivatalok, például a Közlekedési, Építési és Városfejlesztési Hivatal (BVBS) számára, amelyek kihasználhatják a 39 millió eurós eszköz éppen felesleges számítási kapacitásait. A készüléket a DMRZ a Bundeswehr Geoinformációs Hivatalával együtt működteti majd.

Gyakran hangoztatják a szakemberek, hogy a mostani gazdasági világválságból a fejlesztések és az innováció jelenthetik az egyetlen kiutat. Nos, aligha ilyen megoldásokra gondoltak. A világ legnagyobb, teljesen működőképes mobil készüléke 4,5 méter magas és Chicagóban található. Az eszköz a Cricket Wireless amerikai mobil szolgáltató legújabb reklámkampányának részét képezi. Hatalmas méretei ellenére azonban nem csak figyelemfelkeltésre alkalmas, hanem aki akar akár SMS-t is küldhet a segítségével. A készülék pontos mása a Samsung R450 Messager készülékének, csak éppen XXL méretben. A fejlesztők nagy hangsúlyt fordítottak arra, hogy a másolat minden apró részletében hasonlítson az eredetire és teljesen működőképes is legyen. Így bárki használhatja a billentyűzetet, feltéve, ha képes őket elérni és van elég ereje az egyes gombok lenyomásához. Egy kéz mindenesetre nem elég a billentyűzet előhúzásához és 160 karakter beütése komoly tornamutatványnak felel meg. A Samsungtól nem idegen az óriás telefonok készítése, hiszen a konszern korábban 30, egyenként 6 méter magas elemet készített, amelyek egy kezet és egy mobilt mintáztak. A különleges építményt frekventált helyeken helyezték el és elsősorban Ázsiában használták reklámcélokra. Az eddigi legnagyobb mobiltelefon rekordját egyébként a mindössze 123 centiméteres MegaPhone tartotta, amit egy informatikai cég épített meg és főleg kiállításokon, illetve más rendezvényeken mutatta be. Az eddigi legabszurdabb terv viszont Ausztráliából származik, ahol John Ilhan milliomos 2005-ben bejelentette, hogy 20 millió euróért akar felépíteni egy 120 méter magas, mobiltelefont formázó felhőkarcolót. Mivel a vállalkozó 2007-ben szívinfarktust kapott, a Phone Tower nevű torony tervei is feledésbe merültek. A Guinness Rekordok Könyvében néhány éve már igazán abszurd teljesítmények és termékek is megtalálhatók. A legtöbb esetben egyszerű figyelemfelkeltésről van szó, s valóban, ennél olcsóbban és jobban aligha lehet reklámozni. A leggyorsabb SMS-ező 41,52 másodperccel tartja a jelenlegi világcsúcsot. Emellett külön kategória van a vakon SMS-ezők számára is. A nemrég elkészült legnagyobb mobilhoz szükség volna a világ legnagyobb nadrágjára is. A jelenlegi csúcstartó farmeróriás azonban "csak" 40 méter hosszú, ezáltal még túl kicsi az új modellhez.

Egy új módszernek köszönhetően mikroméretűre zsugoríthatók a jelenleg fridzsiderre hasonlító atomórák, a cézium uralmát pedig az alumínium törheti meg. A világ legpontosabb atomórái az Egyesült Államok Nemzeti Szabvány- és Technológiaügyi Intézetének (NIST) tulajdonában vannak. Ezek az atomórák az úgynevezett "cézium szökőkutak", amik cézium atomfelhőket küldenek át egy mágneses mezőben elhelyezkedő vákuum-kamrán. A nagy atomok, mint a cézium és az alumínium, többszörös energiaszintekkel rendelkeznek, melyek olyan közel esnek egymáshoz, hogy szinte megkülönböztethetetlenek. A mágneses mező két "hiperfinom" állapotra bontja ezeket a szinteket. A kamrát mikrohullámok járják át, ezek gerjesztik az atomokat, amik fényt bocsátanak ki, amikor az alacsonyabb hiperfinom állapotba süllyednek. A fluoreszkálást maximalizáló mikrohullámú frekvencia határozza meg egy másodperc hosszát, ami a maximális intenzitáshoz tartozó mikrohullámú frekvencia periódusidejének 9.192.631.770-szerese, ezt alakítja egy megfelelő elektronika másodpercekké, percekké, napokká. A mérés egy hatalmas vákuum-kamrában zajlik, ezért a cézium szökőkutak vaskos szerkezetek, méretük egy köbméter körül mozog, ami jelentős nehézségeket gördít a mágneses mező, valamint az eszköz teljes területén az egységes hőmérséklet fenntartása útjába, ami mérési pontatlanságokhoz vezethet. Éppen ezért állt elő a Nevadai Egyetem két kutatója, Andrej Derevianko és Kyle Beloy az atomok csapdába ejtésének ötletével, amit lézerek alkalmazásával oldanának meg, így az atomok energia állapotai mindössze pár mikrométer átmérőjű területen is megfigyelhetővé válnának, a kis tér pedig pontosabb méréseket is eredményezne. A módszer persze nem olyan egyszerű, mint a fentebb leírtakból kitűnhet, a lézerek ugyanis egészen bonyolult módon torzítják egy atom energiaszintjeit, lehetetlenné téve egy másodperc meghatározását. Derevianko és munkatársai azonban megtalálták a megoldást egy olyan lézerfrekvencia felfedezésével, ami mindkét hiperfinom állapotot pontosan ugyanolyan mértékben változtatja. A trükk kiválóan alkalmazható az alumínium és a gallium atomok esetében, a céziummal azonban nem működik tökéletesen. "A szintek közötti energiakülönbség ugyanakkora, mintha az atomok vákuumban lennének" - magyarázta Derevianko. A módszer alkalmazásával a csapat számítása szerint egy másodperc 1506 millió mikrohullám ciklus az aluminium-27, illetve 2678 millió ciklus a gallium-69 esetében. Bár az atomoknak elég a néhány mikrométeres terület, a lézerek, a hűtő- és számítási berendezések mind jelenlegi méreteikkel járulnak hozzá a végleges mérethez. A csapat szerint így is jelentős előrelépést érnek majd el, az órák szállíthatóvá válnak és alkalmazhatók lesznek az űrbeli kísérletekhez, melyeknél elengedhetetlenek a pontos időzítés vagy időmérés, vegyük csak az Einstein elméleteit igazolandó gravitációs hullám észleléseket. Tom Heavner, a terület szekértője, aki maga is cézium szökőkutakkal dolgozik, eredetinek és jövőbe mutatónak nevezte a megoldást. "Ez egy nagyon okos módja a régi típusú órák és az új lézer technológia összeolvasztásának" - mondta.

Egy hatalmas és félelmetes tengeri ragadozó megkövült maradványaira bukkantak a Spitzbergákon, norvég nevén a Svalbard szigetcsoporton. A "Predator X" névre keresztelt őslény 15 méteres hosszával és 45 tonnás súlyával a plioszauruszok egy új faját testesíti meg, melynek képviselői 147 millió évvel ezelőtt uralták a tengereket. A tengeri óriás feje kétszerese a hírhedt Tyrannosaurus rexének, míg harapását négyszer erősebbre becsülik. Fogai átlagosan 30 centiméter körüli hosszúságúak lehettek. A maradványokat 2008 júniusában fedezte fel az Osloi Egyetem Természet Tudományi Múzeumának egyik expedíciója. "Anatómiája, élettani jegyei és vadászási stratégiája mind arra utalnak, hogy csúcsragadozó volt, a földi óceánokat lakó legveszedelmesebb lény" - olvasható a múzeum közleményében. Az őslény méreteinek meghatározásában kulcsszerepet játszott egy gömbölyű csont, a koponyát a gerincoszloppal összekötő csontbütyök. "A megtalált csontbütyök átmérője 15 centiméter, ez a legnagyobb az eddig ismert plioszaurusz fajoknál" - mondta Jörn Hurum, a kéthetes expedíció vezetője. "Összehasonlításként a T. Rexnél ez a csont mindössze 8 centiméter, ami azt jelzi, hogy a Predator X koponyája legalább kétszer akkora volt." Összességében a kutatók a lény csontvázának közel 20 000 darabját találták meg, amit a múzeumban állítottak össze. Négy uszonyának csontjai arról tanúskodnak, hogy a tengeri szörny az úszkáláshoz csak a két elülső uszonyt használta, a hátsókat csak akkor vetette be, ha üldözőbe kellett venni zsákmányát és nagyobb sebességre volt szüksége. A Predator X agya méretét és típusát tekintve is hasonló lehetett - persze arányosan - a mai fehér cápáéhoz, állítják a kutatók. A felfedezés teljes részleteit az elkövetkező hónapokban publikálják, az expedíció munkáját nyomon követő dokumentumfilmet pedig májusban mutatják be világszerte.