Elkezdtem egy könyvet de aztán abba hagytam aztán érdekelne, hogy folytassam-e?Egyébként real/horror könyvnek szánnám :
A játék
I.A kezdet
A gép előtt ülök. Kaptam egy e-mailt. Megnézem és látom, hogy Zsolt írt. Elolvasom az üzenetet, amelyben azt írja, hogy szerzett egy új játékot és meg akarja mutatni. Visszaírtam neki, hogy délután átmegyek hozzá. Addig is elütöm az időt az egyik játékommal. Délben lemegyek az ebédlőbe és bekapok valamit. Megmondom a szüleimnek, hogy átmegyek a barátomhoz. Felveszem a cipőm és a kabátom aztán elindulok...
Mikor megérkezem, társasházhoz, felcsöngetek hozzájuk. A papája veszi fel. Megmondom, hogy Zsoltot keresem. A papája kinyitja a kaput és én bemegyek. Felmegyek a 2. emeletre és bekopogok a 19-es számú lakásba. Zsolt nyitja ki az ajtót. Bemegyek köszönök a szüleinek és hátramegyünk a szobájába.
-Akkor megmutatod azt a játékot?
-Persze-feleli Zsolt.
Leülünk a gép elé, és belépünk a játékba.
-Nagyon szép a grafikája és olyan mintha az élet játéka volna-mondja miközben eszeveszettül nyomkodja a billentyűzetet.
-Kipróbálhatom?
-Majd picit később, mert most bemutatom a játékot.
-Oké.
Fél órát játszik aztán átadja nekem a helyet.
-Kimegyek, hozok egy kis sütit.
-Rendben-mondom miközben átülök az ő székére.
Amint a egérhez érek, elkezd vibrálni. A kép elsötétül és mindenféle színek jelennek meg rajta. Már szólnék a társamnak, hogy valami elromlott, de ekkor visszajött a kép. Viszont nem ugyanazok a karakterek voltak rajta és a helyszín is megváltozott. A szereplők képe nagyon ismerős volt valahonnan.
-De hát ez a szomszédunk arca?!
-Tessék?-kérdezi a barátom.
-Ja bocs, nem is vettelek észre.
-Itt egy kis süti.
-Kösz, de nem kérek.
-Na milyen a játék?
-Nagyon részletes, és a játékban, mintha az egyik szomszédunkat láttam volna.
-Én is láttam már benne pár ismerősöm, de ez szerintem csak véletlen, vagy a képzeletem játszik velem.
Leveszem Zsoltról a szemem és a monitorra nézek. A nagy tömegben vér fröccsen ki. Odamegyek, megnézem ki az, és látom, hogy ugyanaz az ember akiről még az előbb azt hittem, hogy a szomszédom. Aki a karddal lesújtott már elfutott a tetthelyről. Úgy látszik a tömeget nem nagyon érdekli, mert elmentek mellette. Ekkor bejön Zsolt mamája aki azt mondja, hogy már haza kéne mennem mert későre jár.
-Azért, kölcsön adod?
-Igen, de majd írd ki egy CD-re és hétfőn hozd be a suliba.
-Rendben.
Ezután a barátom elköszönt és aztán visszaült a monitor elé. Még látom ahogy Zsoltnak is elsötétül a kép és újra visszajön más helyszínnel és emberekkel. Hazaindulok, és az egész úton a játék jár a fejemben. Mikor az utcánkhoz érek, meglátom, hogy a szomszédunk házának ajtaja tárva-nyitva áll. Közelebb megyek és észreveszek egy vékony vércsíkot a falon. Belépek a küszöbön túlra és megérzem az alvadt vér szagát. Nem merek tovább menni és hazaszaladok. Berontok a házba és segítségért kiáltok.
-Mi történt?-kérdezik.
-A szomszéd házban nyitva van az ajtó és vércsík van a falon.
A szüleim a telefonhoz rohannak és kihívják a rendőrséget. Amint megérkeznek lezárják a területet és a nyomozók megkezdik a munkájukat. A környező házakból kijönnek és a rendőröket nézik. Eszembe jut a játék amivel ma játszottam és az a szereplő is akit leszúrtak az emberek közt.
-Biztos csak véletlen-mondom magamban.
Vissza megyek a házunkba és lefekszem a kimerítő nap után. Jó ideig nem jön álom a szememre, de aztán mégis elalszom. A játékról álmodom és a ma történt
eseményekről.
II.
Reggel a bátyám keltett.
-Kelj fel te hétalvó!
-Mindjárt-mondom.
-Nem, most!
-Jó-jó
-Egyébként melyik az a játék amit tegnap a haverod adott kölcsön?
-Közöd?
-Na ide figyelj, velem te ne szórakozz, melyik az a játék és kész?!
-A sárga tokban van.
-Kipróbálhatom?
-Oké, de csak a saját gépeden.
-Rendben.
Kikászálódok az ágyamból, és a fürdő felé veszem az irányt. Megmosakszom, fogat mosok és aztán felöltözöm. Ezután visszamegyek a szobámba és leülök a gép elé. Betöltöm a játékot. Észreveszem, hogy a játék CD-je benne maradt a meghajtóban. Kiveszem és leszaladok a bátyámhoz.
-Hé itt van a CD!
-Ja, kösz most szóltam volna.
Megvárom, hogy feltelepítse a játékot, mert kíváncsi vagyok, hogy nála is megváltozik-e a helyszín meg a szereplő? Kiderül, hogy neki is ugyanazok a dolgok voltak, mint nekem. Valószínűleg azért mert testvérek vagyunk és nagyjából ugyanazokat az embereket ismerjük. Visszamegyek a gépemhez és utána nézek az interneten a játéknak. Hosszas keresés után kiderül, hogy a játékot fejlesztő csapat a kiadás után pár nappal eltűnt. Rá egy héttel már halottnak nyilvánították őket. Arra is rábukkantam, hogy a tesztelők közül is alig maradt meg pár ember.
-Tessék itt a játék-mondja Gergő.
-Mi az nem tetszett?-kérdezem.
-Nem...nem valami jó játék.
-Pedig szerintem az.
-Lehet de engem már nem érdekel.
Átadja a játékot én meg sietve berakom a meghajtóba. Rákattintok az ikonjára és belépek a játék világába...Teljesen elvesztettem az időérzékem amióta játszom. Az édesapám(Ferenc) hajnali 2-kor szólt, hogy most már hagyjam abba. Elkezdem neki mondani, hogy milyen jó a játék, azért, hogy hátha még egy kis időre játszhatok.
-Nem, gyerünk lefeküdni, most a zuhanyzás sem fontos, ki kell aludnod magad hiszen holnap iskola!!!
-De, még ki kell másolnom egy lemezre a játékot, amit még ma vissza kell vinnem.
-És az mennyi idő?
-Öt perc-felelem.
-Megegyeztünk, de figyelem az órát!-figyelmeztet.
Rábólintok aztán elkezdem a másolást.
Öt perc múlva megjelenik, de addigra én már lekapcsoltam a gépet.
-Gyerünk az ágyba!-mondja.
Engedelmeskedek a szavának és lefekszem.
-Jó éjt, apa!
-Neked is!
Hamar elalszom, mert a sok játék után teljesen kimerültem. Hétfőn már kora reggel fent vagyok. Nem tudtam rendesen kialudni magam, de muszáj ilyenkor kelnem mert a suli messze van és ma még le is kell fürödnöm. Aztán megreggelizem és elmegyek.
-Várj, itt maradt az uzsonnád!-mondja anya(Zsuzsi).
-Hopp, el is felejtettem, még vissza kell vinnem a játékot az egyik haveromnak.
-De, siess-mondja utánam.
Felszaladok a szobámba és az asztalról a táskámba helyezem a lemezt. Visszafutok, a kapuhoz, aztán megvárom míg anya megpuszil, és aztán elindulunk a buszmegállóba a tesómmal. A busz szerencsére még nem indult el és pont időben feltudunk szállni rá. Leülök az ablak mellé és kinézek rajta. Kisvártatva megindulunk a járművel. Három buszmegálló után érkezünk meg a suli környékére. A buszon észreveszek egy embert a 3. ülésen, aki egy újságba temeti az arcát. Oldalról lehet látni és nagyon hasonlított az egyik karakterre a játékban. Felidézem magamban akik a játékban szerepelnek és egy tolvajra emlékszem vele kapcsolatban. Tovább nézem és látom, hogy a zsebe kidudorodik. A busz véletlenül fékez egy nagyot és az emberrel együtt én is megrázkódom. A ''tolvaj'' zsebéből több aranyékszer is a földre hullik. Lerakja az újságot és gyorsan összekapkodja a lopott szajrét. A jármű hamarosan megáll az első megállónál. Aki még az előbb az újságot olvasta, most fejvesztve rohan ki a buszból. Hamarosan eltűnik a szemem elől. Ezt követően már semmi érdekes nem történik és idővel megérkezünk az iskola elé.
