Elkészült a kávékóstoló gép
A Daily Telegraph számolt be róla, hogy svájci mérnökök elkészítették a világ első kávékóstoló gépét. Retteghet az összes kávégyári alkalmazott, akinek az a munkája, hogy a minőségellenőrzési osztályon naphosszat kávét kóstol! (Nem vicc, tényleg vannak ilyenek, Angliában nagyjából ötven kávékóstoló szakértő dolgozik a nagy kávégyáraknál.) A gépet a Nestlé Lausanne-i laborjában fejlesztették ki, és az Analytical Chemistry kémiai szaklapban jelent meg róla az első részletes leírás.
A kávé nagyjából ezer illékony összetevőt tartalmaz, de ebből csak ötven felelős az ízhatásért. A gép a gőzölgő kávéscsésze feletti levegőből vesz mintát (gyakorlatilag nem is megkóstolja a kávét, csak megszagolja), majd ennek az ötven vegyületnek a mennyiségét hasonlítja össze az adatbázisával, amit hivatásos kávékóstolók tapasztalatai alapján állítottak össze. Ebben a szakértők egytől tízig pontozták, hogy mennyire érzik a kávé aromájának tizenegy összetevőjét: a nyers kávé, a kakaó, a vaj, karamell, a bor (!) ízét, a keserű, pörkölt, fás, savas aromát, a virágokra és gabonára emlékeztető ízhatásokat. A tesztkávékban aztán megmérték az említett ötven vegyület előfordulását.
A gép állítólag közel olyan pontosan működik, mint az emberi kóstolók, csak persze sokkal nagyobb a teherbírása.
ET nyomára bukkantak indiai csillagászok
Az India Daily számolt be helyi csillagászok felfedezéséről, miszerint az Abell 1835 IR1916 kódjelű galaxis egy négyes típusú földönkívüli civilizáció keze nyomát viseli magán, sőt, valószínűleg az egész galaxist a földönkívüliek hozták létre. A galaxis 13,2 milliárd fényévre van tőlünk, a Szűz csillagképben. Hogy mire alapozzák ezt a feltevést, sajnos nem tudtuk meg.
A négyes típus egyébként egy szovjet csillagász, Nyikolaj Kadarsev saját magáról elnevezett skáláján értelmezendő, ami az alapján osztályozza a civilizációkat, hogy azok mennyi energiát képesek termelni. Az emberi civilizáció jelenleg úgy 0,72 körül jár, a Csillagok Háborúja galaktikus Birodalma a hármast érné el, a négyesre pedig a Star Trek Q-kontunuumának, vagy a Stargate csillagkapuit építő Ősöknek a fejlettségi szintjét hozza fel példának a Wikipedia.
Meghalni jobb mint ölni
Legalábbis lövöldözős videojátékokban, az Emotion nevű pszichológiai szaklapban megjelent finn tanulmány szerint. Az Ars Technica által idézett kísérletben a résztvevők érzelmi reakcióit az arcizmok aktivitását vizsgáló, illetve a bőr ellenállását mérő elektródákkal (hasonló elven működik a hazugságvizsgáló gép is) figyelték.
Két játékot adtak az alanyok kezébe, a Nintendo vicces-ugrabugrálós Super Monkey Ballját, és a James Bond 007 Nightfire-t, amiben egymást lőhették halomra. Az erőszakmentes majmos játék során szinte kizárólag pozitív érzelmeket regisztráltak a játékosoknál, míg a lövöldözés során mutatott érzelmek között megjelent az aggodalom és a düh is. Meglepő módon a feszültség, és a negatív érzelmek akkor voltak jellemzőek a játékosokra, amikor megöltek valakit; ha meghaltak, a megkönnyebbülés volt inkább a jellemző reakció.
Az eredményeket kielemző pszichológusok szerint ennek az lehet az oka, hogy egy többszemélyes akciójátékban egy ellenfél kivégzése után a játékos azonnal a következő fenyegetés azonosításával kezd foglalkozni, és az ezzel járó feszültség legyűri a győzelem miatt érzett örömöt. Amikor meghal a játékos által irányított figura, megszűnik a feszültség, és az addig elfojtott, felszabadult örömérzet lép a helyére
Két pont között legrövidebb út a cikkcakk
A University of Washington egyetem kutatói számítógépes modellel bizonyították, hogy hatékonyabb hegynek felfelé cikkcakkban közlekedni, mint egyenesen. Marcos Llobera, a kutatás vezetője archeológusok, antropológusok és matematikusok segítségét vette igénybe, hogy bebizonyítsa: egy bizonyos dőlésszög felett már kisebb energiabefektetéssel jár, és gyorsabb cikkcakkban haladni felfelé. Sajnos azt, hogy ez milyen meredek lejtőnél következik be, a Science Daily beszámolója nem árulja el.
A teljes tanulmány a Journal of Theoretical Biology szaklapban olvasható, és a Leverhulme Trust Early Career Fellowship alapítvány ösztöndíja tette lehetővé, hogy ezen a súlyos elméleti problémán eltöprengjenek a tudósok.
Bankcsődök és szívinfarktus
Ha csődbe megy egy bank, az növeli az adott ország lakosságánál a szívinfarktus kockázatát – erre a döbbenetes következtetésre jutottak a nagy múlti cambridge-i egyetem kutatói. A BBC beszámolója szerint átlagosan egészen pontosan 6,4 százalékkal nő a szívroham kockázata egy bank csődje után, amit a WHO halálozási statisztikáit az elmúlt negyven év pénzügyi kríziseivel összevetve számoltak ki a kutatók. Fejletlenebb bankrendszerrel és egészségügyi hálózattal rendelkező országokban még rosszabb a helyzet, a tanulmány Indiát hozza fel példának, ahol egy-egy csődbe ment bank 26 százalékkal emelte a szokásos szívinfarktus-rátát.