tyll

Frank Patrick Herbert (Tacoma, Washington, 1920. október 8. – Madison, Wisconsin, 1986. február 11.) sokoldalú amerikai sci-fi-író, akinek érdeklődése és tudása számtalan területet érintett és ez regényein is megmutatkozik. Fő műve, A Dűne az egyik legösszetettebb és legsokrétűbb mű a világirodalomban. Ez a regénye ma sikeresebb mint valaha, és az elmúlt évek alatt több tucat nyelvre fordították le, és közel 20 millió példányt adtak el belőle.[2] Elnyerte a Hugo- és a Nebula-díjat is. Habár a fő műve, a Dűne kidolgozása és megírása hat évig tartott, de ez idő alatt Frank Herbert más műveken is dolgozott. A Dűne sikere miatti érdeklődési hullámnak köszönhetően több regényét is publikálhatta. 1965-ben az Amazing magazin leközölte a „A zöld agy (The Green Brain)” és a Galaxy magazinban a „Destination: Void” írását. Ez utóbbit később folytatás is követte Bill Ransommal közösen megírt „Pandóra trilógia” formájában (1979-88). A következő évben, 1966-ban a „The Eyes of Heisenberg” jelenik meg a Galaxy magazinban, amit néhány hónap múlva kiadnak könyvként is. 1967-ben a „Halandók és halhatatlanok (The Heaven Makers)” és a „The Santaroga Barrier” jelenik meg az Amazing magazinban. Közben novelláit is folyamatosan közlik le a különböző sci-fi magazinokban.

Jogos. Sajnos bekerült ebbe a listába. De azért remélem páran örülnek neki.

Szepes Mária: Gondwána boszorkánya Katasztrófa előtt áll a világ. Elemi erők rázzák meg a földrészeket, bomlik a társadalom, bűnözési hullám árasztja el a civilizált országokat, veszélyben az emberi lélek. Ekkor egy csodálatos képességű lányka születik. Szembeszegül a pusztulással és pusztítással, ő lesz a Tibetbe menekült tudósok lelki vezetője, ő segíti át társait Gondwána rejtélyes birodalmába. Vajon Gondwána küldte évezredek távolából? Szepes Mária új ezoterikus regénye igazi meglepetés az olvasónak, talán a legjobb könyve a Vörös Oroszlán óta. A kötet a német kiadással egy időben jelenik meg magyarul. [Hidden Content]

Szepes Mária: A Tibeti Orgona Szepes Mária a Vörös Oroszlán és a kifinomult lelki érzékenység kulcsait kináló Mágia-könyvek, valamint a népszerű Pöttyös Panni-sorozata után egy páratlanul izgalmas, minden más könyvénél eltérő fantasztikummal telitett történettel köti le kedves olvasóit. A XXI. században vagyunk. A Föld ökológiai egyensúlya teljesen felborult. A népesség száma tizenkétmilliárd. A levegőszennyezés melegházhatása megolvasztja a sarkok jégsapkáit. Új özönvíz fenyeget. E vészhelyzetben ülnek össze a Terra legkiválóbb tudósai a stochholmi konferencián, hogy csak a saját érdekeiket védőkkel szemben kikényszerítsék az emberiség létfeltételeinek megmentését. Az egyik felszólaló ellen merényletet követnek el. Megölik. A zűrzavarban a Föld szinéről eltűnnek bolygónk legkiválóbb tudósai. A kozmoszban ismeretlen hovatartozású, megközelíthetetlen űrerőd kering, Hámán professzor főhadiszállása. A professzor univerzális géniusz, de valójában egy gátlástalan őrült, aki gyilkos eszközökkel törekszik világhatalomra. Ám a ragyogó elmével rendelkező foglyok – a Tibeti Orgona segitségével – megmentik az emberiséget a pusztitó katasztrófától. A Tibeti Orgona nem csupán lélegzetelállitó sci-fi, hiszen a nagyszerű irónő olyan valós tényeket dolgoz fel, amelyek időszerűsége kétségbevonhatatlan. Üzenetét komolyan kell vennünk. [Hidden Content]

Szepes Mária: A változatlanság hullámhossza Egy fiatal fizikus, akinek a nem is oly távoli jövőben magánélete totális válságba jutott, szinte minden energiáját a tudományos kutatásba fekteti, s részt vesz az időszimulátor megalkotásában. Annak ellenére, hogy a gép még nem tökéletes, mégis úgy dönt, hogy egy lapra tesz fel mindent, s vállalkozik egy időutazásra a jövőbe: menekülni szeretne saját megoldatlan problémái, élete csődtömege elől, feledni szeretne mindent. Indulása után azonban a gép időzárlatba kerül, s a jövő helyett egy olyan időzónába kerül, ahonnan úgy tűnik, nincs számára végképp kiút. [Hidden Content]

Szepes Mária: Napszél „El akartuk fogadni e gyanúsan abszurd és kísértetiesen gyönyörű új édent, mert a mi valódi paradicsomunkat, amellyel a természet megajándékozott bennünket, alaposan összedúltuk és kizsaroltuk, s voltak olyan történelmi időszakok, amikor kis híján elpuszítottuk. Egyszerűbbnek tűnt "újrakezdeni mindent”…csak kultúránk értékeit átmentve az Eridanusra…Mi gyújt bennünk kozmikus nosztalgiát, hogy véges élethosszunkkal kivándoroljunk fényévmilliók távolában keringő bolygónkra…ahelyett hogy termékeny kék csillagunkat, a Földet tisztítanánk meg minden ártalomtól? Éppoly képtelenség ez, mintha értelmessé fejlődött halak hirtelen tömeges kivándorlásba kezdenének az óceánból valamiféle kopoltyú pótló szkafanderbe, hogy alkatilag meghatározott vízilényként a szárazföldön vergődjenek…A Föld beteg. Kórságait magunk okoztuk. Nekünk kell leküzdenünk őket. Megvannak az eszközeink hozzá!" [Hidden Content]

Szepes Mária: Tükörajtó a tengerben Az emberiség már meghódította a tengerek mélyét, csodálatos mélytengeri civilizációt fejlesztett ki. A rohamos fejlődést azonban váratlan megdöbbentő esemény zavarja meg, egy ismeretlen eredetű emberi lény feltűnése. Hamarosan kiderül, hogy az idegen az antianyag világából érkezett, s magasabb, bár sok szempontból egészen másfajta fejlődést képvisel. Ez a másfajta fejlődési lehetőség végzetesnek tűnő zavarokat okoz a földi társadalomban, az áttekinthető rend, a tiszta értelem kapui mögül előtörnek a zabolátlan, zűrzavaros érzések és ösztönök, végső pusztulással fenyegetve a jobb sorsra érdemes földi civilizációt. Az idegen azonban nem nézi tétlenül a készülő katasztrófát, és sikerül is elhárítania. [Hidden Content]

Szepes Mária: Surayana élő szobrai „… A krízis, amelyben sodródunk, az emberi történelem eddigi egyetlen katasztrófájához sem hasonlítható, mégis félelmetesebb valamennyinél. Nem háború. Mi már nem élünk véres, fizikai erőszakkal. Nem epidémia, hiszen a betegségek legsúlyosabb formáit sikerült legyőznünk. Áldozatait a képzeletükön, érzéseiken át ragadja meg. A szépség és szenvedély vízióival bénítja meg érzékeiket. Az élet valóságai között alvajáró futóbolondokká válnak. Ilyen fantazmák bűvölete ellen nincs védekezés!…” Vagy mégis…?! Szepes Mária Arany Meteor-díjjal jutalmazott, robbanásként ható műve egy már-már időszerű jövőképet vetít elénk. Mesélőkedve, izgalmas előadásmódja ezúttal is magával ragadja olvasóit. [Hidden Content]

Szepes Mária: A Vörös Oroszlán Titokzatos figura bukkan fel Szepes Mária több évszázadot felölelő regényének első lapjain. Különös küldetés vezérli: át kell nyújtania egy kéziratot, amely elbeszéli a vörös oroszlánnak, azaz a bölcsek kövének történetét.A bölcsek köve, a nagy elixír, a magisterium – az alkimisták hite szerint – nemcsak aranycsinálásra jó, hanem általános gyógyszer és az élet meghosszabbításának csodaszere is, amely a transzmutációt, tehát az átváltozást az emberre vonatkoztatta, s a lélek megnemesítését, arannyá változtatását tekintette céljának. Ebben az értelemben a bölcsek köve a királyi tudás volt, amely hét fokozaton keresztül a tökéletesedéshez, az emberfeletti állapothoz vezetett: a megtisztult személy beavatottá, adeptussá emelkedett.Szepes Mária regényének főszereplője 1535-ben születik, és élete az átváltozások során át a XVIII. század végén ér véget. Ez az életrajzi láncolat úgy alkot egészet, hogy az újjászülető emlékezik előző életére.A történelem és a fantasztikum lenyűgözően összeötvözött víziója tárul a korábbiakban is nagy sikert arató, ezúttal második magyar kiadásban megjelenő regény olvasója elé. [Hidden Content]

Szepes Mária, névváltozatok: Orsi Mária, Orsy Mária, Papír Mária, Papír Magda, született: Scherbak Magdolna, névváltozat: Scherbák (Budapest, Terézváros, 1908. december 14.[2] – Budapest, 2007. szeptember 3.) magyar író, forgatókönyvíró, költő és színész. Írói álneve Orsi Mária, színészként Papír Magdaként szerepelt. Legismertebb művei A Vörös Oroszlán és a Pöttyös Panni-sorozat. 1946-ban jelent meg A Vörös Oroszlán, Orsi Mária szerzői névvel a Hungária kiadásában, 2000 példányban. Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították (1948), a könyvet felforgató és veszélyes műnek találván, begyűjtötték, és minden példányát bezúzták. Negyven évig volt tiltott könyv. Íróját, a nem létező Orsi Máriát „nem találták”. Ugyanezekben az években az írónő, szinte csak ujjgyakorlatként – valamint a A Vörös Oroszlán „fantasztikus” útját megalapozandó – több tudományos-fantasztikus regényt is alkotott, amivel újabb olvasóréteget hódított meg: a felnövekvő fiatalságot.

A.E.Van Vogt: Metagalaktika 8 [Hidden Content]

A.E.Van Vogt: Zsiványhajó [Hidden Content]

A.E. Van Vogt: Linn varázslója [Hidden Content]

A,E.Van Vogt: A nulla-A világa [Hidden Content]

A.E.Van Vogt: Háború a Rull ellen [Hidden Content]

A.E.Van Vogt: Küldetés a csillagokhoz [Hidden Content]

Alfred Elton van Vogt (Edenburg, 1912. április 26. – Los Angeles, 2000. január 26.) kanadai sci-fi-író, aki a science fiction aranykorának egyik legmeghatározóbb alakja volt. Műveinek főszereplői általában látens képességekkel bíró szuper emberek, akikből csak feszült helyzetben, vagy pszichikai hatásra tör elő az erejük. Legismertebb művei a második világháború után születnek meg, amikor a szerző érdeklődési köre megváltozik. Ekkor kezdik el őt érdekelni a mindent átfogó tudásrendszerek. Ebből a korszakából kerül ki az azóta több kiadást is megért, kultikussá vált A nulla-A világa is, melyben a szerző az akkor még újnak számító szemantikai eszközöket használta fel témájaként. A regénynek több folytatást is írt irodalmilag termékeny élete során. Munkái nyomot hagytak az elkövetkezendő generációkban. Olyan írókra volt hatással a munkássága, mint Alfred Bester és Philip K. Dick.

Köszi a virágvasárnapot. Az lemradt. De a küldetés a csillagokhoz, az nem Vonnegut, hanem A. E. Van Vogt.

Pierre Boulle: Heroincsempészek [Hidden Content]

Pierre Boulle: A majmok bolygója [Hidden Content]

Pierre Boulle: Híd a Kwai folyón [Hidden Content]

Pierre Boulle (Avignon, 1912. február 20. – Párizs, 1994. január 30.) francia író, a Híd a Kwai folyón (1952) és a A majmok bolygója (1963) szerzője. Mérnöknek tanult. 1936-tól három éven keresztül technikusként dolgozott egy brit gumiültetvényen a mai Malajzia területén. A második világháború kitörésekor behívták a hadseregbe. Francia Indokínában harcolt. Miután a német csapatok megszállták hazáját, belépett a szingapúri szabad francia haderő kötelékébe. A háború alatt Charles de Gaulle pártján állt. A háború után még rövid ideig a gumiiparban dolgozott, de később Párizsba költözött. Itt írta meg híres regényét, a Híd a Kwai folyónt, amely azonnal világsiker lett. 1957-ben a műből filmváltozat is készült, amely több Oscar-díjat is nyert. 1963-ban több sikertelen könyv után megjelent A majmok bolygója, ami alapján több film is készült. A francia fővárosban hunyt el 82 éves korában.

Kurt Vonnegut: Áldja meg az isten Mr Rosewater Eliot Rosewater az egyik leghatalmasabb amerikai vagyon ura: ő a Rosewater Alapítvány elnöke. A társaság alapszabálya szerint az elnököt csakis akkor lehet elmozdítani tisztségéből, ha bizonyithatóan elmebeteg. Eliot annak látszik. A tudományos-fantasztikus írók gyűlésén például így szónokol: „Szeretlek benneteket, ti stricik… Csak ti vagytok olyan dilisek, hogy gyötörjétek magatokat az idővel meg a végtelen távolságokkal, a halhatatlan rejtélyekkel, azzal a ténnyel, hogy most döntjük el, hogy a következő, vagy egymilliárd évre szóló űrutazás menny lesz-e vagy pokol." Később Eliot önkéntes tűzoltónak áll és nekilát, hogy dollármillióit szétossza azok között, akik az ő gyermekeinek nyilvánítják magukat. A család ügyvédei sem tétlenkednek: mielőbb be kell bizonyítaniuk, hogy Eliot Rosewater megbolondult. Méltán világhírű regényében Kurt Vonnegut az emberiség legalapvetőbb erkölcsi kérdéseire a maga jellegzetes módján válaszol. [Hidden Content]

Kurt Vonnegut: Aldja meg az isten dr Kevorkian Mi a halál? Egy minőség? Egy hely? A vég? A kezdet? Egy utazás? Lehet-e viccelni a halállal? Mint azt Kurt Vonnegut bizonyítja, lehet. Karcolatai Örkény Egyperces novelláival, Rózsakiállításával vagy Karinthy Mennyei riportjával mutatnak szellemi rokonságot. Vonnegut „kontrollált halál közeli állapotban” siklik oda-vissza a földi és a túlvilági lét között, s készít képzelt riportokat (az eutanázia gyakorlása miatt hírhedtté vált) Dr. Kevorkian segítségével különféle híres és kevésbé híres személyekkel Isaac Newtontól William Shakespeare-en át Adolf Hitlerig. Jellegzetes, filozofikus fekete humor, amely az idős író saját halálával való szemérmetlen kacérkodásán túl az örökkévalóság különféle koncepcióival kapcsolatban tesz fel elgondolkodtató kérdéseket. Kurt Vonnegut, a 20. századi amerikai irodalom egyik legnagyobb élő alakja, 1922-ben született Indianapolisban. Regényei szinte kivétel nélkül megjelentek magyarul. [Hidden Content]

Kurt Vonnegut: A repülő macska Kedves Vonnegut-rajongó! Örvendetes hírrel szolgálhatunk: újabb, eddig soha nem publikált novellák kerültek elő Kurt Vonnegut hagyatékából! A fekete humor mestere Lázár módjára feltámadt, hogy tovább meséljen nekünk a háborúban győztes, gazdag Amerika különös, egyszerre szorongó és optimista világáról. Friss hangon, legjobb formájában. Kurt Vonnegut kezdő íróként az 1950-es évek elején színes magazinok számára írta történeteit. Csakhogy a rádió és a televízió térnyerésével az addig népszerű lapoknak bealkonyult, ezek a kis remekművek pedig a szerző fiókjában rekedtek. Kétség sem fér hozzá, hogy eredeti novellákat tartalmaz az új kötet. Mindegyik íráson ott csillog a nagy nevettető, humanista és filozófus védjegye, az utánozhatatlan vonneguti humor – és a szeretet, amelyet Vonnegut abszurd és sarkaiból kifordult világunk és esendő lakói iránt érez. Újabb tizennégy, nyersen is ragyogó gyémánttal bővült tehát az életmű. Szeretet nélküli, válságban vergődő bolygónkon égető szükség van a túlvilágról érkezett üzenetre. Vonnegut köztünk él. Elevenebben, mint valaha. A gyűjteményt a szerző jellegzetesen groteszk képzőművészeti alkotásai ékesítik. [Hidden Content]