tyll

Christopher Priest: Tökéletes trükk [Hidden Content]

Christopher Priest (1943. július 14-én született) brit író és tudományos fantasztikus író. Munkái között szerepel a Fugue for Darkening Island, a Kifordított világ, a megerősítés, a glamour, a Tökéletes trükk és az elválasztás. A Priestet erőteljesen befolyásolta H. G. Wells tudományos fantasztikája, és 2006-ban a nemzetközi H. G. Wells Társaság alelnökévé nevezték ki. A Prestige című regényének filmje 2006. október 20-án készült el. Christopher Nolan rendezte, Christian Bale és Hugh Jackman szerepelt. A regény és a forgatókönyv közötti különbségek ellenére Nolan állítólag annyira aggódott, hogy a lefedettség meglepetés marad, hogy megakadályozta a könyv jövedelmező amerikai kötött kiadásának kiadását.

Marko Kloos: Tengerészek A nyurgák már a naprendszerünk szélén gyülekeznek. Megerősítették a pozíciójukat a leigázott Marson, a hajóik pedig a Föld felé fordulva állnak, készen állva az újabb hódításra. Eközben Andrew Grayson és a Nemzetközösség erői egy másik csillagrendszerben rekedtek az Új-Svalbardi kolónián. Az idegenek blokádja miatt már az éhezés és a végső pusztulás fenyegeti őket, ezért lehetetlen küldetésre vállalkoznak: a sinoruszok erőivel összefogva megpróbálnak keresztül lopakodni egyetlen űrhajóval a nyurgák által ellenőrzött űrben, hogy feltölthessék a készleteiket, és továbbra is fenntarthassák az emberiség legtávolabbi bástyáját az ismeretlen világokban. Utuk óriási veszélyekkel és kellemetlen meglepetésekkel teli, melynek során ismét rádöbbennek arra, hogy a háborúban nincsenek szabályok. A Tengerészek az újkori katonai sci-fik egyik legjobban sikerült darabja. Marko Kloos ezután a kötet után vált végérvényesen a műfaj jelenlegi legjobbjává. Az izgalmas földi és űrcsatákat a hiteles katonai szóhasználat teszi még egyedibbé, miközben az olvasó egy olyan történet részese lehet, amit egyhamar nem felejt el. [Hidden Content]

Marko Kloss: Felderítők Andrew Grayson évekig kétfrontos hadat viselt az Észak-Amerikai Nemzetközösség élén, ám kevés dolog változott: a polgárháborúktól véres Földön az élet egyre kilátástalanabb, miközben a nyurgáknak csúfolt, elpusztíthatatlannak tűnő idegen fajjal vívott csillagközi háború során mostanra bolygók sora vált lakhatatlanná. Miután túlél egy borzasztó veszteségekkel járó bevetést, Graysont egy távoli kolóniára tartó űrhajóra vezénylik, ráadásul a legénység a nyughatatlan természetéről híres. A talpraesettségükre nagy szükség lesz: az emberiség eddigi legfontosabb csatáját kell megvívniuk, melynek tétje a puszta túlélés. Marko Kloos a nagy sikerű Frontvonalak után tovább emeli a téteket a Felderítőkben: az első rész minden erősségét megtartva, még több katonai leírással, lélegzetelállító bevetésekkel és szívszorító drámával emeli be regényét a katonai sci-fik legjobbjai közé. [Hidden Content]

Marko Kloos: Frontvonalak „Mint a Vének háborúja: harcközpontú katonai sci-fi, ami nagyon hamar berántja az olvasót.” – io9.com A Föld a közeli jövőben nem egy vidám hely. Az emberek többsége óriásvárosok betongettóiban nyomorog, értelmes munkát, értelmes életet nemigen lát. Az űrt már felfedezték, a távoli bolygók benépesítése már zajlik, de oda csak a nagyon gazdagok és nagyon szerencsések juthatnak ki… na meg a katonák. Andrew Grayson egy a sokmilliárd segélyen vegetáló ember közül. A számára egyetlen lehetséges módon próbál meg kitörni nyomorúságos helyzetéből: katona lesz. A dolgok azonban már a Földön is sokkal bonyolultabbak a vártnál, a világűrben pedig olyan kaland várja, amit korábban elképzelni sem tudott. A katonai múlttal rendelkező Marko Kloos a Frontvonalakat két kisgyermeke nevelése közben, főleg reggelente és esténként írta, majd a könyvkiadók több évnyi sorozatos visszautasítása után végül saját maga jelentette meg az Amazonon. Ahogy mondani szokás, a többi azóta történelem: a Frontvonalak kirobbanó sikert aratott a katonai sci-fik rajongóinak táborában, és azóta Kloos több folytatást is írt hozzá. [Hidden Content]

Marko Kloos (1971 - ). Az eredetileg német származású, de egy ideje már az USA-ban élő Marko Kloos az egyik legnépszerűbb military sci-fi író ebben az évtizedben. Fiatalon hosszú ideig szolgált katonaként a hazájában, de miután leszerelt és a tengeren-túlra költözött, egyre több időt szentelt a könyveknek és az írásnak. 2008-ban elvégezte a Viable Paradise nevű workshopot, ahol többek közt John Scalzi is tanította az írás fortélyairól. A Frontvonalak című első regénye először magánkiadásban jelent meg 2013-ban, és váratlan sikerének köszönhetően a folytatásokra már lecsapott az Amazon imprintje, az SF regényekkel foglalkozó 47North. A sorozat jelenleg öt részből áll.

Alfred Hitchcock: Nehéz nap a vesztőhelyen [Hidden Content]

Alfred Hitchcock: Négykezes rémület [Hidden Content]

Alfred Hitchcock: Friss virágok [Hidden Content]

Alfred Hitchcock: A rémület szigete [Hidden Content]

Alfred Hitchcock rejtélyes történetei [Hidden Content]

Alfred Hitchcock (1899-1980). Alfred Joseph Hitchcock néven született Londonban. Jezsuita nevelőintézetben folytatta tanulmányait, majd az iskola után műszaki rajzolóként és rendezőasszisztensként dolgozott. Első filmje, a Tizenhármas szám befejezetlen maradt, ezután egy másik rendező munkáját fejezte be, ez volt az Always Tell Your Wife című alkotás. A további években olyan remekművekkel örvendeztette meg a közönséget, mint a Gyönyörök kertje, A titokzatos lakó, a Zsarolás, Hitchcock első hangosfilmje, majd következett Az ember, aki túl sokat tudott, a 39 lépcsőfok és a Londoni randevú. David O. Selznick producer rábízta A Manderley-ház asszonya megrendezését, a '40-es években készült még A gyanú árnyékában, a Mentőcsónak, az Elbűvölve (Salvador Dalí közreműködésével), a Forgószél és a Kötél. Az '50-es évek közepétől számított tíz évben születtek a legismertebb Hitchcock-filmek: a Gyilkosság telefonhívásra, a Hátsó ablak, a Szédülés, az Észak-északnyugat, a Psycho és a Madarak.

Stanislaw Lem Teljes science-fiction univerzuma IV. A Lem sci-fi történeteit bemutató sorozat tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. A negyedik kötet a Krisztus színeváltozása kórház, a Felsővár, A nyomozás, a Szénanátha, A rejtély és A fürdőkádban talált kézirat című könyveket tartalmazza, melyek többsége magyar nyelven most lát először napvilágot. [Hidden Content]

Stanislaw Lem Teljes science-fiction univerzuma III. Stanisław Lem talán a klasszikus tudományos fantasztikus irodalom egyik utolsó élő képviselője. Bár történetei között nincs két ugyanolyan, a volt szocialista országok egyik legmarkánsabb, legkarakteresebb szerzője. Minden műve feszegeti a műfaj kereteit, utópiái egyben antiutópiák, kacagtató meséi mélyéről a „keleti blokk” legélesebb hangú társadalomkritikusának hangját halljuk, drámai feszültségű űrhajóstörténetei pedig valójában filozófiai vagy morális kérdéseket feszegetnek. S míg a műfajokkal játszik, magabiztosan, mégis alázattal és végtelen bölcsességgel keresi a válaszokat azokra a végső kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: az ember, a világegyetem és Isten mibenlétére. Összes SF történetét bemutató sorozatunk tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. A harmadik kötet a Csillagnapló, a Helyszíni szemle, a Béke a Földön és a Rakottas c. könyveket tartalmazza, melyek többsége magyar nyelven most lát először napvilágot. [Hidden Content]

Stanislaw Lem Teljes science-fiction univerzuma II. Valószínűleg az idén elhunyt Stanisław Lem volt a klasszikus tudományos fantasztikus irodalom egyik utolsó élő képviselője. Bár történetei között nincs két ugyanolyan, a volt szocialista országok egyik legmarkánsabb, legkarakteresebb szerzője. Minden műve feszegeti a műfaj kereteit, utópiái egyben antiutópiák, kacagtató meséi mélyéről a „keleti blokk” legélesebb hangú társadalomkritikusának hangját halljuk, drámai feszültségű űrhajóstörténetei pedig valójában filozófiai vagy morális kérdéseket feszegetnek. S míg a műfajokkal játszik, magabiztosan, mégis alázattal és végtelen bölcsességgel keresi a válaszokat azokra a végső kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: az ember, a világegyetem és Isten mibenlétére. Összes SF történetét bemutató sorozatunk tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. A második kötet a Pirx pilóta kalandjai, A kudarc, Kiberiáda és az Amiről a robotok mesélnek c. könyveket tartalmazza, kibővítve számos olyan írással, melyek magyar nyelven most látnak először napvilágot. [Hidden Content]

Stanislaw Lem Teljes science-fiction univerzuma I. Stanisław Lem talán a klasszikus tudományos fantasztikus irodalom egyik utolsó élő képviselője. Bár történetei között nincs két ugyanolyan, a volt szocialista országok egyik legmarkánsabb, legkarakteresebb szerzője. Minden műve feszegeti a műfaj kereteit, utópiái egyben antiutópiák, kacagtató meséi mélyéről a „keleti blokk” legélesebb hangú társadalomkritikusának hangját halljuk, drámai feszültségű űrhajóstörténetei pedig valójában filozófiai vagy morális kérdéseket feszegetnek. S míg a műfajokkal játszik, magabiztosan, mégis alázattal és végtelen bölcsességgel keresi a válaszokat azokra a végső kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: az ember, a világegyetem és Isten mibenlétére. Összes SF történetét bemutató sorozatunk tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. Az első könyv az Éden, a Solaris, a Visszatérés, A Legyőzhetetlen és Az Úr Hangja c. regényeket tartalmazza. [Hidden Content]

Stanisław Herman Lem (Lwów, Lengyelország, 1921. szeptember 12. – Krakkó, 2006. március 27.) lengyel science fiction-író. Könyvei 41 nyelven, több mint 27 millió példányban keltek el.[3] Egykor ő volt az egyik legolvasottabb nem angol nyelven író sci-fi-szerző a világon. Munkáiban gyakran bocsátkozik filozófiai spekulációkba a technológiáról, az intelligencia természetéről, a kétoldalú kommunikáció és a kölcsönös megértés nehézségeiről vagy az emberi korlátokról és az emberiség világegyetemben elfoglalt helyéről. Témáit néha fikcióként mutatja be, elkerülve ezzel mind a tudományos élet buktatóit, mind a tudományos stílus korlátait, máskor azonban az esszé vagy filozófiai könyv műfaját választotta. 1951-ben jelent meg első kötete, az Asztronauták. Lem 1973-ban nyerte el az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetségének (SFWA) tiszteletbeli tagságát, de azt 1976-ban visszavonták, miután megjegyzéseket tett az amerikai sci-fi ponyvairodalmi minőségére: „…bóvli, átgondolatlan, igénytelenül megírt művek, amelyek szerzőit jobban érdekli a pénzkeresés, mint az ötletek és új irodalmi formák.” Az SFWA felajánlott neki egy hagyományos tagságot, ő azonban nem fogadta el. Lem életének 85. évében egy krakkói klinikán halt meg, szívbetegségben.

Daniel Cole: Hóhér Egy nyomozó, aki senkiben sem bízhat. Egy gyilkos, akinek nincs vesztenivalója. Másfél év telt el a „Rongybaba-gyilkosságok” és William „Wolf” Fawkes nyomozó eltűnése óta, amikor Emily Baxtert váratlanul két FBI ügynök keresi fel az irodájában egy New York-i gyilkosság miatt. Az áldozatot a Rongybaba alakját idéző testtartásban találták meg a Brooklyn hídra felakasztva, ezért arra gyanakodnak, hogy az elkövető a híres esetet másolva akar ismertségre szert tenni. Ám amikor kiderül, hogy a holttest mellkasába egy üzenetet karcoltak, nyilvánvalóvá válik, hogy többről van szó… Baxternek semmi kedve ismét egy őrült után nyomozni, ám nincs más választása, ugyanis a következő holttesten újabb üzenet várja. Az amerikai és brit nyomozókból álló csapat kétségbeesetten lohol az információk után. Baxter nem engedheti meg magának, hogy gúzsba kösse a gyász és a félelem, ha meg akarja állítani a gyilkost, mielőtt túl késő lenne… [Hidden Content]

Daniel Cole: Rongybaba Hat ember maradványaiból összevarrt egyetlen holttestet találnak egy londoni lakásban. Az áldozatot Rongybabának nevezik el. Ki követhette el ezt a borzalmat? Van-e összefüggés a bizarr eset és a pár évvel korábbi gyilkosságsorozat közt, amely miatt William „Wolf” Fawkes nyomozót kényszer-gyógykezelésre ítélték? William és társa, Emily Baxter őrmester nyomozását levakarhatatlan sajtóhiénák hada követi – a „Rongybabás gyilkos” eközben bestiális listát küld a vérszagra gyűlő újságíróknak: hat ember neve szerepel rajta, és a meggyilkolásuk tervezett időpontja… Mi kapcsolja össze a hat áldozatot? Miközben Wolfék versenyt futnak az idővel, a gyilkos valahol a közelben lapul… Daniel Cole váratlan fordulatokban bővelkedő thrillerét eddig 30 nyelvre fordították le. Ahogy Jo Nesbø vagy Stieg Larsson regényei, a Rongybaba is kitörölhetetlen nyomot hagy az olvasóban. Folytatás 2018-ban! [Hidden Content]

William R. Forstchen: A harag napja Egy átlagos őszi reggelen Bob Petersen megérkezik kiskamasz lányával a portlandi gimnáziumba, ahol tanárként dolgozik. Nem hagyják nyugodni a gyanús eseményekről szóló reggeli híradások, és amikor az iskoláját több másikkal együtt támadás éri, a balsejtelemből valóság lesz: fegyveresek rontanak az épületbe, hogy lemészároljanak mindenkit – gyereket, tanárt egyaránt. A The New York Times bestsellerszerzője, William R. Forstchen iszlamisták kegyetlen, kiterjedt és összehangolt akcióját vizionálja regényében. A terrorista csoportok iskolákat és autópályákat támadnak meg, gyakorlatilag megbénítva ezzel az Egyesült Államok életét. Az Egy másodperccel később, az Egy évvel később és Az utolsó nap nemzetközi bestseller szerzője valójában Amerika felkészületlenségéről és gyengeségéről ír ebben a komoly vitákat kiváltó regényében, erőteljesen kiállva amellett, hogyha az állam nem védi meg a polgárait, akkor nekik kell megvédeniük magukat. [Hidden Content]

William R. Forstchen: Az utolsó nap William R. Forstchen trilógiájának harmadik kötete az Egy másodperccel később és az Egy évvel később New York Times bestseller regényeinek nyomán, újból az amerikai nemzet élet-halál küzdelmét tárja elénk. Az áramellátó hálózatot megsemmisítő elektromágneses csapás (EMP) óta a túlélők közel teljes sötétségben, az éhezés és a terror árnyékában próbálják újjáépíteni egykor virágzó országukat. Az önjelölt kormányerők ellenében aratott győzelem után John Matherson és közössége az EMP-támadás következtében elveszett technológiák és a közrend helyreállításán munkálkodik, a kormány azonban váratlan bejelentést tesz: fontos régiókat enged át véglegesen a kínai és mexikói megszállóknak. Az alkotmány nincs érvényben többé, a hivatásos hadsereg még bevethető csapatait pedig a megmaradt államokban dúló belső lázadások leverésére vezénylik. John váratlanul egykori parancsnokával és legközelebbi barátjával, Bob Scales tábornokkal találja szemben magát. Vajon Scales tábornok is aggályok nélkül teljesíti a kormány parancsait vagy az újból egyesített amerikai nemzetért vívott küzdelem kulcsfontosságú alakjává válik? Lehetséges, hogy a szabadságjogokat folyamatosan kurtító és saját szuverenitását áruba bocsátó kormány éppen azt kapja majd, amitől a legjobban retteg: egy valódi forradalmat? [Hidden Content]

William R. Forstchen: Egy évvel később Két év telt el „a nap", vagyis a világ több országát egyszerre sújtó összehangolt, elektromágneses hullámokat (EMP) gerjesztő támadás óta. Áramszolgáltatás híján az Egyesült Államok kontinentális területeinek nagy részén középkori állapotok uralkodnak, s becslések szerint az offenzívát, valamint az azt követő káoszt az ország lakosságának csupán húsz százaléka élte túl. Az észak-karolinai Black Mountain városa – lakóinak hősies helytállása folytán – nem semmisült meg teljesen, de a halál és az emberfeletti megpróbáltatások őket sem kímélték. Vezetőjük, John Matherson otthona porig égett, és az inzulinkészletek kiapadása miatt a férfi elveszítette egyik lányát, a cukorbeteg Jennifert is. A Bluemontban újjászerveződött amerikai kormány látszólag mindent megtesz annak érdekében, hogy feltartóztassa az országba humanitárius segítségnyújtásra hivatkozva benyomuló idegen katonai erőket. Az új vezetés tervének részeként John egyetlen életben maradt lánya, a tizennyolc éves Elizabeth is megkapja a katonai behívóját… [Hidden Content]

William R. Forstchen: Egy másodperccel később Terrortámadás éri az Amerikai Egyesült Államokat, mégpedig az egyik legrettegettebb módon, az elektromágneses hullámot (EMP) gerjesztő, pusztító fegyverrel. Egy háború, melyet egyetlen másodperc alatt elveszít Amerika, egy háború, mely a középkorba robbantja vissza a világ legerősebb országát. Nincs áram, nincs kommunikáció, leállt a közlekedés, fogyóban a gyógyszerek, őrjöngő bandák uralják az országot, az emberek éheznek és a túlélésért küzdenek. Mit tehet ebben a helyzetben egy volt katona, aki meg akarja menteni a családját, a hazáját, ha úgy tetszik, a modern civilizációt? Az amerikai Kongresszus folyosóin már megjelenése előtt úgy emlegették a regényt, mint az apokaliptikus thrillert, melyet minden amerikainak el kell olvasnia. A történetet a Pentagonban is reálisnak nevezték, a fegyvert pedig úgy tartják számon, mint amely egyetlen pillanat alatt térdre kényszerítheti az Egyesült Államokat. [Hidden Content]

William. R. Forstchen (New Jersey, Millburn, 1950. október 11. –) amerikai író, történész. Az 1970-es évek végén Maine-be költözött, ahol középiskolában történelmet tanított 10 évig. Ez idő alatt publikálta első regényeit (Prophet trilógia, Into the Sea of Stars és The Gamester Wars). 1989-ben doktorált történelemből a Purdue egyetemen. Doktorátusi témája az amerikai polgárháború volt, címe: The 28th USCTs, Indiana's African-Americans go to War, 1863–1865. Ez a téma szolgált később alapjául egyik díjnyertes regényének, a We Look Like Men of War-nak. 2010-ben jelent meg az Egy másodperccel később című regénye, mely egy Egyesült Államok elleni EMP (elektromágneses) támadásról szól, melynek következtében megszűnik, az áram, vízellátás nincs kommunikáció, fogyóban a gyógyszerek az utcákat őrjöngő bandák uralják, az emberek a túlélésért küzdenek.. A könyv rögtön siker lett, és két folytatás követte.

Nelson Demille: Visszatérés Vietnamba A Vietnamban elesett katonák washingtoni emlékművén szerepel egy olyan hadnagy neve is, akinek a halála máig rejtély. A hatóságok azt feltételezik, hogy egyik bajtársa gyilkolta meg. A vietnami veterán, Paul Brenner, miután kényszerűségből nyugállományba vonult, a hadsereg bűnügyi nyomozóhivatalától, kedvteléseinek él, de főként unatkozik. Egykori főnöke felajánlja neki az újrakezdés lehetőségét, vagyis azt, hogy közreműködhet a vizsgálatban, amely a hadnagy halálának körülményeit hivatott tisztázni. Az eset rendkívül különleges, hiszen a gyilkosságra három évtizeddel ezelőtt Vietnamban került sor. Brenner megbízatása egyszerű, mégis roppant kockázatos. Vissza kell térnie Vietnamba, hogy megtalálja a gyilkosság szemtanúját. Az utazás során a nyomozónak szembe kell néznie saját, fájdalmas emlékeivel, is, de a szerelem sem kerüli el. Eközben olyan útra téved, amely éppoly veszélyes, mint amit harminc évvel korában, gyalogosként tett meg. A gyökeresen átalakult Saigontól -mely jelenleg a Ho Si Minh-város nevet viseli- egészen Észak-Vietnam hegyvidékéig követi a hazugságokkal, árulásokkal és gyilkosságokkal szegélyezett utat, hogy felfedjen egy rég eltemetett, máig robbanásveszélyes titkot. [Hidden Content]