tyll

Cornelius Ryan: A leghosszabb nap [Hidden Content]

Cornelius Ryan (1920. június 5. - 1974. november 23.) ír újságíró és szerző volt, elsősorban a népszerű katonai történelemről írt írásairól, különösen a második világháború könyveiről: A leghosszabb nap: 1944. június 6. D-nap (1959), az utolsó Csata (1966) és egy híd túl messze (1974).1956-ban elkezdte a II. Világháború jegyzeteinek leírását a Leghosszabb napra: 1944. június 6-i D-Day, amely a Normandia D-napi inváziójának történetét írta le, amelyet három évvel később, 1959-ben jelent meg. Ez azonnali siker volt, és Ryan segített az 1962-es azonos nevű film forgatókönyvének elkészítésében. Darryl F. Zanuck 175 000 USD-t fizetett a szerzőnek a könyv megfilmesítési jogaiért. Következő munkája az utolsó csata (1966), a berlini csata volt. A könyv részletes beszámolókat tartalmaz minden szempontból: polgári, amerikai, brit, orosz és német oldalról. Az 1945 tavaszán zajló rendkívüli katonai és politikai helyzettel foglalkozik, amikor a nyugati szövetségesek és a Szovjetunió erõi arra számítottak, hogy Berlin felszabadul Németország maradványait átalakítják. Ezt a munkát a Messze volt a híd (1974) követte, amely a Market Garden hadművelet történetét meséli, amely a szövetségi légi erők Hollandiában megtervezett támadása, amely Arnhem és más hídak felrobbantása ellen zajlik. Az elkészült könyvből 1977-ben készült nagy sikerű film A híd túl messze van címmel, híres színészekkel (Sean Connery, Gene Hackman, Robert Redford, James Caan, Michael Caine stb).

Daniel H. Wilson: Robokalipszis OTT VANNAK AZ OTTHONODBAN. OTT VANNAK A KOCSIDBAN. MINDENÜTT KÖRÜLÖTTED. ÉS MOST ELLENED FORDULNAK… Az első néhány hónapban csak keveseknek tűnik fel egy-egy alkalmi zavar. Egy amerikai kongresszusi képviselő mindinkább úgy érzi, hogy kislánya okosbabája az utóbbi időben fenyegetően viselkedik. A magányos agglegényként élő japán feltalálót megtámadja az otthonában tartott robot. Egy Afganisztánban állomásozó amerikai katona tanúja lesz annak, ahogy a rábízott „békítőegység” megvadul. A nem túl távoli jövőben a világunkat elárasztó és működtető fejlett technológia egyszer csak spontán módon tévútra kanyarodik. Az Archos nevezetű mesterséges intelligencia öntudatra ébred, kapcsolódik a világhálóra – és innentől nincs visszaút. Miközben a mit sem sejtő emberiség tovább éli mindennapjait, az Archos fokozatosan átveszi az uralmat mindazon globális rendszerek fölött, melyek immár életünk alapvető részét képezik. Az emberek többsége csak akkor ébred rá, milyen veszély fenyegeti őket, amikor már túl késő. Az utóbb Nulladik órának elnevezett időpontban fellázad az emberiséget segítő technológia: a robotok váratlanul háborút indítanak. Ám ennek nem csupán az a következménye, hogy megtizedelik az emberiséget, hanem az is, hogy – első alkalommal a világtörténelemben – a bolygó összes lakója összefog egy közös cél érdekében. „Zseniálisan megalkotott thriller, melynek története könnyedén borzalmas valósággá válhat. Micsoda regény! Soha még ilyet nem olvastam.” (Clive Cussler) [Hidden Content]

Clark Ashton Smith: Gonosz mesék [Hidden Content]

Ernest Cline: Armada Zack Lightman egész életében arról álmodozott, hogy egyszer vele is megtörténik az, ami a legkedvesebb sci-fi könyveiben, filmjeiben és számítógépes játékaiban: hogy kamaszkora unalmas, kertvárosi monotóniájából egy nap felrázza egy fantasztikus, világrengető űrbéli kaland. Ugyan mi rossz lehet egy kis ábrándozásban? Zack eddig elég jól elboldogult azzal, hogy tudja, mi a különbség a valóság és a képzelet között. Tisztában van vele, hogy a való világban nem a dühkezelési problémákkal küzdő, céltalan kamaszok szokták megmenteni az univerzumot. Egészen addig, amíg egy nap meg nem pillant egy repülő csészealjat. Ami ráadásul megszólalásig hasonlít az Armada nevű videojátékban szereplő ellenséges földönkívüli űrhajóra. Kizárt, hogy tévedjen, mivel Zack történetesen a világ egyik legjobb Armada-játékosa, minden szabad percét ezzel a játékkal tölti… Első, világsikerű regényéhez, a Ready Player One-hoz hasonlóan Ernest Cline ezúttal is a nyolcvanas évek popkultúrája előtt tiszteleg, és egy lebilincselő történetet kínál a sci-fi rajongóinak. Az Armada egyszerre lehengerlően izgalmas kalandregény, tisztelgés George Lucas és Steven Spielberg munkássága előtt, és a felnőtté válás klasszikus története. [Hidden Content]

Ernest Cline: Ready Player One EGY VILÁG LÉTE FOROG KOCKÁN. EGY KÜLDETÉS A VÉGSŐ NYEREMÉNYÉRT. FELKÉSZÜLTÉL? 2045-öt írunk, és a valóság elég ronda egy hely. Az emberiség nagy részéhez hasonlóan Wade Watts is azt a kiutat látja zord környezetéből, hogy bejelentkezik az OASIS-be, a világméretű virtuális valóságba. Amikor az OASIS tervezője meghal, ördögi feladványsort hagy maga után, melyek megfejtéséhez a popkultúra megszállott ismeretére van szükség. Aki először megfejti mindet, az örökölheti hatalmas vagyonát – és egyben az OASIS feletti hatalmat. Wade oldja meg az első feladványt, és ezzel életveszélybe kerül. Egyes játékosok ugyanis még a gyilkosságig is hajlandóak elmenni a mesés nyeremény megszerzéséért. A játék ezzel megkezdődik, a túlélés egyetlen módja pedig a győzelem. [Hidden Content]

Az 1972-es születésű amerikai író már azon generáció tagja, amelynek gyermekei kényükre-kedvükre csemegézhettek a szórakoz-tatóipar számos területéről, így elég szabadidő birtokában alaposan megismerhették a mozi, a televízió, a képregények és a számítógépes játékok világát. A megszállottság a több-szörös slam poetry-nyertes Cline esetében odáig fajult, hogy forgatókönyvet írt saját szórakoztatására az egyik kedvenc mozijához (Nyomul a nyolcadik dimenzió), egy későbbi szkriptjéből pedig film is született (Rajongók háborúja). Ez a lelkesedés vezetett első regényének megírásához: a Ready Player One minden lapjáról süt, hogy a szerzője alapos ismerője a nyolcvanas évek popkultúrájának, hiszen csak úgy bombázza az olvasót a gyakran nyílt, néhol burkolt utalá-sokkal legkedvesebb alkotásaira. A kötet óriási sikert aratott világszerte, film is készült belőle Steven Spielberg rendezésében. Cline azóta írt még egy regényt (Armada), és már dolgozik a harmadikon.

Christopher Priest: Kifordított világ [Hidden Content]

Christopher Priest: Tökéletes trükk [Hidden Content]

Christopher Priest (1943. július 14-én született) brit író és tudományos fantasztikus író. Munkái között szerepel a Fugue for Darkening Island, a Kifordított világ, a megerősítés, a glamour, a Tökéletes trükk és az elválasztás. A Priestet erőteljesen befolyásolta H. G. Wells tudományos fantasztikája, és 2006-ban a nemzetközi H. G. Wells Társaság alelnökévé nevezték ki. A Prestige című regényének filmje 2006. október 20-án készült el. Christopher Nolan rendezte, Christian Bale és Hugh Jackman szerepelt. A regény és a forgatókönyv közötti különbségek ellenére Nolan állítólag annyira aggódott, hogy a lefedettség meglepetés marad, hogy megakadályozta a könyv jövedelmező amerikai kötött kiadásának kiadását.

Marko Kloos: Tengerészek A nyurgák már a naprendszerünk szélén gyülekeznek. Megerősítették a pozíciójukat a leigázott Marson, a hajóik pedig a Föld felé fordulva állnak, készen állva az újabb hódításra. Eközben Andrew Grayson és a Nemzetközösség erői egy másik csillagrendszerben rekedtek az Új-Svalbardi kolónián. Az idegenek blokádja miatt már az éhezés és a végső pusztulás fenyegeti őket, ezért lehetetlen küldetésre vállalkoznak: a sinoruszok erőivel összefogva megpróbálnak keresztül lopakodni egyetlen űrhajóval a nyurgák által ellenőrzött űrben, hogy feltölthessék a készleteiket, és továbbra is fenntarthassák az emberiség legtávolabbi bástyáját az ismeretlen világokban. Utuk óriási veszélyekkel és kellemetlen meglepetésekkel teli, melynek során ismét rádöbbennek arra, hogy a háborúban nincsenek szabályok. A Tengerészek az újkori katonai sci-fik egyik legjobban sikerült darabja. Marko Kloos ezután a kötet után vált végérvényesen a műfaj jelenlegi legjobbjává. Az izgalmas földi és űrcsatákat a hiteles katonai szóhasználat teszi még egyedibbé, miközben az olvasó egy olyan történet részese lehet, amit egyhamar nem felejt el. [Hidden Content]

Marko Kloss: Felderítők Andrew Grayson évekig kétfrontos hadat viselt az Észak-Amerikai Nemzetközösség élén, ám kevés dolog változott: a polgárháborúktól véres Földön az élet egyre kilátástalanabb, miközben a nyurgáknak csúfolt, elpusztíthatatlannak tűnő idegen fajjal vívott csillagközi háború során mostanra bolygók sora vált lakhatatlanná. Miután túlél egy borzasztó veszteségekkel járó bevetést, Graysont egy távoli kolóniára tartó űrhajóra vezénylik, ráadásul a legénység a nyughatatlan természetéről híres. A talpraesettségükre nagy szükség lesz: az emberiség eddigi legfontosabb csatáját kell megvívniuk, melynek tétje a puszta túlélés. Marko Kloos a nagy sikerű Frontvonalak után tovább emeli a téteket a Felderítőkben: az első rész minden erősségét megtartva, még több katonai leírással, lélegzetelállító bevetésekkel és szívszorító drámával emeli be regényét a katonai sci-fik legjobbjai közé. [Hidden Content]

Marko Kloos: Frontvonalak „Mint a Vének háborúja: harcközpontú katonai sci-fi, ami nagyon hamar berántja az olvasót.” – io9.com A Föld a közeli jövőben nem egy vidám hely. Az emberek többsége óriásvárosok betongettóiban nyomorog, értelmes munkát, értelmes életet nemigen lát. Az űrt már felfedezték, a távoli bolygók benépesítése már zajlik, de oda csak a nagyon gazdagok és nagyon szerencsések juthatnak ki… na meg a katonák. Andrew Grayson egy a sokmilliárd segélyen vegetáló ember közül. A számára egyetlen lehetséges módon próbál meg kitörni nyomorúságos helyzetéből: katona lesz. A dolgok azonban már a Földön is sokkal bonyolultabbak a vártnál, a világűrben pedig olyan kaland várja, amit korábban elképzelni sem tudott. A katonai múlttal rendelkező Marko Kloos a Frontvonalakat két kisgyermeke nevelése közben, főleg reggelente és esténként írta, majd a könyvkiadók több évnyi sorozatos visszautasítása után végül saját maga jelentette meg az Amazonon. Ahogy mondani szokás, a többi azóta történelem: a Frontvonalak kirobbanó sikert aratott a katonai sci-fik rajongóinak táborában, és azóta Kloos több folytatást is írt hozzá. [Hidden Content]

Marko Kloos (1971 - ). Az eredetileg német származású, de egy ideje már az USA-ban élő Marko Kloos az egyik legnépszerűbb military sci-fi író ebben az évtizedben. Fiatalon hosszú ideig szolgált katonaként a hazájában, de miután leszerelt és a tengeren-túlra költözött, egyre több időt szentelt a könyveknek és az írásnak. 2008-ban elvégezte a Viable Paradise nevű workshopot, ahol többek közt John Scalzi is tanította az írás fortélyairól. A Frontvonalak című első regénye először magánkiadásban jelent meg 2013-ban, és váratlan sikerének köszönhetően a folytatásokra már lecsapott az Amazon imprintje, az SF regényekkel foglalkozó 47North. A sorozat jelenleg öt részből áll.

Alfred Hitchcock: Nehéz nap a vesztőhelyen [Hidden Content]

Alfred Hitchcock: Négykezes rémület [Hidden Content]

Alfred Hitchcock: Friss virágok [Hidden Content]

Alfred Hitchcock: A rémület szigete [Hidden Content]

Alfred Hitchcock rejtélyes történetei [Hidden Content]

Alfred Hitchcock (1899-1980). Alfred Joseph Hitchcock néven született Londonban. Jezsuita nevelőintézetben folytatta tanulmányait, majd az iskola után műszaki rajzolóként és rendezőasszisztensként dolgozott. Első filmje, a Tizenhármas szám befejezetlen maradt, ezután egy másik rendező munkáját fejezte be, ez volt az Always Tell Your Wife című alkotás. A további években olyan remekművekkel örvendeztette meg a közönséget, mint a Gyönyörök kertje, A titokzatos lakó, a Zsarolás, Hitchcock első hangosfilmje, majd következett Az ember, aki túl sokat tudott, a 39 lépcsőfok és a Londoni randevú. David O. Selznick producer rábízta A Manderley-ház asszonya megrendezését, a '40-es években készült még A gyanú árnyékában, a Mentőcsónak, az Elbűvölve (Salvador Dalí közreműködésével), a Forgószél és a Kötél. Az '50-es évek közepétől számított tíz évben születtek a legismertebb Hitchcock-filmek: a Gyilkosság telefonhívásra, a Hátsó ablak, a Szédülés, az Észak-északnyugat, a Psycho és a Madarak.

Stanislaw Lem Teljes science-fiction univerzuma IV. A Lem sci-fi történeteit bemutató sorozat tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. A negyedik kötet a Krisztus színeváltozása kórház, a Felsővár, A nyomozás, a Szénanátha, A rejtély és A fürdőkádban talált kézirat című könyveket tartalmazza, melyek többsége magyar nyelven most lát először napvilágot. [Hidden Content]

Stanislaw Lem Teljes science-fiction univerzuma III. Stanisław Lem talán a klasszikus tudományos fantasztikus irodalom egyik utolsó élő képviselője. Bár történetei között nincs két ugyanolyan, a volt szocialista országok egyik legmarkánsabb, legkarakteresebb szerzője. Minden műve feszegeti a műfaj kereteit, utópiái egyben antiutópiák, kacagtató meséi mélyéről a „keleti blokk” legélesebb hangú társadalomkritikusának hangját halljuk, drámai feszültségű űrhajóstörténetei pedig valójában filozófiai vagy morális kérdéseket feszegetnek. S míg a műfajokkal játszik, magabiztosan, mégis alázattal és végtelen bölcsességgel keresi a válaszokat azokra a végső kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: az ember, a világegyetem és Isten mibenlétére. Összes SF történetét bemutató sorozatunk tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. A harmadik kötet a Csillagnapló, a Helyszíni szemle, a Béke a Földön és a Rakottas c. könyveket tartalmazza, melyek többsége magyar nyelven most lát először napvilágot. [Hidden Content]

Stanislaw Lem Teljes science-fiction univerzuma II. Valószínűleg az idén elhunyt Stanisław Lem volt a klasszikus tudományos fantasztikus irodalom egyik utolsó élő képviselője. Bár történetei között nincs két ugyanolyan, a volt szocialista országok egyik legmarkánsabb, legkarakteresebb szerzője. Minden műve feszegeti a műfaj kereteit, utópiái egyben antiutópiák, kacagtató meséi mélyéről a „keleti blokk” legélesebb hangú társadalomkritikusának hangját halljuk, drámai feszültségű űrhajóstörténetei pedig valójában filozófiai vagy morális kérdéseket feszegetnek. S míg a műfajokkal játszik, magabiztosan, mégis alázattal és végtelen bölcsességgel keresi a válaszokat azokra a végső kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: az ember, a világegyetem és Isten mibenlétére. Összes SF történetét bemutató sorozatunk tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. A második kötet a Pirx pilóta kalandjai, A kudarc, Kiberiáda és az Amiről a robotok mesélnek c. könyveket tartalmazza, kibővítve számos olyan írással, melyek magyar nyelven most látnak először napvilágot. [Hidden Content]

Stanislaw Lem Teljes science-fiction univerzuma I. Stanisław Lem talán a klasszikus tudományos fantasztikus irodalom egyik utolsó élő képviselője. Bár történetei között nincs két ugyanolyan, a volt szocialista országok egyik legmarkánsabb, legkarakteresebb szerzője. Minden műve feszegeti a műfaj kereteit, utópiái egyben antiutópiák, kacagtató meséi mélyéről a „keleti blokk” legélesebb hangú társadalomkritikusának hangját halljuk, drámai feszültségű űrhajóstörténetei pedig valójában filozófiai vagy morális kérdéseket feszegetnek. S míg a műfajokkal játszik, magabiztosan, mégis alázattal és végtelen bölcsességgel keresi a válaszokat azokra a végső kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: az ember, a világegyetem és Isten mibenlétére. Összes SF történetét bemutató sorozatunk tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. Az első könyv az Éden, a Solaris, a Visszatérés, A Legyőzhetetlen és Az Úr Hangja c. regényeket tartalmazza. [Hidden Content]

Stanisław Herman Lem (Lwów, Lengyelország, 1921. szeptember 12. – Krakkó, 2006. március 27.) lengyel science fiction-író. Könyvei 41 nyelven, több mint 27 millió példányban keltek el.[3] Egykor ő volt az egyik legolvasottabb nem angol nyelven író sci-fi-szerző a világon. Munkáiban gyakran bocsátkozik filozófiai spekulációkba a technológiáról, az intelligencia természetéről, a kétoldalú kommunikáció és a kölcsönös megértés nehézségeiről vagy az emberi korlátokról és az emberiség világegyetemben elfoglalt helyéről. Témáit néha fikcióként mutatja be, elkerülve ezzel mind a tudományos élet buktatóit, mind a tudományos stílus korlátait, máskor azonban az esszé vagy filozófiai könyv műfaját választotta. 1951-ben jelent meg első kötete, az Asztronauták. Lem 1973-ban nyerte el az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetségének (SFWA) tiszteletbeli tagságát, de azt 1976-ban visszavonták, miután megjegyzéseket tett az amerikai sci-fi ponyvairodalmi minőségére: „…bóvli, átgondolatlan, igénytelenül megírt művek, amelyek szerzőit jobban érdekli a pénzkeresés, mint az ötletek és új irodalmi formák.” Az SFWA felajánlott neki egy hagyományos tagságot, ő azonban nem fogadta el. Lem életének 85. évében egy krakkói klinikán halt meg, szívbetegségben.