tyll

Clive Barker (Liverpool, Anglia, Egyesült Királyság, 1952. október 5.) angol író, filmrendező. Leginkább fantasy és horror témájú munkáiról ismert. Barker az 1980-as évek közepén vált ismertté horrornovelláival. Azóta írt több regényt is és más műfajokban is alkotott, illetve több munkájának, így például a Hellraiser sorozatnak, elkészült filmes változata is. Barker egyike a legelismertebb kortárs horror/fantasy íróknak. Már írói pályafutása elejétől kezdve a horror műfajában alkotott. Ekkor leginkább novellákat írt, amelyeket később Vérkönyvek 1 - 6 címen adott ki gyűjteményes kötetben, illetve ekkor készült Kárhozat című első regénye. Később a modern fantasy, illetve a horrorelemekkel kevert fantasy felé fordult. Ekkor készült a Korbács (1987) és a Hírvivő (1989), valamint az Imajica (1991) és a Sacrament (1996). Barker sajátos stílusa abban azzal jellemezhető, hogy fantasztikus rejtett világok együtt léteznek saját világunkkal. Barker "dark fantasy"-ként szokott hivatkozni saját stílusára. Történetei szándékosan elmossák a határvonalat az olyan szemben álló dolgok között, mint a pokol és menny, gyönyör és fájdalom.

Bram Stoker: Novellák A bíró háza [Hidden Content] Az indián asszony [Hidden Content]

Bram Stoker: A fehér féreg fészke [Hidden Content]

Bram Stoker: Drakula gróf válogatott rémtettei [Hidden Content]

Abraham „Bram” Stoker (Dublin, 1847. november 8. – London, 1912. április 20.) ír író, a világ legismertebb horrorjának, a Drakula gróf válogatott rémtetteinek (1897) szerzője. 1875-ben jelent meg első sikeres irodalmi alkotása, A végzet lánca. Stoker 1878-ban feleségül vette Florence Balcombe-ot, aki korábban Oscar Wilde kedvese volt. A házaspár Londonba költözött, ahol az író Irvings Lyceum Színházánál menedzserként tevékenykedett. Az Irving mellett folytatott munka eredményeképpen a londoni „High Society” tagjává vált. Londoni pályafutása alatt ismerkedett meg Sir Arthur Conan Doyle-lal és George Bernard Shaw-val. Irving amerikai turnéi lehetővé tették, hogy példaképével, Walt Whitmannel találkozzon. A színházi munka mellett jutott ideje az írásra is. Ezekben az években íródott a Pillantás Amerikára (1886), és két regény: A kígyó útja (1890), és a Watter's Mou' zátony (1895) 1890-ben az író találkozott Vámbéry Ármin magyar professzorral, aki először mesélt neki a havasalföldi uralkodó, III. Vlad Tepes Drăculea legendájáról. E karakter nyomán hat évi kutatómunkával alkotta meg Stoker a vámpír figuráját. Habár hihetetlen, de Stoker sosem járt Kelet-Európában. A regény a négy fal közti kutatómunka iskolapéldája. Sokáig gondolkozott a cselekményen. Többek közt a British Libaryben és a Whitby könyvtárban kutatott. 1897-ben megjelent a Drakula gróf válogatott rémtettei című regénye és osztatlan sikert aratott. A Drakula – levélregény. A szereplők naplóbejegyzésein és egymásnak írt levelein keresztül bontakozik ki a cselekmény, a rémisztő történet, ilymódon Stoker sok oldaláról szemlélteti a cselekményt.

Paolo Bacigalupi: A kételygyár [Hidden Content]

Paolo Bacigalupi A vízvadász [Hidden Content]

Paolo Bacigalupi: Hajóbontók [Hidden Content]

Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány [Hidden Content]

Paolo Tadini Bacigalupi (1972. augusztus 6.-) amerikai sci-fi és fantasyszerző, kinek legismertebb munkája a nemzetközileg elismert A felhúzhatós lány című disztopikus regény. Keményvonalas sci-fik mellett szívesen ír ifjúsági regényeket is, melyek közül a legismertebb a Hajóbontók című, szintén sötét hangulatú regénye. A felhúzhatós lány című regénye 2009-ben Nebula díjat, 2010-ben Hugo és Locus díjat is kapott . Utóbbit megosztva kapta China Mieville Város és város között regényével. A Time magazin szerint 2009 tíz legjobb regénye között szerepel.

Andreas Eschbach: A Jézus-videó A fiatal amerikai egyetemista, Stephen Foxx egy izraeli ásatáson dolgozik. Egy nap különös leletre bukkan egy kétezer éves sírban: egy videokamera kezelési útmutatójára. Egy kameráéra, amely azonban még csak a tervezőasztalon létezik. A rejtélynek csupán egy ésszerű megoldása létezik: néhány év múlva lehetségessé válik az időutazás és a férfi akinek a csontváza napvilágra került, elindul a kétezer éves múltba, hogy videofelvételt készítsen Jézus Krisztusról.Könyörtelen hajsza indul a világ legfontosabb dokumentuma, az elektronikus evangélium után. Vajon ki kaparintja meg a kamerát: a fiatal régészek, az ásatást pénzelő médiacézár, vagy a Vatikán? A Jézus-videó már első megjelenésének évében elnyerte az 'Év Könyve' díjat Európában. A könyv alapján „Az elveszett Jézus videó nyomában” címmel készült film 2002-ben. PDF [Hidden Content]

Ira Levin amerikai író (1929-2007) mindössze 7 regényt adott ki, abból hat magyarul is megjelent. Viszont színdarabokat is írt: a Death Trap ("Halálcsapda") c. darabja a Broadway történetében a leghosszabb ideig futó thriller volt.Pályafutását szövegíróként kezdte. Az első munkája Mac Hyman 1954-ben megjelent híres regényének, a No Time for Sergeantsnak a feldolgozása volt. Hyman regénye magyarul Én meg az őrmester címmel jelent meg (1969). A romániai Utunk hetilap Őrmesterek a sarokban címmel közölt egy részletet is Ira Levin átdolgozásából (1967/52. sz.). Levin ezzel a pár önálló regénnyel is komoly hírnevet és elismerést szerzett a horror és lélektani thriller kedvelői között. Első regényét, A Kiss before Dyinget, jól fogadták: 1954-ben megkapta az év legjobb első regényéért járó Edgar-díjat. Következő regénye, a máig leghíresebb, a Rosemary's Baby, ami a horror irodalomban kult-regénynek számít. Levin harminc évvel később a folytatást is megírta. Szinte minden regényét megfilmesítették, némelyiket kétszer is.

Andreas Eschbach: Összeomlás Markus Westermann német komputerprogramozó egy jobb élet reményében érkezik az Egyesült Államokba, az álomállás ígérete azonban nem válik valóra. Kétségbeesetten keres valami más esélyt, hogy a „korlátlan lehetőségek földjén” mégiscsak megtalálja számítását. Ekkor találkozik egy osztrák kutatóval, aki új módszerével forradalmasítaná a kőolajlelőhelyek felkutatását és kiaknázását. Markus egyszeriben nyakig merül az energiaipar sötét mesterkedésekkel teli világába, és kénytelen ráébredni, hogy az emberi civilizáció egy olyan krízishelyzet felé tart, mely gyökerestül forgathatja fel a fennálló társadalmi rendet. Mert ha elfogy az olaj, élethalálharc indul meg országok és szövetségek között, a technikai fejlődés leáll, és a Földön újra beköszönt a középkor. Andreas Eschbach, A Jézus-videó és a Hajszőnyegszövők szerzője ezúttal egy lélegzetelállítóan izgalmas világvége-thrillerrel jelentkezik, amely mai, energiaínséges, kőolajfüggő világunkban a lehető legaktuálisabb kérdéseket teszi fel, hogy a maga irodalmi eszközeivel keressen rájuk válaszokat. Válaszokat, melyekre akár már holnap szükségünk lehet. [Hidden Content]

Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők A távoli jövőben, egy még távolibb bolygón… A hajszőnyegszövők időtlen idők óta gyártják szőnyegeiket a császárnak – feleségeik és lányaik hajából. Egy ilyen szőnyeg elkészítése egy egész élet munkája, ellenértékéből a család újabb nemzedékének jóléte biztosított. Egy nap aztán űrhajó érkezik, felderítőkkel a fedélzetén, és a bolygólakóknak szembesülniük kell a ténnyel, hogy a birodalom megfeledkezett róluk. Vajon szükség van még egyáltalán a munkájukra? És ha nem, az talán egyet jelenthet a birodalom végével? Németország első számú bestsellerszerzőjének (A Jézus-videó) bemutatkozó regénye, amely aprólékosan kidolgozott társadalomképének és újszerű történetének hála több nemzetközi díjat is elnyert. [Hidden Content]

Andreas Eschbach (Ulm, 1959. szeptember 15. –) német sci-fi-szerző. Stuttgartban repülő- és űrhajózási mérnöknek tanult, de nem diplomázott le, inkább szoftverfejlesztői munkákat vállalt. Közben az írással is megpróbálkozott, első elbeszélése a nagy múltú Perry Rhodan-füzetek egy 1975-ös számában jelent meg. A publikálás lehetősége a ’90-es évek elején kezdte komolyabban foglalkoztatni. Először további novellák kerültek ki keze alól, majd 1995-ben egy regény, a Hajszőnyegszövők. Ezt a kötetet azóta több nyelvre lefordították, magyarul is megjelent a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatában, és Európa-szerte irodalmi díjakat nyert. A siker nyomán a szerző még egyszer visszatért a Hajszőnyegszövők univerzumához, hogy egy előzményben (Quest, 2001) több ezer évvel korábbi eseményeket meséljen el, a klasszikus űroperák stílusában. Második regénye, a Solarstation (1996) inkább thrillerként jellemezhető, de izgalmas cselekménye egy japán űrállomáson játszódik. A Kelwitts Stern (1999) az E. T.-t parodizálja, de a sztorit Dél-Németországba helyezi át. Az ezredforduló óta fokozatosan távolodni látszik az SF-től, bár bestsellerei azóta is többnyire a tematika peremvidékén mozognak.

Cornelius Ryan: Messze volt a híd [Hidden Content]

Cornelius Ryan: A berlini csata [Hidden Content]

Cornelius Ryan: A leghosszabb nap [Hidden Content]

Cornelius Ryan (1920. június 5. - 1974. november 23.) ír újságíró és szerző volt, elsősorban a népszerű katonai történelemről írt írásairól, különösen a második világháború könyveiről: A leghosszabb nap: 1944. június 6. D-nap (1959), az utolsó Csata (1966) és egy híd túl messze (1974).1956-ban elkezdte a II. Világháború jegyzeteinek leírását a Leghosszabb napra: 1944. június 6-i D-Day, amely a Normandia D-napi inváziójának történetét írta le, amelyet három évvel később, 1959-ben jelent meg. Ez azonnali siker volt, és Ryan segített az 1962-es azonos nevű film forgatókönyvének elkészítésében. Darryl F. Zanuck 175 000 USD-t fizetett a szerzőnek a könyv megfilmesítési jogaiért. Következő munkája az utolsó csata (1966), a berlini csata volt. A könyv részletes beszámolókat tartalmaz minden szempontból: polgári, amerikai, brit, orosz és német oldalról. Az 1945 tavaszán zajló rendkívüli katonai és politikai helyzettel foglalkozik, amikor a nyugati szövetségesek és a Szovjetunió erõi arra számítottak, hogy Berlin felszabadul Németország maradványait átalakítják. Ezt a munkát a Messze volt a híd (1974) követte, amely a Market Garden hadművelet történetét meséli, amely a szövetségi légi erők Hollandiában megtervezett támadása, amely Arnhem és más hídak felrobbantása ellen zajlik. Az elkészült könyvből 1977-ben készült nagy sikerű film A híd túl messze van címmel, híres színészekkel (Sean Connery, Gene Hackman, Robert Redford, James Caan, Michael Caine stb).

Daniel H. Wilson: Robokalipszis OTT VANNAK AZ OTTHONODBAN. OTT VANNAK A KOCSIDBAN. MINDENÜTT KÖRÜLÖTTED. ÉS MOST ELLENED FORDULNAK… Az első néhány hónapban csak keveseknek tűnik fel egy-egy alkalmi zavar. Egy amerikai kongresszusi képviselő mindinkább úgy érzi, hogy kislánya okosbabája az utóbbi időben fenyegetően viselkedik. A magányos agglegényként élő japán feltalálót megtámadja az otthonában tartott robot. Egy Afganisztánban állomásozó amerikai katona tanúja lesz annak, ahogy a rábízott „békítőegység” megvadul. A nem túl távoli jövőben a világunkat elárasztó és működtető fejlett technológia egyszer csak spontán módon tévútra kanyarodik. Az Archos nevezetű mesterséges intelligencia öntudatra ébred, kapcsolódik a világhálóra – és innentől nincs visszaút. Miközben a mit sem sejtő emberiség tovább éli mindennapjait, az Archos fokozatosan átveszi az uralmat mindazon globális rendszerek fölött, melyek immár életünk alapvető részét képezik. Az emberek többsége csak akkor ébred rá, milyen veszély fenyegeti őket, amikor már túl késő. Az utóbb Nulladik órának elnevezett időpontban fellázad az emberiséget segítő technológia: a robotok váratlanul háborút indítanak. Ám ennek nem csupán az a következménye, hogy megtizedelik az emberiséget, hanem az is, hogy – első alkalommal a világtörténelemben – a bolygó összes lakója összefog egy közös cél érdekében. „Zseniálisan megalkotott thriller, melynek története könnyedén borzalmas valósággá válhat. Micsoda regény! Soha még ilyet nem olvastam.” (Clive Cussler) [Hidden Content]

Clark Ashton Smith: Gonosz mesék [Hidden Content]

Ernest Cline: Armada Zack Lightman egész életében arról álmodozott, hogy egyszer vele is megtörténik az, ami a legkedvesebb sci-fi könyveiben, filmjeiben és számítógépes játékaiban: hogy kamaszkora unalmas, kertvárosi monotóniájából egy nap felrázza egy fantasztikus, világrengető űrbéli kaland. Ugyan mi rossz lehet egy kis ábrándozásban? Zack eddig elég jól elboldogult azzal, hogy tudja, mi a különbség a valóság és a képzelet között. Tisztában van vele, hogy a való világban nem a dühkezelési problémákkal küzdő, céltalan kamaszok szokták megmenteni az univerzumot. Egészen addig, amíg egy nap meg nem pillant egy repülő csészealjat. Ami ráadásul megszólalásig hasonlít az Armada nevű videojátékban szereplő ellenséges földönkívüli űrhajóra. Kizárt, hogy tévedjen, mivel Zack történetesen a világ egyik legjobb Armada-játékosa, minden szabad percét ezzel a játékkal tölti… Első, világsikerű regényéhez, a Ready Player One-hoz hasonlóan Ernest Cline ezúttal is a nyolcvanas évek popkultúrája előtt tiszteleg, és egy lebilincselő történetet kínál a sci-fi rajongóinak. Az Armada egyszerre lehengerlően izgalmas kalandregény, tisztelgés George Lucas és Steven Spielberg munkássága előtt, és a felnőtté válás klasszikus története. [Hidden Content]

Ernest Cline: Ready Player One EGY VILÁG LÉTE FOROG KOCKÁN. EGY KÜLDETÉS A VÉGSŐ NYEREMÉNYÉRT. FELKÉSZÜLTÉL? 2045-öt írunk, és a valóság elég ronda egy hely. Az emberiség nagy részéhez hasonlóan Wade Watts is azt a kiutat látja zord környezetéből, hogy bejelentkezik az OASIS-be, a világméretű virtuális valóságba. Amikor az OASIS tervezője meghal, ördögi feladványsort hagy maga után, melyek megfejtéséhez a popkultúra megszállott ismeretére van szükség. Aki először megfejti mindet, az örökölheti hatalmas vagyonát – és egyben az OASIS feletti hatalmat. Wade oldja meg az első feladványt, és ezzel életveszélybe kerül. Egyes játékosok ugyanis még a gyilkosságig is hajlandóak elmenni a mesés nyeremény megszerzéséért. A játék ezzel megkezdődik, a túlélés egyetlen módja pedig a győzelem. [Hidden Content]

Az 1972-es születésű amerikai író már azon generáció tagja, amelynek gyermekei kényükre-kedvükre csemegézhettek a szórakoz-tatóipar számos területéről, így elég szabadidő birtokában alaposan megismerhették a mozi, a televízió, a képregények és a számítógépes játékok világát. A megszállottság a több-szörös slam poetry-nyertes Cline esetében odáig fajult, hogy forgatókönyvet írt saját szórakoztatására az egyik kedvenc mozijához (Nyomul a nyolcadik dimenzió), egy későbbi szkriptjéből pedig film is született (Rajongók háborúja). Ez a lelkesedés vezetett első regényének megírásához: a Ready Player One minden lapjáról süt, hogy a szerzője alapos ismerője a nyolcvanas évek popkultúrájának, hiszen csak úgy bombázza az olvasót a gyakran nyílt, néhol burkolt utalá-sokkal legkedvesebb alkotásaira. A kötet óriási sikert aratott világszerte, film is készült belőle Steven Spielberg rendezésében. Cline azóta írt még egy regényt (Armada), és már dolgozik a harmadikon.

Christopher Priest: Kifordított világ [Hidden Content]