tyll

Tim Powers: Anubisz kapui I-II. Egy ősi, egyiptomi mágus, akinek hatalma képes megváltoztatni az egész világ történelmét… Napjaink milliárdosa, aki rejtélyes módon visszautazik Angliába, 1810-be… Egy testek között vándorló vérfarkas, aki ölni is képes, csak hogy megőrizhesse titkát… Lord Byron, akit arra programoztak: gyilkolja meg György Királyt… És a történet hőse, Doyle Professzor, akinek fogalma sincs, mibe csöppent, amikor elvállalja Samule Taylor Coleridge tanítását… A valaha született legjobb történelmi fantasy, mely méltán lett a rajongók millióinak kedvence! I.rész [Hidden Content] II.rész [Hidden Content] [Hidden Content]

Tim Powers: Ismeretlen vizeken John Chandagnac bábjátékos, aki azért tartott Jamaicába, hogy bosszút álljon az apai örökségét elorzó bácsikáján, kalózok fogságába esik, és ott választhat: vagy beáll a martalócok közé, vagy halálnak halálával hal. Mivel megvan a magához való esze, megragadja a kínálkozó lehetőséget, és hamarosan Jack Shandyként próbálja állni a sarat kardpárbajokban, tengeri csatákban és vudu-varázslatok közepette a trópusi szigetvilág legsötétebb zugaiban. Ám most újabb kihívással kell szembenéznie, mert a legendás Feketeszakáll toborozni kezd a legkönyörtelenebb kalózok közt, legyenek azok élők vagy akár élő halottak, hogy hétpróbás legénységével útnak indulhasson egy másik legenda nyomában: az Örök Ifjúság Forrása után kutatva. Jack Shandynek minden jártasságára szüksége lesz a kardvívásban, a varázslásban, sőt még a bábozásban is, ha meg akarja szabadítani saját magát és szíve szerelmét a démoni Feketeszakáll karmaiból. A többszörös World Fantasy- és Philip K. Dick-díjas szerző, akinek Anubisz kapui című regényével már találkozhattak a magyar olvasók, ezúttal egzotikus és mágikus tengeri kalandokat kínál, mely olyannyira filmre kívánkozik, hogy végül is ez a szolgált a negyedik Karib-tenger kalózai-mozi alapjául. [Hidden Content]

Timothy Thomas "Tim" Powers (1952. február 29., Buffalo, New York) amerikai sci-fi- és fantasy-szerző. Powers kétszer nyerte el a World Fantasy díjat sikeres regényeiért, a Last Call-ért és a Declareért. 1988-as regénye, az Ismeretlen vizeken szolgált alapjául a Monkey Island című videójáték-sorozatnak, és A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken című filmnek, mely már többé-kevésbé a megnevezett regényen alapszik. Powers regényeinek legnagyobb része a történelem nagy eseményeinek és korszakainak átértelmezésén alapszik. Hiteles, rögzített történelmi tényeket mutat be regényeiben, új szemszögből bemutatva. Gyakran felbukkan még történeteiben az okkultizmus és a természetfeletti. Powers első, ismertebb regénye a The Drawing of the Dark (1979) volt, de a valódi világsikert az Anubisz kapui hozta meg neki, ami elnyerte a Philip K. Dick-díjat, valamint sok nyelven megjelent, köztük magyarul is. Powers részmunkaidőben tanít írást a Residence for the Orange County High School of the Arts-on, ahol Blaylock vezeti a kreatív írás szakot, és a Chapman Egyetemen, ahol Blaylock tanít. Powers és a felesége Kaliforniában élnek, Muscoyban. A Clarion science fiction/fantasy írók műhelyének mentora.

A 21. századi Amerika egészségügyi rendszere összeomlott, a törvénykezés az ellátást az állampolgárok teljes és végleges sterilizálásához köti, a kórházakban pedig az orvosokat komputerek és robotok váltják föl. Mindezzel a kormányzat a vérengzésbe torkolló egészséglázadásokra keresett megoldást, de a helyzetet némiképp túlreagálta. A rendszerből kikerültekkel illegalitásba menekült orvosok foglalkoznak csak, akik ha kell, műtenek a konyhaasztalon is. Ám az egészségügyi készleteket a hatóságok szigorúan felügyelik, rendelkezéseik kijátszása csupán alvilági módszerekkel sikerülhet. Billy az ellenálló orvosok köré szerveződött földalatti mozgalom tagja, csempész, azaz „pengefutár”. Az életét kockáztatja azért, hogy mások megmenekülhessenek. A rendszer ellensége ő, mégis az amerikai nép egyik utolsó reménysége.E könyv utóélete legalább olyan izgalmas, mint maga a történet. Alan E. Nourse 1974-es regényét Hollywood leopciózta, és meg is kezdődtek az előmunkálatok. A legendás William Burroughs irodalmi forgatókönyvet készített belőle, a film azonban sosem valósult meg. A forgatókönyv végül Ridley Scott kezébe került, akinek nagyon megtetszett a cím, így megvásárolta a jogokat… hogy egy egészen más filmet forgathasson le, a Szárnyas fejvadászt. Alan E. Nourse - William S. Borroughs: Pengefutár [Hidden Content]

„Torokszorító történet… tele érzelmekkel és kalandokkal!” – Wall Street Journal AMIKOR az ember felelőtlen kísérleteket végez állatokon, ne csodálkozon, ha a dolog kicsúszik az irányítása alól. Ez történik egy brit laboratóriumban, ahol szigorúan titkos biológiai kutatómunka folyik. KÉT kísérleti állatnak sikerül megszökni, és a szabadságvágytól vezérelve kóboréletbe kezd az északnyugat-angliai tóvidék gyönyörű tájain. Idilljüknek ismét az emberek beavatkozása vet véget: mivel a KUTYA alapvetően húsevő, a környéken eltünedező birkák először a gazdákat riasztják, majd megjelenik a hatóság is, és híresztelni kezdi, hogy a szökevények egy veszélyes biológiai fegyvert hordoznak magukban. A két kutya tehát újra menekülőre fogja, és csupán egyetlen barátban bízhat, egy agyafúrt rókában, aki minden kelepcéből ismeri a kiutat. Az izgalmas hajsza ezzel ELINDUL… A többszörösen díjnyertes angol szerző világszerte ismertté vált könyveivel, melyek közül többet meg is filmesítettek. Történeteiben az állatszereplők szájába emberi szavakat ad, hogy így mondjon véleményt nemcsak róluk, de rólunk, emberekről is. Ez a megkapó története több hónapot töltött a New York Times bestsellerlistáján, és kétség sem férhet hozzá, megérdemelten. Richar Adams: Gazdátlanok [Hidden Content]

Nick Cutter: A szekta [Hidden Content]

Nick Cutter: A falka [Hidden Content]

Nick Cutter: Mélység [Hidden Content]

Nick Cutter (eredeti nevén Craig Davidson) kanadai író. Torontóban nőtt fel, és napjainkban is ott él. 2005-ben a Rozsda és csont című novelláskötettel hívta fel magára a figyelmet, amit Clive Barker, Bret Easton Ellis és Chuck Palahniuk is rendkívüli módon méltatott, a címadó novellából pedig Jacques Audiard forgatott többszörös díjnyertes filmet. Davidson később még egy novelláskötet és két regényt írt a saját neve alatt, majd 2014-ben felvette a Nick Cutter álnevet, és az új, többnyire horror műfajú műveit már ekként írja. Clive Barker továbbra is nagy rajongója, és többen is a horror egyik új nagy tehetségének tartják, a The Troop (A falka) című regényéért megkapta a rangos James Herbert-díjat.

Bölcs, fürge agyú, szinte zseniális ember – bár első látásra csak egy mogorva képű, gyűrött ruhás öreg, aki erős guangdongi tájszólással beszél. Detektív – kívülállók számára azonban hivatalos földjós, akit a feng shui elveivel mit sem törődők általában alábecsülnek. Megfontolt, filozofikus keleti – aki azonban hajlandó lelkesen tanulgatni a divatos angol szlenget. Az irodalmi nyomozók társaságának egyik legfrissebben, az ezredfordulón született tagja – akinek a nyomozásait biztosan sosem felejted el. C. F. Wong, a Keleti bölcsességek szerzője, a C. F. Wong és Társai iroda egyetlen tagja, a feng shui lakberendezés tudósa igazi (és modern) szingapúri Sherlock Holmes, akit Nury Vittachi honkongi író talált ki. Kilenc mulatságos és meglepő novellát tartalmaz a könyv. A könyv elején Wong detektív éppen vadonatúj helyzetbe kerül, ugyanis egy új kisegítővel, Joyce-szal kell megbarátkoznia, aki ausztrál, vagyis nyugati, nőnemű és fiatal, vagyis a meglett korú és agglegényes detektív életét kész mindenben feldúlni, ráadásul úgy protezsálták be a céghez, ami persze előítéleteket ébreszt Wongban. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy Joyce-ban sokkal több van, mint a smink, a telefoncsevegés, a hangos zene és a szleng iránti olthatatlan imádat. A különös páros a nyomdahibák esetének már teljes egyetértésben vág neki, az oroszlánrész problémáját meg sem oldhatnák egyedül, a rés a falon című fejezet idejére pedig már elválaszthatatlanokká válnak a nyomozásban. A kilenc izgalmas történet ismeretlen és különleges világba repíti el az olvasót szerethető főszereplőkkel és igazán különleges bűnügyekkel, valamint szakadatlan humorral szórakoztatva. Nury Vittachi: A Feng Shui detektív [Hidden Content]

Mi történne, ha a terroristák győznének? Ez a 21. századi Amerika egészen más világ, az egykori Egyesült Államok északi része iszlám köztársaság, délen pedig a keresztény fundamentalisták vetették meg lábukat. New York és Washington radioaktív romhalmaz, Phoenix kiürült, Chicagóban pedig külön kis polgárháború dúl. Seattle a muszlim területek új fővárosa, ahol ugyanúgy tombol a futballőrület és a médialáz, mint régen, de a nők csadorban járnak, alkohol helyett az emberek Dzsihád-Kólát isznak, a minaretekből pedig a müezzinek imára hívó kántálása visszhangzik. Rakkim Epps, az elit kiképzést kapott bérgyilkos állami megbízásból nyomozni kezd egy eltűnt történésznő után, akinek leleplező bizonyítékok lehetnek a kezében az USA elleni atomtámadások kitervelői ellen. Azt azonban nem sejti, hogy őutána is kutat valaki, egy ördögi megbízó által felbérelt zseniális pszichopata, aki ugyancsak művésze a gyilkolásnak, és mindent elkövet annak érdekében, hogy az igazság titokban maradjon. Robert Ferrigno stílusteremtő politikai thrillere briliánsan ötvözi a keleti és nyugati civilizációk világát, elolvasásának hatására a napi hírek is új értelmet nyernek az ember szemében. „Egy lenyűgözően jó író könyve." – Elmore Leonard „Ferrigno egyforma tehetséggel adagolja az izgalmakat és a humort, aki olvasni kezdi a könyvét, legközelebb csak az utolsó oldal után teszi le." – The Washington Post Robert Ferrigno: Ima egy bérgyilkosért [Hidden Content]

Sidney Sheldon: Ránk szakad az ég! [Hidden Content]

Sidney Sheldon - Tilly Bagshawe: A sötétség múltán [Hidden Content]

Sidney Sheldon: Istenek malmai [Hidden Content]

Sidney Sheldon: Az idő homokja [Hidden Content]

Sidney Sheldon: A legszebb tervek [Hidden Content]

Sidney Sheldon: És rátört a sötétség [Hidden Content]

Sidney Sheldon: Vérvonal [Hidden Content]

Sidney Sheldon: Mesterjátszma [Hidden Content]

Sidney Sheldon: Angyalok dühe [Hidden Content]

Sidney Sheldon (született Sidney Schechtel) (Chicago, 1917. február 11. – Rancho Mirage, 2007. január 30.) amerikai író, Oscar-díjas forgatókönyvíró. A második világháború alatt az Amerikai Egyesült Államok légierejénél szolgált pilótaként. Leszerelése után New Yorkban élt, ahol musicaleket írt a Broadway számára, ezek egyikével, a Redhead cíművel 1959-ben elnyerte a Tony-díjat. Később visszatért Hollywoodba, ahol megírta a The Bachelor and the Bobby-Soxer (Az agglegény és a tinédzser) című film forgatókönyvét, amiért 1947-ben a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában Oscar-díjat kapott. Több televíziós sorozat forgatókönyvét is évekig ő írta: Jeannie, a háziszellem (I Dream of Jeannie), The Patty Duke Show, Hart to Hart és Nancy. Regényírásba ötvenéves kora után kezdett, első műve, a The Naked Face (Álarc nélkül) 1969-ben jelent meg, és rögtön meg is kapta az Edgar Allan Poe-díjat a legjobb első regény kategóriában. Regényei egy részéből film is készült: Angyalok dühe, Vérvonal, Ha eljön a holnap, Éjféli emlékek stb.

Anthony Burgess: Gyilkosság Deptfordban [Hidden Content]

Anthony Burgess: Beteg a doktor [Hidden Content]

Anthony Burgess: Egy tenyér ha csattan [Hidden Content]

Anthony Burgess: Gépnaranacs [Hidden Content]