tyll

A Jupiter jeges holdján, az Europán valami él. Robotszondák a fagyos felszín alatt egy ősi, folyton változó járatrendszerre bukkannak, melynek falait ismeretlen írás hieroglifái borítják. Egy rendkívüli tehetséggel megáldott mérnöknő, Alexis Vonderach részvételével kutatóexpedíció indul, hogy megállapítsa, megérett-e a helyzet a kapcsolatfelvételre. Amikor azonban a tudósok leereszkednek a jégvilág sötétségébe, olyasvalamivel találják szembe magukat, amire egyáltalán nem számítottak. És talán jobb lenne, ha a kapcsolatfelvétel helyett a lehető legmesszebbre elkerülnék. A Philip K. Dick-díjra is jelölt amerikai szerző hihetetlenül izgalmas, pontos adatokra épülő hard-SF thrillere olyan filmszerű élményt ad, mintha olvasás közben mi magunk is ott keresnénk a rejtélyek megoldását az űrhajósokkal. Ez a könyv egy átlagos űrkalandregény IMAX-változata! És a kaland még csak most kezdődik! „Engem rabul ejtett.” – Larry Niven, Hugo- és Nebula-díjas író „Lélegzetelállító!” – Publishers Weekly Jeff Carlson: Fagyott Égbolt [Hidden Content]

1 óra egy könyv, 1 nap egy új nyelv, 1 hét, és az egész világ felfigyeljen rád! Képzelj el egy szert, amitől intellektuális képességeid felerősödnek, egészen a maximumig. Egy szert, amelynek egyetlen pirulájától órákon át pörög az agyad, és csúcsra járathatod a kreativitásod. Egy szert, aminek a segítségével 1 óra alatt kiolvasol egy könyvet, 1 nap alatt megtanulsz egy új nyelvet és 1 hét alatt az üzleti világ ura leszel. Egy szert, aminek hatására az emberek isszák a szavaidat, bárkit és bármit megkaphatsz. Végre teljes egészében megmutatod, ami benned lakik. A jövő gyógyszere? Már ma kipróbálnád, igaz? A könyvből film is készült Bradley Cooper, és Robert De Niro főszereplésével. Alan Glynn: Csúcshatás [Hidden Content]

A neon nem égett. A motel koromsötét. A lány lecsavarta a gyújtást és csak várt. Most már hallotta az esőcseppek monoton dobolását, mögötte pedig mintha sóhajtozott volna a szél. Sötétség vette körül; mintha falként magasodott volna fel minden oldalról. S ő egymagában ül a sötétben. Ez a pénz nem segíthet rajta és Sam mit tehet? Persze, hát rosszfelé fordult; idegen útra. Megásta a saját sírját, most aztán belefekhet. De hát miért is gondol ilyesmire? Nem sír az, hanem ágy. Még mindig ez jár a fejében – „nem sír az, hanem ágy” – amikor hatalmas árnyék tornyosult fel a sötétben, majd lassan kinyiotta a kocsi ajtaját. Robert Bloch: Pszicho [Hidden Content]

A Pilgrim egy olyan ember fedőneve, aki nem létezik. Egy gazdag amerikai család fogadott gyermekeként valaha az amerikai titkosszolgálat kémtevékenységében működött közre. Mielőtt névtelen nyugdíjasként eltűnne, meghatározó könyvet ír a törvényszéki orvostanról. E könyv azonban kísértetként tér vissza hozzá. Ennek alapján akad a nyomára Ben Bradley, a New York-i detektív, aki elviszi egy lepusztult szállodai szobába. Ott egy kádnyi savban egy nő holtteste hever, akinek vonásai eltűntek, fogai hiányoznak, ujjlenyomatai sehol. Tankönyvi gyilkosság ez – és maga Pilgrim írta a könyvet. Ezt követően a szokatlan és emberpróbáló nyomozás nyaktörő versenyfutássá válik az idővel, hogy Amerika megmenekülhessen az összeomlástól. Pilgrim útja egy mekkai nyilvános lefejezéstől egy elzászi náci haláltáboron és a Hindukus pusztaságán át egy török tengerpart elhagyott romjaihoz vezet, hogy megtalálja azt az arctalan férfit, aki megdöbbentő tömeggyilkosságra készül Istene nevében. Terry Hayes újság- és forgatókönyvíró. Ő írta a Mad Max 2 forgatókönyvét. Társszerzőként részt vett a Halálos nyugalom történetének megírásában, és közreműködött a Mad Max 3, valamint számos TV-film elkészítésében. Összesen több mint húsz filmes és televíziós díjat kapott. Terry Hayes: Nevem Pilgrim [Hidden Content]

A Marsot felderítő űrhajósok a sivatag mélyén gigantikus épületekre bukkannak… melyek talán korántsem olyan lakatlanok, amilyeneknek első pillantásra tűnnek.A megbélyegzett, állását vesztett pilóta mégiscsak visszatérhet az űrbe, de a Jupiter egyik holdjára indult expedíció hátterében sötét titkok lappanganak.Mindeközben a Földön is meglepő dolgokra derül fény: egy új gyógyszer hataloméhes démonná változtat egy törékeny, fiatal lányt; Ludwig professzor zseniális találmánya a nézőt egyenesen a film valóságába röpíti; rettentő természeti katasztrófa következtében Közép-Amerika a tengerbe süllyed, és az egész világ éghajlata drasztikusan megváltozik; egy forradalmian új technikának köszönhetően az ember bepillantást nyerhet párhuzamos univerzumokba… Az SF amerikai aranykorának egyik legizgalmasabb szerzője igazságtalanul rövidre szabott élete alatt is számos emlékezetes történetet vetett papírra, melyek közül nyolc most első ízben lát napvilágot magyar fordításban, kizárólag a Galaktika Baráti Kör tagjai számára. Stanley g. Weinbaum: Bolygóközi Odüsszeia [Hidden Content]

A regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ… A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből – a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével – szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült. Margaret Atwood: A szolgálólány meséje [Hidden Content]

Friss vér minden oldalon. Amerikában egy titokzatos vírus szedi áldozatait. Akit megfertőz, őrjöngő gyilkológéppé válik, lemészárolja a családját, majd különös kegyetlenséggel végez saját magával is. Perry Dawsey – szekrényméretű – sportoló egy reggel furcsa keléseket észlel a testén. Az apró kiütések egyre nőnek és szaporodnak, miközben Perry hallucinálni kezd, és a hangok a fejében egy kegyetlen feladattal bízzák meg… Scott Sigler regénye még a legedzettebb thrillerrajongókat is megrázza. A Járvány már megjelenése előtt nagy hírverésnek örvendett, a kritikusok és a műfaj nagyjai is imádják, hamarosan filmre viszik a történetet és folytatását. Scott Sigler: Járvány [Hidden Content]

Johnny a XXI. század életművészet, az agyába drótozott memóriatárban jó pénzért adatokat csempész a világ egyik sarkából a másikba. Ezúttal azonban alaposan melléfogott. Implantját vészesen túlterhelték, 320 gigabyte feszíti a koponyáját, és, mintha ez nem lenne elég gond, a jakuzák is a nyomába eredtek, hogy titokzatos megbízójuk számára megszerezzék a memorikus futár fejét. Johnnyt csak saját ravaszsága mentheti meg üldözői hálójából, valamint egy váratlan szövetséges: Jane, a kibernetikai eszközökkel föltuningolt testőrlány, aki gyorsabb a kilőtt golyónál. A könyvből film is készült Keanu Reeves főszereplésével. Terry Bisson: Johnny Mnemonic a jövő szökevénye [Hidden Content]

Az orvostudomány csodái mind több betegségtől szabadítják meg végleg az emberiséget, és a genetikai tervezés hamarosan már a születendő gyermekeknél is lehetővé teszi egészségük előzetes tökéletesítését. De mi van azokkal, akik köztünk élnek, méghozzá valami olyan fogyatékossággal, ami megnehezíti beilleszkedésüket a társadalomba? Lou Arrendale felelős állásban dolgozik egy nagyvállalatnál, munkáján kulcsfontosságú üzleti döntések múlnak. Magánélete azonban valóságos akadályfutás, környezete nehezen fogadja el, a legapróbb feladatok végrehajtása is kihívások elé állítja. Lou ugyanis autista. Amikor aztán vállalata több kollégájával együtt beutalja egy kísérleti kezelésre, melynek eredményeként normális életet élhetne, olyan kérdésekkel kell szembenéznie, amik megkérdőjelezik benne, mi is valójában a „normális”, és hogy valóban betegség-e az állapota, vagy esetleg az emberi törzsfejlődés következő állomása. Elizabeth Moon Nebula-díjas regénye olyan korábbi művekkel állítható párhuzamba, mint a Virágot Algernonnak, a Forrest Gump vagy az Esőember, de a téma mindeddig feltáratlan, új mélységeire nyitja [Hidden Content]

2021-et írunk. Huszonöt éve egyetlen gyermek sem született. Az emberi faj a kihalástól tart. Anglia Gondnokának, Xan Lyppiattnek a zsarnoki uralma alatt az idősek kétségbeesetté, a fiatalok pedig kegyetlenné válnak. Theo Faren, a Gondnok unokatestvére ebben a fenyegető légkörben éli magányos életét mindaddig, amíg egy fiatal nővel való véletlen találkozása folytán kapcsolatba nem kerül a másként gondolkodók egy csoportjával. Az élete hirtelen visszafordíthatatlanul megváltozik, amikor olyan gyötrelmes választásokkal találja magát szemben, amelyek kihatással lehetnek az emberiség jövőjére.„Rendkívüli… P. D. James még tovább feszíti amúgy is jelentékeny tehetségét ebben a merész regényben." New York Times„Egyszerű és felkavaró." Independent„Úgy ír, akár egy angyal. Minden alakját gondosan megrajzolja. Az általa teremett légkör tévedhetetlenül és dermesztően meggyőző. És mindezt sikerül úgy elérnie, hogy egy pillanatra sem lassítja le egy izgalmas rejtély lendületét és feszültségét." The Times P.D. James: Az ember gyermeke [Hidden Content]

Sir Arthur Conan Doyle: A rémálom szobája és más rejtelmes történetek Sir Arthur Conan Doyle – a Sherlock Holmes históriák világhírű és mára klasszikussá vált írója – misztikus bűnügyi novelláinak gyűjteménye, melyek közül a legtöbb most jelenik meg először magyar nyelven. [Hidden Content]

Lucas Corso, a magányos farkas, aki könyvgyűjtők felbérelt zsoldosaként kutat kőim ritkaságok után, kettős feladatot kap. Meg kell állapítania A három testőr egy kéziratának valódiságát, s ezzel egy időben egy dúsgazdag gyűjtő egy különös könyv példányainak felkutatásával bízza meg. A Könyv Az Árnyak Birodalmának Kilenc Kapujáról legendákkal övezett, baljós mű: Aristide Torchiát, a nyomdászt, aki kinyomtatta, 1667-ben az inkvizíció, az ördöggel való cimborálás vádjával, máglyán égette meg. A könyvet kilenc rejtélyes metszet illusztrálja. Lucas Corso, a gyűjtő példányával kezében, a másik két példány nyomába ered. Útját baljóslatú jelek kísérik, valakik a könyvre vadásznak s titokzatos halálesetek követik egymást, beteljesítve a könyv metszeteinek jövendöléseit. Ráadásul mintha az idősebb Alexandre Dumas regényének hősei is üldözőbe vennék a könyvvadászt: minduntalan felbukkan a közelében egy sebhelyes arcú férfi, aki mintha csak Rochefort volna A három testőrből, s a szépséges és gonosz Milady szakasztott mása is megkörnyékezi. Még szerencse, hogy egy gyönyörű fiatal lány a védelmébe veszi; irányítja Corso lépteit, sőt szükség esetén üldözőit is alaposan helyben hagyja. Hogy kicsoda ő, azt az olvasó éppoly meglepetéssel veszi tudomásul, mint a főhős; az biztos, hogy őrangyalnak semmiképpen sem nevezhető. Arturo Pérez-Revcrte újabb, meglepetésekkel teli regényét tartja kezében az olvasó, amelyből Roman Polanski A kilencedik kapu címmel nagy sikerű filmet rendezett Johnny Deppel és Lena Olinnal a főszerepben. Arturo Perez Riverte: A Dumas klub [Hidden Content]

Hatfős asztaltársaság találkozik havi rendszerességgel egy étteremben, hogy történetekkel szórakoztassák egymást egy jókedélyű vacsora keretében. Egyikük minden alkalommal vendéget is hoz, aki különleges problémákkal szembesíti a társaságot: megoldatlan bűnügyekkel, izgalmas rejtélyekkel, amelyeket csupán megfeszített agymunka árán lehet felgöngyölíteni.Ezek a legkülönfélébb szakmákban tevékenykedő férfiak – mert zártkörű klubjuk csak férfiakat fogad be – Sherlock Holmest és Hercule Poirot-t megszégyenítő logikával derítik fel a gyilkosságok, tolvajlások és más gaztettek elkövetőit, sőt időnként az is a rejtély részét képezi, hogy egyáltalán mit követtek el. A legendásan széles érdeklődési körű szerző ezúttal ismét új utakra merészkedik, bebizonyítva, hogy nemcsak az SF-hez és a fantasyhez, valamint az ismeretterjesztéshez ért, hanem a szórakoztató és izgalmas krimitörténetek írásához is. „Kevés művemet élvezem annyira, mint Fekete Özvegyeim történeteit." – Isaac Asimov Isaac Asimov: Fekete özvegyek klubja [Hidden Content]

Két centiméter magas. Tűzvörös. És varázserejével bármely halandó ember életét pokollá teheti… természetesen csakis a legjobb szándékoktól vezérelve. George Bitternut, a különc nyelvész véletlenül bukkan rá az ősi megidéző szövegre, amely előszólítja ezt a rettentő hatalmaknak parancsoló, aprócska démont.A lény azonban sajnos semmi olyat nem hajlandó tenni, amiből George-nak személyes haszna származna – viszont hajlandó segíteni a barátain.Időnként egészen katasztrofális következményekkel… Ez az ördögien mulatságos, csalafinta novellafüzér Asimov új oldalával ismerteti meg hűséges olvasóit. Az SF nagymestere ezúttal a habkönnyű szórakoztatás mellett teszi le voksát, de a tőle megszokott rendszerező, csavaros észjárás minden történetben a felszínre bukkan. Isaac Asimov: Azazel [Hidden Content]

Galaktikus birodalmak [Hidden Content]

Brian W. Aldiss: A rendszer ellenségei [Hidden Content]

Brian W. Aldiss: Szuperállam [Hidden Content]

Brian W. Aldiss - David Wingrove: Trillió éves dáridó [Hidden Content]

Brioan W. Aldiss: Sötét fényévek [Hidden Content]

Brian W.Aldiss: Földburok [Hidden Content]

Brian W. Aldiss: Szürkeszakáll [Hidden Content]

Brian W. Aldiss: Amig világ a világ [Hidden Content]

Brian Wilson Aldiss, OBE (East Dereham, 1925. augusztus 18. – Oxford, 2017. augusztus 19.) angol író, sci-fi-író, a H. G. Wells Society alelnöke. A második világháború után kezdett novellákat írni, első könyve (The Brightfount Diaries) 1955-ben jelent meg. 1958-ban a World Science Fiction Convention-on a legígéretesebb új szerző díját kapta, 1960-ban a British Science Fiction Association elnökévé választotta. A hatvanas években az Oxford Mail irodalmi szerkesztője volt. 1964 körül Harry Harrisonnal elindították az első SF-kritikával foglalkozó folyóiratot, a Science Fiction Horizons-t. Számos SF antológia szerkesztője volt. 2005-ben II. Erzsébet brit királynőtől az Officer of the Order of the British Empire érdemrendet kapta. 1955-ben az Observer kiírt egy pályázatot egy olyan elbeszélés megírására, ami 2500-ban játszódik, és amit Aldiss megnyert a Not For An Age (magyar fordításban: Minden időké ő...) című történetével. A The Brightfount Diaries is elért bizonyos sikereket, ezért a Faber megkérdezte Aldisst, hogy van-e még olyan írása, aminek a megjelentetéséről szó lehetne. Aldiss ekkor már sci-fi-írónak vallotta magát, a kiadó legnagyobb örömére, tekintettel arra, hogy már számos sci-fi rajongójuk volt, és így megjelenhetett Aldiss első tudományos-fantasztikus könyve, a Space, Time and Nathaniel című novelláskötet. Erre az időre már az írásból származó keresete elérte azt a szintet, amit a könyvkereskedésben keresett korábban, ezért úgy döntött, hogy főállású író lesz. 1958-ban a World Science Fiction Convention megszavaszta Aldisst „A legígéretesebb új szerzőnek”, majd 1960-ban megválasztották a British Science Fiction Association elnökének. Az 1960-as években ő volt az Oxford Mail című folyóirat irodalmi szerkesztője. 1964 körül Aldiss és a vele sokáig együtt dolgozó Harry Harrison Science Fiction Horizons címmel elindították a legelső folyóiratot, amely tudományos-fantasztikus művek kritikáit jelentette meg. Ez a magazin rövid fennállása alatt olyan szerzők cikkeit és kritikáit közölte, mint például James Blish, valamint az első szám közölt egy Aldiss, C. S. Lewis, valamint Kingsley Amis közötti beszélgetést, illetve a második szám közölt egy interjút William S. Burroughs-val. Saját írásai mellett különösen sikeres volt antológiaszerkesztőként is. A Faber számára ő szerkesztette az Introducing SF novellagyűjteményt, és a Best Fantasy Stories antológiát. 1961-ben újraközölt sci-fi történetekből készített antológiát a Penguin Books nevű brit kiadó számára Penguin Science Fiction címmel. Ez olyan sikeres volt, hogy több újranyomást is megélt, és további két antológia követte More Penguin Science Fiction (1963) és Yet More Penguin Science Fiction (1964) címmel. Ezek is hasonlóan sikeresek voltak, mint az első kötet, és a három kötet megjelent egy kiadásban is The Penguin Science Fiction Omnibus (1973) címmel. Az 1970-es években is számos gyűjteményes kötetet jelentett meg Space Opera (1974), Space Odysseys (1975), Galactic Empires (1976), Evil Earths (1976), valamint Perilous Planets (1978) címeken, amelyek mind igen sikeresnek számítottak. Ekkortájt szerkesztette a Science Fiction Art (1975) című válogatást is sci-fi magazinokban és képregényekben megjelent képekből. 2005. június 11-én a Brit Birodalom Érdemrendje tiszti fokozatával tüntette ki II. Erzsébet az irodalom területén végzett munkásságáért.

Ken MacLeod (Stornoway, Lewis sziget, Skócia, 1954. augusztus 2.) skót sci-fi-szerző. A Glasgow-i Egyetemen zoológiát hallgatott, doktori disszertációját a biomechanikáról írta. Egy ideig komputerprogramozóként dolgozott. Ezalatt kezdte írni első regényét is, amely végül 1995-ben jelent meg The Star Fraction címmel. Ezzel vette kezdetét a Fall Revolution sorozat, a közeljövő balkánosodott Nagy-Britanniájában játszódó trilógia. A The Star Fraction 21. századában törvények szabályozzák a tudományos haladást, ám ez sem vethet gátat a mesterséges intelligenciák forradalomba torkolló fejlődésének. A sorozat szokatlan lezárásaként MacLeod egy negyedik kötetet is írt, amely azonban nem továbbviszi a történetet, hanem azt vizsgálja, mi történik, ha a főhős az első rész végén más döntést hoz, vagyis egy párhuzamos világot vázol föl, nem épp derűs ecsetvonásokkal. Az ezredfordulón fogott bele a Fénynél sebesebben című trilógiába. Ez két idősík között ugrálva követi az emberiség erőfeszítéseit, hogy egy intergalaktikus testvériség egyenrangú tagjává válhasson. A trilógia első két kötete (Kozmonauták vára, Sötét fény) magyarul is megjelent. Ken Macleod: Kozmonauták vára [Hidden Content] Ken Macleod: Sötét fény [Hidden Content]

Köszönöm, hogy feltetted jobb minőségben. Törekszem, hogy jó minődégű könyveket tegyek fel. Sajnos egy két esetben előfprdul, hogy ami megven az olvasható, megsém olyan jó minőségű. Ilyenkor örülök, mert, én is le tudom cserélni a gyüjteményemben egy jobbra a meglévőket.