tyll

Nyugodtan. Én csak örülök ha teljesebb a sorozat.

Végre valamit jól csináltam.

Xeno Atlas Bronxban nőtt fel. Anyja korán meghalt, apja pedig az évek nagy részében tengerészként járta a világot. Így a fiúra szicíliai származású nagyanyja vigyázott, aki esténként állatszellemekről mesélt neki különös történeteket. Felcseperedvén Xeno megszállottjává vált az állatoknak, s közülük is leginkább a rendkívüli lényeknek. Szenvedélyét tovább tüzeli egy elveszett középkori szöveg, a Karaván Bestiárium, mely állítólag azokat a teremtményeket gyűjtötte össze lapjain, amiknek nem jutott hely Noé Bárkáján. Írt a griffről, a mantikórról, a szfinxről és főnixről, csupa olyan csodalényről, melyek a mi világunkban nem léteznek már. Xeno a kézirat után nyomozva elhagyja New Yorkot, s bejárja Európát, Ázsiát, hogy végül mégis saját családjának történetében leljen rá a legnagyobb rejtély kulcsára.

A Jorge Luis Borges szellemi örökösének tartott szerző műveivel az Egyesült Államokban is meghonosította az addig inkább Dél-Amerikára jellemző mágikus realizmust, hogy olvasóit és kritikusait egyaránt elkápráztatva díjat díjra halmozzon, megjárva a bestsellerlisták csúcsait.

Nicholas Christopher: Bestiárium

Rick Deckard, a megfáradt replikánsvadász, azt hitte, új életet kezdhet a gyönyörű androidlány, Rachael oldalán. Öröme azonban nem tart soká: szerelméről kiderül, hogy minden replikáns, ős is csak négy évig élhet, ráadásul rábukkannak a Tyrell-cég ügynökei is, azzal a megbízással, hogy térjen vissza Los Angelesbe, megkeresni azt az androidot, amit nem kapott el utolsó vadászata során. A városban pedig még rosszabb hír várja. Pris, az egyik általa kiiktatott replikáns valójában ember volt, márpedig e gépekkel benépesített XXI. századi árnyékvilágban a legsúlyosabb büntetés az emberölésért jár.

K.W. Jeter: Szárnyas fejvadász 2

 

Az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? (Do Androids Dream of Electric Sheep?) egy 

 megjelent   regény,   tollából. A mű cselekménye két szálon fut. Az egyik  , az   üldöző   szól, a másik pedig John Isidore-ról, az android szimpatizáns, alacsonyabb intelligenciájú férfiról.

A regény története egy poszt-apokaliptikus, elképzelt közeljövőben játszódik. A 

 után járunk, ahol a Föld népessége drasztikus csökkenésen esett át a nukleáris bombák miatt, melyeket a háborúban használtak fel. A legtöbb állatfaj kihalt a radioaktivitás következtében, így az élő házi kedvencek státusszimbólummá váltak. Az állatoknál csak az emberek empátiája vált értékesebbé.

Deckardot megbízzák hat Nexus-6 típusú android kiiktatásával, melyek a legújabb, legerősebb és legintelligensebb modellek. Képtelenek az együttérzésre, így a fejvadászok empátiatesztjeivel kiszűrhetőek. Deckard így próbálja behatárolni az emberek és az androidok közötti különbségeket. Ennek ellenére eltöpreng azon, hogy pontosan hol kezdődik az ember, és hol az android. Ez a könyv szolgáltatta az alapot 

   megjelent kultuszfilmjéhez, a 

Hidden Content

Give reaction or reply to this topic to see the hidden content.

.

Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal

 

 

Egy Breq néven ismert katona egy távoli, havas bolygón egyre közelebb kerül küldetése teljesítéséhez.
Egykor Toren Igazsága volt: egy gigantikus űrhajó mesterséges intelligenciával, amely több ezer katonát kapcsolt össze, hogy közösen szolgálják a Radch-t, a hatalmas birodalmat, amely meghódította a galaxist.
Most azonban egy árulás miatt felborult a rend, és Breq magára maradt egy törékeny emberi testtel, megválaszolatlan kérdésekkel és csillapíthatatlan bosszúvágyával.

Ann Leckie: Mellékes igazság

 

És végül, de nem utolsó sorban:

Galaktika 157-es száma Orson Scott Card írásaival

Kedves Topi Maci!

Minden lehetséges.

 

A new england-i Barrett család élete romokba dől, amikor a tizennégy éves Marjorie akut skizofrénia jeleit kezdi mutatni. Az orvosok sehogy sem tudják megakadályozni a lány süllyedését az őrületbe, így Barrették tehetetlenségükben a hitbe menekülnek: a helyi katolikus paphoz fordulnak segítségért.
Wanderly atya némi vizsgálódást követően ördögűzést javasol, mert úgy hiszi, hogy Marjorie nem beteg, hanem a gonosz szállta meg. Felveszi a kapcsolatot egy helyi műsorgyártó céggel, akik médiaszenzációt sejtve felajánlják, hogy valóságshow-t készítenek Barrették megpróbáltatásaiból. A család végül a pénz miatt kénytelen belemenni a dologba, és így veszi kezdetét A megszállottság című show. A műsor hatalmas népszerűségre tesz szert, de kisvártatva leállítják, mert a családi házban rémisztő tragédia történik. Annyira szörnyű, hogy a műsorra utaló minden anyagot gyorsan eltüntetnek.
Tizenöt évvel később egy népszerű író interjút kér a történtekről Marjorie húgától, Merrytől. Ahogy a nő visszaemlékszik a múlt elfeledettnek hitt eseményeire, rég eltemetett titkok és fájdalmas emlékek törnek a felszínre – az olvasó pedig egy félelmetes pszichológiai horror kellős közepébe csöppen, ami nem csak az emlékezet és valóság, tudomány és hit kérdéseit feszegeti nyugtalanító módon, hanem az ősidők óta bennünk lakozó gonosz természetét is.

Paul Tremblay: Szellemek a fejben

 

Sokkoló történet egy házaspárról, akiknek a párizsi nyaralása rémálommá válik

Mark és Steph boldogan él Fokvárosban a lányukkal, egy nap azonban símaszkos emberek törnek rájuk az otthonukban, és bár szerencsére fizikálisan nem bántalmazzák őket, de olyan lelki sérülést okoznak, amiből képtelenek egyhamar felépülni. Az egyik barátjuk külföldi nyaralást javasol egy népszerű lakáscserés applikáció használatával, és úgy tűnik, hogy Mark és Steph ismét boldog lehet: egy közvetlen, művészi beállítottságú párizsi házaspárnak köszönhetően létrejön a csere, és a tökéletes, romantikus utazás… Párizsban azonban semmi sem olyan, ahogy a hirdetésben szerepelt. A dolgok hirtelen erőszakos fordulatot vesznek, és Marknak és Stephnek hamarosan nem csak a házasságukban keletkezett töréssel kell szembenézniük, hanem egy természetfeletti, de nagyon valóságos gonosszal is.
Az apartman az S.L. Grey nevű, dél-afrikai írópáros – Louis Greenberg és A hármak című regénnyel már itthon is népszerű Sarah Lotz – hátborzongató bemutatkozása a magyar olvasók előtt.

S.L. Grey: Az apartman

 

Imakulata bolygója és őshonos fajai felett évezredek óta az emberiség az úr. Az itt élők szilárdan hisznek a csillagokkal egyidős legendában: Amikor a hetedik hetedik hetedik Heptarcha trónra kerül, belőle válik majd a Kristos, aki örökkétartó üdvösséget hoz az emberiségre – vagy elpusztítja a világmindenséget.

Türelem a törvényes Heptarcha egyetlen lánya, ám apjához hasonlóan ő is a trónbitorlót szolgálja, aki elpusztította a családját. A király csak a királyi ház jólétével törődik. De a királynak az egész világ a háza – vallja, akárcsak az apja őelőtte, és kész ennek szellemében, lázadás nélkül leélni az életét.

Az ártatlanság ideje azonban lejárt, és a korszakok óta szunnyadó rettenet felébredt a föld mélyén. Türelemnek rövidesen útra kell kelnie Égalj városába, a világ közepébe, hogy felkeresse az ellenséget, és szembenézzen saját és az egész világ sorsával.

Orson Scott Card: Fhérgek

 

 

Alvin Smith és félvér mostohasógora, Arthur Stuart Nueva Barcelona spanyolok uralta városába jutnak, a rabszolgatartó Dél fülledt, zűrzavaros vidékén, a Mizzippy-delta mentén. Miután a csodával határos módon segítenek megszökni a rabszolgáknak és a város elnyomott francia lakosságának, a hatezer menekülttel elindulnak új otthont keresni az Egyesült Államok északi vidékén. Ebben Alvin új barátja, a bukott kereskedő, Abraham Lincoln lehet segítségére. A helyzetük azonban több mint nehéz, mert látványos akciójuk újra felszíthatja az Észak és Dél közti ellentétet, és közelebb hozhatja a polgárháborút. Alvin számára azonban a legnagyobb kihívás még mindig a jóslatokban látott Kristályváros helyének megtalálása és felépítése.

Orson Scott Card alternatív történelmi regénye a XVIII-XIX. századi, frissen függetlenné vált Amerika mágikus világába vezeti az olvasóját, ahol a ráolvasások, bűbájok és igézések a mindennapi élet részei, ahol George Washingtont felségárulásért kivégezték, amiért nem volt hajlandó Jefferson ellen vezetni a seregét, az angol restaurációt meghiúsító Cromwell a déli rabszolgatartó kolóniákra száműzte a Stuartok királyságát, ahol még csak gyermekcipőben jár az Egyesült Államok, és ahol Benjamin Franklint kora legnagyobb varázslójaként tartják számon.

Orson Scott Card: Kristályváros (Teremtő Alvin 6)

 

 

 

 

Peggy, Alvin várandós felesége, nem képes csak magával törődni. Tudja, látja, hogy rettenetes háború fenyegeti a nemzetet a rabszolgaság miatt. Mindent megpróbál, hogy ezt megakadályozza. De semmi sem úgy sikerül, ahogy tervezte.

Alvin és társai közben boszorkányperbe keverednek – mi másba keverednének Massachusettsben, a puritánoknál, akiknek tiszta a szívük és nincsenek bűneik?

Calvin, Alvin öccse – életében először – megpróbál segíteni másoknak, önzetlenül, és ebbe majdnem belepusztul.

A regény a kötelesség és a kényszerűség harcáról, a jog és az igazság közti mezsgyéről mutat izgalmas, elgondolkodtató tablót.

Orson Scott Card: Fáklya (Teremtő Alvin 5.)

 

 

Alvin Smith immár kész férfiként tér vissza Erélyegyházára, és igyekszik a falubelieket megtanítani a Teremtésre. Ám egyre-másra kudarcot vall, sőt szeretett öccse, Calvin is ellene fordul. Alvin elmegy szülőfalujából, hogy megtalálja azokat, akiknek segítségével felépítheti Kristályvárost, de út közben börtönbe kerül és az életéért, a szabadságáért kell küzdenie. Közben Calvin rájön arra, hogy ő is Teremtő, de neki nem Kristályváros kell, nem a tudás, a munka és a nyugalom. Hatalomra vágyik, mindenki fölött akar uralkodni, és el is indul ezen az úton… Orson Scott Card az egyetlen író, aki egymás után kétszer kapta meg a Hugo- és a Nebula-díjat. Card többek között magáénak mondhatja a World Fantasy-díjat, a Locus magazin olvasóinak díját, a Ditmar-díjat és a Mythopoeic-díjat is.

Orson Scott Card: Vándorlegény (Teremtő Alvin 4.)

 

Egy tizenhárom éves anya érkezik újszülött gyermekével a folyóhoz. Ereje már elhagyta, üldözői a sarkába lihegnek. S hogy Horace Guester, a Hatrack River-i fogadós megmenti, befogadja, az Peggy lányának köszönhető. Peggynek, ki a távolba, a jövőbe révedve óvta mindeddig Alvin Millert, aki épp úton van feléjük, hogy kitanulja a kovácsmesterséget. Tanul kovácsnak, s ki kell tanulnia egy olyan szakmát is, melynek fortélya már vagy kétezer éve feledésbe ment. S mikor Peggy mint tanítónő visszatér, hogy segítsen az ismeretlen mesterséget megtanítani a gyötrődő Alvinnek, feltűnnek az üldözők, akik azt a kisfiút keresik, akit még csecsemőként loptak át a háborgó folyón a rabszolgaság elől menekülő, haldokló anyjával együtt… Card a Kovácsinasban az emelkedések és bukások, a rettegés és bizalom olyan ívét húzza meg, amire csak a legnagyobb írók képesek. Könnyű neki – hiszen egyike a legnagyobbaknak.

Orson Scott Card: Kovácsinas (Teremtő Alvin 3.)

 

Alvin Miller története különleges utazással folytatódik. Kovácsinasnak készül abba a faluba, ahol annak idején megszületett, de bátyjával együtt indiánok fogságába kerül. A legendás indián nagyfőnök, Te-Kumsza menti meg, és kezdetét veszi egy gyilkos iramú, sorsdöntő utazás, hogy gátat vessenek egy népirtásnak, s az azt kitervelő, különlegesen aljas ember kormányzóvá válásának. Te-Kumsza és testvére, a félszemű igehirdető célja azonos, az egyik azonban a békében és elkülönülésben, a másik a haragban és a pusztításban látja népe túlélésének zálogát. Alvin, kinek fogságba esése indítja el a véres események sorát, hol egyik, hol másik testvér oldalán harcol a tömegmészárlás megelőzéséért. Alvin embertelen megpróbáltatások közepette igyekszik megfelelni különleges képességei és régen tett fogadalma követelményeinek: életben tartani, ami élő, s egésszé tenni, ami darabjaira hullott.

Orson Scott Card: A rézbőrű próféta (Teremtő Alvin 2.)

 

Alvin Miller reménykedve, de szívében félelemmel várja gyermeke születésének napját. Tudja, hogy egy hetedik fiú hetedik fiának lenni különleges hatalmat jelent, de azt is tudja, hogy egy ilyen varázslatos gyermeknek az ellenségei is nagy hatalmúak, s nem téved: a fia csak úgy születhet meg, hogy bátyja életét áldozza érte és anyjukért. A kis Alvin úgy nő fel az Amerika nyugati tóvidékét elözönlő telepesek körében, hogy örökös veszélyben az élete. Ördögi ellenfele addig akarja elpusztítani, amíg a fiú rá nem ébred mágikus erejére. Alvint azonban szüleinek, öt bátyjának, és cserfes, de szerető nővéreinek szakadatlan figyelme kíséri mindenhová. Kilenc éves, amikor megérkezik közéjük egy profetikus vándor, a fiú életére törő hatalom pedig nyíltan is támadásba lendül… Teremtő Alvin története egy olyan XVIII. századi, alternatív Amerikában játszódik, ahol a folklór valóság: a ráolvasás, bűbáj, hexák és igézések a telepesek mindennapi életének részei. Angliában elmaradt a hosszú életű Cromwell után a restauráció, és a száműzött Stuartok Amerika déli, rabszolgatartó tartományaiba menekültek, a keleti parton tarka nemzetiségi kolóniák és az autonóm indián állam terül el, az északi részen a fundamentalista Zarándokok, még följebb az alattomos francia gyarmatok terjeszkednek, George Washingtont pedig röviddel azután, hogy megtagadta a harcot Jefferson szedett-vedett seregei ellen, lefejezték, így aztán sosem lett elnök. Ebben az Amerikában az öreg Ben Franklin, a szóbeszéd szerint, kora nagy varázslója.

Orson Scott Card: A hetedik fiú (Teremtő Alvin sorozat 1.)

 

Megváltoztatni a történelmet. A sci-fi irodalom egyik hálás alaptémája, nem véletlenül nyúlt hozzá annyi szerző az idők folyamán. És bár a Múltfigyelők alaptémája is ez, Card mégsem állt be a sorba. Persze Card sosem áll be a sorba, neki külön útjai vannak, és e külön utakon oly magabiztosan jár, mintha az négysávos sztráda lenne. Merthogy az is. Card saját, különbejáratú sztrádája.
Ha rendelkezésünkre áll a technika, mellyel a múltat nem csak megfigyelni lehet, de be is lehet avatkozni, felmerül a kérdés, hogy be is kell-e avatkozni? Jóvá lehet-e tenni az emberiség múltjának bűneit? És jóvá kell-e tenni? A múltfigyelők egy csoportja úgy dönt, igen, jóvá kell tenni. Beavatkoznak hát az emberiség történelmének egy sorsfordító pillanatába.
A magasztos cél: megszabadítani az elődöket értelmetlen szenvedéseiktől – de ahogy a mondás tartja: a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve.
Orson Scott Card az egyetlen író, aki egymás után kétszer kapta meg a Hugo- és a Nebula-díjat. Card többek között magáénak mondhatja a World Fantasy-díjat és a Mythopoeic-díjat is. Nem akármilyen regényt tart kezében az olvasó.

Orson Scott Card: Múltfigyelők

 

A Végjátékban véget ért Hangyháború után a harc most a Föld teljes uralmáért zajlik. Az Árnyék-sorozat harmadik részében a Hegemónia a bukás szélére kerül, ám az őrült és zseni Achilles az árnyékból, láthatatlan szálakat mozgatva irányítja tovább a hatalomátvételt. A Végjáték hősei a Föld különböző országainak stratégiai pozícióit töltik be, de közös összefogásuk sem elég, hogy Achillest megállítsák. Ebben a sodró lendületű, izgalmas cselekményekben gazdag, szinte letehetetlen regényben Orscon Scott Card a tőle megszokott profizmussal szövi tovább a Végjáték utáni Föld történetét.

ORSON SCOTT CARD, aki íróként számos elismerést kapott, tucatnyi science-fiction és fantasy bestsellerrel büszkélkedhet. Card az első olyan szerző, aki két egymás utáni évben is elnyerte a Hugo- és a Nebula-díjat. Az Árnyék-sorozat eddig megjelent két kötete – az Ender árnyékában és a Hegemón árnyéka – után, a harmadik részt most először vehetik magyarul is a kezükbe az olvasók.

Orson Scott Card: Árnyékbábok (Árnyék 3.)

 

A háborúnak vége, Ender Wiggin és ragyogóan tehetséges gyermekkatonái győzedelmeskedtek. Megsemmisítették az ellenséget és megmentették az emberi fajt. Maga Ender nem tér vissza, de seregének tagjai visszautaznak a Föld különböző országaiban élő családjukhoz. A Hadiskola bezárta kapuit. Ám hiába szűnt meg a külső fenyegetés, a Föld mégis újra csatatérré változik. A hadiskolás gyermekek nemcsak hősök, hanem lehetséges fegyverek, akik hatalomhoz segíthetik azt az országot, amelyik megszerzi őket. Ender Sárkány hadtestének tagjait egytől egyig elrabolják, csak Bean menekül meg, és fordul segítségért Peterhez, Ender bátyjához.
Peter Wiggin, Ender bátyja a színfalak mögül már eddig is ügyesen mozgatta a földi politika szálait. Bean segítségével végül ő lehet a világ ura.

Az „Ender árnyéka” folytatásában Bean géniuszának a nagypolitika sakkjátszmájában kell győzedelmeskednie, csakhogy ellenfele bábként állítja a táblára egykori hadiskolás társait.

Orson Scott Card: Hegemón árnyékában (Árnyék 2.)

 

 

Üdvözlünk a Hadiskolában!

Minden gyermek életében adódnak nehéz pillanatok. Főképp ha az utcán nő fel, ahol koldulnia kell az ételért, és kivert kutyaként kell megküzdenie a hozzá hasonló, éhező kölykökkel, akik egy gerezd almáért is ölni képesek. Ha létezik bármi, amit Bean az utcán megtanult, az a túlélés. Nem ököllel és izommal, ahhoz ő túl apró. Ésszel.
Bean csodás elméje elemez és számít, ügyesen használja ki ellenfelei gyengeségeit.
Mi is lehetne ennél kívánatosabb tulajdonsága annak a tábornoknak, akinek le kell győznie az emberiséget elpusztítással fenyegető idegen fajt, a hangyokat? A Hadiskolába kerülve Bean megismerkedik és barátságot köt egy másik lehetséges jövendőbeli hadvezérrel, Ender Wigginsszel, az egyetlen lehetséges riválisával.
Ám mindkettőjüknek ugyanaz a problémája: a jövő immáron a jelen.

Orson Scott Card: Ender árnyéka (Árnyék 1.)

 

Orson Scott Card Végjáték-sorozata méltán a science fiction irodalom legsikeresebb regényciklusa. Az elme gyermekei című kötet nagyon izgalmas lezárása az Ender univerzumát bemutató sorozatnak, s végre – hosszú évek után – a magyar olvasók is kezükbe vehetik a regényfolyam negyedik, befejező részét.

E történet már teljesen elrugaszkodik az Ender gyermekéveit bemutató Végjátéktól, valamint továbbviszi a Holtak Szószólójában és a Fajirtásban megismert, az emberiség alapvető kérdéseivel foglalkozó mély gondolatokat. Az elme gyermekei – mindamellett, hogy filozofikus eszmefuttatásaival gondolkodásra készteti az olvasót – Cardhoz méltó történetvezetéssel bír, és cselekményei teljesen magával ragadják az embert.

Az elme gyermekeiben a korábban megismert mesterséges intelligencia, Jane körül forognak az események, akinek lététől függ szinte az egész emberiség jövője. Vajon képes-e az ember meghaladni saját magát, és önmagához méltó helyét elfoglalni az univerzum életformái között?

Orson Scott Card: Az elme gyermekei (Végjáték 5)

 

Lusitanián Ender olyan világra lelt, amely otthont nyújthat embereknek, pequeninóknak és a Hangykirálynőnek is. Remélte, hogy az egymástól roppant különböző három értelmes faj végre egyetértésben fér meg egymás mellett.
Csakhogy Lusitanián elszaporodott a descolada vírus is, amely az emberekre nézve halálos, a pequeninók egyedfejlődésének azonban szerves része. A megrettent Csillagközi Kongresszus olyannyira tart a descolada más világokra való átterjedésétől, hogy elrendelte az egész bolygó megsemmisítését. A flotta úton van Lusitania felé, s elkerülhetetlennek látszik, hogy újra xenocídium, fajirtás következzék be. Mígnem a flottának nyoma vész.
Tiszta Fényességre hárul a feladat, hogy kiderítse, hová tűnhettek a csillaghajók. A lány a legkiválóbb analitikus gondolkodó a világán – aligha kétséges, hogy megfejti a rejtélyt, de vajon miként dönt: életre vagy halálra ítéli Lusitaniát?

Orson Scott Card: Fajírtás (Végáték 3)