tyll

Metagalaktika 9. szám [Hidden Content]

Metagalaktika 8. szám [Hidden Content]

Metagalaktika 7. szám [Hidden Content]

Metagalaktika 5. szám [Hidden Content]

Metagalaktika 4. szám [Hidden Content]

Metagalaktika 3. szám [Hidden Content]

Metagalaktika 2.szám [Hidden Content]

Metagalaktika 1. szám [Hidden Content]

A Metagalaktika novelláskötet az 1972-ben elindult Galaktika magazin novelláiból tartalmazott válogatást. Az első szám 1978-ban jelent meg. Kiadása a mai napig tart. Híres Sci-Fi írók erdekes, izgalmas rövid novellái jelentek meg a kötetekben. (Isaac Asimov, Arthur C Clarke, Ray Bradbury, Frederik Pohl stb) A könyvek újdonsága az volt, hogy egy-egy novella képregény forrmában jelent meg a kötetben, kivéve a válogatott köteteket.(5, 6, szám)

David Bischoff: Éjszakai világ Az éjszakai világban nem volt erény és ártatlanság. Ott csak a gonosz létezett. Évszázadokon át farkasemberek, griffmadarak, félelmetes sárkányok és vérszomjas vámpírok szolgálták a sötétség fejedelmét, irtózatos tettekkel bizonyítván hűségüket. Ám az éjszakai világ, a rettenetes pokla sem maradhatott fenn az idők végezetéig, mert egy bátor, fiatal vitéz és egy mindenre elszánt külvilági idegen útnak indult, hogy legyőzze a Sátánt, és elpusztítsa gonosz birodalmát. [Hidden Content]

A Móra Ferenc könyvkiadó Kozmosz Fantasztikus Könyvek folytatása amely 1988 és 1994 között jelent meg.

Kir Bulicsov: Az utolsó háború A Szegezsa teherszállító űrhajó váratlanul parancsot kap arra, hogy utasokat vegyen fel, azután változtassa meg útirányát. Valahol a világűrben egy bolygó emberhez hasonló lakói kirobbantották az atomháborút és elpusztították az életet. A Szegezsa személyzetének fel kell derítenie a bolygót, meg kell tudnia, hogy mi történt…Feltámasztógépet is visznek magukkal, tudományukkal és technikájukkal újjá tudnák teremteni a Kék Bolygót, de…De érdemes-e megmenteni, érdemes-e új életre kelteni azt a civilizációt, amely öngyilkos lett? Hátha a régi előítéletek és indulatok is feltámadnak?Kirill Bulicsov tudományos-fantaszitkus regénye egyértelmű választ ad a kérdésekre: Igen!Értelmes élőlények nem engedhetik meg az élet elpusztulását. [Hidden Content]

Michael Crichton: Az átprogramozott ember 1971 márciusában Los Angelesben megoperálták a 34 éves Harold Bensont. „Ezzel a műtéttel – írta az Intézet igazgatója – létrehoztunk egy embert, akinek nem egy, hanem két agya van: egy biológiai agya, amely sérült, és egy új számítógépi agya, melynek rendeltetése, hogy korrigálja a természetes agy meghibásodását… Ez új helyzetet teremt… Létrehoztunk egy embert, aki egyetlen, nagyméretű, bonyolult számítógépi periféria…” Ősi, fantasztikus álmok és félelmek váltak valóra: az ember és a gép összekapcsolódott. De a tudósok nem számoltak Benson rögeszméjével, sem azzal, hogy milyen hatással lesz egymásra a számítógép és az emberi agy. Nem sokkal a műtét után Harold Benson megszökött a betegágyból. Szörnyű események jelezték útját… Michael Crichton, az Androméda-törzs nálunk is ismert írója az orvostudomány megnövekedett felelősségéről beszél új regényében, miközben feltárja a racionális és irracionális, emberséges és embertelen távlatokat. [Hidden Content]

Csernai Zoltán: Titok a világ tetején / Az özönvíz balladája Egy gleccser „megvadul” a Himalája hegyei között, és 15 kilométeres sebességgel „vágtatni” kezd. A belőle eredő patak vize erős radioaktivitást mutat.Mi történhetett?Havasi emberek, „yetik” csoportja bukkan fel a geológusok tábora körül.A jég-lében különös „pók” nyomaira bukkannak a helikopterek.Mi történt?A nyomok messzebb vezetnek, az összefüggések egyre távolabbiak és egyre rejtélyesebbek.Mi köze a „kettős spirálnak” a Tau Cetihez, a Tau Cetinek az ős sumér eposzokhoz, és az idegen űrhajóknak a történelem-előtti katasztrófákhoz ?Csernai Zoltán összefüggő két regénye megmagyarázza a titokzatos eseményeket.A régészeti kutatások kalandossága, a Gilgames eposz zordonsága, az idegen világok találkozásának irgalma egyesül emberséges mondandójú történetté Csernai tudományos-fantasztikus regényében. [Hidden Content]

M. Jemcev - J. Parnov: A Dirac-tenger "Tömör fal fehérlett a menekülő szeme előtt. Olyan síma, mint a katonlap… Elzárta az utat.Az üldözők vasalt csizmái már a hatodik emeleten dübörögtek, Karstner nem tudott csodálkozni, megmozdulni is képtelen volt…"Mégis megmenekült… Hogyan?A moszkvai rendőrség tökéletes rubel-másolatokat talál. Azonosak a sorszámok, még a festék molekulái is. Talán a bankjegynyomdában készülnek a hamisítványok? De hogyan?A bizományi áruházban egy asszony felfedezi karkötőjének pontos másolatát. Még a legkisebb karcolás is azonos…Hogy lehetséges ez?Az egyik kutatóintézetben állandóan kivág a biztosíték. Túlterhelés. Senki sem tudja, hogy miért.A végletesen eltérő tényeket és eseményeket egyetlen ok magyarázza: Robert Milcsevszkij felfedezte a „bőségszarut”…Jemcev és Parnov tudományos-fantasztikus regénye azt vizsgálja, hogy mi történik akkor, ha valaki méltatlanul és váratlanul szinte korlátlan lehetőségek birtokába jut… [Hidden Content]

A holnap meséi (Antológia) Kötetünkben "a science fiction kalandos útja", vagy „a sci-fi különös története” is lehetne a címe, mert ennek a furcsa XX. századi kulturális és művészeti jelenségek fejlődését, múltját, lehetőségeit mutatja be.A science fiction, vagyis a tudományos fantasztikum tele van ellentmondásokkal, paradoxonokkal, rajongók és ellenfelek veszik körül, csatatere az ideológiai, esztétikai, társadalmi vitáknak.Tarkasága, mozgékonysága, irodalmi gátlástalansága egyszerre vonzó és riasztó, fantasztikus korunk kifejezője. Könyvtárakat írtak róla, de módszereinek, hatásának „titkait” még nem leplezték le.A tudományos-fantasztikus irodalom mostanában kapott polgárjogot hazánkban, történetét, esztétikáját, a körötte kavargó heves vitákat azonban alig ismerjük. Válogatásunk összefoglaló képet ad az érdeklődő olvasóknak és a szakembereknek. Meghatározásuk, irodalomtörténeti áttekintésük, kritikák, polémiák, olvasólevelek, vezércikkek szerepelnek kötetünkben, amelynek szerzői a „sci-fi birodalmának” világszerte ismert tekintélyei.Vitatkozó, vitára késztető könyvet tart kezében az olvasó.De izgalmas olvasmányt is, melyből megismerheti a modern kultúra hátterében működő társadalmi erőket éppen úgy, mint a science fiction témáit és történetét. [Hidden Content]

Andre Norton: Sargasso a világűrben "Kosti lábbal előre lecsúszott a lejtőn, csizmája fémes csattanással ütődött a talajba fúródott valaminek. Végigtapogatta…– Egy űrhajó – mondta– Micsoda?Dane közelebb nyomakodott. Most már ő is látta a lemezek görbületét és az ismerős részleteket. Csakugyan egy szerencsétlenül járt űrhajó roncsára bukkantak.Csúnya katasztrófa volt…"Roncsok, még működő, ősrégi gépek, titokzatos útvesztők közé kerülnek a Limbón a „Napkirálynő” bátor űrhajósai. S a rejtélyek mögött egy ember bújik meg, gonosz és pusztító szándékú ember. [Hidden Content]

Arthur C. Clarke: Holdrengés Lehet, hogy az utasok sikoltoztak vagy kiáltoztak, Pat nem hallotta. A tenger megelevendett és mozgott, olyan erők hatására, amelyek felébresztették időtlen álmából… A Szeléné lefelé csúszott és ide-oda bukdácsolt a hihetetlen lejtőn. Pat látta,hogy a végtelen poráradat legördül a kráter csillagokkal körültűzdelt száján. Az erőlködő motorok némi előnyre tettek szert, de már nem elegendőre. A por már a jacht falánál emelkedett, elérte az ablakok alsó szegélyét, s végül teljesen eltakarta őket. Pat tanácstalannak érezte magát, leállította a motorokat. Lassú halál várt rá és társaira. Sötétségben és csöndben süllyedtek bele a Hold porába… [Hidden Content]

Ivan Jefremov: A bika órája „A Bika órája – írja könyvének előszavában Jefremov – válaszként született…” A tudományos-fantasztikus irodalom nagyon sokszor fest koromfekete és nagyon sokszor rózsaszín képet a jövő világáról. Pedig – Jefremov szerint – az volna legfőbb feladata, hogy az embert felkészítse a várható fejlődésre, nagy feladatainak végrehajtására.A Sötét Láng nevű csillaghajó már-már tökéletes és magasrendűen emberi utasai a Tormansz bolygón ősi és szörnyű állapotokat találnak, zsarnokokat, kizsákmányolást, fejlődésben megrekedt társadalmat. Megkísérlik rendbe hozni a különös bolygó életét.Értetlenségbe, ellenséges indulatokba, tudatlanságba ütköznek. Jefremov új regénye ugyanúgy mérföldkő a szovjet tudományos fantasztikus irodalomban, mint előző művei, a magyarul is megjelent „Az Androméda-köd”, a „Csillaghajók”, vagy a nagy vitát kavart „Kígyó szive” volt.Jefremov világszerte ismert és elismert író, hazájában és külföldön egyaránt őt tartják a szovjet tudományos-fantasztikus irodalom egyik legnagyobb alakjának. [Hidden Content]

Michael Chrichton: Az androméda törzs Egy pályájáról letért műhold darabjai egy Új-Mexikói kisvároska mellett zuhannak le. Még mielőtt a NASA szakemberei a helyszínre érkeznének, a kisváros néhány felelőtlen lakója begyűjti és felnyitja a roncsot. Meggondolatlan tettük halálos veszélyt jelent közösségükre és az egész emberiségre is – a szatellit ugyanis egy földönkívüli organizmust – egyfajta vírust – is magával hozott az űrből, amely percek alatt végez a település szinte összes lakójával. A hadsereg azonnal lezárja a fertőzött területet, és egy különlegesen felszerelt mozgó laboratóriumot telepítenek a városba. Légmentesen záródó védőruhába öltözött tudósok fésülik át a fertőzés helyszínét, begyűjtik a műholdat, és őrült versenyt futnak az idővel, hogy megtalálják a vért pillanatok alatt száraz, finom porrá változtató félelmetes idegen organizmus ellenszerét, mielőtt elszabadul a kór, és órák leforgása alatt elpusztul az emberiség. A rejtély kulcsát minden bizonnyal a két túlélő rejti – egy alkoholista, és egy bömbölő csecsemő, akikre látszólag nem hatott a kór… [Hidden Content]

Francis Carsac: A világűr Robinsonjai "Ismét a szörnyre néztem: élénk lila színe elhalványult, és most egy kerek, zuzmóval borított sziklához hasonlított. Pary egyre közeledett.Éreztem, hogy baj lesz…A szerelő mosolygott, ismét intett, és meggyorsította lépteit… A szörny hirtelen ismét lila színű lett, és Paryre vetette magát… Kattanás hallatszott, egy kékes szikraféle érte a kanadait, aki összerogyott, a lila szörny pedig elnyelte…Az iszonyattól elhűlve fékeztem. Az állat visszafordult, és egyenesen felém tartott…"Óriási repülő hidrák, lila amőbák, rémítő szörnyek közé kerülnek egy rejtélyes kataklizma következtében Carsac tudományos-fantasztikus regényének robinsonjai. Össze kell szedniük minden erejüket és tudásukat, hogy emberi lakóhellyé változtathassák az idegen bolygót, a Tellust.Carsac – eredeti nevén Francois Bordes geológus és őstörténész – az izgalmas kalandot, a robinzonádot és az elgondolkoztató utópiát egyesíti világhírű, számos nyelvre lefordított regényében. [Hidden Content]

Kurt Vonnegut: Utópia 14 Mikor a General Electric Corporation egykori sajtófelelőse 1950-ben a szabadúszó élet mellett döntött, hogy magazinokban publikált novelláival szűkös megélhetést biztosítson magának, nyilvánvalóan meg sem fordult a fejében, hogy fél évszázad múltán a Második Világháború utáni amerikai regényirodalom egyik meghatározó alakjaként fogják számon tartani. A tömörséget igénylő, csattanóra kiélezett rövid történetekben tökélyre vitt írásmód visszaköszön Vonnegut nagyobb lélegzetű írásaiban is, sőt, akár egyik stílusjegyének is tekinthető, de az első regény megalkotásakor még kevésbé merészen merített ebből a forrásból. Az Utópia 14 cselekménye bevallottan Aldous Huxley Szép új világának történetvezetését követi, Vonnegut ugyanakkor azzal menti magát – mintha szükség lenne erre! –, hogy Huxley viszont Jevgenyij Zamjatyin „Mi” című regényéből kölcsönzött ihletet a cselekményhez. Az Egyesült Államokban 1952-ben megjelent Utópia 14 (a közismertté vált, vagyis nem a silány pornográf kötetek közé kirakott angol nyelvű második kiadás Gépzongora címen ismert) tipikus antiutópia, melyben a világot – vagyis Amerikát – az EPICAC XIV elnevezésű szuperszámítógép vezeti, kizárva az emberi gyarlóságból eredő hibákat. A rendszer egyetlen és legnagyobb fogyatékossága, hogy ily módon a pusztán szakképzett emberek elértéktelenednek, hiszen mindent rögzít és tökéletesít a gépbe zárt szellem, a központi metaforaként értelmezhető gépzongora. Minden hatalom a nagyvállalatoké, és a tényleges termelésből semmilyen részt nem vállaló mérnököké és menedzsereké. Ez ellen a világ ellen lázad fel a sokra hivatott Paul Proteus doktor, aki többre vágyik, minthogy közönséges csavar legyen a gépezetben. Hamarosan rá kell azonban döbbennie, hogy a lázadók is marionett-bábuként használják őt. Vonnegut ebben a regényében veti fel először komolyan a szabad akarat és az eleve elrendeltség kérdését, ami végigkíséri egész írói pályafutását, és az „Időtörés”-ben teljesedik ki véglegesen. E posztmodern probléma határozza meg a későbbi alkotások alapmotívumait és időkezelését, és köszön vissza többek között A Titán szirénjei és Az ötös számú vágóhíd tralfamodori lényeinek világfelfogásában, vagy a Bajnokok reggelije vegyületektől vezérelt ember-gépezeteinek ötletében. Üde színfolt a regényben a klasszikus tudományos fantasztikum egyik jellegzetes figurája, a bratpuhri sah alakjában megjelenő idegen szemlélő. A sah – habár a nyugati civilizáció szemszögéből tekintve egy társadalmilag visszamaradott ország uralkodója –, a lényegre tapint rá, amikor körútja során minden amerikait „takaru”-nak, vagyis rabszolgának titulál. [Hidden Content]

Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Nehéz istennek lenni/ A hétfő szombaton kezdődik A Csukló Erdő sötét titkokkal volt tele… Állt az erdőben egy öreg, földbe süppedt faház is. Ide érkezett meg egyik éjjel don Rumata, a kétkardos lovag. Különös műveletekbe kezdett. Széthányta a limlomot, a tárcsán beállította a számkombinációt, és felemelte a páncélszekrény tetejét. A kis méretű „Midas” tábori szintetizátor még a fehér villanyfényben is furcsán festett a széttúrt szemét között. Rumata néhány lapát fűrészport dobott a bevezető tölcsérbe. A szintetizátor halkan zümmögött, és a rozsdás bádogvödör fenekére csörögve hullottak a király arcélével ékesített aranypénzek… Kétkardos lovag és villanyfény? Fűrészporból szintetizált aranyérmek? Mese és tudományos fantasztikum? Összemérhetetlen távolságok kerülnek egymás mellé a Sztrugackij fivérek két új regényében, felcsigázva még a tudományos-fantasztikus irodalom meglepetéseihez hozzászokott olvasó kíváncsiságát is. Egyik regényben a középkor ütközik össze a jövő szupertudományos világának emberével, a másikban a mese és a misztikum a már-már mesés tudománnyal. [Hidden Content]

Sakyo Komatsu: A holnap elrablói Elnémult a Föld minden fegyvere…Aztán egy napon megszûnt az elektromosság…És egy másik napon nem lehetett meggyújtani a benzint, a kerozint és az olajat… [Hidden Content]

Frederik Pohl - C. M. Kornbluth: A Venus-üzlet Elképzelhető-e ragyogóbb üzleti ötlet, mint áruba bocsátani egy egész bolygót? Szőröstül-bőröstül, mindenestül. Amerika egyik legnagyobb reklám-ügynökségének igazgatója fantasztikus tervet teregetett álmélkodó és rajongó munkatársai elé.Eladó a Venus! Eladó a Venus!Ezzel az ötlettel kezdődtek Mitchell Courtenay ötcsillagos osztályvezető életveszélyes kalandjai. Emberrablók, összeesküvők, kábítószeren élő elnyomottak, szadista gyilkosok, elszánt politikusok közé vetette sorsa. A jövő évezred Amerikájának nagyon is mai alakjai, cselszövései, ellentmondásai közé, hogy azután egy űrhajóval maga is elinduljon a Venusra.De lakható-e a Venus?Pohl és Kornbluth világhírű regénye, a science fiction irodalom egyik klasszikus remeke. [Hidden Content]