Jump to content
PirateClub.hu

Thomas RC

Veterán
  • Pontszám

    70
  • Csatlakozott

  • Utoljára itt járt

Posts posted by Thomas RC

  1. Megmondom őszintén, én akkor se vállalkoznék ilyen hibernációra, ha a halálos ágyamon feküdnék a kórházba ( mert mondjuk olyan betegségem van amit nem lehet gyógyítani ). Egyszerűen azért, mert ha a betegségem elleni gyógyszert/műtéti eljárást csak 25-30 év után találják ki ( a hibernálásom után 25-30 év ! ), akkor 25-30 év után "ébrednék" csak fel. Én ha a meglátnám akkoriban a világot, hát én megijednék. Meg ott a másik: 25-30 év közben bármi történhet, ne adj' isten kiis törhet egy 3.világháború is. És mi lenne ha pont a 3. világháború közepén ébrednék fel ?! Meg például ott lenne a sok törvény változás, meg akkor azis benn a pakliban, hogy akit ismerek / ismertem azok elhunyhattak amíg én hibernálva voltam :(.

  2. kapalo: Nem tudom hogy vagy vele, de én nyugodtabb lennék, ha a Föld nem pusztulna el a Nap miatt. Tök mindegy, hogy kipusztul minden élet, meg hogy a Nap pusztulása után a Föld csak egy "magányos" bolygó lesz, de szerintem az a tény, hogy a Föld úgy pusztul el, ahogy kell ( tehát nem a Nap miatt, hanem egy vas darab lesz belőle (?) ), szerintem ez azért "vígasztaló".

  3. Átvészelheti a Föld a Nap pusztulását

     

    Felfedezték az első olyan bolygót, amit nem semmisített meg a napja vörös óriássá válása. A V391 Peg b pont olyan messzire keringett a napjától, mint a Föld a Naptól.

     

    Az univerzum eddig ismert egyik legöregebb bolygóját fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, melynek tagja volt Paparó Margit, a MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa is. A Pegazus csillagképben található, mintegy tízmilliárd éves csillag körül keringő V391 Peg b egy gázóriás, tömege 3,2-szerese a Jupiterének, és 1,7 Nap-Föld távolságban kering a rendszer központi csillaga körül, amit 3,2 év alatt kerül meg - írja a hírek.csillagászat.hu.

     

    A kutatások bebizonyították, hogy a fejlődése vége felé járó, öreg csillag már túl van a vörös óriás korszakon, amikor a hidrogénkészlet fogytán a csillag az eredeti mérete sokszorosára hízik, majd szupernova-robbanás kíséretében összeomlik. A V391 Peg b eredetileg pontosan olyan messze keringett a napjától, mint a Föld a Naptól. Amikor a csillag felfújódott, a sugara elérte a Nap-Föld távolság közel háromnegyedét, de a bolygót nem érte el. Az összeomlásnál a csillag elvesztette a tömegének a felét, így a kisebb gravitáció miatt került tőle jóval távolabb a túlélő bolygó.

     

    Van remény

    A felfedezés előrevetíti a Föld sorsát ötmilliárd év múlva, amikor a Nap is elér a fejlődésének ebbe a fázisába. A Merkúr és a Vénusz biztosan megsemmisül, a Mars mindenképpen kívül marad a vörös óriás légkörén, de a Föld sorsa kétséges, mert éppen a kritikus távolságon kering. A V391 Peg b példája azt mutatja, a Föld számára is van remény - igaz, a drasztikusan megemelkedő hőmérséklet és sugárzás, plusz a pályamódosítás hatásai minden bizonnyal kiirtanak majd minden életet a bolygón.

  4. Engem nem izgat, hogy ki nyer, vagy ki veszít. Lehet, hogy ez azért van, mert hozzászoktam. Mivel RC Modellezek ( az a hobbim ), szoktunk néha rendezni kisebb baráti versenyt ( repülőkkel, vagy autókkal ) a Canissa -val ( Canissa = Nagykanizsai Modellező Egyesület ). Ezen a versenyen nem az a lényeg, hogy most ki ér előbb célba, vagy ( vitorlázók esetén ) ki tud fenn maradni több ideig a levegőben, hanem az a lényeg, hogy jól érezd magad, akár nyersz, akár vesztesz. Természetesen megtanultam, hogy azért ezeket az rc modelleket ésszel kell vezetni, mert komolyabb technikai problémákat is csinálhatsz magadnak ( autóknál: véletlen belehajtasz az árokba, vagy széttöröd a diffit... repülőknél meg arra kell figyelni, hogy ésszel irányítsd, nehogy lezuhanj, és ripityára törjön a méregdrága vitorlázó ). Ebből okulva inkább finoman "bánok" a távirányítóval, és ha kell, akkor hagyom nyerni a másikat.

     

    Szerintem ez az évek sorám rám ragadt a hobbimról, és nem igen érdekel, hogy vesztek valamiben, vagy nyerek :).

  5. Attól függ milyen messze vagyok a csajtól. Ha 3m -nél meszebb vagyok, és háttal áll nekem, akkor a fenekét. Ha 3m -nél meszebb vagyok, és felém néz, akkor a melleit. Ha 2m -nél közelebb vagyok, és háttal áll nekem, akkoris a fenekét. Ha 2-m -nél közelebb vagyok, és felém néz, akkor a fejét ( haját, szeme színét, stb. ).

     

    Szóval én nem szavaztam egyikre sem, mert helyzetfüggő :).

  6. Windows:

     

    1.) Ehhez szoktam hozzá.

    2.) A szerver programokat ( Apache, Serv-U, stb. ) windowson egyszerűbben betudom állítani, mint Linuxon.

    3.) Sok program windowsra készült.

     

    3érv a windows mellet. Egyébként ha az lenne a kérdés, hogy szerverre milyen op. rendszert tennék fel, akkor Linuxra szavaznék ;).

  7. Vírus okozza a méhek világméretű pusztulását

     

    Nem rovarirtószer, mobiltelefon-sugárzás vagy a globális felmelegedés, ahogy eddig gondolták - egy vírus irtja ki a világ méhállományát. A tudósok egyelőre tanácstalanok a gyógymódot illetően.

     

    Genetikai kutatás mutatta ki, hogy az IAPV (Israeli Acute Paralysis Virus) nevű vírus áll a háziméheket világszerte pusztító CCD (Colony Collapse Disorder) járvány mögött. A jelenséget évtizedek óta észlelik már a tudósok, de csak az utóbbi években vált katasztrofálissá a hatása, és csak tavaly terjedt el az egész világon. A CCD tünete, hogy a méhek tájékozódási képessége összezavarodik, nem találnak vissza a kaptárhoz, és a végkimerülésig repkednek az utat keresve - eközben a királynő a kaptárban méz híján éhenhal, és az egész kolónia kihal.

     

    A CCD hatására 2004 óta amerikai méhállomány a felére csökkent, egyes méhészetekben a veszteség a 90 százalékot is eléri. Európában 2006 őszén észlelték először a jelenséget.

     

    A CCD lehetséges kiváltó okaként felmerült már a globális felmelegedés, rovarirtó szerek, genetikailag módosított növények, és a mobilhálózatok átjátszó adóinak sugárzása. Az amerikai Bee Research Laboratory intézet kutatói most a háziméh genomjának feltérképezése után azt vizsgálták meg, hogy a CCD-sújtotta, illetve érintetlen kolóniák lakóinak géntérképében milyen paraziták, vírusok génjei találhatók meg.

     

    Nyolc vírus jelenlétét figyelték meg az egészséges és fertőzött kaptárak lakóinál egyaránt, de csak egyetlen olyat találtak, ami kizárólag a beteg méhekben fordult elő: az IAPV-t. A vírust, mint a neve is mutatja, Izraelben fedezték fel először, és a kutatások szerint Ausztrálián át jutott el Amerikába, majd onnan Európába. Érdekes, hogy ennek ellenére Ausztráliát szinte teljesen elkerüli a CCD-járvány. A tudósok a Varroa destructor nevű atkát sejtik ennek a hátterében, ami Ausztrália kivételével az összes kontinensen előfordul, és ami kellően legyengítheti a méheket ahhoz, hogy az IAPV-nek ne tudjanak ellenállni.

     

    A CCD szinte kizárólag olyan kolóniákban bukkan fel, amelyeket mozgatnak a gazdáik a különféle növények virágzási szezonjait követve. Egyes helyeken azonban annyira megcsappant a méhek száma (például Kaliforniában, ahol a világ termelésének 80 százalékát adó mandulaültetvények beporzását végzik), hogy muszáj utaztatni őket.

     

    Bár a baj forrását jó eséllyel sikerült megtalálni, nem lélegezhetünk fel: a kutatók ugyanis egyelőre tanácstalanok a méheket támadó vírus elleni védekezés ügyében. A CCD hatása a mindennapi életre egyelőre csak a méz árának meredek emelkedésében érezhető, de ha a haszonnövények beporzása is elmarad, az katasztrofális következményekkel járhat - figyelmeztetnek a kutatók a Science magazinban megjelent tanulmányukban.

     

    Einstein jóslata (amit egyébként sokan városi legendának tartanak) szerint, ha a méhek eltűnnek, az emberi fajnak négy éve van hátra a kipusztulásig.

     

    elotte.jpg

    Méhkaptár CCD-fertőzés előtt...

     

    utana.jpg

    ...és utána

×
×
  • Create New...