zsepi

Ez még gumiszobába is gyenge...

9 a rekord

Nem baj,mindenkinek kell hobbi...

20%...nemtom tényleg több-e,elég hülye kérdések voltak...

az agyamra

Nem totál mindegy,hol leszünk mi 500, nemhogy 5 milliárd év múlva Ha az elkövetkező 1000 évet túléli az emberiség,akkor giga nagy respect...

-5 emo ül egy szobában, az egyik öngyilkos lesz, miért? -?? -mert nem jutott neki sarok,ahol sírhat

Mire ezek lesznek (ha lesznek) mi már rég a föld alatt leszünk

Most nem azért nem tök mindegy? Ugyse jutunk el oda kb. soha. Szerintem. A holdig alig jutottunk el emberileg, csak gépekkel a naprendszeren kívül nem tudtunk kerülni,szóval szerintem annyira mindegy

te akkor már abba gondolj bele,hogy egy csaj se smárolna le,ha olyan ízű a pofád,mint egy hamutartó. na ekkor micsinálsz menőfiú?

korrupció volt?

Nem éneklem. Nem ettől fogom magyarnak érezni magam. ...A dicső múlt... nos valóban az. De amiben most élünk...erre nem vagyok büszke :S

Tegyünk fel egy nap átlag alszol 6 órát, az egy hónapban( vegyük átlag 30 napnak) 6*30=180 óra, tehát egy év alatt alszol 12*180=2160 órát, ami tegyük fel 16 éves vagy 16*2160=34560 óra, egy év átlagosan 24*30*12=8640 órából áll,tehát te eddig kb 16*8640=138240 órát éltél. Ha az eddig élt óráidat elosztod az átaludt óráiddal,szal 138240/34560= 4,tehát az életed negyedét minimum! átalszod. Ha mondjuk élsz 80 évet,abból 20at alvással töltesz,nem durva? Mennyi mindent lehet 20 év! alatt csinálni,nem? Na szóval ezért hülyeség aludni.

Azért tesznek a reklámba ilyen idióta és értelmetlen kifejezéseket h értelmesnek tűnjön...szóval nem

Ezt ki kell próbálni

Láncfűrész vagy légkalapács XD

Én erre azt tudnám kérdezni,hogy normális pasikat hol lehet találni? M suliba nincs v már foglalt,szórakozóhelyen se nagyon,m vagy részeg vagy a barátnőjével van vagy hogy mondjam finoman...nem jön be Urak,nyilatkozzatok, hol vannak a normális egyedek?

mér feszül a ruha supermanen? mert S-es ....

Úszott volna cápa a magzatvizedben.

Értelmes haverom mondta: Anyád éhes! Megetessem?

A bolygó átmérője a földinek a másfélszerese, tömege ötször akkora, képes megtartani a felszínén a vizet, a hőmérséklete pedig nulla és 40 Celsiusfok között ingadozik a mérések szerint - jelentette be egy közleményben a genfi obszervatórium tudósa, Stéphane Udry. A bolygó a Mérleg csillagképben, a Gliese 581 jelzésű csillag körül kering. A csillagtól mért távolsága a 14ed része a Nap-Föld távolságnak, de a csillag kisebb, hűvösebb és kevésbé fényes, mint a Nap, ezért a bolygó "lakható" övezetben van, azaz a víz folyékony, a hőmérséklet pedig kellemes lehet a felszínén. A ESO csoportja azt nem tudta megállapítani, hogy tényleg vane víz az exobolygón (Naprendszeren kívüli bolygó). A különféle tudományos modellkísérletek alapján a csillagászok azt mondják, hogy a bolygó felszíne sziklás, vagy óceánok vannak rajta. Nagyon valószínű, hogy a bolygó a hőmérséklete és viszonylagos közelsége miatt az egyik nagyon fontos célpontja lesz azoknak a leendő űrexpedícióknak, amelyek élet után kutatnak a világegyetemben - vélekedik Xavier Delfosse (Genfi Egyetem), aki szintén a csoport tagja. Ha térkép készülne az univerzum kincseiről, akkor ez a bolygó minden bizonnyal rajta lenne - tette hozzá. A Gliese 581 a Földhöz legközelebb eső száz csillag egyike, "mindössze" 20,5 fényév távolságban van. Tömege a Napénak egyharmada. A bolygó a legkisebb az eddig felfedezett exobolygók közül. Megtalálása a chilei La Sillában felállított Harps színképelemző révén vált lehetővé. A Gliese 581 körül két éve ugyanez a kutatócsoport már talált egy bolygót, amelynek 15ször akkora a tömege, mint a Földé.

Erdőkkel, tavakkal tarkított emberlakta táj: a NASA kutatóinak terve szerint így néz ki a Mars néhány évszázadon belül. A kutatók fákat akarnak ültetni a vörös bolygóra, a tervet egy mexikói vulkánon tesztelik. Mínusz 55 Celsius fokos átlaghőmérséklet, 95 százalékban széndioxidból álló, ritka levegő. Ilyen körülmények között nem igazán nőhet fa a Marson. Legalábbis még nem. Amerikai és mexikói kutatók viszont azzal az ötlettel kacérkodnak, hogy bár nem éppen a közeljövőben, de fát ültetnének a vörös bolygón. Extrém földi környezet a kutatási terep A tervet a Földön tesztelik, egy mexikói szunnyadó vulkánon, a Pico de Orizaba-n, amely a közép-amerikai ország legmagasabb csúcsa. Sehol másutt a Földön nem húzódik olyan magasan az erdőhatár, mint itt: 4200 méteren, 5 Celsius fokban még erdők borítják a hegyoldalt. Ez az extrém környezet segíthet a kutatóknak abban, hogy kitalálják, hogyan telepíthetnek fát a Marsra. "Amennyiben azt szeretnénk, hogy a Mars valamikor az emberiség új otthonául szolgáljon, döntő lépés lesz ebben az erdősítés. Ez kell ahhoz, hogy egyszer majd az ember marsi levegőt szívhasson" - mondta McKay, a NASA munkatársa. Rafael Navarro-Gonzalez, a Mexikóvárosi Egyetem munkatársa már közel kilenc éve vizsgálja a Pico de Orizaba lejtőin élő fenyőerdőket, és ez alapján már egy tervet is kidolgozott a Mars beerdősítésére. A még csak nagyvonalakban vázolt, de így is igencsak merésznek tűnő tervek szerint a Marson mesterségesen kellene előidézni a légkör felmelegedését, emellett pedig baktériumokat kellene betelepíteni, hogy megindítsák a fotoszintézist. Ezt követhetné a faültetés. "Lehet, hogy elsőre science fictionnek tűnik a tervünk, de úgy gondoljuk, hogy megvalósítható" - hangsúlyozza Navarro-Gonzalez kémikus. "Látjuk, hogy a Föld hogyan melegszik fel az üvegházhatású gázok révén. Ugyanezt el lehetne érni a Marson nehezebb gázokkal és gyorsabban." Ahhoz, hogy a Mars légkörének átlaghőmérséklete a mostani mínusz 55 Celsius fokról legalább 5 Celsius fokra emelkedjen, a kutatók szerint metánt és nitrogén-oxidot kell a légkörbe pumpálni. Jelenleg a nitrogén-oxid mintegy 3 százalékban van jelen a marsi légkörben, a metán viszont csak nyomokban figyelhető meg. Etikai kérdés A "felmelegítési projekt" elindítására feltehetőleg legkorábban 50-60 év múlva kerülhet sor. Addig viszont komoly etikai megfontolások alá kell vetni a kérdést. Számos kutató véli, hogy a Marson van élet, mégpedig baktériumok formájában. Mint arról a National Geographic Online korábban beszámolt, a NASA augusztusban indítja útnak a Phoenix Mars Lander marsszondát, melynek fő feladata a víz kutatása. A szonda egyik berendezése mintegy 10 centiméteres lyukat fúr, és jégmintát vesz a fagyott talajból és a mélyben húzódó jégből. Ezt a szonda egy másik műszere megolvasztja, majd az így nyert vizet a fedélzeti laboratórium megvizsgálja. A vizsgálat során arra keresik a választ, hogy a marsi víz alkalmas-e, vagy alkalmas volt-e valamikor akár a legprimitívebb életformák hordozására, és milyen hatással lehetett a bolygó ásványi elemeinek az alakulására. "Amennyiben időközben sikerül kimutatni, hogy valóban van élet a Marson, leállítanánk a "felmelegítési projektet" - nyilatkozta Navarro a nemzetközi hírügynökségeknek - "hiszen nincs jogunk emberi beavatkozással tönkretenni a marsi élet bármilyen formáját is. Viszont amennyiben élettelennek bizonyul a bolygó, vihetünk oda földi életet." A két kutató igen bizakodó, szerintük ugyanis van esély arra, hogy mintegy száz éven belül fák nőjenek a Marson. A merész tervek ellenére Navarro mégsem gondolja azt, hogy a Mars valóban a Kék bolygó lakóinak új otthona lehet, és mint egykor az Újvilágba úgy települne át az emberiség jelentős része a szomszédos bolygóra. Az áttelepülőknek ugyanis számos nehézséggel kellene szembenézniük: először is át kellene vészelni a minimálisan féléves űrutazást, és a kis gravitáció valamint az erős kozmikus sugárzás is komoly negatív hatással lehet az emberi szervezetre.

Az újkori hét világcsodát mintegy 100 millió, interneten és mobiltelefonon leadott szavazat alapján választották ki a világ 21 műemléke közül. A szavazás - amelyet 1999-ben kezdeményezett Bernard Weber svájci világjáró filmkészítő - pénteken zárult le. Az ünnepségen részt vett többek között Neil Amstrong egykori amerikai űrhajós, Jennifer Lopez amerikai énekes és színésznő, Rania jordániai királyné és José Sócrates portugál kormányfő. A világörökség listáját vezető UNESCO elhatárolódott a kezdeményezéstől, és sokan vitatják mind az eljárást, mind az eredményt is. Weber korábban arra hivatkozott, hogy az ókori világ hét csodájából csak az egyiptomi piramisok maradtak fenn, ezért jött el az idő "a világ hét új csodájának" kiválasztására. (Az évezredek során elpusztult mind a hat további ókori csodaépítmény: Szemiramisz babiloni függőkertjei, az olümposzi Zeusz-szobor, az epheszoszi Artemisz-templom, a halikarnasszoszi mauzóleum, a ródoszi Kolosszus és az alexandriai világítótorony). Nem egészen egy hónappal a szombati bejelentés előtt a kezdet kezdetén befutott 200 jelölésből, amelyek száma a folyamatos selejtezés nyomán először 77-re, majd 21-re apadt, a piramisok mellett még tíz volt versenyben a hét "új világcsoda" címére. Ezek a következők voltak: az athéni Akropolisz, a mexikói Chichen Itza maja romváros, a római Colosseum, a párizsi Eiffel-torony, a kínai Nagy Fal, a perui Machu Picchu inka romjai, a jordániai Petra barlangvárosa, a húsvét-szigeti kőszobrok, az angliai Stonehenge kőkori monolit kőalakzata és az indiai Tádzs Mahal mauzóleum. A 21 "elődöntősből", amelyek listáját 2006 februárjában az UNESCO volt vezérigazgatójának, Federico Mayornak az elnökletével választotta ki egy nemzetközi zsüri, olyanok nem jutottak tovább, mint például a kambodzsai Angkor Vat dzsungelváros, a moszkvai Vörös tér, a New York-i Szabadság-szobor vagy a sidney-i Operaház. Bernard Weber külön internetes portált hozott létre a new7wonders.com címen, és azt hangsúlyozta, hogy ez az első globális szavazás a "kulturális sokféleség" jegyében. Tavaszig már több mint 20 millióan voksoltak. A kulturális sokféleség megőrzését hirdető Weber kezdeményezése azonban nagy felháborodást keltett Egyiptomban, az egyedüli fennmaradt ókori világcsoda országában, amelynek illetékesei - köztük Zahi Hawass is - semmi értelmét nem látták, miért lenne szükség a "7 új" kijelölésére. Bár a válogatás munkájában Federico Mayor is fontos szerepet vállalt, júniusban az UNESCO leszögezte, hogy a 7 új világcsoda kijelölésére indított "médiakampánynak" semmi köze sincs ahhoz a tudományos és oktató tevékenységhez, amelynek alapján a Világörökség listáját elkészítették és bővítik. Nicole Bolomey, az UNESCO egyik Indiában dolgozó szakértője leszögezte, hogy a kampány "se nem demokratikus, se nem tudományos". És akkor a 7 új csoda: A kínai Nagy Fal, a jordániai Petra, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Picchu, a mexikói Chichen Itza piramis, a római Colosseum és az indiai Tadzs Mahal lett a modern világ hét csodája.

Dubai - Még kész sincs, de 512 méteres jelenlegi magasságával máris megdöntötte a legmagasabb épület világrekordját a dubai Burj torony. A malajziai Petronas ikertorony "csak” 452 méteres, az eddigi legmagasabb felhőkarcolóra, az 508 méteres tajvani Taipei 101 toronyra pedig négy métert vert rá. Meg fogja dönteni az ember által emelt építmény világrekordját is, amelyet az észak-dakotai KVLY tévétorony tart 628 méterrel. A Burj torony egyes hírek szerint 800 méteres lesz, az építkezés jelenleg a 141. emelet szintjén tart. - Jövőre fejeződik be az építkezés, a felhőkarcoló 160 emeletes lesz - tudatta a BBC-vel a kivitelező Emaar nevű cég képviselője, Greg Sang. - Lesznek benne luxuslakások, 56 lift, üzletek, uszodák, wellnessközpontok, a 124. emeletén egy csillagvizsgáló, de itt lesz kialakítva az olasz divatcézár, Giorgio Armani első szállodája is. forrás: blikk.hu

Ez jó kis hír