bojlis

https://youtu.be/duK24kHrWsU

Ezt a műfajt, még Wegom papa kedveltette meg velem egy rég eltűnt oldalon, a Darkwarrior fórumon. Hm, de rég is volt már......

https://youtu.be/VdTXAVvxnnM

https://youtu.be/duK24kHrWsU

https://youtu.be/qR2Fe51V_oA

https://youtu.be/GWrwh5wI5Hw

“A kutya éppen némaságával válik mindennél értékesebbé. Társaságában az ember rátalál a lelki békére, ahol a szavak elvesztik minden jelentőségüket!” (John Galsworthy)

Légy lassú mikor barátot választasz, Még lassabb mikor cseréled. Benjamin Franklin

Tóth Árpád: Lélektől lélekig Állok az ablak mellett éjszaka, S a mérhetetlen messzeségen át Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd Távol csillag remegő sugarát. Billió mérföldekről jött e fény, Jött a jeges, fekete és kopár Terek sötétjén lankadatlanul, S ki tudja, mennyi ezredéve már. Egy égi üzenet, mely végre most Hozzám talált, s szememben célhoz ért, S boldogan hal meg, amíg rácsukom Fáradt pillám koporsófödelét. Tanultam én, hogy általszűrve a Tudósok finom kristályműszerén, Bús földünkkel s bús testemmel rokon Elemekről ád hírt az égi fény. Magamba zárom, véremmé iszom, És csöndben és tűnődve figyelem, Mily ős bút zokog a vérnek a fény, Földnek az ég, elemnek az elem? Tán fáj a csillagoknak a magány, A térbe szétszórt milljom árvaság? S hogy össze nem találunk már soha A jégen, éjjen s messziségen át? Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy, Mint egymástól itt a földi szívek! A Szíriusz van tőlem távolabb Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg? Ó jaj barátság, és jaj szerelem! Ó jaj az út lélektől lélekig! Küldözzük a szem csüggedt sugarát, S köztünk a roppant jeges űr lakik.

„Aki szeret, annak varrd fel a szakadt gombját , mert könnyen meglehet, hogy felvarrja más. Aki szeret , annak hallgasd meg baját, gondját, mert könnyen meglehet, hogy meghallgatja más. Aki szeret, azzal sose légy morc, goromba, mert könnyen meglehet, hogy rámosolyog más. Aki szeret, szeresd, s öleld meg naponta, mert könnyen meglehet, hogy megöleli más. És akkor hidd el! - nem ő a hibás!”

Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet. ... Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam. ... S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogy én tettem. Csakis ezután ítélkezhetsz rólam, felettem. Akkor mondhatod, hogy ismersz!