Xetra

Pont az a célja a tudománynak, hogy rájöjjön arra, hogy hogyan működik a világ. Nyilván nem tudhatunk mindent biztosan. Lehet, hogy tévedünk nagyon sok dologban. Lehet, hogy a jelenlegi nézeteink a térről, időről, energiáról részben vagy teljesen rosszak és teljesen másképp néz ki a valóság, mint ahogy azt elképzeljük, de a tudományban pont az a jó, hogy arra törekszik, hogy kijavítsa a saját hibáit. A tudomány nem úgy működik, mint a politika. A tudósoknak nem az a céljuk, hogy minden tudást eltitkoljanak a világ elől, mert attól majd nekik jobb lesz és majd röhöghetnek a markukba, hogy mennyire hülye mindenki és csak ők az okosok. Ezért nem is értem az összeesküvés-elméleteket, amiket a tudománnyal hoznak összefüggésbe. Ha tényleg létezik olyan gép, ami 100%-os vagy akár annál is nagyobb hatásfokkal működik, akkor azt senki sem fogja eltitkolni. Legalábbis egy tudós biztosan nem. Voltak nem kevesen, akik azt állították, hogy feltaláltak egy ilyen gépet. Egyikük sem titkolta el a világ elől, hanem nyilvánosságra hozták. (Az már egy más kérdés, hogy egy ilyen találmány sem működött eddig) Másrészt a feltevéseink jelentős részét kísérletekkel tudjuk tesztelni. Hogy maradjunk az energiamegmaradásnál: Minden eddig elvégzett kísérlet arra utal, hogy energia tényleg nem jöhet létre vagy tűnhet el csak úgy, hanem mindig átalakul egyik formájából a másikba. Ez nem csak egy légből kapott ötlet, amit valaki kitalált, mert unatkozott, hanem egy kísérletekkel alátámasztott "tény". Ha valamit ténylegesen látunk, akkor feltételezhetjük, hogy az úgy van. Ha valamit milliószor látunk milliónyi különböző kísérletben, akkor az tényleg úgy van, ahogy mi azt elképzeltük. És ezeket a kísérleteket akárki megismételheti és (nagyon nagyon nagy valószínűséggel) ugyanazt az eredményt fogja kapni. A legkézzelfoghatóbb analógia a gravitáció: Egy ugyanolyan természeti törvény, mint az energiamegmaradás. Rengeteg kísérletben tesztelte már az emberiség, hogy a gravitáció tényleg létezik. És ezeket akárki megismételheti: Dobj ki valamit az ablakon hatmilliószor, és az a valami hatmilliószor lefelé fog esni. Arról meg nem is beszélve, hogy nem kevés találmány az energiamegmaradáson alapul. Elég csak a különböző erőműveket megemlíteni. @Martin1212: Tesla személye körül elég sok a városi legenda. Ezek többnyire abból fakadnak, hogy alig dokumentálta a találmányait és általánosságban elég kevés feljegyzést készített. Tesla elektromos autója pl. egy városi legenda. Nem emlékszem pontosan, de ha jól tudom, akkor az egész egy újságíró kitalációja volt anno, akit állítólag felkeresett Tesla unokaöccse, Peter Savo, és azt állította, hogy a nagybátyja egyszer mutatott neki egy autót, ami minden energiabevitel nélkül működött. A sztori ott bukik, hogy Teslának soha sem volt Peter Savo nevű unokaöccse (vagy legalábbis nem tud róla senki) és ezt a elektromos autót soha nem látta rajta kívül senki és semmilyen feljegyzés nem készült róla. Közben találtam az angol wikipédián egy bejegyzést az autóról: http://en.wikipedia.org/wiki/Tesla_electric_car

@copyxyz: Két különböző dolog, két különböző működési elvvel. A vezeték nélküli töltő valószínűleg indukció alapján működik (nem vagyok benne biztos, mert még nem olvastam utána), Tesla tornyai a Föld légkörének a vezetőképességét használják ki az energiatovábbításra. Köze sincs a kettőnek egymáshoz. @swad: "ha a tankönyvben leírtak alapján működne a világegyetem, akkor létre sem jöhetett volna... 0 energiából hogy lesz valami?" A tankönyvekben leírtak alapján működik a világegyetem. Azért tanítják, mert tesztelték őket nem egy kísérletben. A világegyetem létrejötte egy más kérdés. Arra jelenleg nem igazán van általánosan elfogadott magyarázat. Az ősrobbanástól kezdve a mai napig (majdnem) mindent meg tud magyarázni a tudomány. Hogy mi volt az ősrobbanás előtt, azaz hogy jött létre az az energia, ami megindította az ősrobbanást, még nem tudjuk. Talán soha nem is fogjuk tudni biztosan. Egyedül a ciklikus univerzum modell érinti a témát, de az sincs még alátámasztva. "az idő változása a térben indukálja az energiát" Ennek a mondatnak semmi értelme sincs Energia nem jöhet létre csak úgy. Az energiának több formája van (helyzeti energia, hőenergia, mozgási energia, sugárzási energia, "anyag") és ezek az energiaformák alakulhatnak át egymásba, de energia nem jöhet létre vagy tűnhet el csak úgy.

Semmi gond nincs a newtoni klasszikus fizikával. Tökéletesen leírja a mindennapok fizikáját. A gondok akkor kezdődnek, amikor a vizsgált testek méretei nőnek (galaxisok, galaxiscsoportok) vagy csökkennek (részecskék). De csak azért, mert a klasszikus fizika nem tudja leírni, hogy mi miért történik egy részecskével , még ugyanúgy működik és jól leírja a valóságot a mindennapi életben. Felesleges ilyen hamar kijelenteni, hogy az egész fizika borul. A lehetséges magyarázatok közül -legalábbis szerintem- ez a legvalószínűtlenebb. Akár valami hiba is lehet a kísérletben és /vagy az adatok értelmezésében (valószínű, mert elég sok hibalehetőség van, és maga az OPERA csapat is erre tippel). De azért szépen felkapta ezt a hírt a média és átformálta egy kicsit, hogy nagyobb szenzációnak tűnjön.

Nehéz lenne, de szerintem nem lehetetlen. Ha másképp nem, de fokozatosan hozzá tudna szokni az eltérő hőmérséklet különösebb gond nélkül. Ezért is írtam azt, hogy létrejöhet folyékony halmazállapotú víz. Ez nagyban függ még sok más dologtól is, pl. az üvegházhatástól vagy az albedótól. Tudtommal a Nap lakhatósági zónájában csak a Föld van benne, ill. a Vénusz épphogy súrolja a határát, de ebben nem vagyok biztos. Az utóbbin az intenzív üvegházhatás miatt túl forró a klíma, hogy folyékony víz jöhessen létre, ebben igazad van. Az átlaghőmérséklet bőven 100°C fölött van, ha van is rajta víz, akkor gőz vagy gáz állapotban. A Mars esetében nem vagyok biztos, de azt is jól tudod, hogy ott meg túl alacsony a hőmérséklet. (bőven 0°C alatt)

Nem értem, hogy egy eszkimó miért ne tudna élni Afrikában. A klímán kívül semmi (vagy legalábbis minimális) különbség van a két hely között. De a lényeg nem is igazán a légkörön van, hanem a folyékony vízen. Minden csillaghoz tartozik egy bizonyos ún. lakhatósági zóna, amin belül egy bolygón létrejöhet folyékony halmazállapotú víz. Pl. a Föld a Nap lakhatósági zónájában van persze, ezért a földi vizek nagyon nagy része folyékony. Ha egy kicsit (csillagászati méretekben nézve kicsit, értsd egy pár millió kilométerrel) eltolódna, távolabb lenne a Naptól vagy közelebb kerülne hozzá, már eltolódna ez az arány. A legtöbb elmélet szerint pedig víz kell az élet kialakulásához, mert ez az ahhoz vezető kémiai reakciók szükséges közege. Ezen a ponton, bevallom, egy kicsit hiányos a tudásom. Ezért is jó, hogy így előjött, mert így lesz valami, ami motiváljon arra, hogy utánanézzek De a lényeg és a cikk lényege is ez: A Gliese 581d is a lakhatósági zónán belül van (bár ezt elvileg 2009 óta tudni), és ezzel ez az első ilyen exobolygó. Most a CNRS tulajdonképpen csak megerősítette, hogy a körülmények megfelelőek lehetnek a földihez hasonló élet kialakulására. De még ha van is ilyen élet, akkor az erősen különbözik az ittenitől, már csak a teljesen eltérő körülmények miatt is.

2007-ben fedezték fel, de most azonosította a CNRS, hogy valószínűleg lakható a bolygó, azaz lehet rajta folyékony állapotú víz, stabil atmoszféra és az földihez hasonló klíma. De ez benne van a cikkben is: "A bolygót 2007-ben fedezték fel, de kezdetben nem foglalkoztak vele a tudósok. [...] A CNRS klímakutatói azonban most egy új éghajlati modellt dolgoztak ki, amely szerint a bolygó légköre a szén-dioxid magas koncentrációjának köszönhetően jól tárolja a hőt. [...] "A hőmérséklet lehetővé teszi a folyékony víz jelenlétét a felületén" - hangsúlyozzák a CNRS kutatói..."

@BRUCE699: Ami a tankönyvekben le van írva, az a tudomány jelenlegi állása szerinti, legáltalánosabban elfogadott világkép. Nem azért áll ott a 3+1 dimenzió, mert ezt akarják mindenkivel elhitetni minden áron (aminek mellesleg nem értem mi értelme lenne), hanem mert ez a legegyszerűbb általánosan elfogadott feltevés, még akkor is, ha ma már vannak olyan hipotézisek, amik ennél akár jóval többet gyanítanak. Taníthatnák azt is, hogy 11 dimenzió van, de ahhoz beszélni kellene a húrelmelétekről is, amik meg azért elég bonyolultak ahhoz, hogy középiskolában esetleg említés szintjén túl tanítsák őket. Másrészt meg még mindig nem a húrelmélet és ezzel együtt a 11 dimenzió a legelfogadottabb modell a részecskefizikán belül, és nyilván nem fognak olyasvalamit oktatni, ami valószínűleg nem is igaz. Azaz jobban mondva: ami nincs kísérletekkel egyértelműen alátámasztva. Említhetnék még biztos más példát is, de szerintem megérted így is, hogy mire gondolok. Örökmozgó pedig nem lesz addig, amíg a hőtan főtételei érvényben vannak. Márpedig ezek érvényesek, mivel természeti törvényekről van szó. Nincs olyan rendszer, ami úgy végez munkát, hogy közben nem veszik el valamennyi energia. Ezt 17-18. század óta számtalanszor tesztelték egymástól teljesen független kutatócsoportok, rengeteg ötlet volt arra, hogy hogyan lehetne ezt mégis megvalósítani, de eddig ezalatt a pár száz év alatt senkinek sem sikerült, a fent említett törvény miatt.

"Experts"... Nem a Betelgeuse a második legnagyobb csillag, még a top 10-be is éppen csak befér, de ettől függetlenül igazuk lehet. Ha jól emlékszem, 1970 óta folyamatosan zsugorodik és dobálja le a legkülső rétegeit (többek között ezért nehéz meghatározni a pontos méretét ill. távolságát). Viszont tudtommal semmilyen ismert módszer nincs arra, hogy meghatározzák, hogy mikor lép át egy csillag a szupernóva-fázisba. Bekövetkezik akkor, amikor leállnak a magjában a fúziós folyamatok, azt viszont mi nem fogjuk tudni megfigyelni. De mivel a Betelgeuse eléggé a halálán van, ez akármikor bekövetkezhet. Akár holnap, akár 100 000 év múlva. Még lehet, hogy megérjük majd mi is =)

Az evolúció nem igazán az én terepem, de az ősrobbanás-elméletet azért alátámasztja egy pár közvetett és közvetlen bizonyíték. A tér tágulása, a háttérsugárzás, a mai elemek gyakorisága az univerzumban, stb. Bár gondolom ez igaz az evolúcióelméletre is ugyanúgy, tudományos elméleteket többnyire nem csak előhúznak egy kalapból, hanem valami mindig van mögöttük, ami aztán vagy igaz, vagy nem. Másrészt az ősrobbanás-elmélettel kapcsolatban elég sok tévhit él az emberekben, ahogy látom. Nem is nagyon vág ide ebbe a vitába szerintem, mivel nem közvetlenül az univerzum létrejöttére ad magyarázatot, hanem inkább arra, hogy a valamilyen módon létrejött anyagból/elemi részecskékből hogyan épült fel a mai világ. A kreacionizmus és a BBT nem feltétlenül zárják ki egymást. De hogy az okoskodáson kívül legyen valami más is Én inkább a tudományos magyarázatok felé hajlok. Akármilyen istenforma létezése számomra nem logikus vagy szükségszerű. Kevés olyan dolog van, amit nem lehet valami más, tudományos módszerrel megmagyarázni. Másrészt az istenek, akárcsak az egyéb természetfeletti életformák, lényegében úgymond emberi találmányok. Kezdve az őskori civilizációk természeti isteneitől egészen a mai monoteista egyházak isteneiig mindegyik az emberi agyból pattant ki különböző okokból. Már csak a két említett véglet közötti különbségek miatt sem tartom logikusnak.

1979-ben robbant a szupernova, annak a feltételezett maradványa ez a fekete lyuk, amit most fedeztek csak fel. Tehát tényleg kb. 30 éves, kivételesen nem az újságírók tévedtek, viszont a címet én sem teljesen értem. "The object is a remnant of SN 1979C, a supernova in the galaxy M100 approximately 50 million light years from Earth. Even though the light from the supernova took this long to reach Chandra, researchers see the object as it appeared when it was just 30-years-old. A helpful analogy is to imagine taking a picture of a baby and mailing across oceans. No matter how long it took to receive the picture, you would still see the image of a baby. " - NASA