mickey94216

Bannolva, mert Minek veszekedni, ha verekedni is lehet

Bannolva, mert Son Goku is the best

Szegény kis üstökösöket elnyelte a nagy rossz Nap bácsi

Bannolva, mert nem tudom mi van már itt, csak azt tudom, hogy tiéd a 901-ik hozzászólás

----->

Ez gondolom jó lesz Kérek valami érdekes dolgot.

Bannolva, mert ne legyenek ferde hajlamú gondolataitok

Bannolva, mert lehet talán én is

Bannolva, mert lehetséges

Bannolva, mert péntek este van és nem vaok kint (de miért ??? )

Bannolva, mert Rrrrrrrrrrrrrrrr !

A tengerben úszó műanyaghulladékok a környezetet károsítják és a hajózást is veszélyeztetik. Brit kutatók találtak olyan mikrobákat, amelyek lebonthatják a mérgező szemetet. Bizonyos tengeri baktériumfajok igen hamar megtelepednek a műanyagon és egyfajta biofilmet alkotnak rajta. A Sheffieldi Egyetem dolgozó Mark Osborn kutatócsoportja azt is megvizsgálta, hogyan a mikrobák miként rögzülnek a polietilén-töredékekhez.Ez az első DNS-alapú kutatás, amely azzal foglalkozik, hogyan viselkednek a mikrobák a műanyagdarabkákkal. Osborn most azt készül megvizsgálni, hogyan változik a mikrobák viselkedése különböző partközeli élőhelyeken. Ez alapján meg lehetne állapítani, mely élőlények előnyösek a környezetre nézve, és melyek nem. A mikrobák képesek lehetnek arra, hogy elbontsák a mérgező anyagokat, vagy akár magát a műanyagot, mondta Jeffe Harrison, a kutatásban résztvevő PhD-hallgató. Tavaly a csibai (Japán) Nihon Egyetem egyik kutatása kimutatta, hogy a műanyaghulladékok az óceánokban a környezeti hatások, így a napfény és az eső hatására igen gyorsan parányi darabkákra esnek szét stabil látszatuk ellenére. Azonban épp a fél centiméter alatti töredékekre való szétesés veszélyes, mivel mérgező anyagokat szabadít fel. Az Oceana tengervédelmi szervezet becslése szerint világszerte óránként mintegy 675 tonna szemét ömlik a tengerekbe, ennek fele műanyag. index.hu

Az Oxfordi Egyetem kutatói galambokra erősített parányi méretű műholdas nyomkövetőkkel vizsgálják a galambrajok összetartási és irányváltozatási stratégiáit, amelynek alapján remélik, hogy magyarázatot találhatnak a kollektív emberi viselkedési mintákra is. Brit és magyar kutatók speciális, mindössze 16 grammos műholdas navigációs rendszerrel szerelt hátizsákokat erősítettek tíz postagalambra, és a mozgásukból próbálják kikövetkeztetni a csapat együttes és összehangolt mozgásához szükséges vezetői szerepek eloszlását. Az eddigi eredmények szerint a rajban repülő egyedek többsége részt vesz a döntéshozatalban, azonban egy rugalmas rangsor szerint egyes galambok nagyobb részt vállalnak a vezetésben, mások pedig jobban hajlandók ezeket követni. A nyomkövetőkkel a kutatók térben és időben voltak képesek elemezni a madarak közötti kapcsolatokat, illetve a másodperc törtrésze alatt lezajló döntéshozatali mozzanatokat. "A madarak közti hierarchikus rendszer rugalmasan változik, és a rajban betöltött vezetői szerep is gyakran cserélődik" - mondta Bíró Dóra, az Oxford Egyetem Állattani Tanszékének kutatója. A kutatók a későbbiekben arra próbálnak magyarázatot találni, hogy ez a kifinomult vezetői rendszer milyen evolúciós előnyöket nyújthat az egyedeknek, összehasonlítva azokkal a stratégiákkal, ahol mindig csak egy állandó vezető létezik, illetve ott, ahol mindenki egyenlően vesz részt a döntéshozatalban. index.hu

Bannolva, mert szegény nem pihenhet

Egy csillagbölcső szeszélyes arcai A Gum 19 katalógusjelű halvány köd különösen érdekes képet mutat az infravörös tartományban, mivel egyik oldala ragyogó fényes, míg a másik fele szinte teljesen sötét. A Gum 19 katalógusjelű halvány köd a Vela csillagképben figyelhető meg, távolsága mintegy 22 ezer fényév. Jelzését 1955-ben kapta, mikor Colin S. Gum ausztrál csillagász először állította össze a déli égbolt úgynevezett HII zónáinak katalógusát. A HII zónák azok a területek, ahol a hidrogén teljesen ionizált állapotban van. Ezek a régiók jól definiált hullámhosszúságú sugárzást bocsátanak ki, ami akkor keletkezik, amikor a protonok és az elektronok rekombinálódnak, azaz újra hidrogénatomokká egyesülnek, és ez a sugárzás egy jellegzetes fénylést ad ezeknek a kozmikus ködöknek. A HII zónák alakja és textúrája változik az idővel, persze emberi léptékkel mérve észrevehetetlenül. Ha sci-fi szemmel nézzük, akkor a közepén közel függőlegesen áthúzódó keskeny, fényes, a ködöt egy sötét és egy ragyogó részre osztó sáv miatt a Gum 19 most éppen olyan, mint ahogyan ezekben a filmekben a "téridő-fodrozódásokat" ábrázolni szokták. Ha inkább biológus vénánk van, akkor pedig akár egy vitorláshalhoz is hasonlíthatjuk. A Gum 19 katalógusjelű köd J, H és K infravörös szűrőkön keresztül rögzített felvételeiből összeállított hamis színes kép (J - kék, H - zöld, K - vörös). A köd egyik oldala a forró V391 Velorum jelű kék szuperóriás csillag által gerjesztett hidrogéngáz miatt fényesen ragyog, míg a másik fele sötét. A két részt elválasztó fényes, keskeny sáv aktív csillagkeletkezési terület. Az új csillagok, illetve a V391 Velorum szupernóva-robbanása valószínűleg rövid idő alatt meg fogja változtatni a Gum 19 "kétarcú" megjelenését. Az ESO által a Gum 19 ködről nyilvánosságra hozott új kép a La Silla csúcson üzemelő NTT (New Technology Telescope) távcsövön működő SOFI (Son of ISAAC) infravörös műszerrel rögzített felvételek alapján készült. A Gum 19 fényes részének gerjesztéséért és fényléséért a V391 Velorum jelű forró, mintegy 30 ezer fokos szuperóriás csillag felelős, melynek sugárzási maximuma a látható hullámhossz-tartomány kék végébe esik, és emiatt már jelentős számú olyan fotont is kibocsát, melyek képesek a hidrogén ionizálására. A változóként katalogizált csillag egyébként eléggé szeszélyes természetű, erős, anyaghéjak ledobásában megnyilvánuló aktivitása miatt fényességét gyakran és hirtelen változtatja. A V391 Velorumhoz hasonló méretű csillagok azonban nem képesek sokáig az óriási mértékű energiaprodukcióra, egy viszonylag rövid, körülbelül 10 millió éves periódus után szupernóvaként fejezik be pályafutásukat. A robbanás során ledobott anyag jelentős hatást gyakorol a környezetre, és radikálisan megváltoztathatja a körülötte lévő köd alakját és színét. A V391 Velorum agóniája és az azt követő grandiózus halála is a mostanitól teljesen eltérő alakúvá, ha tetszik felismerhetetlenné formálhatja a Gum 19 ködöt, mégpedig csillagászati értelemben rendkívül rövid idő alatt. A szeszélyes óriás környezetében zajlik a csillagkeletkezés. A HII zónák az aktív területek határait jelölik ki, melyeken belül nagy mennyiségű por és gáz kezdett a saját gravitációja hatására sűrűsödni és összehúzódni. Néhány millió év múlva ezek a csomók elegendően sűrűek lesznek ahhoz, hogy a centrumukban beinduljon a termonukleáris fúzió. Az új források által kibocsátott energia és csillagszél szintén hozzá fog járulni a Gum 19 köd alakjának formálásához. index.hu

4604

supraMKIV : Köszönöm az infót kicsit megkönnyebbültem, hogy mégsem olyan rossz a procim, mint ahogy gondoltam Egy kérdésem lenne ha veszek egy Sapphire Radeon HD 4550 512MB-os videókártyát és melléje 2GB RAM-ot akkor inkább ne az M-Tech 400W-os tápomra kössem fel a vidi karit ugye??? Azon gondolkoztam, hogy veszek egy Fortron 350W-os tápot és az lenne a kérdésem, hogy ez jó lesz szerintetek a fentebb említett konfigomhoz ??? U.I.:Na ezt jól megbonyolítottam !

4602

Bannolva, mert már megint kezdi

Bannolva, mert feladom a harcot , mert nem akarok fél kézzel gépelni

Bannolva, mert és akkor.. majd megbeszéljük

Egy közeli törpegalaxisban olyan fémszegény vörös óriást találtak, amely összetétele alapján a Tejútrendszer legősibb csillagaira emlékeztet. A felfedezés alátámasztja, hogy galaxisunk kisebb csillagvárosok bekebelezésével érte el mai méretét. A korai univerzumból származó csillagot fedeztek fel a Sculptor törpegalaxisban, tőlünk mintegy 290 ezer fényév távolságban. A csillag az ősrobbanás utáni második csillaggeneráció tagja, azaz a korai univerzumban történt második nagy csillagkeletkezés idején született. Kémiai összetétele nagyban hasonlít a Tejútrendszer legöregebb csillagaiéhoz, ami alátámasztja azt az elméletet is, hogy galaxisunk törpegalaxisok és egyéb galaktikus építőelemek elnyelése által érte el mai méretét. „Ez a csillag szinte majdnem egyidős az univerzummal” – nyilatkozta Anna Frebel (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics), a felfedezést közlő Nature-cikk vezető szerzője. A törpegalaxisok, ahogy nevük is jelzi, kis méretű galaxisok és alig pár milliárd csillag alkotja őket (ezzel szemben a Tejútrendszerben több száz milliárd csillag található). A galaxiskeletkezés egyik elmélete szerint a galaxisok alulról felfelé építkezve keletkeztek, azaz az óriási galaxisok több milliárd év alatt a kisebb csillagvárosok egyesülésével, illetve azok bekebelezésével keletkeztek. Amennyiben a törpegalaxisok tényleg az óriásgalaxisok építőelemei, ugyanolyan csillagokat kell hogy találjunk mindkét galaxistípusban, különösen az öreg, fémszegény égitesteket tekintve. A „fémek” a csillagászok számára a hidrogénnél és héliumnál nehezebb kémiai elemeket jelentik és mivel ezek az elemek a csillagfejlődés során jönnek létre, a korai univerzumban kevés fém volt megtalálható. Ennek megfelelően az akkor keletkezett csillagokból szinte teljesen hiányoznak a nehezebb elemek. A Tejúrendszer halójában az elmúlt egy-másfél évtizedben rendkívül fémszegény csillagokat találtak, köztük olyanokkal is, melyekben a nehéz elemek aránya a Napban mérhetőnek a százezred részét sem éri el. Meglepő módon azonban hasonlóan fémszegény csillagokat mindeddig nem találtak más törpegalaxisban, ezért eddig úgy tűnt, a Tejúrendszer sokkal primitívebb csillagokat is tartalmaz, mint a törpegalaxisok. A felfedezésért felelős kutatócsoport egyik tagja, Evan Kirby (Caltech), egy új módszert dolgozott ki, amellyel egyszerre sok csillagnak tudják meghatározni a fémességét, így minden eddiginél hatékonyabban tudtak fémszegény csillagokat keresni közeli törpegalaxisokban. Művészi elképzelés az újonnan felfedezett S1020549 jelű vörös óriás csillagról. A primitív csillag 6000-szer kevesebb fémet tartalmaz, mint a Nap, amely arra utal, hogy az Univerzum korai időszakában keletkezett (David A. Aguilar / CfA) A kutatás első eredményére a Sculptor törpegalaxisban bukkantak egy 18 magnitúdós, S1020549 számmal katalogizált csillag képében. A 6,5 m-es Magellan-Clay teleszkóp méréseinek elemzésével kiderült, hogy ennek a csillagnak a fémessége mintegy hatezred része a Napénak, és mintegy ötször kisebb, mint az eddigi legfémszegényebb csillagé más törpegalaxisban. A kutatók megbecsülték az egyes elemek mennyiségét is, és ezeknek a relatív eloszlása nagyban hasonlít a Tejútrendszer legöregebb csillagaiéhoz. Ez az első megfigyelési bizonyíték arról, hogy ezek az idős csillagok eredetileg törpegalaxisokban keletkezhettek. A kutatók azt remélik, hogy a további méréseikkel újabb fémszegény csillagokat sikerül találniuk más törpegalaxisokban, még ha a nagy távolság és a halvány csillagok nagy kihívást is jelentenek technikailag. A legújabb generációs óriástávcsövek, mint pl. a 24,5 méteres Óriás Magellán Teleszkóp és annak nagyfelbontású spektrográfja, új lehetőségekkel kecsegtetnek abban, hogy a csillagok kémiai összetételén keresztül vizsgálják a galaxisok keletkezését. index.hu