roggenbrot

Tényleg elég fura lehet ! Ha valaki héliumot szív be, tényleg dörmög?

 

A Georgia állambeli Emory Egyetemen hat felnőtt csimpánzt vizsgáltak. Valamennyinek sikerült összepárosítani csimpánzpofákról és nemi szervet is mutató csimpánzhátsókról készült fényképeket. A sikernek azonban volt egy feltétele: a majmoknak ismerniük kellett a képeken szereplő állatokat.

 

"A fotókat nem csupán társaik képmásaként fogták fel, hanem gondolatban összekapcsolták a rajtuk szereplő példányok egész testével, és így sikerült egymás mellé rendelni az arcokat és a hátsókat" - mondta Frans de Waal, a kutatás vezetője.

 

De Waal és munkatársa, Jennifer Pokorny egy másik kísérletben azt vizsgálta, hogy a csimpánzok képesek-e arcképek alapján meghatározni a fotókon látható fajtársak nemét. Ez a feladat sem okozott gondot, amikor ismerős állat képét kellett összepárosítani hím vagy női nemi szerveket ábrázoló fotókkal. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a csimpánzok igen összetett testképet építenek fel magukban társaikról, és ez a kép nemcsak a fizikai jellemzők alapján formálódik, hanem a velük kapcsolatos tapasztalataik is befolyásolják, például az, hogy milyen helyet foglal el a kérdéses állat a csoporton belüli rangsorban.

 

A georgiai főemlőskutatók az Advanced Science Letters című folyóiratban publikálták kísérletük eredményeit és a belőlük levont következtetést a csimpánzok testképalkotási kognitív mechanizmusáról.

 

Agnes Lacreuse, a Massachusetts Állami Egyetem szakértője szerint még számos vizsgálat szükséges annak alátámasztásához, hogy a csimpánzokra valóban az emberéhez hasonló mentális testreprezentáció és nemfelismerés jellemző. "Tudjuk, hogy a makákók is képesek arc alapján megkülönböztetni a hímeket és a nőstényeket, így aztán elég meglepő lenne, ha éppen a csimpánzok nem lennének képesek erre" - nyilatkozott Lacreuse a brit New Scientist tudományos folyóirat hírpotálján megjelent beszámolóban.

 

 

 

Elég okos állatok ezek! *töröltem .

Magyar kutatók egy rangos brit tudományos folyóiratban újabb bizonyítékot adtak arra, hogy a nők lehetőleg az apjukra, a férfiak az anyjukra hasonlító arcfelépítésű partnert választanak társnak hosszú távra. Az eredmények alátámasztják azt az elméletet, amely szerint a párválasztást - számos egyéb tényező mellett - egy gyermekkorban lezajló tanulási folyamat, a szexuális bevésődés irányítja.

 

A Pécsi Egyetem Pszichológiai Intézetében már régóta vizsgálják, mi határozza meg a férfiak és a nők párválasztását. Korábbi külföldi és magyar tanulmányokban pozitív összefüggéseket találtak a párok tagjainak társadalmi és gazdasági helyzete, intellektuális képességei, iskolázottsága, személyiségjegyei, fizikai vonzereje, valamint az antropometriai (a személy fizikai méreteire vonatkozó) adatok tekintetében - mondta el az [origo]-nak a Pécsi Egyetemen folyó kutatásokat vezető Bereczkei Tamás professzor.

 

Az emberek szívesebben választják barátnak vagy párnak a megjelenés, személyiség és viselkedés (azaz a fenotípus) terén hasonló vonásokkal rendelkező egyéneket, ezek ugyanis bizonyos mértékig utalnak a genetikai hasonlóságra is. Kísérletileg bebizonyították, hogy mind az emberek, mind az állatok képesek fölismerni a genetikai hasonlóságot a szaglásra és a látásra támaszkodva.

 

Az etológusok régóta állítják, hogy a szülői jellegzetességekről szerzett korai, imprintingszerű benyomások jelentős szerepet játszanak a későbbi párválasztásban. Állatoknál korábban azt is kimutatták, hogy az utódok elsősorban az ellenkező nemű szülők jellemzőit tanulják meg. Olyan kísérletekben, ahol madarakat és emlősöket más fajú szülők neveltek föl, a fiókák, illetve kölykök később az őket fölnevelő élőlényekhez hasonló, és nem saját fajukhoz tartozó szexuális partnert választottak.

 

Szexuális imprinting a párválasztásban

Számos korábbi tanulmány állítja, hogy a szexuális bevésődéssel (imprintinggel) kapcsolatos pszichológiai mechanizmusok nagy valószínűséggel befolyásolják az emberek párválasztását. Számítógépes grafikus módszerrel fölfedezték, hogy az "idősebb" (30 feletti) szülők leánygyermekei jobban vonzódnak az idősebb arcokhoz, mint a fiatalabb szülők gyermekei, és hogy a férfiak női arcok iránti preferenciáját az édesanyjuk és nem az édesapjuk kora befolyásolja a hosszú távú párkapcsolatoknál.

 

 

Szexuális imprinting

 

A szexuális imprintinget, azaz a szexuális jellegű bevésődést először állatokkal folytatott kísérletekben írták le. A fiatal egyed életének korai szakaszában fokozatosan megtanulja rokonai (főleg ellentétes nemű szülőjének) megjelenését, kinézetét, ezt a képet elraktározza a memóriájában, majd szexuális érését követően ezt a modellt használja fel a megfelelő partner kiválasztásánál. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy ez a folyamat az embernél is működik (egyes feltételezések szerint a gyermek 6-8 éves koráig, de ez még megerősítésre szorul), persze elvegyülve azokkal az egyéb értékelési mechanizmusokkal, amelyek fajunk párválasztását jellemzik.

Bereczkei professzor és kollégája, Gyuris Petra egyik korábbi kísérletsorozatában több mint 300, családtagokról és kontrollszemélyekről készült arcképet kellett összehasonlítaniuk a találomra kiválasztott, a fényképeken szereplő embereket nem ismerő kísérleti alanyoknak. Az eredmény szerint a résztvevők a véletlenszerű ráhibázásánál jóval nagyobb gyakorisággal társították a feleségekről és az anyósaikról készült fényképeket.

 

Nem csak az arc, a tapasztalat is számít

 

Egy statisztikai elemzés során azt is feltárták, hogy azok a férfiak, akik több törődést kaptak gyermekkorukban az anyjuktól, inkább választanak hozzá hasonló párt, mint azok, akiknek rosszabb volt a kapcsolatuk édesanyjukkal. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a korai gyerekkor egy érzékeny szakaszában szerzett benyomások alakítják a későbbi párválasztási preferenciát, mégpedig az ellenkező nemű szülő megfigyelt tulajdonságai révén.

 

Hasonló összefüggést találtak azokban a családokban is, ahol a lányok és az őket örökbefogadó apák éltek együtt. (A vizsgált esetekben a gyermekeket általában egyéves koruk előtt fogadták örökbe.) A képeket elbíráló kísérleti alanyok jelentős hasonlóságot találtak a lányok férjének és a nem biológiai apjuk arcvonásai között, s ezt az összefüggést a gyerekkori apa-lánya kapcsolat milyensége befolyásolta. Ha gyermekkorban jó volt az apa lánya kapcsolat, akkor a későbbi partner jobban hasonlított a mostohaapára, mint a kevésbé bensőséges kapcsolatban élő családoknál. Az örökbefogadó családoknál megfigyelt eredmények tehát arra utalnak, hogy egy tanulási folyamat, a szexuális bevésődés (imprinting) és nem egy genetikailag megszabott észlelési és megfeleltetési mechanizmus (fenotípusos illesztés) a felelős a hasonlóságon alapuló párválasztásért.

 

Számítógépes arcelemzés - újabb bizonyítékok

 

A pécsi kutatók mostani, a Proceedings of the Royal Society B szakfolyóiratban megjelent tanulmánya figyelemreméltó eredményeket közöl, és még közvetlenebb bizonyítékokkal támasztja alá az imprintinggel összefüggő párválasztás elméletét. Hajnal Gábor és Hegedűs Gábor fiatal pszichológusok egy számítógépes technikát alkalmazva lemérték az egyes arcterületeket. Ezekből arc-arányokat képeztek (pl. orrhossz/archossz, szájszélesség/arcszélesség, lásd a lenti ábrát), majd ezeket hasonlították össze a családtagok között. Megállapították, hogy a hosszú távú kapcsolatban élő partnerek arca meglepő hasonlóságokat mutat a milliméter törtrészének pontosságával lemért arcvonások tekintetében. Sőt, megfeleléseket találtak egy-egy kísérleti személy ellentétes nemű szülőjének (tehát a fiatal nő apjának vagy a fiatal férfi anyjának) és partnerének az arcméretei között is.

 

Arcarányábra

 

 

Ezek a vizsgálatok egyértelműen valószínűsítik, hogy a felnövő gyermek a szüleiről vett mintát is felhasználja, amikor felnőtt korában párt keres. Bereczkei Tamás ugyanakkor az [origo]-nak hangsúlyozta, hogy a szülővel való hasonlóság csak egyik eleme a párválasztási kritériumoknak. A párválasztás - ezt mindennapi életünkben éppúgy tapasztaljuk, mint a tudományos kísérletek eredményeként - hallatlanul komplex jelenség. Számos tényező játszik benne szerepet: életkor, szépség, státusz, intelligencia, humorérzék, hogy csak néhányat említsünk. A hasonlóság csupán egy ezek közül, de kétségkívül létezik, sőt esetenként kiemelt jelentőséget kap. Erre már Sigmund Freud is rájött, aki híres Ödipusz-komplexus elméletében azt állította, hogy a fiúgyerek bensőséges, sőt egy ideig szexuális jellegű kapcsolatban áll az anyjával. Ez nem marad hatás nélkül a későbbi életére sem, és talán a párválasztását is befolyásolja. Ezt a freudi hipotézist sikerült most alátámasztani a modern tudomány eszközeivel.

 

forrás: origo.hu

 

 

Nagyon érdekes dolgok ezek, bár először megborzongtam. Azért a saját anyámat. Brrrr

Délkelet-Ázsia szennyezett levegőjét és az Antarktiszt körülölelő Déli-óceán kristálytiszta levegőjét elválasztó "kémiai egyenlítőt" fedeztek fel brit éghajlatkutatók Ausztráliától északra.

 

 

Az északi félteke levegője nemigen keveredik a bolygó déli felének tisztább levegőjével. Erről az Intertropikus Konvergenciazóna (ITCZ) gondoskodik. Az egyenlítő vidékén húzódó, észak-déli irányban mozgó felhős zóna meteorológiai berlini falként választja el egymástól a két félteke légtömegeit.

 

A York-i Egyetem munkatársai egy újabb határvédelmi rendszer jelenlétét mutatták ki. Ez a délkelet-ázsiai - főként szumátrai és thaiföldi - erdőtüzek miatt szennyezett és az Antarktisz felé tartó légáramlatok útját állja el. Nagyjából 50 kilométer széles, Ausztrália északi partvidékénél terül el. Amikor Jacqueline Hamilton és munkatársai 2006 elején ezen a területen vizsgálódtak légszennyezettség-mérő készülékekkel felszerelt repülővel, felfigyeltek rá, hogy a később kémiai egyenlítőnek elnevezett zóna északi részén négyszer nagyobb a szénmonoxid - a fa égésének egy mellékterméke - koncentrációja a levegőben, mint a zóna déli részén.

 

A Journal of Geophysical Research című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint az adatfelvétel időpontjában az ITCZ éppen Ausztrália közepe felett húzódott. Ebből a brit kutatók arra következtettek, hogy egy korábban ismeretlen határon keltek át gépükkel. A rejtett válaszfalat Hamilton szerint a Csendes-óceán nyugati részének sekély vize emeli. A felszíni tengervíz itt rendkívül meleg és hatalmas erejű viharokat táplál. "Ezek a szélviharok úgy működnek, mint egy pumpa; a szennyezett levegőt a felszínről felhajtják a légkör magas régióiba, ahol a szennyezőanyagok hosszabb ideig megmaradnak" - mondta a brit kutató. Délen viszont, Ausztrália felett a ciklonok a tiszta antarktiszi tengeri levegőt szívják magukba. A két időjárási rendszer nem keveredik és egy láthatatlan kémiai határ keletkezik közöttük.

 

A vizsgálatot monszun idején végezték, így aztán meglehet, hogy időszakos jelenségről van szó, de felfedezése mindenképpen megkönnyíti a szennyezőanyagok légköri mozgását és a légszennyezésnek az éghajlatra gyakorolt hatását vizsgáló tudósok munkáját - mondta Jacqueline Hamilton a New Scientist című brit tudományos folyóirat hírportálján megjelent beszámoló szerint.

 

forrás: greenfo.hu

 

 

Szerintem nagyon okos és frappáns megoldás ez az anyatermészettől .

A klímaváltozás miatt a század közepére Európában kipusztul a kétéltűek több mint fele, prognosztizálják brit zoológusok.

 

A Londoni Zoológiai Társaság friss tanulmánya szerint már ma is megfigyelhető, hogy Dél-Angliában az enyhébb telek megzavarják a varangyok téli álmát, emiatt az állatok túl sokat élnek fel energiatartalékukból, és legyengülve kezdik a tavaszt. A nőstény varangyok körében csökkent a túlélési arány.

 

A kétéltűek számára az első számú veszély az élőhely elvesztése, a továbbiak a környezetszennyezés és az új fajok megjelenése.

 

Európában több mint 80 kétéltű faj él, többségük a Földközi-tenger medencéjében. A felmelegedés miatt ezek közül sok fog szigeteken és félszigeteken rekedni, ahonnan nem tud a változó éghajlat elől a megfelelő vidékekre elvándorolni. A szigeteken rekedő állatok nem lesznek képesek kellően gyorsan alkalmazkodni az új éghajlati viszonyokhoz.

 

A brit zoológusok szerint világszerte állatkertekben kellene tenyészteni azokat a fajokat, amelyeket legjobban veszélyeztet a klímaváltozás.

 

forrás: Független Hírügynökség

 

 

Igen, a kétéltűek nagyon veszélyeztetettek, hiszen életük szerves részei a természetes, vagy mesterséges vízfelületek, és a vizek szennyeződnek el a legkönnyebben.

Igen, de remélem hamarosan meglesz az 1000 is!

5 perc alatt természetesen.

A Kawasakis a Hondás meg a Simsonos fekszik a korházban. Bemegy az ápolónő és megkérdzi a Kawasakist:

- Hát magával mi történt?

- Mentem a Hondás haverommal 300-al, jött a kanyar, bevettem, jött a kanyar, bevettem és hirtelen kisodróttam.

- Hú, ez durva - mondja az ápolónő, majd oda lép a Hondáshoz.

- És magával mi történt?

- A Kawasakis haverommal 300-al mentünk, vettük a kanyarokat és kisodróttam.

- Ez igen.

Végül odalép a Simsonoshoz, aki tetőtől talpig gipszban fekszik.

- Jézusom, magával mi történt?

- Mentem a Simsonommal 50-el, elment mellettem a Kawasakis meg a Hondás 300-al, azt hittem, hogy leállt a motor és leszáltam róla.

 

:D

Hát én is megrándultam egyet-kettőt.

Köszi .

Bát nekem sincs egzotikus betegségem .

Szerintem nagyon érdekes verseny lesz!

Szurkolok Alonsónak és Piquetnek! Hajrá Renault !

Az én kedvencem az opera, de a freemailt sajnos nem szereti, ahhoz (de csak ahhoz) firefoxot használok.

Nekem a San Andreas tetszik a legjobban .

Én a gép előtt eddig max. 8 órát töltöttem.

Szerintem is . Yútyub...

Nem hiszem, hogy járt volna a kezedben . A fulguritok nagyon ritkák .

Olyan zátonyra bukkantak Ausztrália déli részén, amely 650 millió éve még víz alatt volt - jelentették be a felfedezést tevő ausztrál tudósok hétfőn. A leletben ráadásul olyan kövületeket is találtak, amelyek az első többsejtű élőlények maradványai lehetnek. A zátony ezen kívül az ősi klímaváltozásra is fényt deríthet.

 

A zátony öt-tíz millió évig létezhetett, két jégkorszak közé ékelődött trópusi éghajlat idején - mondta Jonathan Giddings kutató.

 

Ma egy elhagyatott dél-ausztráliai hegyvonulat része, 650 millió évvel ezelőtt azonban még az óceánban volt. Kövületeket is találtak, amelyek akár az első primitív állatok maradványai is lehetnek - tette hozzá. Az evolúciós kutatáson kívül az éghajlatváltozással kapcsolatban is fontos bizonyítékokat rejthet a lelet - magyarázta a tudós. A kutatók csütörtökön részletesen ismertetik eredményeiket a melbourne-i egyetemen.

 

 

forrás: hirtv.hu

 

 

 

Ez igen !

Nem is gondolnánk, hogy 650 millió évvel ezelőtt még tenger borított egy hegyvonulatot.

Kína szerdán hivatalosan is bejelentette, hogy csütörtökön indítja a világűrbe a Sencsu-7 űrhajót. Ez lesz az ázsiai nagyhatalom harmadik pilótás űrrepülése. A legénység három tagból áll majd, és az egyik űrhajós kilép a világűrbe is.

 

Az űrhajót közép-európai idő szerint csütörtökön 15.07 és 16.27 óra között bocsátják fel. Az űrsétát valamikor pénteken vagy szombaton hajtják végre. Az egész űrrepülés nem egészen három teljes napig, 68 óráig tart majd.

 

Az űrséta miatt ez az űrrepülés sokkal kockázatosabb, mint az első kettő, a 2003-as és a 2005-ös volt. Földi viszonyok között ugyanis nehéz tejes mértékben szimulálni az űrbeli tevékenységet. Az űrsétához kifejlesztett technikai megoldásokat igazán csak a világűrben lehet tesztelni.

 

Az első kínai űrsétát Csaj Csi-kang 42 éves katonai vadászpilóta hajtja végre hazai gyártású űrruhában. Ezalatt egy másik űrhajós a légzsilipben várakozik egy orosz gyártmányú szkafanderben, hogy szükség esetén segítségére siethessen Csajnak, ha bármi zavar támadna a kínai űrruhával.

 

A légzsilip funkcióját egy orbitális modul tölti be, amely képes a világűrben maradni az űrkabin visszatérése után.

 

A harmadik kínai űrrepülést árgus szemekkel figyeli a világ, főleg az Egyesült Államok. Kína ugyanis tavaly földi rakétával megsemmisítette egy (saját) műholdját. Emiatt világszerte aggodalommal vetették fel a kérdést, hogy vannak-e Kínának az űrkutatással kapcsolatban katonai céljai.

 

forrás: hirtv.hu

 

 

Hát igen, Kína lassan felzárkózik, ez várható volt, de szerintem nincs ok az aggodalomra.

Alaposan átböngésztem a letöltéses topicot, de nem találtam IPB 2.3.5 kompatibilis, jól működő galériát! Nagyon szépen kérlek, segítsetek ! (egy bobytm nevű user felrakott valami ilyet, de azt kipróbáltam, és nem működik jól)

Szerintem se nagyon igazak, de nagyot röhögtem !

Naná!

Szinte az összes program a gépen pirate!

Jahúú !

Ismerem a fogorvost, de szerencsére nem sok probléma van a fogaimmal. Eddig mindig szívesen mentem ha kellett .

Én elfogadom, ha jó csaj adja, de sose nézem meg, kidobom az első kukába a szórólapokat.

Én is google-t használok. Szerintem jó kereső .

Nekem Adidas Chile 62 csukáim vannak. Kényelmes, szép, és jó.

Itt van még egy kép:

 

 

Nagyon érdekes! Mint egy korallzátony, csak nem színesben.