roggenbrot

Miért hagytad ki a metált? Szóval nekem metál, meg rock, néha meghallgaotk popot is, meg rapet.

Nekem nem nagyon van kedvencem, a Belga egyértelműen a legjobb. De az meg nem rappp.

A Milan a hazai 3-1-es győzelem után Andrij Sevcsenko góljával idegenben is nyert az FC Zürich ellen és kettős győzelemmel jutott tovább az UEFA Kupa első fordulójából. Az AC Milan vezetőedzője, Carlo Ancelotti elégedett volt csapata teljesítményével az FC Zürich otthonában aratott 1-0-s siker után, ami nem is csoda, mivel a piros-feketék 4-1-es összesítéssel jutottak az UEFA Kupa csoportkörébe. ?Egy kicsit szenvedtünk, az első félidőben nagy nyomás alatt tartottak minket, de nekünk is voltak tiszta helyzeteink a gólszerzésre. Seva és Ronaldinho visszataláltak a legjobb formájukhoz, fizikai szempontból is. Emellett azonban rossz is akadt, Kaladze számára nehezen indult a meccs, de végül jól szerepelt? ? nyilatkozta a zürichi egygólos sikert követően Ancelotti. forrás: hirtv.hu Nah, ez jó hír, Ronaldinhó még nincs kiégve, reméljem hozza a jó formáját az új szezonban!

Maratoni csatát hozott a póker-világbajnokság (World Series of Poker) európai állomásának döntője. Az amerikai John Juanda és az orosz Sztanyiszlav Alekin 7 órán át párbajozott, a küzdelemből végül az indonéz származású Juanda került ki győztesen, amellyel megnyerte a 868 ezer fonttal (közel 272 millió forinttal) járó első díjat. A küzdelem 363 versenyzővel 6 napon át folyt Londonban. A döntőasztalon pedig csütörtökön, helyi idő szerint fél 2-kor osztották az első kártyákat, akkor még a kilenc döntőbe jutott versenyzőnek. A péntek reggel fél 11-kor véget ért utolsó napon az első két helyezettnek - kis szünetekkel - 21 órát kellett az asztalnál töltenie. forrás: hirtv.hu Gratulálok a győztesnek, meg a résztvevőknek. Nem semmi !

Miért szerinted nem a majomtól ered az ember? Nem ezt tanítják bioszon ? De ha már kértétek kitörlöm azt a részt ...

Ott a pont Gospel !!

Köszi, ez nem gyenge .

Engem is . Szegény gyerek.

Szerintem is nagyon szépen versenyzett! Amúgy jövőre valószínűleg itthon is szurkolhatunk neki a 250-es géposztályban (Balatonring). Szerintem ez nagyon jó!

Nagyon nagy grat Alonsónak, én nagyon örülök ennek. Hajrá Renault! Így tovább! (kár, hogy nem Piquet lett a második )

Amúgy ha nem a közvetlen címet vizsgáljuk, azért hallgatom azt a zenét, ami megy a hangszórókból, mert az van benne a tracklistben.

Nekem a kedvenc stratégiai játékom a Patrician 3. Mindenkinek ajánlom !

Az én kedvenc szaküzletem Debrecenben a Paletta Queen

Köszi a választ, töltöm, és lesem az új részeket !

A dobozszerű kisautó ugyan kikerült a látókörünkből, de ettől még nem mondott le róla a Suzuki, hiszen a mai napig az egyik legnépszerűbb kisautó Japánban, az adókedvezményes Kei kategóriában. A szögletes apróságból ráadásul nem is egy, de rögtön kétféle változatot mutattak be: az alapmodell mellett egy Stingray fantázianevű sportváltozat is készül a WagonR-ből. A két kivitel azonos alapokra épül, de míg az alapkivitel a Splash és a Swift stílusát követő hatalmas fényszóróival, és mosolygós szájat formázó hűtőrácsával inkább kedves karakter, addig a Stingray keskeny, magasan húzódó lámpákat, és hatalmas, a raliautókéra elmékeztető légbeömlőt visel, így határozottan agresszív jelenség. Bár a sarkos alapformát megtartotta a Suzuki, az új WagonR sorozat néhány ügyes trükknek köszönhetően mégis sportosabb jelenség, mint az elődei. A tetőt ugyanis előre döntötték egy picit, ahogy az övvonalat is, az ablakokat pedig egész alacsonyra vették. A döntött tető ráadásul nem csak az autó megjelenésének tesz jót, de még praktikus is, hiszen így tovább nőhetett a hátsó utasok fejtere. Az adatok szerint a WagonR tökéletesen kihasználja a Kei kategória adta lehetőségeket. A motorja 660 köbcentis, és készül belőle 64 lóerős turbófeltöltős kivitel is, a megrendelők pedig két- és négykerék-hajtású kivitelek közül választhatnak. Japánban igen népszerűek az automata váltós kiskocsik, így az új dobozjárgány négysebességes hagyományos automatával és fokozatmentes sebességváltóval is kapható, de a Suzuki szokatlan módon ötsebességes kézi váltót is kínál hozzá, nyilván a sportosabb vezetési stílust kedvelő vásárlók kedvéért. Több mint valószínű, hogy a WagonR japán belpiaci modell marad: egyrészt túl kicsi a legtöbb exportpiac vásárlóinak igényeihez mérten, másrészt csak jobbkormányos kivitelben gyártják. forrás: Totalcar.hu Nekem nagyon nem jön be ez a kocsi, szerencse, hogy nálunk valószínűleg nem forgalmazzák majd . Nektek mi a véleményetek?

A Jaguartól megszokott konzervatív karosszéria helyett az autó egy vérbeli modern sportlimuzin, dinamikus vonalvezetéssel és kupés tetővel. Ian Callum vezető tervező lehetőségeihez mérten hű maradt a Detroitban bemutatott C-XF tanulmányhoz, szinte csak az első fényszórók formája változott azóta. Bár az XF ugyanarra a padlólemezre épül, mint a régi S-Type, és tengelytávjuk is megegyezik (2909 mm), 4961 mm-es hossza 56 mm-rel, 1877 mm-es szélessége pedig 59 mm-rel múlja felül az előd hasonló adatait. Elsősorban a csomagtartó profitált a méretnövekedésből, mert térfogata 400-ról 540 literesre nőtt, de lehajtott ülésekkel tovább 420 liternyi tér nyerhető. Az XF az első autó a felső-középkategóriában, ami akár 20 colos felniket is kaphat a gyárban, de a legkisebb kerékgarnitúra is 17 colos. Az autó belseje elegáns fa- és fémelemekben gazdag, különleges megoldásként a motor indításakor kinyíló szellőzőrostélyok és az érintőképernyős menürendszer említhető. Jópofa ötlet az automatikus sebességváltó hangerő-szabályozóra hasonlító tekerhető előválasztó gombja és az érintésre nyíló kesztyűtartó is. Még a legolcsóbb változatban is nyolc hangszórós az audiorendszer, a legdrágábba azonban a hifispecialista Bowers & Wilkins cég 14 hangszórós rendszerét szerelik. Természetesen nem maradhatott ki a hangvezérlés, a Bluetooth kapcsolat, az USB- és iPod-csatlakozó és a színes LCD kijelző sem. A sofőr dolgát első-hátsó parkolóasszisztens, tolatókamera, holttérfigyelő, keréknyomás-ellenőrző, elektromos rögzítőfék és radaros tempomat könnyíti meg. Élvonalbeli az új Jaguar aktív biztonsága is, mert megtalálható benne a fékasszisztens, a fékerő-elosztó, a blokkolásgátló és az alulkormányozottságot kiküszöbölő menetstabilizáló is. A passzív biztonságot a légzsákarmada mellett a gyalogosgázoláskor felpattanó motorháztető teszi teljessé. Az XK, illetve XJ modellekkel ellentétben az XF karosszériája nem alumíniumból, hanem nagy teherbírású acélból készült, így a V8-as 1749 kilós tömege csak átlagosnak számít a kategóriában. Maradt a hátsókerék-hajtás, a hátsó futóművet azonban kettős keresztlengőkarosról többlengőkaros, ún. multi-link rendszerűre cserélték. A csillapítás keménységét a csúcsváltozatban elektronika állítja be az útburkolat minőségétől és a használat módjától függően. Egyelőre négyféle motorral érkezik meg jövő márciusban a kereskedésekbe az XF. A legkisebb a V6-os 2,7 literes, 210 lóerős turbódízel, melyet egy szintén hathengeres, háromliteres, 240 lóerős benzinmotor követ. A 4,3 literes, V8-as benzines alapváltozata 300 lóerős, míg a kompresszoros verzió 420 lóerős teljesítménnyel rendelkezik. Ez utóbbi mindössze 5,1 másodperc alatt éri el a 100 km/órás sebességet, ahonnan a leszabályozás miatt "csak" 250 km/óráig képes gyorsulni. forrás: origo.hu Nekem jelenleg ez a kedvenc kocsim. Szerintem a képek is magukért beszélnek. Nektek mi a véleményetek?

Radiometrikus kormeghatározás alapján kanadai tudósok úgy vélik, hogy megtalálták a világ eddig ismert legöregebb kőzetét, amely körülbelül 250 millió évvel idősebb a korábbi rekordernél. Jelenlegi tudásunk alapján Földünk mintegy 4,6milliárd éve jött létre a Nap körül keringő gáz- és porkorongból. A megszilárduló Föld fiatal korából származó kőzetmaradványokra rendkívül ritkán lehet rábukkanni, mivel az anyag jelentős része többször is visszakerült a Föld belsejébe a bolygónk felszínét állandóan alakító lemeztektonikai folyamatok révén. A geológusok még 2001-ben bukkantak egy érdekesnek ígérkező fekükőzet-kibúvásra Quebec északi részén, a Hudson-öböl keleti partján. E kibúvás a Nuvvuagittuq zöldkő-övezet nevet viseli. Mivel gyanították, hogy az itt található kőzetek a földtörténet legkorábbi időszakaiból származnak, ezért egy fiatal kanadai geológus, Jonathan O'Neil, a montreali McGill Egyetem doktorandusza mintákat vett, hogy megpróbálja meghatározni a korukat. A Föld feltehetőleg legidősebb kőzetének részlete, a kanadai Hudson-öbölben található 4,28 milliárd éves Nuvvuagittuq zöldkő Kormeghatározási nehézségek A geológusok gyakran használnak cirkonkristályokat az idős kőzetek korának meghatározására, de az O'Neil által gyűjtött mintákban nem volt cirkon. A kutató ezért a neodímium142-es izotópjára (az izotópok egy elem azonos protonszámú, de eltérő neutronszámú változatai) koncentrált, amelyből szokatlanul kis mennyiséget talált a kőzetekben. A neodímium-142 a szamárium-146 bomlásakor képződik, és a földi neodímium-142 koncentrációja nagyjából 4,1 milliárd éve állandóvá vált, amikor a Föld utolsó szamárium-146 izotópja is elbomlott. A földkéreg kialakulásakor neomídium gyakran beépült a kéregbe, de szamárium nem. Az alacsony neimídiumszint tehát arra utal, hogy az O'Neil által vizsgált kőzetek még az előtt keletkeztek, mielőtt az összes szamárium-146 izotóp elbomlott volna. A cirkonos kormeghatározás A cirkon (cirkónium-szilikát, ZrSiO4) kemény, ellenálló, tetragonális kristályrácsú, erős fénytörésű ásvány. A cirkonkristályok leggyakrabban magmás eredetű (szilikátosolvadék megszilárdulásából keletkező) gránitkőzetekben fordulnak elő, s állandóságuk miatt különösen alkalmasak kormeghatározásra. A szemcsék korát a bennük kimutatható radioaktív uránizotópok és bomlási végtermékeik (ólomizotópok) részarányaiból határozták meg. A szamárium/neodímium kormeghatározást használták már meteoritok korának megbecslésére, de földi minták esetében ritkán alkalmazzák a módszert. Mivel szamárium-146 már nem létezik, a kutatóknak a korai Naprendszer szamáriumszintjére vonatkozó becslésekre kell hagyatkozniuk. E becsléseket figyelembe véve úgy számítják, hogy a legidősebb Nuvvuagittuq kőzet 4,28 milliárd éves, plusz-mínusz 50 millió év eltéréssel. A kutatók eredményeiket a Science folyóirat legújabb számában ismertetik részletesen. Egészen mostanáig a legöregebb ismert kőzetnek a kanadai Északnyugati Területeken található Acasta gneiszt tartották, amelynek korát 4,03 milliárd évesre teszik. Léteznek ennél, sőt a Nuvvuagittuq kőzetnél is idősebb cirkonszemcsék, de ezek nem alkotnak összefüggő kőzetet. A legidősebb, mintegy 4,36 milliárd éves cirkonkristályok Nyugat-Ausztráliában találhatók. O'Neil tovább folytatja a kutatásokat, hogy cirkonkristályokat találjon a Nuvvuagittuq kőzetben, mert tudja, hogy sok geológus számára a cirkonos kormeghatározás meggyőzőbb, mint a szamárium/neodímium időmeghatározás. Ennek ellenére sok szakember már elismerően nyilatkozott a fiatal kutató eredményeiről, és elfogadhatónak tartják a korbecslését. forrás: origo.hu Megdöbbentő, hogy ilyen egyes kőzetek ilyen sokáig bírják ! 4,28 milliárd év ??

Manók a fűben - Amit az imádkozó sáskákról tudni érdemes Erdőszélen, mezőn, de akár a kertben sétálva is akadhatnak utunkba zöld vagy barna furcsa teremtmények. Még a járásuk is különös, mintha csak a szél fújna egy fűszálat, szaggatott mozdulatokkal lopakodnak-settenkednek. Első pár lábukat „szent” áhítatban tartva forgatják lehetetlen irányokba fejüket, miközben mohón préda után kutatnak, s ha találnak egyet, akkor lépnek működésbe az „imádkozásra” összehajtott fogólábak. Mifélék is ezek a rejtélyes rovarok? Az imádkozó sáskák rendszertani besorolása vitatott. Abban még egyetértés van, hogy az ízeltlábúak törzsébe (Arthropoda) és a rovarok osztályába (Insecta) tartoznak, de ami a rendet illeti, ott már más a helyzet. Hol az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe, hol a csótányokat is magába foglaló Dictyoptera rendbe sorolják őket, mások külön rendet (Mantodea) javasolnak. Mindenesetre azt tartják, hogy a Mantidae családba tartozó imádkozó sáskák valószínűleg a Dictyoptera rendbeli csótányszerű rovarokból alakultak ki. Alighanem az átsorolások, átnevezések miatt „változott” az ájtatos manók fajszáma is. Körülbelül 1800–2300 között lehet a létszámuk, a legtöbb (mintegy 880) őshonos fajt Afrikában találták. Elnevezés - hiedelmek A mantis szó görög eredetű, jóst, jövendőmondót jelent. Theokritos „mantis ha kalamaia” – „nádszálakon ülő látnok” kifejezése a rovar kedvelt élőhelyére, jellegzetes testtartására is utalhatott. Aristarchos „Akris”-nak nevezte el a pillantásával az állatokra veszedelmet hozó imádkozó sáskát. Szerencsére, nem bélyegezték meg mindenütt, sőt egyes népek azt tartották, hogy ezeket a rovarokat azért teremtették, hogy megmutassák a helyes imádkozó testtartást az emberiségnek. Franciaországban elterjedt az a hiedelem, hogy mellső lábaival megmutatja az eltévedt gyerekeknek a helyes irányt; az arab, török kultúrákban pedig az imádkozó sáskák mindig Mekka felé fordultak, bár a pásztorok szerint inkább az északi irányt jelölték meg a sivatagban. Dél-Olaszországban, ha egy paraszt minden nyilvánvaló ok nélkül megbetegedett, azzal magyarázták, hogy ránézett az imádkozó sáska. Szardínia hegyvidéki népei úgy vélték, hogy imádkozó sáskát megölni, de még megérinteni is balszerencsét hoz. Afrikában viszont ennek ellenkezőjét hitték: ha valaki hozzáért ehhez a rovarhoz, az illető szerencsével járt, és a sáska gyógyító ereje akár a halálból is visszahozhatta a beteget. Távol-Kelet népei számára az ájtatos manó mindig is a bátorságot és a kegyetlenséget jelképezte. Alakja feltűnik mind a kínai pergamentekercseken, fametszeteken, mind a japán szamurájkardok markolatán. A kungfu egyik testtartása is az imádkozó sáskáét utánozza. A Távol-Keleten ezek a rovarok igen gyakran babusgatott kedvenceknek számítottak, errefelé dívott viszont az a szokás is, hogy a kakasviadalokhoz hasonlóan fogadást kötöttek az egymás ellen élethalálharcot vívó, bambuszkalitkába zárt manókra. Az imádkozó sáska jelen van a kínai orvosi elméletben és gyakorlatban is. Már az Kr. e. V. században sok betegség gyógyírjának tartották a vízben főtt imádkozósáska-tojást (a „tojás” minden bizonnyal a petéket tartalmazó gubót, más néven kokont jelentette), az impotenciától kezdve a kard ütötte sebig. A sült kokont jó hatásúnak tartották éjjeli ágybavizelés ellen. A petegubón kívül a levedlett bőrnek is gyógyhatást tulajdonítottak. Éhínség idején (főleg Délkelet-Ázsiában) pedig áhítat ide vagy oda, magukat az ájtatos manókat is szívesen fogyasztották más rovarokkal együtt. Az Egyesült Államokban korántsem volt ilyen jó hírük szerencsétleneknek, többek között azt hitték, hogy képesek megvakítani az embereket, megölni a lovakat. Rossz ómenjüknek hála, az imádkozó sáskák olyan, kevésbé hízelgő neveket is kaptak, mint „öszvérgyilkos” (mule killer), „az ördög lova” (devil’s horse), „tevetücsök” (camel cricket). Ráadásként azt is tartották errefelé, hogy a nyála mérgező a haszonállatokra nézve. Érdekességek és tények Érzékelés Amilyen furcsa történetek, mítoszok övezték az ájtatos manókat szerte a világon, olyannyira különleges tulajdonságaik vannak a „hétköznapokban” is. Már háromszög alakú, teljesen szabadon álló fejük sem mindennapi látvány; a két jókora összetett szem mellett 3 pontszem biztosítja a kiváló látást. A látásteret tovább növeli a fej rendkívüli mértékű forgathatósága a többnyire erősen megnyúlt (egyes fajoknál levélszerűen kiszélesedő) előtori részen. Ez a bizarr fej-előtor szerkezet teszi lehetővé, hogy szinte mindent észrevehessen maga körül anélkül, hogy testét meg kellene mozdítania. Vizsgálatok szerint a 180o-ban elforgatható fejen a szemek mintegy 300o-ban képesek a környezetet áttekinteni. A ragadozó imádkozó sáskák nappali lények, mindazonáltal éjjel vonzza őket a mesterséges fény, pontosabban az a sok finom rovar, amelyik összegyűlik ott. Az imádkozósáska-fajok nem kis részénél páratlan hallószerv is kialakult. Az élővilágban rendhagyó egyetlen fül egy sekély résként fedezhető fel a középtor alsó részén, e szerv segítségével ultrahangokat képesek érzékelni 25–60 KHz között (repülés közben is), így elkerülhetik a kellemetlen találkozást egyik legveszedelmesebb természetes ellenségeikkel, a denevérekkel. Idegrendszer Roeder az imádkozó sáska idegrendszerét úgy vizsgálta, hogy elvágta a rendszer különböző komponensei közötti kapcsolatot, majd megfigyelte a műtétek hatását. Ha a potrohszelvényeknél egyetlen ganglion- (idegdúc) szegmenst különített el a többitől, akkor az adott szelvény mozdulatlanná dermedt, elektromos ingerlés hatására azonban az ingerelt idegdúc „ellenőrzése” alatt álló izmok és a lábak ebben a szelvényben erőteljes mozgásokat végeztek. Ezek szerint mindegyik szelvénydúc részt vesz a lábak vagy a potroh mozgatásában, ahogy az ízeltlábúaknál megszokott. Mire is jó ez? Ha egy ivarérett hím még a párzás előtt vagy az aktus közben elveszíti a fejét, mert a nagyobb termetű (és étvágyú) nőstény leharapja azt, akkor sincs probléma, mert a hím önállósult potroha ritmikus mozgást végez, és a párzás megtörténik. Feltehető, hogy a kannibalizmus kockázata miatt a törzsfejlődés során azok a hímek voltak előnyben, amelyeknek idegi szabályozó rendszere különbözött a többiekétől, mégpedig úgy, hogy a tori és potrohi dúcaik a fejtől függetlenül képesek voltak az állat párzását teljes mértékben irányítani. Természetesen az imádkozósáska-hímeknek csak egy része fejezi be életét ily módon. Ha pedig mégis áldozatul esik a hím, az sem baj, mert a szaporodás, petézés magasabb energiaszükségletéhez jól jön a lakoma a nősténynek – semmi nem vész kárba. Testfelépítés Az imádkozó sáskákon talán a jellegzetes első pár láb hívja fel magára elsőként a figyelmet, amely bicskaszerűen összecsukható, éles tüskékkel felszerelkezett fogószerkezetté alakult. A középső és hátsó pár láb hosszú, vékony járóláb. A szelvényezett potroh végén található függelékek rövidek, ízeltek. A nőstény rövid tojócsövét a haslemez eltakarja. Valószínűleg az első pár láb fogólábbá alakulása vonta maga után az evolúció során az előtor megnyúlását, illetve a háromszögletes fej rendkívüli mozgékonyságát. Szájszervük rágó típusú. A csáp fonalszerű, sok ízből áll. Egyes fajok (pl. Pyrgomantis singularis) röpképtelenek, csökevényes vagy hiányzó szárnyakkal, de a jól fejlett szárnyú fajok – köztük az európai imádkozó sáska – sem túl jó repülők, inkább kúszva-mászva, lopakodva közlekednek, vagy lesben állnak, beleolvadva környezetükbe. Csak a kifejlett példányoknak (imágók) vannak szárnyaik; a keményebb fedőszárnyak többnyire sötétebbek, alattuk helyezkednek el a puhább, általában átlátszó, hártyás hátsó pár szárnyak. Az ájtatos manók többsége a rovarok világában viszonylag nagy termetűnek számít, az európai imádkozó sáska, a Mantis religiosa hímjei is elérik a 4-5 cm-t, a náluk „potrohosabb”, erőteljesebb nőstények pedig a 6-7 cm-t. A trópusokon azonban az 1-2 cm-es apróságtól kezdve a 15-17 cm-es óriásokig változik a fajok mérete. Az imádkozó sáskák általában a zöld és a barna különféle árnyalataiban rejtőzködnek, de számos, meghökkentően színes manó inkább egy virágra hasonlít, mintsem rovarra (ilyen például az orcideavirágra emlékeztető Hymenopus coronatus). A látszólag „cicomás” fajok színezete sem véletlen, ugyanis a színpompás virágokon ücsörögve fel sem tűnnek a gyanútlanul közeledő, megporzást végző zsákmány számára. Egyes imádkozó sáskák szitakötőlárvára, mások inkább botsáskára hasonlítanak, némely ájtatos manók lárvái hangyákat utánoznak. A külső nemcsak más élőlényre, hanem akár elszáradt levélre, faágra is emlékeztethet, ezzel segítve az álcázást (jó példa erre a levélszerű Deroplatys truncata). Bármilyen legyen is egy imádkozó sáska, testalakjával, színezetével a környezetéhez időmulva, igyekszik eltűnni a zsákmányai vagy ellenségei elől. Egyes fajok ijesztő szárnymintázattal próbálják elriasztani a rájuk vadászókat (pl. Pseudocreobotra wahlbergii). Ájtatos vadászok Az egyáltalán nem „ájtatos” viselkedésű manók meglehetősen lassan járnak, ritkán és rosszul repülnek, settenkednek-lopakodnak, vagy egyszerűen csak ücsörögnek. Tehetik is, mert rejtőszínükkel, alakjukkal nagyon jól beleolvadnak környezetükbe, hosszú ideig mozdulatlanná dermedve. Kitűnő látásuknak (és jól forgatható fejüknek) köszönhetően a legapróbb mozgást is érzékelik, és ha a lehetséges zsákmány a rettenetes fogólábak közelébe ér, a másodperc tört része alatt kivágódik a két kar, és erősen megragadja az áldozatot. Mindent felfalnak, ami mozog, zömmel rovarokat, de a nagyobb termetű fajok kisebb madarakat, kétéltűeket, hüllőket is képesek legyűrni. Zsákmányukat „szőröstül-bőröstül” elfogyasztják. Szaporodás, egyedfejlődés Minden imádkozó sáska életében eljön egyszer a legfontosabb pillanat, amely korántsem veszélytelen a gyengébbik nem (a hím) számára. A termetes nőstény feromon kibocsátásával csalogatja magához párját. A hím óvatosan, általában hátulról közelíti meg a nőstényt, majd gyorsan elhelyezkedik annak hátán, felvéve a párzó pózt. A hazai imádkozó sáskák párzása nyár végén kezdődik. A hím nem spermasejteket, hanem afféle „spermacsomagot”, spermatophorát juttat a nőstény ivarnyílásába. Általában két-három nappal a párzást követően a nőstény – gyakran fejjel lefelé lógva – alteste végéből habzó, képlékeny anyagot kezd kibocsátani, amit faágra vagy más szilárd felületre spriccel. A párzás során több petegubót (kokon) is lerak a nőstény. A habrétegek közé teríti a tojásokat, végül a szivacsos anyag megszilárdul, kiválóan szigetelve a téli hidegek ellen a fejlődő lárvákat (a Mantis religiosa nálunk pete állapotban telel át). A nőstény egy ideig őrizheti a peték százait is tartalmazható kokont, de hamarosan továbbáll újabb petéző helyet keresni, végül dolga befejeztével elpusztul. A peték áttelelése után a még szárnyatlan lárvák tavasszal kelnek ki, alig pár milliméteresek, nem csoda, hogy nagyon sok veszély leselkedik rájuk, még a hangyák is könnyen leteperhetik őket. Egymás előtt sincsenek biztonságban, nem ismeretlen köztük a testvérgyilkosság sem. Amelyik lárva túléli az első néhány hetet, annak jó esélye van arra, hogy 5-8 vedlésen átesve kifejlett, ivarérett állattá alakuljon. Házimanók Ma már találkozhatunk imádkozó sáskákkal díszállat-kereskedésekben is, és nem csak külföldön. Természetesen a hazai, védett Mantis religiosát tilos otthon tartani, helyette terráriumi tartásra alkalmasabb fajokat kell beszerezni, például a 6-8 centiméteres, Észak-Afrikából származó egyiptomi imádkozó sáskát (Sphodromantis viridis). A hőmérséklettel szemben viszonylag toleráns (21-30 oC, legjobb a 24-25 oC), az optimális páratartalom 60% körüli, ezt benedvesített szivacsdarabbal vagy a vízbefúlás ellen apró kavicsokkal feltöltött vizesedénnyel biztosíthatjuk, az állat ebből bőven fedezi vízszükségletét. „Házimanónk” férőhelyének kialakításakor ügyeljünk a szellőzöttségre (érdemes dróthálós tetejű terráriumot berendezni), egyébként kis helyen is elfér – egy kifejlett példánynak megfelelő teret ad egy 20-25 cm-es, kocka alakú terrárium, alján homokkal kevert tőzeges talajjal. Amíg a lárvák kicsik, elég nekik egy finom szövésű hálóval fedett műanyagpohár is. Fontos, hogy bizarr kedvencünk kényelmesen mászkálhasson, függeszkedhessen, ezért kellő mennyiségű száraz ággal rendezzük be terráriumát, de élő növényeket is tehetünk bele. Egy terráriumban csak egyetlen rovar tartható biztonságosan, mert mohón egymásnak eshetnek. Táplálásuk nem nehéz. A kicsiknek nagyon jó eleség az otthon is könnyen tenyészthető ecetmuslica (Drosophila melanogaster), később, ahogy nőnek, szinte bármit megesznek, ami él és mozog (tücskök, lisztkukacok, csótányok, molyok és hernyóik). Gyorsan fejlődnek, fiatalon akár hetente is levetik kitinvázukat, az életkor előrehaladtával az egyes vedlések közti időtartam nő. A hímek 6, a nőstények 7 vedlést követően, az utolsó vedlés után 2-3 héttel válnak ivaréretté. A kannibalizmus elkerülését az állatok pároztatás előtti kiadós etetésével oldhatjuk meg. A lerakott petegubóban 200-300 tojás is lehet, szobahőmérsékleten tartva a kis lárvák akár 4-6 hét után kikelhetnek. Ma már se szeri, se száma a különleges, netalán veszélyes „kedvenceknek”. Az még hagyján, hogy megfelelő tapasztalat híján nagy felelőtlenség ilyen állatokat tartani, súlyosabb gond, ha a szóban forgó faj védettségi, természetvédelmi státusza nem engedhetné meg a házikedvencként szereplést (sajnos, nagy „üzlet” a ritka, veszélyeztetett állatokkal való kereskedelem). Mindenképpen a legális módon importált, mi több, már terráriumi körülmények közt született, szaporított állatokat válasszuk, az egyiptomi imádkozó sáskák közéjük tartoznak. Az ájtatos manók teljesen ártalmatlanok, tüskés fogólábuk erős szorításán kívül komolyabb veszélyt nem jelentenek gondozójukra nézve. Kerti törpék helyett manókat! Amíg a trópusokon imádkozósáska-fajok százai leselkednek a táplálékra, Magyarországon csupán a Mantis religiosa honos. Lenyűgöző életmódja, sebezhetősége remélhetően továbbra is indokolttá fogja tenni védettségét (eszmei értéke 2000 Ft). A könnyen felmelegedő déli lejtőket, magas növényzetű mezőket részesíti előnyben, ezek szomszédságában álló házak kissé „elhanyagoltabb” kertjében jó eséllyel számíthatunk rá. Eltűnéséhez már az is elég, ha rendszeresen lenyírjuk a magasabb, elvadultabb füves részeket, ahol egyébként kedvező életfeltételeket, búvóhelyet találna. Ha meghagyunk nekik egy-két bozótosabb-sűrűbb sarkot, illetve ha tartózkodunk a növényvédelmi rovarirtó vegyszerek (túlzott) használatától, akár a kertben is megfigyelhetjük a kártevőket élvezettel fogyasztó, hasznos kis manók életét. Becsüljük meg, kíméljük e groteszk rovarokat, jelenlétükkel ugyan némiképp gyérítik, egyszersmind azonban színesítik kertünk élővilágát. forrás: Élet és Tudomány online Nagyon érdekesnek tartottam e cikket, remélem ti is többet szeretnétek tudni az imádkozó sáskákról !

Danke schön! jó ez a Humor fórumrész (és persze ez a téma is), máris jobb kedvem lett

Én a svédországos részen röhögtem egy sort. Köszi!

Szerintem is rendes volt, hogy válaszoltak neki, biztos nagyot röhögtek az irodában .

Hahó! Nagyon sajnálom Alonsót, pedig nagyon szurkoltam a Renaultnak!

Általában mindig keróval megyek suliba, de ha nem jó az idő, a buszt választom .

Egy kis buliidőszak során kb. 30 órát nem aludtam ...

Mi is gázzal, a sulimban nem mindig van elég meleg, de az utolsó kérdésre válaszolva mi sem segítünk rá semmivel.