hankock

Dr. House , Jóbarátok, Norm Show, CSI: Miami, Gyilkos elmék

Blöff c. film egy kihagyhatatlan alapmü és a Míg a jekkpot el nem választ c. vigjáték....ajánlom mindenkinek

Csak februárban fogják bemutatni a magyar mozik sajna

Flipper c. sorozat nem ?

Jennifer Aniston Cathrine Zeta Jone Angelina Jolie

Nagy durranás 1-2, Manitu bocskora

jó film a 10/10 eredeti hanggal és szinkronnal 9/10

FIU

SE J220I (mar 3xfürödött, s még mindig bírja )

A világ legrégebbi marihuánakészletét egy 2700 éves, szőke hajú, kék szemű múmia mellett találták meg régészek most januárban egy kínai ásatáson. A The Right Perspective című rádióműsor blogján megjelent értesülés szerint nem ez az első alkalom, amikor európid sajátosságokat mutató múmiát találnak a távol-keleti országban. A kínai legendákban gyakran megjelennek a szőke, kék szemű emberek, akik elhozták Kínába a buddhizmust és megszervezték a társadalmat. A nyolcvanas években a Takla Makán sivatagban már találtak északi vonású, szőke vagy vörös hajú és kék szemű múmiákat. Idén januárban a régészek genetikai vizsgálatokkal kimutatták, hogy a fehér bőrű emberek már ezer évvel azelőtt ott voltak a Tarim-medencében, hogy az első kelet-ázsiaiak megérkeztek volna a térségbe. A múmia mellett 789 gramm szárított marihuánát is találtak, amelyet a szakemberek szerint nyilvánvalóan pszichoaktív felhasználásra szántak, nem pedig kötél vagy ruházat készítéséhez ? olvasható a Journal of Experimental Botany című szaklapban. A száraz környezetnek köszönhetően a vizsgálódó kutatók behatóan tudták vizsgálni a fellelt maradványokat, amelyek még mindig zöldek voltak, bár a kannabiszra jellemző illatot már nem lehetett érezni. ?A jelenlegi adataink szerint bizonyító erejű leletről van szó, amely alátámasztja, hogy a marihuánát gyógyszerészeti, vallási és pszichoaktív célokra használták? ? nyilatkozta a kutatás anyagából készült tanulmány szerzője, dr. Ethan B. Russo. MTI

Megszületett az az anyag, amely "gyűlöli" a piszkot. Semmi nem tud rátapadni az amerikai Robert Cohen és kollégái által előállított nanometrikus anyagra, amely mikroszkopikus gombákból áll. E gombák 300 nanométer magasak, "kalapjuk" szilícium-oxidból van, a "lábuk" szilíciumból. Ezek a nanogombák lehetetlenné teszik, hogy a folyadékok megtapadjanak az anyag felszínén, a cseppek nem folynak szét, hanem gömbölyűek maradnak és legurulnak róla. Gurulás közben pedig magukkal visznek minden szennyet és tisztán hagyják az anyagot. Az olajos cseppek is leperegnek, de ehhez az anyag felszínét egy fluoros vegyszerrel kell bevonni - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. MTI

Az udvarolni, avagy szíve nőstényét "behálózni" lusta póklegénynek rövid az élete. A vörös hátú pók (latrodectus hasselti) nősténye nem kedveli a kevéssé romantikus partnert, ha ugyanis a hím udvarlás nélkül akar vele párosodni, felfalja. Toronto Scarborough egyetemének kutatói fedezték fel ezt a különös magatartást. Ha a nászt megelőző figyelmességek meghaladják az öt órát, a nőstény hajlandó tovább párosodni, aztán ugyan belekóstol a hímbe, de élve elengedi, további randevúk reményében. Ha viszont a hím mindent és azonnal akar, akkor megeszi - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. MTI

még azt füzném hozzá ha hulkos lessz a vasember 2 akkor elég gyengyus filmre lehet számitani, énszerintem....remélem a készitők észbekapnak s keresnek egy jóval népszerübb ellenséget

Valamivel több mint 20 éve, 1988. szeptember 30-án nagyot néztek a Pravda olvasói. A kommunista párt napilapja a második oldalon valami egészen különöset tett közzé, az újságban megjelent fénykép az amerikai űrsikló akkor már ismerős vonalait tükrözte vissza, a gép szárnyain azonban orosz felségjelek díszelegtek. Ez volt az a pillanat, amikor bizonyosságot nyertek az űrsikló orosz másolatáról évek óta keringő híresztelések. A hivatalos szovjet sajtó sietve leszögezte, hogy a külső hasonlóság ellenére az orosz változat, a Buran, azaz "hóvihar", jobb és alkalmasabb az űrrepülésre mint amerikai társa, aminek bizonyítására napokon belül sor is került. 1988. november 15-én az új űrsikló, mit sem törődve a bajkonuri kilövőállást ostromló szelekkel és hófelhőkkel, egy hatalmas Enyergija rakétához csatolva végigdübörgött a komor hajnali égbolton. Három óra és két földkörüli kör megtétele után a 100 tonnás űrjármű tökéletes landolást hajtott végre pár kilométerrel a kilövőállásától. Az erős szelek ellenére, amiben az amerikai űrsikló meg sem kísérelne bármilyen fel- vagy leszállási manővert, a Buran mindössze 3 méterrel tért le a kifutópálya középvonaláról, úgy hogy a műveletet teljes egészében a földi irányítóközpont biztonságos közegéből vezényelték le a gép "pilótái". A Buran repülése több mint 600 szovjet intézet erőfeszítéseire tette fel a koronát, melyek 1976 óta folytak teljes titoktartás által övezve. A diadalmas leszállás után a szovjet sajtó az űrkutatás új korszakának eljöveteléről cikkezett, azonban már akkor is voltak olyan hangok, melyek szerint ez volt a Buran első és utolsó repülése. A NASA-val ellentétben a szovjet tervezők sosem dédelgettek túlzott illúziókat a hagyományos rakéták kiváltásáról az újrahasznosítható űrsiklóval. A Buran egyértelműen az amerikai kezdeményezésre adott válasz volt. A szovjetek sokáig katonai alkalmazásokat sejtettek az amerikai űrsiklóval kapcsolatban, nem is alaptalanul, a fejlesztést ugyanis a Pentagon is árgus szemekkel kísérte. Nem sok idő kellett azonban az USA katonai direktívájának, hogy feladja az űrsiklóval kapcsolatos terveit, még csak a kémműholdak feljuttatására sem tartották optimális megoldásnak. Az orosz űrvezetők azonban továbbra is azt sulykolták az újságírókba, hogy az amerikai űrjármű rendelkezik egy titkos képességgel - észrevétlenül "besiklik" a Föld légkörébe akár Moszkva fölött is, ahonnan atombombákat szórhat szovjet célpontokra. Mondták mindezt annak ellenére, hogy a lehetőséget a józan ész mellett még a szovjet fizikusok is kizártnak tartották. A Buran főtervezője, az ukrán Valentyin Glusko azonban aligha próbálta meggyőzni a Politikai Bizottság háborús uszítóit az űrsikló fegyverkénti alkalmazásának megkérdőjelezhetőségéről, pedig Glusko egyike volt a szovjet rakétatudósok első generációjának, akik az 1930-as években Konsztantyin Ciolkovszi - az űrrepülés egyik atyja szárnyai alatt kísérleteztek. Akárcsak kortársai többségét, őt sem foglalkoztatta a fegyverek tervezése. Az ő álma sokkal inkább egy állandó holdbázis megépítése volt, a Hold-verseny elvesztése után azonban a szovjet vezetőknek nem sok kedvük volt egy újabb nagyszabású űrprogramhoz. Ezért próbálta meg Glusko meglovagolni a hidegháborúval és az amerikai űrsikló bevetésével kapcsolatban kialakult paranoiát, hogy visszaterelje a szovjeteket a Hold irányába, de a Mars meghódításának gondolata is ott motoszkált benne. Glusko nagyon ügyelt arra, hogy a szovjet űrsikló projekt ne legyen az amerikai egyszerű koppintása, az USA űrrepülőgép-rendszere túl speciális, alkotóelemei csak együtt érnek valamit. Az ukrán tervező egy szárnyas űrrepülőt (Buran) javasolt, egy teljesen önálló rakétával (Enyergija), ami bármilyen teher szállítására alkalmas, beleértve a holdkompokat, orbitális vontatókat, vagy akár egy Mars expedícióhoz szükséges komplexum darabjait is. Glusko taktikáját dicséri, hogy végül a Kreml vezérei azzal együtt elkötelezték magukat a hatalmas pénzügyi és emberi erőforrásokat igénylő feladat mellett, hogy felhasználásáról valójában csak homályos sejtéseik lehettek. Nem csoda, hogy az egész projektet hosszú halogatások és költségvetés túllépések jellemezték. A Buran azonban mégis megjelent a színen, a hidegháború utolsó felvonásában, háttérben a roskadozó szovjet gazdaság színfalaival. Az első repülést mindössze egy évvel követte a berlini fal lebontása, aminek kapcsán a Szovjet Hadügy Minisztérium sokkal inkább a Kelet-Európából kivezényelt több ezer katonájának elhelyezésén törte a fejét, mintsem egy földkörüli pályán keringő rakétaelhárító platformmal vagy gyilkos műholdak pályára állításával foglalkozott. A Szovjetunió 1991 decemberi összeomlása végleg megpecsételte az Enyergija-Buran rendszer sorsát. Még egy reménysugár feltűnt ugyan a gyorsítórakéta számára, amikor Oroszország bekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomás (ISS) építésébe, az Enyergija azonban nem jutott szerephez, pedig támogatói szerint alkalmazásával sokkal gyorsabb lett volna az űrállomás építése, mint a több tucat amerikai összeszerelési küldetéssel. A 90-es évek közepén egy repülésre kész Burant csatoltak egy teljesen összeszerelt Enyergija rakétára Bajkonur 112-es épületénél. A látványosság, ami inkább egyfajta emlékmű volt, rengeteg újságírót és turistát vonzott az űrlétesítménybe. Idővel azonban a Burannak otthont adó létesítmény is megadta magát az idő és az időjárás viszontagságainak. A 112-es épület tetőszerkezete áteresztette a vizet, így az esős napokon jókora tócsák jelentek meg az Enyergija rakéták alatt. A létesítmény fenntartója 2001-ben a pénztelenségre panaszkodott, amikor az újságírók a tető állapotát kérték számon. Végül egy szerelőcsapat, a jelentések szerint nyolc fő 2002 május 12-én felkapaszkodott a hatalmas tetőre. Szemtanuk beszámolója szerint helyi idő szerint 9 óra 20 perckor az egész építmény megremegett, mintha földrengés rázta volna meg, hatalmas törmelékdarabok záporoztak a magasból, végleg összezúzva a szovjet űrprogram utolsó vívmányát. A szomorú vég. A Buran a 112-es épület romjai alatt Az Enyergija-Buran program azonban tartós örökséget hagyott maga után. Az üreges kilövő létesítmények és a korszak legmodernebbnek számító vezérlő központja nagy segítség volt a későbbi orosz űrprogram és Oroszország nemzetközi partnerei számára. Az Enyergija-Buran számára kifejlesztett rakétatechnológia más kilövőegységekben élt tovább. A hatalmas RD-170 hajtómű, amit eredetileg az Enyergija első fokozatához fejlesztettek ki, ma az ukrán Zenit rakétákat hajtja, összébb zsugorított leszármazottjai, az RD-180 és RD-190 az amerikai Atlas hordozórakétában és Oroszország új generációs Angara rakétáiban dolgoznak, utóbbiak 2010-ben váltják fel a jelenlegi rakétákat. Bár az amerikai űrsiklók is hamarosan a Buran sorsára jutnak, azaz múzeumi látványossággá válnak - remélhetőleg a plafon nem szakad majd rájuk - a jövőbeli Hold-expedíciók tervei újra fellendíthetik a szuper nehéz hordozórakéták koncepcióját az Atlanti-óceán mindkét oldalán. forras:sg.hu

Az Egyesült Államok egészségügyi hatóságainak felügyeletével egyszerre több országban kezdődik meg a HIV-fertőzést megakadályozó tabletta klinikai kipróbálása. Az enofovir nevű hatóanyagot tartalmazó gyógyszer tesztelése az USA mellett Brazíliában, Thaiföldön, Indiában és Dél-Afrikában indul. Az orvosságot, amelyik a remények szerint megakadályozza, hogy egészséges emberek HIV-fertőzést szenvedjenek, mindenek előtt a magas kockázatú csoportoknál, tehát a homoszexuálisok, a prostituáltak és a kábítószerfüggők között próbálják ki. Az orvosok azt remélik, hogy az anti-AIDS tabletták csökkenteni fogják az új HIV-fertőzöttek számát. A gyógyszer ellenfelei azzal riogatnak, hogy a tabletta alkalmazása háttérbe szorítja az egyéb védekezési formákat, így mindenek előtt a kondom használatát, ami végül mégiscsak a megbetegedések számának növekedéséhez fog vezetni. Az AIDS eddig 25 millió ember halálát okozta, és becslések szerint ma 32 millió fertőzött ember él a földön. Elsősorban Afrikában a Szaharától délre, a világ legszegényebb országaiban. MTI

egyiksem sem jo......

Mostani valosag showkat mar nagyon eltulozzak a keszitoik.....egyszoval..nem!

Az emberi agy működési mechanizmusát leképező számítógépet fejleszt az amerikai védelmi minisztérium támogatásával az IBM. A Pentagon fejlesztési ügynöksége, a Darpa ötmillió dollárral (egymilliárd forint) támogatja a kutatási programot, amelyben az IBM mellett öt egyetem is részt vesz. "Az agy lenyűgöző szerkezet, könnyedén feldolgozza és integrálja, egységbe szervezi a különböző érzékszervekből áramló ellentmondásos információkat. A külvilágból származó érzékletek alapján megteremti a tér, az idő és a tárgyak fogalmát, és bonyolult összefüggésrendszerbe ágyazza ezeket" - mondta Dharmendra Modha projektvezető. "A mostani számítógépek meg sem közelítik az emberi agy képességeit." A cél egy olyan elektronikus rendszer kifejlesztése, amelynek áramkörei az agyműködés mechanizmusa alapján dolgoznak. Az agyszövet minden egyes négyzetcentiméterén 10 milliárd idegsejt (neuron) és idegsejt-kapcsolódási pont (szinapszis) van. A technikai fejlődés Modha szerint most jutott el odáig, hogy ez reprodukálható. A munkában számítógép-szakértők és az idegrendszert kutató tudósok vesznek részt, akik a szuperszámítógépekkel, illetve az egyszerűbb agyfelépítésű állatokkal végzett biológiai kísérletek eredményeit próbálják meg ötvözni. A szuperszámítógépek képesek utánozni apró emlősök agyműködését. Modha egyik tavalyi kísérletében például egy egér agyát szimulálták az IBM-féle BlueGene géppel. A biológusok az állati idegrendszerről felhalmozott tudást viszik a projektbe. "Most jön az igazi kihívás. Az a feladat, hogy mindezt átültessük a valóságba, a nanotechnológiába, és valódi elektromos készüléket alkossunk" - mondta Dharmendra Modha. Az eddigi kutatások során bizonyos feladatok megoldására képes mesterséges idegi hálózatokat (neural network) hoztak létre. A Darpa-IBM projekt ehhez képest gyökeres szemléletmódbeli fordulatot jelent. "A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok kutatásában mostanáig a probléma kijelölése volt az első lépés, és azután következett a megoldáshoz vezető út, az algoritmus feltárása. Mi 180 fokos fordulatot veszünk: első az algoritmus, második a feladat" - mondta Modha. A távlati cél egy olyan rendszer kidolgozása, amelynek az intelligenciája felér egy macskáéval. A problémamegoldó képességet előtérbe helyező megközelítés révén azonban olyan eszközök is készülhetnek az IBM tudósa szerint, amelyek végtelen számú alkalmazást tesznek lehetővé. Az agyműködést modellező mesterséges szerkezet kötöttségek nélkül, szabadon szívhatja magába a külvilág információit, amelyeket elemez, elraktároz a memóriájába, és egy napon talán magától megpróbál megoldani egy problémát az emberi gondolkodást idéző módon - áll a brit BBC News honlapján megjelent beszámolóban. MTI

végigolvastam a topicot: és eldöntöttem h lemegyek lazába azaz neki fogok kódtörni: szóval várom a javasltokat h. mijen beltérit vegyek(max 15000ft költenék rá) amely törni tudja a magyarorszégi digit - légyszi segitsetek

NASA sikeresen kipróbálta azt az új kommunikációs módszert, amelyet a földi internet mintájára fejlesztettek ki Vint Cerf, a világháló atyja segítségével. - Ez az első lépés egy kozmikus kommunikációs hálózat kialakításához az internet mintájára - lelkendezett Adrian Hooke, a NASA űrhálózat-architektúráért és műszaki szabványokért felelős igazgatója. A NASA az úgynevezett DTN (Disruption-Tolerant Networking) szabványt illetve szoftvert használta, hogy képeket küldjön és kapjon az Epoxi műholdról, amely jelenleg 32,4 millió kilométerre van a Földtől. A szabványt (protokollt) a NASA az internet létrhozásánál is bábáskodó Vint Cerf (3. kép) segítségével dolgozta ki. Cerf amúgy most a Google cég egyik alelnöke. DTN abban tér el a "hagyományos" internet protokolltól, hogy - mint arra a neve is utal - jól tűri az információfolyam váratlan megszakadását vagy az adás késlekedését, és nem feltételezi, hogy a hálózati kapcsolat folyamatosan működik. Végül is könnyen zavar támadhat egy műhold adásában, vagy éppen eltakarhatja előlünk egy hold vagy egy bolygó. Arról nem is beszélve, hogy ekkora távolságokból az információt hordozó elektromágneses sugár is komoly késéssel érkezhet. A Marsról például a bolygó Földhöz viszonyított helyzetétől függően 3,5-20 perc, amíg megérkezik a jel. A DTN egyébként ugyanúgy kisebb, címzéssel ellátott csomagokra bontja az egyes dokumentumokat, például a képeket, mint az internet. Mint az ma már köztudott, az internetet eredetileg katonai célra találták ki, a cél az volt, hogy egy hálózat tetszőleges két pontja akkor is kommunikálni tudjon, ha a közvetlen kapcsolatot kilövik közöttük és az információ részeinek külön-külön, különböző kerülő utakon kell eljutniuk a célállomásra. Ezt az alapelvet a DTN is örökli, csak még inkább tűrnie kell a zavarokat. Ezt például azzal érik el, hogy az információ csomagokat az egyes csomópontok nem törlik, hanem megtartják, ha a célállomás nem látható, és majd akkor továbbítják, amikor a cél előkerül. - Jelenleg az űrben minden legénységnek manuálisan kell beállítania minden kapcsolatot és létrehoznia az összes parancsot amely meghatározza, hogy mely adatokat küldik el, mikor és hova - fejtette ki Leigh Torgerson, a DTN kísérletet irányító központ igazgatója a NASA pasadenai létesítményében, a Jet Propulsion Laboratoryban. - Ha a DTN szabvánnyá válik, mindez automatikus lesz. A NASA és Cerf 10 éve kezdte el a DTN fejlesztését.

Intel a jobb énszerintem

önreprodukáló nanonrobotok csak 100 év múlva lesznek atombomba már 1945-l van

SE C502 na az cucc telefon

Fankadelli mellet még meg lehetne emliteni majkát is