balagecrf

Huszonhét kilométeres alagút, benne a világűrnél is hidegebb gigantikus mágnesek, 96 tonna hélium, 40 ezer szivárgásmentes csatlakozás, 11 700 amper erősségű áram. A fénysebesség 0,999999991-szeresével egymással szemben száguldó, 100 milliárd protonból álló részecskecsomagok, 600 millió ütközés másodpercenként. Többek között ilyen paraméterei vannak az alaphangon is 4 milliárd euróba kerülő, most induló nagy hadron ütköztetőnek, amely a legnagyobb részecskegyorsító a világon, és amelytől a világ legnagyobb kérdéseire is várunk válaszokat. 7 Tev, fénysebesség 0,999999991 szorosa. Ezzel a sebességgel egy proton 11 245 kört tesz meg másodpercenként a 27 kilométeres pályán. A nyaláb 10 órát kering a rendszerben, ez idő alatt a részecskék 10 milliárd kilométert mozognak. Nagyjából ilyen hosszú lenne egy utazás a távoli Neptunusz bolygóra és vissza. Az előgyorsított részecskék energiája 450 gigaelektronvolt, amelyek a fénysebesség 0,999997828-szorosával repülnek. Az LHC-ban tovább gyorsítják őket, energiájuk több mint tizenötszörösére nő, a gyorsítás végén már 7000 GeV (7 teraelektronvolt, 7 TeV) lesz. A sebesség megváltozása viszont nem ilyen látványos: a 7 TeV energiájú protonok a fénysebesség 0,999999991-szeresével mozognak (a fizikusok ezért nem a sebességgel, hanem az energiával jellemzik a részecskéket). Mindkét nyalábban 7 TeV energiára tesznek szert a protonok, a két nyaláb ütközésénél tehát 14 TeV energia áll majd rendelkezésre. Ekkora energiájú folyamatokat még sohasem figyeltek meg laboratóriumban. Érdekes, hogy ha összeütjük a tenyerünket, akkor az "ütközés" energiája nagyobb lesz, mint az LHC-ban az egyes protonoké, de messze nem olyan koncentrált. A részecskegyorsítóban elért új csúcsenergia a hétköznapi életben tehát jelentéktelen; körülbelül 1 teraelektronvolt mozgási energiája van például egy repülő szúnyognak. Az LHC-ban azonban ez az energia szúnyognál billiószor (milliószor millió) kisebb térfogatban koncentrálódik. Ha pedig nem egyetlen protonnal számolunk, hanem a két teljes nyalábbal, akkor már hétköznapi méretekben is impozáns ütközési energiához jutunk. A maximális energiával ütköző nyalábokhoz hasonló energiát képvisel például egy 400 tonnás, 200 km/órás sebességgel mozgó vonat. Ugyanekkora energia elegendő lenne fél tonna réz megolvasztásához. A hatalmas berendezésre hatással van a Hold is. Telihold és újhold idején 25 centiméterrel mozdul el a földkéreg Genf környékén, ami 1 milliméternyi változást idéz elő az LHC 27 kilométeres kerületében. A kerület hosszának, a részecskék pályájának ez a parányi megváltozása elhanyagolhatónak tűnik, de valójában nem az. A kerület megváltozása miatt a nyaláb energiája az ezredrész két tizedével változik meg. Az LHC-ben viszont olyan pontos méréseket végeznek, hogy a nyaláb energiáját az árapály okozta parányi változásnál tízszer pontosabban állítják be. Az LHC-ban szupravezető mágnesekkel hozzák létre a 8,3-8,4 tesla erősségű mágneses teret, hagyományos megoldásokkal nem lehet ilyen nagy térerősséget létrehozni. (Ez a tér kétmilliószor erősebb a földmágneses térnél.) A mágnesekben niobium-titán ötvözetből készített kábeleket használnak, ez az anyag az abszolút nulla fölött 10 fokkal, 10 kelvinen válik szupravezetővé, vagyis ellenállás nélkül vezeti az áramot. Egy kábel 6300 darab, egyenként 0,006 mm vastag szálból áll, azaz a szálak tízszer vékonyabbak az emberi hajnál. Ha a hajszálnál vékonyabb szálakat képzeletben egymás után kötjük, a magunk után húzott fonallal ötször tehetnénk meg oda-vissza a Nap-Föld távolságot és még némi fonalunk maradna is. A mágnesekben 11 700 amper erősségű áram folyik, ez hozza létre a szupererős mágneses teret. origóról csipegettem az érdekes infókat 1 kis csomagba http://hu.wikipedia.org/wiki/CERN Két UNESCO-konferencia után Firenzében és Párizsban 11 európai kormányzat aláírta a megállapodást az ideiglenes CERN létrehozásáról. 1952 májusában találkozott először az ideiglenes tanács Párizsban. 1953. június 29., az ?ideiglenes? CERN 6. konferenciáján Párizsban 12 európai állam képviselői aláírták az alapító okiratot. Nem hittem volna hogy ilyen régóta létezik. Soße Arra még nem találtam választ, de ha jól tudom még nem volt ütköztetés, tehát fekete lyuk sem keletkezett.

Soße a tesztek során sehogy nem alakult ki/alakulhatott ki fekete lyuk, mert csak 1 részecskét járattak körbe azt hiszem 3szor. Esetleg akkor alakulna ki ha a 2 részecskét összeütköztetik fény közeli sebességgel. Egyébként meg kockázat nélkül nincs fejlődés bár nem sok kockázat van a gyorsítónál szerintem. Én úgy tudnám elképzelni hogy van 2 üveggolyó és azt nagyon gyorsan összeütköztetjük és sok-sok darabra törik szét. Bár a kvantumelméletekhez nem értek, így fogalmam sincs mik fognak ezen téren végbemenni, de biztos érdekes dolgokra fognak rájönni. http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9szecskegyors%C3%ADt%C3%B3 itt van hogy mennyi energia kell 1 proton fényhez közeli gyorsításához. a TeV az Tera elektronVolt azaz a giga ezerszerese. és elnézést kérek Svájc alatt protonokat fognak ütköztetni nem részecskéket ezért Hadron ütköztető a neve.

Az a baj h nem tudjátok h egy fekete lyuk hogyan jön létre. Leírom érthetően. Szóval egy fekete lyuk a napnál több 100-szor nagyobb bolygóból jöhet létre úgy, hogy a graVitációja megszűnik a bolygónak és ilyenkor 1 pontba akar minden részecskéje sűrűsödni. Pl a világűrben van egy fekete lyuk amit felfedeztek és ami akkora mint a holdunk de a tömege a Napnak a 300-szorosa. góglbe beírjátok h fekete lyuk és a Wikipédián nagyon jól le van írva hogy mi ez és hogyan működik. Nem fog megsemmisülni a Föld, fekete lyuk keletkezhet de nagyon parányi lesz a mérete és az életkora. Ahhoz hogy egy fekete lyuk életben maradjon energiát kell közölni vele és ezt teszik a fekete lyukak, energiát szívnak el a környezetükből. ha ez megszűnik vagy csökken akkor a méretük el kezd csökkenni. Fekete lyuk meg azért fekete lyuk mert a kerületi szögsebessége nagyobb a fénysebességnél tehát onnan nem jön ki még a fény sem. A kvantumvilágban meg vannak érdekes és nagyon ellentmondásos jelenségek amiket egy ember elsőre nem agyon bír elképzelni. Ott gyakorlatilag nem nagyon érvényes a fizika és a matematika. Mikró fekete lyuk címszó újra Wikipédia ad magyarázatot Ami youtubeon van h a földet elnyeli 1 'gödör' az meg baromság. Sokkal több energia kell ahhoz, hogy egy mikró fekete lyuk akkora méretűvé nőjön. Világűrben egyébként rengetegszer fordul elő ilyen a Svájc alatti gyorsítóban lejátszódó folyamat. A fénysebességről pedig: minél gyorsabban halad egy test annál nagyobb a tömege. Fénysebességnél elvileg végtelen a tömeg és végtelen energia kell a további gyorsításhoz. Minél közelebb érünk a fénysebességhez az idő annál lassabban telik, fény sebességnél pedig megáll az idő, ezért nem lehet elérni (iker paradoxon). Legalábbis az ember soha sem fogja tudni elérni. A kvantumvilágban ez szerintem elérhető, ott minden előfordulhat. Ugyag úgy gógl és fénysebesség -> Wikipédia. A részecskegyorsító hatalmas elektronmágnesekkel fogja gyorsítani a részecskéket. Azt hiszem volt egy ilyen kérdés is. Egyébként ezzel az ütköztetéssel arra szeretnének választ kapni elsősorban, hogy mi zajlott le a big bang utáni mili, nano másodpercekben. remélem segítettem