Hogyan keletkezik jégeső?

[Millye]

„Hogy eshet nyáron jég? Mi kell ahhoz, hogy jégeső alakuljon ki?”

 

„Felhő közeleg, beborul az ég, / zúg és dübörög, fenyeget a jég! / Mindent letarol, ami üde, zöld! / Mindjárt ideér! Megremeg a föld” – Gryllus Vimos ismert dalában így mesél a jégesőről, amelyet az elmúlt napokban országszerte megtapasztalhattunk.

 

Hogyan eshet a kánikulában jég? Először is fontos tisztázni, hogy a jégeső hullása zivatarfelhőhöz kötött, amely pedig nálunk jellemzően nyáron alakul ki.

 

A zivatar kialakulásának egyik esete, hogy olyan terület fölött jön létre, amely fölé korábban hideg levegő érkezett. A talajközeli rétegek erős feláramlása hozza létre ilyenkor a zivatarfelhőt.

 

Bármiféle csapadék képződéséhez vízgőzre és a légkörben lebegő szilárd részecskére (úgy nevezett aeroszolokra) van szükség. A vízgőz forrása a folyamatosan párolgó folyók, tavak, tengerek, óceánok és a leveleiken keresztül párologtató növények. A légkörben keringő aeroszolok pedig többek között a vulkánokból, a virágpollenekből, a sivatagokból vagy a felszín felé igyekvő meteoritokból származhatnak.

 

Jégeső képződéshez viszonylag nagyméretű aeroszolokra van szükség, és fontos az is, hogy szerkezetük jól hasonlítson a jég kristályszerkezetéhez. A felhőkben túlhűlt vízcseppek ütköznek az aeroszolokkal, és felületükön fagyás indul meg. Újabb túlhűlt vízcseppekkel való találkozás során a jégdarabok egyre nőnek.

 

A titok nyitja: heves, függőleges légmozgás

 

Ahhoz, hogy a jégdarabkák a földfelszínig tartó útjuk során nyáron ne olvadjanak el, meglehetősen sok időt kell fagypont alatti hőmérsékleten tölteniük. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha nagy magasságig (akár 7000 méterig), bőven negatív hőmérsékleti tartományba felható feláramlás alakult ki – ilyen feláramlások pedig csak zivatarfelhőkre jellemzőek.

 

A jégszemek egyideig keletkezésük helyén lebegnek, vagy a feláramlás még felfelé is viszi őket. Megfelelő méretet elérve azonban, legyőzve a levegő ellenállását, lefelé kezdenek hullani.

 

A földet ért jégszemek jellemzően 5-50 mm átmérő közöttiek, azaz borsónyi szemektől tojás nagyságú jéggömbökig változatos méretű és alakú jégformák hullhatnak.

 

A jégeső jellemzően nyári délutánokon hirtelen érkezik, és 5-8 percnél nem tart tovább. Kár viszont e rövid idő alatt is hatalmas keletkezhet.

[bagi]

Na most már legalább tudom, hogy miért anyázok mostanában!