blox Posted Április 27, 2007 Share Posted Április 27, 2007 Két évvel ezelőtt a kaliforniai Berkeley Egyetemen megállapították, hogy a tengeri kövületek tanúsága szerint a biodiverzitás, azaz a bolygón élő különböző fajok száma 62 millió éves ciklusokban emelkedik és csökken. A Föld nagy tömeges kipusztulásaiból legalább kettő, a 250 millió évvel ezelőtti Permi-triász és a körülbelül 450 millió évvel ezelőtti Ordovicium-kori kihalás párhuzamba hozható a fenti ciklus csúcsaival, ami nem magyarázható az evolúciós elmélettel. A Kansas Egyetem kutatói szerint a kozmikus erők vezérlik a földi életet. Elméletüket azzal a ténnyel magyarázzák, mely szerint a csillagok nem fixek az űrben, időnként galaxisokon száguldanak át, vagy olyan kis távolságban tűnnek fel egymás közelében, ami elég egy rövid kozmikus randevúhoz. A Nap például folyamatosan köröz a Tejút középpontja körül, eltávolodva, majd újra megközelítve azt, miközben fel és le mozog a galaktikus síkon. Egy fel-le ciklus 64 millió évet vesz igénybe, ami hasonlít a biodiverzitási ciklushoz. A kansasi kutatók kaliforniai kollégáiktól függetlenül is megerősítették a biodiverzitási ciklust és felvázoltak egy újszerű mechanizmust, mely szerint mindezt a Nap galaktikus utazása okozza. A tudósok ismeretei szerint a Tejútra gravitációs vonzást gyakorol egy hatalmas galaxishalmaz, az 50 millió fényévnyire elhelyezkedő Virgo. Az Kansas Egyetem részéről Adrian Melott és Mikhail Medvedev spekulációja szerint, ahogy a Tejút halad a Virgo-halmaz felé egy fejhullámot (bow shock) hoz létre maga előtt, hasonlót a szuperszonikus sugárhajtású gépek által keltetthez. "A Naprendszert egy lökéshullám övezi, ami jelentős mennyiségű kozmikus sugarat hoz létre, melyek elérik a Földet. Ilyen alapon miért ne lehetne a galaxisnak is egy lökéshulláma?" - teszi fel a kérdést Melott. A galaktikus fejhullám csak a Tejút galaktikus síkjának északi oldalán van jelen, mivel ez az oldal néz a Virgo-halmaz irányába. A fejhullám mögött túlhevült gáz és kozmikus sugarak áramlanak, amitől általában a galaxis mágneses mezeje megvédi naprendszerünket. 64 millió évente azonban a Naprendszer ciklikus utazásai következtében a galaktikus sík fölé emelkedünk. Ekkor kisebb a védelem és jóval nagyobb kozmikus sugárzás mennyiségnek vagyunk kitéve, vélik a kutatók. A sugárzás erősödése közvetlen és közvetett hatásokat gyakorol a földi organizmusokra. Megnő a genetikai mutációk aránya, melyek a DNS sérülések kijavításának képessége rovására mehetnek, különböző betegségekhez vezetve, mint a rák. A kozmikus sugárzás kapcsolatba hozható a felhőzet növekedésével, ami képes jégkorszakot zúdítani egy bolygóra, de kölcsönhatásba is léphet a légkör molekuláival, melyek ennek hatására az ózonréteget pusztító nitrogén-oxid termelésébe kezdenek, csökkentve a Nap káros ultraibolya sugárzása elleni védelmet. Richard Muller, a ciklust felfedező Berkeley kutatócsoport tagja szerint Melott és munkatársainak elmélete ésszerűnek hangzik. Hozzáteszi, hogy maguk is eljutottak addig, hogy a ciklust a galaktikus síkon való mozgással összekössék, arra azonban nem tudtak magyarázatot adni, miért térnek el a körülmények a sík északi és déli oldalán. "Ebben érték el az áttörést" - mondta Muller a SPACE.com-nak adott telefonos interjújában. "Olyasvalamivel álltak elő, amire mi nem gondoltunk. Örülök, hogy sikerült elérniük, gratulálok nekik" Richard Bambach, a Smithsoniain Természettörténeti Múzeum paleontológusa szintén örömét fejezte ki, hogy egy másik egyetemnek is sikerült megerősítenie az elméletet, azonban figyelmeztet, hogy a galaktikus hipotézis még kialakulásának kezdeti szakaszaiban tart. "Ez egy elsőlépéses hipotézis" - mondta. "Érdekes elképzelés, azonban még igen messze vagyunk attól, hogy megtudjuk, valóban ez áll-e a biodiverzitás változásai mögött" Mindenekelőtt a tudósoknak észlelniük kellene a galaxis északi részén feltételezett fejhullámot, igaz hasonló lökéshullámokat már találtak más galaxisok körül. Legutóbb Philip Appleton a Caltech csillagásza fedezett fel egyet egy tőlünk 300 millió fényévnyire levő halmazban elhelyezkedő galaxisnál, ami a halmazhoz viszonyítva másodpercenként 990 kilométeres sebességgel halad. A Tejút ezzel szemben mindössze 200 km/s sebességgel araszol a Virgo felé, azaz ha létre is hoz egy fejhullámot, akkor az jóval gyengébb lehet. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
biohazard Posted Április 27, 2007 Share Posted Április 27, 2007 Hmm. ez érdekes volt köszi. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
jemo69 Posted Április 28, 2007 Share Posted Április 28, 2007 ja ez télleg az volt... csak az első mondatot nem értettem Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
akTa Posted Április 29, 2007 Share Posted Április 29, 2007 Egy-egy cikk végére odaírhatnád a forrást is Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.