Millye Posted Március 20, 2008 Share Posted Március 20, 2008 Alig múlt el a februári szökőnap, a 2008-as esztendő hamarosan újabb érdekességet tartogat számunkra. Bizonyára sokaknak feltűnt már, hogy idén a húsvét igen hamar elérkezik: március 23-án és 24-én ünnepeljük. Ez olyannyira korainak számít, hogy még a tavaszi óraátállítást is megelőzi, amire a nyári időszámítás legutóbbi bevezetése – 1980 – óta nem volt példa. (Legkésőbb húsvétvasárnap hajnalán mindig előre kellett igazítani az órákat.) Így tehát húsvétkor még meglehetősen „korán fog sötétedni”, hiszen a nyári időszámításra még egy hétig, egészen pontosan március 30-ig várni kell. Az igazi különlegesség azonban magának a húsvétdátumnak a ritkasága. Nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről! Húsvét vasárnapja sosem eshet március 22-énél korábbi napra. Március 22-i húsvétvasárnap legutóbb 1818-ban következett be, s ilyesmire nem is számíthatunk egészen 2285-ig. A 23-i húsvétvasárnap sem túl gyakori. Nem sokan emlékezhetnek ilyen alkalomra, ugyanis az elmúlt 95 évben nem volt rá példa. Utoljára 1913-ban ünnepelhettük (ill. ünnepelhették elődeink) március 23-án a húsvétot. Ezután 2008-ban, majd 2160-ban esik e korai dátumra Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A fentiek tehát azt mutatják, hogy 2008-ban életünk legkorábbi húsvétjára kerül sor. (Azzal a pontosítással, hogy a 95 év felettiek esetében „csak” holtversenyről beszélhetünk.) Lássuk, miért is ünnepelünk idén ilyen korán, és hogy miért olyan ritka esemény ez! A 325-ben megtartott niceai zsinat határozata értelmében húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. (Bár a déli félgömbön ekkor őszi napéjegyenlőségről beszélünk!) A napéjegyenlőség – ami nálunk a csillagászati tavasz kezdetét jelenti, ekkor a Nap sugarai pontosan az egyenlítőre e snek merőlegesen – idén március 20-án (közép-európai idő szerint) 6 óra 48 perckor következik be, amit másnap, 21-én 19 óra 40 perckor mindjárt telihold követ. 21-e péntekre esik, így az ezt követő vasárnap, március 23-a lesz húsvét vasárnapja. A korai időponthoz tehát két tényező járul hozzá: a telihold mindjárt a napéjegyenlőség után következik be, ill. a hét második felére esik (közel a vasárnaphoz). Amennyiben valamelyik feltétel nem teljesülne, az ünnep máris későbbi időpontra kerülne. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy bár a húsvét meghatározására fentebb leírt szabály látványosan rávilágít az idei különleges esemény okaira, ugyanakkor nem teljesen korrekt. (Nagyon kevés kivételtől eltekintve ugyan helyes eredményt ad, de nem pontosan így kell a húsvét dátumát meghatározni. Ezért akadnak kivételek.) Mivel a húsvét leginkább egyházi ünnep, a meghatározásának módja sem elsősorban csillagászati kérdés. Márpedig a tavaszi napéjegyenlőség és az azt követő telihold pontos meghatározása komoly csillagászati számítások nélkül nem lehetséges. A kereszténység korai évszázadaiban e nevezetes csillagászati események időpontjának megállapítására nem álltak rendelkezésre olyan eszközök, ill. módszerek, mint napjainkban. Ezért a Hold mozgását csak közelítőleg tudták leírni: táblázatokat készítettek (melyek a Hold járásához igazodó zsidó naptáron alapultak), s a húsvétot ezek segítségével határozták meg. A tavaszi napéjegyenlőség dátumát is rögzítettnek tekintették, függetlenül annak tényleges idejétől. Ez a hagyomány a mai napig megmaradt, így az ünnep időpontjának megállapítása (és a húsvétszámító programok algoritmusa) ma is ezeken a táblázatokon – nem pedig a napéjegyenlőség és a holdtölték tényleges időpontjain – alapul! (Mindazonáltal a közelítés elég jó.) A húsvét meghatározása e módszer szerint a következő lépésekben történik: 1.) Az adott év március 20-át követő teliholdjának (húsvéti holdtölte) meghatározása. 2.) A húsvéti holdtöltét követő vasárnap meghatározása. Ez lesz húsvét vasárnapja. Itt fontos megjegyezni, hogy a húsvéti holdtölte – amely nem a valódi csillagászati, hanem a húsvéttáblázatok alapján adódó „holdtölte” – legkorábban március 21-én, legkésőbb április 18-án következhet be. Amennyiben vasárnapra esik, úgy azt 1 teljes héttel követi a húsvét! A Hold két azonos fázisa között eltelt idő (egy szinodikus hónap) átlagosan 29,53 nap. Ennek az időtartamnak a tizenkétszerese valamivel több 354 napnál, így mintegy 11 nappal kevesebb az átlagos naptári évünk hosszánál. Ennek következtében minden évben kb. 11 nappal hamarabb következnek be a teliholdak is, mint az előzőben. 19 naptári év majdnem egész számú többszöröse a szinodikus hónapnak, ezért a holdfázisok 19 évenként megközelítőleg azonos dátumra esnek. A húsvét időpontjának meghatározására szolgáló táblázatok a húsvéti holdtölték 19 évenkénti pontos ismétlődésével számolnak. Mivel a valóságban a 19 éves ismétlődés csak közelítőleg teljesül, ezért a táblázatokat időnként korrigálni kell. (Ilyen korrekcióra legközelebb 2200-ban kerül sor.) A mellékelt 1. számú táblázatban láthatjuk a 19 éves ciklus egyes éveihez tartozó húsvéti holdtölték dátumait az 1900-tól 2199-ig tartó időszakra vonatkozóan. Egy adott évnek a 19 esztendőt felölelő ciklusban elfoglalt helyét az aranyszám adja meg. Ezt úgy kell meghatározni, hogy az évszámot elosztjuk 19-cel, s az osztás maradékához hozzáadunk 1-et. Ezek után lássuk most azt, hogy mi a helyzet a 2008-as esztendővel: 2008-at 19-cel osztva maradékul 13 adódik. Ezt 1-gyel megnövelve aranyszámként 14-et kapunk. A táblázatból kiolvashatjuk, hogy a 14-es aranyszámhoz március 22-i (húsvéti) holdtölte tartozik. Hivatalosan tehát ehhez a naphoz, március 22-éhez (és nem a 21-én bekövetkező tényleges telehold napjához) kell a következő vasárnapot megtalálni. A húsvéti holdtölte elméletileg lehetséges legkorábbi időpontja március 21-e. Ennél mindössze egy nappal később lesz idén a telihold, s ezután – mivel 22-e szombat lesz – már csak 1 napot kell várni a legközelebbi vasárnapra. Ennek megfelelően az idei évben március 23-ára esik húsvét vasárnapja. Ugyanazt az eredményt kaptuk tehát, mint a valódi, március 20-i napéjegyenlőség és a 21-i holdtölte felhasználásával. (Nem minden évre adódik ugyanaz az eredmény; mindig a táblázatok alapján kapott dátum az irányadó.) A táblázatunkból kiolvasható, hogy az 1900-tól 2199-ig tartó időszakban a húsvéti holdtölte nem esik március 21-re. Így 2199-ig március 22-i húsvétvasárnap nem is fordulhat elő, ugyanakkor 23-i húsvétvasárnap is csak abban az esetben lehetséges, ha a telihold 22-ére esik. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a rendkívül korai időpontok ilyen ritkák mostanában. A másik oldalon, a késői dátumok tekintetében jobb a helyzet, hiszen például a két lehetséges legkésőbbi időpontra (április 17-ére és 18-ára) eső húsvéti teliholdak egyaránt előfordulnak a jelenlegi ciklusban. Három év múlva, 2011-ben mindjárt április 24-ére fog esni húsvét vasárnapja, amely mindössze 1 nappal előzi meg a lehetséges legkésőbbi, április 25-i időpontot. Az április 25-i húsvétvasárnap sem „annyira” ritka mostanában: legutóbb 1943-ban fordult elő ilyen, legközelebb pedig 2038-ban ünnepelhetjük e különleges napon Jézus Krisztus feltámadását. A 2. táblázat az elkövetkezendő évek húsvétdátumait tartalmazza, a kiszámításukhoz szükséges információkkal együtt. Mivel a mozgó ünnepek (ill. jeles napok) többsége a húsvéthoz kötött, természetesen róluk is elmondható, hogy életünkben az idén esnek a legkorábbi időpontra. Így például a farsang már február 5-én véget ért, pünkösd vasárnapjára pedig mindössze május 11-ig kell várnunk. Kívánom, hogy mindenki számára kellemesen teljen 2008 igen különleges húsvétja! Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
FantasyHero Posted Március 20, 2008 Share Posted Március 20, 2008 Érdekes cikk, tényleg speciális húsvétunk lesz Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Markeee Posted Március 20, 2008 Share Posted Március 20, 2008 A húsvét unalmas nap, ugyan olyan, mint a többi. A meghatározása is nagyon hülye. Nem értem miért nem lehetett kijelölni egy napot, mondjuk aprilis 5. és akkor nem kell okoskodni, hogy akkor mikor is lesz. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
MarceeKa Posted Március 20, 2008 Share Posted Március 20, 2008 Hehe Hát azért nincs igazad Marky nem uyganolyan mint a többi nap hiszen Jézus feltámadását ünnepeljük De azt nemtom hogy jött ide a nyuszi Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Markeee Posted Március 20, 2008 Share Posted Március 20, 2008 Én nem szoktam ünnepelni, és szerintem még jópár ember se. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Millye Posted Március 20, 2008 Author Share Posted Március 20, 2008 Nem mindenki ünnepli meg viszont annak is jó mert lesz egy kis pihenőnap... Én a kollégáimnak ugyan úgy hozok egy egy csoki nyuszit... Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
php Posted Március 20, 2008 Share Posted Március 20, 2008 Nekem úgy szerdán esett le, hogy ja, hétvégén húsvét tényleg nagyon korai Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
dbelam Posted Március 20, 2008 Share Posted Március 20, 2008 Tényleg korán van (mivel még ma havazott is ) és 3 nap múlva már itt a tapsifüles! Amúgy egyéne válogatja, vérmérséklete szerint h mit ünnepel, én pl. a valentinnapot tartom hülyeségnek. De ki-ki maga dolga Persze nem KÖTELEZŐ tartani a keresztény tartalmat, lehet csak a tojó nyúl ünnepét ünnepelni. Remélem azért ennyire nem lesz hideg Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Creoque Posted Március 21, 2008 Share Posted Március 21, 2008 A szomszédunkban egy 102 éves néni lakik... neki nem ez lesz a legkorábbi Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
somaster Posted Március 21, 2008 Share Posted Március 21, 2008 Szerintem aki gyakorló hívő, annak mindig is fontos lesz a húsvét megünneplépse, aki nem hívő, az meg úgysem ünnepel meg semmit. (persze a Karácsonyt kivéve). Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.