yoshii Posted Szeptember 1, 2007 Share Posted Szeptember 1, 2007 Amerikai botanikusoknak sikerült meggátolniuk egy olyan növényi vírus szaporodását, amely ugyanazzal a mechanizmussal sokszorozódik a növényi gazdasejtekben, mint az AIDS-et okozó HIV az emberi szervezet sejtjeiben. A Purdue University biológusainak eredménye forradalmi áttörést hozhat a retrovírusok megfékezésében - írja a ScienceDaily tudományos hírportál. A Zhixiang Chen botanikus professzor vezette kutatócsoport a biológiai kutatásokhoz gyakran használt lúdfű (Arabidopsis thaliana) nevű gyomnövény fertőzött sejtjeiben sikeresen meggátolták a mezőgazdasági növények jelentős részét tizedelő karfiol-mozaikvírus (CaMV) szaporodását. A szubtrópusi, mediterrán és mérsékelt éghajlatú területeken elterjedt lúdfűt jól ismerik a kutatók: ez volt a legelső növény, amelynek örökítőanyagát (genomját) 2000-re sikerült szekvenálni (az összetevők sorrendjét megállapítani). Ezért kiválóan használható genetikai módosításra, ráadásul gyorsan szaporodik és meglehetősen igénytelen is, a fejlődéséhez nincsen szükség speciális környezeti feltételekre. A CaMV kórokozója sem volt ismeretlen a biológusok előtt. Ez egy ún. pararetrovírus, azaz a retrovírusokhoz hasonló, ám növényeket fertőző ágens. Az állati szervezeteket támadó retrovírusok közé tartozik például az AIDS-et (szerzett immunhiányos tünetegyüttest) okozó HIV (humán immundeficiencia vírus) vagy a rákkeltő onkovírusok is. A retrovírusok sajátossága, hogy szaporodásukhoz a megtámadott gazdasejt fehérjéit használják fel. Az amerikai tudósok felfedezték, hogy a CaMV-vírus ugyanannak a fehérjének a növényi változatát használja, mint amelyre a HIV-nek is szüksége van "életciklusa" során. Eredményüknek azért van óriási jelentősége, mert a szóban forgó növényi fehérje gátlásával meg tudták akadályozni a vírus terjedését, és megmentették a növényeket a pusztulástól. A CaMV megfékezése különösen mezőgazdasági szempontból lenne fontos: a pararetrovírus rengeteg kárt okoz, hiszen a keresztesvirágúak családjába tartozó karfiolt, brokkolit, káposztát, repcét és még sok egyéb hasznos növényt is megfertőzi. A retrovírusok jellemezői A retrovírusok ún. RNS-vírusok: más szervezetekkel ellentétben örökítőanyaguk RNS (ribonukleinsav), és nem pedig DNS (dezoxiribonukleinsav) molekulában tárolódik. Miután bejutottak a gazdasejtbe, egy különleges enzim, a reverz transzkriptáz segítségével genetikai készletük RNS-ről először egyfonalas DNS-molekulává íródik át, majd kétszálúvá kiegészülve integrálódik (beépül) a fertőzött sejt DNS-ébe. Ezután a kétféle eredetű örökítőanyag (a fertőzött sejté és a vírusé) együtt sokszorozódik a gazdasejt fehérjéinek közreműködésével. A beépült retrovirális DNS - a gazdasejt fehérjéinek segítségével - vírusfehérjék szintézisét irányíthatja. Az így elkészülő molekuláris "alkatrészekből" újabb retrovírus-kórokozók épülhetnek fel. A megfertőzött sejt "vírusgyárrá" változik. A reverz transzkriptáz enzim egyik jellegzetessége, hogy viszonylag gyakran épít be hibás bázist (a genetikai információ molekuláris egységét) az RNS-minta alapján készülő DNS-átiratba. Más szóval gyakran jelennek meg mutációk a vírusciklus során. Emiatt a retrovírusoknak általában nagyobb a változékonysága a DNS-vírusokénál, így diagnosztikai és terápiás szempontból is nagyobb kihívást jelentenek. Részletesen a vizsgálatokról A tudósok azonosítottak egy növényi fehérjekomplexet, amelyet a karfiolmozaik-vírus hasznosít génjeinek átírása (transzkripciója) során. Az Arabidopsisban ezt a komplexet CDKC-nek nevezik. A CDKC emberi megfelelője a P-TEFb jelű fehérjekomplex, amely a HIV-vírus szaporodásához nélkülözhetetlen. A retro- és pararetrovírusok által felhasznált fehérjekomplexek génjei tehát átadódtak az evolúció során azok között a fajok között, amelyekkel a vírusokkal is együtt változtak - vonták le a következtetést a kutatók. A kulcsfontosságú gének evolúciósan konzerváltak (tehát lényegében változatlanok maradtak), így a transzkripció működésének részletei is megőrződtek az évmilliók során. A vizsgált fehérjekomplexek az ember és az állatok sejtjeiben nélkülözhetetlenek a transzkripció helyes működéséhez. A retrovírusok csupán egyetlen fehérjekomponenst kényszerítenek saját szolgálatukba. Ám ha egy mutáció meggátolja e komponens funkcióját, az nem csak a vírus sorsát pecsételi meg, hanem a gazdaszervezet pusztulásához is vezet. Emiatt nagyon nehéz vizsgálni, milyen hatással van e létfontosságú fehérjét kódoló gén egy élőlény fejlődésére és túlélésére. A növényeknél szerencsére könnyebb a helyzet: a tudósok rájöttek, hogy a vírusok a lúdfűben azonosított fehérjekomplex két komponensét használják fel saját céljukra. Amikor Chen professzor és kollégái kiütötték az egyik fehérjekomponens génjét, a növény ellenállóvá vált a CaMV-fertőzésre. A vírus szaporodását tehát sikerült meggátolni. A nagy meglepetést az okozta, hogy - noha az Arabidopsis leveleinek, virágának és növényi szőreinek fejlődésében megjelentek defektusok - a génkiütés ellenére a növény életképes maradt, tovább növekedett. Amikor viszont a kutatók mindkét gén működését meggátolták, a növények már az embrionális fázisban elpusztultak. A kutatócsoport elsődleges célja, hogy az Arabidopsis segítségével minél többet megtudjon a CDKC-fehérjekomplex komponenseinek működéséről. Ezután következhet a legfontosabb kérdés: hogyan lehet a fehérjekomponenseket úgy gátolni, hogy véget vessünk a vírus szaporodásának, de a lehető legkevesebb káros hatással legyünk a kísérleti növény életére? A kutatók a The Plant Cell című folyóiratban tették közzé legfrissebb eredményeiket. Munkájuk a jövőben nagy előrelépést jelenthet a retrovírusok megfékezésében, és a hozzájuk kapcsolódó betegségek kezelésében. Forrás: [origo] Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
FeERi Posted Szeptember 2, 2007 Share Posted Szeptember 2, 2007 jólenne ha tudnák gyógyitani meg a rákra is kitalálhatnának már valamit Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Hegylako01 Posted Szeptember 2, 2007 Share Posted Szeptember 2, 2007 elvileg az éc már nagyon régen gyógyitható lenne ha lenne rá elég pénz. mivel afirkában van egy csomo ember akinbek a szervezetébe létrejött már az antitest csak hát nincs pénz reprudukálni. ez a darwini elmélet ami szerint egy fajt egy virus nem tud kipusztitani mivel egyes egyedek immun rendzsere kitermeli az antitestet. ezeke az infokat a national geographic tvróé szedtem. de ha valmit rosszul tudok akor szoljatok. Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
yoshii Posted Szeptember 3, 2007 Author Share Posted Szeptember 3, 2007 Hegylako01, majdnem jól tudod, annyi a hiba, hogy nem az afrikaiak között kell keresni a megoldást, hanem inkább a Közel-Keleten... Nemrég olvastam, hogy egyes kaukázusi hegyi törzsek között több is van, amelyeknek a tagjai valami miatt immunisak a HIV vírusra. Az afrikai/európai/stb. nem immunis, max. csak hordozó, a vírus benne is megtalálható, de őt nem betegíti meg. És még egy rossz hír: ha már AIDS lenne, az már régen rossz, az már a fertőződést követő 8+ év után alakul ki... De ismét csak hadd idézzek egy oldalról: A fertőzést követően az esetek túlnyomó részében a tünetmentes HIV fertőzés állapota jön létre. A fertőzötteknek mindössze 0,5-2%-ában figyelhető meg a fertőzést követően az ún. mononucleosis-szerű tünetegyüttes, amelynek a fő tünetei a következők: magas láz, fáradékonyság, nyirokcsomók duzzanata, ízületi fájdalmak, csökkent fehérvérsejtszám, csökent limfocitaszám, emelkedett monocitaszám, a törzsön, esetleg a végtagokon piros, kiemelkedő kiütések megjelenése. Ezek a tünetek 1-2 hét után spontán megszűnnek és a tünetmentes HIV fertőzés állapota jön létre ezeknél a betegeknél is. Ebből az állapotból átlagosan 7-9 éven belül a fertőzöttek 40-50%-ánál kifejlődik az AIDS, illetve hosszabb idő múlva csaknem valamennyi fertőzöttnél bekövetkezik valamilyen tünet megjelenése. A betegség előrehaladtával tehát a tünetekkel járó HIV fertőzés stádiuma alakul ki, vagyis az AIDS. A legjellemzőbb két tünetegyüttese a Perzisztáló Generalizált Lymphadenopathia (azaz folyamatosan fennálló, kiterjedt nyirokcsomó-elváltozások), és az AIDS Related Complex (azaz AIDS-hez társult tünetegyüttes). Az előbbire jellemző a 3 hónapnál régebb óta fennálló, több testtájékra kiterjedő, fájdalmatlan nyirokcsomó megnagyobbodások. Az utóbbi akkor állapítható meg, ha a HIV pozitivitás mellett legalább két klinikai és két laboratóriumi jel egyidejűleg és több mint 3 hónapja fennáll. A klinikai tünetek a következők: fáradékonyság, láz, éjszakai izzadás, fogyás (a testsúly több mint 10%-a), nyirokcsomó megnagyobbodás és oralis hairy leukoplakia. A laboratóriumi jelek: csökkent Helper-T limfocita szám, emelkedett immunglobulin szint, vérszegénység, fehérvérsejt szám csökkenés. A vírus: Az AIDS kórokozójának a Nemzetközi Vírus Nomenclatura Bizottság 1986-ban adta a HIV (Human Immundeficiencia Vírus) nevet. Az a vírustípus, amelyet először ismertek fel, és amely világszerte elterjedt, később a HIV-1 nevet kapta, miután Nyugat-Afrikából származó betegekből egy tőle antigénszerkezetben jelentősen eltérő, így HIV-2-nek nevezett vírustípust azonosítottak. Utóbbi jelenleg is elsősorban Nyugat-Afrikában fordul elő, de terjedése már számos országban megfigyelhető. A HIV vírusok burokkal rendelkező vírusok, a Retrovírusok családjának Lentivírus alcsaládjába tartoznak. A retrovírusok jellegzetessége, hogy RNS-ben található genetikai információjuk be tud épülni az arra fogékony gazdasejtek DNS állományába egy enzimatikus átíródás, az ún. reverz transzkripció révén. A genetikai kód RNS-ről DNS-re történő átírása az élővilágban egyedülállóan csak a retrovírusokra jellemző. A Lentivírus alcsalád tagjai a többi retrovírustól eltérően a szerkezeti géneken kívül többféle szabályozó génnel is rendelkeznek, és általában hosszú latenciaidő után elhúzódó lefolyású, halálos kimenetelü megbetegedést okoznak. Az alcsaládba az emberre veszélyes víruson kívül többek között a szarvasmarhák (BIV), a macskák (FIV), és a majmok (SIV) immundeficiencia vírusa tartozik. A HIV felületén elhelyezkedő antigének nagy változatosságot mutatnak. Még azok közt a vírusok közt is észleltek antigén eltéréseket, amelyeket azonos emberből, különböző időpontokban tenyésztettek ki. A vírusok rendkívül érzékenyek fizikai és kémiai behatásokra. Pl. 56 °C hőmérsékleten 30 perc alatt, 100 °C-on percek alatt inaktiválódnak. A forgalomban lévő fertőtlenítőszerek a szennyezettség körülményeitől függő koncentrációban és hatásidővel biztonsággal alkalmazhatók a vírusok elpusztítására. Sajnos azonban ezeknek a fizikai és kémiai módszereknek a hatékonyságát csak a külső környezetben és a bőr felszínén lehet kihasználni, az élő szervezeten belül nem. Forrás: anonimaids.hu Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Hegylako01 Posted Szeptember 3, 2007 Share Posted Szeptember 3, 2007 na minidg tanulok ujjat:) Idézés Link to comment Share on other sites More sharing options...
Recommended Posts
Join the conversation
You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.