Search the Community
Showing results for tags 'tudománytörténet'.
-
1896-ban Henri Becquerel különös sugárzást fedezett fel az urániumban, amit Marie Curie radioaktivitásnak nevezett el. A következő évtizedekben olyan német fizikusok, mint Max Planck, Albert Einstein és Werner Heisenberg döntően hozzájárultak az atommagon belüli folyamatok megértéséhez. Göttingenben, a magfizikusok Mekkájában egy amerikai diák, J. Robert Oppenheimer is tőlük tanult. 1939 elején a kutatókat fellelkesítette Otto Hahn közlése: az atommag hasítható. Megtették hát az első lépést az atomenergia felszabadításához vezető úton. Fél évvel később azonban kitört a második világháború, és az addig egymással baráti viszonyt fenntartó és heves vitákat folytató fizikusok hirtelen két egymással ellenséges hatalmi tömb titoktartásra kötelezett alattvalóivá lettek. Hubert Mania ebben az izgalmas könyvben elbeszéli az első atombomba történetét, az ötletek, felfedezések és elképzelések láncreakcióját. Mesél a tudósok intrikáiról, a tudományos és emberi irigységről, de a nagy kalandban résztvevők zsenialitásáról is. Hubert Mania - Láncreakció Az atombomba története .epub, 515 kB https://mega.nz/file/XskQzYba#ZzjsjtkOk-0dfNjwuE_5m67mIT4Vwwviqu3YkXy4_jA
-
James Burke (Derry, 1936. december 22. –) brit tudománytörténész, szerző és televíziós producer. Az észak-írországi Derry-ben született, az oxfordi egyetemen végzett. Később Olaszországban a bolognai és az urbinói egyetemen illetve az ottani angol iskolákban oktatott. Közben egy angol–olasz szótár és egy művészeti enciklopédia kiadásával foglalkozott. 1966-ban Londonba költözött és csatlakozott a BBC „Science & Features Dept.” -hez, ahol házigazdaként vendégül látott különböző ismeretterjesztő témákat. A televíziózás lehetőségei nagyon megragadták, és komoly tudósokat látott vendégül műsoraiban, ahol a tudományról és technológia fejlődéséről beszélgettek, ismeretet terjesztettek. Ezenfelül idegen nyelvként az angolt oktatta egy ideig a Ramsgate-ben (Anglia) működő Regency Language School-nál. Burke először riporterként alapozta meg országos hírnevét, egy hosszú ideig futó BBC tudományos sorozatban, a „Tomorrow’s World”-ben. 1969-ben, az Apo llo küldetések idején a BBC televízió fő tudományos segítője és riportere volt. Biliárdeffektus Nehezen meghatározható műfajú, szokatlan tárgyalásmódú és felépítésű az angol James Burke könyve: élvezetes stílusban fogalmazott, rendhagyó tudománytörténeti ismeretterjesztő munka. A szerző abból indul ki, hogy: "Mindannyian a változások óriási, dinamikus hálóján élünk...Könyvünk húsz fejezetének utazásai mind különböző aspektusból vizsgálják a háló felépítményét, és azt, hogy hogyan következnek be rendkívüli módon, a flippergolyó pályáját imitálva a változások...A hálót úgy képzeljük el, mint egy gigantikus és még mindig növekvő gömböt, amely egymást újra meg újra átmetsző idővonalak millióiból áll". Egyszerűbben fogalmazva: a szerző fejezetenként kiszemel egy-egy témát, annak történetét mondja el, majd egy kapcsolódási pontot kiválasztva vezeti tovább és ismét tovább - a tárgyhoz kapcsolódó, mégis asszociációs pályán - az olvasót újabb és újabb, az eredeti támától távol eső történelmi események, tudományos felfedezések és technikai vívmányok felé - akárcsak a biliárdjátékban a golyók, amelyek egymáshoz ütődve mindig másokat hoznak mozgásba. E szellemi kalandozások során egy-egy témának sokféle kapcsolódása, elágazási pontja lehetséges, ezek egy részére - amelyeket könyvének más részein fejt ki - utalásokkal hívja fel a figyelmet. Így került például együvé az első fejezetben a tartóshullám felfedezése, a borax előállítása, az aranybányászat, a klipper típusú vitorlás leírása, a burgonyavész, az angol postarendszer reformja, az indiai chintz minták nyomtatásának felfedezése, Colbert merkantilizmusa és így tovább. Mérhetetlen mennyiségű ismeretanyagot zsúfolt Burke a kötetbe, így sok mindenről szó esik, ám - éppen e vállalkozás jellegéből adódóan - még több tudománytörténeti tény kimaradt belőle. Éppen a biliádeffektus következetes alkalmazása miatt pedig nehéz eligazodni a könyvben; ezen próbál segíteni a részletes Személy- és tárgymutató. - A könyv élvezetes olvasmánya lehet a szellemi kalandozásokra fogékony olvasóknak. https://mega.nz/file/RtdUjRZC#kjprYSHurSuiOF39Ux90pYmZOkStRakFJgT6LhJd75w Kapcsolatok James Burke ebben a nagy sikerű könyvében speciális vizsgálatnak veti alá mindazokat a történelemalakító elméleteket, ötleteket, újításokat és véletlen egybeeséseket, amelyek napjaink legnagyobb technológiai vívmányiban érték el végkifejletüket. Meghökkentő éleslátással bogozza ki az összekapcsolódó események szálait, az idő, a környezet és a hely véletleneit, melyek a világ legnagyszerűbb találmányait keltették életre. https://mega.nz/file/M0NiUBTR#HCHAF_I0BaegfSbhHynpz52HgF8s-NKMtuXxRQkbjtM Tudásháló James Burke már jól ismert a magyar olvasóközönség előtt, hiszen a már megjelent Biliárdeffektus című nagy sikerű kötete. Az író fantasztikus utazásra repítette olvasóit az emberi tudás hálójában. És az utazás most folytatódik… a Tudásháló című kötetben a történelmi tudás hálóját bontogathatjuk. A Tudásháló egyszerre szórakoztató és tanulságos. Olvasója számára nyilvánvalóvá válik, hogy egymással és a múlttal is kölcsönös egymásrautaltságban élünk. Burke megközelítése lehetőséget ad arra, hogy megbirkózzunk azzal a rengeteg információval, amellyel a huszonegyedik század egyre összetettebb világa áraszt el bennünket. Csak akkor remélhetjük, hogy a változás komplexitását felismerjük és az újítás folyamatát az emberiség jóléte felé irányítjuk, ha megértjük, hogyan függenek össze egymással a modern világ szálai. https://mega.nz/file/19Uz0KKZ#TR3KVdq8j6HNV7LsN3ulYofvEL6DpfWULQfnFQnUbLQ A nap amely megváltoztatta a világot Hogyan változtatta meg Galilei távcsöve az igazságot – és más történelmi események, melyek drámai hatást gyakoroltak világképünkre. https://mega.nz/file/dsMiDbLS#SjN6CEpLVGjbtDZ0KHPRrk9ZO00hy-4eGaBJHitiOlU