WuuWuu

Nemszoktam mondogatni a nickemet de simán vuvu :]

Hátja nemfog sokat rohangálni

Wednesday, January 3, 2063

 

LOL nemakarok olyan sokaig elni.

Énmár igen, ha annyira fáradt voltam hogy állva is tudtam volna aludni.

Index.hu-rol

Zölden fluoreszkáló egereket mutattak be a napokban az ELTE Tudományos Sajtóklubban. A látványosság egy új transzgénikus technológia demonstrálása volt, amelynek köszönhetően gyorsan és olcsón állíthatunk elő állatokban emberi ellenanyagokat – remélhetőleg Magyarországon.

 

Látszólag teljesen normális, egészséges, fehér egerek futkároznak egy ketrecben. Aztán az ELTE sajtóklub [1] "Genetikailag módosított állatok és szerepük az emberi terápiában" című előadásának egyik szervezője ultraibolya fénnyel világítja meg az állatokat, mire azok zölden fluoreszkálni kezdenek. Sci-fibe illő látvány, mintha zöld farkincájú űregerek érkeztek volna a Marsról, hogy földi rokonaikkal összeállva leszámoljanak egyszer s mindenkorra a macskákkal.

 

 

"Ez az egész csak egy poén, nincs sok köze ahhoz, amiről az előadás szól" – ismeri be dr. Kacskovics Imre, az ELTE TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszékének docense, hogy csak a téma egy látványos prezentálásáról van szó. Az egerek transzgénikus állatok, vagyis idegen gént hordoznak, mégpedig az Aequorea victoria nevű medúzáét. A medúza megfelelő génje fejeződik ki az egerekben – a genetikában a kifejeződés egy gén által meghatározott sajátos jelleg megnyilvánulását jelenti –, ezért fluoreszkálnak a ketrecbe zárt rágcsálók. A transzgénikus kutatások azonban ennél a poénnál jóval messzebb mutatnak: a technológia az emberi gyógyászatban is alkalmazható.

 

Ellenanyag a tejben

 

Különösen az a forradalmian új technológia, amivel a magyarok dolgoznak dr. Bősze Zsuzsanna vezetésével a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban (MBK). Bősze és kollégái olyan új generációs módszert alkalmaznak, amely igen nagy, több százezer bázispár hosszúságú dns-szakaszok beépülését teszi lehetővé. Ezen konstrukciók elkészítése igen munkaigényes és bejuttatásuk is nagy gyakorlatot igényel, ám az így létrehozott transzgénikus állatok tulajdonságai sokkal hűebben tükrözik a vizsgált gén által létrehozott változásokat.

 

A megfelelő "tükröződés" pedig igen fontos, ha állatokon vizsgálnak emberi betegségeket. A normál egeret például nem lehet emberi poliovírussal (a járványos gyerekbénulás kórokozója) fertőzni, mivel sejtjeik felszínén nem fejeződik ki az az emberi fehérje, amelyhez a vírus kötődik. Ezzel szemben a transzgénikus egerek kifejezik a megfelelő humán receptort, így megfertőzhetők, vizsgálhatók, kutathatók.

A kutatási lehetőségeken túl viszonylag új irány olyan transzgénikus állatok előállítása, amelyek valamilyen ellenanyagot, gyógyhatású fehérjét termelnek a tejükben. Korábban Bősze és csapata már előállított ilyen nyulat – a kutatók szerint ezek az állatok az elkövetkező években kiemelt jelentőségűek lesznek a humán terápiában. Ezekben a kezelésekben az idegen gén eredeti működésének hiteles kifejeződése nem annyira fontos, sokkal inkább szempont, hogy a gén által kifejezett fehérje nagy mennyiségben jelenjen meg, illetve hogy a transzgénikus állatok a lehető leghamarabb előállíthatók legyenek. "Ennek érdekében az idegen gének beinjektálásakor az úgynevezett lentivírusos módszert alkalmaztuk, amivel körülbelül tízszer annyi transzgenikus állatot lehet előállítani, mint a hagyományos, sejtmagba injektálós módszerrel" – fogalmaz a kutató.

 

Az említett technológiákat felhasználva Kacskovics és Bősze olyan transzgénikus egereket állított elő, amelyekben az ellenanyag-termelés jelentősen megnő, miközben az előállításhoz szükséges idő lényegesen lerövidül.

Milliárdos piac

 

Az ellenanyagok terápiás alkalmazása a nyolcvanas évek elején kezdődött és mára kiemelt jelentőségűvé vált. Világszerte mintegy száz tonna emberi ellenanyagot alkalmaznak évente és a szükséges mennyiség minden évben jelentősen, több mint 10 százalékkal emelkedik. Magyarországon ma körülbelül kétezerre tehető azoknak az immunhiányos betegeknek a száma, akik ellenanyag-terápiára szorulnak. Tipikus alkalmazási terület még a tumorok és fertőző betegségek kezelése, illetve az átültetett szervek kilökődését megelőző terápiák.

 

Ugyanakkor, az emberek véréből nyert ellenanyagok egyre korlátozottabban állnak rendelkezésre. Jellemző példa erre a sorkatonai szolgálat megszűnése. A kiskatonák két nap eltávot kaptak, ha vért adtak, a véradás előtt pár héttel pedig oltással késztették a szervezetüket ellananyagtermelésre. Ez az ellenanyagforrás ma már nem elérhető. (Az ellenanyagok alkalmazása egyébként nem korlátozódik a közvetlen terápiára, jelentős mértékben használják a klinikai diagnosztikában és kutatásban is.)

Érthető, hogy az elmúlt években több olyan cég alakult, amely arra összpontosít, hogy az emberi ellenanyagokat állatokban állítsa elő. Befektetői segítséggel a magyar kutatók is alapítottak egy ilyen vállalatot, az ImmunoGenes Kft [2]-t, amely a szellemi tulajdonjogokkal rendelkező ELTE-től és MBK-tól kizárólagos hasznosítási jogot kapott. A magyarok dinamikusan fejlődő üzletágba akarnak betörni: a szűkebb, úgynevezett poliklonális ellenanyagok (nem egyetlen felszíni antigénnel reagáló antitestek) piaca is évi 2,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolít, a teljes globális ellenanyagpiac esetében ez a szám körülbelül 23-25 milliárd dollár.

Hazai nyúlgyár

 

A cég sikerrel vette az első akadályokat, az elmúlt hónapokban egy nemzetközi tudományos testület támogatta munkájában, magyar és nemzetközi magánbefektetőket nyert meg, illetve egy nemzetközi, a biotechnológiában nagy tapasztalatokkal rendelkező menedzsercsoporttal kötött szerződést.

 

Mivel a technológia egyelőre csak egerekben áll rendelkezésre, Kacskovics és Bősze a következő fejlesztési fázisban az ellenanyag-termelésben a legfontosabb fajokra koncentrálnak, így terveik szerint 2010-re már saját fejlesztésben állítanak elő transzgénikus nyulakat, és 2011-re tervezik, hogy a skóciai Roslin Intézettel (ahol tíz éve Dollyt klónozták) közösen hoznak létre transzgénikus juhokat.

 

A kutatók távlati célja egy olyan, magyarországi ellenanyag-termelő üzem létesítése, amelyben a létrehozott nyulak és juhok termelnének hazai és nemzetközi piacra értékes ellenanyagokat. A transzgénikus nyúl- és birkagyárak az MBK-ban alkalmazott technológiáknak köszönhetően költséghatékonyabbak lennének, mint a hasonló jelenlegi intézmények, és egy magyar újítás Magyarországon jutna termelői fázisba.

 

 

http://ize.hu/click.php?id=7883&url=http%3A%2F%2Fajanlo%2Ekapu%2Ehu%2Fvideo%2Fpost%2Ephp%3Fid%3D222g087865f1b5358b00

 

Nagyon imba

Derossz

Idöben elkell kezdeni mindent

Elég jó

Ezt láttam nagyonkeméény

Eléggé imba a csávo

 

De sexy bokor lehetett

Az elveszett piramis, amelynek csupán az alapjai maradtak fenn, Menkauhor fáraónak készült, aki mindössze nyolc éven át ült Egyiptom trónján. Karl Richard Lepsius 1842-ben említette szakkarai felfedezései között Menkauhor piramisát, az építményt lefejezett piramisnak nevezte, mivel hiányzott a csúcsa. Az azóta eltelt több mint másfél évszázad során a sivatagi homok eltüntette Lepsius felfedezését, és egyetlen archeológusnak sem sikerült eleddig a piramis nyomára bukkanni.

 

Zahi Havász egyiptomi főrégész és csapata másfél éves munkával távolította el az építményt rejtő 8 méteres homokréteget. Felfedezték a sírkamrát, amelynek bejáratát hatalmas vörös gránitblokkok jelzik. Az archeológusoknak azonban nem sikerült felfedezniük a piramis tulajdonosának kártusát, azt a hosszúkás keretet, amelybe az ókori egyiptomi fáraók és királynék, esetenként a királyi család más tagjai nevét írták. Ennek ellenére a főrégész meg van győződve arról, hogy a piramis Menkauhornak épült.

 

 

Mint mondta, a piramis építészeti jellegzetességei, valamint a szürke gránitból készült szarkofág arra utal, hogy a létesítményt az V. dinasztia uralkodása idején, Kr.e. 2465-2325 között emelték. Eszerint mintegy két évszázaddal a gízai nagy piramis Kr.e. 2500-ra datált befejezése után épülhetett.

 

Az egyiptomi régészek megtalálták azt a szent utat, amely a mumifikációs teremtől a szakkarai Szerapeumig vezetett. Itt helyezték el a hatalmas sírmezőt alkotó földalatti folyosók egyikében a szent bika múmiáját. Az óegyiptomi vallás szent bikája Ozirisz, a termékenységisten élő jelképe. Az Ápisz-bikának éjfeketének kellett lennie, egyetlen világos folttal a szarva között. A szent úton egyébként egyetlen ember haladhatott végig - a főpap. A Szerapeumot August Mariette francia régész fedezte fel 1850-ben.

Mutattam haveroknak egyik nembirta abbahagyni a röhögést

 

Nagyon IMBA

Fujj b+!!!

Szuper

dekééész

Nagyon kemény :D

Haha

Én fiu vagyok és használok arckrémet. Guszta hogy más ondoját kenem a pofámra.

Ezentul a sajátomat fogom...

2 WOWos beszélget

egyik: meghalt a nagymamám.....

másik:és mit dobott?

 

 

D::DD:D:D:D:D:

lama ^_^

LOL :D

Sör minden mennyiségben vagy VBK vagy mindkettö.

Rövidböl általában páleszt.