Clark

Hát ez hülyeség

Különbözőképpen értékelik az érintettek a labdarúgó Bajnokok Ligája szerdai döntőjét, a Barcelona Arsenal felett aratott 2-1-es győzelmét: Thierry Henry például élesen krizizálta a norvég bírót, míg Henrik Larsson megérdemelt sikerről beszélt a mérkőzést követő, éjszakába nyúló sajtónyilatkozatok alkalmával. Henrik Larsson volt a nyerőember "Sajnálom és tévesnek érzem a bíró ítéletét. Tovább kellett volna engednie a játékot, még ha gólt is kaptunk volna belőle" - nyilatkozott a mérkőzés negatív hőse, a brit csapat német kapusa. Jens Lehmann arra felvetésre reagált, szerinte igazságos volt-e a bírónak az a döntése, hogy a mérkőzés elején Eto'o buktatásáért kiállította őt. A kapus nem szégyellte bevallani, hogy "élete eddigi legnehezebb perceit" élte át, mert piros lapja miatt csak kívülről - "tehetetlenül" - figyelhette társait. Ugyanakkor újságírói kérdésre válaszolva megjegyezte: a közelgő németországi világbajnokságnak igyekszik megerősödött, felkészült lélekkel nekivágni. "Egy óra után teljesen halott voltam" - fogalmazott a BL-döntőjét egymaga kétszer is majdnem eldöntő Henry, aki láthatóan nagyon csalódottnak tűnt. "A bíró többször szemet hunyt afelett, hogy Márquez és Puyol folyamatosan letaglózott minket, főleg engem" - méltatlankodott a csatár. A világ- és Európa-bajnok francia támadó szerint a norvég bíró, Hauge tendenciózusan a Barcelonát segítette ítéleteivel. Eto'o gólja lesből született - vélekedett a londoni alakulat ásza, aki külön kiemelte, hogy a neki adott sárga lap előtt ellene követtek el szabálytalanságot. Habár Henry készségesen állta az újságírók faggatózását, egy dolgot világossá tett: "olyan hülye kérdéssel, miszerint távozom-e az Arsenaltól, ma este nem vagyok hajlandó foglalkozni". "Megérdemeltük a győzelmet, nagyon sokat tettünk érte" - nyilatkozta felszabadultan a Barcelona mezét hivatalos mérkőzésen most utoljára magára öltő Henrik Larsson. A svéd világklasszis klubszinten nemzetközi pályafutása "dicsőséges" megkoronázásaként értékelte a szerdai BL-diadalt. Amikor pár éve a skót Celtic támadójaként eltört a lába egy UEFA-kupa-mérkőzésen, soha nem hitte volna, hogy még eddig eljuthat - reagált meghatottan egy kérdésre Larsson, aki 30 percnyi játéklehetőséget kapva két gólpasszal segítette csapatát a győzelemhez. "Szerencse, szerencse és szerencse - gondolnák sokan, pedig mi tudtuk, hogy győzhetünk, és nem csak azért, mert csak tíz ember ellen kellett küzdenünk" - mondta az immár kétszeres BL-győztes portugál Deco. A katalánok középpályása dicsérte az Arsenal csapatát, amelynek játékosai, mint mondta, "bátor és hősies küzdelmet folytattak" a győzelemért. Henk ten Cate, a Barcelona másodedzője, az MTK volt trénere, boldogan fogadta a holland és spanyol újságírók gratulációit, majd szűkszavú válaszait követően sietős léptekkel igyekezett a csapata buszához. Arra a kérdésére, miszerint a következő idénytől ő lesz-e az amszterdami Ajax vezetőedzője, azt mondta: ez most az ünneplés ideje, most minden a Barcelonáról szól! Való igaz, Barcelonában ez idő tájt mindenki ünnepel, a fieszta azonban tegnap éjjel rendbontásba csapott át. 107-en megsérültek, huszonkilenc szurkolót pedig őrizetbe vettek. A drukkerek több helyen szemetes konténereket gyújtottak fel, kirakatokat törtek be, és üzleteket raboltak ki. A zavargások során megsérült hat rendőr is. A Liverpool példájából merített erőt a Barca Samuel Eto'o szerint az FC Liverpool tavalyi feltámadása adott erőt a Barcelonának ahhoz, hogy fordítson az Arsenal ellen a labdarúgó Bajnokok Ligája párizsi döntőjében. "Azok után, ami a tavalyi döntőben történt, tudtuk, nincs okunk feladni a küzdelmet. A szünetben a Vörösök egy évvel korábbi szellemiségét, mentalitását próbáltuk magunkévá tenni" - mondta a katalánok egyenlítő találatát szerző kameruni klasszis, utalva arra, hogy egy éve a Liverpool 0-3-ról egyenlített az AC Milan ellen, majd tizenegyesekkel elhódította kupát. Az Ágyúsok részéről elégedetlenségének adott hangot Arsene Wenger vezetőedző, de nem a játékosai, hanem a bíró teljesítményét kritizálta. "Nagyon dühös vagyok, mert az első Barcelona-gólt les előzte meg. Játékosaim hősök voltak ma este, de nem nyerték el méltó jutalmukat. A futball kegyetlen" - nyilatkozta a francia mester, aki hozzátette, "nem a jobbik csapat nyert". Wenger azt is megjegyezte, noha mindenki Ronaldinhóról beszél, szerinte az este messze legjobb produkcióját a Barcelona mindkét gólját előkészítő svéd Henrik Larsson nyújtotta, aki ezen a mérkőzésen búcsúzott el a katalán együttestől. Wenger úgy véli, csapatának nagy kihívás volt tíz emberrel a tizenegy ellen küzdeni, de a meccs képét mégsem a kiállítás, hanem az egyenlítés változtatta meg. A londoniak csapatkapitánya, Thierry Henry hasonlóképpen indulatos volt: "Az egyenlítő gól lesről esett, de a bírónak még több más ítélete sem volt helyes. Oroszlánokként harcoltunk, és így emelt fővel jöhettünk le a pályáról, ugyanakkor az emberek csak arra fognak emlékezni, hogy a Barcelona nyert, mi pedig veszítettünk" - mondta a gólpasszt jegyző francia csatár. Frank Rijkaard, a katalánok szakvezetője egyetértett kollégájával abban, hogy döntő fontosságú volt az egyenlítő találat: "Nem volt könnyű nyerni, de engem ez egy cseppet sem lepett meg, hiszen a meccs előtt is mondtam, a döntőnek nincs esélyese. Az Arsenal nagyon jól kezdett, a kiállítás pedig drámaian befolyásolta a találkozó alakulását, azonban riválisunk csak az egyenlítést követően tört meg". Mint minden döntő, így a párizsi finálé is tartogatott érdekességeket. Ilyen például az, hogy Jens Lehmann, az Arsenal német kapusa a BEK-, illetve BL-döntők történetének első játékosa, aki a kiállítás sorsára jutott, vagy az, hogy az angol alakulatnak ezúttal szakadt meg egy remek sorozata: 995 perc elteltével kapott gólt újra a BL-ben, ami rekordnak számít. Eto'o egyenlítő találatát megelőzően ugyanis, legutóbb tavaly szeptember 27-én, a csoportkör második fordulójában Markus Rosenberg (Ajax Amsterdam) vette be az angol gárda kapuját a találkozó 71. percében. A nemzetek közötti versengésben a Barcelona diadalával a spanyolok kerültek az élre 11 elsőséggel, őket az angolok és az olaszok egyaránt tíz sikerrel követik. Rijkaard pedig Miguel Munoz, Johan Cruyff, Giovanni Trapattoni és Carlo Ancelotti után az ötödik olyan ember, aki játékosként és edzőként is megnyerte a legrangosabb európai kupasorozatot. Honfitársa, Cruyff trénerként éppen a Barcelonát segítette diadalra 1992-ben. Lehmann: "Ez a mérkőzés a sírig elkísér" Karrierjének egyik legfájdalmasabb pillanatát élte át szerdán este Jens Lehmann, a párizsi Bajnokok Ligája-döntőben vesztes angol Arsenal kapusa, a német válogatott első számú hálóőre, miután a Barcelona elleni mérkőzésen a tizenhatoson kívül faultolta Eto'o-t, a spanyolok játékosát, s ezért piros lapot mutatott fel neki a norvég játékvezető. "Ez a mérkőzés a sírig elkísér" - idézte csütörtöki számában a Bild a kiállított kapust, aki hátrányos helyzetbe hozta csapatát, s hiába szerezte meg a vezetést az Arsenal, a Barcelona a második félidőben két gólt rúgott a tíz főre olvadt angoloknak, s elhódította a kupát. Az Arsenal az idei BL-sorozatban a 995. percben kapott először gólt. A Der Tagesspiegel német napilap egyenesen úgy vélte, hogy Lehmann vesztette el az angolok számára a finálét. A világbajnokság előtt álló németeket leginkább az izgatja, hogy milyen maradandó nyomot hagy a sokk Lehmannban, aki hosszas rivalizálás után szerezte meg az egyes számú mezt Oliver Kahnnal, a Bayern München kiválóságával szemben. "Nem olyasvalaki vagyok, aki mindenen rögtön túl tudja tenni magát. Ha örülök, örülök, ha szomorú vagyok, szomorú vagyok. Ez az állapot eltart még néhány napig. El tudom nyomni magamban a kellemetlen dolgokat, de minden mérkőzés, akár megnyert, akár elvesztett, egyfajta tapasztalat. Valami mindig megmarad, de remélem, hogy a párizsi mérkőzésből is kilábalok" - mondta Lehmann egy csütörtöki interjúban. Arra a kérdésre, hogy szerdai szereplésének nem lesznek-e negatív lelki kihatásai a június 9-én kezdődő világbajnokságon, Lehmann úgy felelt, hogy az egy más vetélkedés lesz, egy új kihívás, s nagyon jó, hogy újabb nagy feladat áll küszöbön. "Ám ezt a mérkőzést, az Arsenal-Barcelonát magammal viszem a sírba is" - mondta Lehmann, aki nem akar változtatni a kapusi szerepkört a söprögető szerepkörével vegyítő játékfelfogásán, ami eddig szerinte - a párizsi malőr ellenére is - jól bevált. Forrás:origo.hu

Egy brit tanulmány szerint a vezeték nélküli hálózatok és más elektromágneses eszközök közelsége bizonyos embereknél hiperérzékenységet vált ki. A magyar sugárbiológus szerint bizonyíték nincs rá, de azért nem árt óvatosnak lenni. A Powerwatch nevű független brit felügyeleti szerv legújabb kutatásaira alapozva azt állítja, hogy egyes embereknél fejfájást, ingerlékenységet, koncentrációkiesést is okozhat a wifi. A Powerwatch szerint egyre több a bizonyíték arra, hogy a vezeték nélküli hálózatok és más elektromágneses eszközök közelsége bizonyos embereknél hiperérzékenységet vált ki, írja a TopTechNews. A szervezet elnöke ugyanakkor azt is hozzáteszi, úgy tűnik, az embereknek csak egy nagyon kis hányadát érinti ez a probléma. Alasdair Philips, a Powerwatch igazgatója azt mondja, számos doktorral és fogorvossal találkozott, akik vezeték nélküli hálózatot telepítettek rendelőjükbe, majd egyes alkalmazottak fejfájásra vagy koncentrációs zavarokra panaszkodtak. Ám mikor eltávolították a wifit, ezek a panaszok megszűntek. Philips szerint egyes kutatások azt valószínűsítik, hogy tízezer emberből mindössze egy "elektroérzékeny", mások úgy vélik, minden harmadik embert érint a probléma. A Powerwatch szerint a lakosság 2-3 százaléka elektroérzékeny valamilyen szinten. Gyanakodjunk, ha sok a fejfájásos panasz A brit kormány egészségvédelmi ügynöksége (HPA) egy hónapja állított fel egy olyan csoportot, melynek az a feladata, hogy preventív eszközöket fejlesszenek ki a lakosság számára. A Powerhouse vezetője szerint a mobiltelefonok adótornyai sokkal nagyobb problémát jelentenek mint a wifi, ugyanakkor szerinte csak akkor szabadna vezeték nélküli hálózatokat használni, ha elkerülhetetlenül szükséges. Philips azt tanácsolja a cégeknek, hogy ne vezessenek be wifi-hálózatot az irodában, de ha már megtették, akkor is figyeljék alkalmazottaikat, és ha a szimptómák jelentkeznek, ültesse őket egy vezetékes hálózattal felszerelt helyre. Azt is megemlítette, hogy az elektromágneses sugárzás elsősorban a hálózati csomópontok közelében koncentrálódik. A wifi állítólagos káros hatására persze nem most hívják fel először a figyelmet: még 2003 őszén egy chicagói iskola ellen nyújtottak be keresetet a szülők, azt állítva, hogy a tanintézménybe telepített vezeték nélküli hálózat káros lehet az egészségre, "amint azt több szakértő is állítja". Csak óvatosan A vezeték nélküli hálózatok nem jelentenek nagyobb egészségügyi kockázatot, mint mondjuk a mobilkészülékek, állítja a Sugárbiológiai Intézet főosztályvezetője. Thúróczy György kérdésünkre azt is elmondta, ezek az eszközök általában külön-külön az egészségügyi határérték alatti elektromágneses expozícióval rendelkeznek, ám azok a kutatások, melyek több eszköz együttes jelenlétét vizsgálnák, csak a jövőben várhatóak. A jelenlegi vezeték nélküli eszközök közül a mobiltelefonok produkálják a legnagyobb expozíciót, ám ez a behatás nem állandó - csak akkor áll fenn, mikor a fejünkhöz közel emeljük a telefont. A főosztályvezető egy finn-norvég kutatást említ, melynek során kimutatták, hogy a mobilok elterjedésével nőtt a fejfájásos panaszok száma. Ugyanakkor az elektromágneses behatásra általában csak a lakosság 0,1-2 százaléka érzékeny. Bár a vezeték nélküli eszközök külön-külön biztonságosak, a sugárbiológus azt tanácsolja, hogy ha nem indokolt, ne használjuk ezeket az eszközöket egyszerre nagy számban.

Az allergiás betegségek egyre gyakoribbak: az összlakosság mintegy 10-15%-a érintett. Az allergia nem velünk született, hanem szerzett reakció, vagyis az immunrendszer válasza olyan anyagra, ami legalább egyszer már korábban is bekerült a szervezetbe. Az allergia bárkit érinthet, nincs vele szemben védettség. Kialakulásában komoly szerepe van az öröklődésnek és a környezeti hatásoknak egyaránt. Az [origo] Egészség rovatának megújult betegtájékoztató és ismeretterjesztő oldalán minden fontos és alapvető információt megtalálhat az allergiáról. Megtudhatja, mi történik az allergiás reakció során, melyek az allergia jellegzetes tünetei és kialakulásának okai. Fontos információkat olvashat az allergia megállapításának (diagnosztizálásának) és kezelésének lehetőségeiről, és szó esik az álallergiáról is. Három nagyobb témakörben alaposabban is tájékozódhat, számos gyakorlati tanácsot olvasva. Az első a legismertebb allergiás megbetegedésként számon tartott szénanátha, amely pollenekre, penészre, illetve egyéb más mikroszkopikus anyagokra adott allergiás reakció. A második a rovarcsípés-allergia, amely szintén a nyári időszakhoz köthető. Végül részletes összeállítást tekinthet meg az allergiás folyamatokkal is kapcsolatban álló és egyre gyakoribb légzési betegségről, az asztmáról, amely ma kb. 150 ezer embert érint Magyarországon. A honlapot számos interaktív elem színesíti. Néhány animáció közérthetően és szemléletesen mutat be fontos allergiás folyamatokat, az online allergiateszt pedig segíthet Önnek felismerni, hogy érintett-e allergiától, és ha igen, akkor annak melyik fajtájától. Honlapunkon természetesen megtalálja az aktuális pollenhelyzetet és egy 5 napos pollen-előrejelzést is. Olyan szolgáltatást nyújtunk, amelynek révén Ön valóban friss és aktuális pollenadatokhoz juthat, regionális bontásban. Lehetőség van arra is, hogy elküldje nekünk allergiával kapcsolatos kérdését, amelyre a honlap tartalompartnerének, a Budai Allergiaközpontnak orvosai válaszolnak. Figyelem! A honlapon található információk nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot, mindössze tájékozódásul szolgálnak. A pontos diagnózis és kezelés érdekében mindenképpen keresse fel kezelőorvosát! Mit tehetünk az allergia ellen? A megelőzés első lépése az allergénkutatás. Ismert allergén esetében már képesek vagyunk elkerülni a pollendús környékeket, virágzás előtt megkezdeni a kezelést. A pollenelőrejelzés rendszeres figyelése sokat segíthet a pollenszórás idejének pontos meghatározásában. A tünetek csökkentését szolgálja az ismert allergénnel keresztallergiát adó ételek, pollenek kerülése is, valamint a személyre szabott étkezés, a rendszeres sportolás, ezen kívül a homeopátiás-, akupunktúrás-, gyógyszeres- és egyéb kezelési módok. Sajnos az allergia egyelőre nem megszüntethető betegség, mindössze a tüneteit tudjuk csökkenteni. A siker érdekében érdemes még a tünetek megjelenése előtt, tavasszal elkészíttetni specialistával az egész nyárra vonatkozó kezelési tervet. Mikor, milyen diétát javasolt tartani, mikor és milyen gyógyszert érdemes szedni, milyen más kezelési módokat lehet beiktatni. A szerteágazó allergiás tünetek több különböző szakorvosi területhez tartoznak. Specialista szakembert annak megfelelően érdemes választani, hogy melyik tünet dominál: szénanátha esetén fül-orr-gégészt, fulladásnál-köhögésnél tüdőgyógyászt, ekcémánál, csalánkiütésnél bőrgyógyászt, hasmenésnél-hányingernél belgyógyászt. A szakorvos, elvégezve a szükséges szakvizsgálatokat, egyrészt kizárja a hasonló tüneteket okozó más betegségeket, másrészt segít megtalálni a személyre szabott kezelést. Különösen sokat tud segíteni az a szakorvos, aki alapszakvizsgája mellett allergológus végzettséggel is rendelkezik. Forrás:origo.hu

1881. május 1-jén megnyílt az ország első telefonközpontja a budapesti Fürdő (ma: József Attila) utca 10.-ben. Lehet-e egy 125 éves szolgáltatás történelméről összefoglaló cikket írni? Bizonyos, hogy nem, meg sem kíséreljük. Vázlatos anyagunkban a ma emberének szemszögéből csodálkozunk rá a hazai távközlés 125 éves történetére. Az első magyar telefonkészülék Gyorsan szögezzük le: az első hazai telefonhívás nem Budapesten zajlott, és nem is 1881-ben. Bell találmánya, a telefon ugyanis mindössze két készülék (és csakis e kettő) között biztosította az összeköttetést. 1877-ben Sopron és Győr között távbeszélő-kísérlet, majd rá három évvel Szombathely és Győr közt már telefonbeszélgetés zajlott. Puskás Tivadar nagyszerű találmánya, a telefonközpont annak a lehetőségét rejtette, hogy akár korlátlan számú telefontulajdonos is beszélhet egymással, nem csak kettő. Puskás Edison mellett dolgozott, mikor a telefonközpont ötletét papírra vetette. Edison nem sok fantáziát látott a dologban, így meghagyta Puskásnak, hogy foglalkozzon találmányával, aki 1878-ra (három évvel a budapesti előtt) már elkezdte kiépíteni Párizs telefonhálózatát. Mivel ő maga a párizsi hálózat üzemeltetésével volt elfoglalva, ezért öccsét, Puskás Ferencet bízta meg azzal, hogy alapítsa meg Budapesten a telefonszolgáltatást. Az első központ Az első budapesti központ átadása utáni siker óriási volt annak ellenére, hogy az akkori szolgáltatások jócskán elmaradtak a maitól. Egyfelől viharban egyáltalán nem lehetett használni a hálózatot: mivel félő volt, hogy a villámlást kárt okoz a berendezésekben vagy az azt használókban, ezért rossz idő esetén a központ egész egyszerűen leválasztotta saját magát a hálózatról. Másfelől kezdetben csak egyeres hálózatot építettek, az áthallás igen nagymértékű és zavaró volt (ennek később meg is lett a böjtje: a századfordulóig az akkori hálózatot teljesen le kellett cserélni a ma is használt kéteres vezetékekből állóra). Huzaltorony a Teréz központ tetején Az első telefonközpont után még gyors egymásután két másikat nyitottak (egyet Budán, egyet Pesten), majd néhány év alatt összesen majd egy tucatot. Azonban a központok közti átkérések (azaz, ha valaki az egyik központ területéről a másikra akart telefonálni, tehát mondjuk Pestről Budára) nehézkesek voltak, így olyan elhatározás született, hogy egyes központokat bővíteni, másokat pedig megszüntetni fognak. Ez a koncepció addig élt, amíg az előfizetők számának növekedése túl nem nőtte a meglévő központok végső kapacitását is. Ekkor határozták el, hogy önálló telefonközponti épületet emelnek. A Lipót központ épülete 1904-ben adták át az első, kifejezetten telefonközponti funkciót ellátó épületet a Nagymező utcában: a Teréz központot. A ma 102 éves épületben mindig is központ volt, ám ma már nincs funkciója - az utcáról benézve a hatalmas kábelrendező-csarnok is üresen áll. Ekkor szűnt meg néhány kisebb, irodába vagy lakásba telepített központ is. A második telefonközponti épület a mai Horváth Mihály téren álló József volt, melynek átadása az első világháború miatt igencsak késett, s csak 1917-ben nyílt meg. Az interurbán (azaz városok közti) központ is a Józsefbe került, s a mai napig ott található. Föld felett, föld alatt Puskás Tivadar (1844-1893) Edison mellett dolgozva kezdett el foglalkozni a telefonközpont gondolatával. Mivel Edison nem látott fantáziát a dologban, Puskásra hagyta, hogy foglalkozzon a központ kialakításával. Puskás volt a párizsi telefonhálózat megteremtője (1879), de az ő elvei szerint építették a bostoni (USA) hálózatot is. A budapesti hálózat üzemeltetését csak öccse halála után vette át, ám a fejlesztés magas költségei és az átalánydíjas használat kis híján csődbe vitte a hazai telefóniát. Az állam segítsége után energiáit a telefonhírmondó kialakítására fordította, ám a szolgáltatás elindítása után egy hónappal 48 éves korában váratlanul meghalt. Időközben a hálózat is sokat változott: az első időkben légvezetékeken, a házak külső homlokzatára szerelve hálózták be a várost. Állandó problémát okozott a háziurak hozzájárulását beszerezni a vezetékek falra szereléséhez - nemritkán évekig tartó kérésre, könyörgésre volt szükség. A várost csúfították a huzaltornyok is: a házak tetején található, térbeli rácsra emlékeztető - valóban ronda - építmények, melyeken "fogadták" a légkábeleket. Különösen maguk a telefonközpontok néztek ki vadul, hiszen minden vezeték innen indult, illetve ide érkezett. Az első föld alá vitt vezetékszakasz átadására tehát nem kellett sokat várni: 1893-ban a mai Paulay Ede és Petőfi Sándor utcák között építették ki. Azt tartja a fáma, hogy a vezetékek föld alá süllyesztésének elhatározását nagyban segítette egy skandalum, ami Ferenc József budapesti látogatása során esett meg. Ő császári és királyi felsége tiszteletére ugyanis fellobogózták a várost, azonban egy nap a zászlók mit sem törődve a tekintélyes vendég elhaladtával, rátekeredtek a telefonvezetékekre, és erőtlen rongydarabként csüngtek alá. A kezdetektől sajátos helyzetet teremtett és a telefónia technikai fejlődését is meghatározta az a tény, hogy Budapesten az első központ átadása után csak 13 évvel indult el a szervezett áramszolgáltatás. Az első telefonok még saját áramforrással (elemmel) rendelkeztek - ezt LB (local battery) rendszernek hívták, s csak később jelentek meg a CB (central battery) központok, ahol a telefonkészülék áramforrása már maga a telefonközpont volt. A híres telefonos-kisasszonyok Puskás Ferenc Puskás Ferenc(1848-1884) Huszárfőhadnagyként szolgál, mikor bátyja meghívja magához Párizsba, hogy megismertesse a telefonközponttal. Rábizza a budapesti központ és hálózat megteremtését. Ferenc eleget is tett bátyja megbízásának: az engedélyek beszerzése, az első központ felépítése, a kezelők betanítása azonban felőrölte minden erejét, megbetegedett, majd 1884-ben meghalt. Az első telefonos-kisasszony Matkovics Júlia volt, aki 1881-ben vizsgázott le távbeszélő-kezelésből, később az ő feladata lett betanítani utódait is. A központok bővülésével a telefonkezelők száma is növekedett, jellegzetes - a csak hangjukat hallók számára kicsit rejtélyes szereplői voltak a távközlés történetének. Láthatatlan bájuk sok írót megihletett, hírhedt türelmetlenségük - ami persze az állandó megterhelésnek volt a következménye - pedig számos korabeli újságcikk témája volt. A háborúk, forradalmak őket sem kímélték: mivel a telefonközpontok mindig is kiemelt stratégiai szerepet kaptak, mindig az első közt foglalták el az üzemeket a fegyveresek. Mivel a telefonközpontok indulásakor még nem gondolkoztak számokban, a kisasszonyoknak meg kellett tanulniuk az összes előfizető nevét, sokak címét és szakmáját is (jellegzetes filmbéli jelenet, mikor egy szereplő felveszi a telefonkagylót, és csak annyit mond: "adja a patikust!"). A századfordulón már több ezer előfizető adatait kellett memorizálniuk a kisasszonyoknak, ami egyrészt közelített az ember teljesítőképességének felső határához, másrészt pedig állandó panaszokat eredményezett, 1899-ben elhatározták, hogy bevezetik a szám szerinti nyilvántartást. Az előfizetők felháborodása azonban elsöpörte az egyébként józan gondolatot. Jellemző a kor társadalmi viszonyaira, hogy az ügyfelek nem voltak hajlandóak saját maguk kikeresni a jegyzékből a hívott telefonszámát - ezért végül az ötletet elvetették. 1901-ben azonban már nem lehetett tovább halasztani a reformot: 5300 előfizető volt a fővárosban, július 1-jén bevezették hát a Kézi vagy automata? Budapesti számok -1901-ben megszületik a "telefonszám" -1928-ig Budapesten 4, utána 5 számjegyűek voltak a hívószámok -1936-tól a fővárosban (mikor már 63,5 ezer előfizető volt), bevezették a hatjegyű számokat -1989 szeptember 2-től pedig a fővárosi telefonszámok hétjegyűek Az első világháborút követően már a világon sok mérnök foglalkozott az automatizált központok bevezetésének gondolatával. Ez igen jelentős fejlődési pont a telefónia történetében, s nem csak a telefonos-kisasszonyok intézményének megszűnése, hanem a központok átépítése és összekapcsolása miatt. Budapesten végül 1928-ban adták át az első automata központokat (előbb a Krisztinát, majd a Belvárost), s mivel egyazon hálózaton nem működhetett automata és kézi kapcsolású rendszer egy időben, ezért még abban az évben átállították valamennyi fővárosi telefonközpontot. Érdekesség, hogy a fővárosban meg kellett ismételni az automata központokra való áttérést közel negyed századdal később: 1950-ben ugyanis, amikor a elnyerte mai formáját Budapest, a frissen beolvasztott kistelepülések némelyikén még kézi kapcsolású telefonközpont működött. Akkor néhány hónap alatt automata központok váltották fel a kézit. Az országban egyébként 1996-ban vonult nyugdíjba az utolsó helyi hívásban használatos manuális kapcsolású központ - és ezzel az utolsó helyi viszonylatú telefonos-kisasszony is. Ódon tarifák Kezdetben minden igen egyszerű volt: 1881 után évi 180 forintos átalánydíjért bárki bárkivel bármennyit telefonálhatott. Ez azonban kis híján csődbe vitte a hazai távközlést (amit Baross Gábor mentett meg azzal, hogy 1886-ban államosította). Később az interurbán beszélgetésekre már bevezették az időalapú tarifát (aminek betartását akkoriban még homokórával ellenőriztek). A ma embere előszeretettel - és joggal - neheztel a telefontársaságok áttekinthetetlen díjcsomagjaira és szövevényes tarifatáblázataira. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem a modern marketingesek agyszüleménye a kedvezmények és átalányok kusza rendszere. A Budapest-Bécs között megnyílt első nemzetközi vonalunk kapcsán például 1914-ben már "bérletet" lehetett váltani a 21 és reggel 6 óra közti időszakban folyó beszélgetésekre. Az első "telefonkönyv" Volt például többféle hűségszerződés is, így például 1916-ban elbocsátási díjat kellett annak fizetnie, aki időszakos távbeszélő állomását a határidő előtt felmondta. Voltak továbbá kedvezmények: újságíróknak éjszakára, hogy a redakcióba megtelefonozhassák anyagaikat, állami szervezetek pedig elsőséget élveztek a kézi kapcsolásnál (különösen, ha maga az uralkodó kívánt telefon-összeköttetésbe lépni valamelyik alattvalójával). Szolgáltatások telefonon Telefonon már a kezdet kezdetétől nem csak beszélgetni lehetett. Puskás Tivadar másik nagy találmánya - mely fél évszázadon keresztül, a rádió megjelenéséig igen jól prosperált, ám furcsamód csak Magyarországon - a Telefonhírmondó volt. Az 1893-ban indult szolgáltatás - melynek indulását szülőatyja, Puskás Tivadar egy hónappal élt csak túl - több más mellett tőzsdehíreket, országházi jelentéseket, nyelvleckéket és operaelőadásokat - no meg persze híreket szolgáltatott a fénykorában tízezres előfizetői bázisnak. Nem ez volt azonban az egyetlen szolgáltatás: szervezett tudakozószolgálat 1912-től létezik (a századfordulótól a kezelőnők, később vezetőik adtak felvilágosítást ügyféladatokról), 1925 óta létezik ébresztő (korábban "békénhagyó" is volt, azaz az előfizető kérhetett egy berendezést, amivel kiiktathatta az éjszakai kapcsolásokat), 1934-ben egy telefonos-kisasszonyt azzal bíznak meg, hogy a betelefonálókat tájékoztassa arról, mennyi az idő (két hónap alatt közel 14 ezren vesztették el órájukat vagy időérzéküket, ezért hamarosan bővíteni kellett a szolgáltatást), s 1940-től már automata tájékoztatja az érdeklődőket az idő állásáról. Időjárás-jelentés 1958, mesemondó 1956 óta létezik - ez utóbbi idén ötvenéves, s jelenleg is hallgatható a 317-1888-as hívószámon. Állítólag a gyerekek rendszeresen visszabeszélnek az automata mesemondónak, köszönnek neki, vagy éppen rá akarják venni, hogy változzon meg a mese vége - e sorok írója ilyesmire nem emlékszik, de arra igen, hogy ezeknél az automatikus szolgáltatásoknál volt áthallás - azaz akik éppen egy időben hívták például a mesemondót, azok kellő hangerővel akár egymással is beszélhettek -, ez volt a nyolcvanas évek "vonalas chat-je". Forrás:origo.hu

Harminchét éve, 1969-ben alapították az AMD-t, kissé elkésve. Legnagyobb riválisa, az Intel alig egy évvel korábban kezdte meg működését, de akkoriban egy év dollármilliárdokat számított. Az AMD közel négy évtizede küzd azért, hogy kikerüljön riválisa árnyékából, ami az utóbbi években sikerült is. Ma már a társaság terméke a viszonyítási alap. Jerry Sanders nevéről az emberek többségének jó esetben semmi, rossz esetben egy macska elől futkározó egér rémlik fel. Bill Gates, Andy Groove, Steve Jobs, őket könnyű egy-egy céghez kötni, az AMD alapítóját viszont kevéssé ismerik Magyarországon. Pedig majdnem olyan érdekes figura, mint a felsorolt három együttvéve. Késelés és színészet Jerry Sanders manapság Sanders eredetileg színész szeretett volna lenni, aztán egyetemista korában egy meccsről hazafelé tartva elkapta egy utcai banda, összeverték, eltörték az állkapcsát és a bordáit, egy konzervnyitóval szétvagdosták az arcát, végül belegyömöszölték egy kukába. Felépült, de átszabott arcát látva le kellett mondani a színészi álmairól, így inkább mérnöknek állt. Pár állomás után a Fairchildnál kötött ki, ugyanannál a cégnél, ahol akkoriban az Intel alapítói, Robert Noyce és Gordon Moore is dolgoztak. Sőt, nagyjából ugyanakkor hagyták el a vállalatot, csak Sanders saját útját járva inkább önálló vállalkozásba kezdett. Az alapítók sokáig gondban voltak a névválasztással, a legtöbb ötletet már korábban levédték, így végül a lista 17. helyén szereplő Advanced Micro Devices-t fogadták el. Megszületett az AMD. Az indításhoz tőkére volt szükség, de kevés támogató akadt: a többség szerint az Intel már megelőzte őket, még egy ilyen társaságot nem képes eltartani a piac. Az AMD születése pillanatától az Intel árnyékában volt kénytelen létezni. Végül – épp az Intel egyik alapítójának, Robert Noyce-nak köszönhetően – összejött a szükséges másfélmillió dollár, felépíthették a gyárat. Már az első években kiderült, hogy a társaság képtelen egymaga kifejleszteni és időben legyártani a termékeket, így megkezdődött a másolásos hadművelet: az AMD más cégek nyomtatott áramköreit koppintotta, gyorsította, majd gyártotta le. Ezek a csipek megfeleltek a hadsereg elvárásainak is, hiszen többnyire jobb volt a minőségük, mint az eredeti termékeknek, így Sanders többszörös áron adott túl az áramkörökön. Az agresszív terjeszkedésnek hála a társaság két évvel az alapítása után, 1970-ben már 1,3 millió dolláros bevétellel zárta az évet, a termékpaletta és az alkalmazottak száma folyamatosan nőtt, egy évvel később pedig közel négyszeresre emelkedett a bevétel. Segít az IBM Sanders imádnivaló vállalatvezetőként vált híressé, ismert mondása szerint az első az alkalmazott, második a termék, és csak ezután következik a profit. Jellemző módon csak legvégső esetben rúgta ki dolgozóit. Amikor rosszabbul ment a cégnek, inkább túlórát rendelt el, hogy előbb elkészüljön a következő termék, amitől az eredmények javulását várták. Dolgozóit folyamatosan motiválta. A hetvenes évek végén bejelentette: ha a vállalatnak sikerült elérnie a kitűzött célokat, a kor álomautóját, egy Chevrolet Corvette-et sorsol ki az alkalmazottak között. Hogy emlékezesse beosztottait a felajánlásra, az autót kiállítatta a cég bejárata előtt. Közben persze magára is költött, amikor meghallotta, hogy a Fairchild igazgatója egy Rolls-Royce-szal jár, vásárolt magának a cég pénzén egy újabb modellt, ugyanattól a gyártól. Ekkortájt került sor az első komolyabb összetűzésre is, az Intelt ugyanis egyre jobban zavarta, hogy az AMD folyamatosan engedély nélkül másolja a fáradságos munkával kifejlesztett termékeket. Hosszú tárgyalások kezdődtek, végül Sandersnek sikerült kicsikarnia egy licencmegállapodást konkurenséből: ennek értelmében már engedéllyel koppinthatták az Intel 8085-ös processzorát. A jó megállapodásoknak és szerződéseknek hála a társaság 1979-re úgy érte el a százmilliós, 1980-ra pedig 225 millió dolláros éves bevételt, hogy semmi korszakalkotót nem tett le az asztalra. De az igazi áttörést az IBM-nek köszönheti a cég. Amikor az óriás processzort keresett első személyi számítógépéhez (mely az összes pc ősatyja, ősanyja és egysejtűje), volt egy kikötése: csak olyan terméket vásárol meg, amit több cég is gyárt egyszerre. Az Intelnek volt egy megfelelő processzora, de a kikötés miatt kénytelen volt megosztani a 8086-os és 8088-as processzor licencét az AMD-vel. Sötét szobában Chevrolet Corvette 1977 Az AMD ekkortól alapértelmezettnek vette, hogy bármikor lemásolhatja az Intel termékeit, ami egyre jobban bosszantotta a nagyobbik gyártó vezetőségét. Nem segített a helyzeten az sem, hogy Sanders minden alkalmat megragadott, hogy kifejtse, milyen zseniális szerződést kötött, az Intel pedig mennyire ostoba volt, hogy belement ebbe a számukra előnytelen megállapodásba. A 286-os modellt még minden gond nélkül lemásolták, sőt, jóval nagyobb órajelet értek el, mint az Intel ugyanezzel a típussal. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy amikor az AMD elkezdte gyártani a modellt, akkor az Intel már a 386-osokat árulta. Az Intelnek pedig esze ágában sem volt átadni ennek a modellnek a licencét: semmisnek nyilvánította a korábbi megállapodást, és megtiltotta az AMD-nek, hogy 386-os klónokat készítsen. A kisebbik gyártó viszont felhatalmazva érezte magát a processzor gyártására, így a kész tervek híján kénytelen volt hozott anyagból dolgozni. Négy év várakozás után Sanders összegyűjtötte a nyilvános dokumentumokat, meg egy csomó mérnököt, bezárta őket egy szobába, és kiadta az utasítást: két év alatt készítsék el az eredeti 386-ossal teljesen kompatibilis processzort. A mérnökök napi 12 órát dolgoztak a sötét szobában, így másfél év alatt elkészültek a tervek, nyolc nappal később pedig legördültek az első AMD 386-os processzorok a gyártósorról. Öt év késésben voltak. A fejlesztés részletei titkosak maradtak, ahhoz a véletlenek elképesztő összjátékára volt szükség, hogy az Intel tudomást szerezzen a lemásolt 386-os processzor részleteiről. Nem sokkal a tömeggyártás megkezdése előtt az AMD egyik alkalmazottja Kaliforniába érkezett, hogy bemutatót tartson a vállalat vezetősége előtt az új termékről. Pár dokumentumot azonban az austini központban felejtett, ezeket egy futárszolgálat szállította Mike Webb után. A szálloda vendége volt ugyanebben az időpontban egy másik Mike Webb, az Intel egy alkalmazottja. A csomag természetesen célt tévesztett, az Intel pedig ment a bíróságra. Hosszú jogi procedúra következett, aminek a végén a kaliforniai bíróság kártérítés megfizetésére kötelezte az Intelt a korábbi szerződés megszegése miatt, de az AMD így is csak 1991-ben tudta piacra dobni a 386-ost. A következő bírósági ügyek során pontosították a játékszabályokat: az AMD használhatja az Intel eredeti mikrokódját, de már nem másolhatta le egy az egyben riválisa termékeit. Az Intel nyomában A 286-oshoz hasonlóan a 386-os processzort is továbbfejlesztette az AMD, az Intel 33 megahertze helyett egészen 40-ig járatta a szériát. A modell sikeres lett, hiszen olcsóbb volt, mint az Intel processzora, ennek megfelelően kevesebb mint egy év alatt sikerült egymillió darabot eladni a 386-osból, és összesen tízmilliót vásároltak belőle életciklusa során. Ez szép siker volt, még úgy is, hogy az Intel negyvenmilliót értékesített ugyanebből a modellből. A verseny nem volt kiélezett, az AMD csak az Intel asztaláról leeső morzsákat csipegette, hiszen amikor elkezdtek felfutni a 386-osok eladásai, a nagyobbik gyártó már javában a 486-osokat árulta. Persze az AMD tovább folytatta a másolást, négyéves késéssel ugyan, de előállt saját 486-os klónjával. A számítástechnika ekkorra azonban már széles tömegek szórakozásává vált, a folyamatos lépéshátrány már rövidtávon is erősen visszavethette az eladásokat, ráadásul az Intel megint perelt. Újabb megállapodás született, a 486-os volt az utolsó másolt processzor, a következő generációt már egyedül készítette el az AMD. „Amikor elkezdtük gyártani a 386-osokat, hat év volt a hátrányunk”, mondta annak idején Drew Dutton, a társaság egyik marketingmenedzsere. „A 486-ossal már csak négyéves késében voltunk, míg a K5-össel két évre olvad a hátrányunk az Intellel szemben” - lelkesedett a szakember. Nehéz kezdetek Bár a K5-ös sok szempontból bukásnak számított, ez a társaság egyik legfontosabb processzora, hiszen viszonylagos sikertelensége ellenére is bebizonyította, hogy az AMD egymagában is képes processzort építeni. A K5-ös inkább emlékezetett a Pentium Próra, mint a hagyományos Pentiumokra, belső felépítését tekintve csökkentett utasításkészletű, tehát RISC processzorról volt. Ebben az időszakban azonban már a kétéves késés is soknak számított, ráadásul a processzor lebegőpontos teljesítménye is elmaradt a várttól, így kevesen vásárolták a terméket. Az AMD ennél a szériánál vezette be a „K” előtagot. A betű a kriptonitot jelöli, az egyetlen anyagot, ami képes elpusztítani Supermant. Nem nehéz kitalálni, hogy kit szimbolizál az alsógatyás. Az AMD a következő években a gyilkos kőzet tökéletesítésén dolgozott, egyre nagyobb sikerrel. Még egy bukást nem engedhetett meg magának a társaság, a K5-ös a tartalékok jelentős részét elvitte, így a K6-ossal biztosra kellett menniük. Épp tíz éve, 1996-ban vásárolták fel az apró, de innovatív megoldásokról híres indiai NexGent, így házon belülre került annak legújabb fejlesztése, az Nx686-os. A NexGennél számos olyan mérnök dolgozott, aki korábban az Intelnél állt alkalmazásban, így közvetve bár, de a társaság legerősebb konkurenciáját segítette, amikor hagyta elmenni értékes dolgozóit. Hogy ezek a mérnökök tudtak valamit, azt bizonyította az Nx686-osra épülő K6-os processzorok piaci sikere. Ez a termék már a szintén 1997-ben megjelent Pentium II-es ellenfele lett: az AMD beérte az Intelt. Az Nx686-oshoz csak pár ponton nyúltak hozzá az AMD mérnökei, de főleg ezeknek köszönheti piaci sikereit a K6: koprocesszort adtak a maghoz, és kompatibilissé tették a Pentiumos alaplapokkal, így a felhasználók úgy jutottak hozzá Pentium II-es teljesítményhez, hogy nem kellett lecserélniük az alaplapjaikat. Bár ez a sorozat (főleg az 1998-ban megjelent K6-2-nek és az 1999-es K6-3-nak köszönhetően) már közel olyan erős volt, mint közvetlen konkurense, a Pentium II-es, képtelen volt megszerezni az elsőséget. Ugyanakkor olcsó volt, és az első időkben leginkább az jelentette a problémát, hogy az AMD képtelen eleget gyártani a szériából. A megváltó Aztán 1999-ben piacra kerültek az első K7-esek, az Athlonok, és valami megváltozott: kiderült, hogy az Intel tényleg legyőzhető. Az Athlonok akkoriban a világ legerősebb x86-os processzorainak számítottak. A csip tervezésében fontos szerep jutott az Alpha mérnökeinek, akik jellemzően képtelenek voltak lassú processzorokat tervezni. Az Athlonok óriási sikert arattak, hiszen olcsón nyújtottak remek teljesítményt. Az architektúra sikerességét mutatja, hogy nem csak az 1999-ben megjelent Pentium III-at, hanem annak 2000-ben érkező utódját, a Pentium 4-et is könnyedén legyőzte a legtöbb teljesítménytesztben az Athlon. Ez a processzor volt az AMD legsikeresebb terméke a közel tíz évvel korábbi 386 DX-40 óta. A K7-es gyártása kisebb változtatásokkal négy évig kitartott, 2003-ra azonban már érezni lehetett, hogy kezd kifogyni a szusz az architektúrából. A Pentium 4-esek kezdeti gyengesége eltűnni látszott, néhány átalakításnak és az órajel növelésének hála az Intel processzora folyamatosan dolgozta le hátrányát az Athlonnal szemben. A K7-esek utolsó generációja már csak nevében vette fel a harcot konkurense ellen, hiszen amíg egy Athlon XP 2000+ a legtöbb esetben gyorsabb volt, mint egy két gigahertzes Pentium 4-es, az Athlon XP 3200+ processzor teljesítménye már elmaradt a 3,2 gigahertzes Pentiumétól. Az új remény Egy pillanattal azelőtt, hogy kifulladt volna az Athlon XP, megjelent az Athlon 64-es, ami bizonyos szempontból végképp eldöntötte a meccset: az új processzorok, a K8-asok ereje hosszú időre bevéste a felhasználók agyába, hogy az AMD gyorsabb processzorokat gyárt, mint az Intel. Az elmúlt három évben a nagyobbik gyártó nem tudott olyan terméket a piacra dobni, ami legyőzte volna az Athlon 64-eseket, ráadásul az AMD nem csak erejével, hanem újításaival is megelőzte vetélytársát. Ebben a processzorban mutatkozott be a 64 bites utasításkészlet, ami az otthoni számítógépek sebességében nem jelentett komoly előrelépést, a nagyközönségnek azonban jelentős marketingértékkel bírt. Presztízsszempontból pedig óriási volt annak a jelentősége, hogy az Athlon 64-esek elterjedésének hála az Intel kénytelen volt szégyenszemre az AMD 64 bites utasításkészletét lemásolni, pár éves késéssel. Az AMD sokat köszönhet ennek az architektúrának, hiszen a K8-asra épülő szervercsipek, az Opteronok is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak abból a piacról, amelyiken korábban az Intel, az IBM és a Sun osztozott. Ez utóbbi cég 2003 óta Opteronra épülő számítógépeket is fejleszt és forgalmaz. Az Athlon 64-esekkel érkeztek meg az AMD első kétmagos processzorai, az Athlon 64 X2-k, valamint az új Opteronok is, ezekkel a termékekkel újra megelőzte riválisát a kisebbik processzorgyártó. A K8-asok sikerének hála a felhasználóknak fel sem tűnik, hogy az AMD processzorai igencsak megdrágultak az utóbbi években. Az Intel a Pentium 4-es és Pentium D sorozattal képtelen felvenni a harcot az Athlonokkal, így agresszív árpolitikát folytatva folyamatosan aláígér a konkurenciának. Az AMD-t viszont kevéssé aggasztja a lépés, hiszen még a stabilan magas árak mellett is elad mindent, amit csak legyárt. A gondot pont ez jelenti, továbbra is kevés üzem áll a cég rendelkezésére, és ezek 150 százalékos leterheltség mellett sem tudják kielégíteni a piaci igényeket. Sanders nyugdíjban Héctor Ruiz Jerry Sanders időközben visszavonult, és különféle partikon, a kezében pezsgőspoharat szorongatva nézhette végig, ahogy Héctor Ruiz sikerre vitte az Athlon 64-et. A mexikói születésű igazgató 2000-ben érkezett az AMD-hez, két évvel később pedig a vezérigazgatói tisztséget is átvette Sanderstől. A társaság biztos alapról vág neki a következő éveknek. Piaci részesedése húsz százalék fölötti, ami bár elmarad a 2001-es 27 százaléktól, az eredmény stabil növekedést mutat. A befektetők is bíznak a társaságban, az elmúlt négy évben három-négyszer olyan jól nőtt az AMD-papírok árfolyama, mint az Intel részvényeié. Bár a cég 15 milliárd dolláros piaci értéke alig hetede az Intelének, a bevételek negyedévről negyedévre erőteljesen nőnek. A jövőt illetően nagy a titkolózás. Pár hónapon belül érkezik az Athlon 64-ek némileg frissített verziója, de ezek nem feltétlenül lesznek gyorsabbak a mai modelleknél. Pletykákat már lehet olvasni a rejtélyes K8L-ről, a szériáról viszont csak annyit lehet tudni, hogy lesz. Valamikor. Mindenesetre vége a sétagaloppnak, mert az Intel visszavág: kihátrál a zsákutcából, amibe a Pentium 4-essel mászott bele, és visszatér a gyökerekhez. Az idén megjelenő új inteles processzorgeneráció felépítése leginkább a Pentium II-esekére emlékeztet, az ígéretek szerint ezek gyorsabbak és a fogyasztást tekintve is jobbak lesznek, mint az Athlon 64-esek. Akár igaz, akár nem, már az Intel hasonlítja magát az AMD-hez, és nem fordítva. Az AMD közel négy évtized után kimászott nagyobb társa árnyékából. Forrás:index.hu

Válasszatok lehet hogy hülye kérdés de azért szavazatok :rap: :scenic:

Kenny McCormick! :fuck:

A France Football keddi számában megjelent felmérés szerint jelenleg Ronaldinho, az FC Barcelona brazil szupersztárja számít a legjobban kereső labdarúgónak a világon. Négy realos van az első húszban A klasszis évente 23 millió euróhoz jut klubszerződése és különböző reklámok révén. A korábbi éllovas, a Real Madridban játszó David Beckham lett a második 18 millióval, míg harmadik helyen csapattársa, a brazil Ronaldo végzett 17,4 millió euróval. A legjobb húsz között a Real Madrid négy futballistával szerepel, míg a Manchester Unitedet hárman képviselik ebben a rangsorban. A France Football szerint a legjobban kereső labdarúgók: Ronaldinho (FC Barcelona) 23 millió euró Beckham (Real Madrid) 18 Ronaldo (Real Madrid) 17,4 Rooney (Manchester United) 16,1 Vieri (AS Monaco) 16,1 Zidane (Real Madrid) 15 Del Piero (Juventus) 11,5 Lampard (Chelsea) 9,8 Henry (Arsenal) 9,8 Terry (Chelsea) 9,7 Forrás:origo.hu

Hát ez nagyon állat

A jövőben talán mindennapos lesz, hogy mobilunkba diktáljuk, éppen mit keresünk, és a kijelzőn már meg is kapjuk a találatokat. Már megint a Google... Hangalapú keresésre adott be szabadalmat a Google, írja az Ars Technica. Bár a cég egyelőre nem kívánta kommentálni a hírt, mindenesetre Alexander Franz, a Google munkatársa még 2002-ben volt társszerzője egy cikknek (Searching the Web by Voice - "Keresés a weben, hanggal"), melyben részletesen leírják a hangalapú keresés módszerét. Ezt persze még tarthatnánk puszta gondolatkísérletnek. A mostani szabadalom egyik beadója éppen maga Alexander Franz. Két évvel ezelőtt Craig Silverstein, a Google technológiai igazgatója a ZDNetnek adott interjújában már elmondta elképzeléseit a hangalapú keresésről. Szerinte néhány éven belül a Google olyan hangalapú interfészt fejleszthet ki, mely a felhasználóknak az utcák megtalálásában és a szupermarket polcain található élelmiszerek megtalálásában is segítségére lehet. Bár a laikusok talán azt gondolhatják, hogy ebben az eljárásban a legnehezebb annak megvalósítása, hogy a bemondott keresőszóból hogyan lesz a gyakorlatban találati lista, Silverstein szerint nem ez a fő probléma, hanem, hogy min jelennek meg ezek a találatok. Persze senki sem járkál szupermarketben laptoppal a hóna alatt. Sokkal inkább a mobil vagy a kéziszámítógép lehet a megfelelő platform a hangalapú kereséshez. Mindehhez még hozzávehetjük, hogy a Google nemrégiben mutatta be kifejezetten mobilra optimalizált keresőoldalát, a Google Mobile-t. Ha ezeket az információkat összevetjük, talán nem elrugaszkodott feltételezés, hogy a Google következő nagy dobása esetleg egy olyan hangalapú keresőszolgáltatás lesz, melyet kifejezetten mobilra optimalizálnak. Vagyis valóra válhat Silverstein álma: a szupermarketben vagy az autónkban a mobilunk és a Google segítségével pusztán keresőszavak bemondásával találhatjuk meg kérdéseinkre a választ. A Google Labs korábban már kijött egy olyan demóalkalmazással, mellyel a fejlesztők kipróbálhatták a hangalapú keresést. A módszer nagyon egyszerű volt: egy megadott telefonszám tárcsázását követően be kellett mondanunk a keresőkifejezést, majd egy weboldalon megjelentek a keresés eredményei. Persze azért a Google ötlete nem teljesen előzmények nélküli. A VoiceSignal a beszédet fordítja le szövegre, míg a V-Enable vagy a Promtu hangalapú kereséssel foglalkozik, éppen mobilokra optimalizálva. A V-Enable a piacvezető jelenleg. Állításuk szerint a hangalapú tartalomkeresés 90 százalékban sikeres, és a találati listára mindössze néhány másodpercig kell várni. Ezzel együtt a Google lenne az első nagy keresőmotor, mely valóban iparággá fejleszthetné a hangalapú keresést. Forrás:index.hu

Időről időre megjelennek a magyar piacon is olyan keresőmotorok, melyek megpróbálják kicsiben produkálni a Google sikerét. Persze a Google a helyi kezdeményezéseknek is kedvét szegte, miután a keresőinterfészt a világ számtalan nyelvére lefordította – az albántól a magyaron át a zuluig. Nem mindenki tartja lejátszott meccsnek a keresőmotorok versenyét. A napokban indult PolyMeta.hu csak elsőre hallásra tűnik a hazai polimetakrilátok virtuális közintézményének. Bizony itt egy okos metakereső lakik. Bár a Google egy adott keresőszóra akár sokmillió találatot is kidob, a felhasználó számára ennek jelentős része "vaktalálat". A PolyMeta bár kevesebb, de - megalkotói reményei szerint - relevánsabb találatot kínál az olvasónak, ráadásul a Morphologicnak köszönhetően a magyar nyelv sajátosságaira is tekintettel van. Nyelvi sajátosságok Mi történik, ha a Google magyar interfészén az "egér" szóra keresünk rá? Azt láthatjuk, hogy bár releváns találatokat kapunk az első oldalon, de az adott szó egyéb nyelvi formáira nincs tekintettel a keresés. Vagyis például olyan szöveghelyeket nem találunk a találati oldalakon, melyekben az "egerek" vagy mondjuk az "egérrel" kifejezések szerepelnének. A PolyMeta viszont ezt a feladatot jól teljesíti. A Morphologic fejlett nyelvi elemzőtechnológiájának köszönhetően tekintettel van egy szó különböző nyelvi alakjaira, így lehetséges, hogy miközben az "egér" szóra kerestünk rá, az első találatok közt mindjárt az "egerek" kifejezéssel találkozunk. Releváns találatok Relevancia (vagyis témahűség) szempontjából mindkét keresőben érkeznek olyan találatok, melyek értéktelenek a felhasználó számára. De mindkét esetben – az első pár találati oldalt nézve – nem jellemző a tömeges "mellékeresés". Rövid közvélemény-kutatást készítettünk ismeretségi körünkben. Egyik kolléga azt mondja, nem zavarja annyira, hogy a Google ikszedik találati oldala már inkább irreleváns találatokkal van tele, mert általában az első pár találati oldalon megtalálja, amit keres. IT-mérnök barátunk viszont azt mondta, hogy igenis zavaróak az irreleváns találatok, ennek ellenére alapvetően a Google-on keres, sőt, nagyobb részt angolul, így természetesen az sem zavarja, hogy a Google nem ismeri fel a magyar keresőkifejezések ragozott alakjait. Keresés a mélyweben relevanica mellett fontosnak szoktuk tekinteni, hogy milyen mély az adott adatbázis merítése. A keresők többsége ugyanis crawlereket használ, ám ezek a keresőrobotok csak az úgynevezett "felszíni webet" monitorozzák és indexelik, a "rejtett webet" vagyis a mélywebet nem. Egyes becslések szerint a mélyweb ezerszer több adatot tartalmaz, mint az a felszíni web. (Lásd még a keretest.) Jóföldi Endre, a PolyMeta tartalmi felelőse többek közt azért tartja jobbnak a PolyMetát sok más keresőnél, mert ez a keresőmotor - legalább részben - a mélywebet is monitorozza. Ez azt eredményezheti, hogy akár olyan magyar nyelvű weboldalakon megjelenő tartalmakra is rátalálhatunk, melyeket más, hagyományos keresőkben nem biztos, hogy megtalálunk. A PolyMeta vezetői persze azt nem kívánták megmondani, hogy milyen logika szerint állapítják meg egy találatról, hogy releváns-e. Annyit azért elárultak, hogy felhasználják azt az információt, hogy az általuk előállított Tartalomjegyzékben szereplő legfontosabb fogalmak „mely találatokban fordulnak elő”. És azt is hangsúlyozták, hogy – lévén metakeresőről beszélünk – a hagyományos keresőkkel ellentétben ők nem saját crawlert használnak, hanem más keresők eredményeit összesítik és dolgozzák fel. Hol van a mélyweb? Ha egy keresőrobot (crawler) elér egy weboldalt, a nyitóoldalon található szövegeket, valamint azokat az aloldalakat "tapogatja végig", melyekre hivatkoznak a nyitóoldalon, tehát jellemzően például a "kapcsolat" vagy "impresszum" aloldalakat. Viszont nem képesek keresni olyan adatbázisban, mely a weboldalon csak keresőmezőből érhető el. Ugyanis a keresőrobot nem képes arra, hogy szisztematikusan szavakat írjon be a weboldal keresőjébe, hogy így kinyerje az adatbázisban rejtőző aloldalakat. Jellemzően a mélywebben maradnak a multimédia tartalmak vagy a regisztrációval elérhető webes tartalmak is. Felhasználói élmény A PolyMetának van néhány olyan előnye, mely vonzóvá teheti a magyar netezők körében. Az egyik, hogy - a Google-lal ellenétben - a magyar online média híranyagai közt is kereshetünk. A másik, ami a felhasználó számára egyértelműen szimpatikus lehet, az a bal hasábban található "Tartalomjegyzék" névre keresztelt ágrajz, mely segít a felhasználónak tematizálni a relevánsnak gondolt találatokat. A keresőmotorok használatakor persze nem csak a gyorsaság és pontosság számít, hanem a felhasználói élmény is. A két kereső közül mindenképpen a Google mondható letisztultabbnak. A betűméretek és színek megválasztása az amerikai kereső esetében barátságosabbnak tűnik, a találatok szellősebben jelennek meg az oldalon, nem tolakodik túlzottan sok információ a felhasználó felé. A PolyMeta színvilágában harsányabb, a betűk színei és méretei mintha nem követnének letisztult logikát, a találatok közti éles vörös csíkok pedig kifejezetten zavarják az összképet, akárcsak a túl sok szín és betűméret egyidejű használata. A PolyMeta esetében az is zavaros, hogy a füleknél miért került egy hierarchiai szintre a "Web" és a "Hírek" mellé az "Egészség" és a "Receptek". (Ha egészség témakörben akarunk híreket keresni, vajon a Hírek vagy az Egészség füllel járunk-e jobban?) Melyik a letisztultabb: a felső vagy az alsó? Kis magyar vágyálmok A toxikológiától a metakeresőig A PolyMetát a K-Prog fejleszti, mely korábban egy toxikológiai metakeresőt készített. A National Library of Medicine kutatója, Dr. Doszkocs Tamás kereste meg a céget, hogy készítsenek számukra egy metakeresőt. Ebből a projektből készült el a ToxSeek. A K-Prog ezt követően összeállt a Morphologic-kal, hogy létrehozzák az általánosabb, mindenki számára hasznos metakeresőt, a PolyMetát. Az architekturális fejlesztést Kása Károly végezte, míg a tartalmi fejlesztésért Jóföldi Endre volt a felelős. A PolyMeta tudományos források keresésére jelenleg is működik a Debreceni Egyetem intranetjén. A PolyMetáról hiányzik néhány, ma már alapvetőnek mondható funkció. Így például hasznos lenne, ha a keresőszavakra rss-csatornákat hozhatnánk létre - miként a Google News vagy a Yahoo News esetében -, vagy ha a találati oldalakra értelemszerű linkkel hivatkozhatnánk (pl. polymeta.hu/keres=egerek). Zavaró, hogy a PolyMeta egyáltalán nem perszonalizálható, vagyis hiába akarnánk mondjuk egyetlen weboldalra szűkíteni a találatok körét, vagy kihagyni a találatok elejéről a wikipediás szócikkeket, nincs rá lehetőségünk. Mindent egybevetve a PolyMeta azok számára lehet vonzó alternatíva, akik kizárólag a magyar nyelvű webtartalmak közt akarnak mélykeresni, sok releváns találattal. Úgy tudjuk, rövidesen lesz külön fül a magyar és a teljes web keresésére, és a PolyMeta részéről van fogadókészség arra is, hogy a felületet a felhasználói visszajelzések figyelembevételével alakítsák. Talán még a mi álmunk is teljesül, és például külön a magyar blogoszférára szűkítve is kereshetünk majd, egyszer. Forrás:index.hu

Van a nyolcadik kerület szívében egy pc-bontó, amely bátran ötvözi egymással a hülyeséget, a számítástechnikát és a szexet. A polcokról áradó rozsdaszagot pult mögötti erotikával oldó Mogyoro.hu négy éve indult, és olyan sikeres lett, hogy mostanra franchise rendszerben működik: van belőle Kaposváron, Miskolcon és Pécsett is. Helyszíni szemle a budapesti szaküzletben. Klasszikus olajzöld R-150 D típusú szovjet katonai rádió, originál csomagolású Geiger-Müller számláló, egy kosár alaplap, egy láda ventillátor, egy torony számítógép, fél marék céltudatos vásárló, egy csontváz és egy élő kutya fészkelte be magát a VIII. kerületi Krúdy Gyula utcába, a saját hülyeségéből brandet építő Mogyoro.hu budapesti főhadiszállására. "Működik?"- mutatok egy a polcon porosodó fekete Sanyo őslaptopra, amely legalább akkora, mint egy mai asztali gép. "Zúg" - cizellál Aradi László, a tulajdonos, aki egy taxistól szerezte a fekete csodát. "Legyen annak élmény, aki megveszi." Közelről már látszik a laptopon címke, rajta a műszaki leírás: "386 laptop - Kép nincs, de egyébként működik.... - Baró, műkincs " Az 5900 forintos laptop és a leselejtezett, de még működő pc-k, Macintoshok, Commodore-ok, Amigák és egyéb "őrült, elmeroppant dolgok" mellett a talpalatnyi bolt elsősorban alkatrészeket árul - processzort, alaplapot, videokártyát dobozból, a legtöbbet olcsón és ömlesztve. Bármi bármennyiért "Bármit eladunk, amit el lehet adni, és bármit megveszünk, amit el lehet adni" - vázolja a cégfilozófiát a huszonhét éves Aradi, aki piros inghez harántcsíkos nyakkendőt hord a fekete bőrdzsekije alatt, halkan beszél, és mintha egyáltalán nem venné magát komolyan. "Négy éve kezdtük, hülyéskedtünk, aztán nem tudtuk levakarni magunkról. Most már elvárják, hogy hülyék legyünk." A céges szájtján a szmájlit promóciós eszközzé emelő Mogyoro.hu pc-bontóként határozná meg magát, ha a kifejezést nem találta volna ki már valaki más. Mostanra Kaposváron, Miskolcon és Pécsett is van a Mogyoró lánchoz tartozó "PC és Elektro bolt" - a hálózat franchise rendszerben üzemel. Az árukészlet darabjai (így a "Zsír új - Baró design átlátszó DVI átalakító " vagy a " Microsoft ősegér, vmi. fura csatlakozóval... gondolom kártya kellene hozzá " közös alkatrész-adatbátzisba kerülnek, és vándorolnak a boltok között. "Kétféle vásárló van" - elemez Aradi. "Az egyik az, akinek tényleg gép kell, a másik, aki bejön, és hülyeséget vesz." Az utóbbi történhetett az egyik budapesti kórházzal, amely 486-os gépparkját nemrég hatvan darab Pentium 2-esre cserélte a Mogyoró közreműködésével. "Akarsz beteg lenni?" - kérdi a tulajdonos. "Én nem szeretnék." Aranybányák Aradiék a múltkor szereztek 350 darab Pentium 2-es processzort. Új korában, mondjuk 1997-ben egy a csúcstechnikát képviselő P2-es több mint 150 000 forintba került, most az ötszázadáért, 299 forintért adják. "Elviszik", mondja Aradi. "Ha másnak nem, kulcstartónak vagy hajfésűnek". Aradi László, a Mogyoró motorja Ami végképp nem kell senkinek, az dobozba gyűlik a Mogyoró raktárában. A halálra ítélt alaplapok és kártyák Csepelen kötnek ki, ahol bedarálják őket, és kivonják belőlük az aranyat. A daráló kilónként négyszáz forintot fizet az ömlesztett áruért, az aranymentes gépházak a MÉH-telepen tizenöt forintot érnek kilónként. De ez csak a mellékes. "Eladunk havonta húsz gépet, és abból meg lehet élni" - mondja Aradi. "Persze nem ebből lesz jachtom az Adrián" A piaci térnyerés érdekében a Mogyoró mindenbe beleártja magát, amiben fejlődési lehetőséget lát: a netrádió, az eredeti fősodor most is megvan még, de közben újabb elemmel bővült a portfólió. A Mogyoro.hu szexrovatában a "Leszbi" és a "Punci" alrovatok között "Pult mögött" címmel szerepelnek azok a lányok, akik vállalták, hogy segítenek fülledten erotikus pózokkal oldani a boltbeli rozsdaszagot. A realisztikus közegben (a Mogyoró-szaküzletben, illetve a raktárban) processzorokkal pózoló lányokhoz realisztikus háttértörténet is jár: "A pénztárgép egy igazi rejtély számunkra. Muszáj felvennünk egy nőt, aki képes kezelni, különben nem fogunk tudni blokkot adni senkinek. Az első jelentkező Móni volt, aki nem tétlenkedett. Átöltözött a kényelmes Éva-kosztümjébe és nekifeküdt a témának. De mintha egy kicsit elkalandozott volna..., nem?" Az árukapcsolásról Aradi szűkszavúan annyit mond: a szex "olyan torta a netes piacon, amiből nem akarok kimaradni." Egy csomó alkatrész Van egy húszas vinyóm. Kell nektek?" - kérdi egy az utcáról beforduló kliens, aki felül baseballsapkát, alul gumicsizmányi piros sportcipót, a kettő között meg valami susogót visel, és nyilván nem először jár erre. "A múltkor négyért vettétek, tudod, amikor lefikáztad az alaplapomat" - mondja kissé sértődötten Aradinak, aki hajthatatlan: a "húszas vinyót" most három félért veszik, és kész. Míg a baseballsapkás alkudozik, egy tíz év körüli kissrác tíz méter madzaggal és két zsebrádiónyi hangszóróval (Hi-Fi system) távozik, de valamiért annyira zavarba jön, hogy a hangszórót ott felejti; utána kell vele szaladni. Közben a sapkás megsimogatja a boltba épített kutyát, majd megkérdi, hol moshatna kezet. Kicsit gyanús - mintha csak ürügyet keresne arra, hogy bekukkanthasson a pult mögé. "Mikor lesz legközelebb forgatás?" - kérdi Araditól, aki csak hümmög: több hoszteszügynökséggel is kapcsolatban áll, de sajnos nehéz vállalkozó kedvű nőt találni. A pult mögött semmi nő, cask egy langaléta, hallgatag de hozzáértő kiszolgáló. A nők amúgy érdekesek: a polc legtetején majdnem tizenöt éves, 386-os pc figyel. Nem lehet otthagyni. Minimum tíz kiló, van benne egy 130 megás SCSI vinyó, nem is beszélve a Turbo gombról. Újkorában minimum kétszáz rugót ért, ha nem többet. Kétezer-kilencért szinte lopás. Aradi elis Forrás:index.hu

Az osztriga nem az egyetlen kagyló, amely az igazgyöngy kedvelőit újabb és újabb gyönyörű példányokkal ajándékozza meg. Az új-zélandi abalone kagylóban nem más, mint ragyogó, opálos fényű kék gyöngy terem. Kék gyöngyök Új-Zéland partjairól Új-Zéland partjain számos gyöngyfarmot üzemeltetnek, ahol a legkiválóbb minőségű kék gyöngyöket termesztik, majd értékesítik világszerte. E déltengeri kagyló félgömb alakú terméseit méret, forma, felszín, csillogás és szín alapján osztályozzák. A farmokon tenyésztett Paua vagy Haliotis gyöngyök csak az óceán Új-Zéland partvidékéhez közeli hideg és tiszta vizében találhatóak meg. Ennek köszönhetően e két fajta termései a leginkább színjátszóak és a legintenzívebb színnel rendelkeznek az összes abalone kagyló gyöngyei közül. A gyöngyipar 1890-ig visszanyúló története azzal kezdődött, hogy a japán Kokichi Mikimotonak sikerült komoly eredményt elérnie a gyöngytermesztés technikájának kifejlesztésében. Így az embereket szépségükkel és finomságukkal már évszázadok óta rabul ejtő gyöngyöket már nagyobb mennyiségben "elő tudták állítani." Akkoriban találta fel a Louis Boutan francia tudós a félgömb formájú gyöngyöket, de végül feladta tenyésztésüket. Kilencven év elteltével azonban a Csendes-óceán vizének déli részén egy gyönyörű, természetes példány megtalálását követően fogalmazódott meg újra a gondolat, hogy folytassák a Louis Boutan által abbahagyott munkát, a félgömb alakú gyöngyök tenyésztését. Forrás:deluxe.hu

Én a Barátok Közt szoktam nézzni, ha már választani kellett

A Real Madrid simán, négy góllal legyőzte a Deportivo La Corunát a spanyol labdarúgó-bajnokság 30. fordulójában, így a Barcelona szombati döntetlenje után 11 pontra csökkentette hátrányát a listavezető katalánokkal szemben, és megelőzte a szombaton vereséget szenvedett Osasunát. A negyedik helyezett Valencia viszont nem tudott előrébb lépni, mivel kikapott a Sevilla otthonában, ráadásul a hajrágóllal diadalmaskodó rivális gárda két pontra megközelítette a még BL-selejtezőt érő helyen álló vendégcsapatot. A Real Madrid jövő hétvégén a Nou Campban szaporítaná pontjai számát az FC Barcelona ellen. Az aranyat már nemigen lehet elvenni Frank Rijkaard csapatától, ám a presztízs miatt mindig rendkívül fontos a spanyol csúcsrangadó, főképp, ha az első és a második helyen áll a tabellán a két ősi rivális. Egy csúcsformában lévő Realnak egy esetleges idegenbeli Barca-siker után talán esélyes lenne hét forduló alatt a 8 pontos különbség ledolgozására, főképp, ha a katalánok nem bírják a BL miatti kettős terhelést, ám idén nem gyakran kerültek hullámvölgybe Ronaldinhóék. Primera División, 30. forduló: Celta Vigo - Real Mallorca 2-0 (2-0) gól: Contreras (7.), Baiano (20.) Getafe - Real Sociedad 2-1 (1-1) gól: Pernia (19., 11-esből), Guiza (54.), illetve Gonzalez (45.) piros lap: Viafara (69., Real Sociedad) Racing Santander - Real Zaragoza 0-0 Espanyol - Alavés 0-0 Sevilla - Valencia 1-0 (0-0) gól: Jordi (90.) piros lap: Ayala (76., Valencia) Real Madrid - Deportivo La Coruna 4-0 (2-0) gól: Hector (9., öngól), Ronaldo (37.), Ramos (70.), Baptista (83.) Forrás:origo.hu

Flegeton, és tudsz ajánlani hogy esetleg milyen progival kellene csinálni olyan képet...

Kérem valaki segítes... már ha tudna valaki

ILYEN KÉPEKET HOGYAN TUDNÁK CSINÁLNI? Remélem valaki tud segíteni...

Szerintem a Vice City-ota a San Andreas Nagy durranás lett.... de szerintem a Driv3r az jobb játék... nagyon szép a Grafika nagyon lehet élvezni azt a játékot nem azt mondom mint ha a San Andreas Ne lehet ne de nekem a Driv3r jobban bejönn

A Ferencváros hazai pályán 2-2-es döntetlent ért el a Zalaegerszegi TE ellen a labdarúgó Borsodi Liga 19. fordulójának nyitómérkőzésén. Borsodi Liga, 19. forduló: Ferencváros - Zalaegerszegi TE 2-2 (1-1) Üllői út, 4300 néző v.: Fábián Ferencváros: Kemenes - Balog Z., Tímár, Botis, Leandro - Szalai (Takács Á., 57. ,Fitos, 70.), Tőzsér, Lazic, Laczkó - Bajevski (Erős G., 70.), Jovánczai Zalaegerszegi TE: Varga Z. - Kocsárdi, Csóka, Sebők V., Vasas - Józsi (Nagy L. 74.), Molnár B., Peric, Sebők J. - Koplárovics (Kónya, 65.), Bogunovic gól: Jovánczai (17., 62., mindkettőt 11-esből), illetve Sebők V. (21., 11-esből), Peric (59.) sárga lap: Balog (20.), illetve Vasas (61.), Molnár B. (66.) 16-17. perc: Szalai indult meg a térfél közepéről, egészen a 16-osig vezette a labdát, ahol Bajevskihez passzolt, de Kocsárdi ellökte a támadót. A büntetőt Jovánczai az elvetődő Varga mellett a kapu közepébe rúgta (1-0). 20-21. perc: egy bal oldali beívelésnél Tímár középen, a tizenhatoson belül lerántotta Sebők Vilmost: a 11-est a sértett végezte el, és magabiztosan lőtt a jobb alsó sarokba (1-1). 59. perc: Koplárovics csapta be Balogot a bal oldalon, középre adásába Bogunovic belepiszkált, így Peric elé került a labda, aki 10 méterről a jobb sarokba bombázott (1-2). 61-62. perc: a csereként beállt Takács óriási lendülettel tört be a 16-oson belülre, ahol Vasassal ütközött, Fábián játékvezető pedig a 11-es pontra mutatott: a büntetőt ismét Jovánczai végezte el és a bal sarokba gurított (2-2). A Ferencváros a találkozó elején valósággal nekiesett a vendégeknek, így Jovánczai Zoltán büntetőjével hamar meg is szerezte a vezetést, de a Zalaegerszeg nem adta fel és Sebők Vilmos néhány percen belül egyenlíteni tudott - szintén 11-esből. Ezután kissé leült a mérkőzés, de inkább a hazai gárda irányította az összecsapást. A szünet után a ferencvárosi tábor folyamatosan az egyenlítő gól szerzőjét szidalmazta: az új szabályok értelmében a játékvezető először a hangosbemondón keresztül figyelmeztette a nézőket, majd - miután ez nem segített - félbeszakította a mérkőzést, rövid egyeztetés után azonban folytatódott a játék. Ez a kis szünet a vendégeknek tett jót, hiszen egy hatalmas védelmi hiba után Darko Peric megszerezte a vezetést, de ismét feltámadt a zöld-fehér gárda és Takács Ákos harcosságának és Jovánczai nyugodtságának köszönhetően egyenlített. A hajrában a hazai gárda mindent megtett a győzelemért, de Szentes Lázár együttese magabiztosan tartotta a döntetlent.

Én a ROCK -ot kedvelem :punk: :victory:

Ez nagyon jól sikerült... grt

A Bajnokok Ligája negyeddöntőjében érdekelt Arsenal cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint a nyáron le akarná igazolni David Beckhamet, a Real Madrid angol válogatott labdarúgóját. "Ez a szigetországi sajtó egy újabb kitalációja" - kommentálta a pletykát Arsene Wenger, az Ágyúsok francia trénere. Néhány újság már azt is tudni véli, hogy a londoniak 22 millió eurót fizetnének a Manchester United korábbi sztárjáért. "Az igaz, hogy azt állítottam: mindig is kedveltem Beckham játékát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg akarjuk venni" - mondta Wenger. Az angol nemzeti együttes csapatkapitányának szerződése 2007 nyarán jár le a királyi gárdánál.

Intel! :punk: :victory: