sore

Köszi szépen, igen így már érthetőbb volt, meg kicsit még próbáltam utánna olvasni is, ezt a fénnyel való kisérletet meg vmelyik adón 1x láttam már. Mindenesetre érdekes "találmány" ez az idő

Vegyük megint csak a vasút példáját! A töltésen álló ember elküld egy fényjelet a tőle messze lévő A pontba. Az ott lévő órát t=s/c időre kell állítani, ahol s az út, azaz az álló ember és az A pont távolsága, c pedig a fénysebesség. Jön egy nagy sebességű vonat, azon is egy megfigyelő van. Amikor elér a töltésen álló emberhez, elküldi ő is a fényjelet. A fény mire eljut az A pontba addig ő ment valamennyi utat a vonattal. Tehát az órát most t’=s’/c időre kell állítani. Viszont s’

 

A fizikának ezt a területét én is szeretem, az más h nem igazán értem. Pl itt amit írtál utolsó vonatos példa. Tegyük fel, hogy áll a föld légkörének szélén egy ember, világít mondjuk a nap felé, és az 8 perc alatt ér oda. Na mármost ha jön 1 űrhajó, az is pont mikor mellé ér elkezd világítani, akkor az nem teljesen mindegy, h mennyit megy még utánna ő? :S Attól a ponttol ahonnan elindult ugyan úgy 8 percre van szüksége a fénynek nem? Szóval a két út elvileg megegyezne. Vmi mondjuk biztos rossz ebben a gondolatban mert nem így van:P Lehet h a fényt sem jól fogom fel, mert én ugy képzelem el, h egy fénnyaláb elindul, és mikor az első fotonja odaérkezik a naphoz, akkor tette meg a távolságot. De pl ha megy az űrhajó fénysebesség - 1km/perc , akkor elvileg ő 8km-re lesz a céltól, mikor a fény megérkezik. Itt már érthetőbb, mert ugyebár nem azt kell mérni, hogy a fény 1km/perccel ment gyorsabban,mint az űrhajó, hanem minden megfigyelő számára fénysebességgel megy, így azt a távot fénysebességgel teszi meg. De akkor meg jön a kérdés, h hogyan csinálja, h aki áll az is 300 000 km/s- nek látja, meg az is, aki majdnem fénysebességgel megy? A másik meg,hogy ez nem csak fénysebesség közelében kéne h működjön. Vagy mégis? De lehet félreértelmezem az egészet, szóval ha van vmi könnyed, érthető magyarázat, pls megtennéd h leírod nekem?