tyll

James Clavell: Gajdzsin Japán, 1862. Az ország az erőteljes amerikai nyomásra már megnyitotta kapuit a külföld előtt – de épp csak résnyire. Az „Istenek Földjén” zűrzavar uralkodik: az egyre inkább elszegényedő szamurájok egy csoportja szeretné megfosztani hatalmától a sógunt. Japán irányítását ismét a Mennyek Fiára, a császárra akarják bízni, akinek kezéből annak idején az első sógun kiragadta a kormánypálcát. Az ország nagyurai, daimjói közül is sokan úgy gondolják, hogy a sogunátus intézménye megérett a változtatásokra, de ezeket a változtatásokat maguk szeretnék végrehajtani – a sóguni cím birtokában. És mindeközben ott vannak az országban – Jokohamában – a gajdzsinok, a gyűlölt idegenek, az egymással is rivalizáló britek, oroszok, franciák, poroszok, akiknek nagyon komoly gazdasági érdekük fűződik ahhoz, hogy a titokzatos Japán, amelyről az európaiaknak még csak nagyon homályos ismereteik vannak, teljesen feltárulkozzon előttük, s lehetővé tegye a szabadkereskedelmet. A jokohamai európai kolónia hajótulajdonos-kereskedői között ismerős nevekkel is találkozhatunk: itt van Malcolm Struan, A tajpanban megismert legendás Dirk Struan unokája, itt van az ugyancyak A tajpanból és A Nemes Házból megismert Tess Struan, akit most még senki sem mer Boszorkány Struannak nevezni, itt van a régi esküdt ellenség, Tyler Brock és famíliája… Mindenki mindenkivel és mindenki mindenki ellen – ahogy a pillanatnyi érdek diktálja. És mindez egy aprólékos, művészi gonddal megfestett környezetben, olyan filmszerűen láttatóan, izgalmasan és érdekesen elénk tárva, ahogyan csak a régi Japánt és a Távol-Keletet töviről-hegyire ismerő James Clavell írhatta meg. [Hidden Content]

James Clavell: Forgószél Nem egészen egy hónap története 1979. februárjában és márciusában, az iráni forradalom idején. A sah már elmenekült az országból, a megszokott élet kifordult sarkaiból, s egy maroknyi helikopterpilóta ott találja magát a teljes felfordulás közepén. Politikai és vallási fanatizmus tombol körülöttük, fundamentalista mullahok, baloldali mudzsahedek, az uralkodóhoz hű lojalisták és forradalmárok vívják elkeseredett hatalmi harcukat, amelyből ők sem képesek kimaradni, mivel egzisztenciájuk, sőt sokszor puszta életük a tét… [Hidden Content]

James Clavell: Nemes ház James Clavell hatalmas ívű Ázsia-sagájának negyedik kötete ugyanazon a helyszínen folytatódik, ahol A Tajpan abbamaradt: Hongkongban. Kelet és Nyugat e tenyérnyi, élettől nyüzsgő ütközőterén, a titkok szigetén, ahol semmi sen marad titok, folytatódik a két hatalmas kereskedőcsalád, a Struan és a Brock immár csaknem másfél évszázados küzdelme és ellenségeskedése Ázsia legelső cégének, a Nemes Háznak a birtoklásáért. 1963-at írunk. A Hongkong alapításakor, 1841-ben megismert szereplők és történetek immár legendákká patinásultak, de a hatalmi játszmákat ugyanúgy át- meg átszövik az ősi kínai fondorlatok, akár néhány fillérről, akár több nemzedék boldogulásáról van szó. James Clavell monumentális regényében abszolút hiteles, színes minden sorában lendületes, életteli tablót fest Hongkong sajátos világáról, a nagytőke és a nagypolitika egymásra hatásáról, a tőzsde világáról, titkos kínai társaságokról, a nyugati és a keleti világ kémszervezeteinek rivalizálásáról és módszereiről, szerelemről, emberrablásról, kábítószer- és fegyverkereskedelemről, hivatásos verekedőkről, lányokról, fő- és alsárkányokról, milliomosokról, dzsunkalakókról, korrupcióról, kínai kulikról, bankárokról, aranycsinálásról, csempészekről, szövevényes hosszú és rövid távú tervekről, s mindezt olyan lebilincselően érdekesen, ahogy rajta kívül talán senki sem tudja. [Hidden Content]

James Clavell: A sógun John Blackthorne, egy holland kereskedelmi hajó angol kormányosa véletlenül partra vetődik Japánban, amikor egy tomboló vihar következtében hajója – a skorbut sújtotta legénységgel a fedélzeten – megfeneklik egy sziklazátonyon. Amikor magához tér, gyönyörű, ámde idegen és ellenséges világban találja magát. A magas, szőke hajú, kék szemű európai nem is különbözhetne jobban az alacsony, kifinomult modorú, ugyanakkor halálosan veszedelmes japánoktól. A nyelv nem az egyetlen akadály, amit le kell győznie. Miközben megkezdi hosszú utazását az ismeretlen kultúra kibékíthetetlennek látszó ellentétekkel teli univerzumában, egyszerre döbbenti meg a nép könyörtelen brutalitása, és töltik el ámulattal a XVII. századi Japán bizarr és lenyűgöző csodái. Sok küszködés és konfliktus árán megtanul japánként élni, és eközben beleszeret a szépséges férjes asszonyba, Marikóba. Páratlan érzékenységgel és finomsággal ábrázolt tragikus szerelmük hátterét az országot feldúló polgárháborúk adják, melyeknek Blackthorne is hamarosan aktív résztvevője lesz a kivételes emberséggel és zsenialitással megáldott vezető, Toranaga oldalán. Ez a mesterien megírt regény a becsületről, a szerelemről, a kötelességről, valamint a Kelet és a Nyugat találkozásáról szóló lenyűgöző epikus mese, mely igaz leckét ad mindarról, ami nemes, s amiért élni és meghalni érdemes. A Richárd Chamberlain főszereplésével készült világhírű filmsorozat alapjául szolgáló kötetet tartja kezében az olvasó. [Hidden Content]

James Clavell: A tajpan Nagy-Britannia 1841. január 26-án felségterületévé, kolóniájává nyilvánítja Hongkong apró, kopár sziklaszigetét. A jelenlévő nemzetközi kereskedő-kalandorok és katonák között nem egy akad, aki fitymálja az értéktelennek látszó új birtokot. A hatalmas termetű, kiváló hajósnak és ragyogó vezetőnek számító Dirk Struan azonban pontosan tudja, mire való ez a hely. Hongkong a Távol-Kelet legbiztonságosabb kikötőjévé lesz, bázisa annak a hatalmas arányú kereskedelemnek, amit a roppant méretű és hihetetlen erőforrásokkal rendelkező kínai birodalommal lehet lebonyolítani. Ezüst, fűszerek, selyem, jáde és legfőképp a tea… A több évszázados, korhadó mandzsu birodalom alatt elgyöngült Kína rengeteg kincset rejt azok számára, akik elég bátrak és könyörtelenek, hogy elvegyék tőle. Ám a sikernek ára van. Halálos veszedelmek leselkednek Dirk Struanra és családjára. Ellenségei – európaiak és kínaiak – semmitől sem riadnak vissza. Igaz, ő sem válogat az eszközökben. Pénzzel, fortéllyal – vagy éppen korbáccsal – juttatja érvényre akaratát és becsvágyát. Csak így lehet belőle kínai elnevezéssel Tajpan, sárgák és fehérek megkérdőjelezhetetlen főnöke, az üzlet és az emberek ura, a virágzó település vezetője. Kalózok és kínai titkos társaságok, ópiumháborúk és politikai intrikák, tengeri kalandok és viharos szerelmek… Az olvasó A sógun világhírű szerzőjének e „hongkongi regényében” sem fog csalódni. [Hidden Content]

James Clavell: Patkánykirály Dúl a háború. A világ egyik isten háta mögötti sarkában, a szingapúri Changiban több ezer foglyul ejtett brit, ausztrál és amerikai katona sínylődik embertelen körülmények között egy táborban. Japán rabtartóik állatnak tekintik őket, hiszen „gyáván ” megadták magukat, és eszerint bánnak is velük. Clavell átélte ezt a sok szenvedést, és hitelesen ír arról, hogyan őrizték meg néhányan – elsősorban Marlowe, az angol úrifiú, és barátja, a King, a Király, a harlemi proligyerek, aki királlyá lett a patkányok között – tartásukat és emberi méltóságukat a fogolytábor poklában. „Drámai és totálisan magával ragadó regény, durva és brutális megnyilatkozásokkal. James Clavell lenyűgöző történetmesélő, csodás megfigyelő, olyan ember, aki sok mindent megért és megbocsát.” – New York Times „Félelmetesen izgalmas, várakozásokkal teli regény.” – Ian Fleming „Csodálatos regény.” – Washington Post [Hidden Content]

James Clavell (eredeti nevén Charles Edmund Dumaresq Clavell) (Sydney, 1921. október 10. – Vevey, Vaud kanton, Svájc, 1994. szeptember 6.) brit–amerikai író, forgatókönyvíró, rendező. Leginkább az ázsiai regénysorozatáról és a belőle készült tévéadaptációkról ismert. James Clavell 1962-ben adta ki első regényét, az önéletrajzi ihletésű, japán fogolytáborban játszódó Patkánykirályt. Clavell önmagát is beleírta a könyvbe Peter Marlowe néven. Marlowe későbbi művében, a Nemes Házban is szerepel. A könyv azonnal sikert aratott és három évvel később filmet is készítettek belőle. Második regénye, A tajpan a 19. századi hongkongi kereskedőkről és a kínai-angol történelemről szól; főhősének, Dirk Struannak leszármazottjai Clavell szinte minden későbbi regényében felbukkannak. 1975-ben jelent meg harmadik könyve, A sógun, amely a 17. századi angol navigátor, William Adams életén alapul. A bestseller regényt 1980-ban ötrészes tévésorozatként[1] is feldolgozták, amelynek Clavell volt a producere. A sorozat minden idők második legnépszerűbb minisorozatának bizonyult, 120 millióan látták. 1981-ben jelent meg A Nemes Ház, amely az év első számú bestsellere lett, és amelyből szintén készült filmsorozat. Clavell 1986-ban írta meg az iráni forradalomról szóló Forgószelet, 1993-ban pedig a modernizálódó, 19. századi Japánban játszódó Gajdzsint. Ázsiai sorozatán kívül 1981-ben jelentette meg a Gyermekmesét és 1985-ben a Thrump-o-moto-t.

Démonhercegnő (inkább fantasy) [Hidden Content]

Roald Dahl: Henry Sugar lenyűgöző története (novella) [Hidden Content]

Roald Dahl: Szofi és a HABO Képzeld csak el, hogy fekszel az ágyban, mint Szofi, és egy óriás kéz hirtelen felkap takaróstul, és magával ragad. Már azt hiszed, vége az életednek, amikor megtudod, hogy az óriás, a HATALMAGOS AZONÁLTAL BARÁTSÁGOS ÓRIÁS, röviden HABÓ – nem eszik mást csak orrborkát, egy undok, de mégis ehető növényfélét, és igazán barátságos. Így lett végül Szofi és HABÓ valóban két jó barát, együtt tervelik ki, hogyan értesítsék az angol királynőt arról, hogy emberevő óriások – szám szerint kilencen – szaladgálnak a világban, Tatárországban, Hólandiában, és eszik jóízűen a „gyerkedliket”. Hármójuk zseniális terve végül is megmenti a világot az emberfaló óriásoktól, akik az angol hadsereg segítségével, bekerülnek egy óriási verembe, és attól kezdve nem ehetnek mást, mint orrborkát. Úgy kell nekik! A HABÓ pedig Szofival együtt marad a királynő udvarában, mi több, derék, jól nevelt „emberré” válik, akiből végül is író lesz. S hogy ez mennyi kaland közepette történhet meg, azon magad is elcsodálkozhatsz, bízva abban, hogy nincsenek óriások, ezért nem is nyúlnak be érted az ablakon, és nem is vihetnek magukkal. [Hidden Content]

Roald Dahl: Boszorkányok Az IGAZI BOSZORKÁNYOK hétköznapi ruhát hordanak, és szakasztott úgy néznek ki, mint a hétköznapi nők. Hétköznapi házakban élnek, és RENDES ÁLLÁSUK van. Ezért is olyan nehéz őket nyakon csípni. Egy IGAZI BOSZORKÁNY olyan utálkozó utálattal utálja a gyerekeket, hogy olyan utálkozó utálatot elképzelni sem tudsz. Egy IGAZI BOSZORKÁNY folyton-folyvást terveket sző, hogy megszabaduljon a felségterületén lakó gyerekektől. Az a szenvedély élteti, hogy egymás után sorra elbánjon velük. Egész álló nap csak ezen jár az esze. Ez a könyv nem mese. Ez a könyv IGAZI BOSZORKÁNYOKRÓL szól, akik a legveszélyesebb élőlények a föld kerekén. Ráadásul attól lesznek kétszeresen veszélyesek, hogy nem látszanak veszélyesnek. Ezért is mesél el Nagymama az unokájának mindent, amit hosszú élete során sikerült a boszorkányokról kinyomoznia. Pedig akkor még nem is sejti, milyen veszedelmes kalandba keveredik a fiú hamarosan, amikor egy szállodában váratlanul az angliai Boszorkányok Titkos Társaságának éves ülésén találja magát… [Hidden Content]

Roald Dahl: A szerelem illata Két jó barát – az asszonyok tudta nélkül – egy éjszakára feleséget cserél.Halálos kórral fertőződött-e a szerelemre éhes utazó a titokzatos oázisban?Fel lehet-e kelteni a szexuális vágyat az Egyesült Államok elnökében oly módon, hogy ez a bukásához vezessen?A meghitt családi vacsora drámai fordulatot vesz: – Mi a titka a fagyasztott báránycombnak?Hogyan élvezzük a szeretőnktől kapott ajándékot férjünk gyanújának felkeltése nélkül?Roald Dahl meghökkentő meséiben a férfi és nő kapcsolatának örök konfliktusairól, a szerelemről, a hűtlenségről, a szexualitásról és a féltékenységről beszél. Mindezt finom iróniával és a rá jellemző, sajátos angol humorral fűszerezi. [Hidden Content]

Roald Dahl: Spermaakció A hazánkban is jól ismert és népszerű szerző egyik legszellemesebb könyvét tartja kezében az olvasó. A főhős – Oswald – már fiatal korában igazi életművész, a nők nagy barátja. Egy véletlen folytán tudomást szerez arról, hogy Szudánban él egy kőrisbogárfaj, amely porrá törve nagy hatású potencianövelő szer. Az egyetemen – ahol Oswald a természettudományi tanulmányait folytatja – összebarátkozik egy zseniális kémiaprofesszorral, aki kidolgozza a hímivarsejtek mélyhűtött tartósításának és a mesterséges megtermékenyítésnek a módszerét. Oswald fejéből kipattan az isteni szikra: nagy emberek spermáját kell begyűjteni (a kőrisbogárport felhasználva), tartósítani és eladni azoknak a hölgyeknek, akik nem sajnálnak nagy pénzt áldozni azért, hogy egy híres embertől legyen gyerekük. Mulatságos és pikáns kalandok közepette beindul a spermagyűjtő akció. Sokáig minden a tervnek megfelelően halad, amíg… [Hidden Content]

Roald Dahl: Meghökkentő mesék a szexről Két jóbarát elhatározza, hogy feleségeik tudta nélkül egy éjszakára szerepet cserélnek… Az özvegyasszony újra találkozik diákkori szerelmével, de nem sejti, a férfi azóta sem bocsátotta meg, hogy elhagyták… Vajon halálos kórral fertőződött-e a titokzatos oázisban tett látogatás után a kalandra éhes utazó…? Milyen következményekkel jár, ha valaki – egy szexuális vágykeltő szerrel – meg akarja buktatni az Egyesült Államok elnökét… Roald Dahl meghökkentő meséit e kötetben fantáziadús szexuális töltéssel ruházza fel. Aztán, néha a pornográfia határain innen, néha – talán – azokon túl, olyan végkifejlethez vezeti az olvasót, amely sikamlósságban igencsak rokonítható a banánhéjjal… [Hidden Content]

Roald Dahl: Szuperpempő Ki ölte meg a szolgálatból békés otthonába hazatérő rendőrt – és mivel? Mi a fogadás díja: egy vadonatúj Cadillac – avagy a bal kéz kisujja? Ki nyeri a hajó-lutrit: a sportos kedvű utas vagy a marcona kapitány? Mi lesz a sorsa az emberbőrre festett remekműnek – és az emberbőrnek? Kit mart meg a mérges kígyó? Kit áldozzak fel: a feleségemet vagy a milliókat érő szobrot? Hagyjuk-e éhen halni egy kis világhírért gyermekeinket? Hova lettek a házinéni lakói? Ki nevet a végén: a halott tudós vagy a bánatos özvegy? Milyen áron jut el szegény gazdag nagyanyó Párizsba? Mit ér a világ legértékesebb sublótja? Ki mit nyer a zálogosdin? Kibe költözött Liszt Ferenc lelke? És végezetül: mitől gyarapszik szemünk fénye, a gyermek? Mindezen kérdésekre és még sok egyébre feleletet kap az olvasó, ha elolvassa a norvég származású, walesi születésű és angol pléhpofájú szerző galád humorú elbeszéléseinek koszorúját. [Hidden Content]

Roald Dahl (Llandaff, Wales, 1916. szeptember 13. – Great Missenden, Anglia, 1990. november 23.) norvég származású, Walesben született angol nyelvű novellista, regény- és forgatókönyvíró. Az 1940-es években gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt való könyveivel szerzett hírnevet és lett a világ egyik legsikeresebb írójává. Számos műve jelent meg magyarul, köztük a Karcsi és a csokoládégyár, a Matilda (mindkettő fordítója Borbás Mária), a Szofi és a HABÓ (ford. Nagy Sándor) című meseregény, valamint a felnőtteknek szánt Meghökkentő mesék. Több művéből filmsorozat, játékfilm, illetve rajzfilm is készült.

Robert Merle: Nekünk nem kel föl a nap A mindmáig töretlen népszerűségű Robert Merle-nek szinte valamennyi műve megjelent már magyarul. Egyik utolsó nagy adósságunkat törlesztjük most ezzel az 1986-ban, tehát a hidegháborús korszak végén, de a nagy világváltozásokon még innen íródott regénnyel. Merle az izgalmas technikai részletek mellett hiteles képet fest benne a haditengerészek közel három hónapra összezárt, szigorú hierarchia és munkarend szerint élő közösségének mindennapjairól, az együttélés nehézségeiről, a külvilágtól elzárt katonák és a kisegítő személyzet gondjairól, örömeiről. Arról a természet közepén, az óceán mélyén természetellenes módon, de nagyon is létező világról, ahová soha nem jut el a napfény, ahol nincsenek ünnepek, és a napszakokat csak a változó színű neonvilágítás különbözteti meg egymástól.A regény egyúttal felhívja az olvasó figyelmét a nukleáris energia veszélyeire és a nukleáris háború szörnyű eshetőségére is. Annak a hidegháborúnak vége immár, de Merle több mint 25 éve megfogalmazott aggodalmai – sajnos – ma is aktuálisak." [Hidden Content]

Robert Merle: A sziget A kitűnő, Goncourt-díjas francia írót ismeri és szereti a magyar olvasó. Regényei (Mesterségem a halál, Két nap az élet, Moncada, Állati elmék, Üvegfal mögött, Malevil és a Védett férfiak) nagy sikert arattak nálunk. Ez a műve, amely most ötödik kiadásban jelenik meg; az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt. Az író ezúttal a távolabbi történelmi múltba nyúl vissza, s a regény megírásához egy XVIII. századi izgalmas epizód, a Bounty nevű angol hajón lezajlott véres lázadás adta az ihletet. Merle azonban a históriai tényt csak ürügyül használta fel, egyébként nagyszerű képzeletére hagyatkozott, és a cselekményt kedvére alakította. A messzi óceániai szigeten lezajló történet feszültsége egy pillanatra sem lankad, az olvasó, a szó szoros értelmében, nem tudja letenni a könyvet: olyan epikai sodrása van, mint a legjobb Dumas vagy Jókai-műveknek. Az ifjú vagy a felnőtt, a kezdő vagy az ínyenc olvasót mindvégig leköti az önkéntes angol hajótöröttek és a nyíltszívű, de önérzetes tahitiak küzdelme, és elbűvöli a déltengeri szigeten lejátszódó történet, az író remek jellemábrázoló ereje, a tragikus jeleneteket is fűszerező humora. A könyv mégsem pusztán színes, izgalmas kalandregény: megrázza, felkavarja az olvasót. A sziget nagyigényű alkotás; rávilágít a faji előítéletek veszedelmes következményeire, s felveti a háború és béke, a szabadság és a rabság, az egyéni és a társadalmi boldogság nagy kérdéseit. [Hidden Content]

Robert Merle: Malevil Malevil egy dél-franciaországi várkastély neve, melyet még a XII-XIII. században építettek az angolok egy sziklafal védelmében. E kastély borospincéjében hét ember tartózkodik, amikor atombombát dobnak le a földre, s bolygónkon jóformán minden szénné ég. Az életben maradók megpróbálják megszervezni a maguk új világát, hamarosan kialakul egy kedélyes, emberséges, demokratikus közösség. Már-már túlságosan is meséssé és idillikussá válna minden, ha nem derülne ki, hogy a malevilieken kívül egyéb csoportocskák is életben maradtak, és a különböző gondolkodású emberek felbukkanása elindítja az izgalmas és váratlan fordulatokban, kalandokban bővelkedő utópisztikus történetet. [Hidden Content]

Robert Merle: Védett férfiak Robert Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnökasszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött „védett zónák” egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét – ők a címben szereplő „védett férfiak”.A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, s emiatt Martinelli igencsak sebezhető.A doktor – és általában a férfiak – szerencséjére nem minden nő osztja az elnökasszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje.A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, s különösképpen a család intézményét, hiszen a férfiak tömeges pusztulása miatt a monogámia immár szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé. [Hidden Content]

Robert Merle: Madrapur „Elkésett utas már nem is reméli, hogy útra kelhet. Kihalt repülőtér – éppúgy lehetne irdatlan vidámpark vagy melegház is. Sztrájk? Sehol senki: se légiszemélyzet, se utasok. Aztán a semmiből mégis egy bájosan személytelen stewardess. A formaságokat mellőzve, ugyanakkor ellentmondást nem tűrően kalauzol a fedélzetre. Türelmetlen utastársak: mindkét nembeliek, nációk tarkasága tart a rejtelmes Madrapur felé. Miféle új ígéret földje? A hétköznapi szituáció egyre nyomasztóbb. Aztán mintha kibújna a szög a zsákból: terroristák fognak fegyvert a többi utasra. Kiderül, hogy a pilótafülke üres, a távolból, ismeretlen központból vezérlik a gépet, amely időnként kietlen, fagyos tájakon landol: ilyenkor mindig kiszáll néhány utas. Önszántából vajon? A majomszerű alsó arctáját restellő, a felsőbbik emberszabására bezzeg rátarti utas úgy írja le percről percre a kalandos röpülést, ahogyan megéli: élénken észleli környezetét és a történéseket, de megfejteni őket képtelen… Robert Merle hosszú pályáján kivívta a magyar olvasók szeretetét. Ez az 1981-ben kelt regénye már nem sci-fi ízű, baljós előérzetei sajnos igazolódtak: világterrorizmus, klímaváltozás… Találó jellemzései, szellemessége annál nagyobb hálára köteleznek.” [Hidden Content]

Robert Merle: Majomábécé Egy etológus házaspár örökbe fogad egy csimpánzbébit, s úgy nevelik mint saját gyermeküket: cumiztatják, pelenkázzák, s ami a legfontosabb: megtanítják beszélni, pontosabban mondva, kommunikálni. Erre az eddigi kísérletek alapján, a süketnéma jelbeszéd látszik legalkalmasabbnak. Chloé, a bébi szépen halad, imádja a „szüleit”, megtanul asztalnál enni, beilleszkedni a családba, úgy viselkedik mint egy csintalan gyerek. Tökéletes az idill, s a tudományos program is sikerrel kecsegtet: megvalósulni látszik az ember régi álma, hogy beszélgessen az állatokkal. Ám egy nap Chloé a tükör előtt állva rádöbben hogy „csúnya”, más mint a családja. Mogorva lesz, szeszélyes, hatalmas testi erejével visszaélve rettegésben tartja a családot. A házaspárt egyre többen figyelmeztetik, hogy rossz vége lesz a kisérletnek, Chloét vissza kellene küldeni az állatkertbe, a program nem folytatható…. [Hidden Content]

Robert Merle: Mesterségem a halál A Führer, Adolf Hitler egyszer s mindenkorra meghatározta, mi az SS becsülete, s meghatározását elitcsapatai jelmondatává tette. „Becsületed – mondta – a hűség.” Azóta minden tökéletesen egyszerű és világos. A katonának nem kell többé lelkiismereti kérdésekkel bajlódnia. Elég, hogy hűséges, egyszóval engedelmeskedik a parancsnak. [Hidden Content]

Robert Merle: Állati elmék Robert Merle /sz. 1908/ Goncourt-díjas francia regény- és drámaíró, a legmulatságosabb, a legszellemesebb és legelgondolkodtatóbb művét alkotta meg az Állati elmékkel. Regénye nem csak tudományos-fantasztikus tanmese, szatirikus pamflet, hanem egy mélyen humanista író aggódó töprengése az emberiség jövőjéről. [Hidden Content]

Robert Merle: Két nap az élet Fülledt nyári szombat délután. Tengerkék ég, égszínkék tenger. Lustán nyújtózik a fövenypart a halkan surrogó, elhaló hullámokba… De ezen a napsütötte francia tengerparton, ezen az egyre keskenyedő földsávon francia és angol katonák tízezrei várják szívszorongva a behajózást, az élet lehetőségét. Előttük a tenger, mögöttük a közeledő német hadsereg, felettük a horogkeresztes bombázók: Dunkerque, 1940 júniusa. Ebből a tehetetlen várakozásból ki akar törni egy francia katona, és két nap alatt megjárja a poklot, megpróbál mindent, csak hogy tovább élhessen… Tiszta szerkezet, sodró lendület, lüktető izgalom, mélységes emberiesség teszi felejthetetlenné a 2004-ben elhunyt Robert Merle Goncourt-díjas regényének megrázóan hiteles mondanivalóját. [Hidden Content]