Grendar

Talgorius Grendar

Reszkessetek



Reszkessetek kik nyúzzátok e népet
Ha felbuzdul majd a népharag
Hosszan nyúlik a türelemnek húrja
De jaj lesz néktek, hogyha elszakad

Magasan leng odafent a zászló
Fénylőn csillog a rozsdált ősi kard
Százszor próbáltátok eltiporni
De nem tudtátok az igaz hű magyart

Hisz szívünkben most is él a nemzet
Ajkunkon tisztán zeng a dal
És mindörökké megmarad magyarnak
Az ki nem csak szájával magyar

Talgorius Grendar

HARC

Kemény harc az élet, hosszú évek óta!
Más néha a dallam, de ugyanaz a nóta.
Szomorú szívünket megüli a bánat.
Latroknak adták el szép magyar hazánkat.
Rablók barlangjává lett e kicsiny ország.
A sok jámbor birka tűri, hogy kifosszák.
Meddig marad még így? Ébredj már fel ember!!!
Hiába kiáltunk felébredni nem mer.
Így tűri a sorsát, míg telik az irka.
Legyen végre harcos, nem pediglen birka!

Talgorius Grendar - Gondolkodom

Gondolkodom, ezernyi tarka gondolat,
Mint lepkeszárnyon szálló röpke pillanat, tovalibben.
Ám a szív rejtekén valahol mélyen itt benn,
Az igaz érzés örökre megmarad.

Talgorius Grendar - Ébredés

Sötét álmok járták át a testem.
Egy feneketlen fekete verembe estem.
Úgy éreztem itt a vége már.
Rám e földön semmi jó se vár.
De rájöttem, lehet még remény
Az éjszakámat áttörte a fény.
Örvendeztem, ez nem tévedés.
Szemem felnyílt, jött az ébredés.

Talgorius Grendar - Téli vers

Sötétbe borult az este,
leste a fiú a fát.
az igaz boldogságot kereste,
ám csupán ágakat talált.

Felnézett ekkor az égre,
végre kigyúlt egy fény.
Éledni kezdett szívében,
a hunyni készült remény.

Történik valami újra,
jöhet valami jó!
Ekkor a tél esti csendben,
esni kezdett a hó.

Talgorius Grendar - Fekete éjben fekete csend


Fekete éjben fekete csend.
Hol van a fent, és hol van a lent?
Hol van az idő, és hol van a tér?
Van e valaki, aki még él?
Van e valaki, ki vigyáz reád?
s szelíden suttogja, jó éjszakát.
Eltűnt a fa a fű a virág.
Nincsen már semmi üres a világ.
Fekete éjben fekete csend.
Sehol a fent és sehol a lent.

Talgorius Grendar - Álmodom (dalszöveg)

Álmodom, ezernyi fénylő csillagot
Mely odafenn az égen csendesen ragyog
Vadvirágos rétet, zengő madarat
Vizekben úszkáló színes halakat

Valósággá válhat, ami álom volt csupán
Útra kelhetünk egy szép napos délután
Nézhetjük a felhőket, s az égszínkék eget
Integetünk, s a fáknak lombja visszainteget

Álmodom vad bércet, havas hegytetőt
Zöld színben pompázó erdei fenyőt
Rókát, őzet, szarvast, mindent, ami szép
s megdobogtatja az emberek szívét

Valósággá válhat, ami álom volt csupán
Útra kelhetünk egy szép napos délután
Nézhetjük a felhőket, s az égszínkék eget
Integetünk, s a fáknak lombja visszainteget

Talgorius Grendar - Költő hová tűnt a lelked?

Költő hová tűnt a lelked?
Ajkadról hová lett a szó?
A világ az igazságot várja.
Hisz újra bízni, s hinni volna jó.

Bízni, hogy jöhet még szebb holnap.
Hinni, hogy örök a remény,
és élhetőbbé tehető az élet,
bármilyen zord, sivár, és kemény.

Ébredj költő, zengjen hát a versed!
Elnémítva minden hazug szót.
Hirdesd újra a tiszta igazságot!
Mutasd meg a szépet és a jót!