Lau

nyALBERTIRSA

viagrától jön a szívroham,

mitől majd égnek áll a hajam.

aztamindenit

2608

hello---én: 3500g és 52cm Lányom: 3250g és 49cm

520 miles/hour

12.078mp ez jó?

Transylmánia

Dual DVD beépített Dolby Digitális Dekóderrel....

 

(amugy vödör voltam )

19:17

Jó versek

 

Én is szoktam alkotnni...

ÍÍme:

Úttalan utakon…

 

Seb a testem, seb a lelkem,

Megyek, amerre visz a szívem.

Mosolyogva mindenkire, ki csak szembe jön,

Rejtegetve hatalmas bánatom és dühöm.

 

Ami nekem mosolyt csal arcomra,

Az a másikat elborzasztja.

A világ előtt vadul, büszkén kiállni,

Közben a magányba és a fájdalomba belegörnyedni!

 

Gondolataim szállnak messze el,

Ha kérdezek, arra senki sem felel.

Csillagos éj alatt kihalt tájakon,

Taposom az utat, és a válaszon gondolkodom.

 

Korhadt, poros, öreg, régi padon,

A hold alatt újra szabadon.

Messze-messze járok már,

S ha belegondolok, sehol senki sem vár!

 

Úttalan utakon, szemben az árral,

Felnézek. Állok. Mindenkinek háttal.

Ijedten mindenfelé körbe nézni,

Látom. Nem maradt semmi.

 

Teljes csönd van, már félhomály,

Szakadt lelkem tovább megy, kicsit fáj.

A szél feltámad, viszi magával a csöndet,

Lehajtott fejjel nézem a földet.

 

Valami fáj. Talán csak az élet,

De ez belülről jön, nem jó előérzet.

Mellkasomat szorítva, lépdelek tovább az úton,

Ordításom és lépteim visszhangzanak a tájon.

 

Megállok, s felnézek, kis vigyor arcomon,

Felsóhajtva nekiindulok, át a sok lomon.

Megérkeztem. Kis elhagyatott viskó,

Másoknak szánalmas, de nekem pont jó.

 

Leülök egy székre, fáradt vagyok,

Két kezembe hajtom fejem, csak szuszogok.

Törött üveg a földön,

Látom magam benne, gyötrődöm.

 

Felállok, az ajtóhoz lépek,

Nézem a kihalt tájat, nem félek.

Itt fogok maradni.

 

2008.jan.30.

 

hát remélem tetszik valakinek

Fain képek!

nekem is van pár...

na most egyenlőre csak ezt...mert a többit nem hajlandó berakni-...