Jump to content
PirateClub.hu
Sign in to follow this  
Gregory House

Növénytermesztés ledekkel

Recommended Posts

Akár Magyarországon is olcsón lehet déligyümölcsöket termelni holland kutatók módszerével, ha a természetes fény kizárásával, pink LED-es megvilágítás alatt folyik a növénytermesztés. A csúcstechnológiás eljárással nem kell fölöslegesen költeni az üvegház fűtésére, hűtésére, és nincsenek fölösleges levelek sem.

 

20120312-novenytermesztes-rozsaszin-led-mesterseges-feny-hitech.jpgNövények a hi-tech melegházban

 

Eddig a LED-es megvilágítást legfeljebb kiegészítésül használták a növénytermesztésben. Új kutatások szerint egyenletesebben fejlődik a növény kizárólag LED-ek alatt, és hosszú távon a termelő számára is gazdaságosabb: a lényeg a megfelelő hullámhossz és a számítógépes vezérlés. A Plantlab holland kutatócsoport szerint a jövő növénytermesztése napfénytől és más külső hatásoktól elzártan, vörös és kék LED-es megvilágítás alatt, többemeletes termelőcsarnokokban folyik majd, ahol precízen szabályozott hő-, fény- és páraviszonyok serkentik a fajtára jellemző optimális fejlődést. (A Plantlab laborjában már folyik is zöldségtermesztés.)

 

A termelés szén-dioxid-lábnyoma lényegesen csökken, egyrészt a kőolaj-alapú műtrágya kiváltásával, másrészt azért, mert a módszer lehetővé teszi, hogy például akár Magyarországon is lehessen déligyümölcsöt termelni, nem kell tehát az árut kilométerek ezrein keresztül utaztatni. Számítógépes vezérléssel a vízfelhasználás is 90 százalékkal csökkenthető. Az ily módon termelt növény műtrágya- és növényvédőszer-szükséglete töredéke a szabadföldi termesztésűének a holland kutatók szerint.

 

A földfelszínt elérő napfény 55 százalékban tartalmaz fénysugarakat, a többi hő- és ultraibolya-sugárzás. A fényspektrum színskálájából a növények a kék és a vörös fényt hasznosítják: a növény növekedéséhez 440-460 nanométer közötti hullámhosszú, azaz kék fény szükséges.

 

Ahhoz, hogy szervetlen anyagból (szén-dioxidból és vízből) szervest állítsanak elő, tehát fotoszintetizáljanak, 620-660 nanométer hullámhosszú, azaz vörös fény kell, ami egyúttal a virágzást is serkenti. A növény növekedése átlagosan naponta 12-16 óra megvilágítást igényel a fejlődési szakasznak megfelelő hullámhosszon, ezt az 1995 óta gyűjtött adatsorok elemzésével a Plantlab kutatói növényfajtára lebontva tervezik meg.

 

Precízen beállított ananászméret

 

Az a cél, hogy a növény mielőbb elérje a megfelelő levélmennyiséget, hiszen azzal végzi a fotoszintetizálást, aminek eredménye a szaporodás és a terméshozatal. Az optimálisnál több és nagyobb levél (vagyis növényméret) a fejlődő terméstől vonja el a tápanyagokat és az energiát, valamint növeli a növény vízigényét is. Hasonlóképpen, a fény intenzitása egy bizonyos szint fölött már nem növeli a tömeggyarapodást - azaz szintén fölösleges.

 

A kék és vörös diódákat egyaránt tartalmazó pink LED a növény növekedését, szaporodását és terméshozását segíti elő, de nem bocsát ki hősugárzást, amely akár károsíthatná is a növényt. Hagyományos üvegházakban megfigyelhető a napfény hatására kialakuló magas hőmérséklet és páratartalom, amelyek szabályozása jelentős energiát igényel. Amennyiben a napfényt kizárják a termelőcsarnokból, elkerülhető ez a probléma.

 

20120312-novenytermesztes-rozsaszin-led-mesterseges-feny-hitech4.jpg

Csak annyi fényt kap az uborka, amennyi éppen szükséges

 

 

Világszerte a mezőgazdaság vízigénye a teljes édesvíz-fogyasztás 70 százalékát teszi ki. A Plantlab számításai szerint az ellenőrzött hőmérsékleti és fényviszonyok mellett termesztett növények a korábbi vízmennyiség egytizedével is beérik, amennyiben azt újrakeringetéssel állandóan megkapják. A kiegyensúlyozott körülmények között azonos méretű növények termeszthetők, amelyek az adott fajtának megfelelően ideális mennyiségű és tápanyagtartalmú termést hoznak az év bármely hónapjában.

 

Elképzeléseik szerint kiiktatható válik tehát a szeszélyes időjárás, amely kiszámíthatatlanná teszi a termelési folyamatot. Az emeletes csarnok ráadásul egységnyi alapterületen többszörös termőterületet eredményez, amely megszünteti a területért folytatott vetélkedést az energia- vagy bioüzemanyag-növényekkel.

 

 

 

 

Forrás:

http://www.origo.hu/idojaras/20120313-magyar-narancs-rozsaszin-ledfennyel-csucstechnologias-novenytermesztes.html

Share this post


Link to post
Share on other sites

Végre valami hasznos dolog. Remélem elterjed.

Share this post


Link to post
Share on other sites

remélem kenderen is működik és behozzákideis a technoogiát, má persze nem azért mert tudom h törvénybe ütköző ilyet növeszteni :P

Share this post


Link to post
Share on other sites

Én sem pont déligyümölcsöket termesztenék vele.Hanem valami mást. :D :D :D :D :lol: :lol:

Share this post


Link to post
Share on other sites
remélem kenderen is működik és behozzákideis a technoogiát, má persze nem azért mert tudom h törvénybe ütköző ilyet növeszteni :P

 

Google a barátod... ;)

Share this post


Link to post
Share on other sites

komoly? mi a ráknak termesszünk olyat, ha megvannak azok a haszonnövények amik remekül eléldegélnek a szabadban is, midnnefajta mesterséges környezet nélkül... Azt mondják csökken az ökolábnyom, energiát mi fog hozzá szolgáltatni? mókuskerékre kötött dinamo?

Share this post


Link to post
Share on other sites
De azt nem értem miért nincsenek már önműködő generátorok?

Pedig állítólag az elve annak is meg van.

 

Mert mondjuk ellentmondd a fizika egyik alaptörvényének vagyis az enerhia megmaradás törvényének. Nem vehetsz ki valmiből több energiát mint amennyit beleraktál (v benne volt)

Share this post


Link to post
Share on other sites

Nem, ilyen kütyükről mindig keringenek legendák.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Bejelentkezés

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
Sign in to follow this  

  • Recently Browsing   0 members

    No registered users viewing this page.

×