Jump to content
PirateClub.hu
Sign in to follow this  
bikatoke

Találtak egy élhető bolygót - húsz fényévnyire van

Recommended Posts

2011. május 17., kedd, 18:53

Szerző: MTI

 

Azonosították az első olyan bolygót a Naprendszerünkön kívül, amelyen az élet fenntartásához megfelelő feltételek vannak, így a húsz fényévnyire található Gliese 581d lehet egykoron az emberiség menedéke - vélik francia kutatók, akik a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban publikálták tanulmányukat.

 

A Gliese 581d egy vörös törpe, a Gliese 581 körül kering, s központi csillaga úgynevezett lakhatósági zónájának a peremén található. Ennek megfelelően a bolygó felülete nem olyan forró, hogy elpárologjon a víz, de nincs is olyan hideg, hogy állandóan jég borítaná felszínét. "A bolygón uralkodó hőmérséklet pont megfelelő ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felületén. A sűrű, szén-dioxid-légkörnek köszönhetően a Gliese 581d meleg éghajlata lehetővé teszi, hogy óceánok borítsák a felszínét, legyenek felhők, s eshessen az eső" - hangsúlyozták közleményükben a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) tudósai.

 

Mindeddig a kutatók a Gliese 581c katalógusjelű bolygót gondolták élhetőnek, amelynek a tömege a Földével azonos és a lakhatósági övezeten belül van. A planétát azonban "diszkvalifikálták", a csillagászok némelyike szerint pedig előfordulhat, hogy egyáltalán nem is létezik. Így került fókuszba a Gliese 581c nagyobbik "testvére", a Gliese 581d, amelynek tömege minimum hétszer haladja meg a Földét, a mérete pedig annak duplája.

 

A bolygót 2007-ben fedezték fel, de kezdetben nem foglalkoztak vele a tudósok. Úgy vélték ugyanis, hogy a Nap sugárzásának alig harmada éri a felületét, ráadásul azt a lehetőséget sem zárták ki, hogy a Gliese 581d állandóan egy és ugyanazon felével fordul központi csillaga fel. Ez viszont azt jelentené, hogy a bolygó egyik felén állandóan nappal, míg a másikon éjszaka uralkodik.

 

A CNRS klímakutatói azonban most egy új éghajlati modellt dolgoztak ki, amely szerint a bolygó légköre a szén-dioxid magas koncentrációjának köszönhetően jól tárolja a hőt. A vörös törpétől származó fény áthatol a légkörön és felmelegíti a bolygó felszínét. "A hőmérséklet lehetővé teszi a folyékony víz jelenlétét a felületén" - hangsúlyozzák a CNRS kutatói, akik szerint mindeme pozitívumok ellenére a Gliese 581d fura úti cél lenne.

 

"A sűrű légkör és a tömör felhőtakaró miatt állandó vöröses félhomály uralkodik a bolygón, ahol a gravitáció a földi duplája" - mutatnak rá a francia tudósok. Nem lesz könnyű eljutni sem a bolygóra: amennyire megépítik a közel a fénysebességgel haladó űrhajót, az utazás több mint húsz évig tart, a jelenlegi űreszközökkel viszont minimum 300 ezer év kellene a Gliese 581d eléréséhez.

 

http://hvg.hu/Tudomany/20110517_bolygo_elet_gliese

Share this post


Link to post
Share on other sites
lehet egykoron az emberiség menedéke

Vagy addigra már annak a bolygónak is annyi... 20 fényévnyire van, azaz nem 100 év lenne odajutni. Mindenesetre jó lenne új dolgokat látni :) (Dr Who jutott róla az eszembe)

Share this post


Link to post
Share on other sites

Ezt nem értem.. ilyen bolygókból kb 30 van amit ismerünk, és százezrekre becsüljük azok számát, amiket még nem ismerünk.. :)

Share this post


Link to post
Share on other sites

Jah, én is találtam egy élhető bolygót a mosógép mögött... Ez nem hír értékű, olvasom a Galaktika magazint, ott minden 2. novella erről szól. Amúgy is a franciáknak mióta lehet hinni? :S

Share this post


Link to post
Share on other sites

Itt egy kép róla, sztem erről van szó:

 

http://newis.net/uploads/news/dpj4n871ghrk.jpg

 

 

Share this post


Link to post
Share on other sites

A Galaktika összes száma megvan a kezdetektől, 1998-ig.. ÉS a legelsőben, Asimov páros novellája örök kedvencem :)

Share this post


Link to post
Share on other sites

Nagyon helyes, nekem egy nagyon régi példány van meg és most megint rászoktam, habár a legutóbbiban a nyereményjáték semmit sem ér, kicsit ez elszomorított.

 

A képen meg 2009es dátum van és a hír nem régi, valaki itt nagyon át akar minket verni. Vagy az amerikaiak már akkor megtalálták, a baguette zabálók meg csak most vették észre?

Share this post


Link to post
Share on other sites

Nem 2007-re gondoltál a 2009-el a képen? :D

Am magyarázat:

A bolygót 2007-ben fedezték fel, de kezdetben nem foglalkoztak vele a tudósok.

Share this post


Link to post
Share on other sites
A képen meg 2009es dátum van és a hír nem régi, valaki itt nagyon át akar minket verni. Vagy az amerikaiak már akkor megtalálták, a baguette zabálók meg csak most vették észre?

2007-ben fedezték fel, de most azonosította a CNRS, hogy valószínűleg lakható a bolygó, azaz lehet rajta folyékony állapotú víz, stabil atmoszféra és az földihez hasonló klíma. De ez benne van a cikkben is:

 

"A bolygót 2007-ben fedezték fel, de kezdetben nem foglalkoztak vele a tudósok. [...] A CNRS klímakutatói azonban most egy új éghajlati modellt dolgoztak ki, amely szerint a bolygó légköre a szén-dioxid magas koncentrációjának köszönhetően jól tárolja a hőt. [...] "A hőmérséklet lehetővé teszi a folyékony víz jelenlétét a felületén" - hangsúlyozzák a CNRS kutatói..."

Share this post


Link to post
Share on other sites

hehe...ez lenne az emberiség menedéke, és mi van ha már van ott értelmes életforma és mi meg pofátlanul betolakodnánk közzéjük ? XD

Share this post


Link to post
Share on other sites

Én azt nem értem,miért gondolja mindenki,hogy pontosan olyan atmoszféra kell az élethez más bolygókon is,mint ami itt a földön van!Nem kell messzire menni a példáért!

Az eszkimók nem tudnának pl.Afrikában élni,és ugyanígy fordítva sem.Mindenki ahhoz alkalmazkodott,ahol él.

Nem kell mindent az "emberhez" hasonlítani.

 

Share this post


Link to post
Share on other sites

Nem értem, hogy egy eszkimó miért ne tudna élni Afrikában. A klímán kívül semmi (vagy legalábbis minimális) különbség van a két hely között.

 

De a lényeg nem is igazán a légkörön van, hanem a folyékony vízen. Minden csillaghoz tartozik egy bizonyos ún. lakhatósági zóna, amin belül egy bolygón létrejöhet folyékony halmazállapotú víz. Pl. a Föld a Nap lakhatósági zónájában van persze, ezért a földi vizek nagyon nagy része folyékony. Ha egy kicsit (csillagászati méretekben nézve kicsit, értsd egy pár millió kilométerrel) eltolódna, távolabb lenne a Naptól vagy közelebb kerülne hozzá, már eltolódna ez az arány.

A legtöbb elmélet szerint pedig víz kell az élet kialakulásához, mert ez az ahhoz vezető kémiai reakciók szükséges közege. Ezen a ponton, bevallom, egy kicsit hiányos a tudásom. Ezért is jó, hogy így előjött, mert így lesz valami, ami motiváljon arra, hogy utánanézzek :D

 

De a lényeg és a cikk lényege is ez: A Gliese 581d is a lakhatósági zónán belül van (bár ezt elvileg 2009 óta tudni), és ezzel ez az első ilyen exobolygó. Most a CNRS tulajdonképpen csak megerősítette, hogy a körülmények megfelelőek lehetnek a földihez hasonló élet kialakulására. De még ha van is ilyen élet, akkor az erősen különbözik az ittenitől, már csak a teljesen eltérő körülmények miatt is.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Azért a lakhatósági zóna nem elég az élethez, a Mars és a Vénusz is ebben a zónában van, mind 2 bolgyó tartalmaz vagy tartalmazott folyékony vizet, a légkör és a méret is hasonló, mégis itt van csak élet.

 

Persze a Marson is lehetne élet, ott konkrétan egy globális felmelegedést kéne előidézni, mivel túl kevés a CO2 a légkörben, ezért nem tartja a hőt, a Vénusz pedig az ellenkezője ha jól emlékszem, ott épp az extrém mennyiségű CO2(vagy más hasonló gáz) miatt van pokoli meleg.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Mondjuk egy eszkimónak azért lenne nehéz Afrikában élni, mert a teljes véráramának át kellene állnia...

mondjuk világosabb színről, sötétebbre, vagy fordítva... több-kevesebb oxigén szállítása.

 

Nehéz lenne neki. Nagyon nehéz.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Nehéz lenne, de szerintem nem lehetetlen. Ha másképp nem, de fokozatosan hozzá tudna szokni az eltérő hőmérséklet különösebb gond nélkül.

 

Azért a lakhatósági zóna nem elég az élethez, a Mars és a Vénusz is ebben a zónában van, mind 2 bolgyó tartalmaz vagy tartalmazott folyékony vizet, a légkör és a méret is hasonló, mégis itt van csak élet.

 

Persze a Marson is lehetne élet, ott konkrétan egy globális felmelegedést kéne előidézni, mivel túl kevés a CO2 a légkörben, ezért nem tartja a hőt, a Vénusz pedig az ellenkezője ha jól emlékszem, ott épp az extrém mennyiségű CO2(vagy más hasonló gáz) miatt van pokoli meleg.

Ezért is írtam azt, hogy létrejöhet folyékony halmazállapotú víz. Ez nagyban függ még sok más dologtól is, pl. az üvegházhatástól vagy az albedótól.

 

Tudtommal a Nap lakhatósági zónájában csak a Föld van benne, ill. a Vénusz épphogy súrolja a határát, de ebben nem vagyok biztos. Az utóbbin az intenzív üvegházhatás miatt túl forró a klíma, hogy folyékony víz jöhessen létre, ebben igazad van. Az átlaghőmérséklet bőven 100°C fölött van, ha van is rajta víz, akkor gőz vagy gáz állapotban.

A Mars esetében nem vagyok biztos, de azt is jól tudod, hogy ott meg túl alacsony a hőmérséklet. (bőven 0°C alatt)

Share this post


Link to post
Share on other sites

A Vénusz is benne van, ez 100%. Sőt, óceánok is voltak rajta, igazából a Földel testvér bolygók voltak, egyszerüen történt valami, szerintem egy meteor, ami megnövelte az üveggázok koncentrációját a légkörben.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Bejelentkezés

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
Sign in to follow this  

  • Recently Browsing   0 members

    No registered users viewing this page.

×