Jump to content
hankock

Tanácsok: milyen okosmobilt vegyünk 2010-ben?

Recommended Posts

2010-et írunk és talán még soha nem volt szükség ennyire tanácsra, mint most. Megpróbáljuk frissített információkkal összefoglalni, milyen szempontok is vezéreljenek minket a PDA vásárlásakor.

 

Nem találjuk fel a spanyolviaszt, hiszen majdnem napra pontosan 6 éve Zone, a lapalapító nagyon frappánsan összefoglalta a lényeget. Az idő persze telik és az akkori cikket olvasva elmosolyodunk azon, mi is számított akkor csúcstechnológiának. A helyzetünk szerencsés, hiszen el vagyunk kényeztetve és manapság már inkább az okozza a problémát, hogy a sok csúcsgép közül melyiket is válasszuk ki magunknak. Hát következzék most egy - kicsit reménytelen - próbálkozás, amellyel segíteni szeretnénk a döntésben. Ha az írásban a 2004-es cikk egyik-másik sora visszaköszön, az nem a véletlen műve...

 

A PDA-k kínálata igen széles, az olcsó belépő kategóriás gépektől kezdve egészen a csúcskategóriás, több százezer forintos gépekig terjed. Vannak persze trendek és divatok, de talán mindenki el tudja dönteni azt, hogy neki mire is van szüksége. Van, akinek egy kisebb tudású és olcsóbb gép is tökéletesen megfelel, de van akinek a munkája, elvárásai vagy éppen hobbija egy jóval komplexebb készülék meglétét igénylik, ami persze a pénztárcáját is jobban megterheli. A döntés legegyszerűbben igényeink pontos és őszinte felmérésével és a PDA-k jellemzőinek egybevetésével lehet meghozni. A kézi számítógépek következő tulajdonságait érdemes figyelembe venni a kiválasztás során:

 

a gép operációs rendszere

a rendelkezésre álló RAM memória mérete

a rendelkezésre álló ROM mérete, típusa és bővíthetősége

a processzor márkája és sebessége

a kijelző felbontása

a készülék bővíthetősége

a vezeték nélküli hálózati elérést (Bluetooth, wifi vagy éppen GSM)

a multimédiás képességek (zenehallgatás lehetősége és videolejátszás)

a gép súlya, méretei

az üzemidő

a gép ára

 

 

Opcionálisan figyelembe veendők (inkább haladóknak, második gépet választóknak):

 

a ROM később frissíthető-e

az integrált billentyűzet

a hangrögzítési lehetőség

a közösségi funkciók

az esetlegesen már meglévő kiegészítőkkel való kompatibilitás

 

Mikor, mennyiért?

Örök szabály, hogy ha megvásárolunk egy készüléket, rövidesen abban az árban sokkal jobbat találunk majd, vagy ugyanazt a gépet pár hét múlva sokkal olcsóbban is megvehetnénk. Így aztán az is örök érvényű szabály, hogy döntésünket ennek fényében és éppen ezért aktuális igényeink figyelembe vételével hozzuk meg! Ne azt nézzük tehát, hogy majd mire szeretnénk használni a gépet, hanem azt, hogy MOST mire! A számunkra nem fontos funkciókat ne fizessük ki feleslegesen, de anyagi meggondolásból ne válasszunk olyan gépet sem, amelyből esetleg hiányzik egy nekünk fontos képesség. Nézzük sorjában, hogy az elébb felsorolt szempontok mit is jelentenek a konkrét választás meghozatalakor.

 

1. Az operációs rendszer

 

Gyökeres változások álltak be az elmúlt pár évben a PDA fronton. Nagy cégek tűntek el a süllyesztőben és a fennmaradó, korábban is jelentős két operációs rendszer, a Windows Mobile és a Symbian mellé felzárkózott az Apple által az iPhone-ra és iPod Touch készülékekre fejlesztett OS X iPhone és a Linux alapokon nyugvó Android. Mindegyik operációs rendszerről hosszú oldalakat lehet írni, de itt most csak nagyon tömören igyekszünk összefoglalni a rendszerek lényegét és érzékeltetni a közöttük lévő különbségeket.

 

A Symbian az okostelefonok irányából közelített a személyi digitális asszisztensek felé, és ahogyan a határ egyre vékonyodott az okostelefon és a PDA között, úgy vált maga a Symbian is egyre hasonlatosabbá - mind szolgáltatásaiban, mind kinézetében - a PDA-s rendszerekhez. Sajnos az UIQ rendszer fejlesztése mintegy két éve befejeződött, így ha Symbianról beszélünk manapság, akkor az S60-as rendszerre gondolunk. Ma lényegében két fő típusát tudjuk megkülönböztetni, az érintőképernyős és a nem érintőképernyős készülékekre megírt változatait. Mindkettőre jellemző a fejlett telefonos funkció kezelés. Az S60-as platform jelenleg még a világon leginkább elterjedt operációs rendszer, köszönhetően olyan nagy gyártóknak, mint a Nokia, a Samsung, az LG, a Lenovo.

 

A Windows Mobile (és ez esetben ide értjük a korábbi és a hamarosan megjelenő változatait is) a Windows zseb változata, ezért használata és felépítése hasonlít az asztali operációs rendszerére. Az elmúlt években jelentős változásokon esett át, így a fejlesztéseknek és a hardver fejlődésének köszönhetően mára már megbízható, kreatív, produktív rendszerré nőtte ki magát. Hamarosan várható lényeges átalakulása, az idén boltokba kerülő változat már a Windows Phone nevet viseli majd és számos újítást hoz főként a kezelhetőség terén.

 

Az iPhone OS X az Apple által gyártott iPhone és iPod touch készülékek operációs rendszere. Megjelenésekor forradalmi módon újította meg a tenyérgépekről alkotott elképzeléseinket és gyökeresen alakította át a mobil telefonokhoz kapcsolódó szokásokat. Folyamatosan fejlődő rendszerről van szó, amely viszont zárt, így a rá telepíthető alkalmazások köre behatárolt. Annak ellenére, hogy csak az Apple által gyártott típusokon találkozhatunk vele, piaci részesedése hihetetlen mértékben növekszik.

 

 

Az Android az elmúlt évek legnagyobb meglepetését hozta. 2007-es bejelentése óta többszöri tulajdonváltáson esett át, legfőbb erőssége a nyílt forráskód, melynek segítségével bárki fejleszthet rá szoftvert. Talán ennek köszönhető, hogy - a Google közlése szerint - naponta 60.000 készülék talál gazdára ezzel az OS-sel, fejlődése dinamikus, a rá írt szoftverek mennyisége robbanásszerűen nő.

 

 

2. Memória, azaz RAM és ROM

Ezt a két betűszót gyakran keverik, pedig nem kellene. A RAM a programok gyors futtatása érdekében elérhető memória, ez felelős azért, hogy ha a készüléken egyszerre több alkalmazást is futtatunk, azok elférjenek egymás mellett. A mai PDA-kban a beépített RAM mérete 16 (a nagyon régi gépeknél) és 576 MiB között mozog a leggyakrabban, de ebből a rendszer futtatása mellett a felhasználó részére szabadon felhasználható méret is igen eltérő, függ az operációs rendszer típusától és a mindennapi működéshez szükséges, előre betöltődő komponensek számától.

 

A ROM szolgál a programok telepítésére, de ROM-nak hívják - szokásjog alapján a szakmai szlengben - a tenyérgépre telepített operációs rendszert is, amely nevével ellentétben nem csupán olvasható memória (read only memory), de bizonyos feltételek megléte esetén írható is (Flash EEPROM). A szabad ROM, azaz a telepített operációs rendszer mellett felhasználható telepítési memória mérete manapság általában 128 MiB és 1 GiB között mozog, de ha van valamilyen bővítési lehetőségünk, akkor ennek már nem sok jelentősége van. A régebbi gépeken ugyanis lényeges sebességbeli különbségek voltak a ROM és a bővítésére szolgáló SD-kártya között, ezért kellett arra törekedni, hogy a gyakran futtatott szoftverek a belső memóriába települjenek. Ezek a sebességkülönbségek a mai bővítőkártyáknál már nem érzékelhetők, csupán azt kell figyelembe vennünk, hogy ha a bővítőkártyát eltávolítjuk a gépből, akkor az arra telepített alkalmazások is elérhetetlenné válnak, illetve ha a kártya meghibásodik, akkor a rajta települt szoftverek és adatok is elvesznek.

 

Említést érdemel még, hogy egyes típusokban van úgynevezett másodlagos ROM (Secondary Flash EEPROM), amely a készülékből fizikailag nem eltávolítható ugyan, de tárolókapacitása szabadon felhasználható. Az ilyen másodlagos ROM-ok jó szolgálatot tesznek akkor is, ha nincs külső kártyás bővítési lehetőségünk, de akkor is, ha mellettük a külső bővítési lehetőség is megvan. Fontos megjegyezni azt is, hogy egyes szoftverek a bővítésre használt kártya egyedi azonosítójához kötik a másolásvédelmüket, így ha ilyen kártyabővítési lehetőség nincs a készüléknél, ezeket s szoftvereket használni nem tudjuk még akkor sem, ha a belső memóriába (elsődlegesbe, vagy másodlagosba) elférnének.

 

3. Processzor

A mai készülékek processzorai 200 és 1000 MHz (1 GHz) között mozognak, de jellemzően már 400 MHz feletti órajellel találkozunk. Típusukat tekintve még színesebb a paletta, mint volt 2004-ben, mert számos gyártó csatlakozott a versenyhez, így az Intel XScale, a Motorola és a Texas Instruments különböző processzorai mellett egyre gyakrabban találkozunk például Qualcomm és Samsung gyártmányúakkal is. A processzor sebessége főként a multimédiás képességekre van hatással, de például jó szolgálatot tesznek weboldalak renderelésénél és persze komoly játékok esetében.

 

4. Kijelző

Napjainkra a PDA-képernyők felbontása és a kijelzők színmélysége igencsak megnövekedett. A korábban jellemző 240x320 pixeles QVGA képfelbontással és 16 bites (65536 színárnyalatos) színmélységgel szemben manapság már a VGA (480x640) és annak különböző irányba megnövelt vagy csökkentett változatai a jellemzőek. Egyre jobban terjed a WVGA (480x800) és a HVGA (320x480) felbontás is, de találkozhatunk WVGA (480x854) és WQVGA (240x400) felbontással is. A színmélységben manapság a 18 bites (262144 színárnyalatos) a minimum, de előfordul már a 24 bites truecolor, azaz a 16,7 millió színárnyalat is.

 

Az érintés érzékeny kijelzőknél (érintőképernyő, vagy angolul touchscreen) még egy fontos szempontot kell megadnunk, mégpedig a technológiát, amelynek segítségével az érintést érzékelni képesek. Ez alapján megkülönböztetünk rezisztív és kapacitív kijelzőket. A rezisztív kijelzőknél - nagyon leegyszerűsítve - a képernyőt valamilyen nagyságú erővel meg kell nyomni ahhoz, hogy az egymástól elkülönülő rétegek közeledjenek egymáshoz és a rendszer a nyomást érzékelje. A kapacitív képernyőket elég megérinteni, az érintést - szintén leegyszerűsítve - az ujjunk és a képernyő közötti kapacitás különbség alapján képesek érzékelni. Fontos különbség, hogy míg a rezisztív képernyőket tárgyakkal, így például ceruzával vagy kesztyűben megérintve is tudjuk kezelni, addig a kapacitív képernyők csak a bőrünk (vagy az ahhoz hasonló tárgyak) érintését képesek érzékelni, ezért kesztyűben például nem kezelhetőek. Ugyanennyire fontos különbség az, hogy a technológiák sajátosságának köszönhetően a rezisztív képernyők felülete általában puhább és sérülékenyebb, külső behatásokra érzékenyebb.

 

5. Bővíthetőség

Bővíthetőséget a RAM-ROM fejezetben már érintettük, de van még egy fontos szempont a memóriakártyákkal történő bővítés mellett, mégpedig az I/O (kimeneti és bemeneti) eszköz bővítések. Ezek az eszközök manapság már nem a digitális fényképezőgépek, GPS-ek, és a WLAN kártyák, hiszen ezek többnyire a készülékbe építetten megvannak, hanem a speciális perifériák. Bár a csatlakozó felületek esetében a PDA-k világában három szabványról beszélhetünk, azaz a Secure Digital (eszközök esetében SDIO), a Compact Flash (CF) és a Memory Stick szabványok dominálnak, de jelenlegi állás szerint úgy néz ki, hogy az SD nyeri a nagy csatát. A választásnál vegyük figyelembe, hogy a többi készülékünk milyen szabvánnyal rendelkezik, bár nagyon ügyes átalakítókat is kaphatunk már.

6. Vezeték nélküli képességek

Talán ezen a területen volt a legnagyobb átalakulás az elmúlt években. Míg korábban minden kézi számítógép része volt az infravörös port, addig mára ez az adatátviteli mód szépen lassan kihalt. Helyét a gyorsabb és megbízhatóbb technológiák vették át, így manapság már a Bluetooth és a wifi a jellemző. Korábbi írásunkban bemutattuk, mire jók a vezeték nélküli adatátviteli módok, ezekről ide kattintva olvashat a kedves olvasó.

 

A vezeték nélküli képességeknél azért ki kell emeljük, hogy az elmúlt pár évben gyakorlatilag kihaltak a telefon nélküli PDA-k, azaz manapság már alig találunk olyan személyi digitális asszisztenst, amellyel ne lehetne telefonálni is. Ezzel együtt elértük azt a szintet végre, hogy a két funkció nem megy egymás rovására és akár az okostelefon irányból PDA irányba fejlődő, akár a PDA irányból az okostelefon irányába eltolódó rendszerekről beszélünk, ez a két funkció szorosan integrált és kompromisszummentes.

7. Multimédiás képességek

Már a 2000. április 16-án bemutatott 4 legelső Windows alapú PDA is képes volt zenelejátszásra és főként a nagy képernyős eszközök esetében jogos az a felhasználói igény, hogy azokat filmnézésre is kívánjuk használni. Nos, a tenyérgépek többsége képes hangokat visszaadni sztereóban egy fejhallgató segítségével, de nem mindegy, milyen kimeneten keresztül. Fontos tehát a készülék kiválasztásánál megvizsgálnunk azt, hogy annak kimenetei mennyire felelnek meg az igényeinknek. Így például van-e szabványos audió-kimenetük a fejhallgatónk csatlakoztatásához, vagy támogatnak-e vezeték nélküli hangátviteli technológiákat. A telefonálás mellett ugyanis akár sztereó zenehallgatásra is használhatjuk például a Bluetooth fejhallgatónkat, amely vezérelni is képes lehet az eszközt, kényelmes kezelhetőséget és használatot téve ezzel lehetővé.

 

A gyors processzorral rendelkező, színes kijelzős gépek ma már nagy tömörítéssel készített mozikat is megfelelő sebességgel tudnak dekódolni és a kijelzőn zökkenőmentesen visszaadni. A lejátszás történhet saját szoftverrel, de utólag telepített lejátszóval is. Fontos szempont, hogy milyen formátumú filmeket tudunk majd lejátszani, mert a filmek konvertálgatása időigényes, és így nem kellemes foglalatosság. Azt is vegyük figyelembe, hogy egy bizonyos képernyőméret alatt nem kellemes a mozizás, csak a szemünket rongáljuk.

 

9. Méret

Ne essünk túlzásokba, mert a túl nagy készüléket kényelmetlensége miatt ugyanúgy nyűgnek fogjuk érezni, mint a túl kicsit. Törekedjünk az optimális méretre, vegyük kézbe a gépet vásárlás előtt lehetőleg behelyezett akkumulátorral. A jelenlegi PDA-k 100 és 260 gramm között mozognak, nagy fejlődés mutatható ki az azonos méretbe belezsúfolt funkciók tekintetében. Mivel a gyártók is tudják, hogy sem a túl kicsi, sem a túl nagy készülék nem kellemes, próbálnak arra törekedni, hogy egy - a legtöbb embernek - kényelmes méretbe minél többet tegyenek bele.

 

Legyünk készek a kompromisszumokra, de soha ne úgy induljunk neki a vásárlásnak, hogy egy bizonyos méret alá, vagy fölé aztán semmiképpen nem megyünk. Ha kicsivel nagyobb méret mellett sokkal több funkciót kapunk, vagy egy kisebb, de kényelmesebb méret nem kér túl nagy megalkuvást, akkor gondoljuk át még egyszer, mire is van szükségünk. Továbbra is tény, hogy az ugyanolyan képességű, de kisebb és könnyebb készülék többe fog kerülni.

 

9. Üzemidő

Ne legyenek illúzióink! A funkciókkal telezsúfolt, nagy képernyős, rádiókkal megtömött készülékek soha nem fognak annyi ideig üzemelni, mint egyszerű őseik. A készülékek felhasználhatóságának még mindig a legszűkebb keresztmetszete az akkumulátor. Csodák nincsenek még akkor sem, ha a méretek csökkentek, a teljesítmény növekedett és az akkumulátorok élettartama, a töltés-ürítés ciklusok száma is sokat javult az elmúlt években. Szerencsére a modern PDA-kat olyan szenzorokkal szerelik fel, amelyek segítenek energiát spórolni például az optimális képernyő megvilágítás beállításával, a wifi és Bluetooth rádiók használatának optimalizálásával. Mindezek ellenére készülünk fel, hogy kis kedvenceink jellemzően 1-2 napot bírnak egy töltéssel, és ez már jó átlagnak számít.

 

Szerencsére szinte minden készülék cserélhető akkumulátorral érkezik, de egyre inkább jellemző a szabványos - jellemzően USB - töltőcsatlakozó is, a modern akkumulátorokat pedig nem kell teljesen kisütni és feltölteni, bármikor adhatunk nekik egy kis energiát. Ráadásul egyre több esetben USB portról is tölthetjük őket, számítógép pedig szinte mindenhol akad...

 

10. Ár

Érdekes dolog, de infláció ide, gazdasági válság oda, manapság is ugyanolyan áron vehetjük meg magunknak a kütyüket, mint ezelőtt hat évvel. Persze az ár igen változó tényező most is, hiszen nem csak a gép fajtájától, tulajdonságaitól függ, de az éppen aktuális trendektől - divattól - és a küszöbön álló új modellektől is. Akciósan nagyon olcsón juthatunk készülékhez csupán azért, mert megérkezett vagy hamarosan érkezik az új modell. Az most is kijelenthető, hogy az ár nagyjából arányban van az értékkel, de vegyük figyelembe, hogy a divatos, agyonreklámozott gépek mindig drágábbak, mint a feltörekvő márkák hasonló tudású gépei. Használjunk összehasonlító oldalakat és fogalmazzuk meg határozottan az igényeinket. A nekünk nem kellő funkciókat ne fizessük ki, keressünk olyan gépet, amely legközelebb esik a szükségleteinkhez. Itt is igaz, hogy olyan gépet vegyünk, amilyet a vásárlás pillanatában használni akarunk és ne olyat, amilyet majd egyszer.

 

Az ár megvizsgálásakor nagyon nézzük meg, mi tartozik abba az összegbe bele, hiszen hiába vásárolunk "olcsón" gépet, ha súlyos ezreket költünk, mire megvesszük a hozzá szükséges tartozékokat (tok, autós töltő-tartó, extra-szoftverek, stb...). Nézzük meg azt is, hogy a készülékhez milyen garancia és milyen szervizháttér tartozik, hiszen megérhet pár ezressel többet, ha pár évvel tovább tart a jótállás és jó a támogatás.

 

Ne feledkezzünk el a használt gépekről sem! Aki első gépét vásárolja meg, érdemes a használt gépek piacán is körbenéznie. A használt gépek esetében persze van rizikó, de általánosságban elmondható, hogy kisebb veszteséggel adhatunk rajtuk túl, ha a vásárlás után döbbenünk rá, hogy igazából nem is ilyenre van szükségünk.

Vásárlás előtt mindenképpen tájékozódjunk a mobilszolgáltatók kínálata felől is, hiszen bizonyos esetekben kedvező feltételekkel, kamatmentes részletre juthatunk hozzá vágyaink tárgyához és bizony előfordul az is, hogy az így megkötött üzlet nem csak a szolgáltatónak előnyös.

mobilport

Share this post


Link to post
Share on other sites

Én is éppen most tervezem egy új teló beszerzését.Végűl a HTC HD2 mellett döntöttem hogy lesz.Végignéztem minden gyártót

az Apple iphone-tól kezdve mindegyiket.Igazából erről hallottam a legkevesebb negatív kritikát.Vagy legalább is erről a márkáról.

Persze hibátlan teló még nincs mindegyiknek van valami amitől egy sem tökéletes.Ami szóba jött választáskor Nokia N900,Sony

Ericsson X10,Motorola Milestone.Apple iphone.HTC-től több is Hero,Nexus One,Legend.De maradok a HD2-nél.Hát kb ennyi.Samsung

pl.egy sem mert több ismnnek is van és nem valami megbízható ahogy látom(Omnia,Omnia II).

Share this post


Link to post
Share on other sites

Kétlem, hogy mostanában vennék okostelefont, de az új Androidos gépek tetszetősek, főleg az Acer Liquid és a HTC-k, vagy akár a SE X10

Share this post


Link to post
Share on other sites

én most jelen pillanatba várakozok az iphone 4g-re . miután kijön összevetem a HTC HD2-vel és utána döntök. ez a két telefon ami felkeltette az érdeklődésem és amik mellet baromi nehezen tudok dönteni

Share this post


Link to post
Share on other sites

1hónapja vettem meg az Se Vivazom,és nagyon bejött eddig,okos,gyors,nagyon jó....

Share this post


Link to post
Share on other sites

Én Omnia 1-et vettem (I900), amihez rendesen hozzá kell szokni. A Windows olyan a mobilon, mint a gépen, éppen milyen kedve van... Sok labilis dolog van, ami nem tetszik, de sok olyan, ami nagyon jó.

Összefoglalva : Külsőleg teljesen oké, belsőleg vannak hibái, lassúsága, de megszokható.. Akksija kurva szar, 1-2 napos. Pedig gyári új...

Wifije nagyon gyenge, GPS-e viszont elég jó. Megtartom amíg a Win Mobile ki nem akaszt... :)

Share this post


Link to post
Share on other sites

Az első telefonom egy SonyEricsson K300i volt, ezeknél típushiba volt hogy a billentyűzet pár év alatt tönkremegy, a silány anyagok miatt pedig teljesen szétkopik a műanyagborítás átlagos használattól is.

 

Ezután 2009-ben jött a 2007-es CeBit-en bemutatott Samsung SGH-D900i amit nagyon szerettem, úgy éreztem ez kicsit komolyabb telefon. Ezt viszont leejtettem,

 

ekkor jött egy olcsó Nokia, valami 3310 Classic. Ekkor döbbentem rá, hogy ez egy sokkal bénább telefon, mint a Samsungom volt, és árban is teljesen máshol helyezkedik el, mégis sokkal jobb. A SonyEricsson-t már régóta utáltam, úgyhogy elkezdtem utálni a Samsung telefonokat is. A Nokiát átpasszoltam egy rokonnak, és

 

vettem egy Nokia 5230-as érintőképernyős nagyon olcsó okostelefont. Most is ez a telefonom van, és nagyon meg vagyok vele elégedve.

 

Szerintem ha valakinek nincs túl sok pénze, és nem engedheti meg magának az Apple cuccait, vagy a nagyon menő HTC-ket, amik tényleg nagyon jók, akkor mindenképpen Nokiát kell vennie, ha klassz és olcsó okostelefont akar, szvsz pedig az 5230-at. A kínai bóvli iPhone utánzatokat hagyjuk, az nem telefon.

 

Az 5230 olcsóbb mint az 5800, de újabb, jobb akkumlátor van benne, és néhány dologgal többet tud. A Nokiánál teljesen ingyenes a navigáció, van hangos navigáció is, rengeteg dolgot le lehet tölteni rá ingyen, és ha nem akarjuk a mobilinternetet használni, default user agent - piszkálással megoldható hogy pc-re töltsünk le, és azt másoljuk át a telóra. USB-ről nem tölthető, nincs wifi sem, és hiányzik belőle az a funkció, amit még személyesen nem láttam, de szerintem klassz: ingyenes rádiókapcsolat mobilok között, afféle walkie-talkie. Symbian OS van rajta, ami lehet hogy nem a legmodernebb, de nekem tetszik. Normális országokban sokkal több kiegészítő jár hozzá, például autós üvegtappancsos tartó (az ingyen GPS miatt), autós töltő, meg effélék. Nálunk nem igen adnak hozzá sok cuccot. Az 5800-ban megszokott elrejthető pálca is hiányzik, kb 3,000 Ft-ért vehetünk ilyet, de azt meg nem tudjuk hova elrejteni. Tokot érdemes hozzá venni. Szerintem egy klassz processzoros remek telefon, és egy néhány gigás kártyával meg rengeteg ingyen játékkal, autós tartozékokkal felszerelve nagyon praktikus. És nem utolsó sorban nagyon olcsó. Ja, és van rajta RealPlayer, és nagyon szépen lehet rajta filmet nézni.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Én most vettem egy HTC desire-t. Szerintem jobb mint a hd2. Gyorsabb is, átláthatóbb( grafikusabb, színesebb). Én is a desire és a hd2 között vaciláltam de a desire gyzött és nem bántam meg. Mielőtt vesztek telefont, ajánlom figyelmetekbe a youtube-on fellelhető rengeteg összehasonlítós videót. Az én esetemben desire Vs. hd2.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Bejelentkezés

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now

  • Recently Browsing   0 members

    No registered users viewing this page.

×