Nem bírunk hideg fejjel dönteni a drogokról

[bagi]

Magyarországon nincs olyan lista, amely veszélyességük alapján egyértelműen rangsorolná a különböző pszichoaktív anyagokat. Nagy-Britanniában készült egy ilyen, de a listát összeállító testület elnökét menesztették, mert egy előadásában kijelentette: a kannabisz kevésbé ártalmas, mint az alkohol vagy a dohány. Az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek szerint a drogpolitikát a társadalom kívánalmai alakítják, és ez a közeljövőben sem fog megváltozni.

 

 

David Nutt és munkatársai három éve jelentették meg a legális és az illegális drogok veszélyességét vizsgáló tanulmányukat. A Lancet című neves brit orvosi folyóiratban 2007 márciusában közölt elemzés az alkoholt a veszélyességi lista ötödik, a dohányt pedig a kilencedik helyére sorolta. Ezzel összességében pusztítóbb hatásúnak ítélték őket, mint a legnépszerűbb illegális szert, a kannabiszt, amely a lista tizenegyedik helyére került.

 

A téma a múlt év októberének végén vált ismét aktuálissá, amikor a brit belügyminiszter felmentette pozíciójából a kormány drogügyi tanácsadó testületének (Advisory Council for the Misuse of Drugs; AMCD) addigi elnökét, Nutt professzort. A menesztés oka Nutt egy előadása volt, ahol a professzor - saját korábbi tanulmányukra hivatkozva - a kannabiszt kevésbé veszélyesnek nevezte, mint az alkoholt és a dohányt. Az ügynek voltak más előzményei is, így például Nutt azon korábbi kijelentése, miszerint a lovaglás nagyobb kockázattal jár, mint az ecstasyhasználat. A brit sajtóban és a tudományos körökben Nutt októberi menesztése óta gyűrűzik a vita arról, hogy kötelessége-e a politikának figyelembe vennie a tudományos bizonyítékokat, és elmozdíthat-e egy független tudományos tanácsadót, ha annak megállapításai nem egyeznek a politikusok véleményével - írja a Medical Tribune legutóbbi száma.

 

Nagyon nehéz listát készíteni

 

Nagy-Britanniában a drogok törvényi által szabályozott besorolása A, B, illetve C osztályokba osztja a különféle anyagokat. Hasonló listákat az EU-tagországok nagyjából felében alkalmaznak a drogok büntetőpolitikai megítélésére. "Fontos megjegyezni, hogy ennek a kategorizálásnak semmi köze a Nutt és munkatársai által 2007-ben közölt veszélyességi skálához, sőt pont az a lényeg, hogy a kettő semmilyen módon nem korrelál egymással" - mondta az [origo] kérdésére dr. Demetrovics Zsolt pszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa.

 

"A tudományos besorolásnak többféle értelme is van, így használni lehetne például a megelőzésben is. Nagyon nehéz azonban olyan listát készíteni, amely minden szempontból helyesen veszi figyelembe a drogok különféle ártalmait, ideértve az alkoholt és a cigarettát is. Nuttnak és kollégáinak éppen ezt sikerült kombinálniuk. Egy példa: ha a halálozási adatokat nézzük, a dohányzás esetében magas - több tízezres nagyságrendű - számot kapunk, szemben például a kemény drogokkal.

 

A cigaretta miatt viszont nem esnek szét például a családok, míg a kemény drogoktól igen. Az alkoholra pedig igaz lehet mindkettő. Ártalom tehát csaknem mindenhol van, és érdemes még megemlíteni a kutatások számából fakadó torzító hatást is. A kannabiszt például az alkoholnál sokkal intenzívebben kutatják, így az előbbi ártalmairól értelemszerűen több eredmény jut el a nyilvánossághoz. Holott a mentális betegségekkel való kapcsolat nemcsak a kannabisznál, hanem az alkohol nagyobb mennyiségű és rendszeres fogyasztásánál is kimutatható" - mondta Demetrovics Zsolt.

 

Együtt kell kezelni a legális és illegális szereket

 

Magyarországon jelenleg nem létezik olyan lista, amely a veszélyességük alapján rangsorolná a drogokat. Ennek létrehozását a közeljövőben sem tervezik, mivel nem lenne politikai realitása - mondta az [origo]-nak Topolánszky Ákos, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatóhelyettese. Topolánszky szerint a büntetőjogban a kereskedői elkövetési magatartások esetében van értelme veszélyességi sorrendet felállítani, hiszen nem alkalmazhatjuk ugyanazt a megítélést egy enyhe és egy kemény drog esetében.

 

A fogyasztók viselkedésének megítélésében azonban ugyanez már kevésbé működik: "Az enyhe drogokat használók általában nem veszélyesek sem magukra, sem a társadalomra. A kemény drogok használóinál pedig azért nincs értelme a büntetőjogi szigornak, mert függőkről van szó, így elsősorban kezelésre szorulnának, és nem büntetésre. A kemény és az enyhe drogok megkülönböztetésének ilyenkor csak a terjesztői oldalon van értelme. Az Európai Unió is ilyen értelmű elvárást fogalmazott meg már 2004-ben a tagállamok felé" - mondta Topolánszky.

 

Topolánszky szerint a szenvedélyproblémák megelőzésében régóta magától értetődő, hogy a pszichoaktív szerek mesterséges megkülönböztetésének nincsen értelme, így azokat egy jelenségként értelmes kezelni. "Csak olyan társadalom lesz képes hatékony szenvedélybetegség-megelőzési programok megvalósítására, amely hitelesen küzd saját szenvedélyeivel, együtt kezeli a legálisnak és illegálisnak tekintett, de minden esetben pszichoaktív hatású szerek kérdését, emellett nem ideologizálja a jelenséget. Ha nem így tesz, akkor nem segít azoknak, akiknek problémáik vannak, viszont gondot okoz azoknak, akiknek nincsen" - mondta Topolánszky.

 

A drogpolitika a társadalom kívánalmai szerint működik

 

"Az Egészségügyi Minisztérium szerette volna, ha a Pszichiátriai Szakmai Kollégium összeállít egy veszélyességi listát, ez azonban végül nem készült el. Ebben a témában azóta nem volt újabb hazai kezdeményezés. Veszélyességi rangsorolás hiányában a hazai törvényhozók és bíróságok egyaránt a mennyiségi korlátokat veszik figyelembe. Itthon elsősorban a csekély mennyiség felső határa utal egy drog veszélyességére, melyet tiszta hatóanyag-mennyiségben adnak meg. Ez utóbbi például sokkal alacsonyabb a heroinnál, mint - mondjuk - a marihuána esetében, bár itt amúgy sem volt sosem kérdéses, hogy melyik drog a veszélyesebb" - mondta az [origo]-nak dr. Szemelyácz János addiktológus és pszichiáter szakorvos, az INDIT (Integrált Drogterápiás Intézet) Közalapítvány vezetője.

 

Szemelyácz szerint bele kell nyugodnunk, hogy a drogpolitika alapvetően a társadalom kívánalmai szerint működik. "Egy objektív veszélyességi lista összeállítását számos olyan tényező akadályozza, amely kívül esik a tudományos tényeken alapuló érvelés körén. A szeszes italok és a dohánytermékek forgalma például jelentős adóbevételt jelent az államnak, gazdasági szempontból tehát nem érné meg korlátozni a kereskedelmüket. Annak ellenére sem, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás köztudottan nem a hosszú élet titka. Azt tehát sajnos a jövőben sem várhatjuk, hogy széles körben elfogadásra kerüljön egy olyan veszélyességi lista, amelyet kizárólag tudományos szempontok alapján állítottak össze" - mondta dr. Szemelyácz.

 

"A fő probléma az, hogy a drogok veszélyességének kérdése mindig a legalizálással kapcsolatosan jön elő, de ez egy tévút. A szerek legalitása a világon mindenhol kulturális tradíciókon nyugszik, és lényegében nincs sok köze a veszélyességükhöz. Mindenhol az adott kultúra számára idegen drogok a tiltottak, s a megszokott saját drogok az elfogadottak. Ez egyszerű, természetes, emberi reakció. Így logikus, de nem kell úgy csinálni, mintha racionális döntés állna a háttérben" - mondta dr. Demetrovics.

 

Mi alapján tekintünk veszélyesnek egy legális vagy illegális drogot?

 

A legális és az illegális drogok veszélyességi sorrendjét általában négy fő szempont, a fizikai ártalmak, a társadalmi szintű kár mértéke, az elterjedtség, valamint a függőségi potenciál szerint rangsorolják. 2007-es tanulmányukban Nutt és munkatársai is három alapvető dimenzió mentén rangsoroltak, a fizikai ártalom, a függőség és a szociális ártalom alapján. Ezek további három alcsoportból tevődtek össze: a függőségnél például külön kategória volt az élvezet, a pszichológiai és a testi addikció.

 

Meg kell jegyezni, hogy a testi és lelki függőség kizárólagos elkülönítése nem teljesen ésszerű: a sóvárgás maga, illetve a függőség pszichológiai tünetei a mérvadók. "A fizikai tünetek még a heroin esetében is viszonylag gyorsan, maximum egy hét alatt rendezhetők, ám ettől még visszaszokik a használó. Vagyis egyáltalán nem csak a fizikai tünetek a jelentősek: a dohányzás megvonásának például nincsenek jelentős fizikai megvonási tünetei - nem jár például fájdalommal - a leszokás folyamata azonban mégis hasonló, mint a heroin esetében. Szigorúan véve a kannabisznál is megjelenik fizikai függőség, lelki függőséget pedig minden drog kialakít" - mondta Demetrovics Zsolt.

 

Fontos még a különféle szerek elterjedtsége, ami szintén tovább árnyalja a képet. "A legális szerek közül igen elterjedt az alkohol és a cigaretta, az illegális szerek közül pedig a kannabisz. A heroin és más kemény drogok ezzel szemben sokkal kevésbé elterjedtek. Ebből a szempontból elmondható, hogy a legálisan hozzáférhető, súlyos függőséget okozó szerek társadalmilag nagyobb veszélyt jelentenek, mint az illegálisnak tekintett párhuzamos anyagok" - mondta Topolánszky Ákos.

 

A veszélyességi listák egy fontos hiányossága, hogy számos kábítószerként is használható anyag, így például a ragasztók ("szipuzás"), egyetlen hivatalos listára sem kerülnek fel. Mivel az olcsó ragasztószereket bárki megveheti, a használók általában veszélytelenebbnek tartják őket az illegális drogok fogyasztásánál. "Halálos áldozatot évente néhány esetben követel a szipuzás, azt viszont megbecsülni sem tudják a szakemberek, hogy hányan élnek rendszeresen az oldószerek, ragasztók szippantásának bódító hatásával. Büntetni senkit nem lehet azért, mert ragasztót vásárol vagy ad el" - mondta az [origo]-nak korábban Topa Zoltán, a BRFK bűnmegelőzési osztályának munkatársa.

 

Kapudrog-e a kannabisz?

 

"A kannabisz mint kapudrog abban az értelemben nem igazolódott, hogy a szer kipróbálása okilag nem vezet a keményebb drogokhoz. Természetesen a heroinisták többsége - de nem mindenki - használt megelőzőleg kannabiszt, de ez egy időbeli kapcsolat, és nem oki. Ez még inkább igaz lenne az alkoholra, a cigarettára és még sok minden másra. A kannabisz veszélyei mindazonáltal valóban nem elhanyagolandók, de ezek elsősorban nem abból adódnak, hogy más drogokat is használnának a fogyasztói. A többség nem megy tovább" - mondta Demetrovics Zsolt.

 

Mit tudunk a kannabisz és a mentális zavarok kialakulásának kapcsolatáról? A kérdéssel az utóbbi időben számos új tudományos kutatás foglalkozott, mégis nehéz teljesen egyértelmű állításokat megfogalmazni. "A kannabisz növelheti a kockázatát más mentális zavaroknak, de ez hasonlóan igaz az alkoholra és a dohányzásra is. Csak erről kevesebbet beszélünk" - mondta Demetrovics.

 

origo.hu

[H@nGm@N]

Nutt professzornak van igaza. Viszont ha valaki ellent mond a nagyoknak azt már rögtön fel kell menteni? Szép....

 

Az utolsó kiemelt rész pedig mindenki jól jegyezze meg és fogadja el végre! A fű nem kapudrog!

[gyuszi02]

Már a topik címével is egyet kell értenem. Biztos mindenki emlékszik ( vagy esetleg most éli át) a középsuliban, meg általánosban igen sokszor ajnározott és sokszor tartott "drogprevenciós" órákra. Azokon sajnos nagyjából ennyi hangzott el: ne igyál, ne cigizz, mert az jó. Ez édeskevés: az alkohol mint olyan, elég erősen be van égve a társadalomba, s teljes mértékben elfogadott, normális keretek közt: azaz ha lemegyek sörözni a haverokkal, satöbbi címszó alatt intézett berugások az élet szerves részei (szerintem.) Itt konkrétan mindenki meg tudja tapasztalni hogy "ki mennyit bír". Nyilván lesznek alkoholisták is mindig, de annak sok más oka is lehet. Sajnos ez sokszor vezet családok széthullásához is... A cigaretta mint olyan, elég "érdekes" dolog, mert tudatmódosító/befolyásoló anyagnak a nikotin szerintem kevésbé nevezhető, mint esetleg a hozzá közel álló marihuána. Úgy vélem, a drogmegelőző előadásokon sokkal nagyobb hangsúlyt kéne fektetni a "diszkódrogokra" mint az alkoholra és a cigarettára. A mariska konkrét rossz élettani hatásairól nem igazán tudok, itt inkább a cikkben is említett mentális függőségről beszélhetünk.

 

ps.: a kapudrog kifejezést magyarázza már el vki egy kis szösszenetben itt vagy pm-ben, mert nem nagyon vagyok tisztában a jelentésével...

[weedee]

Ez túl komplex és kaotikus, mind a rendszer, mind a büntetőjog, mind a forgalmazás.

 

Az alkohol természetesen rendkívül káros a szervezetre főleg hosszú távon, rengeteg szociális probléma származik belőle, vegyük csak pl. az alkohol hatása alatt elkövetett erőszakot, családi erőszakot, ittas vezetést.

Ennek ellenére továbbra is legális kell, hogy maradjon, hiszen szinte már szürreálisan nagy bevétele származik belőle az országnak.

A cigarettáról persze említést sem kell tennem...

Viszont...

Marihuána. Nos személy szerint sosem hallottam olyant, hogy a férj munka után elmegy beszívni majd hazamegy és összeveri a feleségét. Számomra semmivel sem tűnik rosszabbnak, ha valaki az 1 pohár esti bora helyett elszív 1 jointot. Sem magára, sem a társadalomra nincs veszéllyel.

 

A fő problémát a fiatalkorúak körében jelenti szerintem, mivel nekik még nincs komplex rálátásuk a világra, talán még a személyiségük sem 100%-os és stabil, egyszóval olyan fiataloknál jelenthet problémát, akik szellemileg még fejlődés előtt állnak. A marihuána ilyen esetekben túlzottan is lekötheti (hosszú távon) a használóját, és akár rövid idő elteltével a gyerek tanulás és sport helyett inkább otthon ül és műsorozik valamilyen "youtube fail" videón

 

Az előadásokon ki kéne hangsúlyozni, hogy ha nem is halsz bele kisfiam egy spangliba, de tönkreteheti az életed mert elműsorozod belőle azt a részt, melyben a legtöbb tudást összeszedheted magadnak, melyből majd megélsz!

 

Persze egyik társadalom sem fogja belátni, hogy nem is olyan rossz a cannabis, és hogy (!) más célra is lehet használni, nem csak fogyasztásra - papírgyártás, szövetek, olajok (!), amíg nem készül egy lista mely prezentálná, hogy a marihuána a veszélyességi sorrendben meglehet az első helyet foglalja el!

 

Természetesen ilyen lista sosem fog készülni, mivel hiányoznak hozzá a megfelelő szempontok, kutatások, nomeg ebbe is beleszól a pénz, pénz, pénz...

 

Addig is szerintem mindenki a hasznosban keresse az élvezetet.

...és persze a legfontosabb...

 

Sosem lehetsz boldogabb drogokkal, mint drogok nélkül.

[bagi]

ps.: a kapudrog kifejezést magyarázza már el vki egy kis szösszenetben itt vagy pm-ben, mert nem nagyon vagyok tisztában a jelentésével...

 

 

http://drogriporter.hu/mediamonitor/kannabisz/kapudrog

[b4m]

Jajj olyan nevetséges, ahogy megpróbálják előadni, hogy "ez bizony azért van, hogy az embereknek jó legyen" :D Nem nem, ez is csak a pénzről szól.Amiből jó sok bevétel van az legális.Az nem téma, hogy mennyire tönkre vágja az embert.

Pedig havonta szívesen elszívnék egy jointot a haverokkal, aztán meg jammelnénk, ha legális lenne csak azt nem veszik észre, hogy Amszterdamnak biztos nem kis bevétele van a babi miatt.