Jump to content
PirateClub.hu

A Nagy Hadronütköztető Téma


hankock
 Share

Recommended Posts

  • 2 weeks later...
Újabb rekordot állítottak fel a nagy hadronütköztetőben

 

Megtízszerezték a protonnyalábok luminozitását az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében, az újabb rekord alig egy hónappal az előző csúcseredmény után született.

 

A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a CERN nagy hadronütköztetője (LHC) Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométer hosszú, 3 méter átmérőjű alagútban üzemel, ahol csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, és ennek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait remélik megfejteni.

 

"Újabb jelképes határt léptünk át" - hangsúlyozta Michels Spiro, a CERN igazgatótanácsának az elnöke egy párizsi konferencián.

 

Ismertetése szerint alig egy hónapja elérték a másodpercenkénti tízmillió ütközést, jelenleg pedig másodpercenként már 100 millió az ütköztetési ráta. A magasabb ütköztetési szám nagyobb adathalmazt jelent, ami javítja a felfedezések valószínűségét. A kutatók mindenekelőtt a rejtélyes Higgs-bozont, azaz "az isteni részecskét" remélik felfedezni.

 

Amennyiben sikerülne megtalálni a Higgs-bozont, léte megmagyarázná a tömeg természetét, vagyis betömnék a fizika standard modelljében tátongó rést.

 

A CERN fizikusai a múlt héten jelentették be, hogy reményeik szerint 2012 végére sikerül egyszer és mindenkorra eldönteni, hogy létezik-e vagy sem a Higgs-bozon.

 

"Amennyiben szerencsénk lesz, akár már nyáron is megtalálhatjuk a Higgs-bozont. Amennyiben viszont nem létezik, ennek a bizonyítása eltarthat a jövő év végéig" - hangsúlyozta Michel Spiro.

 

Az eredeti tervek szerint 2012 elején állították volna le a nagy hadronütköztetőt, hogy a protonnyalábok ütközési energiáját a jelenlegi 7 teraelektroncoltról (1 TeV = ezermilliárd elektronvolt)14 TeV-re emeljék. Néhány héttel ezelőtt azonban olyan döntés születet, miszerint egy évvel elhalasztják az LHC leállítását.

 

A luminozitás az ütközések gyakoriságát jellemzi: egyenesen arányos az egymással ütköző nyalábok részecskeszámaival és fordítottan a nyalábok átfedési felületével, hiszen ugyanannyi részecske esetén annál több az ütközés, minél jobban fókuszáltak, azaz mennél kisebb felületen ütköznek.

 

A standard modell (SM) valamely fizikai jelenségnek, eseménynek vagy rendszernek a szakemberek többsége által elfogadott, de bizonyosan nem teljes matematikai, fizikai leírása. A részecskefizika standard modellje az alapvető részecskék kölcsönhatásait vizsgálja a gravitáció kivételével: az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást. Lényeges összetevője a Higgs-mechanizmus - amely létrehozza a részecskék tömegét -, illetve a még meg nem talált "isteni részecske", a Higgs-bozon.

mti

Link to comment
Share on other sites

  • 3 weeks later...
A Napnál százezerszer forróbb anyagot állítottak elő az LHC-ben

 

A CERN atomfizikusainak a világ legnagyobb részecskegyorsítójának, az LHC-nek a segítségével sikerült a Földön valaha létezett legsűrűbb és legmagasabb hőmérsékletű anyagot előállítani.

 

A kvark-gluon plazmának nevezett halmazállapotban az ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben létezett az univerzum összes anyaga. Ezt sikerült rekonstruálni [1] a Large Hadron Colliderben fénysebesség közelébe gyorsított ólomionok ütköztetésével. Az anyag hőmérséklete elérte az 1,6 trillió Celsius-fokot, ami százezerszer magasabb, mint a Nap magjában mérhető forróság. Egy másik fizikai jellemzőben, a sűrűségben is sikerült sokszorosan felülmúlni minden eddigi megfigyelést: a kísérletben létrehozottnál csak fekete lyukakban létezik nagyobb anyagsűrűség.

 

A kvarkok és gluonok olyan részecskék, amelyek a protonokat és neutronokat alkotják (pontosabban a kvarkok alkotják őket, és a gluonok tartják össze ezeket a szubatomi rendszereket). A kvark-gluon plazmában olyan nagy a hőmérséklet és a nyomás, hogy ezek a részecskék szabadon áramlanak, és nem alkotnak atomokat.

 

A kísérletek még 2010 végén zajlottak, azóta az eredményeket elemezték a fizikusok. Ezek igazolták az elméleti fizikusok teóriáit a kvark-gluon plazma tulajdonságairól és viselkedéséről. Mivel ez az anyag nagyon ritkán jön létre (jelenlegi tudásunk szerint csak neutroncsillagok összeütközésekor keletkezik, akkor is csak rövid időre), az, hogy mesterségesen elő tudják állítani a tudósok, óriási lökést adhat az atomfizika fejlődésének.

MTI

Link to comment
Share on other sites

  • 2 months later...
  • 2 weeks later...
Tényleg gyorsabb a neutrínó a fénynél?

 

Ha a genfi CERN részecskekutató és az olasz Gran Sasso laboratórium között végezett kísérlet első eredményeit megerősítik, megdől a fizika egyik alaptörvénye, a relativitás elmélet.

 

 

Egy kísérlet szerint a neutrínók, ezek a csaknem zérus tömegű, semleges részecskék, a fénysebességnél gyorsabbak lehetnek – érkezett a szenzációszagú, bár óvatos bejelentés a genfi CERN-ből, az európai országok egyesített részecskefizikai laboratóriumából. Ha a bejelentés igaznak bizonyul, megdől a fizika egyik alaptörvénye, Einstein relatívitás-elmélete. Minden eddigi kísérlet azonban azt igazolta, hogy a fénynél semmi sem mehet gyorsabban. A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, értéke 299 792 458 méter per másodperc.

 

A neutrínók rendkívül áthatoló, és emiatt igen nehezen észlelhető elemi részecskék. Mindenféle radioaktív reakcióban keletkezhetnek és az Ősrobbanás óta tele van velük a Világegyetem: az ujjunk hegyén másodpercenkén több milliárd neutrínó repül át. A kísérlet során nem az emberi ujjat használták, hanem a genfi gyorsítóból lökésszerűen neutrínócsomagokat küldtek a földkérgen keresztül a Rómától délre, egy kilométer mélyen a Föld alatt található Gran Sasso laboratórium OPERA észlelőrendszere felé – a két kísérleti helyszín 730 kilométerre volt egymástól. (Az OPERA kísérletben tucatnyi ország kétszáz fizikusa dolgozik.)

 

Sikler Ferenc, az MTA Részecske és Magfizikai Kutatóintézet főmunkatársa szerint a kutatók azt találták, hogy a neutrínók 18 méterrel hosszabb utat tettek meg, mint amennyit a fény ugyanennyi idő alatt meg tett volna. A kísérlet szerint sem az időmérő eszköz mérési pontatlansága, sem az egymástól 730 km-re lévő CERN-i neutrínóforrás és az olaszországi detektor távolságának eltérése (pontatlansága) nem indokolja a jelentős eltérést. Ugyanakkor kicsit korai lenne még ebből tudományt rengető következtetéseket levonni. Mivel a kísérletezők minden lehetséges hibaforrást megvizsgáltak, úgy gondolták, érdemes a tudományos közösség elé állniuk és a többiek segítségét kérni az eltérés megértéséhez. Sikler Ferenc véleménye szerint mindenképpen érdemes megnézni, hogy a fenti mérési hibák mennyire valósak.

 

Horváth Dezsőtől, az MTA RMKI részecskefizikusától tudjuk, hogy 16 ezer neutrínó esetében figyelték meg a fénysebességnél gyorsabb haladást. Ugyanakkor a kételkedő fizikusok érvei között szerepel, hogy a rendkívüli bejelentést hozó mostani neutrinós kísérletnél sokkal nagyobb pontossággal végzett más mérésekkel soha nem sikerült a fénysebességnél gyorsabb haladást észlelni. Még súlyosabb ellenérv, hogy a felrobbant csillagokból, a szupernovákból eredő neutrínók pontosan a fényfelvillanás idejében érkeznek, amint azt az 1987A szupernova mutatta, pedig ha igaz az OPERA észlelése, a csillagászati távolságból már évekkel korábban észlelnünk kellene az óriási neutrínóáramokat.

 

Az OPERA-hoz hasonló körülmények között működő amerikai MINOS együttműködés már a mérés megismétlésére készül, és néhány éven belül megerősítik vagy megcáfolják az OPERA eredményét. (2007-ben egyébként a MINOS kísérlet is észlelt a fénysebességnél gyorsabb neutrínókat, de az eltérést nem ítélték jelentősnek.) „Ez annyira szenzációs felfedezés lenne, hogy az embernek végletesen óvatosan kell bánnia vele” - idézték a hírügynökségek John Ellist, a CERN egyik tudósát. A CERN-ben tegnap délután egy szemináriumon részletesen ismertették a kísérletet.

 

Ha igaz, hogy a neutrínók gyorsabban terjednek a fénynél, akkor újra kell gondolnunk a részecskefizika Standard Modelljét – ez a modell a részecskék világát leíró átfogó elmélet, amely az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatás egységes elméletéből, az elektrogyenge elméletből, illetve a magerők erős kölcsönhatását leíró kvantum-színdinamikából áll –, de lehet, hogy a speciális relativitáselmélet kísérleti igazolását is. A Standard Modell teljes elvetését Lévai Péter, az RMKI fizikusa sem várja, mert annyira pontosak a jóslatai és eredményei – de a továbbfejlesztéséhez, kiegészítéséhez nagyon fontos információval szolgálhatnak ezek a kísérleti eredmények. Már ha igaznak bizonyulnak. Patkós András akadémikus, az ELTE atomfizikai tanszékének egyetemi tanára is hasonló véleményen van: mérések sokasága áll ellentétben a bejelentéssel. Az akadémikus elképzelhetőnek tartja, hogy a távolságmérés során nem vettek valamit figyelembe, s ebből adódik az eltérés. Az is elgondolkoztató, hogy ez az első ilyen részecskefizikusok által közölt eredmény.

 

Mindenesetre ha igaz az állítás, akkor újra meg kell vizsgálnunk az eddigi kísérletek jelentős részének eredményeit, és újra át kell gondolnunk a kísérletek elméleti magyarázatát. A legfontosabb következmény az lehet, hogy egy kibővített, új modellt kell alkotnunk az Univerzumunk fejlődésére. A jelenleg is a CERN-ben dolgozó Sikler Ferenc is szkeptikus. Ha valóban igaz a bejelentés (amiben erősen kételkedik), akkor például lehetne olyan vonatkoztatási rendszert (szupergyors űrhajót) találni, amelyben a neutrínó visszafelé haladna az időben. Ez megsértené a kauzalitás elvét, ami azt jelentené, hogy előbb észlelnénk egy hatást, mint az azt kiváltó okot. Arról nem is beszélve, hogy mindenféle problémákhoz, paradoxonokhoz vezetne (visszamehetnénk például a múltba).

 

Népszabadság

Link to comment
Share on other sites

  • 2 weeks later...
A "bizarr" antianyag csapdába ejtését célozza a CERN új kísérlete

 

A "bizarr" antianyag csapdába ejtését célozza az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) új berendezése, az ELENA, amely öt év múlva, 2016-ban kezd működni.

 

Az antianyag a "normális" anyag "kísérteties" párja. A feltételezések szerint minden "rendes" szubatomi részecskének van egy azonos tömegű, de ellentétes töltésű "hasonmása". Amikor az ilyen ellentétes töltésű részecskék találkoznak, megsemmisítik egymást, tiszta energiává alakulva át. Az elméleti fizikusok szerint az ősrobbanás után egyforma mennyiségben képződött az anyag és az antianyag. Az antianyag azóta eltűnt: a világegyetem kizárólag anyagból áll - olvasható a PhysOgg tudományos hírportálon.

 

 

 

A genfi székhelyű CERN, amely a világ legnagyobb részecskegyorsítójának, a nagy hadronütköztetőnek ad otthont, s ahol az OPERA-kísérlet keretében a fény sebességénél gyorsabban száguldó részecskéket azonosítottak a közelmúltban, új projektet indít. A tervek szerint egy antiproton-tárológyűrűt (ELENA: Extreme Low ENergy Antiprotons) építenek. A munkálatok 2013-ban kezdődnek, az első antiprotonokat pedig 2016-ban tervezik csapdába ejteni. Az együttműködésben kanadai, dán, francia, német, japán, svéd, brit és amerikai kutatók vesznek részt.

 

Míg a többi részecskefizikai kísérletek a részecskék felgyorsítását célozzák, az ELENA gyűrűje a protonok lelassítását szolgálja. Minél lassabban mozognak az antirészecskék, annál több ideje van a tudósoknak, hogy csapdába ejtsék őket, mielőtt azok a "rendes" részecskékkel találkoznának és megsemmisülnének.

 

Az ELENA tárológyűrűje minimum megtízszerezi a csapdába ejtett antiprotonok számát a CERN jelenlegi részecskelassítójához képest.

 

"Az ELENA az antiprotonokat a valaha volt legalacsonyabb energián állítja elő" - jelentette be Stéphan Maury, az ELENA projekt vezetője.

 

mti

Link to comment
Share on other sites

  • 2 weeks later...
  • 7 months later...
Év végéig meglehet a Higgs-bozon

 

A nagy hadronütköztető (LHC) év végére tervezett leállításáig a tudósok választ adhatnak arra a kérdésre, hogy létezik-e vagy sem az isteni részecske, a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon - jelentette be Rolf-Dieter Heuer, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatója a walesi Hay irodalmi és művészeti fesztiválon.

 

A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a CERN 2008-ban üzembe helyezett nagy hadronütköztetője Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométer hosszú, 3 méter átmérőjű alagútban működik, ahol a majdnem fénysebességre felgyorsított, egymással szemben haladó protonnyalábokat jelenleg 4-4 teraelektronvolt, összesen 8 TeV (1 TeV: ezermilliárd elektronvolt) energiával ütköztetnek.

 

Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, és ennek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait remélik megfejteni. A tervek szerint a nagy hadronütköztetőt 2012 végéig működtetik, majd 20 hónapra leállítják, és ez alatt az idő alatt készítik fel a gyorsítót, hogy 2014 vége felé megkezdhessék a nyalábonkénti 6,5 TeV-es energián (összesen 13 TeV) való ütköztetéseket. A végső cél a nyalábonkénti 7-7 teraelektronvolt (14 TeV).

 

A CERN csak akkor jelenti be a Higgs-bozon felfedezését, ha azt sziklaszilárdan alátámasztják a kísérleti eredmények: a hibahatár csupán egy a hárommillióhoz. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az isteni részecske valóban létezik, további kísérletek során határozzák meg tulajdonságait.

 

„Ahogy folytatódik a munka a nagy hadronütköztetőben, szaporodnak az ütköztetési adatok és olyan megfigyelések, amelyek a Higgs-bozon létét támasztják alá. Az év végére már tudni fogjuk, hogy létezik-e vagy sem. Óriási dologról van szó, hiszen általa leírhatjuk a látható világunkat" – magyarázta Rolf-Dieter Heuer, hozzátéve, hogy a felfedezés az univerzum tágabb megértését is eredményezheti. A világegyetemnek ugyanis csupán 5 százaléka látható, a többit a sötét anyag és a sötét energia tölti ki.

 

Heuer bejelentette azt is, hogy a nagy hadronütköztetőt első ízben részben megnyitják az érdeklődők előtt, akik végigsétálhatnak a francia-svájci határon átnyúló alagúton.

MTI

Link to comment
Share on other sites

Ez amúgy furcsa.

Eddig még az a hír volt hogy a közelében sem járnak és csak fél gázzal működnek.

 

sik_wit_it Hozzászólás 2011. Oct 17. 14:54

Ez az eszköz fogja 2012 végét is jelenteni ?

 

Ez viszont valószínű a szerint amit hallottam.

De nem a világét, hanem a naprendszerét.

 

A CERN-ből nem rég kiszivárgott egy olyan hír, hogy a nem rég keletkezett kisebb földrengések, lásd Japán, a részecskegyorsítóból származnak.

Az a hír járja hogy létrejött 2ms-re egy kis szingularitás.

 

Állítólag valami új részecske jött létre, ami a Higgs-bozon-hoz vezető út.

 

Én nem sokat tudok róla, mert ezt is olvastam, meg sajnos ezektől a részecskegyorsítóktól a legtöbb ember megriad.

De azt sem értem miért pont Japánnál alakult ki csak földrengés.

Máshol is van gyenge pont.(törésvonal, stb.)

 

Olyat is olvastam hogy Indiában öngyilkosok lettek páran.

Én is fizikusnak készültem volna, bár ezek a dolgok elvették a kedvem tőle.

Milyen lenne már ha valami rossz történne sok emberrel és miattam.

Komolyan nem értem ezeket a kósza híreket.

De kíváncsi lennék én is mit csinálnak ott és ha titkolnak valamit mi az.

Ha ilyen történne csak nem folytatnák ezeket a hülye kísérleteket.

 

Szerintetek mi a valószínűsége, hogy a hír igaz?

Már mint a szingularitás-os?

 

Vagy ez is csak félelemkeltés?

És ha igen ki találja ki ezeket?

Módosította alteran95
Link to comment
Share on other sites

A CERN-ből nem rég kiszivárgott egy olyan hír, hogy a nem rég keletkezett kisebb földrengések, lásd Japán, a részecskegyorsítóból származnak.

...Na ne...

Feketelyuk már nem téma ?

 

 

Én is fizikusnak készültem volna, bár ezek a dolgok elvették a kedvem tőle.

Nagyon sajnálom :( Annyira okos és szorgalmas lennék hogy elmehettem volna annak hát nem ez vette volna el a kedvem............

 

Bár szerintem nagyon rosszul látod hogy mit csinálnak ott...

Az ilyen földrengés meg fekete lyuk keletkezés híreket csak ugord át.......

 

Milyen lenne már ha valami rossz történne sok emberrel és miattam.

Az ellen hogy sok emberrel rossz történjen csak befolyásos helyről tudsz tenni.

 

Bááár....a CERN-ben egyenlőre még nem világ pusztító kísérleteket gyakorolnak, szóval emiatt ne aggódj.

Link to comment
Share on other sites

Az a helyzet, hogy van ismerősöm ilyen helyen, mondta mennyek annak és be vesz oda.

Mellesleg ő maga mondta, hogy feketelyuk mindig keletkezik, csak mikro és nincs ideje összeállni.

De elemzik az esetet azért mondom hogy csak részlegesen tudom többet nem hallottam róla.

 

Tehát amit mondtál nem túl okos.

Téma maradt, mert mondta, hogy dolgoznak olyanon, hogy megtudják meddig mehetnek el.

Ugye neutrínókat gyorsítanak, meg ólom atomokat azt hiszem(ezt mondta 3 hónappal ezelőtt) tehát mennek tovább a mércén.

Állítólag mindent kiszámoltak, azt mondta hogy valószínűleg nem fog egy állandó fekete lyuk létre jönni, mert szétesik, de maguk se tudják pontosan mi történt.

Állítólag a szenzor nem mért semmit.

 

De mint mondtam ők nem tudják, valaki meg rá rakott ezt azt.

Az hogy a földrengés ebből van pletyka.

Ha tudnál olvasni ugyebár, az első hozzászólásomban feltettem egy olyan kérdést hogy vajon kik találják ki vagy terjesztik el az ilyeneket.

 

A Black Hole tehát továbbra is téma maradt, attól hogy nem beszélnek róla, nehogy esetleg pletyka majd pánik legyen belőle.

De állítólag megint behatoltak a szerverükbe, majd újraindították, tehát ez is lehetséges forrása lehet az egésznek.

Link to comment
Share on other sites

A nagy hadronütköztetőre is hat a telihold

 

A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a nagy hadronütköztető sem képes kivonni magát a telihold hatása alól – olvasható az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN honlapján a quantumdiaries.org híre.

 

A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a nagy hadronütköztető sem képes kivonni magát a telihold hatása alól – olvasható az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN honlapján a quantumdiaries.org híre.

tk3s 3f553168

Fotó: Bildagentur-online/ablestock

 

A 2008-ban üzembe helyezett nagy hadronütköztető Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométer hosszú, 3 méter átmérőjű alagútban működik, ahol a csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó protonnyalábokat jelenleg 8 teraelektronvolt (1 TeV = ezermilliárd elektronvolt) energiával ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, ezek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait remélik megfejteni. Reményeik szerint az év végére megtalálhatják a Higgs-bozont.

 

Az LHC olyan nagy, hogy a Hold gravitációs hatása nem egyformán jelentkezik a 27 kilométeres alagút különböző részein, átmérője más és más pontjain. A detektorok viszont eléggé érzékenyek, hogy észleljék ezeket a parányi „egyenetlenségeket”, amelyek a luminozitásban, azaz az ütközések gyakoriságában okoznak eltéréseket.

 

Ahogy égi kísérőnk növekszik, az LHC operátorainak rendszeresen igazítaniuk kell a protonnyalábok pályáján, hogy kikorrigálják a telihold változó gravitációs hatásait, és ne csökkenjen az ütközések gyakorisága.

 

A luminozitás az ütközések gyakoriságát jellemzi: egyenesen arányos az egymással ütköző nyalábok részecskeszámaival és fordítottan a nyalábok átfedési felületével, hiszen ugyanannyi részecske esetén annál több az ütközés, minél jobban fókuszáltak, azaz minél kisebb felületen ütköznek.

 

mti

Link to comment
Share on other sites

@alteran95 Azt ugye tudod hogy a légkörben mindig is "apró" keletkeznek/tek fekete lyukak?

Azt sem állítom hogy a CERN-ben nem keletkezik, de mivel azok a hírek 99%-ban csak a rémhír keltésre vannak, így tartom álláspontom.

 

"Ha tudnál olvasni ugyebár, az első hozzászólásomban feltettem egy olyan kérdést hogy vajon kik találják ki vagy terjesztik el az ilyeneket."

Tudok olvasni, arra válaszoltam amire tudtam, azt most tőlem kérded hogy ki találja ki?

-Akit zavar a CERN-be ölt pénz?

-Újságíró aki nagy olvasottságot szeretne?(Rémhírek kapósak)

-Feltűnésre vágyó foteltudósok?

 

Link to comment
Share on other sites

Köszönöm a választ a kérdésemre.

Mellesleg a légkörben nem jönnek létre fekete lyukak.

Ez bizonyított tény, lehet hogy ott is vannak furán viselkedő részecskék, esetleg anomáliák, de kérlek fekete lyukak, ezt a baromságot is az találta ki aki fedezni akarta a CERN az is biztos, mert ott vannak ilyenek.

A csernobili lakosokat is úgy akarták nyugtatni: "hogy amúgy is van egy alap sugárzás, az atomerőműé is hasonló."

Ne ez is hülyeség.

A Nap keletkezett így az köztudott, de a légköri rész az sántít kicsit, csak kitalálták, hogy általánosítsák a helyzetet.

Persze ez megnyugtató hatással van azokra az emberekre, akik kicsit is félnek tőle, de nem értenek hozzá.

Link to comment
Share on other sites

Én sem mondtam csak egyszeri üzköztetésekből legyen fekete lyuk.

Csak az a legnagyobb baj, hogy csinálnak olyat is, hogy egymás után.

Persze nem csak egy részecskegyorsító van mint a kép is szemlélteti:

reszecskegy_001_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 

Ezzel csak az a baj nagyobb részecskeütköztetések esetén, hogy maradnak bizonyos anomáliák, főleg a mágnesesség miatt.

Ez bizonyított tény.

Tehát, ha marad egy ilyen anomália, és rá jön még egy ütköztetés valószínű, hogy lesz valami.

Azért vannak bizonyos időközök a kísérletek között, hogy ha maradna egy kis nyom is a kísérlet után szívódjon fel.

Persze az emberi technológia még kezdetleges és primitív néhány téren, ezért is vannak ilyen kísérletek, hogy tudjunk elindulni valami alapján, "de a mi szenzoraink sem érzékelnek mindent" és ez ők mondták.

 

Tehát a komplikációkra és a véletlenekre fenn áll néhány % esély, de nem elég nagy.

Persze ezt sem én mondtam: Ha az univerzum végtelen, akkor bármi előfordulhat.

 

 

Ja és, hogy világromboló hatású?

Furcsa hogy ezt írtad, de tudod hogy a fekete lyuk egy kis porszemnyi, és a hatása csak a gravitációs erejétől függ.

Tudod amit beszippant azt szétmorzsolja szubatomikus részecskékre, majd szétszórja a szubtér egyes szintjein.

Ha már a részecskék eléggé úgymond elvesztették a fekete lyuk által kapott töltöttségüket/rajtuk maradt energiát, akkor elő bukkannak a szubtérből és egyéb térből a miénkbe és új részecskéket alkotnak, majd anyagot, naprendszert.

Erre fogjuk rá hogy bővül az univerzum, mert a részecskék onnan elég messzire jutnak.

És ezt sem én mondtam.

 

Link to comment
Share on other sites

Ezzel csak az a baj nagyobb részecskeütköztetések esetén, hogy maradnak bizonyos anomáliák, főleg a mágnesesség miatt.

Miféle anomáliák?

 

ezért is vannak ilyen kísérletek, hogy tudjunk elindulni valami alapján,

Én ezt tartom szem előtt :)

 

 

Tudod amit beszippant azt szétmorzsolja szubatomikus részecskékre, majd szétszórja a szubtér egyes szintjein.

Ha már a részecskék eléggé úgymond elvesztették a fekete lyuk által kapott töltöttségüket/rajtuk maradt energiát, akkor elő bukkannak a szubtérből és egyéb térből a miénkbe és új részecskéket alkotnak, majd anyagot, naprendszert.

Erre fogjuk rá hogy bővül az univerzum, mert a részecskék onnan elég messzire jutnak.

És ezt sem én mondtam.

Inkább csak azt kérdezem meg, ezt ki mondta?! Lehet én vagyok ennyire tudatlan, de ilyen elméletről még életemben nem hallottam. :mellow: Kérlek egy forrást.

Link to comment
Share on other sites

Éppen jótól kérded attól aki már két éve nem foglalkozik ezekkel.

Nézz utána.

Én csak a téma miatt jöttem ide, mert valamit erről arról tudok egy kicsit.

Nekem az ilyenek keresése régen sok fejfájást okozott, de azt hiszem ez egy egyetemi professzor blogján volt véleményként, hogy ő mit gondol erről.

Azt már ne kérdezd kién.

Nekem csak most jutott eszembe ezért nem túl pontos amit leírtam mert kifejezettem volt egy térréteg ami a szubtérben van, csak nem tudom a nevét.

Ha megtalálod, akkor bő információt kapsz az egészről.

 

De hogy egy kérdésedre legalább válaszolni tudjak:

Anomália(ez esetben): Ugye az anomália nem más mint egy lenyomat a tér-idő szövetén. A tér idő mint tudjuk egy és ugyanaz. Azon elven hogy a legeslegkisebb szubatomikus részecskék mozgása adja az időt, vagyis azok egymással való kölcsönös mozgása, de mivel már eleve anyagi részecskékről van szó, ezért ők alkotják a tért is. Ezért szokták néha az egészet részecskeidőnek hívni. Gondolom ezt nem kell tovább magyaráznom.

Nos a lényeg, hogy amikor bármit óriási sebességgel ütköztetnek, akkor az a két anyag szétesik a leges legkisebb alkotó elemeire. Ha itt mondjuk egy két ólomatomról van szó akkor azok esnek szét szubatomikus részecskékre.

Persze ezek a széteső részecskék megzavarják az őket körülvevő teret, annak idejét és anyagát.

Bekövetkezhet akár térhajlás is, de ez esetben ennek esélye még 1% sincs meg.

Az anomáliákat gyakran hívják quantumlenyomatnak is.

A fekete lyuk is hasonló meg az előzménye, meg az a jelenség ami a nap keletkezése előtt létrejön.

 

 

De mint mondtam mikor szétszóródnak az ütközés után megroncsolják a tér-idő szövetét.

Ezt persze a műszerek nem vehetik észre, mivel ott gyakorlatilag az idő is leállhat vagy hasonló.

Azt még észreveszik, hogy mekkora energia szabadul fel, és milyen formában távozik, de hogy utána mi történik az már más tészta.

 

Tehát ha mindent jól írtam le akkor az így van.

De köszönöm, hogy szóltál utána fogok nézni mihelyst lesz időm keresgélni.

Azt hiszem újra felkeltetted az érdeklődésem a fizika iránt.

Link to comment
Share on other sites

  • 4 weeks later...
Amerika is kér a Higgs-bozon dicsőségéből

 

Az amerikai Fermilab tudományos labor munkatársai bejelentették, hogy erős bizonyítékokat találtak az utóbbi években a részecskefizika Szent Gráljaként ismert, a sajtóban isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonra. A részecske létezését a hatvanas években jósolták meg, és a kvantumfizika összes tételébe beleillik - a gyakorlatban azonban még sosem sikerült kísérletben kimutatni.

 

A világ legdrágább és legnagyobb tudományos laborjaként ismert LHC részecskegyorsítót többek között azzal az ígérettel építették fel Svájcban, hogy a kísérleteivel kimutatható lesz a Higgs-bozon, és ezzel a részecskefizika több, elméletben működő modellje is gyakorlati megvalósítást nyer. Az európai központ július negyedikére, éppen a legnagyobb amerikai ünnepre időzített egy nagy bejelentést, amiről sejteni lehet, hogy a Higgs-bozonnal kapcsolatos. A chicagói Fermilab azonban kedden két nappal egy sajtóközleménnyel beelőzött.

 

Az amerikai kutatók tíz évnyi kísérlet adatait elemezték. A ma már nem működő Tevatron részecskegyorsítóban két különálló kutatócsoport végzett méréseket két detektorral, összesen 500 billió részecskeütközés adatait dolgozták fel. A Higgs-bozon utáni vadászatban a részecske tömegének minél pontosabb meghatározása a cél, ennek alapján lehet később újra megtalálni kísérletekben a részecskét. A Tevatron eredményei alapján a tömeg 115 és 135 GeV, között van, vagyis nagyjából a proton tömegének 130-szorosa.

Megvan, de mégsincs

 

A kutatók szerint szerint csupán az 1:550 esély arra, hogy az eredmény mérési vagy statisztikai hiba legyen. Ez ugyan laikus szemmel elhanyagolható, azonban ez a körülbelül 99,63 százalékos bizonyosság még nem biztos hogy elég lesz a tudományos elfogadottsághoz, a nemzetközi előírások ugyanis két független kísérletet kérnek, és ennél még kisebb hibahatárt engednek csak meg. Ez valószínűleg csak szerdán, az LHC eredményeinek publikálásakor lesz meg, így a modern fizikában mérföldkövet jelentő felfedezésnek talán sosem lesz a közvélemény által általánosan elfogadott, kizárólagos gazdája.

 

Minden részecskefizikai kísérletnek van egy szórása, kísérleti bizonytalansága, amit szigmával jelölnek. A végső szigma szám több összetevőből jön össze, amelyek között sok becsült értéket is találunk. „Meg kell becsülnünk például azt, hogy a jelünk mögött mekkora a háttér, ennek becslése pedig nagyon bonyolult dolog, mert figyelembe kell venni az összes lehetséges folyamatot, amit a standard modell jósol” – magyarázta kérdésünkre Horváth Dezső, a Debreceni Egyetem professzora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont fizikusa, aki a CERN több kísérletében is részt vesz. „Ez elég nagy munka, aminek a végén statisztikailag összegzünk, és így áll elő a végső szigma.”

 

3101354_f7a6def116c5b8fbcc0abce921501386_wm.jpg

 

Minél nagyobb a szigma értéke, annál valószínűbb, hogy a mért érték helyes. Ha a szigma értéke 1, az például azt jelenti, a 68,27 százalékos valószínűséggel helyes, 2 szigma pedig már 95,45 százalékot jelent. A Fermilab most 2,9 szigmát jelentett be, ez elég nagy valószínűségnek tűnik, de a részecskefizikusok közti megegyezés szerint azonban ez nem elég. „Konzervatívak vagyunk, mert tartunk attól, hogy nem biztos, hogy jól becsüljük a szigmát. Volt erre már több eset is, például kalibrációs hibákból adódóan, és ezeket az előre nem látható hibákkal is számolnunk kell” – mondta Horváth. „Éppen ezért az a megállapodás, hogy akkor figyeltünk meg egy jelenséget, ha azt 5-nél nagyobb szigmával figyeltük meg.”

 

Öt szigma elvben azt jelenti, hogy a mérés bizonyossága 99,99994267 százalék, de hogy néha ez is kevés, azt éppen a tavalyi részecskefizikai szenzáció, a fénynél gyorsabb neutrínók megfigyelése igazolta – ott ugyanis 6 körül volt a szigma értéke, de később kiderült, hogy az eredményekhez egy mérési hiba is hozzájárult. Biztosan felfedezettnek tehát akkor mondható egy jelenség, ha két független kísérletben is 5-nél több szigmával figyelték meg. A Tevatron 2,9 szigmás értéke azért sem drámai újdonság, mert az LHC tavalyi adatai alapján a CERN már 3,2 szigmával, sokkal keskenyebb tartományban figyelte meg Higgs-bozont, és ezt publikálták is. Sőt, az egyik csatornában 3,8 volt a szigma értéke – a Higgs-bozon ugyanis többféleképpen tud bomlani, ezért minden bomlási csatornájában figyelni kell.

De miért fontos ez?

 

A Higgs-bozon arra a jelenségre ad többek között magyarázatot, hogy hová tűnik el a tömeg, amikor az anyagot egyre kisebb, szubatomi részecskékre bontjuk. Peter Higgs skót fizikus, a részecske névadója azt az elméletet állította fel, hogy létezik egy mező, ami az összes többi részecske tömegét adja, ennek a forrása pedig a Higgs-bozon. Egy sor más kvantumfizikai elmélet mellett a részecskefizika standard modelljébe, vagyis a négy alapvető fizikai kölcsönhatásból hármat (az elektromágneses, az erős és a gyenge kölcsönhatást) egyesítő modellbe is tökéletesen illene, és a gyakorlatban igazolná a teóriát a felfedezés.

 

Az amerikaiak részecskegyorsítója sokkal kisebb energiatartományokban működött, mint az LHC, de a sok éves előny, és az, hogy az európai központtal ellentétben nem kellett hosszú hónapos karbantartások és ellenőrzések miatt megszakítani a munkát, kiegyenlítette a versenyt a két nagy kutatóközpont között. 2010-ben egyébként a Fermilab egyik tudósának blogbejegyzése alapján már felröppent a pletyka, hogy az amerikaiak megtalálták a Higgs-bozont, de ez aztán alaptalannak bizonyult. Annak ellenére, hogy már 2009-ben, amikor az LHC még éppen csak elindult, arról írtak a Fermilab vezetői, hogy nagyon közel vannak a nagy felfedezéshez.

 

Ha a Fermilab és az LHC kutatóinak osztozni kellene a dicsőségen (és a szinte biztosra vehető Nobel-díjon), az óriási presztízsveszteség lenne a CERN számára, ami azzal indokolta a közel tízmilliárd eurós beruházást az LHC megépítésére, hogy ezzel újra Európa lesz a tudományos világ közepe. Persze az LHC nem kizárólag a Higgs-bozont kereste, egy sor másik kísérletsorozatban is közel állnak az áttöréshez a kutatók. A legizgalmasabb ilyen az ősanyag, vagyis a kvark-gluon plazma előállítása és megfigyelése. Az elméletek szerint az ősrobbanás után ebben az állapotban létezett rövöd ideig az univerzum összes anyaga, majd ebből álltak össze a ma ismert részecskék.

 

mti

Link to comment
Share on other sites

  • 2 months later...
Rejtélyes részecske felelős a felmelegedésért?

 

A más részecskék tömegéért felelős "isteni" Higgs-bozonhoz hasonlatos részecske játszhat közre a szupernóva-robbanásokban - állítják brit kutatók, akik elméletüket az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) tesztelik majd.

 

Átlagosan galaxisonként évente egy-egy csillag robban fel. Ez kétféle módon történhet - amikor két távoli nap egybeolvad, és a történéseket nagy mennyiségű energia robbanásszerű felszabadulása kíséri, de előfordulhat az is, hogy a Napnál nagyobb csillag "összeesik", szupernóvává válik. A jelenség a világegyetem legnagyobb rejtélyei közé tartozik, amelyet nem lehet megmagyarázni az általánosan elfogadott fizikai törvényekkel.

 

Charles Wang, az Aberdeeni Egyetem asztrofizikusa szerint egy egészen újfajta részecske lehet felelős a második típusú csillagrobbanásért.

 

"A csillagok hatalmas nukleáris erőművekként működnek, folyamatosan átalakítva a hidrogénatomokat héliumatomokká. Ez a folyamat szegezi az egekhez a csillagokat, az átalakulás során keletkező energia tartja fenn ugyanis azt a nyomást, amely meggátolja, hogy a napok túlsúlyossá váljanak" - magyarázta Charles Wang. Idővel azonban a héliumatomok nehezebb atomokká - oxigénné, szénné és vassá alakulnak át, és a "konvertálási" folyamat során a csillag magjában óriási mennyiségű energia szabadul fel.

 

"Korábban azt feltételeztük, hogy a csillagok szívében képződő energia robbantja szét a nap külső burkát. Az elmúlt évtizedek során azonban bebizonyosodott, hogy ez az energia nem elegendő a robbanáshoz" - fogalmazott Charles Wang, hozzátéve: elképzelései szerint a világegyetem legelementárisabb részecskéihez tartozó, a Higgs-bozonhoz hasonló részecske "működik" a csillagokon belül, biztosítva a felrobbanásukhoz szükséges energiát.

A hosszú nyárért is felelősek

 

Az Aberdeeni Egyetem asztrofizikusa szerint a szupernóva-robbanások gyakoriságából a globális felmelegedésre is lehet következtetni. Amikor egy csillag felrobban, iszonyatos mennyiségű kozmikus sugárzás képződik, ez befolyásolja az űridőjárást, "beárnyékolva" a kozmoszt.

 

"Minél több a felhő a világűrben, annál alacsonyabb a Föld légkörének a hőmérséklete. Ily módon a globális felmelegedés összefüggésben lehet a ritkább csillagrobbanásokkal. Nem tudjuk befolyásolni a csillagok robbanását, ám ha megértjük annak folyamatát, pontosabban jósolhatjuk meg, hogy mikor és hol kell számítani ilyen eseményre. Ennek alapján pedig prognosztizálhatjuk, hogy a következő évtizedekben milyen éghajlatváltozásokra kell számítani" - összegezte Charles Wang.

 

mti

Link to comment
Share on other sites

  • 2 months later...

Túl jól viselkedik a világ jelenleg legfelkapottabb részecskéje, ami koránt sincs a fizikusok ínyére. A Nagy Hadronütköztető (LHC) tudósai először közöltek részleteket a Higgs-bozonnak tűnő részecske júliusi felfedezése óta.

 

Az új adatok kizárják az egyik lehetőséget, amivel a bozon megnyithatta volna az utat egy új fizika felé, míg egy másikat alaposan megingatott, ezenfelül a részecskefizika standard modelljével összeegyeztethetetlen részecskék utáni közvetlen kutatások is eredmény nélkül zárultak. "Az új fizika hajszolójaként szerettem volna valami mást látni, mint amivel ma rendelkezünk" - mondta Albert De Roeck, az LHC CMS detektorának tudósa.

 

Mivel a Higgs-nek tulajdonítják az elemi részecskék tömeggel való felruházásának képességét, az elvárásoknak megfelelően viselkedő részecske kifejezetten előnyösnek tűnhet. A gond az, hogy a részecskét a standard modell jósolta meg, ami azonban a jelenlegi megfigyelések szerint nem lehet teljes, ugyanis nem tud számot adni a sötét anyagról és a gravitációról sem. Júliusban még úgy tűnt, az újonnan felfedezett bozon tartogathat néhány nyomot a standard modell kiterjesztéséhez, mivel voltak hézagok az adatokban, melyek lehetővé tehették volna néhány nem várt tulajdonság felbukkanását.

 

 

A Higgs-t nem közvetlenül, hanem a "bomlástermékeiből" detektálták. Az egyik sokat ígérő anomália a tau leptonok hiánya volt, a Higgs ugyanis elméletileg egy taura és antirészecskéjére bomlana, ez azonban nem történt meg, ami standard modellen kívüli részecskék létezésére utalt. A CMS és az ATLAS detektor tudósai a júliusihoz képest kétszer annyi adattal felvértezve a hét közepén Kiotóban tartottak szimpóziumot, melyben számos észlelt tau részecske keveredett elő.

 

Az új adatok még mindig nem zárják ki a standard modelltől való eltérés lehetőségét, azonban megszüntették az anomáliát. Christoph Paus, a CMS kutatója szerint a tau részecskékbe történő bomlás továbbra is magas prioritást élvez, mivel fenn áll annak a lehetősége, hogy nem fog megfelelni a fizikusok elvárásainak, ezzel együtt aligha vezethet el egy új fizikához. "Röviden, az egész felhajtás a Higgs bomlás tau-antitau arányával kapcsolatban csak a nagy hűhó volt semmiért" - írta blogjában Matt Strassler a Rutgers Egyetem fizikusa.

 

Nem az új részecske bomlása lenne az egyetlen dolog, ami megerőszakolhatná a standard modellt. Az elmélet kimondja, hogy a Higgs bozon akkor is ugyanúgy viselkedik, ha egy tükörben szemléljük, ezt nevezik "pozitív paritásnak". Júliusban a részecske paritása még nem volt ismert, így elképzelhető volt, hogy a tükörkép eltérést fog mutatni, egy ilyen rendellenesség a standard modell egy elegáns kiterjesztésének, a szuperszimmetriának a jele lett volna.

 

A Higgs azonban látszólag ebben sem akar eltérni a standard modell vonalától. A szimpóziumon a CMS tudósai egy 2,5 szigmás jelről számoltak be, ami pozitív paritásról árulkodik, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jelenlegi adatok szerint a tévedés lehetősége egy a százhoz. "Az LHC-ben felfedezett részecske egyre inkább a standard modell által megjósolt részecskére hasonlít" - értékelt Steven Weinberg Nobel-díjas fizikus a New Scientist-nek.

 

lhc.jpg

 

Ha netán a Higgs bozon eminens viselkedése még nem lenne elég frusztráló az új fizika után kutatók számára, az LHC a szuperszimmetria és más új elméletek által megjövendölt egzotikus részecskék, mint a skvarkok utáni kutatásának kudarca újabb mélyütést jelenthet számukra. "Az eredmények valóban azt jelzik felénk, hogy vagy nem a megfelelő helyen, vagy nem a megfelelő módon keresünk" - mondta Paul Jackson az ausztrál Adelaide Egyetem ATLAS kísérleten dogozó fizikusa.

 

Öröm az ürömben, hogy egy furcsaság azért csak fennmaradt júliusról, ami még mindig utat mutathat a standard modellen túli fizika felé. A Higgs látszólag kétszer olyan gyakorisággal bomlik fotonpárokba mint az elméletek szerint. Egyesek egy standard modellen kívüli részecske bomlásának tulajdonítják a foton többletet, mások szerint a jelenség azt bizonyítja, hogy a Higgs maga egy összetett részecske lehet, a standard modell által megjósolt elemi részecske helyett.

 

Ami szintén érdekesnek mondható, hogy a jelentősen nagyobb adatmennyiség ellenére egyik kísérlet sem hozott új eredményeket. De Roeck szerint további időre van szükség az egyeztetések elvégzéséhez, addig nem érdemes újabb következtetéseket levonni. Haijun Yang az ATLAS kísérlet kutatója szerint jelenleg a difoton bomlás elemzése folyik és idővel frissíteni fogják az eredményeiket.

peterhiggs.jpg

Peter Higgs, aki 1964-ben megjósolta a Higgs-bozont

 

Weinberg már korábban kiemelte, hogy az maga lenne a rémálom a fizika számára, ha az LHC által felfedezett Higgs bozon pontosan azt csinálná, ami a standard modellben le van fektetve, semmivel sem többet, ugyanakkor ő is úgy véli, korai még pálcát törni az eredmények felett. "Csalódás, hogy még nincs jele az új fizikának" - tette hozzá Tony Gherghetta, a Melbourne-i Egyetem elméleti fizikusa, aki még reménykedik, hogy más szuperszimmetria részecskék, például a gluinok felbukkanhatnak az LHC egy éven át tartó karbantartásának megkezdése előtt.

sg

Link to comment
Share on other sites

  • 2 weeks later...

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.
Note: Your post will require moderator approval before it will be visible.

Guest
Unfortunately, your content contains terms that we do not allow. Please edit your content to remove the highlighted words below.
Hozzászólás a témához...

×   Pasted as rich text.   Paste as plain text instead

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored.   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.

 Share

  • Jelenleg olvassa   0 members

    • No registered users viewing this page.



×
×
  • Create New...