A zöld egerektől a milliárdos piacig

[WuuWuu]

Zölden fluoreszkáló egereket mutattak be a napokban az ELTE Tudományos Sajtóklubban. A látványosság egy új transzgénikus technológia demonstrálása volt, amelynek köszönhetően gyorsan és olcsón állíthatunk elő állatokban emberi ellenanyagokat – remélhetőleg Magyarországon.

 

Látszólag teljesen normális, egészséges, fehér egerek futkároznak egy ketrecben. Aztán az ELTE sajtóklub [1] "Genetikailag módosított állatok és szerepük az emberi terápiában" című előadásának egyik szervezője ultraibolya fénnyel világítja meg az állatokat, mire azok zölden fluoreszkálni kezdenek. Sci-fibe illő látvány, mintha zöld farkincájú űregerek érkeztek volna a Marsról, hogy földi rokonaikkal összeállva leszámoljanak egyszer s mindenkorra a macskákkal.

 

 

"Ez az egész csak egy poén, nincs sok köze ahhoz, amiről az előadás szól" – ismeri be dr. Kacskovics Imre, az ELTE TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszékének docense, hogy csak a téma egy látványos prezentálásáról van szó. Az egerek transzgénikus állatok, vagyis idegen gént hordoznak, mégpedig az Aequorea victoria nevű medúzáét. A medúza megfelelő génje fejeződik ki az egerekben – a genetikában a kifejeződés egy gén által meghatározott sajátos jelleg megnyilvánulását jelenti –, ezért fluoreszkálnak a ketrecbe zárt rágcsálók. A transzgénikus kutatások azonban ennél a poénnál jóval messzebb mutatnak: a technológia az emberi gyógyászatban is alkalmazható.

 

Ellenanyag a tejben

 

Különösen az a forradalmian új technológia, amivel a magyarok dolgoznak dr. Bősze Zsuzsanna vezetésével a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban (MBK). Bősze és kollégái olyan új generációs módszert alkalmaznak, amely igen nagy, több százezer bázispár hosszúságú dns-szakaszok beépülését teszi lehetővé. Ezen konstrukciók elkészítése igen munkaigényes és bejuttatásuk is nagy gyakorlatot igényel, ám az így létrehozott transzgénikus állatok tulajdonságai sokkal hűebben tükrözik a vizsgált gén által létrehozott változásokat.

 

A megfelelő "tükröződés" pedig igen fontos, ha állatokon vizsgálnak emberi betegségeket. A normál egeret például nem lehet emberi poliovírussal (a járványos gyerekbénulás kórokozója) fertőzni, mivel sejtjeik felszínén nem fejeződik ki az az emberi fehérje, amelyhez a vírus kötődik. Ezzel szemben a transzgénikus egerek kifejezik a megfelelő humán receptort, így megfertőzhetők, vizsgálhatók, kutathatók.

A kutatási lehetőségeken túl viszonylag új irány olyan transzgénikus állatok előállítása, amelyek valamilyen ellenanyagot, gyógyhatású fehérjét termelnek a tejükben. Korábban Bősze és csapata már előállított ilyen nyulat – a kutatók szerint ezek az állatok az elkövetkező években kiemelt jelentőségűek lesznek a humán terápiában. Ezekben a kezelésekben az idegen gén eredeti működésének hiteles kifejeződése nem annyira fontos, sokkal inkább szempont, hogy a gén által kifejezett fehérje nagy mennyiségben jelenjen meg, illetve hogy a transzgénikus állatok a lehető leghamarabb előállíthatók legyenek. "Ennek érdekében az idegen gének beinjektálásakor az úgynevezett lentivírusos módszert alkalmaztuk, amivel körülbelül tízszer annyi transzgenikus állatot lehet előállítani, mint a hagyományos, sejtmagba injektálós módszerrel" – fogalmaz a kutató.

 

Az említett technológiákat felhasználva Kacskovics és Bősze olyan transzgénikus egereket állított elő, amelyekben az ellenanyag-termelés jelentősen megnő, miközben az előállításhoz szükséges idő lényegesen lerövidül.

Milliárdos piac

 

Az ellenanyagok terápiás alkalmazása a nyolcvanas évek elején kezdődött és mára kiemelt jelentőségűvé vált. Világszerte mintegy száz tonna emberi ellenanyagot alkalmaznak évente és a szükséges mennyiség minden évben jelentősen, több mint 10 százalékkal emelkedik. Magyarországon ma körülbelül kétezerre tehető azoknak az immunhiányos betegeknek a száma, akik ellenanyag-terápiára szorulnak. Tipikus alkalmazási terület még a tumorok és fertőző betegségek kezelése, illetve az átültetett szervek kilökődését megelőző terápiák.

 

Ugyanakkor, az emberek véréből nyert ellenanyagok egyre korlátozottabban állnak rendelkezésre. Jellemző példa erre a sorkatonai szolgálat megszűnése. A kiskatonák két nap eltávot kaptak, ha vért adtak, a véradás előtt pár héttel pedig oltással késztették a szervezetüket ellananyagtermelésre. Ez az ellenanyagforrás ma már nem elérhető. (Az ellenanyagok alkalmazása egyébként nem korlátozódik a közvetlen terápiára, jelentős mértékben használják a klinikai diagnosztikában és kutatásban is.)

Érthető, hogy az elmúlt években több olyan cég alakult, amely arra összpontosít, hogy az emberi ellenanyagokat állatokban állítsa elő. Befektetői segítséggel a magyar kutatók is alapítottak egy ilyen vállalatot, az ImmunoGenes Kft [2]-t, amely a szellemi tulajdonjogokkal rendelkező ELTE-től és MBK-tól kizárólagos hasznosítási jogot kapott. A magyarok dinamikusan fejlődő üzletágba akarnak betörni: a szűkebb, úgynevezett poliklonális ellenanyagok (nem egyetlen felszíni antigénnel reagáló antitestek) piaca is évi 2,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolít, a teljes globális ellenanyagpiac esetében ez a szám körülbelül 23-25 milliárd dollár.

Hazai nyúlgyár

 

A cég sikerrel vette az első akadályokat, az elmúlt hónapokban egy nemzetközi tudományos testület támogatta munkájában, magyar és nemzetközi magánbefektetőket nyert meg, illetve egy nemzetközi, a biotechnológiában nagy tapasztalatokkal rendelkező menedzsercsoporttal kötött szerződést.

 

Mivel a technológia egyelőre csak egerekben áll rendelkezésre, Kacskovics és Bősze a következő fejlesztési fázisban az ellenanyag-termelésben a legfontosabb fajokra koncentrálnak, így terveik szerint 2010-re már saját fejlesztésben állítanak elő transzgénikus nyulakat, és 2011-re tervezik, hogy a skóciai Roslin Intézettel (ahol tíz éve Dollyt klónozták) közösen hoznak létre transzgénikus juhokat.

 

A kutatók távlati célja egy olyan, magyarországi ellenanyag-termelő üzem létesítése, amelyben a létrehozott nyulak és juhok termelnének hazai és nemzetközi piacra értékes ellenanyagokat. A transzgénikus nyúl- és birkagyárak az MBK-ban alkalmazott technológiáknak köszönhetően költséghatékonyabbak lennének, mint a hasonló jelenlegi intézmények, és egy magyar újítás Magyarországon jutna termelői fázisba.

 

 

[Malacka_92]

huh, nem semmi. ezt honnan szetted?

[WuuWuu]

Index.hu-rol